Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Pályázat a Környezet- és Földtudományi Intézet intézetigazgatói vezetői megbízására Dr. Heil Bálint Sopron 2013
Tartalomjegyzék 1. Általános adatok 2. 1.1 Személyi adatok, lakcím 2. 1.2 Jelenlegi munkahely, munkakör, beosztás, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. 2. 1.3 Tudományos fokozat, szakmai díjak, idegennyelv-tudás. 2. 2. Szakmai tudományos munkám, terveim.. 3. 2.1 Kutatás. 3. 2.2 Oktatás és oktatásszervezés 4. 2.3 Tudományszervezés 5. 2.4 Terveim. 6. 3. Hazai és nemzetközi tudományos, illetve szakmai szervezetekben végzett munka, tisztségek, a nemzetközi tudományos életben való részvétel. 7. 4. A Környezet- és Földtudományi Intézet vezetésével kapcsolatos terveim és azok megvalósítására vonatkozó elképzeléseim.. 8. 4.1 Szervezeti felépítés 8. 4.2 Oktatás, tananyagfejlesztés, doktori képzésben való részvétel. 9. 4.3 Tehetséggondozás, tanulmányi és tudományos diákköri munka. 11. 4.4 Tudományos tevékenység, pályázati aktivitás, hazai és nemzetközi kutatási kapcsolatok 12. 4.5 Kutatói utánpótlás nevelés és életpályák, tudományos teljesítmény értékelése. 14. 4.6 Gazdasági tevékenység 15. 4.7 Egyéb tevékenységek 16. Mellékletek jegyzéke 17. 1. Melléklet: Részletes szakmai önéletrajz.. 18. 2. Melléklet: Végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegen nyelvtudást tanúsító okiratok hiteles másolata 27. 3. Melléklet: Habilitációt tanúsító oklevél hiteles másolata.. 38. 4. Melléklet: Fontosabb publikációk és tudományos munkák vagy művészeti alkotások, sport tevékenységek jegyzéke 41. 5. Melléklet: Három hónapnál nem régebbi érvényes erkölcsi bizonyítvány.. 77. 6. Melléklet: Személyi adatlap. 80. 7. Melléklet: Nyilatkozat, amelyben a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy pályázati anyagába az arra illetékes személyek és testületek betekinthetnek.. 85. 1
1. Általános adatok 1.1 Személyi adatok, lakcím Név: Dr. Heil Bálint Gábor Születési hely: Budapest XX. Születési idő: 1972.06.23. Lakcím: 9400 Sopron, Ibolya út 11. V/21. 1.2 Jelenlegi munkahely, munkakör, beosztás, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony Munkahely: Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezetés Földtudományi Intézet Munkakör: egyetemi docens Egyéb beosztás: EMK Pályázati és külügyi tanácsadó Egyéb jogviszony: 1.3 Tudományos fokozat, szakmai díjak, idegennyelv-tudás Tudományos fokozat: Szakmai díjak: Idegennyelv-tudás: PhD doktor, erdészeti és vadgazdálkodási tudományok 2001-2002 Békésy György posztdoktori ösztöndíj 2002-2005 Bolyai János posztdoktori ösztöndíj angol felsőfok, C-típus német felsőfok, C-típus 2
2. Szakmai tudományos munkám, terveim Mióta 1995-ben Sopronban az Erdészeti és Faipari Egyetemen megszereztem okleveles erdőmérnöki diplomámat, végig egyetemi tudományos illetve oktatói munkakörökben tevékenykedtem. Ezt a folyamatot még a 2010-2013 közötti projektmenedzseri tevékenységem sem szakította meg, hisz oktatói munkámat teljes körűen elláttam ezzel párhuzamosan is, és lehetőség szerint a tanszéki kutatásokban is részt vettem. 2.1 Kutatás Egyetemi tanulmányaim alatt kezdtem el érdeklődni későbbi legfőbb kutatási területem, a termőhelyismeret-tan, talajtan iránt. Diplomamunkámat három erdeifenyő állomány (Bugac, Bögöte, Zalaerdőd) tápanyag-körforgalmi összehasonlító vizsgálatáról írtam, a Termőhelyismerettani Tanszéken. A Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD) egy éves kutatói ösztöndíját 1995-ben, egyetemi tanulmányaim befejezésekor nyertem el. Kutatási tevékenységemet a németországi Georg-August Egyetem erdészeti fakultásán, az Institut für Bodenkunde und Waldernährung intézetben kezdtem meg, erdőállományok elemkörforgalmi- és tápanyagutánpótlási ill. meliorációs vizsgálata témakörben. A fogadó intézmény magas tudományos és technikai színvonalú hátteret biztosított munkámhoz, és sikerrel kapcsolódtam be az ott folyó kutatásokba. Az ösztöndíjas vendég-kutatói munkám végeztével a nemzetközileg is meghatározó szaktekintélyű intézetigazgató, Prof. Dr. Friedrich Beese bíztatására doktori (PhD) ösztöndíjra pályáztam a DAAD-nál, melyet elnyerve pár hónapos soproni PhD hallgatói tartózkodást követően 1997-2000 időszakban folytathattam kutatásaimat Németországban, erdei ökoszisztémák elemkörforgalmának stabil-izotópos vizsgálatával. A doktori (PhD) fokozat németországi megszerzése után visszatértem a Soproni Egyetem Termőhelyismerettani Intézeti Tanszékére, ahol 2001-ig egyetemi adjunktus, 2001-től pedig egyetemi docens munkakörökben folytattam oktatói és kutatói munkámat. Az eddigi tudományos tevékenységem legfőbb témakörei a következők (részletesebb felsorolás a pályázat mellékletében található): Erdei ökoszisztémák tápanyag-körforgalmi, tápanyag-utánpótlási és meliorációs vizsgálata Talajok széntárolási potenciáljának vizsgálata Erdőtalajok vízháztartásának vizsgálata 3
Erdőrezervátumok termőhelyi vizsgálata, térképezése A termőhelyi tényezők hosszú távú változásai hatásai az erdőgazdálkodási és természetvédelmi kezelésre A termőhely-feltárás térinformatikai alkalmazásainak fejlesztése Erdőállományok talajtani és mikrobiológiai vizsgálata Fás szárú energiaültetvények tápanyag- és vízkörforgalmi vizsgálata Települési szilárd hulladéklerakók biológiai rekultivációjának problémái A Termőhelyismerettani Tanszék műszerparkját több eredményes műszer- és kutatási pályázat révén fejlesztettem magam is. Az ún. kutatóegyetemi TÁMOP-4.2.1/B pályázat projektmenedzsereként szintén hozzájárulhattam ahhoz, hogy tanszékünk nagy értékű műszerekkel gazdagodjon. A TIOP-1.3.1. pályázat révén pedig sikerült kialakítanom a Természeti Erőforrások Kutató Központban egy Talaj- és mikrobiológiai laboratóriumot. 2.2 Oktatás és oktatásszervezés Oktatói munkámat Németországban, a Georg-August Egyetem erdészeti fakultásán kezdtem meg 1995-ben ösztöndíjas kutatóként, majd 2000-ig PhD hallgatóként. Az oktatás nyelve a német volt. Intézményünkben, az Erdőmérnöki Karon 2000-2001 között egyetemi adjunktusként, 2001- óta egyetemi docensként végeztem oktatói tevékenységet. Mára már részt veszek a képzés teljes köréhez (BSc, MSc, osztatlan em-képzés, PhD) tartozó oktatásban, az Erdőmérnöki Kar mind az öt szakán. Évek óta vezetek angol nyelvű kurzusokat, mind a graduális, mind a PhD képzésben. Utóbbiban német nyelvű kurzusomat is jóváhagyta az Erdőmérnöki Karhoz kötődő 2 doktori iskolánk, és a Leuphana Universität Lüneburg intézménnyel közösen indítandó, angol és német nyelven folyó képzésben szintén részt fogok venni saját kurzussal. Oktatási tevékenységemből kiemelném a vancouveri University of British Columbia egyetemen folytatott távoktatási tevékenységemet, melyre a 2005/06-os tanév őszi szemeszterében ottani tanulmányutam ideje alatt kértek fel először, és amelyet videokonferenciás technikával 2006 évtől kezdtem meg. Szintén fontos fejleménynek tartom azt, hogy egy 2012 őszén a freiburgi Albert-Ludwigs Universität-en tartott előadásom okán a Talajökológiai Intézet vezetője felkért vendégelőadónak a 2013/14-es tanév őszi szemeszterére. Az oktatási együttműködés kereteinek kidolgozása jelenleg folyamatban van. 4
