1. Ismertesse, hogyan történik a fenyők gallyazása A fenyők felépítésének általános jellemzése: A tűlevelű fák felépítése a lombosokénál egyszerűbb. A fatest túlnyomórészt tracheidákból áll, ezek jóval hosszabbak, mint a lombos fákban. Edényeik nincsenek. A tracheidák nemcsak a folyadékot továbbítják, hanem ezek dolga a fa szilárdítása is: a korai pásztákban létrejövő elemek inkább a vizet szállítják, a kései pászta vastagabb falú, szűkebb üregű elemeinél a szilárdító szerep kerül előtérbe. Parenchima kevés van, vagy nincs is. Több fafaj testét gyantajáratok hálózzák be. Általában puha fájúak, törzsük monopodiális (a törzs a csúcsig jól követhető), koronájuk ágszerkezete a lombosokkal ellentétben nem annyira szerteágzó, vastag. A fenyők gallyazása során alkalmazható módszer A gallyazást - függetlenül attól, hogy fejszével, kézifűrésszel, motorfűrésszel vagy többcélú géppel végzik - a fa töve felől kell elkezdeni. A gallyakat olyan sorrendben kell levágni a fejszés és motorfűrészes gallyazás esetében, hogy a soron következőhöz megfelelő hely álljon rendelkezésre. A levágott gallyakat - ha a munkavégzést akadályozzák - az útból el kell távolítani. A földön fekvő fa egyes gallyainak a levágását csak akkor szabad megkezdeni, miután a gallyazást végző munkás megbecsülte azt, hogy a fatörzs az adott gally levágása után milyen irányban és mértékben mozdul el. Az elmozdulás irányából a biztonságos eltávozáshoz szükséges terepet szabaddá kell tenni és a fa megbillenésekor az elmozdulás irányából ki kell térni. Ugyanazt a fát egyidejűleg csak egy fő gallyazhatja. A földön fekvő gallyazott fa törzs- és koronarésze köré 5 m távolságban vont térségben csak a gallyazást végző munkás és a vágásvezető tartózkodhat. A gallyazógéppel vagy többcélú géppel végzett gallyazás közben a törzs és a koronarész által elfoglalt szélső helyzetektől mért 10 m távolságban csak a gépkezelő tartózkodhat. A földön fekvő fa gallyazását mindkét lábbal biztonságosan a földön állva kell végezni. Gallyazás közben a törzsre nem szabad felállni. Munkavégzés közben sem a törzs, sem a még le nem vágott ágrész nem kerülhet a gallyazást végző lábai közé. A földön fekvő fa motorfűrésszel végzett gallyazása közben csak akkor szabad menni, ha a fűrészlánc nem mozog, vagy a járó lánc - a gallyazást végző munkáshoz viszonyítva - a gallyazandó törzs ellentétes oldalán dolgozik. Fejszével végzett gallyazás és göcsözés közben a munkásnak úgy kell elhelyezkednie, hogy teste és lábai ne essenek a fejsze sújtási irányába. Rövid választékok göcsözésekor vagy ágakról a gallyak levágásakor a fadarabot csak a sújtással ellentétes irányban lévő végén, a vágási helytől legalább 40 cm távolságra szabad megfogni. 2. Ismertess, hogyan történik a lombos fafajok gallyazása A lombos fafajok felépítésének általános jellemzői A lombos fák szövetének felépítése sokkal változatosabb és bonyolultabb. A lombos fák jellemzően kevésbé magas növésűek, mint a fenyők. Törzsüket sok ág és ággöcs tarkítja, a fatestet a gyantajáratok hiánya jellemzi. Általában nagyobb testsűrűségűek és nagyobb szilárdságúak, mint a fenyők (keményfák: tölgy, bükk, akác, kőris stb.), de vannak kisebb testsűrűségű és szilárdságú fafajok is (lágy lombos fák: nyár, fűz, éger stb.). A lombos fák gallyazásának végrehajtása Alapvetően ugyanazok az előírások vonatkoznak a lombos fák gallyazására, mint a fenyőkre, de a lombkorona sajátosságai miatt a gallyazás során sokkal jobban kell figyelni a törzsrész esetleges elmozdulására. A koronában lévő ágak általában vastagabbak, nehezebbek, mint a fenyők esetén, ezért erre a gallyazás végzése során fokozott figyelmet kell fordítani.
