A KÖZÉPKOR MŰVÉSZETE

A KÖZÉPKOR MŰVÉSZETE ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az ókor végével, a Nyugat-Római Birodalom bukásával egy új szakaszba érkezett a történelem, de vele a művészet és a kultúra is átalakult, formálódott, fejlődött. Felhasználva az ókori "találmányokat", jellegzetes elemeket, megoldásokat a művészeti ágak is új korszakba léptek. Megőrizve a múlt vívmányait igen sok újítást is sikerült hozniuk. Több és másféle tartalommal rendelkezik a művészet a középkori időkben. A vallás maradválik a legjelentősebb művészetirányítóvá, annak a jegyében születik szinte az összes alkotás. Jellemzően az építészet kapott hangsúlyt és a többi művészeti ág ennek lett alárendeltje, kiegészítője. SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM MI IS AZ A KÖZÉPKORI MŰVÉSZET? A középkori művészet alatt Európa i. sz. 476-tól kb. 1500-ig terjedő időszakának művészetét értjük. Az Európán kívüli területeknek (India, Kína, Japán, Amerika) is megvolt a maga középkora, de ezeket az Európa-centrikus szakirodalom külön tárgyalja. A középkori művészet gyűjtőfogalma alá tartozik: - a népvándorláskor, - a Karoling-kor művészete, - a romanikus előtti időszak művészete (preromanikus) - a romanika - a gótika stílusáramlatai, - a reneszánsz művészet kezdete. A korban virágzó Bizánci Birodalom és az iszlám vallás által meghódított területek szintén sokszor kívül esnek a középkori művészet tárgyalásán, de igen sok hatással voltak az európai művészetre, ezért mindenképpen kell szót ejteni róluk. A középkori művészet sokkal szervesebb egység, az ókori művészetnek is szerves folytatása. Csak a leletek, emlékek alapos vizsgálata után lehet tagolni, így kiderül: a romanika és a

gótika egyes területeken gyakran kortársak. Ahogy kortársak lehetnek az Európával szoros kapcsolatban lévő területek (Bizánc, az ekkor mórok uralma alatt lévő Ibériai-félsziget). Az ókori kultúra azonban nem veszett el, tovább élt. A középkor kezdetén a katolikus egyház a megtérő népeknek a hittel és a szentségekkel együtt átadta az ókor megmentett és megkeresztelt kultúráját is. A germánok, frankok, szlávok saját kultúrájuk kialakításakor magukba szívták a katolikus műveltség - és vele az ókori műveltség apró darabajit - formáit, témáit, ábrázolási típusait, és saját földrajzi adottságaik közepette, saját hagyományaikba beépítve építették, festették, faragták a középkor alkotásait.

ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET A Római birodalom utolsó századait a külső barbár támadások jellemezték, a belső hatalmi vetélkedések mellett. A politikai és gazdasági válság egyre mélyült, és a birodalom a szétesés határára sodródott. Ezekben a vészterhes időkben jelent meg az új vallás, melynek eszmevilága ellentétes az ókori görög és római, földi örömöket hirdető vallásával. Ez az új vallás egy szebb élet reményét adta, és méltó büntetést ígért a bűnösöknek. A keresztény kifejezés a latin christianus szóból ered, és Krisztus-követőt jelent. Eleinte a vallás követőit üldözték, mert nem hajtottak fejet a császárszobrok előtt. Az üldöztetések alatt nem lehetett nyilvános istentiszteleteket tartani, és így a hívők titkos helyeken gyűltek össze, melyek legtöbbször a föld alatt helyezkedtek el. Ezek a katakombák egyszerű felépítésűek voltak, sok kilométernyi távolságban helyezkedtek el folyosók, melyek teremmé szélesedtek. Ide temetkeztek és ide gyűltek össze imádkozni. A keresztény vallást Constantinus császár ideje alatt először szabadon lehetett gyakorolni, majd a Római Birodalom államvallása lett 313-ban. Igyekezett újra egyesíteni a birodalmat, új székhelye pedig Konstantinápoly lett. Halála után azonban a belső harcok miatt a birodalom két részre szakadt. A Kereszténység első századainak művészete a Nyugat-Római Birodalom területén ókeresztény, a Kelet-Római Birodalom területén bizánci néven ismeretes. A VI. századtól kezdve alakultak az első szerzetesrendek, amelyek a hitterjesztésen túl az új kultúrát is meghonosították. Az Egyház részben továbbfejlesztette az antik római hagyatékot (Római Egyház), részben az ideológiájával ellenkező római irodalom, tudomány és művészet tudatos pusztítására törekedett. Így merültek feledésbe a Reneszánsz korig az antik görög és római kultúra remekei. A Római Egyház átvette a megtérített népek kultúrájának egyes elemeit is, de ezeket átformálta. Az ókeresztény építészet Nem alakulhatott ki keresztény építészet az korai időkben. Az első gyűléseket magánházakban tartották a legnagyobb titokban. A katakombák voltak azok a föld alatti, több emelet mély lépcsőkkel tagolt folyosóhálózatok, temetkezési helyekkel, ahová temetkezhettek a családok, mivel törvényben foglaltak szerint, csak a városfalon kívül és saját földterületen lehetett temetkezni. Miután Constantinus ideje alatt engedélyezett vallássá vált, megindultak a nagyobb építkezések. A korábbi korokhoz képest, itt a templom nem csupán a kegyszobor őrzési helyeként szolgált. Itt az istentisztelet a hívők előtt zajlik, akik cselekvő részesei ennek. Vagyis az új templomoknak nagy tömegeket kellett befogadniuk, tágas és fedett térrel rendelkezniük. A temetők felett kialakított imaházakon és temetőkápolnákon kívül, a római kereskedőcsarnok épülettípusát, a bazilikát használják templomépületnek. A bazilika felépítése az ókori görög és római építészet hagyományos építészeti elemeinek felhasználásával történt, melynek elemei: fal, pillér, oszlop, gerenda, ív, félkupola, kereszt-, dongaboltozat. Az ókeresztény bazilika három fő részre tagolható: - Átrium: nyitott, oszlopfolyosóval körbevett, négyszög alaprajzú tér, néha keresztelőkúttal a közepén. Innen lehetett a hosszházba jutni.