Az elmúlt 5 éves időszakban (2009-2013) 8 szakdolgozat, 14 diplomamunka, 3 OTDK- és 1 TDK-dolgozat elkészítésénél voltam konzulens (felsorolásuk a mellékletben). 2010-től kezdődően a Roth Gyula Erdészeti- és Vadgazdálkodási és a Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskolákban Szabó Orsolya, Füzesi István, Horváth Zsuzsanna és Schmidt Péter PhD hallgatók témavezetője ill. társ-témavezetője vagyok. 2008-2009 évben tagja voltam az Erdőmérnöki kar Oktatásszervezői Bizottságának, amelynek feladata az 5 szakon folyó képzések összehangolása volt. A Termőhelyismerettani Tanszék honlapját 2007- óta kezelem. 2.3 Tudományszervezés Az állami erdőgazdaságok és erdészeti hatósági szakemberek számára 2000 óta részt veszek termőhelyismerettani szakmai továbbképzések szervezésében és megtartásában. Eddig 6 jelentősebb tudományos konferencia ill. szakmai rendezvény megszervezésében és lebonyolításában vettem részt. Az elmúlt két évben több egyetemi karunk munkatársai számára alap- és középfokú iparjogvédelmi tanfolyamok, valamint iparjogvédelmi blokk-szeminárium megszervezésében segédkeztem. A Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola szemináriumi sorozatának szervezésével 2003-2005 években bíztak meg. Komoly kihívást jelentett az ún. kutatóegyetemi TÁMOP-4.2.1/B kutatás- és infrastruktúrafejlesztési egyetemi pályázat projektmenedzseri tisztének betöltése 2010-2013 között. A 8 egyetemi karunk részvételével lezajlott projekt nemcsak szakmai szempontból zárult eredményesen, az összes vállalt indikátormutató teljesítésével, de a pénzügyi támogatási kereteinket is 99,72%-ban fel tudtuk használni. Tapasztalataimmal a karunkon jelenleg is futó két újabb TÁMOP pályázatban is a projektmenedzsment segítségére állok. 2013. márciusától az Erdőmérnöki Karon Pályázati és külügyi tanácsadó tisztséget látok el. 5
2.4 Terveim Kutatói ill. oktatói előmenetelemben alapvető célom az egyetemi tanári kinevezés eléréséhez szükséges szintű publikációs teljesítmény elérése. Ehhez lehetőséget nyújtanak egyrészt a központi irányítású egyetemi ill. kari pályázatok, de ezek mellett szándékozom a jövőben önálló hazai (elsősorban OTKA) pályázatot is benyújtani. A nemzetközi szintű kutatási kapcsolataimat szeretném felélénkíteni, így jelenleg a freiburgi Albert Ludwigs Universität Bodenökologie intézetével folytatunk konkrét előrehaladott egyeztetéseket közös BSc-szakdolgozat témavezetéséről (2013 júniustól), közös hallgatói tanulmányút lebonyolításáról (2013 június), valamint vendégoktatói részvételemről a freiburgi képzésben (2014 január). Nemzetközi szinten két további egyetemmel, a vancouveri University of British Columbia, valamint a göttingeni Georg-August Universität erdészeti fakultásain dolgozó kollégáimmal szeretném továbbra is fenntartani ill. élénkíteni az együttműködést, bilaterális vagy több ország részvételével megvalósuló kutatási projektekben. A nemzetközi szintű kutatási kapcsolatok kari szintű fejlesztésében Pályázati és külügyi tanácsadóként is részt fogok venni. Kutatásaimban kiemelten kívánok foglalkozni a következő témákkal: termőhelyi tényezők hosszú távú változása (pl. klímaváltozás, hidrológiai viszonyok változása emberi hatásra, stb.) hatásainak kezelése a mező- és erdőgazdálkodásban; talajmikrobák aktivitásának és ökológiai összetételének vizsgálata; erdei fák mikorrhiza kapcsolatainak vizsgálata. A talajbiológiai kutatások terén az új Természeti Erőforrások Kutató Központban berendezett Talaj- és mikrobiológiai laboratórium hatékony üzemeltetésére törekszem. Jelenleg az Országos Epidemiológiai Központtal és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvéd Kórházzal folytatok szakmai együttműködést talajbiológia és aerobiológia területén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Növényélettani Tanszékével pedig most indítunk közös mikorrhiza kutatási kísérletet, a folyamatos erdőborítás ökológiai feltételeit vizsgáló erdőmérnöki kari TÁMOP projektünkhöz kapcsolódóan. Az oktatásban a tananyagok folyamatos fejlesztése a célom, minél több saját kutatási eredmény beillesztésével. Az angol nyelvű kurzusok tartását a jövőben is fenn kívánom tartani, ami magában hordozza a külföldi egyetemekkel esetlegesen közösen elindított képzésekben való részvétel lehetőségét is. 6
3. Hazai és nemzetközi tudományos, illetve szakmai szervezetekben végzett munka, tisztségek, a nemzetközi tudományos életben való részvétel Szakmai szervezetekben külföldön és hazánkban is rendelkeztem ill. rendelkezem tagsággal, illetve részt veszek a tudományterületemhez, egyetemi docensi munkámhoz kapcsolódó közéleti tevékenységekben: A Deutsche Bodenkundliche Gesellschaft tagja (1998-2000) Az Országos Erdészeti Egyesület tagja (2001-) MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Bizottságának köztestületi tagja (2002-) A NyME Erdőmérnöki Kar Juttatási és Térítési Bizottságának elnöke (2004-2007) A Magyar Mikrobiológiai Társaság tagja (2006-) Az MTA VEAB Erdészeti Szakbizottságának titkára (2006-2009) Erdőmérnöki Kar Kari Tanácsának tagja (2007-2010) A Magyar Talajtani Társaság tagja (2007-) A NyME EMK Oktatásszervezési Bizottságának tagja (2008-2009) A nemzetközi tudományos életben való részvételem elsősorban a konkrét kutatási együttműködésekhez köthető. Így 2000 óta részt vettem FP5-ös, COST, DAAD-MÖB, DAAD, INCO-COPERNICUS nemzetközi együttműködéssel megvalósuló kutatási projektekben. 2005 őszén három hónapot töltöttem a vancouveri University of British Columbia erdészeti fakultásán, ahol egy a NymE EMK-val közösen indítani szándékozott BSc képzés két tantárgya programjának kidolgozását végeztem el. Aktív szerepet vállaltam az ICP Forest Focus európai erdő-monitoring program BIOSOIL projektjének magyarországi végrehajtásában 2006-ban, illetve ehhez kapcsolódóan, ezt előkészítendő több éven keresztül egy európai laboratóriumi körmérés hazai koordinálásában, végrehajtásában. 7