3. Hogyan történik az álló fa gallyazása és mikor van rá szükség Álló fa gallyazására a döntés előtti előkészületkor kerülhet sor, valamint egyéb esetben akkor, ha valami miatt a gallyakat a fatestről (pl. balesetveszély megszűntetése, speciális állománynevelési eljárások) el kívánjuk távolítani. Álló fa - földről végzett - döntés előtti motorfűrészes előkészítő gallyazásakor a döntésre, gallyazásra és darabolásra szerkesztett motorfűrésszel csak a vállmagasságnál alacsonyabban lévő ágakat szabad levágni. Álló fák - műtárgyak (pl. erősáramú és távközlő szabadvezeték, épület) megóvása érdekében motorfűrésszel végzett - gallyazását csak a fától független, a munkás számára biztonságos állást adó helyről (pl. emelőszerkezet kosarából) a munkáltatói előírásokban meghatározott módon szabad végezni. Álló fák gallyazását és ledarabolását közvetlenül a fáról vagy létráról csak 18 évnél idősebb és 50 évnél fiatalabb olyan férfiak végezhetnek, akik az előzetes és időszakos alkalmassági orvosi vizsgálaton a magasban végezhető munkára alkalmasnak bizonyultak. Az álló fák gallyazását és ledarabolását vegetációs időn kívül, lombhullás után szabad végezni. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a nyári zivatar okozta sérülések az élet- és vagyonbiztonság miatt a vegetációs időn belüli munkát szükségessé teszik. A fenyőket vegetációs időn belül is fel lehet gallyazni és le lehet darabolni. A fa koronájában gallyazás és darabolás kizárólag kézi fűrésszel vagy ún. egykezes motorfűrésszel végezhető. Motoros fűrésszel a fától független állásról (pl. hidraulikus emelőkosárból) szabad gallyazási, darabolási munkát végezni. A koronába való feljutáshoz csak teljesen ép kötéllétra használható. Ezek műszaki állapotát, a legalább 225 kg terhelhetőséget minden új munkahelyen a szállítást követően ellenőrizni kell. Az ellenőrzésről naplót kell vezetni. A sérült és a követelményeket más okból ki nem elégítő felszerelést a munkából ki kell iktatni. A koronába való feljutás történhet biztonsági öv és mászóvas együttes alkalmazásával. A felszerelések ellenőrzéséért felelős személyt, az ellenőrzés módját, gyakoriságát, eszközönkénti bontásban a munkáltatói előírásokban kell meghatározni. Az egyágú létra alsó szárait elcsúszás ellen hegyes vassaruval, felső végeit pedig kapaszkodó vaskampókkal, a fa ágára, illetve törzsére csatolható szíjjal vagy hevederrel kell ellátni. A létrát csak ág- és ágcsonkmentes törzsrésznek szabad támasztani. Az egyágú létra kikötésének megtörténtéig legalább egy főnek kell a létrát alul biztosítania eldőlés és elcsúszás ellen. A munkát végző csak akkor léphet a fa ágaira, ha azok teherbíróképességéről előbb meggyőződött. A munkát végzőnek a felmászás előtt a biztonsági övhöz, felérkezés után pedig arra alkalmas ághoz kell a szerszámait csatolnia. Nem szabad a fa alatt tartózkodni, ha a koronában a munka elkezdődött. Álló fa gallyazását és ledarabolását csak a biztonságos munkavégzést lehetővé tevő időjárási és megvilágítási viszonyok között szabad végezni: a megvilágítás mértéke és a köd nem akadályozza a munkába vett fa csúcsáig - a részleteket is jól kivehető - látást; a fa törzse és ágai csapadék (eső, ónos eső, hó) és a zúzmara miatt nem síkosak; a hőmérséklet -3 C-nál magasabb; szélcsend van; villámlással járó zivatar nincs. A fa koronájában egyidőben csak egy fő dolgozhat. Erősáramú szabadvezeték veszélyeztetése esetén a munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha a vezeték üzembentartója a vezetéket - az erdő tulajdonosának, kezelőjének kérésére - a munka időtartamára feszültségmentesítette. Lakott területen fadöntést, álló fa legallyazását és ledarabolását megelőzően faegyedenként előre pontosan meg kell tervezni a tevékenységek sorrendjét és a feladatokat egyértelműen meg kell osztani a munkában résztvevők között.
