Magyarország természeti földrajza 3+2 óra. Bevezetés

Magyarország természeti földrajza 3+2 óra Bevezetés A tantárgy célja, hogy áttekintse Magyarország területének geológiai fejlődéstörténetét a prekambriumtól napjainkig, bemutassa az egyes geológiai korok ősföldrajzi viszonyait, legfontosabb képződményeit, a felszínfejlődés jellegét, annak klimatikus és tektonikai meghatározóit, különös figyelmet fordítva a geomorfológiai inverzió óta lejátszódó morfogenetikai folyamatokra. A második félév feladata a középtájak, kistájcsoportok és tájökológiai típusok az előző félév ismeretanyagára épülő részletes bemutatása. Mindösszességében olyan ismeretek nyújtása, melyek teoretikusan és praktikusan is felkészítik a hallgatókat arra, hogy Magyarország természeti földrajzát oktathassák az általános ill. középiskolákban, és tanítványaik környezetvédelmi ismereteinek földrajzi alapjait kifejleszthessék. A gyakorlat célja, hogy bemutassa a tájökológiai értelemben releváns legfontosabb geotényezők az éghajlat, a vízrajz, a növényzet, az állatvilág, a talajtakaró magyarországi jellegzetességeit és kölcsönhatásait, áttekintse a környezet állapotát, a környezet-és természetvédelem legfontosabb feladatait. A tantárgy menete: Előadás: 1. Magyarország földrajzának kutatástörténete: Hazánk rendszeres földrajzi megismerése a 17. századtól enciklopédikus munkák, utazók, térképek (Sepsi Csombor Márton, Bél Mátyás). A felvilágosodás és a romantika hatása a honi kutatásokra (Goethe, Humboldt). Magyarországi kutatások a 19.század elejétől a Magyar Földrajzi Társaság megalapításáig (1872) (Fényes, Hunfalvy).Az első geográfus nemzedék (Thirring, Lóczy, Cholnoky, Prinz, Teleki, Kogutowicz, Fodor). A második geográfus nemzedék (Kádár, Bulla, Láng, Kéz). A harmadik geográfus nemzedék (Pécsi, Marosi, Somogyi, Ádám, Szilárd, Székely, Jakucs, Molnár, Borsy, Pinczés). Magyarország földrajzi helyzete: Magyarország abszolút földrajzi helyzete. Magyarország relatív földrajzi helyzete - centralitás és nyitottság. A medencejelleg éghajlati, vízrajzi és életföldrajzi következményei. Az átmenetiség megnyilvánulása a

szerkezeti viszonyokban, az éghajlatban, a talajtakaróban, a növénytakaróban és a tájak karakterében. Nagytájaink folytatásai a szomszédos országokban. 2. Magyarország földje kialakulásának lemeztektonikai értelmezése: Magyarország nagyszerkezeti viszonyai (szerkezeti vonalak és egységek), a proterozoikum ősföldrajza A Közép-magyarországi főszerkezeti vonal értelmezései. A Pelsoi, a Tiszai, az Ausztroalpi és a Kárpáti nagyszerkezeti egység határai, részei, kialakulásuk, jellegadó kőzeteik, mozgásaik és kapcsolódásuk a tágabb alpi-, kárpáti- és balkáni szerkezeti egységekhez. A prebajkáli és bajkáli hegységképződési fázis feltételezett metamorfizációi, a Tiszántúl aljzatának metamorf képződményei, polimetamorf képződmények a Mórágyi Migmatit komplexum, a Zempléniszigethegység és az Alpokalja területén. Magyarország a paleozoikumban:az ősföldrajzi kép rekonstruálása, a kaledon és variszkuszi hegységképződés. Ópaleozoos képződmények a Délbalatoni kristályos vonulat, az Ausztroalpi nagyszerkezeti egység, az Upponyi- és Szendrőihegység, a Zempléni-szigethegység és a Kárpáti nagyszerkezeti egység területén. Karbon gránitmagmatizmus; kiemelkedés és lepusztulás. Karbon tengeri képződmények az Igali- és Borsodi-szerkezeti egység területén ill. a Mecsek térségében. A perm, mint a variszkuszi hegységek lepusztulásának ideje. A mecseki és balatonfelvidéki homokkövek, tengerisekélytengeri képződmények. Ősföldrajzi helyzet, éghajlat és felszínfejlődés. 3. A mezozoikum ősföldrajzi képe. Triász: Transzgresszió, karbonátos üledékképződés, a Vardar riftesedés. Klasszikus esettanulmány: a Bakonyidák. Az alsó-triász transzgressziós üledéksora.a középső triász mészkövei, dolomitjai valamint vulkanizmusa. A Veszprémi Márga, a Fődolomit és a Dachsteini Mészkő a felső-triászban. A dél-alpi rokonság. A Bükk triásza - kapcsolat a Külső-Dinaridákkal, a Karni-Alpokkal és a Karavankákkal. Az Északborsodi Karszt - Wettersteini, Guttensteini, Steinalmi mészkövek, a Mellétei sorozat - kapcsolat az Északi-Mészkő-Alpokkal. Mecsek-Villányi mezozoós öv - germán triász. Ókimmériai hegységképződési fázis: a Pelso-i hát kiemelkedése -hosszantartó trópusi tönkösödés a felső-triásztól. Jura-kréta: A jura mint thalattokratikus időszak. A Pennini riftesedés (szarvaskői vulkanitok). A jura mészkövek négy fő típusa a Dunántúli középhegységben: Ammonitico Rosso, Hierlatz, radiolarit, nyílttengeri. Jura képződmények a Bakonyidák, a Bükk, az Észak-borsodi Karszt, a Mecsek és a Villányi-hegység területén. A kréta időszak változásai - a Tethys bezáródása és az Eurázsiai hegységrendszer kialakulásának kezdete, megindul a szerkezeti egységek mai helyre kerülése. Ausztriai hegységképződési fázis: a középhegységi pászta vályús (bauxit felhalmozódás), illetve a Mecsek gyűrt-töréses-

