É v e s j e l e n t é s 2 0 0 6

É v e s j e l e n t é s 2 0 0 6 eurojust06_hu.indd 1 2007-06-13 16:25:58

eurojust06_hu.indd 2 2007-06-13 16:26:01

T A R T A L O M Bevezető 4 1 Az Eurojust struktúrája és fejlődése 10 2 Jogi környezet és partnerek 14 3 Konkrét ügyek 24 4 Kapcsolat a nemzeti hatóságokkal és az Európai Unióval 48 5 Harmadik országok 52 6 Az adminisztráció 58 7 A 2006. évre kitűzött célok teljesítése 68 8 Tanácsi következtetések a 2005. évi éves jelentésről 72 9 Az Eurojust célkitűzései a 2007. és a 2008. évre 78 10 Az Eurojust jövője 80 11 Vezetői összefoglaló és konklúziók 84 12 Függelék 90 eurojust06_hu.indd 3 2007-06-13 16:26:03

B E V E Z E T Ő Örömmel terjesztem elő az Eurojust ötödik éves jelentését, amely a 2006. évben végzett tevékenységünkről számol be. 2006 folyamán folytattuk a kiegyensúlyozott építkezést a Hágában eltöltött első három évünk során lefektetett alapokra. E haladás magába foglalja, hogy ügyterhünk ismét jelentősen növekedett, az információkezelés és technológia (egyebek között számos adatkezelő asszisztens alkalmazásával) javult, külső szempontból az Európai Unió szerveivel való kapcsolataink tovább erősödtek, és az Egyesült Államokkal hivatalos együttműködési megállapodást kötöttünk. Ezek az előrelépések lehetővé teszik szervezetünk számára, hogy hathatósabb segítséget nyújtsunk a nemzeti ügyészi és nyomozó szerveknek. Az Eurojust létrehozásának célja, hogy javítsa konkrét büntetőügyekben az EU tagállamok nyomozó- és ügyészi szervei közti együttműködés és koordináció minőségét. Ismételten örömmel számolok be arról, hogy 2006 során az Eurojust Kollégiuma a szervezet igazgatói testülete elé terjesztett ügyek száma folyamatosan és jelentősen nőtt. 2006-ban a Kollégium elé terjesztett ügyek száma 31%-kal növekedett 2005-höz képest. Ez a növekedés része annak a pozitív trendnek, amely az ügyek számának 54%-os növekedését mutatta 2005-ben, 27%-os növekedését 2004-ben, és 50%-os növekedését 2003-ban. Az Eurojust elé terjesztett ügyek számának ez a folyamatos növekedése tükrözi a nemzeti nyomozó- és ügyészi szervekkel való szorosabb kapcsolatunkat, és megnövekedett kapacitásunkat a problémák megoldására, illetve a több EU tagállamban folyó nyomozati és ügyészi tevékenység koordinálására. Örömmel jegyzem meg, hogy egyértelműen fokozott hajlandóság mutatkozik az Eurojust igénybe vételére a határokon átívelő büntetőügyek kezelésében, és folyamatosan nő az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott államok által az Eurojust elé terjesztett ügyek száma. A konkrét büntetőügyekben az együttműködés és koordináció megkönnyítését szolgáló értekezletek száma a 2005. évi 73-ról 2006-ban 89-re nőtt. Ez a számadat tükrözi az Eurojust ügyterhének összetételét is. Az ügyekről, illetve az értekezletekről részletesebb elemzés található a 3. fejezetben, amely példákat is tartalmaz azokról az ügyekről, amelyekben az Eurojust segítséget nyújtott. Az előző évinél jelentősen több ügyben került sor az ügy Eurojust elé vitelére már a nyomozás korai szakaszában. Az ilyen korai Eurojust elé terjesztés minősül a legjobb gyakorlatnak, mert ezáltal anyagi és emberi erőforrások takaríthatók meg, másfelől valódi többletértéket nyújhat azok munkájához, akik a nemzetközi bűnözés ellen küzdenek. A pozitív eredmény mint pl. akár egyetlen komoly gazdasági vagy pénzügyi bűncselekmény esetén a vagyon befagyasztása 4 eurojust06_hu.indd 4 2007-06-13 16:26:03