Meg kell határozni a munka tárgya, az alkalmazott felszerelés és technológia függvényében a veszélyeztetett körzetet. A munka megkezdése előtt gondoskodni kell arról, hogy a veszélyeztetett körzetben a munkát végzőkön kívül senki se tartózkodjon (pl. veszélyeztetett lakóházban, hétvégi házban, kertben). Ha a veszélyeztetett körzet közterület, a munka azután kezdhető el, miután az illetékes hatóságok (pl. a helyi önkormányzat jegyzője, közlekedésrendészet) az engedélyt megadta és a közterületet a forgalom elől elzárta. A terület elzárásán (pl. út vagy járda esetében ideiglenes sorompó, szalagkorlát) kívül jól látható figyelmeztető táblákat kell elhelyezni a következő felirattal: Fakitermeléssel veszélyeztetett terület, belépni tilos!. 4. Mit nevezünk gallyazásnak? Mutassa be, hol helyezkedik el a gallyazás a fakitermelés munkafolyamatában! A fa 5 cm-nél vékonyabb (gallyfa) részének levágása a gallyazás. A fakitermelés munkafolyamatában a döntést követően a második helyen áll. A gallyaitól megtisztított teljes, vagy fekvő fát ágas fának nevezzük. A gyakorlatban a gallyazás során az 5 cm-nél vastagabb ágrészt is levágják a törzsről, ekkor alakul ki a szálfa. Kézi és gépi eszközei léteznek: fejsze, kézifűrész, motorfűrész, többcélú gép. A gallyazás módja: lásd 1. tétel. Alkalmazott vágásformák: egyszerű párhuzamos, hátéli párhuzamos vágás, vagy ami szükséges. 5. Mit nevezünk darabolásnak? Mutassa be, hol helyezkedik el a darabolás a fakitermelés munkafolyamatában! A választékolás során kijelölt helyen a fát el kell vágni. Ez a művelet a darabolás, mely során az elsődleges választékok kialakítása történik meg. A fakitermelés munkafolyamatában a döntést, gallyazást, elődarabolást és választékolást követően hajtjuk végre. A daraboláskor szinte minden fűrészelési vágásforma előfordul. A vágásformákat mindig az adott feladatnak és körülményeknek megfelelően kell kiválasztani a fa felhasadásának elkerülése és biztonságos munkavégzés érdekében. 6. Ismertesse a darabolásra vonatkozó általános szabályokat! Ugyanazon a fadarabon egyidejűleg csak egy fő végezhet darabolást. A bármilyen irányban feszülő fa darabolását motorfűrésszel mindig a fának a nyomott rostok felőli oldalán kell elkezdeni és az átmérőnek kb. az 1/3-áig kell befűrészelni. Az átvágást a húzott rostok felőli oldalon indított, az előzőbe csatlakozó másik vágással kell befejezni. Oldalirányban feszülő fa motorfűrészes darabolása közben a fának a nyomott rostok felőli oldalán kell állni. Motorfűrésszel végzett darabolás közben, ha a fa alakja, bizonytalan felfekvése (pl. több fa fekszik egymáson) a terep egyenetlenségei, lejtése stb. miatt a fa elmozdulására kell számítani, a vágás megkezdése előtt meg kell ítélni az elmozdulás várható irányát. Az átfűrészelést a fának ezzel az iránnyal ellentétes oldalára állva kell végezni. Ha az elmozdulási irány bizonytalan, vagy veszélyhelyzetet teremtő, a fát a vágás megkezdése előtt meg kell támasztani. A fa darabolását mindkét lábbal biztonságosan a földön állva kell végezni. A fára nem szabad felállni. Darabolás közben a fát kézzel megfogni vagy lábbal kitámasztani motorfűrészes munka esetében csak a vezetőlemeztől mért 70 cm-nél, kézifűrész esetében a fűrészlaptól mért 25 cm-nél, fejsze
vagy más - sújtással vágó - szerszám használata esetében a vágáshelytől mért 70 cm-nél nagyobb távolságban szabad. Motorfűrészes darabolás esetében a levágott fadarabot - ha szükséges - csak a fűrészlánc mozgásának leállítása és a fűrész vágásrésből való kiemelése után szabad lábbal elgurítani. A fűrészt elgurítás közben - a gurítást végző lábhoz viszonyítva a test másik oldalán - a törzstől ki kell fordítani. Darabolást ugyanazon a fán motorfűrésszel csak egy fő végezhet. A motorfűrész-kezelő köré vont 2 méteres sugarú körön belül darabolás végzésekor más személy nem tartózkodhat. Amikor a fűrész beszorulását a fa megemelésével, vagy a fa daraboló vágás utáni elmozdulását megtámasztással kell megakadályozni