2014. október XII. évfolyam 10. szám E-munkavédelem Szakmai folyóirat Tartalom Munkabiztonság 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról 28/2014. (IX. 24.) NGM rendelet a 2015. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről 29/2014. (IX. 25.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet módosításáról Kitekintő Anyagmozgatási tevékenységek hatósági célvizsgálata Rövid hírek, tájékoztatók Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai Szüreti darázscsípés Olvasóink kérdezték mi válaszolunk Ki végezheti az elsősegélynyújtó oktatást? Targoncáknál van-e előírás a túlterheléses vizsgálat magassági tartományára, illetve a villa állapotának a vizsgálatára?
Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2014. szeptember 30. Tisztelt Előfizetőnk! Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás el érhető: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: MVszaklap; jelszó: munkaved1410 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Munkabiztonság 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról A rendelet a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggésben számos kormányrendeletet módosított, közöttük a munkavédelmet érintően: a 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendeletet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről, a 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről, a 373/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről. A módosítások, kiegészítések gyakorlatilag a kormányzati szerkezetátalakítással kapcsolatosak, a jogszabályokban lényeges szakmai változások nem történtek. 28/2014. (IX. 24.) NGM rendelet a 2015. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről A 131 sz. Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a 2015. évi munkaszüneti napok körüli a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó munkarend 2015-ben a következő: január 10., szombat munkanap január 2., péntek pihenőnap augusztus 8., szombat munkanap augusztus 21., péntek pihenőnap december 12., szombat munkanap december 24., csütörtök pihenőnap Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje az Mt. 96. (1) bekezdése alapján az előbbiektől eltérően is meghatározható. E rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra. 29/2014. (IX. 25.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet módosításáról A nemzetgazdasági miniszter 19/2012. (VII. 20.) NGM rendeletben tette kötelezővé a gáz csatlakozó vezetékek és berendezések műszaki biztonsági felülvizsgálatát, azaz a gáz csatlakozó vezetékek és készülékek kötelező ellenőrzését. Az ellenőrzéseket a fogyasztóknak kell megrendelniük az erre feljogosított gázszerelőknél vagy a gázszolgáltatóknál. Az 1981. előtt üzembe helyezett mintegy félmillió gázkészüléket már tavaly decemberig meg kellett volna vizsgálni, és a felfedezett hibákat idén szeptember 30-áig kijavítani. Idén december 31-éig viszont már minden olyan gázkészüléket felül kell vizsgálni, amit 1993. december 31-e előtt helyeztek üzembe, 2015 végéig pedig elvileg sorra kerülnek a 2004. január elseje előtt beüzemelt készülékek is, vagyis az összesen tíz évesnél idősebb gázkészülék. A kötelező felülvizsgálat gyakorlatilag minden fogyasztót érint, aki tíz évnél idősebb gázkészüléket használ. A nyilvántartások szerint viszont 2014. első felében csak százezer gázfogyasztó háztartás rendelte meg a felülvizsgálatot, vagyis 400 ezren ezt még nem tették meg az első csoportból. A módosítás arra is kitér, hogy az a 400 ezer fogyasztó, aki nem rendelte meg a kötelező felülvizsgálatot, egy év haladékot kap 2015. december 31-éig. Ennek feltétele viszont az, hogy: minden érintett, aki 1981 előtt vagy ismeretlen időpontban üzembe helyezett gázkészüléket vagy csatlakozó vezetéket üzemeltet, a felülvizsgálati kérelmét 2014 végéig jelezze a gázszolgáltatójánál, az ingatlantulajdonos bejelentése és megrendelése alapján a földgázelosztó engedélyes köteles 2015. december 31-éig elvégezni a műszaki biztonsági felülvizsgálatot, a felülvizsgálat során feltárt hibák kijavítását 2016. december 31-éig az ingatlantulajdonosnak el kell végeztetni. 2016. január 1-jét követően a csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki biztonsági felülvizsgálatát az időszakos gázmérő hitelesítéssel összefüggő gázmérőcserével egyidőben kell az ingatlantulajdonosnak elvégeztetni. 2 2014. október, XII. évfolyam 10. szám E-Munkavédelem