- révén a tagállamok az Eurojust éves költségvetését messze meghaladó pénzösszeget nyerhetnek vissza. Megismételve a tavalyi jelentésben foglaltakat, újra megerősítem, hogy noha örülünk az Eurojusthoz megküldött ügyek számbeli növekedésének, még korántsem vagyunk elégedettek. Továbbra is meggyőződésem, hogy még több ügyet lehetne és kellene az Eurojust elé terjeszteni. Ismét arról kell beszámolnom, hogy az Eurojust még mindig nem érzi úgy, hogy konkrét büntetőügyekre fordítható kapacitása teljes mértékben ki lenne használva. Ahogyan az Eurojust fejlődik és ügyszáma nő, úgy válik egyre világosabbá, hogy a nemzeti tagok kizárólag önmagukra utalva képtelenek ellátni a konkrét ügyek intézését egyfelől saját hazai hatóságaik érdekében, másfelől más nemzeti tagokkal való interakcióik keretében más tagállamok érdekében, valamint ezeken túlmenően még az igazgatótanácsi funkciót ellátó Kollégium tagjaként az Eurojust irányítását is. A tavalyi éves jelentésben rámutattam, hogy számos nemzeti tag egyedül dolgozik, támogatást adó helyettes vagy asszisztens nélkül, pedig ez az asszisztencia segítené a konkrét ügyekre fordítható kapacitás fejlesztését. Megelégedésemre szolgál, hogy több tagállam reagált erre, és helyettesi feladatokat is ellátó asszisztenst vagy kiküldött nemzeti szakértőt nevezett ki a nemzeti tag támogatására. Ezeknél a tagállamoknál közvetlen hatásként jelentkezett a konkrét ügyekkel kapcsolatos tevékenység erősödése. Sürgetőnek tartom, hogy az igazság- és belügyminiszterek, a legfőbb ügyészek, illetve az ezeknek megfelelő tisztséget betöltő vezetők áttekintsék saját nemzeti tagjuk helyzetét és felmérjék, vajon szüksége van-e a nemzeti tagnak Hágában helyettesre, vagy kiküldött nemzeti szakértőre. 2006 októberében sikeres szemináriumot tartottunk Pozsonyban gyakorló jogi szakemberek számára az európai elfogatóparancs alkalmazása során felmerült gyakorlati problémák felismerésének és megoldásának segítésére. Ezzel folytatódott az európai elfogatóparancsról szóló, 2004 októberében és 2005 májusában tartott sikeres és produktív szemináriumaink sora. 2006-ban folytattuk a konstruktív együttműködést más EU szervekkel. Testvérszervezetünkkel, az Európai Igazságügyi Hálózattal (EJN) folytatott együttműködésünk továbbra is a legfontosabb igazságügyi partneri viszonynak számít. Kapcsolatunk az Europollal folyamatosan erősödik, bár bizonyos gyakorlati korlátok továbbra is gátolják a szorosabb együttműködést. Bízunk abban, hogy az Europol döntéshozó folyamatának struktúrájában tervezett fejlesztés megvalósul, amelynek révén az Europollal folytatott gyakorlati együttműködésünk hatékonyabbá válik. eurojust06_hu.indd 5 2007-06-13 16:26:03