akkor a kisegítő munkásnak a fához viszonyítva ugyanazon az oldalon kell elhelyezkednie, ahol a motorfűrész-kezelő áll. A motorfűrészes a vágás befejezése után a fűrészt nem fordíthatja vagy nem közelítheti a kisegítő munkás felé. A többcélú darabológép, vagy az alsó felkészítő telepre beépített kör- vagy láncfűrészes darabológép veszélyes körzetét, ahol senki sem tartózkodhat, ugyanígy a kezelő számára kijelölt biztonságos helyet, géptípusonként elkülönítve, a munkáltatói előírásokban kell meghatározni. Ezt a gép veszélyeztetett körzetén kívül elhelyezett táblán jól látható módon fel kell tüntetni. Választékolás közben az adott fán egyéb munka (pl. gallyazás, darabolás) nem végezhető. A választékolás csak az egyéb munkák (döntés, gallyazás, motorfűrészes darabolás, hasítás, közelítés, rakodás) biztonsági körzetén kívül végezhető. 7. Ismertesse a feszültségmentes fa darabolását! Feszültségmentes helyzetben akkor van a fa, ha teljes hosszában a földön fekszik. Ilyenkor párhuzamos vágással, támasztott vagy fordított legyezővágással darabolhatunk. Követelmények: A kijelölt helyen legyen a vágás. A vágás merőleges legyen a fa hossztengelyére. A fűrészelés egy síkban történjék. Az anyag ne repedjen meg. Baleset ne forduljon elő. 8. Ismertesse, hogyan történik a feszültségi állapotban lévő fa darabolása! Mely tényezők okozhatják a feszültségi állapot kialakulását a fában? A darabolás végrehajtása előtt meg kell vizsgálni a fát, melyik a húzott illetve nyomott öve a fának. Ezután a fa várható elmozdulását is figyelembe véve először a nyomott övbe vágunk maximum a fa átmérőjének az 1/3-áig. Ezután az előző vágási síkkal megegyezően a húzott övben a fát átvágjuk. Feszültségi helyzetek: Hidaló fa (két végén alátámasztott): a felső a nyomott, az alsó a húzott öv. Konzolos (az alátámasztáson túlnyúló) fa: az alsó a nyomott, a felső a húzott öv. Három fa közé beszorult, ezért oldal irányba húzott és nyomott fa. Ilyenkor a fa az eldaraboláskor a húzott öv irányába mozdul, ezért a fa ezzel ellentétes oldalán állva kell végrehajtani a darabolást.
9. Mit nevezünk felkészítésnek? Sorolja fel a felkészítés műveleteit! A fakitermelés munkafolyamatában a számbavétel előtti utolsó folyamat, mely során a darabolással előállított választékokat alkalmassá tesszük a számbavételre, készletezésre, értékesítésre. Hasítás: A faanyag hosszirányú, rostokkal párhuzamos szétválasztása. Fejszés hasítás közben mindkét lábbal biztonságosan, a földön terpeszállásban kell állni. A két lábnak a sújtás irányán kívül kell lennie. Ugyanannak az erdei választéknak a fejszés hasítását legfeljebb két fő végezheti együtt. Ha mind a két munkás fejszével dolgozik, egymással szemben elhelyezkedve, felváltva kell sújtaniok. A sújtás irányából a szemben állónak ki kell térnie. A hasítást végző(k) köré vont 3 m-es térségben más személy nem tartózkodhat. A hasításhoz használt acélékeken - kiugrást megakadályozó - rovátkáknak kell lenniök! Az acéléket fabunkóval kell ütni. Motorfűrésszel végzett hasításkor, ha az erdei választék a munka közben elmozdulhat, azt a két oldalára helyezett fadarabbal meg kell támasztani. Kézzel vagy lábban nem szabad rögzíteni. Hasítógéppel végzett hasításkor a fa beigazítása közben a faválasztéknak a palástját kell fogni. A kezek nem kerülhetnek a bütüre. Amikor a gép az erdei választékot megfogta, a fát el kell engedni és félre kell lépni a hasítás közben esetleg kivágódó fadarabok útjából. Kérgezés: A faanyag kéregrészének eltávolítása. Kérgezés: a kéreg eltávolítása a választékról (pl: papírfa, bányafa stb.) Kézi eszközzel (pl. toló vagy húzó kérgezővassal, vonókéssel), vagy kézi kezelésű motoros kérgezőgéppel egyszemélyes munkában kell dolgozni. A munkát végző köré vont 3 m-es sugarú körön belül más személy nem tartózkodhat. A vonókéssel végzett kérgezéshez az erdei választékot megfelelő magasságú bakra (kb. 1 m magasra) kell helyezni és a leesést, továbbá a húzásirányú elmozdulást könnyen