- Hosszház: hosszanti elrendezésű épülettér, mely három vagy öthajós lehetett. A főhajót oszlopsorok választották el a mellékhajóktól, és félköríves ablakok világítják meg. A tetőszerkezet fából készült. Sokszor fedték el a padlást fakazettás mennyezettel. Gyakran bővítették az épületet kereszthajóval. - Szentély (apszis): hosszház végében kialakított félkör alakú fülke, itt állt az oltárasztal és a négy oszlopon nyugvó díszmennyezet (ciboriumoltár). 1. ábra A keresztény bazilika alaprajza (1. átriumos előudvar 2. keresztelő kút 3. külső előcsarnok 4. belső előcsarnok 5. főhajó 6. mellékhajók 7. diadalív 8. keresztház 9. apszis, presbyterium, 10. cathedra 11. korlát, templomfal, 12. olvasóállvány 13. oltár, felette a ciborium (baldachinos oltársátor), 14. oldalkarzat (emporium) a nőknek) Az első templomok még torony nélkül készültek, a VI. századtól négyszög vagy kör alaprajzú harangtornyokat (campanile) építettek a templomok mellé. A külső homlokzatot a IV. századtól kezdve szerény kiképzésű lizénák (falpillérek) tagolták. A bazilika belső kiképzése gazdagabb volt, mint a külső megjelenése. Az 549-ben felszentelt San't Apollinare in Classe Ravenna egyik legszebb bazilikája.

2. ábra San't Apollinare in Classe A bazilikán kívül jellegzetes épületek a centrális elrendezésű keresztelőkápolnák, illetve a díszes síremlékként szolgáló mauzóleumok. A korai keresztény építészet formaalakítása és részletkiképzése művészi színvonal tekintetében elmarad a római építészet mögött. A tömör felületeket gazdag mozaikdíszítéssel ellensúlyozzák. Az ókeresztény szobrászat Alárendelt szerepet játszik, előtérbe kerültek a kisplasztikák, domborművek: szarkofágok, oszlopfők, elefántcsont faragványok. Jellegzetessé vált az úgynevezett temetkezési szobrászat. A szarkofágokba való temetkezéssel római hagyományokat követtek, ahogy azoknak a megformálásában is. Többnyire kertábrázolás, szőlőmotívumok kerültek rá díszítésként, majd imádkozó nőalakok, vagy a Biblia egyes jelenetei. A túlzsúfoltság jellemző ezekre a szarkofágokra. A III. századtól két fő ábrázolási típus terjedt el: - a paradicsom szarkofág: Felületét a Jó Pásztor alakja osztja ketté függőleges irányban, tőle jobbra és balra Ó- és Újszövetségi jelenetek (Ádám és Éva története, Noé a bárkában, Jónás története, Dániel az oroszlánok barlangjában) láthatók. - a dogmatikus szarkofág: Ó- és Újszövetségi jeleneteket ábrázolnak Gyakori a győzhetetlen kereszt ábrázolása. (Ez eredetileg a római légionáriusok győzelmi jele volt.)

