Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 581-592 A NEMPERES ELJÁRÁSBAN HOZOTT HATÁROZATOK JOGERŐHATÁSA* SZALMA MÁRIA"

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 581-592 A NEMPERES ELJÁRÁSBAN HOZOTT HATÁROZATOK JOGERŐHATÁSA* SZALMA MÁRIA" I. Általános megjegyzések A nemperes (peren kívüli) eljárásnak számos olyan sajátossága van, melyek a peres polgári eljárásra nem jellemzők. így, a nemperes eljárás alapvető sajátosságai közé tartozik a jogvita hiánya, az eljárás hivatalból való kezdeményezése vagy lefolytatása, hogy az eljárásban több vagy csak egy fél szerepelhet, hogy az eljárásban hozott határozatok túlnyomó hányada jogkeletkeztető (konstitutív) hatályú stb. A nemperes polgári eljárás sajátossága az is, hogy az ügy érdemét érintő határozat nem fejt ki teljes, valódi jogerőhatást. Az első fokú nemperes eljárást lefolytató bíróság, ugyanis, ahogyan a szerbiai jogrendszerben, úgy az összehasonlítói jogi tapasztalat szerint is, a nem idejekorán előtelj esztett rendes jogorvoslati kérelem szerint is eljárhat, ami ellentmond a peres eljárásban uralkodó teljes jogerőhatás fogalmának. De lege ferenda, megfontolandó a teljes jogerőhatás fogalmának kiterjesztése a nemperes eljárásokban hozott határozatokra is, amennyiben olyan nemperes eljárástípusokról van szó, melyek eredete a peres eljárásban keresendő, de amelyek célszerűségi okokból kifolyólag kívül kerültek a peres eljárás fogalomköréből és áthelyezést nyertek a nemperes eljárások közé, tekintettel arra, hogy ezen eljárások tárgyát általában valamely fontos vagyoni vagy jogállásbeli kérdés képezi, amely megköveteli a bíróságnak az eljárás hivatalból való lefolytatását, mindannak ellenére, hogy az adott eljárás, alapjában véve, kontradiktórius és jogvita megléte jellemzi. Egyéb nemperes eljárásokban, melyekre tipikusan nem Az eredeti szerb nyelvű könyvrészlet Pravnosnažnost odluka donetih u vanparničnom postupku cím alatt jelent meg a Vanparnični postupak (Peren kívüli eljárás) című kötetben (Újvidéki Egyetem, Jogtudományi Kar, Újvidék, 2008, 118-123. o.), melyet Dudás Attila magiszter, az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karának tanársegéde fordított le magyar nyelvre. " DR. SZALMA MÁRIA rendkívüli egyetemi tanár Újvidéki Egyetem, Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék Trg Dositeja Obradoviča 1 21000 Novi Sad, Serbia

582 Szalma Mária jellemző a jogvita fennállása, mint amilyen, például, az ún. diszpenzációs eljárás, azaz fiatalkorú házasságkötésének engedélyezése, indokolt, hogy a határozatnak csupán részleges jogerőhatása legyen, mert a határozat meghozatala után is célszerű lehet azt módosítani, figyelembe véve, hogy a határozathozatalhoz alapot adó körülmények időközben megváltozhattak. II. A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatásának elemzése 1. Az elemzés célja A határozatok jogerőhatása egymástól eltérő módon nyilvánul meg a peres és a nemperes eljárásban. Egyszerűen fogalmazva, megállapítható, hogy a peres eljárásban a határozatok jogerőhatása teljes, míg a nemperes eljárások esetében a jogerőhatás csupán részleges. A bírósági határozat a formális logika szabályai szerint ugyan vagy jogerőre emelkedik vagy nem, és ebből a szempontból nem lehet annak,/észleges jogerőhatásáról" beszélni. Ettől eltekintve, valóban úgy tűnik, hogy a nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatása, bizonyos értelemben véve, hiányos, részleges, illetve korlátozott. A jelen munka célja, hogy áttekintést nyújtson a peres eljárásban hozott határozatok jogerejének általános joghatásairól, illetve a nemperes eljárásban hozott határozatok jogerejének különleges joghatásairól. Az elemzés csak az e két polgári eljárástípusban hozható érdemi határozatokra teijed ki, tehát azokra, amelyek a felperes kereseti kérelmére, illetve a javaslattevő indítványára vonatkoznak, és figyelmen kívül hagyja a nem érdemi határozatokat, azaz a per(eljárás)vezető végzéseket. 2. A jogerőhatás fogalma Az általánosan elfogadott vélemény szerint, a bírósági határozat jogerőhatása alatt annak véglegességét és megtámadhatatlanságát, pontosabban rendes jogorvoslattal történő megtámadhatatlanságát kell érteni. A bírósági határozat megtámadhatatlanságát más néven alaki jogerőhatásnak is szokás nevezni. Ettől meg kell különböztetni az anyagi jogerőhatás fogalmát, amely két módon nyilvánul meg. Egyrészt, az anyagi jogerőhatás a jogerőre emelkedett határozat egy másik perre kifejtett joghatását jelenti, abban az értelemben, hogy a jogerős határozat kötelezi a másik perben eljáró bíróságot, amennyiben abban az eljárásban előkérdésként jelenik meg valamely kérdés, mely az előző perben már jogerős elbírálást nyert. Másrészt, az anyagi jogerőhatás azt is jelenti, hogy egy előzetesen már jogerősen ítélt ügy nem lehet újból érdemi bírósági elbírálás tárgya {ne his in idem - nem lehet kétszer ugyanabban az ügyben érdemi határozatot hozni).