kezelhető műszaki megoldással kell megakadályozni. Fejszés kérgezéskor a munkásnak a munkadarabhoz képest úgy kell elhelyezkednie, hogy a sújtás ne irányuljon a testre. Az 1,2 m-nél rövidebb erdei választékok fejszével végzett kérgezéséhez a választék végét - kényelmes testtartást biztosító, a munkadarab lecsúszását megakadályozó bütükiképzésű - tuskóra kell felemelni. A fadarabokat tartó kéznek az éppen kérgezett felülettől, a sújtással ellentétes irányban, legalább 40 cm távolságban kell lennie. Forgógyűrűs kérgezőgép csak az anyagot megfogó vagy leszorító, behúzó szerkezettel üzemeltethető. A behúzószerkezettel ellátott kérgezőgépek üzemeltetése közben - ha a fadarabokat a továbbító hengerek már megfogták, a gépet kiszolgálók a fadarabnak csak a szabadon lévő vége mögött tartózkodhatnak és a befogott választékhoz nem nyúlhatnak. A kéregkifúvóval ellátott forgógyűrűs kérgezőgépek üzemeltetése közben csak a kifúvó hatókörén kívül, a kifúvás irányában 15 m-nél messzebb szabad tartózkodni. A kalapácsos kérgezőgép üzemelése közben csak a lengőkalapácsok 10 m-es hatósugarán kívül szabad tartózkodni. A forgórészt védőhálóval kell ellátni. Aprítás: A faanyag apró darabokra vágása ipari vagy energetikai célú hasznosításra. Aprítás közben a teljes-, az ágas- és a legallyazott szálfát, továbbá a gallyfát - függetlenül attól, hogy a gép kézi vagy gépi adagolással dolgozik - csak a vastagabb végével szabad az aprítógépbe adagolni. Aprítás közben a fának - az aprítógép szerkezete és az aprított fa hossza által meghatározott - lehetséges mozgási tartományán és az apríték-kifúvó hatókörén kívül kell tartózkodni. S-kapcsozás: A rönk anyag bütü felületébe S alakú kapcsok beütése a száradásból adódó repedések továbbterjedésének megakadályozása céljából.
10. Mutassa be a különböző készletezési módokat! A készletezés során a fakitermelés munkarend utolsó fázisában a készített választékokat mennyiség szerint feljegyezzük, készletbe vesszük. A rövid választékok a szabvány szerinti méretű sarangban vannak, a hosszú választékok máglyában, itt egyedenkénti felvétel van. Az egy köbméteres (egységnyi) sarang méretei: 1. Papírfa kéregben keménylombos: vastag kérgű 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,70 m közepes és vékony kérgű = 1x1x1,55 m egységes = 1x1x1,60 m lágylombos: = 1x1x1,50 m fenyő: = 1x1x1,45 m egységes: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,55 m 2. Kérgezett papírfa keménylombos: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,40 m lágylombos: = 1x1x1,35 m fenyő: = 1x1x1,30 m egységes: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,55 m 3. Forgácsfa keménylombos: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,60 m lágylombos és fenyő: = 1x1x1,50 m egységes: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,55 m 4. Szerhasáb keménylombos: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,55 m lágylombos és fenyő: = 1x1x1,45 m egységes: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,50 m 5. Tűzifa keménylombos: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,75 m lágylombos és fenyő: = 1x1x1,70 m egységes: 1 m3 (ürm3) = 1x1x1,75 m Máglyázott választék esetében egy máglyába csak azonos fafajú (kivéve hosszított tűzifa) és hosszúságú faanyagot lehet rakni. A térfogat meghatározása a kisebb bütün (csúcsban) kéreg nélkül vagy középen (kéreg levonva vagy gyűrűzve) mért átmérő és a hossz alapján köböző táblákból kiolvasva történik. 11. Ismertesse az anyagmozgatási módokat! Az anyagmozgatás típusai: 1. előközelítés: a vágásterületen belüli anyagmozgatást értjük alatta 2. közelítés: a vágásterületről a rakodóra történő anyagmozgatást 3. kiszállítás: tő mellől vagy alsó rakodóról közbenső vagy felső rakodóra történő anyagmozgatás a szállítás megkönnyítése céljából 4. szállítás: rakodóról a felhasználás helyére történő anyagmozgatás