Az önálló szobor igen ritka volt, a bálványimádási tilalom miatt nem igen jellemző a szobrászatra. 3. ábra Jó pásztor - szobor Az ókeresztény festészet Két főbb időszakra bonthatjuk: katakombafestészet és mozaikfestészet. A katakombafestészetnél a temetkezési helyek díszítése a pogány világból ered. (Pl.: etruszk városok tarquinia sírfestményei.) A díszítőelemek, motívumok a római hagyományokat követték: növényi ornamentika, madár, virágcsokor jelent meg az ábrázolásokon, de kialakultak jellegzetes keresztény jelképek is, mint a hal, a bárány, szőlőtőke. Megjelentek a jó pásztor-ábrázolások, imádkozó alakok. A mozaikfestészet a templomépítészettel párhuzamosabban alakult ki. A templomok padlózatát és falait vallásos témájú, díszes, többnyire arany hátterű mozaikokkal díszítették, ahol az arany a mennyországot jelképezte, a ragyogó díszítés az egyház hatalmát testesítette meg. Kedvelt témák voltak a trónon ülő Krisztus, Szűz Mária, a keresztre feszítés, szentek és apostolok cselekedetei. Római hagyományra utal, hogy az alakokat római viseletben, plasztikusan ábrázolták.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Ki és mikor tette a keresztény vallást államvallássá? Hol volt ekkor a császári központ? Hol gyülekeztek az első keresztény közösségek, amíg vallásukat tiltották? Milyen római épülettípusból alakult ki az ókeresztény templom? Milyen részekre osztható az ókeresztény templom?

Milyen épületeket emelhettek még a templom köré? Mi jellemezte a szobrászatot? Milyen típusú szobrászatot különböztethetünk meg? Mi a festészet két ága? Mi jellemzi ezeket?

Megoldás Ki és mikor tette a keresztény vallást államvallássá? Hol volt ekkor a császári központ? Constantinus császár, 313-ban. Székhelye Konstantinápolyban volt. Hol gyülekeztek az első keresztény közösségek, amíg vallásukat tiltották? katakombák: föld alatti temetkezési és istentiszteleti hely a keresztényüldözések korában Milyen római épülettípusból alakult ki az ókeresztény templom? Bazilika, a római kereskedőcsarnok épülettípusát alkalmazták Milyen részekre osztható az ókeresztény templom? A bazilika három fő részre tagolható: Átrium (nyitott, oszlopfolyosóval körbevett, négyszög alaprajzú tér), Hosszház (hosszanti elrendezésű épülettér, mely három vagy öthajós lehetett), Szentély (apszis; hosszház végében kialakított félkör alakú fülke) Milyen épületeket emelhettek még a templom köré?

Harangtornyok, keresztelőkápolnák, mauzóleumok épületeit Mi jellemezte a szobrászatot? Alárendelt szerepű, előtérbe kerültek a kisplasztikák, domborművek: szarkofágok, oszlopfők, elefántcsont faragványok. Az önálló szobor igen ritka volt. Milyen szarkofágokat különböztethetünk meg az ábrázolás alapján? a paradicsom szarkofág és a dogmatikus szarkofág Mi a festészet két ága a korszakban? Mi a különbség köztük? A katakombafestészet (a temetkezési helyek díszítése) és a mozaikfestészet (templomok padlózatát és falait díszítették).