Ha az ingatlantulajdonos a gázmérő cseréjének dátumához képest 10 évnél nem régebbi jegyzőkönyvvel igazolja a műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégeztetésének tényét, nem köteles a soron következő gázmérő cseréjével egyidejűleg újból elvégeztetni a felülvizsgálatot. Az ingatlantulajdonos a gázmérő cseréjének napja előtt köteles bejelenteni, hogy a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot az e bekezdésben meghatározott időszakban elvégeztette. A társasház a földgázelosztói engedélyestől köteles megrendelni a csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát: a társasházra vonatkozó használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított 10 éven belül, vagy amennyiben ebben az időszakban a csatlakozóvezeték cseréjére sor került, a cserét követő 10 éven belül, majd ezt követően 10 évente rendszeresen. A társasházban található helyiségekben üzembe helyezett felhasználói berendezések esetében: műszaki-biztonsági felülvizsgálatát a csatlakozóvezetékek esedékes felülvizsgálatával egyidejűleg kell elvégeztetni; a társasházi csatlakozóvezeték felülvizsgálatának megrendelésével egyidejűleg a társasházban található, átalánydíjas felhasználási helyek ingatlantulajdonosai is kötelesek megrendelni a műszaki biztonsági felülvizsgálatot. A helyszíni vizsgálatot a társasház általi bejelentés és megrendelés alapján a földgázelosztói engedélyes a bejelentéstől számított 1 éven belül köteles elvégezni a műszaki biztonsági felülvizsgálatra jogosító engedéllyel rendelkező gázszerelő útján. A társasházra vonatkozó rendelkezések a lakásszövetkezetekre is érvényes. A határidő hosszabbításra ezért volt szükség, mert egy vonatkozó kormányrendelet szerint a kötelező felülvizsgálatot elmulasztóknál a szolgáltatónak ki kellene kapcsolnia a gázszolgáltatást. Kitekintő Anyagmozgatási tevékenységek hatósági célvizsgálata A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság az országos célvizsgálatok lebonyolításához vizsgálati szempontokat határoz meg, amelyek támpontot adhat a munkáltatók részére a vizsgálatokra történő felkészüléshez is. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az MMI a honlapján az 2014. évi célellenőrzési tervében szereplő anyagmozgatási tevékenységek célellenőrzés vizsgálati szempontjait közzétette, ahol ez részletesen megtekinthető. A célellenőrzés a vizsgálati szempontok figyelembe vételével az alább felsorolt főbb területeket érintheti: anyagmozgatási munkahelyek követelményei (közlekedési utak, munkahelyekre való eljutás, botlás, csúszásveszély stb.), anyagmozgatási munkafolyamatok követelményei (stabilitás biztosítása, rakomány elhelyezés, rögzítési módszerek), kézi anyagmozgatás/tehermozgatás (mozgatott teher tömege, munkavégzés hatóköre, megfelelő testtartás stb.), orvosi alkalmasság az anyagmozgatás és az emelőgépek kezelése során, kezelői jogosultság az alkalmazott anyagmozgató gépek, emelőgépek esetén, teherkötözés előírásainak betartása (jogosultság), feliratok, jelölések, jelzések megléte, állapota, információtartalmának megfelelősége, az emelőgépek általános műszaki állapota, biztonsági berendezéseinek megléte és működése, a követelményeknek való megfelelősége, az emelőgép kezelők védelme, mentésének feltételei, a kezelőhelyek kialakítása, az emelőgépek a rendeltetésének megfelelő használata, anyagmozgatási területen a biztonságos közlekedés kialakítása, emelő és anyagmozgató gépek karbantartása, anyagmozgatás során az egyéni védőeszközök használata, kockázatértékeléseknél az anyagmozgatás kockázatainak figyelembe vétele, vizsgálati szempontok egyes emelőgépek tekintetében (pl. daruk, targoncák, raktári felrakó gépek és állványok, munkaállványok, személyemelők), emelőgépek, gépi hajtású targoncák dokumentációinak vizsgálata (üzembe helyezés, szerkezeti és fővizsgálat, időszakos biztonsági felülvizsgálat, emelőgép naplók vezetése stb.). Az előbbiekből is látszik, hogy az anyagmozgatás ellenőrzése magába foglalja az emelőgépek ismételt ellenőrzését is. Az emelőgépek ellenőrzését a 2013. évi célellenőrzések is érintették, így a munkavédelmi hatóság részéről az emelőgépeket illetően akár utóellenőrzésként is felfogható. A munkavédelmi hatóság célellenőrzési szempontrendszerének közzététele megítélésünk szerint a munkáltatóknak, munkavédelmi szakembereknek jelentős szakmai segítséget jelent, mert: körültekintőbb, hatékonyabb felkészülést biztosít a hatósági ellenőrzésre, ismeretekkel rendelkezünk arról, hogy a felügyelők vélhetően mit fognak ellenőrizni, másrészt a munkavédelmi követelmények részletes sok esetben a joghelyek megjelölésével ellátott listája a későbbiekben a telepítés, üzemeltetés biztonsági feltételeinek áttekintését, alkalmazását teszi lehetővé, könnyebbé. Tájékoztatásként felsoroljuk az MMI honlapján fellelhető, utóbbi időszakban közzétett célellenőrzésekre meghatározott szempontrendszerek listáját: E-Munkavédelem 2014. október, XII. évfolyam 10. szám 3