A rakodók közötti anyagmozgatás általában géppel történik célja pedig az anyag koncentrálása és minden időjárási körülmények közötti elérhetőségének biztosítása. A rakodón belüli anyagozgatás célja, hogy az azonos választékok ugyan abba a sarangba, máglyába kerüljenek. 12. Mutassa be a motorfűrészek fő szerkezeti részeit és rendeltetésüket! 1. Motor: Feladata a fűrészeléshez szükséges energiát megteremteni. A kétütemű Ottó motor 7000 fordulat / perc alatt nagy teljesítményt ad. Sűrítési viszonyszám 6.5-8. 2. Tüzelőanyag-ellátó berendezés: Feladata az üzemeltetéshez szükséges tüzelőanyag tárolása, szállítása, az üzemi viszonyoknak megfelelő üzemanyag-levegő keverék előállítása. Leggyakrabban a Tillotson rendszerű membrános tápszivattyús porlasztót építenek a gyártók a motorfűrészekbe. 3. Gyújtóberendezés: Feladata a hengertérben összesűrített üzemanyag-levegő keverék meggyújtása lendkerék mágnes rendszerű gyújtással. 4. Indító berendezés: Feladata a főtengelyt forgásba hozni. 5. Hűtőberendezés: Léghűtéses. A hűtés a lendkerékre szerelt ventillátor által termelt levegő áramterelő lemezek segítségével a motor külső felületére juttatásával történik. 6. Erőátviteli berendezés: Feladata a motor erejét (forgatónyomatékát) viszi át a fűrészelő részre. Oldható kapcsolatot létesít a motor és a fűrészelő rész között. A tengelykapcsoló röpsúlyos rendszerű. 7. Fűrészelőrész: A motor által termelt energiát mechanikai munkává (farostok átvágása) alakítja át. 8. Lánckenő berendezés: Feladata csökkenteni a súrlódást a vezetőlemez és a lánc, illetve a lánc alkatrészei és a fa között. 13. Ismertesse a motorfűrészek napi és időszakos karbantartását! Az új motorfűrész bejáratását azért kell elvégezni, hogy az egymáshoz elmozduló, forgó- és csúszó alkatrészek összekopjanak, érintkezési felületei a gyári megmunkáláshoz képest finomodjanak. A motort szakaszonként növelt terheléssel üzemeltetjük. A gyártó cégek a motor bejáratását már a gyárban megkezdték, csak a befejező szakaszt bízzák a használókra. A fűrészt 1-2 óra üres járatás után használatba lehet venni. A kímélő üzemmód (bejáratás) időtartama 50 munkaóra, csak ezután terhelhető maximálisan. A bejáratás alatt 1/20 olaj-benzin keveréket kell használni. Tervszerű megelőző karbantartással előzzük meg a motorfűrész használatából adódó előre kiszámítható meghibásodásokat. A motorfűrész élettartama, üzembiztonsága, teljesítménye és költségei nagymértékben függenek a karbantartástól. A karbantartás alapműveletei: üzemanyag, kenőanyag pótlása, tisztítás, kenés, szerkezeti elemek működésének megfigyelése, ellenőrzése és beállítása, kötések után húzása, szerszámkészlet ellenőrzése. Napi karbantartások: Vezetőlemez átvizsgálása, helyes láncfeszítés, olajzás ellenőrzési és beállítása, csavarkötések után húzása, hengerbordákról a szennyeződések eltávolítása, a lánc - munka befejeztével - olajba helyezése. A motorfűrész és szerkezeteinek működését érzékszerveinkkel kísérjük állandóan figyelemmel, és az észlelt rendellenességeket azonnal szüntessük meg! Egyszerű vagy munkahelyi láncélezés: Napjainkban a motorfűrészeken gyalufogas láncokat alkalmazunk. A lánc vágóélének megfelelően élesnek kell lennie a vágás során. Az életlen láncú fűrész kisebb teljesítménnyel dolgozik a lánc és a vezetőlemez jobban melegszik és nagyobb a fakitermelő
munkás vibrációból adódó igénybevétele. A munkahelyi élezés során is törekedni kell a megfelelő láncprofil és élszögek betartására. A gyalufog homlokteteje néhány fokkal eltér a vízszintestől. Ez az élezést két módon befolyásolja. Az élezés során a gyalufog hossza csökken, ezért egyre kisebb átmérőjű reszelőt kell használni (a reszelő átmérőjének 1/10 része nyúlhat túl a fogtetőn). Másrészt, fogtető és a mélységhatároló közötti magasságkülönbség csökken. Ennek megfelelően a lánc élezése két műveletből áll: 1. a gyalufog élezése, 2. a mélységhatároló beszabályozása. Az élezéshez szükséges segédeszközök: 1. kerekreszelők (5.5 és 4.8 mm) 2. laposreszelők 3. reszelőtartó vagy élező rács vagy reszelőidornszer Élezési szögek: 1. homlokszög: 