A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatása 583 Ennélfogva, a jogerőhatás fogalma nem más mint a jogi igazság megállapítása, jobban mondva, a jog által autoritativ módon megállapított igazság - res iudicata pro veritata habetur. Annak ellenére, hogy a peres eljárásban nem idegen az anyagi igazság megállapításának elve, az alaki igazság megállapításának elve a főszabály. Az alaki igazság megállapításának elvére utal a peres eljárás számos jogintézménye mint amilyen, például, a kereseti kérelemtől való teljes vagy részleges elállás lehetősége vagy a bíróság kötöttsége a felek bizonyítási indítványaival a bizonyítási eljárásban, melyek eredményeképpen az eljárásban megállapított normatív igazság nem szükségszerűen azonos a filozófiai értelemben vett abszolút igazsággal. Mikor emelkedik egy határozat alaki jogerőre? Egy határozat alaki jogerőre emelkedik, ha a rendes jogorvoslatra jogosult a törvényes határidőn belül nem élt jogorvoslati lehetőségével, lemondott róla vagy a már benyújtott jogorvoslati kérelmét visszavonta. Amennyiben a jogosult rendes jogorvoslati kérelmét (peres eljárásban perorvoslati kérelmét), fellebbezését az ítélet ellen, idejekorán benyújtotta, a perrendtartás szabályai szerint még nem áll be a jogerőhatás - a fellebbezés idejekorán történő benyújtásának halasztó hatálya van a határozat jogerőre való emelkedése tekintetében. 1 Az ítélet elleni fellebbezés, ugyanakkor, átszármaztató hatályú, másodfokon magasabb szintű fellebbviteli bíróság hoz határozatot. Amennyiben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyja, az jogerőre emelkedik. Azonban, a másodfokú bíróság úgy is határozhat, hogy hatályon kívül helyezi a határozatot és az első fokon eljáró bíróságot a per újratárgyalására és új határozat hozatalára utasíthatja, amennyiben a fellebbezési okok (mindenek előtt lényeges eljárási szabálysértés vagy a tényállás téves vagy részleges megállapítása) ezt indokolttá teszik. 2 Az ítélet jogerőhatása ebben az esetben, tehát, csak akkor áll be, amikor a másodfokú bíróság helyben hagyja az elsőfokú bíróság ítéletét, a jogerős ítélet pedig már csak rendkívüli perorvoslatokkal támadható meg. A jogerőhatás nem vonatkozik az ítélet indoklására, csak rendelkező részére (a jogerőhatás tárgyi terjedelme). Fontos kiemelni, azonban, hogy az ítélet rendelkező részében autoritativ módon megállapított jogi igazság igazi értelmét csak azoknak a tényeknek a fényében nyeri el, melyek az eljárásban megállapítást nyertek (a jogerőhatás időbeni terjedelme). E tekintetben jó példa a járadék jogintézménye. Ugyanis, amennyiben egy kártérítési perben a bíróság a károkozót a kár járadék formájában 1 Ld. a Szerb Köztársaság Polgári perrendtartásáról szóló (Zakón o parničnom postupku) 2004. november 22-én elfogadott törvényének 346. szakaszát (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye Službeni glasnik Republike Srbije 2004/125. sz.) a továbbiakban: ZPP 2 Ld. a ZPP 376. szakaszát.