BIZÁNCI MŰVÉSZET A korai középkorban Európa leggazdagabb és a legszervezettebb állama Bizánc volt. Hatalmának fénykora Justinianus császár (527-565) uralma idején volt. Bizánc, a hajdani Római Birodalom keleti részén konzerválta a császárságot és fejlesztette mindazt, amit az antik Rómától örökölt, sőt tovább is fejlesztette. Az V. században a Balkán-félszigetet, Kis-Ázsiát, Szíriát, Palesztinát és Egyiptomot is magában foglalta. Fokozatosan kialakult a bizánci hűbéri társadalom is. Justinianus császár halála után azonban a birodalom meggyengült és lassan felbomlott; a művészet virágzott tovább. Olyan művészeti alkotások születtek Justinianus idején, melyek hatással voltak a nyugati világra. Nagyszabású építkezések folytán gyönyörű paloták, templomok, vízvezetékek, lóversenypályák születtek, mely Rómát idézte. A keleti kereszténységnek az úgynevezett görögkeleti vagy ortodox egyháznak a császár volt a feje (pápa császárok). Mivel zsarnok módjára viselkedtek, a nép gyakran fellázadt ellenük. A VIII. században vallási-politikai viták és háborúskodások folytak a képrombolók és a képtisztelők között. Ezek a kép (ikon = képmás) lényegének felfogásbeli különbségét tükrözik. A makedón dinasztia alatt újabb virágzás jellemzi Bizáncot. Ezután ismét hanyatlásnak indult. Háborúk, feudális anarchia, a keresztesek átvonulása következett. 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, s ezzel megszűnt a bizánci állam. A bizánci építészet A kor alapvető építészeti feladata a templom és kolostorépítészet volt. Sajnos a török hódoltság alatt a bizánci császárság korának palotái, magánházai és mérnöki létesítményei csaknem nyomtalanul eltűntek, jóformán csak a leírásokból ismerjük őket. Amíg nyugaton a hosszanti bazilikás építési forma terjedt el, addig Bizáncban más típusú templomokat építettek. A bizánci épületek jellegzetes tömegeit a görögkeleti alapú centrális, azaz középpontos térrendszerű, főként kilencosztású alaprajz jellemzi. Eleinte egyapszisos bazilikák épültek, vagyis csak egy oltár volt az épületben, de később már több apszis is helyett kapott a templomban. Az építőanyagok különböző kőfajták, és a korai időszakban fa volt. Térlefedő szerkezet gyanánt donga- és keresztboltozatot, cikkelyes kupolákat, főleg csegelyes kupolát használtak. A csegely a kupolatér négy- vagy sokszögű alaprajza, és a kupola kör alaprajza közötti gömbcikkelyes átmenet szerves megoldása. A kupola tehát csak négy ponton van alátámasztva A kupola: "lebegő" szerkezete révén a föld felett uralkodó mennyboltot szimbolizálta. A kilencosztású teret úgy alakították ki, hogy a négyzet alaprajzon háromszor hármas felosztású és kiképzésű teret középen kupola-, a saroktereken keresztboltozattal, a keresztszárakon dongaboltozattal fedték át. A főkupola alatti dombszerű testet tambúrnak hívják. A díszítés különböző lehetett: kosárfejezetek, árkádok, akantusz, palmette (pálmadísz), meander (ismétlődő szögletes motívum) A legjellemzőbb bizánci stílusú épület a Hagia Sophia (532-560) a mai Isztambulban. Alaprajza egyenlő szárú görög kereszt alakú; a hosszházas és a centrális térkompozíció egyesítéséből jött létre. A hatalmas belső teret fedtek le a csegelyes főkupola segítségével. (A római Pantheontól annyiban tér el, hogy csak négy helyen támasztották alá) Az épületet sokszor átépítették, illetve restaurálták; a mai formáját 1453-ban nyerte el, amikor török mecsetté alakították át, és kívül minaretekkel egészítették ki. A kupola felső részét díszítő iszlám felirat a XIX. századi Musztafa lzzet Efendi kalligráfus alkotása.

A külső egyszerűség azonban csak a gazdag belső tér burka, amelyben a hatalmas 31 méter átmérőjű kupola, melyhez több félkupolás térbővület is csatlakozik, valóságos mennyboltként lebegni látszik a negyven ablakból beáramló fényben. 4. ábra Hagia Sophia A bizánci építészet hatott nyugat felé is, főként Itália északi városaira. Az 526-547 között épült ravennai San Vitale-templom centrális elrendezésű épület, kupolával és szentélykörüljáróval. Az alaprajzát képező négyszög átmérője 34 méter. A kupola nyolc kétszintes, oszlopos exedrára támaszkodik, a Hagia Sophiához hasonlóan. A Iustinianus kori ravennai mozaikművészet remekei kimagasló helyet foglalnak el az egész korai bizánci festészetben. A San Vitale-templomot díszítik a lenyűgöző, színekben gazdag, és festészetileg páratlan erővel sugárzó mozaikok a látogatót egy más dimenzióba kalauzolják, ahol érezhetően jelen van a krisztusi hatalom.