90 fok 2. élezési szög: 55 fok Az élezés végrehajtása: Az élesítést 2-3 könnyű mozdulattal belülről kifelé, előretolás közben végezzük. A reszelőt visszafelé húzva a gyalufogtól eltávolítva mozgatjuk. Először az egyik oldali fogakat élezzük. majd a másik oldaliakat. A gyalufog megélezése után a gyalufog mélységhatárolóit a megfelelő szintre reszeljük. Az élezést kesztyűben végezzük és akkor elkerü1hetöek az éles élek által történő kézsérülések. Profilba hozó láncélezés A profilba hozó láncélezés azt jelenti, hogy a láncszemeket azonos hosszúságúra élezzük. Erre azért van időnként szükség, mert az egyenlőtlen hosszúságú láncszemek hatására a rezgés fokozódik, a vezetőlemezt a lánc vágáskor egyik irányba e1húzza. Eszközök: profilba hozó láncélező készülék, tolómérő, kör keresztmetszetű reszelők. Élesítés menete megegyezik, a munkahelyi élezés menetével. A vezetőlemez elhasználódása szoros kapcsolatban van a fűrészlánc karbantartásának végzésével. A vezetőlemez karbantartása: 1. Ellenőrizzük, hogy a fűrész1ánc jól fekszik-e a vezetőhoronyban. Ezt vonalzóval. 2. A szennyeződésektől tisztítsuk meg, mossuk le. 3. A kopás által keletkezett sotját laposreszelővel távolítsuk el. 4. A kitágult vezetőhorony eredeti szélességét vissza kell állítani. Nem szabad kalapálni a vezetőlemez orr részét, valamint a láncbemeneti részt. 5. Ellenőrizzük, hogy a vezetőszem könnyen tud-e bejutni a vezetőlemez hornyába. 6. Terelőkerekes vezetőlemez esetén naponta kétszer el kell végezni a kerék kenését. 7. A vezetőlemezt a munkaidő felénél meg kell fordítani. A fűrészlánc és olajzó berendezés karbantartása: 1. Gyakran ellenőrizzük a helyes láncfeszítést, láncélezést és láncolajzást. 2. Láncszakadás illetve láncnyúlás esetén a láncot az eredeti hosszúságúra újra össze kell szegecselni. 3. Ha nincs olajzás a motorfűrésszel nem szabad dolgozni a hiba elhárításáig.
14. Mutassa be a motorfűrészek biztonsági berendezéseit! 1. Rezgéscsillapító fogantyú: Olyan szerkezet, amelyre három ponton van függesztve a rezgéseket okozó motor a fűrészelő résszel. A rezgések csökkentése érdekében energia elnyelő gumiperselyeken keresztül csatlakozik a fogantyú-keret a motorhoz és a szerkezetéhez. 2. Biztonsági lánc: A vezetőszem, vagy az összekötő heveder olyan kialakítású, hogy a fűrészlánc- s ezzel a motorfűrész - felvágódásának lehetőségét csökkentse. 3. Láncfék: Ez egy sza1agfék, amely a tengelykapcsoló dobjának külső felületére feszül, ha a motorfűrész felcsapódik, és ezáltal a másodperc törtrésze alatt leáll a lánc futása. 4. Fogantyúfűtés: A vibrációs ártalom csökkentése érdekében téli időszakban a fogantyú egyes motorfűrészeknél fűthető. Korábban a motorfűrész kipufogó gázának melegével oldották meg a fűtést, ma már elektromos fűtésűek. 15. Ismertesse a tisztítóadapteres fűrészek kezelését és karbantartását! A motorfűrészek továbbfejlesztésével alakultak ki az alábbi kézi működtetésű motoros eszközök: Nyeles tisztítófűrész: A nyélben egy meghajtott tengely viszi át a nyomatékot a munkavégző részhez egy hajtásházon keresztül. Munkavégző részek: körfűrész, bozótirtó, élősövény-vágó, damilos fűnyíró Nye1es tisztítófűrészekkel csak tisztítást szabad végezni. A tisztítófűrész 8 cm-nél vékonyabb fák, cserjék levágására alkalmas. Egy munkahelyen legalább két embernek kell dolgoznia. A biztonsági távolság egy fahossz. Tisztítóadapteres fűrészek karbantartása: légszűrő tisztítása, fej zsírzása, lapok élezése, damil pótlása, napi letakerítás Kötelező védőfelszerelés a sisak, fülvédő tok, arcvédő rostély. 16. Milyen karbantartást igényelnek az egyéb motoros berendezések? Egyéb motor berendezések: 1. Gödörfúró - 1 vagy 2 fő kezelheti - motorrészét általános szempontok szerint karbantartjuk, fúrószárát élezni kell - rezgéscsillapító kesztyű, fülvédő, védőbakancs 2. Ágnyeső motorfűrész - 1 fő kezeli, mint a motorfűrész, de ezzel váll felett is lehet vágni - vágórészét ugyanúgy és motorját ugyan úgy tartjuk karban, mint egy motorfűrészét, a hidraolikus hajtás speciális karbantartást igényel - rezgéscsillapító kesztyű, fülvédő, sisak, arcvédő rostély, védőbakancs 3. Motoros permetező - mint a hagyományos permetezőt - motorrészét általános szempontok szerint karbantartjuk, tartáját minden használat után alaposan ki kell mosni - fülvédő, permet belégzése elleni védelem (maszk), esetleg vegyvédelmi ruha 4. Motoros kapa - 1 fő kezeli - motorrészét általános szempontok szerint karbantartjuk, kapáját élezni kell - rezgéscsillapító kesztyű, fülvédő, arcvédő rostély, védőbakancs 5. Sövénynyírók és sövényvágók