4. A Környezet- és Földtudományi Intézet vezetésével kapcsolatos terveim és azok megvalósítására vonatkozó elképzeléseim 4.1 Szervezeti felépítés A Környezet- és Földtudományi Intézet jelen formájában 3 évvel ezelőtt jött létre. Oktatási és kutatási profilja igen széles, benne az alaptudományok (pl. termőhelyismerettan, klímatológia, ökológia, mikrobiológia, genetika, földtudományok) és alkalmazott tudományok (környezetvédelem, környezettervezés, talajvédelem, természeti környezet védelme, talajtan gyakorlati alkalmazása, stb.) egyaránt fontos szerepet kapnak. A soproni campus területén elhelyezkedő tanszékei mellett 2000 óta üzemel a sárvári székhelyű Környezetbiológiai Kihelyezett Intézeti Tanszék. Az Erdészeti Tudományos Intézettel számos közös kutatási projekt révén is intenzív az együttműködés. Hasonlóan szorosan kapcsolódik eredetében és szakmai működésében az intézethez a Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. működése is. Utóbbi Kft mai formájában már teljesen önellátó, kizárólag önálló tevékenységéből származó ipari megrendelések, ipari cégekkel konzorciumban elnyert pályázati projektek tartják fent. Az intézet falain belül 2008 óta fejti ki tevékenységét a délkelet-európai földtudományi, klímatológiai, agrár és hidrológiai kutatásokat koordináló NEESPI Regional Focus Center for Non-boreal Eastern Europe. Szintén szorosan köthető az itt folyó oktatási és kutatási tevékenység a Mátyás Csaba akadémikus nevével fémjelzett Környezettudományi Doktori Iskola működéséhez. Az intézet az oktatás területén is több szempontból meghatározó az Erdőmérnöki Karon belül, hiszen az elmúlt években két szakunknak is itt dolgozott, dolgozik szakfelelőse. A szervezeti felépítés szempontjából elsősorban az egyes alegységek közötti szorosabb egység megteremtése a célom. A közelmúltban és jelenben is tapasztalt jelentős személyzeti változások, egyes tanszékek esetében a külső, az intézetben csak viszonylag kevés időt eltöltő oktatók/kutatók magas aránya, a többszörösen megosztott székhely megnehezítik a napi szintű szoros együttműködést, egyszersmind azonban lehetőséget nyitnak a hálózatos működésből eredő előnyök kihasználásához. Az egyes alegységek működési körét, az általuk lefedett tudományterületet mind kutatásban, mind az oktatásban jól körül kell határolni. A kutatási infrastruktúrát az intézeti közös célok alá kell rendelni, de működtetését, fejlesztését továbbra is a felelős 8
tanszékek alá rendeléssel kell kivitelezni. A jelenlegi eszközpark nemzetközi szinten is kiváló lehetőségeket nyújt oktatóink, kutatóink számára, a fő feladat most e potenciál hatékony érvényesítése, kihasználása. Biztosítani kell a munkatársak harmonikus és hatékony együttműködését az intézeten belül, de az Erdőmérnöki kar és a Nyugatmagyarországi Egyetem viszonylatában is meg kell fogalmazni helyünket. Ezt mind a multidiszciplináris kutatások, mind a kari ill. egyetemi szintű oktatásban, szakképzésben érvényesíteni kell. Fenti célok megvalósítását egyrészt az emberi, kollegiális kapcsolatok ápolásával kívánom megalapozni. Szükséges az intézeti szintű rendszeres megbeszélések bevezetése, mind adminisztrációs, oktatási, mind kutatási szinten. Az intézeti értekezleteken az aktuális hírekről, eseményekről, pályázati és kutatási lehetőségekről, napi problémákról folyamatosan megfelelő tájékoztatást kell nyújtani minden dolgozó számára. Az intézet egységes arculatát kell létrehozni, amely csak a közös gondolkodás, a napi szintű munkában megnyilvánuló kapcsolatok által lehetséges. A kutatási infrastruktúráról pontos felmérés alapján adatbázis létrehozása a célom, mely által kari, egyetemi és külső partnerek irányába egyértelműen közvetíthetjük lehetőségeinket, kompetenciáinkat. A Természeti Erőforrások Kutató Központ nyújtotta felszereléseket, azok működtetésének módját tisztázni kell az intézeten belül. Az egységes megjelenés érdekében fel kívánom éleszteni az intézeti honlap üzemeltetését, hiszen alapvető elvárás, hogy azon aktuális, használható adatok szerepeljenek, ne pedig évek óta elavult, félrevezető információk. A honlap használatát az oktatásban is alapvető eszközzé kell tenni. Szorgalmazni fogom az Erdőmérnöki Kar, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem más karainak intézeteivel való további együttműködést. Ehhez jó alapot szolgáltattak az utóbbi években egyetemi ill. kari szinten központilag koordinált kutatási projektek, közös oktatási/képzési koncepciók. 4.2 Oktatás, tananyagfejlesztés, doktori képzésben való részvétel Az oktatás területén a környezet- és földtudományi szakjaink szempontjából az intézetnek kiemelt szerepe van az Erdőmérnöki Karon belül is. A környezetvédelem, természetes és mesterséges környezetünk állapotának nyomon követése és kezelése teljes társadalmunkat érintő, egyre nagyobb hangsúlyt kapó tudományterületek. 9
Napjainkban a felsőoktatás szerkezetének átalakulása a kormányzat egyik kiemelt célja. A felsőoktatásban a párhuzamok megszűntetése a cél, ez bár egyelőre nem érintette drasztikusan kari képzéseinket, több szak tekintetében lehetséges változásokat, összevonásokat vetít előre. Ilyen körülmények között célként az oktatási minőségi súlypontok megfogalmazását, az intézet különböző szakokon, képzésekben betöltött szerepének, egyetemi, regionális és országos szinten történő meghatározását tartom fontosnak. Az oktatás színvonalának meg kell felelni a mindenkori akkreditációs követelményeknek, és illeszkedniük kell az egyetemi Intézményi Fejlesztési Tervhez. A tananyagoknak a mindenkori szakmai követelményekhez is igazodniuk kell. Az oktatásba minél nagyobb arányban be kell vonni a kutatási eredményeket és a kutatási infrastruktúrát. Kívánatos lenne az oktatásban a hallgatóság órai (előadás) aktivitásának minél magasabb szintű biztosítása. Támogatni kell oktatóink idegen (elsősorban angol) nyelvű képzésekben való részvételét. Új képzési formák indítására elsősorban a felsőfokú szakképzések terén látok lehetőséget, ezeket kari szinten kell megvalósítani, de az egyes intézetektől jöhetnek hozzá megfelelő kezdeményezések. Eszközként célom az intézetben a tantárgyi programok és tantárgyi követelmények, valamint tananyagok nyilvános adatbázisának kidolgozása. Az adatbázis részét kell képezze a hallgatói számonkérés követelményeinek, módjának nyilvánossá tétele. Az oktatás tekintetében szakonként elkülöníthetően kell szerepeltetni a kurzusokat. A tananyagok tartalmáról a tárgyfelelőssel és a mindenkori szakfelelősökkel közös egyeztetéseket kívánok tartani. Az intézeti munkatársak életpálya modelljébe be kell emelni az oktatásban betöltött szerepük meghatározását, az intézeten belüli feladatmegosztás egyenletesebbé tétele mellett. A magas szintű oktatás csak megfelelő idő- és energiaráfordítással, odafigyeléssel valósítható meg, ezért egyenletesebbé kell tenni az oktatói leterheltségeket. Az oktatói és kutatói területeket egyénenként és intézeti szinten is össze kell hangolni, nem lehet cél olyan tárgyak oktatásának fenntartása, amelyekhez nem rendelkezünk megfelelő kompetenciákkal. 10