5. ábra San Vitale-templom alaprajza 6. ábra San Vitale-templom A bizánci szobrászat A szobrászat építészeti jellegű, leginkább épületekhez kapcsolódó díszítő szobrászatról beszélhetünk. Szobrok csak az oszlopfőkön, ereklyetartókon és kőkoporsók díszítőszobrászatában kaptak helyet; ezek domborművei, faragásai, elefántcsont plasztikái jelentik a kor emlékeit. (pl. a Hagia Sophia-székesegyház oszlopfői) A bizánci festészet A mozaikművészet és az ikonfestészet képviselte a bizánci festészetet.

A mozaikművészet a római hagyományokat követte, a 6. századtól keleti hatásra az ábrázolás sematikussá vált, és kizárólag vallási téma érvényesült. A vallásos témájú művészetben a klasszikus szépségeszmény és az új, keresztény embertípus ötvöződik. (pl: Szaloniki: Hagia Georgikos - templom kapumozaikja). Erőteljes kontúr határolja az alakokat, a mozgás megszűnik, a fejek egy magasságban vannak, és mereven előre tekintenek. Minden ünnepélyes, szertartásos érzetet kelt. A legkiemelkedőbb alkotás Theodora császárnét ábrázolja kíséretével. A mozaik a ravennai San Vitale-templomban látható. A királynő feje körül arany glória jelenik meg, mely jelzi uralkodói s egyházi nagyságát. A kíséretben udvarhölgyek és papok sorakoznak szorosan egymás mellett. Mozgásuk visszafogott, díszes ruházatuk függőleges redői a hangsúlyosak. Arcvonásaik szinte egyformák, a háttér elnagyolt, vázlatos és ez fokozza a szertartásos merevséget. 7. ábra Theodora császárnő és kísérete A bizánci táblaképek, ikonok festészete a sematikus mozaikművészettel egy időben alakult ki. A fatáblára festett, arany- vagy fémlemez háttérrel, olykor drágakövekkel díszített szentképek, kegyképek szigorú szabályok szerint készültek. Erőteljes kontúrozás és tiszta színek jellemzik őket. A háttér rendszerint arany, mely a mennyországot szimbolizálta. Az ábrázolásmód nagy hatással volt az európai festészetére, különösen a szláv népek művészetére.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Ki alatt élte virágkorát a Bizánci Birodalom? Milyen térelrendezésű templomtípus terjedt el a Keletrómai Birodalom területén? Mi jellemzi? Nevezz meg két bizánci stílusú templomot! Mi az a csegelyes kupolaszerkezet?

Mivel díszítették a templomok belső falát? Megoldások: Ki alatt élte virágkorát a Bizánci Birodalom? Justinianus császár (527-565) uralma idején. Milyen térelrendezésű templomtípus terjedt el a Keletrómai Birodalom területén? A bizánci épületek jellegzetes tömegeit a görögkeleti alapú centrális, azaz középpontos térrendszerű, főként kilencosztású alaprajz jellemzi. Eleinte egyapszisos bazilikák épültek, de később már több apszis is helyett kapott a templomban Nevezz meg két bizánci stílusú templomot! Hagia Sophia (532-560) a mai Isztambulban és az 526-547 között épült ravennai San Vitale-templom

Mi az a csegelyes kupolaszerkezet? A csegely a kupolatér négy- vagy sokszögű alaprajza, és a kupola kör alaprajza közötti gömbcikkelyes átmenet szerves megoldása. Mivel díszítették a templomok belső falát? mozaikok, táblaképek, ikonok.

KOPT MŰVÉSZET (IV-VIII. SZÁZAD) Egyiptomban a khalkédoni zsinat (451) után az őslakos keresztények - a koptok - a monofizita irányzathoz csatlakoztak, s így eltávolodtak a "hivatalos" teológiai irányzattól. Ennek az etnikai és politikai ellentétnek a sajátos gyümölcse a kopt hellenisztikus gyökerű falfestészet. Persze ez sem ilyen egyszerű, mert Alexandria vonzáskörében ez helyes megállapítás, ám másutt, a távolabbi, egyszerűbb települések jóval elzártabb közösségeiben a helyi hagyományok érvényesültek elsősorban. Amit a vegyes lakosú, és görög alapítású településeken találunk, az nagyrészt egyezik a korábban tárgyalt jellemzők nagy részével. Amit érdemes hozzátenni, az a színvilág visszafogottsága és a statikusabb beállítások sugallta rendreutasító megfogalmazás. A korai időszak freskóit többnyire csak leírásokból következtethetjük ki. De az kijelenthető, hogy hellenisztikus római, bizánci, keleti és egyiptomi hatások együttese jellemző művészetükre. Jellegzetessége az egyházi és teológiai különállás, valamint népi elemek előtérbe helyezése; a keresztény és antik motívumok egyaránt megfigyelhetők alkotásaikon. Domborművek és textíliák készültek túlnyomó részben. A múmiatemetkezés megszűnésével párhuzamosan halottaikat saját ruházatukban temették el. A száraz klíma következtében aránylag épen megmaradtak, ezért találhatók antik-középkori textíliák Egyiptomban. Ábrázolásmódjukra jellemző a szimmetria, a szemből való ábrázolás, a mitológiai jelenetek, elvont díszítő elemek, élénk színek, a fény-árnyék kiemelése. A kopt nyelvű Bibliákat kézi festésű illusztrációkkal látták el. A IX-XII. században készített freskók kifejező erejűek (expresszívek), a szemek kidolgozása magas fokú (életszerű tekintetek). 8. ábra Krisztus és Szent Menász (VI. század)

TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Kik a koptok? Milyen hatás figyelhető meg freskóikon, művészetükön? Milyen emlékek kerültek elő leginkább? Mi jellemző ábrázolásmódjukra? Megoldások Kik a koptok?

Egyiptomban élő őslakos keresztények, akik a monofizita irányzathoz csatlakoztak, s így eltávolodtak a "hivatalos" teológiai irányzattól. Milyen hatás figyelhető meg freskóikon? Csak leírásokból következtethetjük ki. De hellenisztikus római, bizánci, keleti és egyiptomi hatások együttese jellemző művészetükre. A keresztény és antik motívumok egyaránt megfigyelhetők. Milyen emlékek kerültek elő leginkább? Domborművek és textíliák Mi jellemző ábrázolásmódjukra? A szimmetria, a szemből való ábrázolás, a mitológiai jelenetek, elvont díszítő elemek, élénk színek, a fény-árnyék kiemelése.

A NÉPVÁNDORLÁS KORA A Római Birodalom északi határán élők nem voltak biztonságban, sokszor harcban álltak a szomszédos népekkel. Az I. századtól a germán népek érkeztek hullámokban a birodalom felé. Nyugat-Európában a szászok, frankok, bajorok, burgundiak telepedtek le. Keleten a mai Ukrajna területén nyugati gótok, Örményország déli részénél a keleti gótok vetették meg a lábukat. A Kárpát-medencében a Felvidéken a vandálok, a Tiszántúlon a gepidák rendezkedtek be. Az egy időre letelepedett népek a hunok nyomása alá került hamarosan. Akik a leigázás elől el tudtak menekülni, csak a Római Birodalom felé tehették meg, ezzel megindítva a nagy népvándorlási folyamatot. A hun vezér, Attila halála után a népek újra vándorolni kezdtek. A gepidák és vandálok helyére longobárdok érkeztek a Kárpát-medencébe, majd innen Észak-Itáliába. Őket az avarok követték, akik az V-VIII. században éltek a mai Magyarország területén. A legjelentősebb népek 1, Szkíták (i.e. I. évezred eleje i.e. III. század) A Kínai Nagy Faltól a Duna vonaláig terjedt művészetük, melynek alapja a totemhit: őseiket állatalakban személyesítették meg. Világszemléletük szerint az ember, a tárgyal is állatokká változhatnak. Jellemző a természethű állatábrázolás, a növényi ornamentika. A fennmaradt emlékeik: textilterítők, fémfegyverek, díszes bronztükrök. Magyarországon zöldhalompusztai és a tápiószentmártoni aranyszarvas és a nagyszentmiklósi kincs a legismertebb szkíta kincsek. 9. ábra Szkíta aranyszarvas 2, Kelták (i.e. V. század- i.sz. I. század) Dél-Németország területéről a Brit szigetekre és az Ibériai-félszigetre rajzottak ki az i.e. I. évezred elején. Magyarországon az i.e. IV. században jelentek meg, de csak később telepedtek meg tartósan. Az itáliai és görög hatás a fémműves-munkákon jellemző. A leletek a fejedelmi sírokból valók, általában állat- és emberalakos füllel készített edények. Jellemzőek az