- 1 fő kezeli - motorrészét általános szempontok szerint karbantartjuk, vágórészét élezni kell - rezgéscsillapító kesztyű, fülvédő, sisak, arcvédő rostély, védőbakancs 6. Lombfúvó- és lombszívó-szecskázó gépek - 1 fő kezeli - motorrészét általános szempontok szerint karbantartjuk - rezgéscsillapító kesztyű, fülvédő, arcvédő rostély, védőbakancs 17. Ismertesse a motorfűrészek meghibásodásának leggyakoribb eseteit és sorolja fel ezek lehetséges hibaelhárítási módjait! 1. Tengelykapcsoló magasabb fordulaton sem kapcsol: A ferrodor megkopott, vagy elvesztette érdességét, vagy valamilyen kenőanyag került a dobba. Elhárítás: kitisztítással vagy a röpsúlyok cseréjével történik. 2. Tengelykapcsoló alacsony fordulaton is kapcsol: A visszahúzó rugó vagy eltört, vagy megnyúlt. Elhárítás: A rugó cseréjével történik. Ha három rugós, és csak az egyik rugó sérült, akkor is mindhárom rugót ki kell cserélni. 3. A lánc szaggatottan jár, rángat: A lánchajtó kerék elkopott, vagy eltörött. Elhárítása: A kerék újabban csak a betét cseréjével történik. A betét cseréjével együtt a láncot és a vezetőlemezt is célszerű kicserélni. 4. Az indítózsinór elszakad. Elhárítás: a cseréjével oldható meg. 5. A visszahúzó rugó eltörött. Elhárítás: szintén csak cserével lehet. 6. A kapcsolódó alkatrészek elkopása, vagy törése. Elhárítás: itt is csak cserével oldható meg. 7. Nem indul be a fűrész: légszűrő, üzemanyagszűrő, karburátor eldugult, gyertya elkoszolódott, elromlott. Elhárítás: kitakarítás vagy csere 8. Nem egyenletes a motor járása: légszűrő, üzemanyagszűrő, karburátor eldugult, gyertya elkoszolódott, elromlott, nem megfelelő a levegő üzemanyag arány. Elhárítás: kitakarítás vagy csere, arány beállítása 18. Ismertesse a fakitermelési munkák során alkalmazott kézi eszközöket! Leggyakrabban használt kézi szerszámok: 1. Fejszék: hasító és gallyazó 2. Hasító kalapács: hasításhoz 3. Sulyok: hasításkor az éket vagy a fejszét ütjük vele 4. Ékek: döntőék: irányított döntéskor; hasítóék 5. Capin: faanyagmozgatáshoz 6. Rönkfordító: máglyázásnál, gallyazásnál, fennakadt fa levételénél 7. Húzókampó: faanyagmozgatáshoz 8. Fogóhorog: faanyagmozgatáshoz 9. Hántolóvas: kérgezéshez
10. Vonókés: kérgezéshez 11. Hossztolóléc: választékoláshoz 12. Kacor: választékoláshoz 13. Mérőszalag, átlaló, mérőléc: készletbe vételkor 14. Beütő kalapács: készletbe vételkor 15. H-kapcsozó vagy S-kapcsozó: kapcsok beütése a felkészítés során 19. Ismertesse a motorfűrészes munkákhoz szükséges védőfelszereléseket! Védőfelszerelések: (fakitermelők részére): - Fakitermelő sisak hallásvédő tokkal - Arcvédő rostéllyal és tarkóvédő kendővel - Munkakabát vagy zubbony (vízlepergető, feltűnő színű, hosszú ujjú, átszellőző), - Csúszás biztos vibráció elleni védelemmel ellátott kesztyű - Vágásbetétes nadrág (motoros láncfűrész használata esetén) - Munkabakancs (vágásbetétes orr-résszel, magas szárral), - Elsősegély csomag 20. Sorolja fel a motor fűrészes alapvágásformákat! Mondjon példát, hogy az egyes vágásformákat mely fakitermelési műveletnél alkalmazza! Vágásformák alaklmazása: 1. Egyszerű párhuzamos: döntés, gallyazás 2. Hátéli párhuzamos: döntés, gallyazás 3. Támasztott legyező hátéli támasztott legyező: darabolás, gallyazás 4. Fordított és hátéli fordított legyező: darabolás, gallyazás 5. Szúróvágás: döntés, darabolás De leginkább minden esetben kombinált vágást alkalmazunk.