Az oktatás minőségbiztosítása érdekében meg kell teremteni legalább intézeti szinten a hallgatói elégedettségmérést, az oktatók meghatározott rendszerben történő véleményezését. Ezt szintén szakonként, képzési formánként kell megvalósítani. A hallgatókat az által is érdekeltté kell tenni az oktatás interaktívvá tételében, hogy már MSc szinttől kezdődően folyamatosan be kell vonni őket az oktatásba (elsősorban gyakorlatok terén). A PhD hallgatók szintén részt kell, hogy vállaljanak a tananyagfejlesztésben. A tananyagok korszerűsítésének eszközeként a képzéseinkhez kapcsolódó szakmák meghatározó képviselőivel, szervezeteivel közvetlen kapcsolatot kell fenntartani, ez nem csak kari, hanem intézeti szintű feladat is. A felsőoktatás szerkezetének esetleges átszervezése esetére (pl. szakok összevonása), ki kell dolgozni alternatívákat az esetleges változások megfelelő nyomon követésére intézeti szinten. Ehhez az intézetünkben dolgozó jelenlegi és korábbi szakfelelős kollégák meghatározó tapasztalatait kell segítségül hívnunk. 4.3 Tehetséggondozás, tanulmányi és tudományos diákköri munka Intézetünk méretéből és oktatásban vállalt jelentős szerepéből adódóan is nagy szerepet vállal az Erdőmérnöki Karon folyó oktatásban, a tanulmányi és diákköri munka szakmai vezetésében, valamint az ehhez kapcsolódó tehetséggondozásban. Számos munkatársunk hosszú évek óta fontos szerepet tölt be a tudományos diákköri munka szakmai és szervezeti irányításában, kari és országos szinten is. Az intézet oktatási és kutatási tevékenysége jól illeszkedik mind a Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola, mind a Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola programjaihoz. Itt lehetőség nyílik PhD hallgatók minél nagyobb arányú bevonására. A tehetséggondozás terén az eddigi hagyományokra építve a hallgatói aktivitás támogatása a cél. A képzési formák teljes skáláján (BSc-MSc-PhD) fontos a hallgatók bevonása az intézeti kutatásokba, ami nemcsak a minél jobb tanulmányi eredmények, minél magasabb színvonalú képzés eléréséhez járul hozzá, de alapvető eszközévé válhat az utánpótlás biztosításának. Ezt minden oktató munkatársra kiterjedően támogatni kell, az intézeten belül minél szélesebb körű feladatmegosztást elérve. Természetesen szakmailag a kiemelkedő tudományos tevékenységet nyújtó kollégák szakmai útmutatása 11
meghatározó kell legyen, de nem cél a hallgatók témavezetésében a túl egyenlőtlen elosztás. A hallgatók érdeklődésének fenntartásában nagy szerepe van a személyes kontaktusnak, amelyhez megfelelő időt kell biztosítani. Az oktató és hallgató között kialakuló személyes kapcsolat hangulata fontos motorja lehet a munkának. A hallgatói munkáról intézeti szinten adatbázis alapú nyilvántartást kell kialakítani, ami segít a később ezekből formálódó szakmai kapcsolatok ápolásában, fenntartásában, az intézeti munka áttekintésében, összehangolásában. A szakdolgozatok, tudományos diákköri dolgozatok, diplomamunkák és PhD dolgozatok készítésének nyomon követésére intézeti hallgatói-szeminárium sorozat létrehozása a célom. Itt hallgatótársaik, intézeti, kari kollégák előtt számolhatnak be időről időre (kívánatosan félévente 1 vagy 2 alkalommal) munkájukról. Az intézetben végzett munka alapján kiválasztott hallgatók esetében elő kell segíteni a hazai és nemzetközi tapasztalatcserét, szakmailag támogatva hallgatói ösztöndíjak megpályázását, nyári egyetemeken, országos tudományos diákköri konferenciákon való részvételüket. 4.4 Tudományos tevékenység, pályázati aktivitás, hazai és nemzetközi kutatási kapcsolatok Az utóbbi években a mérleg a kutatásfinanszírozásban a nagy, központi (egyetemi, kari) irányítású projektek oldalára billent. A Magyar Tudományos Akadémia és Magyarország kormányának állásfoglalása alapján az ország jelen gazdasági helyzetében a kutatásfejlesztés terén az elkövetkező években elsősorban a kiemelkedő kutatási eredményeket elérő, iskolateremtő kutatók támogatása biztosítandó. Az egyéni kutatói irányítás alatt álló kisebb pályázatok szerepe mindeközben visszaszorult. E folyamatok előnyökkel és hátrányokkal is járnak. Egyrészt nagyon komoly anyagi források, kutatási infrastruktúra áll rendelkezésükre révükön. Másrészt az egyéni témavezetői tapasztalatok megszerzése nehezebbé vált, részben akár csökkentheti a sokszínűséget. E körülményektől részben függetlenül, részben összhangban az intézet tudományos, kutatási tevékenységében meghatározó szerepe volt és van Mátyás Csaba akadémikusnak. Az elmúlt évtizedekben tapasztalt klímaváltozás alakulásának felmérésével, előrevetítésével és várható hatásainak nyomon követésével foglalkozva 12
nemzetközi szintű kutatásokat végzett és végez. Irányításával valósultak és valósulnak meg az Erdőmérnöki Kar legnagyobb volumenű pályázatai. Az intézet kiterjedt hazai és nemzetközi kutatási kapcsolatokkal rendelkezik, melyek egyéni kutatói kapcsolatok, intézeti, kari és egyetemi szintű együttműködési programok formájában is megjelennek. Az Erdőmérnöki Kari Kutatásfejlesztési és Innovációs Stratégia, és az intézeti kutatási stratégia szempontjából kézenfekvő, hogy az itt folyó tudományos munkát továbbra is a Mátyás Csaba akadémikus fémjelezte tudományos iskola köré kell összpontosítani (pl. TÁMOP és VKSZ projektek, NEESPI). Az előrevetített klímaváltozás hatásainak elemzése az erdészeti és agrárszektorban, a társadalmi hatások becslése sokszínű, alap- és alkalmazott kutatások körébe tartozó kutatási feladatot vet fel. További perspektivikus kutatási területeket nyújt az évek óta eredményesen működő Kooperációs Kutatási Központtal való együttműködés, melynek fő tevékenységi körében szerepelnek a környezeti teljesítmény fejlesztése Pájer József munkatársunk vezetésével, továbbá a hulladékkezelés- és hasznosítás, az ökoenergetika és a természetmegőrzés. A KKK ügyvezetője Varga Gábor szintén szoros kutatási és oktatási kapcsolatokat tart fenn az intézettel. Amennyiben a jövőben is a közelmúlthoz hasonló sikerek kísérik a kari szintű pályázati munkát, úgy az intézet munkatársai számára a remények szerint biztosított lesz a komoly szintű kutatásokhoz szükséges pénzügyi háttér. Mivel a kutatási teljesítmény legfőbb mérőszáma a jövőben is a publikációs teljesítmény lesz, így kiemelten kell támogatni a lektorált, lehetőleg impakt faktorral rendelkező nemzetközi folyóiratokban való megjelenést. A kari szintű pályázatokban biztosítani kell intézetünk minél több munkatársának az aktív részvétel lehetőségét. Erre lehetőséget nyújt az, hogy az elmúlt években az Erdőmérnöki Karon a pályázatokban alapvetően intézeti irányítás alatt folyt a szakmai munka. A jövőben kívánatosnak tartom a nemzetközi kutatási együttműködésekben rejlő lehetőségek minél jobb kihasználását. Fontos célnak tartom továbbá a kisebb, egyéni kutatói pályázatok arányának folyamatos növelését. Ezekhez hazai szinten elsősorban az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok terén látok lehetőséget, nemzetközi szinten pedig a bilaterális és multinacionális pályázatok széles skálája nyújt lehetőséget. 13
