HATÁRTALANUL! UTINAPLÓ FODRÁSZ SZAKMACSOPORT 2012. március 12. első nap, hétfő Hétfőn korán reggel a kiscsapat elindult Erdély felé. Hosszú út után az első megállónk Kolozsvár volt. Mátyás téren kezdtük körutunkat,ahol felvilágosítást kaptunk Vajnár Zsolttól aki a Rákóczi szövetség képviselője aki elmesélte a város történelmét, többnyire a Mátyás koráról. Elmentünk a Szent Mihály templomba melyet ámulattal tekintettünk meg. A templomot úgy építették hogy pünkösd napján,napfelkeltekor a napfény átsüssön a templomon, magassága 80cm. Márton Áron szobrát megkoszorúztuk, kisebb megemlékezést tartottunk, majd Mátyás király szülőházát néztük meg. Tovább sétáltunk a házsongárdi temető felé amely nevének eredete a Hasen Garten magyarul nyulak kertje hiszen itt régen káposztát termesztettek. A temetőben a pestis járványban elhunyt betegeket, híres írókat,költőket temettek el. Dsida Jenő sírjánál Psalmus Hungaricus versének egy részletével emlékeztünk meg róla. Kolozsvárt azért nevezik "kincses városnak" mert rengeteg elméleti kincse van. Hosszú utunkat tovább folytatva megérkeztünk Segesvárra ahol vár látogatásban vettünk részt. Ellátogattunk Drakula gróf mellszobrához. A városra nagyon szép kilátás nyílt a várból. Végső állomásunk ezen a napon Sepsiszentgyörgy az itteni szállásunk pedig a Puskás Tivadar kollégiumában volt. Érkezésünk után kipakoltunk a buszból és elfoglaltuk a szobákat.
2012. március 13. második nap, kedd Reggel 6-kor ébresztéssel kezdtük a napot 7-kor reggeliztünk, majd a Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskolába találkoztunk szakmacsoportunknak megfelelő diákokkal és szaktanáraikkal. Mindez után elindultunk további utunkra a Székely Nemzeti Múzeumba ahol régi szakmákról, tárgyakról és életstílusról kaptunk tájékoztatót. Ezen a helyen még megtekinthettük Gábor Áron rézágyúját. Mi fodrászok elváltunk a csoporttól, mert minket vártak az öreg nénik és bácsik. hogy megújítsuk hajkoronájukat. Kedves fogadtatásban részesültünk és még egy új játékot is tanulhattunk tőlünk. Mi ezt megháláltuk azzal, hogy új hajstílussal kápráztattuk el őket. Megfigyelhettünk új hájberakási módokat, vágási technikákat és festési módszereket, persze mi is megmutattuk, hogy nekünk hogy tanították szakoktatóink és mi is új dolgokat mutattunk nekik ezzel. Elbúcsúztunk idősebb modelljeinktől és utunk egy férfi borbélyüzletbe vezetett ahol régi eszközöket és persze újakat is megtekinthettünk és itt is tudomást szereztünk arról is hogy erre felé a férfi borotválást betiltották így higiéniai okokra hivatkozva de a fodrász követelménybe benne van persze üzletekben ezt nem használhatják. A borbélyműhelyben a steril vattát nagyon régi kupakkal ellátott fémdobozokban tárolják. A borbély hajvágó ollók alumíniumból készülnek, a hajvágó ollók között méretkülönbségek is vannak. A szerszámaikat rendezetten a pulton tárolják. A borbélyszékek régifajták és rögzítettek, a székek kétféle funkciót is elláttak, de ma már csak hajvágás terén szolgálnak. Utunk visszavezetett a szállásra ahol megebédeltünk és pihentünk egy keveset. Ezután megcsodálhattuk a város látványosságait köztük Dr. Lósy- Schmiát Ede szülőházát aki a magyar műszaki Múzeum alapító igazgatója volt és az első magyar műszaki lexikon szerkesztője. A sok érdekes információ
után szabadtevékenységre került a sor ahol körbejártuk a várost és nézelődhettünk majd a szállásra visszatértünk megvacsoráztunk és egy kis ismerkedős estet tartottunk a Berde Áron Szakközépiskolában.