584 Szalma Mária történő megtérítésére jogerősen kötelezte, egy új perben a járadék összege módosítható, illetve a járadékszolgáltatási kötelezettség teljesen megszüntethető, amennyiben olyan új körülmények állnak be, melyeket a járadék megítélésekor a bíróság nem vehetett figyelembe. Ezt a lehetőséget az anyagi jogszabályok biztosítják - Szerbia esetében az 1978-as évi Kötelmi viszonyokról szóló törvény rendelkezései. 3 Ebben az esetben látszólagosan a,jogerőhatás áttöréséről" van szó, azonban valójában a jogerőhatás fogalma és érvénye ezzel nem csorbul, hiszen az újonnan beállt körülmények, mint amilyen a károsult egészségi állapotának javulása vagy jövedelmének, bérének növekedése, új tényállást teremtenek, melyeket a határozathozatalkor nem lehetett figyelembe venni. A peres eljárásban hozott ítéletek jogerőhatása kiteljed az ítéletet meghozó bíróságra, más bíróságokra és állami szervekre (előkérdés kapcsán hozott prejudicíum értelmében), és magukra a felekre is (a jogerőhatás személyi hatálya). Egy jogerős ítélet a perben résztvevő felekre vonatkozóan - inter partes - fejt ki jogerőhatást (így pl. a házassági bontóperben hozott ítéletben megnevezett személyek többé már nem tekinthetők házastársaknak, legalábbis ami jogaikat és harmadik személyekkel szembeni jogviszonyaikat illeti). A jogerős ítélet jogerőhatásának csak a felperes és alperes között fennálló, meghatározott anyagi jogviszony vonatkozásában van személyi hatálya és, elvben, nincs közvetlen joghatása harmadik személyek irányában. Ez különösen érvényes a marasztaló ítéletekre (olyan ítéletre, például, amely az alperes károkozót a felperes károsultnak okozott kár megtérítésére kötelezi). Egy jogerős ítéletnek, azonban, lehet ún. kiterjesztett jogerőhatása is, amikor a jogerőhatás nem csak a felekre, hanem harmadik személyekre is vonatkozik. Ilyen, mindenkivel szemben hatályos ítéletekről beszélhetünk a házassági és családi jogállás megállapítása iránt indított perekben hozott ítéletek esetében. így, például, a jogerősen megállapított apaság szülői jogviszonyt hoz létre az apa és gyermeke között, de ez a határozat egyben minden harmadik személyt is kötelez, abban az értelemben, hogy senki más nem tekinthető az adott gyermek apjának azon a személyen kívül, akit a határozat apaként megjelölt. Harmadik személyre is közvetlenül kiteijedő jogerőhatása (kiteijesztett jogerőhatása) van az egyetemleges jogutódlásra vonatkozó ítéletnek is. A bíróság ítélete ilyen esetben az örökösökre is vonatkozik, még akkor is, ha ők nem, csak jogelődjük vett részt félként a perben. Amennyiben a jogosult a per folyamán jogosultságát harmadik személyre olyan módon engedményezi, hogy közben megtartja felperesi pozícióját a perben, az 3 Ld. a kötelmi viszonyokról szóló törvény (Zakón o obligacionim odnosima) 196. szakaszát, a JSzSzK Hivatalos Lapja (Službeni list SFRJ) 1978/29, 1985/39. és 1989/45. sz., illetve a JSzK Hivatalos Lapja (Službeni list SRJ) 1993/31. sz.

A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatása 585 ítélet jogerőhatást fog kifejteni az engedményessel szemben is (különös jogutódlás). 4 3. A szerbiai Nemperes eljárásról szóló törvény különleges rendelkezései a határozatok jogerőhatásáról A szerbiai Polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit, így annak a határozatok jogerőhatására vonatkozó normáit is, értelemszerűen alkalmazni kell a nemperes eljárásra, amennyiben a Nemperes eljárásról szóló törvény egy adott jogintézményre vonatkozólag eltérő szabályozást nem tartalmaz. 5 Azonban, a hatályos szerbiai Nemperes eljárásról szóló törvény éppen a jogerőhatás tekintetében tartalmaz kivételes szabályozást a Polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseihez képest. A különös rendelkezések egyike, hogy a nemperes eljárásban hozott jogerős határozattól eltekintve, ugyanabban az ügyben a fél kereseti kérelemmel bíróság előtt pert kezdeményezhet vagy közigazgatási szerv előtt kezdeményezhet eljárást. Természetesen, ezt csak abban az esetben teheti meg, ha ezt a jogosultságot a Nemperes eljárásról szóló törvény vagy más törvény előirányozza, így például, a közös tulajdonban levő dolog a tulajdonostársak közötti használatának megosztására irányuló nemperes eljárás esetén, a hatályos Nemperes eljárásról szóló törvény értelmében, 6 a bíróság végzéssel határoz, de a végzés jogerőhatása nem korlátozza a nemperes eljárásban résztvevő feleket, hogy bíróság előtt peres eljárásban vagy közigazgatási szerv előtt közigazgatási eljárásban a dologgal kapcsolatosan, melynek megosztásáról a tulajdonostársak között a bíróság nemperes eljárásban előzetesen már döntött, valamilyen jogi igényt érvényesítsenek a többi tulajdonostárssal szemben. A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatásának másik sajátossága, egyszerűen fogalmazva, a nem teljes, részleges, vagy nem tökéletes jogerőhatás fogalmát illeti, amely abból áll, hogy a másodfokú bíróság a végzés ellen nem idejekorán benyújtott fellebbezés alapján is lefolytathat másodfokú eljárást, melynek végeredménye akár az elsőfokú határozat megváltoztatása is lehet. A hatályos Nemperes eljárásról szóló törvény értelmében, 7 ugyanis, (1) ha az 4 Vö. TRIVA, Siniša: Gradansko parnično procesno pravo (Polgári peres eljárásjog), Národne novine, Zágráb, 1980, 520-522. o. 5 Ld. a Szerb Köztársaság Nemperes eljárásról szóló törvényének (Zakón o vanparničnom postupku) 30. szakaszának 2. bekezdését, a SzSzK Hivatalos Közlönye (Službeni glasnik SRS) 1982/25 és 1988/48. sz., illetve a SzK Hivatalos Közlönye (Službeni glasnik RS) 1995/46. sz. (a továbbiakban: ZVP). 6 Ld. a ZVP 146. szakaszát. 7 Ld. a ZVP 21. szakaszának 2. és 3. bekezdéseit.