állatfejes karperecek. Mondaviláguk igen termékenyen hatott a középkori és a későbbi művészetekre (irodalomra). 3, Germán törzsek (I-V. század) Észak-Európából déli irányban folyamatosan érkeztek germán törzsek. Művészetükre jellemző a domborított, stilizált állatok a fegyvereiken, díszedényeken és az ékszereken egyaránt. Az állatmotívumok közül leggyakoribb a madár motívum. 4, Hunok (IV-VIII. század) A hunok a központi szállásukat az V. századtól kezdve a Tisza vidékére helyezték. A Hun Birodalom rövid életű volt és Attila halála után a germánok vették át az uralmat a nomád birodalom felett. Jurtákban laktak, kör alakú, nemez borítású rácsos faházban, mely könnyen összeállítható, szétszedhető. Vallási emlékeik: áldozati üstök, melyeket a sámánok használtak. 10. ábra hun fibulák 5, Avarok (IV-VIII. század) Az avarok keletről érkező lovas pásztornép, Pannóniában telepedtek le. Az Avar Birodalom életének és függetlenségének a VIII. század végén Nagy Károly vetett véget. Fejlett ötvösművességgel rendelkeztek, díszes öveket készítettek, melynek mintázata a bizánci motívumokat idézi. Jellemző a szalagfonatos minta, a stilizált növényi elemek, az állati ábrázolás. 6, Magyarok A Duna-medencében az utolsó nagy bevándorlás 896-ban a honfoglaló magyarok megjelenése volt. Őseink fémművessége igen magas színvonalú volt. A női és férfi viselet az avarokéhoz hasonló, fontos szerepe volt a veretes övnek. A díszítés mindig növényi indák és palmetták (stilizált pálmalevél) összeillesztéséből alakult ki.

Magas színvonalú volt a 10-15 centiméteres tarsolylemez elkészítése. A bőrből készült tarsolyra aranyozott ezüstből lemezek kerültek. A fejedelmi szablyaveretek hasonlóan készültek. Pl.: Attila kardja. Motívumaiban azonos az öntött lószerszámveretek és fanyergek csont borítólemezeinek faragványaival. Jellegzetesek a hajfonatkorongok, melyet mindig párosával viseltek. 11. ábra Karosi tarsolylemez

12. ábra Galgóci tarsolylemez 13. ábra Rakamazi hajfonatkorong

TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Milyen népek telepedtek le és hol a népvándorlás következtében? Milyen szkíta kincsek köthetők Magyarországhoz? Melyik az a nép, melynek mondavilága a későbbi korok művészetére kihatással volt? Miben laktak a hunok?

Mi jellemezte az avar ötvösmunkákat? Mi jellemezte a magyar fémművességét? Megoldások: Milyen népek telepedtek le és hol a népvándorlás következtében? Nyugat-Európában a szászok, frankok, bajorok, burgundiak telepedtek le. Keleten a mai Ukrajna területén nyugati gótok, Örményország déli részénél a keleti gótok vetették meg a lábukat. A Kárpát-medencében a Felvidéken a vandálok, a Tiszántúlon a gepidák rendezkedtek be. Milyen szkíta kincsek köthetők Magyarországhoz?

Magyarországon zöldhalompusztai és a tápiószentmártoni aranyszarvas és a nagyszentmiklósi kincs a legismertebb szkíta kincsek. Melyik az a nép, melynek mondavilága a későbbi korok művészetére kihatással volt? A kelták Miben laktak a hunok? Jurtákban laktak, kör alakú, nemez borítású rácsos faházban, mely könnyen összeállítható, szétszedhető. Mi jellemezte az avar ötvösmunkákat? Az avarok díszes öveket készítettek, melynek mintázata a bizánci motívumokat idézi. Jellemző a szalagfonatos minta, a stilizált növényi elemek, az állati ábrázolás. Mi jellemezte a magyar fémművességét?

Fontos szerepe volt a veretes övnek. A díszítés mindig növényi indák és palmetták (stilizált pálmalevél) összeillesztéséből alakult ki. Magas színvonalú volt a 10-15 centiméteres tarsolylemez elkészítése. A bőrből készült tarsolyra aranyozott ezüstből lemezek kerültek. A fejedelmi szablyaveretek hasonlóan készültek. Pl.: Attila kardja. Motívumaiban azonos az öntött lószerszámveretek és fanyergek csont borítólemezeinek faragványaival. Jellegzetesek a hajfonatkorongok is.