építőipari kivitelezési tevékenységeknek célvizsgálati szempontrendszere (2014. 05. 08.), az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések és fertőzések kockázatával járó tevékenységek célvizsgálata szempontrendszere (2014. 02. 21.), a villamosság biztonságának célvizsgálata elnevezésű célvizsgálati szempontrendszerére (2013. 08. 29.), az emelőgépek üzemeltetésének munkabiztonsági ellenőrzésének célvizsgálati szempontrendszere. (2013. 07. 30.), Rövid hírek, tájékoztatók OEME Akadémia (Országos Emelőgépes Egyesület) szakmai programja 2014 ősz Az OEME közzétette őszi szakmai továbbképzési programját az emelőgépek szakértői területet érintően. Tájékoztatásul közöljük tervezett programjukat. 2014. október 09. csütörtök Általános tájékoztatás az Magyar Mérnöki Kamara továbbképzési rendszerről. Szemelvények az OEME-hez beérkezett kérdésekből és azokra adott válaszok, magyarázatok. Munkabiztonsági ellenőrzések és annak eredményei az emelőgépek területén. Az emelőgép-ügyrend a gyakorlatban. 2014. november 05. szerda Daruk gépészeti és tartószerkezeti egységeinek méretezése, daruk biztonsági követelményei az MSZ EN 13001 és az MSZ EN 13000 szabványok alapján 2014. november 12. szerda Biztonságot növelő műszaki megoldások az emelővillás targoncák és rakodódaruk üzemeltetésében. MSZ EN ISO 3691 sorozat. Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk valamint MSZ EN 12999 Daruk. Rakodódaruk szabványok előírásai. 2014. november 18. kedd Az emelőgépek üzemeltetése az OPEL gyárakban. Üzemeltetési, üzemviteli, műszaki-felügyeleti, ellenőrzési kérdések az emelőgépek üzemeltetése területén. 2014. november 27. csütörtök Szakvélemény, szakértés, szakértői etika. Vonatkozó rendeletek, technikák, a szakértői munka mindennapjai, igazságügyi szakértés. A szakmai képzések nem tartoznak az MMK jelenleg hatályos szakmai Továbbképzési Szabályzat által meghatározottak körébe. Részletesebb információkat az OEME, illetve a Multikran Kft. honlapján lehet szerezni. Valamennyi továbbképzés helyszíne: Hotel Platánus, 1087 Budapest, Könyves Kálmán út 44. Kamarai tanúsítás A Magyar Mérnöki Kamara tagjainak kérelemre, meghatározott szakmagyakorlási területeken tanúsítja megfelelő végzettségüket, gyakorlatukat és magas szintű képességüket. A tanúsítási rendszerrel a Magyar Mérnöki Kamara elő kívánja segíte ni a mérnöki szolgáltatások színvonalának emelését. A tanúsí tás mérnök kamarai szolgáltatás. A tanúsítvány 5 éves időszakra szól, meghosszabbítása továbbképzéshez kötött. A továbbképzések szervezése, elbírálása a szakterületi sajátosságoknak és a Magyar Mérnöki Kamara Továbbképzési Szabályzatának a figyelembevételével történik. A kérelmező szakmai gyakorlatát a szakmai feltételrendszer teljesítésén túl a szakértői testület ilyen irányú döntése esetén szó beli beszámolóval is igazolja. Tanúsítvány csak kamarai tagoknak adható az alábbi szakterületekre: 1. Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonók Tagozat tanúsítványa Daruk, emelőgépek, emelő berendezések 2. Vegyészmérnöki Tagozat tanúsítványai: vegyészmérnöki biomérnöki korrózóvédelmi vegyi- és rokonipari gyártmány és gyártás mérnök MSZ EN 15257 szerinti katódos korrózióvédelem A tanúsítvány igénylése: A kérelmet a 15 000 Ft szolgáltatási és adminisztrációs díj országos kamara részére történő befizetését követően, a Magyar Mérnöki Kamaránál kell benyújtani postai úton vagy elektronikusan, a Magyar Mérnöki Kamara e-mérnök rendszerének használatával. A kérelemhez a következő dokumentumok csatolása szükséges: a kérelmező részletes szakmai tevékenységét bemutató önéletrajza, a szakirány elbírálásához a leckekönyv és a rendelkezésére álló, a kérelmezett szakterülethez kapcsolódó további oklevelek, bizonyítványok másolata, a szakmai gyakorlat igazolása, a kamarai díj befizetésének igazolása, vizsgakövetelmény esetén a sikeres vizsgát igazoló okirat másolata. A kérelmező szakmai gyakorlatának és a referenciáinak igazolásaként csak közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el, amely tartalmazza a gyakorlat időtartamát, a végzett munkák megnevezését, a folytatott tevékenység leírását. 4 2014. október, XII. évfolyam 10. szám E-Munkavédelem
Jogszabályok Megjelent jogszabályok 25/2014. (VIII. 26.) NGM rendelet egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2014. 09. 01. Módosítás: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 14/2014. (III. 31.) NGM rendelet a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól 20/2013. (V. 28.) BM rendelet a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 3/2014. (VIII. 29.) FM rendelet a vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 41/2013. (V. 28.) VM rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 08. 31. Módosítás: 41/2013. (V. 28.) VM rendelet a vidék fejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 43/2014. (VIII. 29.) BM rendelet egyes vízjogi engedélyezési, valamint szakképesítésekkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2014. 09. 06. Módosítás: 20/2013. (V. 28.) BM rendelet a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 41/2013. (V. 28.) VM rendelet a vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról, 2014. 