pikkelyes és a Villányi-hegység pikkelyes szerkezetének kialakulása. Larámi fázis: a Bakonyidák töréses-gyűrt, a Bükk gyűrt-pikkelyes, illetve takaróredős szerkezete. Az egységes bakonyi tönkfelszín feldarabolódása. Kréta időszaki képződmények (mészkövek, márgák, homokkövek, bauxit). Vulkánosság a Keleti-Mecsekben. Metamorfózis az Ausztroalpi nagyszerkezeti egység területén. Az alföldi flis vályú. 4. Magyarország ősföldrajzi viszonyai a harmadidőszakban. Paleogén - Paleocén, eocén, oligocén: Szárazföldi körülmények, bauxitképződés, a tönkfelszínek retusálódása a paleocénben. Transzgresszió a középső-eocéntől képződményei (barnaszenek), a mezozoós tönkfelszínek első betemetődése. Pireneusi hegységképződési fázis: andezitvulkanizmus, infraoligocén denudációs periódus (egyes helyeken exhumáció). Az Eoparatethys alsóoligocén transzgressziója képződményei, újabb fedőtakaró képződése. A Dunántúliközéphegység nyugati felén Csatka-rétegek: bizonyíték az éghajlatra, a középhegységi pászta helyzetére, a felszínfejlődés jellegére. Szávai orogén fázis: befejeződött a szerkezeti egységek egymás mellé csúszása, preeggenburgi denudáció. Az ôsföldrajzi kép változásai a neogénben: Miocén: az eggenburgi emelettől a szarmatáig. Az eggenburgi-emelet három fáciese: tengeri, átmeneti, terresztrikus. Kiemelt szárazföldi térszínek elhelyezkedése. Az emelet végén nő a durva terresztrikus üledékek mennyisége. Ottnangi-emelet: alsó-riolittufa, tengeri, átmeneti és szárazföldi üledékfelhalmozódás, barnaszénképződés a mocsarakban, pediplainek képződése. Kárpáti emelet: geomorfológiai inverzió, vulkáni tevékenység (a pulzációs elmélet), stájer orogén fázis hatásai - két északkelet-délnyugati üledékgyűjtő sáv kialakulása. Bádeni-emelet: vulkanizmus, vulkáni középhegységeink paleovulkáni rekonstrukciója, primer vulkáni formák, tengerelöntés, andezites vulkanizmus, felső riolittufa, pedimentáció, abrázió, szárazulatok. Pannon-pliocén: Pannon: a geomorfológiai inverzió kiteljesedése a medencei területeken. Pannon üledékek, lignit, kőolaj, földgáz, termálvizeink tárolókőzete. Elképzelések a pannon tenger feltöltődésére. Abrázió. Felső-pliocén: fluviolakusztrikus időszak, keresztrétegzett homok elterjedése, sivatagos-félsivatagos éghajlati körülmények, vörösagyag-takaró, mint a völgyképződés kiindulási szintje, fióksüllyedékek az Alföldön, vízhálózat, a hegylábfelszín képződés fő időszaka, édesvízi mészkő képződése, bazaltvulkanizmus. 5. Negyedidőszak: Pleisztocén: Az Alföld negyedidőszaki felszínfejlődése. Folyóvízi feltöltés, hordalékkúp építés. A Duna irányváltozásai, teraszok kialakulása, az Ős-Sárvíz hordalékkúpja. A Tisza, Szamos és a Bodrogot összetevő folyók pleisztocén folyásirány-