Szükségesnek tartom bevezetni egy intézeti szeminárium sorozatot, melyen a kutatók munkájuk aktuális állásáról számolnak be. A színvonalas tudományos munkának a kutatási eredmények feletti szakmai vita adja meg az igazi alapját. A nagyobb tapasztalattal rendelkező kollégák komoly segítséget nyújthatnak az eredmények publikáció szintén történő megfogalmazásában. Doktoranduszok számára, illetve a nemzetközi szinten nehezebben megjeleníthető, hazai vonatkozású eredmények tekintetében ki kell használni az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica és az Erdészettudományi Közlemények lektorált folyóiratok nyújtotta komoly lehetőséget. A rendelkezésre álló komoly eszközpark üzemeltetése a jövő legnagyobb kihívásai közé tartozik. A szervezeti felépítés fejlesztésénél leírtak szerint a minél nagyobb arányú kihasználtság elérése a cél. Az egyes eszközöket kezdetben az oktató, kutató munkatársaknak is meg kell tanulniuk kezelni, majd fokozatosan keresni kell a lehetőségeket további laboránsok, mérnökök alkalmazására. A Természeti Erőforrások Kutató Központ szolgáltató szerepe hangsúlyozott lehet. Nemzetközi kapcsolatok terén az intézet már meglévő kapcsolatainak aktív fenntartása az alapvető cél, ez kiváló lehetőséget nyújt kutatóink számára. Ennek eszköze a doktoranduszok hosszabb idejű külföldön tartózkodásának lehetővé tétele, a pályázati úton finanszírozott közös kutatási projektek indítása és végrehajtása. Az intézet munkatársainak nyelvtanulására egyéb, kari szinten koordinált pályázati lehetőségeket is ki kell használni. Ebben az Erdőmérnöki Kar Pályázati és külügyi tanácsadójaként is szerepet kívánok vállalni. 4.5 Kutatói utánpótlás nevelés és életpályák, tudományos teljesítmény értékelése Az intézetben jelenleg 1 fő akadémikus dolgozik, Mátyás Csaba professzor úr idén lesz 70 éves. Egyetemi tanár az intézetben ezért rövidtávon nem lesz. Az oktatók-kutatók jelentős része minősített, kandidátusi vagy PhD fokozattal, ill. habilitációs címmel rendelkezik. Az Erdőmérnöki Karon kidolgozott egyéni kutatói életpálya modellek és az egyetemi fokozatok eléréséhez felállított követelményrendszer megfelelő hátteret nyújtanak az oktatók, kutatók tudományos előmenetelének tervezéséhez és nyomon követéséhez. Minél rövidebb időn belül el kell érni, hogy intézetünk munkatársai közül egyesek (minél többen) elérjék az egyetemi tanári pályázat beadásához szükséges teljesítményszintet. Fontos az utánpótlás nevelésének szem előtt tartása. 14
Az intézetigazgatónak folyamatos személyes kapcsolatot kell fenntartania a munkatársakkal az egyetemi munka tekintetében. Minden munkatárssal évente közösen aktualizálni kell életpálya modelljét, feltárva az előrehaladást segítő és gátló tényezőket. Az egyetemi, kari szintű pályázati projekteken belül az intézeti szerepvállalást átláthatóvá kell tenni mindenki számára, és lehetőség szerint biztosítani kell a részvételi lehetőséget. Az egyéni érvényesülést kisebb, önálló pályázati projektek kialakításával, valamint különböző ösztöndíjak megpályázásával lehet elősegíteni. 4.6 Gazdasági tevékenység Az intézet gazdasági helyzete az Erdőmérnöki Karéhoz hasonlóan az utóbbi években stabil volt, kedvező irányba alakult. Az aktuális gazdasági helyzet, a felsőoktatás most is zajló átalakítása átmenetileg megnehezítheti a finanszírozást. A kormány kinyilatkoztatta azon szándékát, hogy minél inkább rá akarja kényszeríteni az egyetemeket az önfinanszírozásra, mind az oktatás, mind a kutatás területén. Az állam már az utóbbi években is fokozatosan csökkentette közvetlen szerepvállalását. Ezt jelentős mértékben kompenzálta az Európai Uniós források felhasználásának lehetősége. A felsőoktatásban a jövőben fokozódó versenyhelyzettel kell számolnunk. A minőségi munka lesz a fennmaradás és érvényesülés legfőbb záloga. Az intézet finanszírozását ezért legfőképpen a szakmai munka minőségének fenntartásán, javításán keresztül lehet biztosítani. Az intézet szervezeti, kutatási egységei közötti hatékony együttműködést, az érdekek összehangolását kell szem előtt tartani. Az egységes fellépés révén kell minél nagyobb szerepet vállalni a nagy költségvetésű egyetemi pályázatokban. Jelentős, egyre fokozódó szerepet kell szánni a nemzetközi kutatási projektekből, valamint kisebb hazai programokból történő forrásbevonásnak. A Természeti Erőforrások Kutató Központ (NRRC) laboratóriumi komplexuma és az intézeti infrastruktúra nyújtotta szolgáltatási lehetőségeket meg kell ismertetni a szakmaiés a nagyközönséggel. Felmerül a nemzetközi szintű szolgáltatói szerepvállalás lehetőségének megvizsgálása. 15
A NymE KKK és NymE ERFARET Kft-k munkájában folyamatosan részt kell venni, kihasználva az ott kialakított komoly ipari, szakmai kapcsolatokat, melyek révén további forrásokhoz juthatunk. Meg kell vizsgálni azt, hogy az oktatás területén milyen piacképes képzések kialakításában tudunk közreműködni. Az intézet bevételeinek és kiadásainak folyamatos nyomon követése, a finanszírozás átláthatóságának biztosítása, a munkatársak korrekt és folyamatos tájékoztatása szükséges. 4.7 Egyéb tevékenységek Az Erdőmérnöki Kar komoly hagyományainak köszönhetően több, mint egy átlagos egyetemi kar. A történelmi múltban több olyan időszak volt már, amelyet méltán tekinthetünk példának tisztesség, erkölcs szempontjából. A legkomolyabb oktatási és tudományos teljesítmények mindig ezen időszakokhoz köthetően születtek. Ahhoz, hogy munkahelyünk ne csak pénzkereseti forrásként szolgáljon, működő emberi közösségeket kell fenntartanunk benne. Egy ilyen közösséget képezhetnek az intézet dolgozói. Rendszeres személyes kapcsolattartás biztosítása szükséges, az intézeti gyűlések rendszeres (legalább havi szintű) megtartásával, a munkatársak korrekt tájékoztatásával. A hallgatók számára erkölcsi példát kell mutatnunk, a magunkkal szemben alkalmazott mércét állíthatjuk eléjük is. Egyenrangú partnerként kell bevonni őket munkánkba. A kutatási programokban való aktív részvételük megalapozhatja azon emberi kapcsolatokat, amelyek később szakmai pályafutásuk alatt is megmaradva az Erdőmérnöki Kar javára válnak. A fentiekben leírt célok elérése csak akkor lehetséges, ha azokat a közösség is magáévá tudja tenni. Sopron, 2013. május 26... Dr. Heil Bálint egyetemi docens 16