09. 10., 2014. 10. 01., 2014. 10. 05., 2015. 01. 01., 2016. 01. 01. Módosítás: 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról, 2014. 09. 10. 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabizton sági szakértői tevékenységről 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről 192/2010. (VI. 10.) Korm. rendelet az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, 2014. 09. 10. 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól Hatályos: 2014. 09. 10. 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisról Hatályos: 2014. 09. 10. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi E-Munkavédelem 2014. október, XII. évfolyam 10. szám 5
bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről, 2014. 09. 10. 373/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót ter helő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavég zésről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Kép zési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról Hatályos: 2014. 09. 10. 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató mun káltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól Hatályos: 2014. 09. 10. 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a szakképzési megállapodásról 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól Hatályos: 2014. 09. 10. 27/2014. (IX. 12.) NGM rendelet az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet és a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 09. 13., 2014. 10. 01. 29/2014. (IX. 25.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 09. 26., 2014. 10. 15. Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2014. szeptemberi száma alapján FIGYELEM! A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány. 1. MSZ 13073:2014 Kockázatfelmérés és - kezelés. Szakszótár 2. MSZ EN 50525-3-31:2011 3. MSZ EN 50525-3-41:2011 4. MSZ EN ISO 14119:2014 Villamos kábelek és vezetékek. Kisfeszültségű erősáramú vezetékek legfeljebb 450/750 V (U0/U) névleges feszültségig. 3-31. rész: Különleges tűzállóságú vezetékek. Egyerű, köpeny nélküli, halogénmentes hőre lágyuló szigetelésű és kevés füstöt kibocsátó vezetékek Az MSZ HD 21.15 S1:2007 helyett, amely azonban 2014. 01. 17-ig még érvényes Villamos kábelek és vezetékek. Kisfeszültségű erősáramú vezetékek legfeljebb 450/750 V (U0/U) névleges feszültségig. 3-41. rész: Különleges tűzállóságú vezetékek. Egyerű, köpeny nélküli, halogénmentes térhálósított szigetelésű és kevés füstöt kibocsátó vezetékek Az MSZ HD 22.9 S3:2007 helyett, amely azonban 2014. 01. 17-ig még érvényes Gépek biztonsága. Védőburkolatokkal összekapcsolt reteszelő berendezések. Kialakítási és kiválasztási irányelvek Az MSZ EN 1088:1995+A2:2009 helyett 6 2014. október, XII. évfolyam 10. szám E-Munkavédelem
5. MSZ EN 81-22:2014 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. Személy és teherszállításra használt felvonók. 22. rész: Villamos üzemű ferdepályás felvonók 6. MSZ EN 1866-2:2014 Mozgatható tűzoltó készülékek. 2. rész: Szerkezeti, nyomásállósági követelmények és az EN 1866-1-nek megfelelő, legfeljebb 30 bar maximális nyomású tűzoltó készülékek mechanikai vizsgálata Az MSZ EN 1866:2006 helyett 7. MSZ EN 12042:2014 Élelmiszer-ipari gépek. Automata tésztaosztók. Biztonsági és higiéniai követelmények Az MSZ EN 12042:2005+A1:2011 helyett 8. MSZ EN 12110:2014 Alagútfúró gép. Légzsilipek. Biztonsági követelmények Az MSZ EN 12110:2002+A1:2009 helyett 9. MSZ EN 12111:2014 Alagútfúró gépek. Vágatelőfejtők és folyamatos működésű fejtőgépek. Biztonsági követelmények Az MSZ EN 12111:2002+A1:2009 helyett 10. MSZ EN 12881-1:2014 Szállítószalag-hevederek. Tűzszimulációs lángállósági vizsgálatok. 1. rész: Propánégős vizsgálatok Az MSZ EN 12881-1:2005+A1:2009 helyett 11. MSZ EN 13000:2010+A1:2014 Daruk. Önjáró daruk Az MSZ EN 13000:2010 helyett 12. MSZ EN 15208:2014 Veszélyes anyagok szállítótartályai. Zárt, osztott szállítórendszerek. A munkavégzés elvei és adapter-előírások Az MSZ EN 15208:2007 helyett 13. MSZ EN 16191:2014 Alagútfúró gépek. Biztonsági követelmények Az MSZ EN 12336:2005+A1:2009 és az MSZ EN 815:1996+A2:2009 helyett 14. MSZ EN 16203:2014 Az ipari targoncák biztonsága. Az oldalirányú stabilitás ellenőrzése dinamikus vizsgálatokkal. Ellensúlyos targoncák 15. MSZ EN 16228-1:2014 Fúró- és alapozó berendezések. Biztonság. 1. rész: Közös követelmények Az MSZ EN 791:1995+A1:2009 és az MSZ EN 996:1995+A3:2009 helyett 16. MSZ EN 16228-2:2014 Fúró- és alapozó berendezés. Biztonság. 2. rész: Hordozható fúróberendezések általános és geotechnikai mérnöki munkákhoz, kőfejtéshez és bányászathoz Az MSZ EN 791:1995+A1:2009 és az MSZ EN 996:1995+A3:2009 helyett 17. MSZ EN 16228-3:2014 Fúró- és alapozó berendezés. Biztonság. 