586 Szalma Mária elsőfokú bíróság végzését nem változtatja meg vagy helyezi hatályon kívül, a fellebbezést az ügy teljes iratanyagával együtt köteles a másodfokú bírósághoz felteijeszteni, függetlenül attól, hogy a fellebbezést a fellebbezésre jogosult a törvényes határidőn belül nyújtotta-e be vagy sem. (2) A másodfokú bíróság a nem idejekorán benyújtott fellebbezés alapján is hozhat határozatot, amennyiben erre alapos okot talál, illetve ha ezzel nem csorbul harmadik személyeknek az elsőfokú végzésből származó valamilyen joga" Ebből, nyilvánvalóan, az következik, hogy az elsőfokú bíróság nem hivatott a nem idejekorán benyújtott fellebbezés szerint eljárni, hanem köteles azt a másodfokú bírósághoz felteijeszteni. Ugyanakkor, a másodfokú bíróság két feltétel mellett folyamodhat a,jogerőhatás áttöréséhez:" ha ezt a) alapos okok indokolják, b) és ha ezzel nem csorbulnak harmadik személyek (szerzett) jogai. A nemperes eljárás ezen sajátosságát nem csak a hatályos Nemperes eljárásról szóló törvény látja elő, hanem a már hatályban nem levő, II. világháború előtti törvény is 1934-ből, 8 illetve a mai összehasonlító jogban is hasonló megoldásra lelhetünk. Az említett 1934-es évi törvény, ugyanis, a 18. paragrafusában előírja, hogy a nemperes eljárásában hozott határozatok, melyek rendes jogorvoslattal már nem támadhatók meg, jogerőhatással bírnak az eljárásban részt vevő felekkel szemben, feltéve hogy külön törvényi jogszabály nem biztosítja számukra a peres eljárásban történő jogérvényesítés lehetőségét. A 12. paragrafus 3. pontja, továbbá, kimondja, hogy a rekurzus alapján eljáró elsőfokú bíróság a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozatot megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti, amennyiben ez nem sérti harmadik személyeknek a határozaton alapuló jogait" Ugyanezen paragrafus 4. pontja elrendeli, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság nem változtatja meg vagy helyezi hatályon kívül határozatát, a rekurzust az eljárás teljes iratanyagával együtt határozathozatal céljából felterjeszti a másodfokú bírósághoz" Magával a rekurzussal (fellebbezés a nemperes eljárásban hozott elsőfokú bírósági végzés ellen) kapcsolatban, a 13. paragrafüs 1. pontja kimondja, hogy a rekurzust a határozat kézbesítésétől számított 15 napos határidőn belül lehet benyújtani az első fokon eljáró bírósághoz. Azonban, az elsőfokú bíróság a nem idejekorán benyújtott rekurzust is köteles a másodfokú bírósághoz felteijeszteni, amennyiben ő maga a rekurzus alapján a határozatot nem helyezte hatályon kívül" Az 1934-es évi törvény és a hatályos Nemperes eljárásról szóló törvény közötti különbség e tekintetben nyilvánvaló - az 1934-es évi törvény rendelkezései szerint az elsőfokú bíróságnak a késedelmesen benyújtott rendes jogorvoslati kérelem (amelyet 8 Ld. az 1934-es évi nemperes eljárásról szóló törvényt, in: Vanparnični postupak (Nemperes eljárás), Gece Kon kiadó, Belgrád, 1934, 94. o.