változásai, Ér-völgy, változások a felső-pleniglaciálisban, eolikus felszínformálás a Nyírség hordalékkúpján. Az Észak-Alföldi-hordalékkúp-síkság kialakulása. A Körös-vidék és a Maros-hordalékkúp pleisztocén kifejlődése. A futóhomokmozgás periódusai: würm felsőpleniglaciális, késő glaciális - idősebb és fiatalabb Dryas. Futóhomok-területek Magyarországon. Löszképződés, az eolikus és ártéri löszök területi elhelyezkedése. A Kisalföld és Nyugat-magyarországi kavicstakarók kialakulása: A Kisalföld központi részének megsüllyedése (Ebenfurthi, Brucki, Dévényi-kapu), peremi vízválasztók kiemelkedése (Keszthely-Gleichenbergi és a Burgenlandi vízválasztó). Az idősebb és fiatalabb Dunai hordalékkúp épülése. A Marcal-medence kialakítása (Rába, Zala, Marcal; türjei kaptura). Az Igmánd-Kisbéri medence kialakítása eróziós-deráziós-deflációs folyamatok által. A Rába, a Pinka, a Gyöngyös, a Kőszeghegyalja, a Répce és az Ikva kavicstakarói. Vályogképződés, geliszoliflukció, krioturbáció, eróziós-deráziós völgyképződés. A Dunántúli-dombság pleisztocén időszaki felszínfejlődése: A vízhálózat képének változásai. Erózióbázisok: Dráva süllyedék, Felső-Kapos-Kalocsai-árok, Balatonimedence. A Balaton Kialakulásának 4 szakasza: Balatoni-elősüllyedék, Balatoni-medence, Balatoni-tómedence, Balatoni-tómeder. Meridionális völgyek és hátak, a Zala kapturái, aszimmetrikus táblarögök a K-Külső-Somogyban. Zselic, Tolnai-dombság, Geresdi-dombság, Dél-Baranyai-dombság, Zalai-dombság pleisztocén fejlődése: völgyi felszabdalódás, folyóvízi akkumuláció, löszképződés, szoliflukciós löszök, a löszök sajátos lepusztulásformái, derázió, csuszamlások. A Belső-somogyi futóhomokterület. Középhegységeink fejlődése a pleisztocénben: Emelkedés és éghajlat. Exhumáció. A lineáris, szemiareális, illetve areális lepusztulás éghajlatfüggő hatásai a pleisztocén különböző klímaperiódusaiban. A magassági helyzet és a periglaciális átformálódás összefüggései. Völgyprofilok, krioplanációs teraszok,- lépcsők, -tornyok és -taréjok, kőtörmelékhalmaz, kőtörmeléklejtő, kőtörmelékmező, kőpatakok, kőfolyók, eluviális kőtengerek, kriopedimentek, deráziós és csuszamlásos folyamatok. Holocén - antropogén hatások: Folyóvízi felszínformálás (Tisza, Körös, Maros). A holocén éghajlati szakaszai: a növénytakaró és a felszínfejlődés változásai. Az antropogén hatások: történeti áttekintés. Erdőirtások, folyószabályozások, a mezőgazdaság intenzívebbé válása, talajerózió, a bányászat hatásai a felszínre és a felszínalatti vizekre. 6. Magyarország tájai I.: Dunamenti-síkság, Duna-Tisza közi síkvidék, Bácskai-síkvidék, Mezőföld, Drávamenti-síkság (határok, földtörténet, szerkezet, felszínfejlődés, morfológiai kép /az egyes kistájak, kistájrészek jellemzésével/, éghajlat, vízrajz, talajok, növény- és állatvilág)

7. Magyarország tájai II.: Felső-, Közép-, és Alsó-Tiszavidék, Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság, Nyírség, Hajdúság, Berettyó-Körösvidék, Körös-Maros-köze (határok, földtörténet, szerkezet, felszínfejlődés, morfológiai kép /az egyes kistájak, kistájrészek jellemzésével/, éghajlat, vízrajz, talajok, növény- és állatvilág) 8. Magyarország tájai III.: Kisalföld, Nyugat-magyarországi-peremvidék (határok, földtörténet, szerkezet, felszínfejlődés, morfológiai kép /az egyes kistájak, kistájrészek jellemzésével/, éghajlat, vízrajz, talajok, növény- és állatvilág) 9. Magyarország tájai IV.: Dunántúli-dombvidék (határok, földtörténet, szerkezet, felszínfejlődés, morfológiai kép /az egyes kistájak, kistájrészek jellemzésével/, éghajlat, vízrajz, talajok, növény- és állatvilág) 10. Magyarország tájai V.: Bakonyvidék (határok, földtörténet, szerkezet, felszínfejlődés, morfológiai kép /az egyes kistájak, kistájrészek jellemzésével/, éghajlat, vízrajz, talajok, növény- és állatvilág) 11. Magyarország tájai VI.: Vértes-Velencei-hegyvidék, Dunazug-hegyvidék (határok, földtörténet, szerkezet, felszínfejlődés, morfológiai kép /az egyes kistájak, kistájrészek jellemzésével/, éghajlat, vízrajz, talajok, növény- és állatvilág) 12. Magyarország tájai VII.: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra (határok, földtörténet, szerkezet, felszínfejlődés, morfológiai kép /az egyes kistájak, kistájrészek jellemzésével/, éghajlat, vízrajz, talajok, növény- és állatvilág) 13. Magyarország tájai VIII.: Bükkvidék, Aggtelek-rudabányai-hegyvidék (határok, földtörténet, szerkezet, felszínfejlődés, morfológiai kép /az egyes kistájak, kistájrészek jellemzésével/, éghajlat, vízrajz, talajok, növény- és állatvilág) 14. Magyarország tájai IX.: Tokaj-Zempléni-hegyvidék, Észak-magyarországi medencék (határok, földtörténet, szerkezet, felszínfejlődés, morfológiai kép /az egyes kistájak, kistájrészek jellemzésével/, éghajlat, vízrajz, talajok, növény- és állatvilág) Gyakorlat: 1. Magyarország éghajlata I. Magyarország időjárási rendszere (makroszinoptikus helyzetek), sugárzás, napfénytartam, borultság, légnyomás és szél 2. Magyarország éghajlata II. Hőmérséklet, hőmérsékleti szingularitások és küszöbnapok, júliusi és januári izotermák, hőingás, csapadék és hóviszonyok, Magyarország éghajlati körzetei