3. rész: Vízszintesen irányított fúróberendezés (HDD) Az MSZ EN 791:1995+A1:2009 és az MSZ EN 996:1995+A3:2009 helyett 18. MSZ EN 16228-4:2014 Fúró- és alapozó berendezés. Biztonság. 4. rész: Alapozó berendezés Az MSZ EN 791:1995+A1:2009 és az MSZ EN 996:1995+A3:2009 helyett 19. MSZ EN 16228-5:2014 Fúró- és alapozó berendezés. Biztonság. 5. rész: Résfalazó berendezés Az MSZ EN 791:1995+A1:2009 és az MSZ EN 996:1995+A3:2009 helyett 20. MSZ EN 16228-6:2014 Fúró- és alapozó berendezés. Biztonság. 6. rész: Vízsugaras, injektáló- és befecskendező berendezés Az MSZ EN 791:1995+A1:2009 és az MSZ EN 996:1995+A3:2009 helyett 21. MSZ EN 16228-7:2014 Fúró- és alapozó berendezés. Biztonság. 7. rész: Cserélhető segédberendezés Az MSZ EN 791:1995+A1:2009 és az MSZ EN 996:1995+A3:2009 helyett 22. MSZ EN 16307-6:2014 Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 6. rész: Teherés személyszállító targoncák kiegészítő követelményei 23. MSZ EN 16350:2014 Védőkesztyűk. Elektrosztatikus tulajdonságok 24. MSZ EN 16436-1:2014 Gumi- és műanyag tömlők, termelőcsövek és szerelvények propánhoz, butánhoz és ezek keverékeihez gőzfázisban való használatra. 1. rész: Tömlők és termelőcsövek 25. MSZ EN 16522:2014 Veszélyes anyagok szállítótartályai. A szállítótartályok kezelőszerelvényei. A légtelenítő készülékek lángzárói 26. MSZ EN 16590-1:2014 Mező- és erdőgazdasági traktorok és gépek. Vezérlőrendszerek biztonsággal összefüggő szerkezeti részei. 1. rész: A tervezés és a fejlesztés általános alapelvei 27. MSZ EN 16590-2:2014 Mező- és erdőgazdasági traktorok és gépek. Vezérlőrendszerek biztonsággal összefüggő szerkezeti részei. 2. rész:tervezési szakasz 28. MSZ EN 16590-3:2014 Mező- és erdőgazdasági traktorok és gépek. Vezérlőrendszerek biztonsággal összefüggő szerkezeti részei. 3. rész: Sorozatfejlesztés, szoftver és hardver 7 E-Munkavédelem 2014. október, XII. évfolyam 10. szám
29 MSZ EN 16590-4:2014 30. MSZ EN 50153:2014 31. MSZ EN 50343:2014 32. MSZ EN 50434:2014 33. MSZ EN 60695-1-40:2014 34. MSZ EN 60695-2-12:2010/ A1:2014 35. MSZ EN 60695-2-13:2010/ A1:2014 36. MSZ EN 60745-2-3:2011/ A11:2014 Mező- és erdőgazdasági traktorok és gépek. Vezérlőrendszerek biztonsággal összefüggő szerkezeti részei. 4. rész: Termelés, üzemeltetés, módosítás és támogató eljárások Vasúti alkalmazások. Gördülőállomány. A villamos veszélyek elleni védőintézkedések Az MSZ EN 50153:2002 helyett Vasúti alkalmazások. Gördülőállomány. A vezetékhálózat létesítési szabályai Az MSZ EN 50343:2003 helyett Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. Hálózati működtetésű zúzók és aprítók követelményei A tűzveszélyesség vizsgálata. 1-40. rész: Irányelvek az elektrotechnikai gyártmányok tűzveszélyességének értékeléséhez. Szigetelőfolyadékok A tűzveszélyesség vizsgálata. 2-12. rész: Izzóhuzalos vizsgálati módszerek. Anyagok izzóhuzalos éghetőségi indexének (GWFI) vizsgálati módszerei Az MSZ EN 60695-2-12:2011 módosítása A tűzveszélyesség vizsgálata. 2-13. rész: Izzóhuzalos vizsgálati módszerek. Anyagok izzóhuzalos gyulladási hőmérsékletének (GWIT) vizsgálati módszerei Az MSZ EN 60695-2-13:2012 módosítása Villamos motoros kéziszerszámok. Biztonság. 2-3. rész: Köszörűgépek, polírozógépek és tárcsás csiszológépek követelményei Az MSZ EN 60745-2-3:2011 módosítása 37. MSZ EN 61400-23:2014 Szélerőművek. 23. rész: Forgórész- (rotor-) lapátok teljes körű szerkezeti vizsgálata 38. MSZ EN 61557-15:2014 Legfeljebb 1000 V váltakozó és 1500 V egyenfeszültségű kisfeszültségű elosztórendszerek villamos biztonsága. A védelmi intézkedések vizsgálatára, mérésére vagy megfigyelésére szolgáló berendezések. 15. rész: IT-rendszerekben használt szigetelésfigyelő eszközök és szigetelési hiba-kereséshez való berendezések működésbiztonsági követelményei 39. MSZ EN 61936-1:2010/ A1:2014 40. 41. 42. MSZ EN ISO MSZ EN ISO MSZ EN ISO 11200:2014 16841:2014 1 kv-nál nagyobb váltakozó feszültségű erősáramú berendezések. 1. rész: Általános szabályok Az MSZ EN 61936-1:2011 módosítása Akusztika. Gépek és berendezések által kibocsátott zaj. Alapszabványok alkalmazási irányelvei kibocsátott hangnyomásszintek meghatározásához a munkahelyen és más meghatározott helyzetekben Az MSZ EN ISO 11200:2009 helyett Acélsodrony kötelek. Húzógyűrűs kötél telepítése. Típusok és minimumkövetelmények 20346:2014 Személyi védőeszköz. Védőlábbelik Az MSZ EN ISO 20346:2008 helyett Visszavont szabványok MSZ 7142:1998 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. Általános követelmények MSZE 12802:2014 Hegesztés biztonsága. Hegesztő munkahelyek kialakításának munkabiztonsági és egészségvédelmi követelményei MSZE 12803:2014 Hegesztés biztonsága. Légzésvédelem MSZ EN 60695-1-1:1998 A tűzveszélyesség vizsgálata. 1. rész: Irányelvek az elektrotechnikai gyártmányok tűzveszélyességének értékeléséhez. 1. főfejezet: Általános irányelvek MSZ EN 61011:1999 Villamos karám áramszolgáltató egységei. Hálózatról táplált villamos karám áramszolgáltató egységeinek biztonsági követelményei MSZ EN 61011:1992/ A2:1999 Villamos karám áramszolgáltató egységei. Hálózatról táplált villamos karám áramszolgáltató egységeinek biztonsági követelményei MSZ EN 61011:1992/ A11:1999 Villamos karám áramszolgáltató egységei. Hálózatról táplált villamos karám áramszolgáltató egységeinek biztonsági követelményei MSZ EN 61011-1:1999 Villamos karám áramszolgáltató egységei. Telepről táplált, hálózatra csatlakoztatható villamos karám áramszolgáltató egységeinek biztonsági követelményei 8 2014. október, XII. évfolyam 10. szám E-Munkavédelem