A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatása 587 akkoriban rekurzusnak hívtak) alapján is módjában állt az elsőfokú határozatát hatályon kívül helyezni vagy megváltoztatni. Elmondható, hogy a mai összehasonlító jogban uralkodó szabályozás inkább az 1982-es évi szerb törvény megoldásához hasonlít, mint az 1934-es évi törvény megoldásához. így, például, a többször módosított, mai is hatályos, 1854-es évi osztrák Nemperes eljárásról szóló törvény 9 szerint az elsőfokú bíróság a rekurzus alapján megváltoztathatja az első fokú határozatát, ha ezzel harmadik személyek jogai nem csorbulnak. Ugyanez a törvény, továbbá, azt is rögzíti, hogy a bíróság a késedelmes jogorvoslati kérelmet is, szabad megítélése szerint, figyelembe veheti, ha ezzel harmadik személy jogaiban nem áll be sérelem. Késedelmes az a jogorvoslati kérelem, melyet a jogorvoslati kérelemre jogosult az elsőfokú ítélet kézbesítésétől számított 15 napos határidő letelte után nyújtott be. Viszont, a nemperes eljárásban hozott bírósági végzés ellen késedelmesen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján, az osztrák törvény értelmében, kötelezően magasabb szintű bíróság jár el. 10 A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatásának harmadik sajátossága abban nyilvánul meg, hogy a bíróság úgy is dönthet, hogy a határozat joghatása még a jogerőre való emelkedése előtt beálljon, amennyiben ezt kiskorúak és más különleges védelmet élvező személyek oltalma megkívánja." 4. Részleges jogerőhatás Egy 1969-ben Milánóban megtartott nemzetközi tudományos tanácskozáson elhangzott referátumokat tartalmazó tanulmánykötetben még ma is aktuális nézetek lelhetők fel a nemperes eljárásban hozott bírósági határozatok jogerőhatásának problémaköréről az összehasonlító jogban. A tanácskozáson elhangzott előadások, többek között, érintették a jogerőhatás kérdését is, azaz megkísérelték felkutatni azokat az okokat, amelyekből kifolyólag a legtöbb ország jogrendszerében a nemperes eljárásban hozott bírósági határozatok és intézkedések csak részleges jogerőhatással bírnak. Pontosabban, a tanácskozáson az egyik fo kérdés az volt, hogy melyek azok az indokok, megfontolások, amelyekből kifolyólag a törvényhozó feljogosítja az elsőfokú bíróságot határozatának megváltoztatására, sőt mi több, lehetőséget nyújt az első- vagy másodfokú bíróságnak, hogy akár 9 Ld. RGBl.N». 208. 9. 8. 1854, a szerző számára rendelkezésre álló utolsó, 2003. évi módosításokkal együtt. BGBl 111/2003. 10 Ld. Zivilverfahren, Stand 1.9.1990, Redaktion Dr. Walter List, Manzsche Verlagsund Universitätsbuchhandlung, Wien, 1990 - Gesetz über das gerichtliche Verfahren in Rechtsangelegenheiten ausser Streit-sachen vom 9.8.1854, RGBl 208, 38-39. o. 11 Ld. a ZVP 25. szakaszának 2. bekezdését.

588 Szalma Mária késedelmesen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján is eljáijon és, ha úgy ítéli meg, helyt adjon neki, feltéve, hogy erre alapos oka van, illetve ha ezzel harmadik személyek jogai nem csorbulnak. 12 Egyes szerzők azt az álláspontot képviselték, hogy indokolt a nemperes eljárásokban hozott bírósági határozatokat csupán részleges jogerőhatással felruházni. A részleges jogerőhatás, véleményük szerint, azért indokolt, mert a nemperes eljárást a bíróság általában a fél érdekében folytatja le és gyakran a felet érintő lényeges jogállásbeli vagy vagyoni kérdésben hoz határozatot. Ilyen esetekben méltányos figyelembe venni azt az eshetőséget is, hogy a határozathozatalhoz alapot adó körülmények a határozat meghozatala után megváltozhatnak, amiről a fél a bíróságot a határozat kézbesítése után bármikor értesítheti. A határozat meghozatala, illetve a fellebbezési határidő letelte után olyan körülmények állhatnak be, amelyek meggyőző erővel lehetnek az első- vagy a másodfokú bíróságra, hogy célszerű lenne a határozatot megváltoztatni, függetlenül attól, hogy ez a jogerőhatás áttörését jelentené, azzal a feltétellel, hogy a határozat megváltoztatása nem sértené harmadik személyek jogait. Mások véleménye szerint, ellenben, rendkívül aggályos a célszerűség és a bírói szabad megítélés elvének alkalmazása e tekintetben és szinte bizonyosra vehető, hogy egy jogerőre emelkedett határozat utólagos megváltoztatása, a megváltozott körülmények fényében, a legnagyobb gondossági követelmény betartása mellett is, csorbíthatja harmadik személy valamilyen jogát. Ebből az okból kifolyólag ők a teljes jogerőhatás és az átszármaztató hatályú jogorvoslati elv elfogadását szorgalmazták a