3. Magyarország vízrajza I. Lefolyásviszonyok Magyarországon (fajlagos lefolyás, lefolyási koefficiens), folyóink geomorfológiai szakaszjellege, hordalékszállítása, vízjárása. 4. Magyarország vízrajza II. Állóvizeink (kialakulásuk, típusaik, fizikai jelenségeik, Balaton) 5. Magyarország vízrajza III. Felszín alatti vizeink (talajvíz, rétegvíz, résvíz, karsztvíz, juvenilis vizek, hévizek) 6. Magyarország természetes növénytakarója I. Magyarország természetes növénytársulásai(fenyvesek, bükkösök, tölgyesek, löszös, homokos, ártéri és mocsárilápi területek növénytársulásai, szukcesszió-sorok, szikesek növényzete 7. Magyarország természetes növénytakarója II. Állatvilág Magyarország növényföldrajzi tájbeosztása (flóratartományok, flóravidékek, flórajárások) 8. Magyarország talajai I. Az Alföld és a Kisalföld talajai (zonális, azonális, extrazonális talajok, a talajképző kőzet, az éghajlat és a növényzet kölcsönhatásai, hidromorf hatás, szikesedés) 9. Magyarország talajai II. Az Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység talajai ( talajsorok, kőzethatás, domborzati hatás) 10. Környezetvédelem I. A szilárd kéreg és a talajok védelme( bányászat, talajdegradáció, eróziós folyamatok, talajsavanyodás, a talajok fizikai szerkezetének leromlása). Jellegzetes tájképi együttesek védelme, tájtervezés Magyarországon. 11. Környezetvédelem II. A vizek és a levegő védelme, zajvédelem. A felszíni vizek védelme, kémiai- és biológiai minőségromlás, vízminősítési kategóriák, eutrofizáció, a talajvizek, rétegvizek és karsztvizek védelme. Emisszió, transzmisszió, immisszió Magyarországon, a főbb szennyezőanyagok területi koncentrációja és ennek okai. A zajszennyezés akut problémái. 12. Természetvédelem Magyarországon Védendő természetes ökoszisztémák. Védett növény- és állatfajok. Tájvédelmi körzetek, nemzeti parkok, bioszféra rezervátumok. 13. Középhegységeink felszínfejlődése (szinopszis) I.

Dunántúli-középhegység: tönkösödés, betakaródás, exhumáció, pedimentáció, abrázió, karsztosodás, a karsztok morfogenetikai típusai. 14. Középhegységeink felszínfejlődése (szinopszis) II. Északi-középhegység: vulkáni hegységeink szintjeinek értelmezése. Tönkfelszínek, fedőtakaró, exhumáció, abrázió, pedimentáció, karsztosodás a Bükkben és az Észak-borsodi Karszt területén Irodalom: A. Nagy M.- Korpás E. (1956): A hazai szikesek talajföldrajzi vázlata. Földr Ért. Ádám L.(1955): A Velencei-tó és a Zámolyi-medence kialakulása. Földr. Közl. pp. 307-332. Ádám L. (1962): A Rábántúli-kavicstakaró. Földr. Ért. pp. 41-52. Ádám L. (1967): A Szekszárdi-dombvidék kialakulása és morfológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest Ádám L. (1969): A Tolnai-dombság kialakulása és felszínalaktana. Földr. Monogr. Akadémiai Kiadó, Budapest Ádám L. (1993): A Velencei-hegység fejlődéstörténete és felszínalaktana. Földr. Ért. 1-4. pp. 93-111. Ádám L.-Marosi S.- Szilárd J. (1959): A Mezőföld természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest Ádám L. - Marosi S. (szerk.) (1975): A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék. Akadémiai Kiadó, Budapest Ádám L. - Marosi S. - Szilárd J. (szerk.) (1981): A Dunántúli-dombság. Dél-Dunántúl. Akadémiai Kiadó, Budapest Ádám L. - Marosi S. - Szilárd J. (szerk.) (1987): A Dunántúli-középhegység A. Akadémiai Kiadó, Budapest Ádám L. - Marosi S. - Szilárd J. (szerk.) (1988): A Dunántúli-középhegység B. Akadémiai Kiadó, Budapest Bacsó N. (1930): Szeles és viharos napok gyakorisága Budapesten. Időjárás 34. Bacsó N. (1947): A májusi fagyok és más népies időjárási szabályok. Időjárás 51. Bacsó N. (1952): A hőmérséklet szélső értékei Magyarországon. OMI Magyarország éghajlata 7. sz. Bacsó N. (1959): Magyarország éghajlata. Akadémiai Kiadó, Budapest