MSZ EN 61011-1:1992/A2:1999 Villamos karám áramszolgáltató egységei. Telepről táplált, hálózatra csatlakoztatható villamos karám áramszolgáltató egységeinek biztonsági követelményei MSZ EN 61011-2:1999 Villamos karám áramszolgáltató egységei. Telepről táplált, hálózatra nem csatlakoztatható villamos karám áramszolgáltató egységeinek biztonsági követelményei MSZ EN 61011-2:1992/A2:1999 Villamos karám áramszolgáltató egységei. Telepről táplált, hálózatra nem csatlakoztatható villamos karám áramszolgáltató egységeinek biztonsági követelményei MSZ EN 61496-3:2001 Gépi berendezések biztonsága. Elektromosan érzékelő védőszerkezetek. 3. rész: A szórt viszszaverődésre érzékeny, aktív optoelektronikus védőeszközök (AOPDDR egyedi követelményei) MSZ EN 61558-2-19:2001 Teljesítménytranszformátorok, tápegységek és hasonlók biztonsága. 2-19. rész: Zavarcsillapító transzformátorok egyedi követelményei Egy munkabaleset tanulságai Szüreti darázscsípés 1. A munkabaleset előzményei, tényállás Elérkezett az ősz, így a szőlőszüret ideje is. Az időjárás is kedvező volt. A munkáltatók, K. J. és V. T. a sikeres szüret lebonyolítása érdekében mintegy húsz alkalmi munkavállalót is foglalkoztattak. A munkavállalók egy része a tőkékről vödörbe gyűjtötte a fürtöket. Négy személy a megrakott vödröket a tábla szélén leállított pótkocsihoz vitte. Egy munkavállaló, F. T. akit a munkáltatók folyamatosan, az év minden szakában foglalkoztattak pótkocsin állva felöntötte a vödör tartalmát. További három munkavállaló az egyik szőlősgazdával K. J-vel együtt a présháznál fogadta a megrakott pótkocsikat és végezték a leszüretelt szőlő feldolgozását. A pótkocsikat MTZ 80-as traktorral a másik tulajdonos V. T. mozgatta a szőlőültetvény és a présház között.a munkavállalókat személygépkocsival és a mezőgazdasági vontató pótkocsiján szállították az ültetvényre és haza. A baleset napján is V. T. irányította a szüreti munkát a szőlőültetvényen. A késő délelőtt során az egyik munkavállaló jelezte a munkairányítónak, hogy rosszul érzi magát, fáj a feje, szédül, sem a tőke mellett a szedésben, sem a vödrözésben nem tud részt venni. V. T. úgy döntött, hogy hazaszállítja a munkavállalót. Még nem tért vissza az ültetvényre V. T., amikor az egyik munkavállaló K. I., aki a leszüretelt, szőlővel telt vödröket a pótkocsihoz vitte, és a pótkocsira feladta észlelte, hogy a platón a vödröket elszedő F. T. rosszul lett, megszédült, remegett, hányt. F. T. a hozzá intézett kérdésre azt válaszolta, hogy megcsípte a lapockájánál egy darázs. K. I felugrott a pótkocsira, megpróbálta vízzel megitatni F. T-t, amit azonnal kihányt. Az egyik munkavállaló, aki a közelben szüretelt, a segélykiáltásra a pótkocsihoz ment, és megpróbált egy vízben feloldott kalcium tablettát a sérültnek a szájába juttatni, de azt ő nem tudta lenyelni. Állapota rosszabbra fordulása után eszméletét vesztette. K. I. azonnal hívta a mentőt. A kiérkezett mentősök a helyszínen folytatták a sérült újraélesztését, azonban csak a halál beálltát állapították meg. 2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A rosszullétet K. I. észlelte, segélykiáltására érkezett a pótkocsihoz U. F., aki értesítette az egyik munkáltatót, K. J.-t. A mentők helyszínre érkezésével egy időben ért az ültetvényre a két társtulajdonos munkáltató. A rendőrség helyszínelői a mentők bejelentése alapján érkeztek a helyszínre. A munkabaleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőséget a balesetet szenvedett munkavállaló családtagja az eseményt követő második napon tájékoztatta. E bejelentés alapján kezdődött a vizsgálat. A munkáltató megfelelő munkavédelmi képesítéssel rendelkező szakembert csak alkalomszerűen foglalkoztatott. A darázscsípés miatt bekövetkezett halálesetet a munkáltató tévesen úgy ítélte meg, hogy nem tartozik a munkabalesetek körébe, ezért nem gondoskodott annak kivizsgálásáról, kivizsgáltatásáról, a munkavédelmi hatóság felé történő bejelentéséről. 3. A munkabaleset kivizsgálása A Munkavédelmi Felügyelőség felügyelője a bejelentést követő két nap múlva kereste fel a munkáltató székhelyét, majd K. J.-vel a szőlőbe, a baleset helyszínére is kiment. A szüret még nem fejeződött be, így a balesetkori állapot rekonstruálható volt. A helyszín megközelítése közben a munkavédelmi felügyelő felhívta a munkáltató figyelmét a kivizsgálási kötelezettségére, és javasolta, hogy haladéktalanul vonja be a vizsgálatba az általa már korábban munkavédelmi feladatokat ellátó szakembert. A felügyelői helyszínelés tanúmeghallgatás ideje alatt a munkáltató által megbízott munkavédelmi technikusi képesítéssel rendelkező szakember is a helyszínre érkezett, és bekapcsolódott a vizsgálatba. E-Munkavédelem 2014. október, XII. évfolyam 10. szám 9