nemperes eljárásokban is. A részleges jogerőhatást szorgalmazók válasza erre az álláspontra az volt, hogy engedélyezni kell a nemperes eljárásban első fokon meghozott határozat megváltoztatásának lehetőségét késedelmesen benyújtott jogorvoslati kérelem 12 Ld. például BAUR Fritz: Die Wirksamkeit der Massnahmen der freiwilligen Gerichtsbarkeit (nach deutschem Recht), Atti del 3. Congresso Internationale dei provvedimenti di giurisdictione volontarie, Relationi (a továbbiakban a tanácskozás megnevezése: Atti) Milano, Giuffre editore, 1969, 292-305. o.; KRALIK Winfried: Die Wirksamkeit der Verfügungen der freiwilligen Gerichtsbarkeit in Österreich, Atti, i. m. 306-325. o.; JODLOWSKY, Jerzy: L éjficacité des decisions dans la procedure gracieuse, Atti, i. m. 326-343. o.; GIORGIOS, Rammos: Die Wirksamkeit der besonderen Verfahrensarte der freiwilligen Gerichtsbarkeit nach dem geltenden griechischen Recht, Atti, i. m. 623. o. REEPINGEN, Charles-KRINGS, Emest: La jurisdiction gracieuse en droit beige, Atti, m. 233-263. o.; TRIVA, Siniša: De ľ effect des décisions de la jurisdiction gracieuse dans le droit yougoslave, Atti, i. m. 351-361. o. és mások. Ld. még KAMHI, Sámuel: Problem upotrebepravnih lijekova u vanparničnim postupcima (A jogorvoslati kérelmek alkalmazásának problémaköre a nemperes eljárásokban), Godišnjak Pravnog fakulteta u Sarajevu (a szarajevói Jogtudományi Kar évkönyve), 1962; LAZAREVIČ, Adam: VASILEV N., Mile-GORGIEVSKI, Stevan: Vonparnična postopka (Nemperes eljárás), Skopje, Univerzitet vo Skopje, 1965, 271. o.

A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatása 589 alapján is, mivel az ilyen határozatot, különleges törvényi jogszabállyal összhangban, külön perben meg lehet támadni, ami azt jelenti, hogy kontradiktórius kivizsgálás alá kerülne, hogy a késedelmesen benyújtott rendes jogorvoslati kérelem alapján történő első fokú nemperes eljárásban hozott határozat megváltoztatása sértette-e harmadik személyek valamilyen jogát vagy nem. Igaz, erre csak valamely fél beavatkozása alapján kerülhet sor, de a hivatalból való eljárás elvének alkalmazása mellett. Ami a hatályos szerbiai szabályozást illeti, elmondható, hogy nem kétséges, hogy a nemperes eljárásban hozott határozatok részleges jogereje (ideiglenesen) veszélyeztetheti harmadik személyek jogait. Természetesen, alapos oka lehet annak az igénynek is, hogy a késedelmesen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján is megtörténhessen a határozat módosítása az érdekelt fél javára, de jogosan tehető fel a kérdés, milyen mértékben lehet előrelátni, hogy az ilyen módon megváltoztatott határozat sértheti-e jóhiszemű harmadik személyek jogait vagy érdekeit. A bíróság azon jogosultsága, hogy szabadon mérlegelje eláll-e a határozat megváltoztatásától, mert az harmadik személyek jogait sérti, inkább a közigazgatási eljárásra jellemző, mintsem a bírósági eljárásokra. A szabad megítélés elve a nemperes eljárásokban kétségkívül a múlt, a rendi, képviseleti törvényhozás hagyatéka, amikor a mai nemperes eljárások legnagyobb része még a közigazgatási eljárások fogalomkörébe tartozott, melyeket csak a polgári törvényhozás emelt be a bírósági (nemperes) eljárások közé, így biztosítván a polgári jogoknak nagyobb garanciákat, megfosztván ezeket az eljárásokat a közigazgatási eljárásra jellemző diszkrecionális elbírálás terhétől. A szakirodalomban általánosan elfogadottnak tekinthető az az álláspont, mely szerint a nemperes eljárásokat, függetlenül azok közigazgatási eredetétől" mégis alapvetően bírósági eljárásoknak kell tekinteni. A nemperes eljárásokban hozott határozatok részleges jogerőhatása, ami eltérést jelent a peres eljárás általános szabályaitól, mellett és ellen is számos érv szól. Ezeket az eltéréseket bizonyos esetekben a nemperes ügyek sajátos jellege indokolja, hiszen a nemperes eljárásokban a bíróság nem dönt olyan ügyekben, melyek a szó szoros értelmében vitásnak tekinthetők, és nem nyújt jogvédelmet olyan módon mint a peres eljárásban, hanem határozatával inkább törvényi vélelmek fennállását vagy alaki feltételek meglétét igazolja. 13 13 Ld. ebben az értelemben GEORGIOS, Rammos: Die Wirksamkeit, Atti, i. m. 364-365. o. Ld. még SZALMA József: Delotvomost, pravnosnažnost i izvršnost odluka donetih u vanparničnom postupku (A nemperes eljárásban hozott határozatok joghatása, jogerőhatása és végrehajthatósága), Újvidék-Belgrád (a belgrádi Jogtudományi Kar posztgraduális stúdiumán megvédett szemináriumi dolgozat), 1972, 25. sz. Íj.