Mellékletek 1. Részletes szakmai önéletrajz 2. Végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegen nyelvtudást tanúsító okiratok hiteles másolata 3. Habilitációt tanúsító oklevél hiteles másolata 4. Fontosabb publikációk és tudományos munkák vagy művészeti alkotások, sport tevékenységek jegyzéke 5. Három hónapnál nem régebbi érvényes erkölcsi bizonyítvány 6. Személyi adatlap 7. Nyilatkozat, amelyben a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy pályázati anyagába az arra illetékes személyek és testületek betekinthetnek 17
1. sz. Melléklet Részletes szakmai önéletrajz 18
Részletes szakmai önéletrajz Tanulmányok: 2011-2012 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Középfokú Iparjogvédelmi Képzése 2005 ősze University of British Columbia, Faculty of Land and Food Systems és Faculty of Forestry (néhány tárgy lehallgatása 1 szemeszteren át) 2002-2005 Szakmikrobiológus képzés, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi kar, Budapest, (diploma minősítése: jeles) 1996-2000 PhD doktori tanulmányok, Georg-August Universität Göttingen, Fakultät für Forstwissenschaften (NyME-n is honosított doktori fokozat minősítése: summa cum laude) 1990-1995 Okleveles erdőmérnök (diploma minősítése: jeles) 1986-1990 Lovassy László Gimnázium, Veszprém 1978-1986 Béke-téri Általános Iskola, Veszprém Végzettségek, képesítések: Diplomák: 1995 Okleveles erdőmérnök 2005 Mikrobiológus szakirányú szakképzettség Tudományos fokozatok: 2009 Habilitációs doktori fokozat megszerzése, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron 2000 PhD doktori fokozat, mezőgazdasági (erdészeti) tudományok, Georg-August Universität Göttingen, Fakultät für Forstwissenschaften (fokozat minősítése: summa cum laude) Egyéb végzettség: 2012 középfokú iparjogvédelmi szakképesítés Munkahelyek, szakmai tapasztalatok: 2013- Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, egyetemi docencs 2010-2013 Nyugat-magyarországi Egyetem, TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 kutatási program projektmenedzsere 19
2006 1 szemeszteres tanulmányút Vancouverben, a University of British Columbia egyetem erdészeti fakultásán 2002-2005 Bolyai János posztdoktori ösztöndíj a NyME Erdőmérnöki Karán 2001-2002 Békésy György posztdoktori ösztöndíj a NyME Erdőmérnöki Karán 2001- Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Termőhelyismerettani Tanszék, egyetemi docens 2000-2001 Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Termőhelyismerettani Tanszék, egyetemi adjunktus 1997-2000 DAAD PhD ösztöndíjas, Georg-August Universität Göttingen, Fakultät für Forstwissenschaften 1996-1997 Magyar állami PhD ösztöndíjas az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán 1995-1996 DAAD kutatói ösztöndíjas, Georg-August Universität Göttingen, Fakultät für Forstwissenschaften 1995 6 hetes kutatási tevékenység Kanadában a Canadian Wildlife Service Halifaxi Központjánál, a Kejimkujik Nemzeti Parkban folyó ökológiai kutatások önkénteseként 1994 nyári szakmai gyakorlat az Österreichische Bundesforsten (Osztrák Állami Erdészet) Gmundeni Erdőgazdaságánál 1992 nyári szakmai gyakorlat Großgmain bei Salzburg-ban Ausztria legnagyobb magánerdőgazdaságánál, Dipl. Ing. Baron von Mayr-Melnhof birtokán Főbb tevékenységek: Oktatás: A göttingeni Georg-August Universität Fakultät für Forstwissenschaften karán graduális képzésekben oktatott tárgyak: Ökopedologie, gyakorlatok, erdőmérnök hallgatók számára (1995-1996; 1997-2000) Bodenmikrobiologie, blokkosított gyakorlatok, erdőmérnök hallgatók számára (1997-2000) A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán a graduális képzésekben oktatott tárgyak: Erdészeti talajtan, gyakorlatok, erdőmérnök hallgatók számára (2000-) 20
Mikrobiológia, előadások és gyakorlatok, környezetmérnök, környezettudós, természetvédelmi mérnök, erdőmérnök hallgatók számára (2001- ) Termőhelyismerettan, előadások, vadgazdálkodási mérnök (2003-2005) és gyakorlatok, vadgazda mérnök, erdőmérnök hallgatók számára (2003-) Talajbiológia, előadások és gyakorlatok, környezettudós hallgatók számára (2004-), ill. környezetmérnöki és természetvédelmi mérnöki szakon (2009-) Általános talajtan, gyakorlatok, környezettudós hallgatók számára (2005) Ökoszisztémák anyag- és energiaforgalma, előadások és gyakorlatok, természetvédelmi mérnökhallgatók számára (2005-2009) Introduction to Soil Science (Erdészeti talajtan), angol nyelven, előadások és gyakorlatok, erdőmérnök hallgatók számára (2007-) Mikrobiológia II., előadások és gyakorlatok, környezettudós hallgatók számára (2008-2009) Környezeti mikrobiológia, előadások és gyakorlatok, minden szakon (2012-) Talajtan gyakorlati alkalmazása, előadások és gyakorlatok, minden szakon (2012-) A Nyugat-Magyarországi Egyetem Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola, ill. a Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola PhD képzéseiben oktatott tárgyak: Az EU hivatalos talajosztályozási rendszere (2012-) The WRB Soil Classification System (2012-) A talajtan aktuális kutatási irányai (2012-) A University of British Columbia, Faculty of Land and Food Systems és Faculty of Forestry graduális képzésében oktatott tárgy: Sustainable Soil Management (AGRO402/SOIL502), angol nyelven, videokonferenciás és internetes távoktatás (2006-) Kutatás: Főbb kutatási területek: Az eddigi tudományos tevékenységem a következő főbb témaköröket öleli fel: Erdei ökoszisztémák tápanyag-körforgalmi, tápanyag-utánpótlási és meliorációs vizsgálata Talajok széntárolási potenciáljának vizsgálata, különös tekintettel a földhasználati mód változására; Magyarország Kiotói Jegyzőkönyv által előírt gázleltárának elkészítésében való szakértői közreműködés 21
Erdőtalajok víztárolási kapacitásának, vízháztartásának vizsgálata erdőfelújítások és erdészeti beavatkozások megalapozására Természetvédelmi területek többcélú erdészeti hasznosításának vizsgálata, különös tekintettel az erózió elleni védelemre Erdőrezervátumok termőhelyi vizsgálata, térképezése A termőhelyi tényezők hosszú távú változásainak hatása erdei és lápi ökoszisztémákra Határ-termőhelyek erdészeti kezelésének termőhelyi szempontú megalapozása A termőhelyfeltárás térinformatikai alkalmazásainak fejlesztése Erdőállományok összehasonlító talajtani és mikrobiológiai vizsgálata Részvétel az ICP Forest Focus hosszú távú erdő-monitoring program BIOSOIL című termőhelyi kutatásainak magyarországi terepi végrehajtásában, valamint a laboratóriumi talajvizsgálatok végrehajtásában, ill. az azt megalapozó nemzetközi laborkörmérésekben, azok tapasztalatainak nemzetközi szinten történő átadásában A folyamatos erdőborítás termőhelyi feltételeinek vizsgálata: lékek talajbiológiai vizsgálata Fás szárú energiaültetvények tápanyag- és vízkörforgalmi vizsgálata, technológiai rendszereinek fejlesztése Felszíni vízfolyások ökológiai állapotfelmérése Települési szilárd hulladéklerakók biológiai rekultivációjának problémái Egységes földértékelési módszer kidolgozása magyarországi viszonylatra az Európai Uniós adottságok között Hagyományos termőhelyfeltárás erdőtelepítések és fás szárú energiaültetvények létesítésének megalapozására Talajvédelem erdészeti vonatkozásai; talajvédelmi terv köteles tevékenységek kivitelezésének szakértői támogatása A Duna mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszereinek ökológiai célú továbbfejlesztéséhez, az árvízvédelmi öblözetek árvízvédelmi biztonsága növeléséhez termőhelyi vizsgálatok elvégzése 22