A helyszínvázlat mellett fényképfelvételeket készítettek, rögzítették a balesetet észlelő és a segítséget nyújtó munkatárs és a közvetlen irányítást végző részlegvezető adatait. A helyszíni körülmények rögzítése után azonnal megkezdték az érintettek tanúnkénti meghallgatását. A munkáltató székhelyére visszatérve átvizsgálták többek között az MTZ, a pótkocsik dokumentációit, a kockázatértékelés vonatkozó részét, az egyéni védőeszköz juttatási rendet, az egyéni védőeszköz átvételét igazoló nyilvántartást, az oktatási tematikát, az oktatási naplót stb. 4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. A személyi tényezők A munkáltató határozatlan időre szóló munkaszerződést kötött F. T.-vel (FEOR 6114) szőlőtermesztő munkakörre. A munka elvégzéséhez szükséges ismeretekkel és kellő gyakorlattal rendelkezett. A munkavállaló a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, alkalmas minősítést kapott. A munkavállaló orvosi alkalmassági vizsgálata során nem nyilatkozott arról, hogy allergiás lenne méh, illetve darázscsípésre. Munkavédelmi oktatást a munkáltató megtartotta, a munkavállalók által aláírt oktatási naplót bemutatta. A súlyos munkabalesetet szenvedett munkavállalónál az alkoholos befolyásoltság megállapítására Igazságügyi Orvos szakértői vizsgálatot a boncolás során elvégezték, vérében 0,2 ezrelék alkohol-koncentráció volt található. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltató munkabiztonsági szakembere elkészítette a kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszköz juttatási rendet, de az hiányos volt, nem tartalmazta a szüreteléskor szükséges egyéni védőeszközök körét sem. A munkavállalók saját ruházatukban, lábbelijükben végezték a szüretet. F. T. saját gumicsizmában, hosszúnadrágban és a viszonylag magas hőmérséklet miatt fedetlen felsőtesttel dolgozott. 4.3. Munkaeszköz Az MBP-5 jelű kéttengelyes 5 tonna teherbírású billenőplatós, magasító fallal ellátott pótkocsi (hosszúsága 6300 mm, szélessége 2300 mm, oldalfal felső él magassága 1750 mm, rakfelület 8,95 m 2 ) állapota munkavégzésre megfelelő állapotban volt. A munkabaleset nem a szüreti munkák során használt munkaeszközökkel kapcsolatban történt. 4.4. Munkaszervezés A munkák során V. T., a szőlőterület egyik tulajdonosa irányította a szüretet, és vezette a helyszínen az MTZ-80 típusú vontatót. A másik tulajdonos, K. J. a szüreti munkák során a présházban irányította a munkát. A délelőtt folyamán az egyik munkavállaló rosszul lett, így a szüreti munkákat irányító a baleset bekövetkeztekor nem volt a helyszínen. A szüreti munkák során, a helyszínen nem volt kiképzett elsősegélynyújtó személy. A helyszínen az MTZ-80 típusú traktorban tárolták a KRESZ előírásai szerint kötelező elsősegélynyújtó felszerelést. Az elsősegélynyújtó felszerelés meglétéről nem tudott minden munkavállaló. A helyszínen nem rendelkeztek méh- vagy darázsméreg szervezetbe juttatása esetén megfelelő ellenszérummal, injek cióval. 4.5. Munkakörnyezet A baleset időpontjában, az ültetvényen +27 29 C volt a levegő hőmérséklete. A nap erősen sugárzott, a pótkocsin árnyék nem védte a munkavállalót. A pótkocsi platója egyenletes, a szőlőlétől nedves, csúszós volt, amely azonban a baleset bekövetkezésében nem játszott szerepet. 4.6. Egyéb dokumentációk A munkáltató által bemutatott kockázatértékelés tartalmilag kifogásolható volt, mert nem tartalmazta a szőlőszüretelési, feldolgozási, és borászati munkák során a fellépő kockázatokat, valamint a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagok, így pl. a növényvédő szerek használatának kockázatait, illetve a veszélyeztetett munkavállalók körét. Az egyéni védőeszköz juttatási rend gyakorlatilag használhatatlan volt. 5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított szabálytalanságok 5.1 Munkáltató A balesetvizsgálat tanúmeghallgatás során megállapításra került, hogy a munkáltató nem gondoskodott az elsősegélynyújtás feltételeiről, sem képzett elsősegélynyújtó, sem pedig megfelelő hatóanyag nem volt rovarcsípés ellen. A rovarcsípés elhárításával kapcsolatban közvetlen intézkedési kötelezettség nem terhelte. 