590 Szalma Mária A szakirodalomban 14 eltérő álláspontok lelhetők fel azzal kapcsolatban, hogy vajon a nemperes eljárásban hozott bírósági határozatok jogerőre emelkedhetnek-e és, ha igen, melyik pillanattól kezdődően fejtenek ki jogerőhatást. Az egyik álláspont szerint csak az a határozat képes jogerőhatást kifejteni, amely jogosultságot hoz létre egy másik személy javára. A másik álláspont szerint, azonban, különbséget kell tenni, egyrészt, a jogkeletkeztető (konstitutív) és megállapító (deklaratív) határozatok, illetve a marasztaló (kondemnatórius) határozatok között, másrészt. Az első két típusú határozat, ezen álláspont szerint, nem képes anyagi jogerőhatást kifejteni, mert nem keletkeztetnek új jogosultságot, ami feltétele annak, hogy a nemperes eljárásban hozott határozat anyagi jogerőhatást fejtsen ki. Ami az elsőfokú marasztaló határozatokat illeti, a jogerőhatás eléréséhez nem elegendő, hogy a jogorvoslati határidő eredménytelenül elmúljon. Ehhez még egy feltétel fennállására van szükség - a határozat tartalmát képező marasztalás önkéntes teljesítése vagy kényszervégrehajtása. A harmadik álláspont, Poznió ismertetése szerint, azt a nézetet képviseli, hogy minden nemperes eljárásban hozott határozat képes mind alaki-, mind anyagi jogerőhatást kifejteni, amit úgy kell értelmezni, hogy amennyiben az előírt határidőben belül rendes jogorvoslati kérelem benyújtására nem került sor, a határozat jogerőre emelkedik, a határidőn túl esetlegesen benyújtott rendes jogorvoslati kérelmet pedig a bíróság rendkívüli jogorvoslati kérelemként fogja értékelni, mely alapján közérdekből hoz határozatot, ha ez nem sérti harmadik személy jogait. A harmadik álláspont, Poznié véleménye szerint, áll legközelebb a hatályos szerbiai eljárásjogi rendelkezések megoldásához. 15 A külföldi szakirodalom szerint 16 célszerű lenne a teljes jogerőhatás elismerése azoknak a határozatoknak az esetében, melyeket olyan eljárásokban hozott meg a bíróság, melyek történetileg a peres eljárásból származnak, de célszerűségi okokból áthelyezést nyertek a nemperes eljárások közé. Ezek, tehát, olyan nemperes eljárások, melyek tárgya mégis inkább vitás jellegű, így, természetüknél fogva, inkább alkalmasak a tárgyalási elv szerinti, nem pedig hivatalból való eljárás alapján történő megvitatásra - olyan ügyek melyek tárgyával kapcsolatban a felek szabadon rendelkezhetnek. Mindenesetre, egy nemperes eljárásban hozott határozat jogerőhatása nem jelent akadályt a határozat megváltoztatásának, amennyiben olyan új, megváltozott tényállás kerül a bíróság figyelmébe, melyet a határozathozatal pillanatában nem vehetett figyelembe. A szakirodalom erre az esetekre, 14 Ld. POZNIČ, Borivoje: Gradansko procesno pravo (Polgári eljárásjog), 12. Savremena adminstracija, Belgrád, 1991 l2, 441. o. 15 Uő. 414.0. 16 Ld. pl. FRITZ-BAUER: i. m.; 262. o.; JODLOWSKY: i. m. 32. o.