Kutatási projektekben való közreműködés: PÁLYÁZAT CÍME IDŐTARTAMA FINANSZÍROZÓ PÁLYÁZÓ FELADATA KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIA, HATÉKONY ÉPÜLET 2012-2014 TÁMOP 4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0068 SILVA NATURALIS A FOLYAMATOS ERDŐBORÍTÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÖKOLÓGIAI, KONZERVÁCIÓBIOLÓGIAI, KÖZJÓLÉTI 2012-2014 TÁMOP-4.2.2.A- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AGRÁRKLÍMA: AZ ELŐREVETÍTETT KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSELEMZÉSE ÉS AZ ALKALMAZKODÁS LEHETŐSÉGEI AZ ERDÉSZETI ÉS AGRÁR SZEKTORBAN 11/1/KONV-2012-0004 2012-2014 TÁMOP 4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0013 SZELLEMI, SZERVEZETI ÉS K+F INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEMEN 2010-2012 TÁMOP-4.2.1/B- 09/1/KONV-2010-0006 A ZÖLD EGYETEM PROGRAM INFRASTRUKTÚRÁLIS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEMEN 2009-2012 TIOP-1.3.1.-07/2-2F- 2009-2008 ERDŐ- ÉS MEZŐGAZDÁLKODÁS, VALAMINT A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS TECHNOLÓGIÁK ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS 2009-2011 TÁMOP-4.2.2/08/1-2008-0020 KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ; PROJEKTMENEDZSMENT TANÁCSADÓ KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ; SZAKMAI ÖSSZEKÖTŐ PROJEKTMENEDZSER KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ (TALAJ- ÉS MIKROBIOLÓGIAI LABORATÓRIUM VEZETŐJE) KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ GREENHOUSE-GAS BUDGET OF SOILS UNDER CHANGING CLIMATE AND LAND USE (BURNOUT) 2006-2010 EU, COST 639 KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ UNITED NATIONS ECONOMIC COMISSION FOR EUROPE, CONVENTION ON LONG-RANGE TRANSBOUNDARY AIR POLLUTION: INTERNATIONAL CO-OPERATIVE PROGRAMME ON ASSESSMENT AND MONITORING OF AIR POLLUTION EFFECTS ON FORESTS. FOREST FOCUS - BIOSOIL PROJECT 2006-2008 EU, ICP-FOREST KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ ICP-FOREST FSCC SOIL INTERLABORATORY TEST PROGRAMME EURÓPAI LABORAKKREDITÁCIÓS PROGRAM 2005-2008 EU, ICP-FOREST KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ FÖLDMINŐSÉG, FÖLDÉRTÉK ÉS FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLAT AZ EURÓPAI UNIÓS ADOTTSÁGOK KÖZÖTT 2004-2006 NKFP 4/015/2004 KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ MIKROHULLÁMÚ RONCSOLÓ KÉSZÜLÉK BESZERZÉSE 2004 KAC KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ A DÉL-HANSÁGI LÁP REKONSTRUKCIÓT MEGALAPOZÓ TERMŐHELYI VIZSGÁLATOK 2003-2005 KAC 36-02-00068H KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ AUTOMATA MINTAVÁLTÓS ATOMABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMÉTER MŰSZER BESZERZÉSE ERDEI ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPELEMKÖRFORGALMI VIZSGÁLATÁRA KÉTSUGARAS, GYORSSZEKVENCIÁLIS ÜZEMMÓDÚ AAS-KÉSZÜLÉK BESZERZÉSE (D2 HÁTTÉRKOREKKCIÓVAL, AUTOMATA MINTAADAGOLÓVAL, SZÁMÍTÓGÉPES VEZÉRLÉSSEL ÉS 4 LÁMPAHELLYEL) VARIAN SPECTRAA-220-FS ATOMABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMÉTER, SPS-5 AUTOMATA MINTAVÁLTÓS ÚJ MŰSZER BESZERZÉSE ERDEI ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPELEMKÖRFORGALMAINAK VIZSGÁLATÁRA 2003 OMFB TÉMAVEZETŐ 2003 OMFB KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ 2002-2003 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ A LÉGKÖRI SZÉNDIOXID MEGKÖTÉSE ÉS A NITROGÉNKÖRFORGALOM KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ERDEI 2002-2005 OTKA F-38361 TÉMAVEZETŐ 23
ÖKOSZISZTÉMÁKBAN TALAJOK MECHANIKAI ELEMZÉSÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A NEMZETKÖZI MÓDSZEREKKEL, A PAN-EUROPEAN MONITORING OF FOREST ECOSYSTEMS (ICP-FORESTS) PROGRAM KERETÉN BELÜL A TALAJOK VÍZGAZDÁLKODÁSÁNAK VIZSGÁLATA A HAZÁNKBAN FOLYÓ NAGYSZABÁSÚ ERDŐTELEPÍTÉSI PROGRAM ALAPJÁT KÉPEZŐ, MEZŐGAZDASÁGI MŰVELÉSBŐL KIVONT TERÜLETEKEN 2002 ÁESZ KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ 2001-2003 KAC TÉMAVEZETŐ NITROGÉN-KÖRFORGALMI VIZSGÁLATOK KÜLÖNBÖZŐ ERDŐÁLLOMÁNYOK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁBAN 2001-2003 FKFP 0173/2001. TÉMAVEZETŐ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TALAJOK ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL TÁPANYAG-SZOLGÁLTATÓ KÉPESSÉGÜKRE 2001-2004 OTKA T 035051 KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ A TERMŐHELYI VISZONYOK HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSA ÉS ENNEK HATÁSA AZ ERDŐÁLLOMÁNYOKRA A HANSÁGBAN 2001-2004 OTKA T 034915 KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ A TALAJOK ÉS A NÖVÉNYZET HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSÁNAK ÉS JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA A SOPRONI TK ÉS A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK TERÜLETÉN ERDEI ÖKOSZISZTÉMÁK SZÉNTÁROLÁSI POTENCIÁLJÁNAK VIZSGÁLATA A TÁPELEMELLÁTOTTSÁG, KIEMELTEN A NITROGÉN- HÁZTARTÁS, VALAMINT ABIOTIKUS KÖRNYEZETI PARAMÉTEREK FÜGGVÉNYÉBEN 2001-2002 KAC 027869-01/2001 KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ 2001-2010 OTKA M 36750 TÉMAVEZETŐ A TALAJOK SZÉNTÁROLÁSÁNAK POTENCIÁLJA ÉS DINAMIKÁJA ERDŐSÍTÉS UTÁN 2000-2001 DAAD-MÖB KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ MULTIPLE OBJECTIVE FOREST MANAGEMENT OF PROTECTED AREAS FOR THE PREVENTION OF SOIL EROSION IN CENTRAL AND EASTERN EUROPE 2000-2002 MOFM2000 INCO- COPERNICUS KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ ERŐSEN SAVANYÚ ERDÉSZETI TERMŐHELYEK KÉMIAI MELIORÁCIÓJA, ERDÉSZETI HASZNOSÍTÁSÁNAK KOMPLEX VIZSGÁLATA 2000-2002 FVM 0360/2000 KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ ERDŐREZERVÁTUM KUTATÁSOKBAN VALÓ RÉSZVÉTEL, TERMŐHELYI VIZSGÁLATOK 2000-2010 FVM KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ ERMITTLUNG DER WASSERSPEICHERKURVEN UNGARISCHER WALDBÖDEN ALS GRUNDLAGE FÜR DIE PLANUNG VON AUFFORSTUNGSMAßNAHMEN UND DES WALDUMBAUS 2000-2003 DAAD TÉMAVEZETŐ ERDŐÁLLOMÁNYOK ANYAGFORGALMÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA 2000-2001 FKFP 0570/1999. KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ CONTRIBUTION OF FORESTS AND FORESTRY TO MITIGATE GREENHOUSE EFFECTS 1999-2003 EU, COST E21 KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ EGY BÜKK ÁLLOMÁNY ANYAGFORGALMÁNAK VIZSGÁLATA 1998-2001 OTKA T025525 KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ ERDEI ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPANYAGKÖRFORGALMÁNAK VIZSGÁLATA 1997-1998 MKP -PFP 4086/1997 TÉMAVEZETŐ WIRKUNG VON HOLZASCHE IM WALD 1995-1997 DBU KÖZREMŰKÖDŐ KUTATÓ 24