Balázs D. (szerk.) (1993): Magyar utazók lexikona. Panoráma, Budapest Báldi T. (1980): A korai Paratethys története. Földtani Közl. 110. 3-4. pp. 456-472. Balla Gy. (1954): A Nyírség és a Bereg-Szatmári-síkság néhány geomorfológiai problémája. Földr. Ért. Balla Gy.(1958): A Jászság geomorfológiai fejlődéstörténetének vázlata. Földr. Ért. Balla Z. (1978): A Magas-börzsönyi paleovulkán rekonstrukciója. Földr. Közl. pp. 119-136. Bauer, L. - Weinitschke, H. (1976): Tájrendezés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Bogárdi J. (1943): Hordalékmozgás a folyószabályozásokban. Egyetemi Nyomda, Budapest Bogárdi J. (1975): Környezetvédelem vízgazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest Bokor P. (1944): A dunántúli bazaltvulkanizmus általános jellemzői. Földr. Közl. 1-2. pp. 7-29. Borsy Z. (1961): A Nyírség természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest Borsy Z. (1977): A Duna-Tisza közi hátság homokformái és a homokmozgás szakaszai. Alföldi Tanulmányok pp. 43-56. Borsy Z. (1987): Az Alföld hordalékkúpjainak fejlődéstörténete. Acta Acad. Paed. Nyíregyháza pp. 5-42. Borsy Z. (1989): Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki fejlődéstörténete. Földrajzi Értesítő pp. 211-224. Borsy Z. -Félegyházi E. (1982): A vízhálózat alakulása az Alföld északi részében a pleisztocén végétől napjainkig. Szabolcs-Szatmári Szemle pp. 23-32. Bulla B. (1928): A Keszthelyi-hegység földrajza. Földr. Közl. Bulla B. (1951): A Kiskunság kialakulása és felszíni formái. Földrajzi Könyv. és Térk. Ért. pp. 101-116. Bulla B. (1956): A magyar föld domborzata fejlődésének ritmusai az újharmadkor óta a korszerű geomorfológiai szemlélet megvilágításában. MTA Társ. Tört. Tud. Oszt. Közl. Bulla Béla (1962): Magyarország természeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest Cholnoky J. (1918): A Balaton hidrogeográfiája. A Balaton Tud. Tanulm. eredményei I. köt., Budapest Cholnoky J. (1937): A Dunazug-hegyvidék. Földr. Közl. Csajághy G. (1953): Maconkai ásványvizek. Hidr. Közl. Csinády G. (1954): A bátorligeti láp története a pollenanalízis tükrében. Földr. Ért. Csorba P. (1982): Krioplanációs formák és üledékek a Zempléni-hegységben. Földr. Ért. pp. 201-220.

Darnay (Dornyay) B. (1954): A Keszthelyi-hegység hidrotermális jelenségei. Földr. Ért. Dudich E. (1955): Állatföldrajz. Egyetemi jegyzet, Budapest Erdélyi M. (1960): A Hajdúság vízföldtana. Hidr. Közl. Erdélyi M. (1966): Hévízeink. Földr. Ért. 1966 Erődi B.- Horváth V. et al. (1965): Talajvédő gazdálkodás hegy- és dombvidéken. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Ferenczi I. (1924): Geomorfológiai tanulmányok a Kis-Magyar-Alföld déli öblében. Földtani Közlöny Frank M. (1952): Magyarország ásványvizei. Hidr. Közl. Franyó F. (1966): A Sajó-Hernád hordalékkúpja a negyedkori földtani események tükrében. Földrajzi Értesítő pp. 153-178. Frisnyák S. (1980): A Zempléni-hegység természeti képe. In: Borsodi Földrajzi Évkönyv, Miskolc Frisnyák S. (szerk.) (1988): Magyarország földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest Fülöp J. (1989): Bevezetés Magyarország geológiájába. Akadémiai Kiadó, Budapest Fülöp J. (1990): Magyarország geológiája. Paleozoikum I. MÁFI, Budapest Géczy B. (1980): Az Ammonitesek tengere Magyarországon. In: Földtudományi ismeretterjesztés. TIT, Budapest pp. 79-97. Göcsei I. (1979): A Szigetköz természetföldrajza. Földrajzi Tanulmányok 16., Budapest Gurzó I. (1984): A levegőszennyezés vizsgálata Tatabányán. Földr. Ért. 33. 1-2. pp. 47-64. Győrffy D. (1957): Geomorfológiai tanulmányok a Káli-medencében. Földr. Ért. Haas J. (1980): Dinoszauruszok nélkül... A Középkor alkonya Magyarországon. In: Földtudományi ismeretterjesztés. TIT, Budapest pp. 98-108. Hajósy F. (1952): Magyarország csapadékviszonyai. OMI. Magyarország éghajlata. 8 sz. Hámor G. (1980): A Kárpátok felgyűrődésének kora Magyarországon. In: Földtudományi ismeretterjesztés. TIT, Budapest pp. 122-134. Hevesi A. (1978): A Bükk szerkezet- és felszínfejlődésének vázlata. Földr. Ért. 2. Hevesi A. (1991): Magyarország karsztvidékeinek kialakulása és formakincse I-II. Földr. Közl. pp. 25-35., 99-120. Homonnai A.- Hock B.- Csanády M. - Csáki F. (1989): A víz. In: Bulla M. (szerk.): Tanulmányok hazánk környezeti állapotáról. Budapest Hortobágyi T.- Simon T. (szerk.) (1981): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest

Jakucs L. (szerk.) (1975): Aggteleki karsztvidék. Budapest Jakucs L. (1984): A Kisalföld műholdas földtudományi vizsgálata. Földr. Közl. 3. Jakucs P.-Dévai Gy.-Précsényi I. (1984): Az ökológiáról - ökológus szemmel. Magyar Tudomány 29. pp. 348-359. Jámbor Á. (1971): A magyarországi szarmata. Földtani Közl. 101. pp. 103-106. Jámbor Á. (1980): Amikor a tenger visszahúzódott Magyarországról (A hazai pannóniai képződmények fő jellegei). In: Földtudományi ismeretterjesztés. TIT, Budapest pp. 136-166. Jámbor Á (1980).: Szigethegységeink és környezetük pannóniai képződményeinek fáciestípusai és ősföldrajzi jelentőségük. Földtani Közlöny 110. Juhász Á. (1982): Magyarország legősibb kristályos kőzetei és kapcsolatuk a kárpát-alpi hegységkerettel. Földrajzi Közlemények 1. Juhász Á. (1983): Évmilliók emlékei. Gondolat, Budapest Juhász Á. (1983): Felszínalatti vizeink. In: Juhász Á.: Évmilliók emlékei. Gondolat, Budapest pp. 251-273. Kádár L. (1935): Futóhomok tanulmányok a Duna-Tisza közén. Földrajzi Közlemények pp. 4-15. Kádár L. (1957): A kovárványos homok kérdése. Földr. Ért. Kakas J. (1967): Magyarország éghajlati atlasza. Budapest Karátson D. (szerk.) (é. n): Magyarország földje. Pannon enciklopédia. Kertek 2000, Budapest Károlyi Z. (1933): A Fertő-tó. Vízügyi Közlem. Kárpáti L. (1955): Adatok Sopron környékének geomorfológiájához. Földr. Ért. pp. 21-40. Kassai M. (1980): Tenger és szárazföld az ókor végén Magyarországon. In: Földtudományi ismeretterjesztés. TIT, Budapest pp. 37-61. Kecskeméti T. (1980): Láp- és szigettenger a harmadidőszak elején (Az eocén kor). In: Földtudományi ismeretterjesztés. TIT, Budapest pp. 109-121. Kerényi A. (1992): Környezetvédelem. Tankönyvkiadó, Budapest Kessler H. (1954): A beszivárgási százalék és a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidékeken. Vízügyi Közlemények Kéz A. (1943): Újabb teraszmegfigyelések a Zala mentén. Földr. Közl. pp. 1-18. Kogutowicz K. (1930,1936): A Dunántúl és a Kisalföld írásban és képben I-II. Szeged Kopasz M.(szerk.) (1978): Védett természeti értékeink. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

Kovács G.-né -Salamon F. (szerk.) (1976): Hortobágy a nomád pusztától a Nemzeti Parkig. Budapest Kovács Gy.(szerk.) (1969): Erózió és talajvédelem a Gerecse lejtőin. VIZDOK, Budapest Kőrössy L. (1980): Neogén ősföldrajzi vizsgálatok a Kárpát-medencében. Földtani Közlöny pp. 473-484. Kövér F. (1930): A Hanság földrajza. Föld és Ember, Szeged Láng I. Bedő Z.- Csete L. (szerk.) (2003): Növény, állat, élőhely. Magyar Tudománytár. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó, Budapest Láng S. (1947): Geomorfológiai vizsgálatok a Miskolci kapuban. Földr. Közl. Láng S. (1952): A Cserhát morfológiája. Földr. Ért. Láng S. (1952): A Mátra geomorfológiája. Földr. Ért. Láng S. (1953): A Szentendre-visegrádi-hegység felszíne. Földr. Ért. Láng S. (1955): A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Földr. Monogr. Akadémiai Kiadó, Budapest Láng S. (1956): A Központi-Gerecse geomorfológiája. Földr. Ért. pp. 265-280. Láng S. (1958): A Bakony geomorfológiai képe. Földr. Ért. Láng S. (1960): A Délkelet-Alföld felszíne. Földr. Közl. Láng S. (1967): A Cserhát természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest Lászlóffy W. (1947): A jeges árvizekről. Hidr. Közl. Lászlóffy W. (1954): A fajlagos lefolyás sokévi átlaga Magyarországon és a hidrológiai hossz-szelvények. Vízügyi Közlem. Lászlóffy W. (1982): A Tisza. Vízi munkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben. Budapest Leél-Össy S. (1950): Az Arló melletti hegycsuszamlás és az általa létrehozott tó. Hidr. Közl. id. Lóczy L.(1913): A Balaton Környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. A Balaton Tud. Tanulm. Eredm., Budapest Lovász Gy. (1964): Geomorfológiai tanulmányok a Dráva-völgyben. Tud. Gyűjt. Pécs 47. pp. 67-114. Lovász Gy. (1970): A Zalai-dombság főbb morfológiai problémái. Földrajzi Tanulmányok a Dél-Dunántúl területéről pp. 11-81. Lovász Gy.-Wein Gy. (1974): Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése. Baranya megyei Levéltár, Pécs