A KAROLING MŰVÉSZET (VIII-IX. SZÁZAD) A népvándorlás során a keleti gótok rövid uralma után a frankok teremtettek új birodalmat a mai Franciaország, Spanyolország, Észak-Olaszország, Svájc területein. A karoling művészet előkészítője volt a román művészetnek, s ezért ezt preromán (románt megelőző) néven tartjuk számon. A karoling kultúrát karoling reneszánsznak is szokták nevezni: mint az antik kultúra újjászületését. A karoling építészet Robosztus, óriási kövekből építkeztek, kelta, germán és antik formavilág keveredik. A templomok alaprajza középpontos elrendezésű, hosszhajós bazilikák jellemezték. A hosszhajó és a kereszthajó találkozásánál kialakult négyzet adta a léptéket az egész alap megszerkesztéséhez. E fölé épült a vaskos torony. Különböző épületszerkezeteket használtak: sík födém, dongaboltozat, kupolák, pillérek, oszlopok, bizánci építésmódhoz hasonlóan épített kapuzatok. A karoling szobrászat A Bronzöntés virágzott. Kisplasztikákat és elefántcsont-faragást készítettek. A kódexeket gyakran ékkövekkel is díszített elefántcsont-faragásos, domborműves kötéstáblákkal borították be. A karoling festészet A VIII. század elején Írországban, Kells és Durrow kolostoraiban új kódex-illusztrációs festészet született, mely szakított a hagyományokkal, de szíriai hatás és ősi kelta díszítőművesség is érvényesült. Jellemzői: bonyolult, fonatos, kanyargós, egymásba fonódó ornamentika, vonalas rajzi részletek, képek és indás ábrázolások keverednek. 14. ábra A Godescalco evangeliárium

TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Hol telepedtek le a frankok? Mi jellemezte a karoling templomokat? Milyen szobrokat készítettek? Megoldások:

Hol telepedtek le a frankok? A mai Franciaország, Spanyolország, Észak-Olaszország, és Svájc területein. Mi jellemezte a karoling templomokat? A templomok alaprajza középpontos elrendezésű, hosszhajós bazilikák jellemezték. A hosszhajó és a kereszthajó találkozásánál kialakult négyzet adta a léptéket az egész alap megszerkesztéséhez. E fölé épült a vaskos torony. Milyen szobrászati alkotásokat készítettek? Kisplasztikákat és elefántcsont-faragást készítettek. Gyakran ékkövekkel is díszített elefántcsont-faragásos, domborműves kötéstáblákat is.

AZ ISZLÁM VILÁGA A muszlim vallású országok művészetét, a muszlim kultúra megnyilvánulását nevezzük iszlám művészetnek. Fő sajátossága a vallás, a rendíthetetlen hit, a vallási tanok tiszteletben tartása. Ahogy az iszlám vallás elterjedt, úgy érintkezett a szomszédos területek, meghódított területek művészetével. A kereszténységgel Jeruzsálemben, illetve Bizáncban, a hellenisztikus ókori művészettel és kultúrával Szíria területén. Ennek a keveredésnek az eredménye a sajátos művészi stílusvilág, melyben a világ színgazdagsága, témák és anyagok fantáziadús felhasználása nyilvánul meg. Az iszlám művészetben megfigyelhető némi képellenesség. A hagyományok tiltották az élőlények ábrázolását, és ezért a díszítőművészet indult fejlődésnek. Szigorúan tiltották például Allah emberi alakban való ábrázolását, de az arab művészek alkotásaikba belefoglalhatták nevének betűit. Az iszlám építészet legremekebb alkotásai a mecsetek és az egyéb vallási építmények. Az iszlám vallás elengedhetetlen tartozéka egy tiszta hely, ahol imádkozni lehet, s ebből fejlődött ki később a mecset. Ennek alapvető szerkezete az egész iszlám világban azonos. Mindegyikben megtalálható az a fülke (mihráb), amely Mekka irányát mutatja (ez lehet fából, márványból, mozaikból, kőből, csempéből), és a pénteki prédikációhoz szükséges kis szószék (minbar). A minaret szintén a mecset része, amelynek formája területenként változó, de mindig magasan az ég felé emelkedik. A Korán tartójaként szolgáló faragott faállványok (kurszí), olykor gyönyörűen kidolgozottak, ahogy a művészi lámpások, az ezernyi fajta imaszőnyeg. Ha bármilyen egyéb díszítést alkalmaztak a mecsetben, az a Korán szavaiból állt, amelyet szemgyönyörködtető kalligráfiával írtak vagy véstek a falakra, ill. a kupolára. Eleinte a mecsetekhez kapcsolva, később tőlük függetlenül is számos iskola, mauzóleum, kollégium épült. 15. ábra Cordobai Nagymecset belseje Andalúziában 756-1031 között uralkodott az Omayyad-dinasztia, ők építtették a korszakban a cordobai nagymecsetet, mely mai állapotában sokszori átalakítás eredménye. Alaprajza egyhangú, egy nagy négyzet alakú terület. Eredetileg 11 hajó futott a déli fala felé, ahol az