A korai ébredés után lementünk megreggelizni azután átsétáltunk az iskolába ahol ismét nagy kedvességgel vártak minket. Utána ismételten szakmacsoportokra oszlottunk ahol megint szakmai tapasztalatcserén vettünk részt, és megismerkedtünk a kinti szokásokkal. 2012. március 14. Harmadik nap, szerda Ezután buszra szállva Nyerges tetőt vettük célba ahol 1848/1849-es szabadságharc emlékművet koszorúztuk meg, majd egy kopjafás temetőt csodáltunk meg. Mindezek után elindultunk Gyimesbükkre, ahol szintén nagyon kedves fogadtatásban volt részünk és ezzel egyetemben érdekes beszámolót tartottak nekünk a kinti magyarságról. Majd meleg ebédet kaptunk ami nagyon finom és bőséges volt. Az ebéd után elmentünk megnézni a 30-as számú őrházat az ezeréves határnál. A továbbiakban megtekintettük a Rákóczi várat aminek sajnos már csak a lépcsője van meg. Ismételten buszra szálltunk és a szállásunk felé vettük az utunkat, kisebb kitérővel a régi magyar határt átlépve az Ojtozi szoroson keresztül hagytuk el azt a gyönyörű vidéket. 2012. március 15.negyedik nap, csütörtök
Ismét az iskolába vezetett első utunk, ahol kedves fodrász oktató és persze a diákok, bemutattak egy nagyon érdekes és lenyűgöző konty díszítési formát. Ami nem másból készült mint sárgarépából és uborkából állítottak össze. Igaz ehhez kellett kérnünk egy apró segítséget az iskolában tanuló szakácsoktól, ők nagy segítőkészséggel álltak segítségünkre. Gyorsan neki is láttak a répa és uborka kifaragásának. Eközben a fodrász lányok nekiláttak egy egyszerű de mégis elegáns konty elkészítéséhez. Míg várakoztunk a tanárnő bevezetett minket még egy sárgarépával történő tevékenységbe ami egy hajpakolás volt. Ez a hajpakolás rengeteg vitamint és ápoló anyagot tartalmaz. Eközben elkészültek a remekművek. A konty nagyon szép lett ahogy a répából és uborkából készült rózsa is. Ez az egyszerű konty még elegánsabb lett a zöldségből faragott rózsától. 2012. március 16. utolsó nap, péntek Sajnos az ébresztő után rá
kellett döbbennünk, hogy ez a néhány nap villámgyorsan eltelt és el kell búcsúznunk vendéglátóinktól. A reggelit követően átsétáltunk a Berde Áron Szakközépiskolába, ahol az igazgatónő és az együttműködésben résztvevő szaktanárok és diákok fogadtak bennünket. Igazgatónő megköszönte a látogatást és minden kinek egy kis ajándékkal kedveskedett, majd jó utat kívánt a haza útra. Miután elbúcsúztunk vendéglátóinktól, elindultunk hazafelé. Útközben megálltunk Farkaslakán és megkoszorúztuk Tamási Áron nyughelyét, majd ezt követően Korondon ismerkedtünk a fazekasság művészetével. Utunk következő állomása Parajd volt, ahol megtekintettük a sóbányákat ahol felejthetetlen élményben volt részünk. Közülünk eddig még senki sem járt sem bányában, sót pedig legfeljebb az asztalon láttunk.
Parajd után Marosvásárhely következett, ahol megismerkedtünk a város történelmével, megtekintettük a gyönyörűen, helyreállított belvárost, majd a Kultúr Palota következett, ahol nem győztünk álmélkodni. A városnézést követően folytattuk az utunkat hazafelé. Az út hátralévő része szerencsére eseménytelenül telt el és a késő esti órákban 23.00-ra értünk haza Egerbe. Készítette: Fodor Klaudia 12/F Kohajda Anett 12/F Molnár Cintia 12/F