Margittai L. (1963): Délkelet-Dunántúl talajföldrajza - MTA DTI Értekezések 1961-62. Akadémiai Kiadó, Budapest Marosi S. (1970): A Belső-Somogy kialakulása és felszínalaktana. Földr. Monogr. Akadémiai Kiadó, Budapest Marosi S.-Somogyi S. (szerk.) (1991): Magyarország kistájainak katasztere. Akadémiai Kiadó, Budapest Marosi S.-Szilárd J. (szerk.) (1967): A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest Marosi S.-Szilárd J. (szerk.) (1969): A tiszai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest Marosi S.-Szilárd J. (1981): A Balaton kialakulása. Földrajzi Közlemények pp. 1-30. Martonné Erdős Katalin (1995): Magyarország természeti földrajza. Debrecen, KLTE Martonné Dr. Erdős K. (2002): Magyarország tájföldrajza. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó Mártonné Szalay E.-Márton P. (1978): A Dunántúli-középhegység és a Villányi-hegység mezozoós paleopólusainak eltéréséről. Magyar Geofizika pp. 129-136. Mészáros E. (1977): A levegőkémia alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest Mészáros E. Schweitzer F. (szerk.) (2002): Föld, víz, levegő. Magyar Tudománytár. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó, Budapest Mezősi G. (1984): A Sajó-Bódva-köz felszínfejlődése. Földr. Ért. pp. 181-206. Molnár B. (1977): A Duna-Tisza köz felső-pliocén (levantei) és pleisztocén földtani fejlődéstörténete. Földtani Közlöny pp. 1-16. Molnár B. (1984): A Föld és az élet fejlődése. Tankönyvkiadó, Budapest pp. 267-275. id. Noszky J. (1927): A Mátra-hegység geomorfológiai viszonyai - Debreceni Tisza I. Tud. Társ. Honism. Biz. Kiadv., Debrecen Oravecz J. (1980): A földtörténeti ókor első fele Magyarországon. In: Földtudományi Ismeretterjesztés TIT, Budapest pp. 21-36. Oravecz J. (1980) : A tenger térhódítása a középkor elején Magyarországon. In: Földtudományi ismeretterjesztés. TIT, Budapest pp. 62-78. Papp A. (1956): A Nagy- és a Kis-Sárrét vidékének régi vízrajza. Acta Univ. Debr. Papp A. (1960): Fiatalkori vízrajzi változások a Tiszántúl középső részében történelmi adatok alapján. Földr. Közl. Pávai Vajna F. (1939): A budapesti melegforrások kérdése. Földr. Közl. Pécsi M. (1950): Völgyfejlődéstörténeti és teraszmorfológiai megfigyelések a Duna-völgy balpartján Budapest és Baja között. Hidr. Közl. pp. 260-266.

Pécsi M. (szerk.) (1958): Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest Pécsi M. (1959): A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi Monográfiák III. Akadémiai Kiadó, Budapest Pécsi M. (1963): Hegylábi (pediment) felszínek magyarországi középhegységekben. Földr. Közl. pp. 195-212. Pécsi M. (1987): Domborzatfejlődés és a geomorfológiai szintek korrelációja. Domborzat. In: Ádám L.-Marosi S.-Szilárd J. (szerk.): A Dunántúli-középhegység A. Akadémiai Kiadó, Budapest pp. 131-139, 140-186. Pécsi M.- Szilárd J. (1969): Az elegyengetett felszínek főbb kutatási és nomenklaturai kérdései. Földr. Ért. Pécsi M. (1980): A Pannoniai-medence morfogenetikája. Földr. Ért. Pécsi M. (1988): Geomorfológiai szintek kora a Magyar-középhegységben. Földr. Közl. pp. 28-41 Pécsi M. (1987): Domborzatfejlődés és a geomorfológiai szintek korrelációja. In: Ádám L.- Marosi S.- Szilárd J. (szerk.): A Dunántúli-középhegység. Akadémiai Kiadó, Budapest pp. 131-139. Péczely Gy. (1983): Magyarország makroszinoptikus helyzeteinek katalógusa. OMI Kisebb Kiadványai 53. köt., Budapest Peja Gy. (1941): A Nógrádi-medence geomorfológiája. MTA Mat. és Természettud. Ért. Perczel Gy. (1994): A környezet állapota. In: Perczel Gy.-Tóth J.(szerk.): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE, Budapest pp. 32-46. Pinczés Z. (1956): A Déli-Bükk és előterének néhány fejlődéstörténeti problémája. Acta Univ. Debr. pp. 1-12. Pinczés Z. (1968): Herausbildung der tertiären Oberflächen des Bükk-Gebirges. Acta Geogr. Debr. Debrecen Pinczés Z. (1977): Hazai középhegységek periglaciális planációs felszínei és üledékei. Földrajzi Közleményekpp. 29-45. Pinczés Z. (1989): Rumpf - oder Denudations (Erosions) oberfläche (Am Beispiel des Tokajer Gebirges). In: Carpatho-Balcan Geomorphological Comission, Debrecen pp. 133-147. Prinz Gy. (1942): Magyarország földrajza. Renaissance Könyvkiadóvállalat, Budapest Rakonczay Z.(szerk.) (1987): Kiskunságtól a Sárrétig. A Dél-Alföld természeti értékei. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest (valamint a sorozat további kötetei)