A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatása 591 tipikusan, a diszpenzációs határozatot 17 említi, amikor is a fiatalkorú testi és szellemi éretlensége miatt a bíróság nem engedélyezi a házasság megkötését, de, miután felnőtt korúvá vált, a körülmények megváltozása miatt a bíróság megváltoztathatja határozatát, azaz hatálytalaníthatja a házasság megkötését tiltó határozatát. Megfelelő példa az az eset is, amikor a fiatalkorú testileg és szellemileg érett személy, de a bíróság mégsem engedélyezi a házasság megkötését a fiatalkorú hátrányos szociális helyzete miatt. Viszont, ez az ok később megszűnhet fennállni, mert a fiatalkorú időközben munkába állhatott, például, aminek következtében anyagi helyzete rendeződhetett. Az újabb szakirodalom, csakúgy mint a nemperes eljárásokat szabályozó vonatkozó újabb jogszabályok, a nemperes eljárásokban hozott határozatok minél teljesebb jogerőhatása irányába hajlanak. Ez a tendencia legszemléletesebben a módosított osztrák Nemperes eljárásról szóló törvény (2003-as évi és későbbi módosítások) a határozatok jogerőhatására (és a már fennebb említett rekurzus intézményére) vonatkozó rendelkezéseiben nyilvánul meg. A jogerőhatásra vonatkozó alapvető rendelkezés, ugyanis, kimondja, hogy ha az egyik fél már nem támadhatja meg a bíróság nemperes eljárásban hozott végzését, vele szemben beáll a határozat jogerőhatása.' 8 A nemperes eljárásban hozott bírósági végzés jogerőhatásának beálltával egyidejűleg beáll a végrehajthatóság és a kötőerő (a bíróságnak a határozatához és a határozatban való megállapításhoz vagy marasztaláshoz való kötöttsége) is. 19 Amennyiben a határozat joghatása a jogviszony természetéből adódóan vagy a jogszabályokkal összhangban több személyre teijed ki, akiket a jogi aktus vagy annak tárgya köt az adott eljáráshoz (Aktenkundige Parteien), a joghatás csak akkor áll be, amikor már egyikük sem támadhatja meg a határozatot. 20 Ha a nemperes eljárásban hozott bírósági végzés teljesítési határidőt tartalmaz, a végzés végrehajthatósága ezen határidő letelte után áll be. 21 Abban az esetben, amikor a szóban közölt végzés ellen a jogosult késedelmesen nyújtott be rendes jogorvoslati kérelmet, de egy későbbi időpontban megtörtént a végzés írásba foglalása és kézbesítése, a végzés joghatásai a kézbesítés időpontjában állnak be. 22 A pervezető végzések 17 Ld. POZNIČ: i. m. 414-415.0. 18 Ld. az osztrák Nemperes eljárásról szóló törvény 42. -át in: MAYR, Peter-BROLL, Hans: Zivilverfahrensrecht Ausserstreitgesetz AußStrG, Bundesgesetz über das gerichtliche Verfahren in Rechtsangelegenheiten außer Streitsachen, BGBl I 2003/111, 2004/128, 2005/164, 2006/8, 2006/92, aktualisierte Auflage, Verlag Österreich, Wien, 2007, 203. o. (a továbbiakban: AußStrG). 19 Ld. az AußStrG 43. -ának 1. bek., i. m. 203. o. 20 Ld. az AußStrG 43. -ának 2. bek., i. m. 203. o. 21 Ld. az AußStrG 43. -ának 3. bek., i. m. 203-204. o. 22 Ld. az AußStrG 43. -ának 4. bek., i. m. 204. o.

592 Szalma Mária joghatása a felek irányában, általában, a végzés szóbeli kihirdetése pillanatában áll be, illetve az írásba foglalt végzés kézbesítésének pillanatában, amennyiben a végzés szóbeli kihirdetése nem történt meg. 23 A módosított osztrák törvény szabályozza az előzetes egyszerű kötőerő és végrehajthatóság fogalmát is, ami abból áll, hogy azokban a nemperes ügyekben, melyek tárgya nem jogállásbeli kérdés, a bíróság külön határozatával elrendelheti a végzés előzetes egyszerű kötőerejét (a bíróság saját határozatához való kötöttségét), illetve előzetes végrehajthatóságát, ha úgy ítéli meg, hogy ezzel az eljárásban részt vevő többi fél számára felléphető káros következmények elkerülhetők vagy ha ezt a közérdek oltalma igényli. Az előzetes kötőerőt és végrehajthatóságot elrendelő határozat joghatása az írásba foglalt végzés kézbesítésekor áll be. A bíróság módosíthatja az előzetes kötőerőt és végrehajthatóságot elrendelő határozatot, ha az, az ügy természetéből adódóan, a rekurzus benyújtására jogosult személynek jelentős káros következményeket eredményezhet. 24 Mária Szalma Die Rechtskraftwirkung in der ausserstreitlichen Verfahren (freiwillige Gerichtsbarkeit) genommene meritorische Beschlüsse (Massnahmen) Zusammenfassung In dieser Arbeit die Autorin aufgrund vergleichende Analyse vervolgte einerseits die traditionelle Argumentationen teortische Affasungen und regelungen, welche die volle Rechtskräftigkeit der meritorischen Beschlüsse oder Entscheidungen in der ausserstreitlichen Ziviliverfahrens-Sachen (Massnahmen der freiwiligen Gerichtsbarkeites) negiren, und nachdem, andererseits die neueste Auffassungen und Regelungen, zb. und insbesondere in Österreich, nach welchen die volle Rechtskräftigeit, in diese sog. ausserstreitliche Sachen, wegen Besorgung der Rechtssicherheit, unentbehrlich ist. Die letzte Affasungen unterstiizte auch die Autorin. Nähmlich, auch nach Ihre Auffassung, bzw. in Gebiet der Personenrechten, also in Gebiet der Grundrechten, die nichtvollständige Rechstkräftigkeit der Massnahmen des freiwilligen Gerichtsbarkeites könnte zur unerwünschte Rechtsunsicherheit führen lassen. 23 Ld. az AußStrG 43. -ának 5. bekezdését, i. m. 204. o. 24 Ld. az AußStrG 44. -át, i. m. 204. o.