Szakmai szervezeti tagság, közéleti tevékenység: Az MTA VEAB Erdészeti Szakbizottságának titkára (2006-2009) Erdőmérnöki Kar Kari Tanácsának tagja (2007-2010) A Magyar Mikrobiológiai Társaság tagja (2006-) A NyME Erdőmérnöki Kar Juttatási és Térítési Bizottságának elnöke (2004-2007) Magyar Talajtani Társaság tagja (2002-) MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Bizottságának köztestületi tagja (2002-) A Deutsche Bodenkundliche Gesellschaft tagja (1998-2002) Az Országos Erdészeti Egyesület tagja (2001-) Hazai és nemzetközi kutatási partnerek: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Növényélettani Tanszék Országos Epidemiológiai Központ Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Honvéd Kórház Albert Ludwigs Universität Freiburg, Fakultät für Umwelt und Natürliche Ressourcen Georg-August Universität Göttingen, Fakultät für Forstwissenschaften und Waldökologie, Büsgen Institut, Németország Georg-August Universität Göttingen, Forschungszentrum Waldökosysteme, Németország Technische Universität Dresden, Fakultät für Forst-, Geo- und Hydrowissenschaften, Németország University of British Columbia, Faculty of Forestry és Faculty of Land and Food Systems, Kanada Konferencia szervezési tevékenység: VI. International Conference of Young Scientists Eurasian Forests Hungarian Forests című nemzetközi konferencia lebonyolításában szervező bizottsági tagként, Sopron, 2006; Magyar Talajtani Társaság Talajtani Vándorgyűlése, szervező bizottsági tagként, Sopron, 2006; Szellemi-, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen címmel TÁMOP-4.2.1/B kutatóegyetemi projekt nyitókonferenciájának megszervezése, Sopron, 2010; 25
Kutatásmódszertan: A természetvédelem és az emberi tevékenység (mező- és erdőgazdálkodás, ipar és urbanizáció) komplex témakör kapcsán címmel Nyári Egyetem PhD hallgatók részére megszervezése, Sopron, 2011; The Impact of Urbanization, Industrial and Agricultural Technologies on the Natural Environment címmel nemzetközi tudományos konferencia megszervezése, Sopron, 2012; Szellemi-, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen címmel TÁMOP-4.2.1/B kutatóegyetemi projekt zárókonferenciájának megszervezése, Sopron, 2010; Egyéb szakmai alkotások: A Nyírerdő Zrt. Baktalórántházi Erdészete számára 12 darabos talajmonolit gyűjtemény készítésében való részvétel (2007-2008) A csongrádi Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola számára 9 darabos talajmonolit gyűjtemény készítésében való részvétel (2007-2008) Az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark számára készült 48 darabos talajmonolit gyűjtemény készítésében való részvétel (1995-1996) 26
2. sz. Melléklet Végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegen nyelvtudást tanúsító okiratok hiteles másolata 27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
3. sz. Melléklet Habilitációt tanúsító oklevél hiteles másolata 38
39
40
4. sz. Melléklet Fontosabb publikációk és tudományos munkák vagy művészeti alkotások, sport tevékenységek jegyzéke 41
Heil Bálint közleményjegyzéke (MTMT alapján) 2012 Neményi M, Heil B, Kovács A J, Facskó F (szerk.) International Scientific Conference on Sustainable Development and Ecological Footprint: The Impact of Urbanization, Industrial and Agricultural Technologies on the Natural Environment 1. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem, 2012. (ISBN:978-963-334-047-9) Link(ek): Teljes dokumentum / Könyv/Szakkönyv/Tudományos ~58 MB Kovács G, Heil B Az ajkai vörösiszap katasztrófa ökológiai következménye a talajokra 2. VASI ÉPÍTÉSZ ÉS MÉRNÖK 9:(1) pp. 7-9. (2012) Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos Horváth F, Bidló A, Heil B, Király G, Kovács G, Mányoki G, Mázsa K, Tanács E, Veperdi G, Bölöni J Abandonment status and long-term monitoring of strict forest reserves in the Pannonian Biogeographical Region PLANT BIOSYSTEMS 146:(1) pp. 189-200. (2012) 3. IF: 0.829** Link(ek): WoS /Scopus / DOI / Teljes dokumentum / Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos ifirst: 1-12 2011 Kovács Gábor, Heil Bálint Gondolatok a fás szárú nyár energia ültetvényekről 4. ŐSTERMELŐ 15:(3) pp. 73-76. (2011) Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos 5. MatarkaID=1632677 Kovács G, Magyari Cs, Heil B, Győri T 42
Standortverhaltnisse und Wuchsleistungen von Energieholzplantagen in Ungarn In: Mitteleuropaische Biomassekonferenz. Graz, Ausztria, 2011.01.26-2011.01.29. p. 123. Konferenciaközlemény/Absztrakt/Tudományos Kovács G, Heil B 6. Megújuló energiaforrások - Gondolatok a fás szárú energia ültetvényekről ŐSTERMELŐ 3: pp. 73-76. (2011) Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos Kovács G, Heil B Auswirkungen des roten Schlamms auf die Bodenökologie 7. In: Michael Palocz-Andresen, Róbert Németh, Dóra Szalay (szerk.) Támop-Humboldt Colleg for Environment and Climate Protection 2009. December 3 and 2010. October 21 in Sopron University of West Hungary. Sopron, Magyarország, 2009.12.21-2010.10.23. pp. 217-223.(ISBN:978-963-334-020-2) Konferenciaközlemény/Konferenciaközlemény/Tudományos Kovács G, Heil B 8. Aratógép zúg az energianyárasban az Alsó-Duna szántóin MEZŐHÍR XV.: pp. 110-111. (2011) Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos Illés G, Kovács G, Heil B 9. Nagyfelbontású digitális talajtérképezés a Vaskereszt erdőrezervátumban ERDÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 1:(1) pp. 29-43. (2011) Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos Illés G, Kovács G, Heil B Comparing and evaluating digital soil mapping methods in a Hungarian forest reserve: Comparaison etévaluation des méthodes numériques de cartographie des sols dans une réserve forestière de hongrie CANADIAN JOURNAL OF SOIL SCIENCE 91:(4) pp. 615-626. (2011) 10. IF: 1.121* Link(ek): WoS /Scopus / DOI / Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos 2010 Szabó Orsolya, Heil Bálint, Kovács Gábor, Bidló András 11. 43