Rónai A. (1961): Az Alföld talajvíztérképe. A Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi kiadványai, Budapest Ság L.-Pécsi M.: Kainozoikum (paleogén, neogén, antropogén vagy negyedidőszak). In: Ádám L.-Marosi S.-Szilárd J. (szerk.): Dunántúli-középhegység A. Akadémiai Kiadó, Budapest pp. 75-122. Schafarzik F.-Vendl A. (1929): Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest Scheuer Gy.-Schweitzer F. (1988): A Gerecse és a Budai-hegység édesvízi mészkőösszletei. Földr. Tan. Akadémiai Kiadó, Budapest Schuster F. (1947): A Fertő-tó vízháztartása. Hidr. Közl. Sédi (Szabó) K. (1943): A Sárköz morfológiája. Földrajzi Közlemények pp. 111-122. Somogyi S. (1962): A Vasi-Hegyhát és a Kemeneshát. Földr. Ért. Somogyi S. (1962): Holocén időszakra vonatkozó kutatások földrajzi (hidromorfológiai) értékelése. Földrajzi Értesítő Somogyi S. (1971): Magyarország természeti viszonyainak változásai a honfoglalás koráig. Építés és Építészettudomány Somogyi S. (1983): A magyar folyóhálózat szakaszjelleg típusai. Földr. Közl. pp. 218-229. Soó R. (1931): A magyar puszta fejlődéstörténetének problémái. Földr. Közl. Soó R. (1959): Az Alföld növényzete kialakulásának mai megítélése és vitás kérdései. Földr. Ért. Soó R. (1965): Növényföldrajz. Budapest Soós L. (1934): Magyarország állatföldrajzi felosztása. Állattani Közl. Sümeghy J. (1953): Medencéink pliocén és pleisztocén rétegtani kérdése. MÁFI Évi Jel. 1951-ről. pp. 83-109. Sümeghy J. (1956): A Hármas-Körös közi holocén medence. Földt. Int. Évi Jel. 1954. évről. Budapest Stefanovits P. (1953): Az Alföld talajnemei és azok eredete. Alföldi Kongresszus Stefanovits P.(1956): Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest Stefanovits P. (1981): Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Stefanovits P. (1986): A talajok savasodásának néhány újabb adata. Magyar Tudomány 31. pp. 339-341. Stegena L. (1973): A pannon medence kainozoós evolúciója. Geonómia és Bányászat pp. 257-265. Steiner L. (1922): Vénasszonyok nyara. Időjárás 26.

Szabó J. (1978): A Cserehát felszínfejlődésének fő vonásai. Földr. Közl. pp. 246-268. Szabó K. (1933): Velencei-tó. Vízügyi Közl. 1933 Szabó P.Z. (1964): A Dráva alföldi jellegű síkságának alaktana. Földr. Ért. pp. 261-275. Szádeczky-Kardoss E. (1937): A Lajta folyó kialakulásáról. Földr. Közl. Szádeczky-Kardoss E. (1971): Az új globális tektonika mozgásmechanizmusa és kapcsolatai a Föld és élet fejlődésével. Alkalmazások a Kárpát-Pannon-Dinarid területre. Geonómia és Bányászat pp. 3-89. Szebényi L.-né (1959): A magyarországi váztalajok osztályozása. Agrokémia és Talajtan 8. pp. 367-376. Szederkényi T. (1980): Magyarország földtörténetének kezdete. In: Földtudományi ismeretterjesztés. TIT, Budapest pp.3-20. Székely A. (1964): A Mátra természeti földrajza. Földr. Közl. pp. 199-219. Székely A. (1971): Das System der Einebnungsflächen-Typen anhand ungarländischen Beispiele. In: Annales Univ. Scien. Budapestiensis, Sectio Geogr. VII. Székely A. (1973): A Magyar-középhegyvidék negyedidőszaki formái és korrelatív üledékei. Földrajzi Közlemények pp. 185-203. Székely A. (1977): Periglaciális domborzatalakulás a magyar középhegységekben. Földrajzi Közlemények pp. 55-59. Székely A. (1987): Vulkáni hegységeink a legújabb kutatások tükrében. Földrajzi Közl. pp. 134-142. Szilárd J. (1967): A Külső-Somogy kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi Monográfiák. Akadémiai Kiadó, Budapest Tóth G. (1933): Az Északi Kárpátok védő és eltérítő hatása északi szelekkel szemben. Időjárás 37. Tóth G. (1983): A Bükk felszínfejlődése és mai formakincse. In: Sándor A. (szerk.): Bükki Nemzeti Park. Akadémiai Kiadó, Budapest pp. 63-106. Tóth G. (1984): A Központi-Bükk és geomorfológiai körzete. Földr. Ért. 4. Vadász E. (1960): Magyarország földtana. Akadémiai Kiadó, Budapest Várallyay Gy. - Rédly L.- Murányi A. (1986): A légköri savas ülepedés hatása a talajra Magyarországon. Időjárás 90. pp. 169-180. Wein Gy. (1972): A Budai-hegység fejlődéstörténete és tektonikája. Földr. Közl. pp. 97-100.

Zólyomi B. (1935): Klíma és növénytakaróváltozások a jégkorszak óta a Bükk-hegység vidékén. Földr. Közl. Zólyomi B.(1942): A középdunai flóraválasztó és a dolomitjelenség. Bot. Közlemények 39. pp. 209-231. Zólyomi B. (1952): Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. Magyar Tud. Akad. Biol. Oszt. Közleményei 1.