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A munkavállaló tudatában volt annak, hogy allergiás a rovarcsípésre. Sok éves gyakorlata alapján tapasztalhatta, hogy szüret idején a méhek, darazsak intenzív megjelenésére kell számítani. Nem készült fel arra, hogy esetleges csípés esetén megfelelő ellenszert tartson magánál. Munkaalkalmassági vizsgálat során sem tájékoztatta a foglalkozás-egészségügyi orvost a rovarcsípés kori allergiahajlamáról. 6. A munkabaleset ok láncolata szőlőszüret, a balesetet szenvedett munkavállaló allergiás a rovarcsípésre, az időjárás miatt a munkavállaló felsőteste fedetlen, egy darázs megcsípi, az allergia miatt rosszul lesz, az elsősegély nyújtás feltételei nem biztosítottak (ellenszérum nincs), az elhalálozás közvetlen oka légzési elégtelenség volt, melynek kialakulásához a darázscsípést követő anaphilaxiás shock vezetett. 10 2014. október, XII. évfolyam 10. szám E-Munkavédelem
7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében rendkívüli munkavédelmi oktatás, ellenszérum biztosítása méh- vagy darázsméreg szervezetbe juttatása esetén a szüreti munkák során, orvossal való fokozottabb kontaktus veszélyforrások esetében, zárt munkaruha viselése a szüreti munkák során. az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi feltételeinek biztosítására. 9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv E blokkjának kitöltése (A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013. 07. 02-ai tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével) 8. Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése Kötelezés a kockázatértékelés kiegészítésére, az EVE juttatási rend elkészítésére, Olvasóink kérdezték mi válaszolunk Kérdés Ki végezheti az elsősegélynyújtó oktatást? Válasz Az elsősegélynyújtás feltételeit, valamint az elsősegélynyújtók képzését is szabályozó külön jogszabály, az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet 2009. 01. 01-jétől hatálytalan. Jogszabályi előírás hiányában elsősegélynyújtó képzésére, vizsgáztatására, illetve Igazolás kiállítására jogosultak mindazok, akik szakképzettségüknél fogva rendelkeznek elsősegélynyújtó ismeretekkel (pl. mentőorvos, szakápoló, foglalkozás-egészségügyi orvos stb.). Az elsősegélynyújtó tanfolyam elvégzésére vonatkozó igazolás tartalmát meghatározó jogszabályi előírás nincs. A munkahelyi elsősegélynyújtás célját, tárgyi és szervezési feltételeinek, a személyek kijelölésének és továbbképzésének, valamint az elsősegélynyújtás szakmai irányításának és ellenőrzésének részletes szabályait meghatározó új rendelet jelenleg jogalkotási szakaszban van. Fentiek alapján a felsőfokú egészségügyi végzettség feljogosít elsősegélynyújtó tanfolyam megtartására. A tanfolyam elvégzését igazolni kell. Kérdés Targoncáknál van-e előírás a túlterheléses vizsgálat magassági tartományára, illetve a villa állapotának a vizsgálatára? Válasz A targoncák időszakos vizsgálataira vonatkozó előírásokat az MSZ 9721-4:2012 Emelőgépek időszakos vizsgálata 4. rész: Gépi hajtású targoncák című szabvány tartalmazza. A túlterheléses vizsgálattal kapcsolatban a következőket írja elő: 3.5. Túlterheléses vizsgálat A hidraulikus rendszer nyomáshatároló szelepét a névleges teherbírás 1,20 (+5%)-szeresével kell ellenőrizni. Ha a targoncán van terhelést jelző és határoló berendezés, azokat a gyártó előírásai szerint ellenőrizni kell. A szabvány nem határoz meg a vizsgálat elvégzésére vonatkozó magassági tartományt, ilyen előírást a gyártói dokumentáció tartalmazhat. Targonca emelővillával kapcsolatban az előző pontban említett MSZ 9721-4:2012 szabvány a következőket írja elő: 2. A vizsgálat tárgya 2.7.6. Az emelő berendezés mechanikus elemei: emelőlánc, emelőkötél vagy hevedermegnyúlása; görgők, csúszófelületek, csapágyak, csapok holtjátéka; biztosítások; teherfelvevő eszköz (emelővilla, megfogók) és az emelőmű acélszerkezetének állapota, használatból adódó maradó deformációtól való mentessége, repedésmentessége, kopottsága. Az idézett előírás az emelővilla deformációtól, repedéstől való mentességét írja elő, ezért a vizsgálat során kimutatott bármilyen mértékű repedés esetén szükséges a villa cseréje. E-Munkavédelem 2014. október, XII. évfolyam 10. szám 11
Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe! A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink a megbízók egyedi igényei szerint teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi kezelését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően azok meg felelő alkalmazása érdekében utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban. Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia. A szolgáltatásunkról részletesebben a www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a munkaugyikonzultacio@forum-media.hu e-mail címre! A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Munkavédelem XII. évfolyam, tizedik szám, 2014. október Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.