Még mindig számos lehetőség vár kiaknázásra az OLAF-fal való kapcsolataink terén. 2007-ben szeretnénk hivatalos együttműködési megállapodást kötni. Bízunk abban, hogy a lehetséges jogi akadályokat sikerül elhárítani. A korábbi éves jelentésekben említettük, hogy egyes tagállamoknak módosítania kellene jogalkotását az Eurojust Határozat végrehajtása érdekében. A végrehajtás eredeti határideje 2003 szeptembere volt. Spanyolország 2006-ban végrehajtotta a Határozatot. Így mára az Eurojust Határozat végrehajtása Görögország kivételével minden tagállamban végbe ment. Az Egyesült Királyságban és Németországban nyáron letartóztatott terroristák, és a madridi repülőtéren decemberben végrehajtott robbantások emlékeztetnek minket arra, hogy a terrorizmus változatlanul Európa biztonságát érintő fenyegetés és az Eurojust első számú prioritása. 2006. június 30-án hatályba lépett a Tanács 2005. szeptember 20-i határozata a terrorcselekményeket érintő információcseréről és együttműködésről. Sajnos nagyon kevés tagállam továbbította az Eurojustnak az előírt adatokat. Ezen a téren 2007-ben javulásra lesz szükség. 2006-ban ismét számos konkrét ügyet, illetve tájékoztatást szolgáló értekezletet tartottunk az EU tagállamok és más országok terrorizmussal foglalkozó nyomozói és ügyészei számára Hágában és máshol. Hasonlóképpen folytatjuk szoros kapcsolataink kiépítését a tagállamok és az EU-n kívüli országok nyomozóival és ügyészeivel. Az év folyamán befejeztük a belső kommunikációhoz döntő fontosságú biztonságos hálózat kiépítését. Az AGIS finanszírozású E-POC I és II projektjeink sikerét követően megindítottuk az E- POC III projektet, amely segíteni fog minket abban, hogy meghatározzuk a tagállamok illetékes nyomozó- és ügyészi szerveivel történő adatcsere hatékonyabb módjait. 2006 decemberében újabb fontos mérföldkőhöz értünk, amikor létrehoztuk a biztonságos kommunikációs kapcsolatot az Eurojust és Szlovákia illetékes hatósága között. Megkezdődött e kapcsolat tesztelése, amely a többi tagállammal kiépítendő biztonságos kapcsolat prototípusa. A teljes rendszer mielőbbi, hatékony megvalósítása az Eurojust jövőbeli sikerének egyik kulcstényezője. 6 2006 elején aláírtuk a holland kormánnyal a hágai státuszunkat szabályozó székhelyegyezményünket (Seat Agreement), illetve bérleti szerződésünket, amely hivatalosan is rendezi jelenlegi irodaházunk használatát. Ennek ellenére roppant csalódottak vagyunk, hogy nem sikerült megoldást találni az Eurojust és az Europol azonos épületkomplexumban való jövőbeli elhelyezésére Hágában. Úgy érezzük, hogy a nagy lehetőség elszalasztódott mind a költségeurojust06_hu.indd 6 2007-06-13 16:26:03

megtakarítás, mind a tagállamok együttműködésére építő képesség terén, amivel növelhettük volna az egy helyen található két szerv hatékonyságát. Reméljük, hogy ez a csalódást keltő döntés még megváltoztatható. 2006 kellemes színfoltjait jelentette azoknak a látogatóknak a széles köre, akiket szerencsénk volt irodaházunkban fogadni. Júniusban örömmel láttuk vendégül Franco Frattini alelnököt, az EU szabadság, igazság és jog kérdéseiért felelős biztosát az Eurojustnál évente tett látogatása alkalmából. Hasonló örömmel jegyezzük meg, hogy nőtt azoknak az EU-s és nem EU-s igazság- és belügyminisztereknek, illetve legfőbb ügyészeknek a száma, akik felkeresték az Eurojustot és látogatást tettek nemzeti tagjainknál. 2006-ban legjelentősebb külső sikerünk talán az Amerikai Egyesült Államokkal kötött hivatalos együttműködési megállapodás létrehozása volt. A tárgyalások sok kihívást és problémát tartogattak, különösen az adatvédelem terén. Mindamellett örömünkre szolgál, hogy a tárgyalások az ősz folyamán lezárultak. Ezt követően a megállapodás tervezetét előbb az Eurojust független, adatvédelmi közös felügyelő testülete (JSB), majd a Tanács is jóváhagyta. Büszkék vagyunk arra, hogy a megállapodásban amelynek aláírására 2006. november 6-án került sor sikerült az Egyesült Államok hatóságai részéről nagyobb mértékű elkötelezettséget biztosítani az EU adatvédelmi alapelveihez való igazodás terén, mint amit eddig valaha bármely EU szervezet el tudott érni az igazságügy és a belügyek terén. Számítunk arra, hogy az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumától érkező összekötő ügyész 2007 elején megkezdi munkáját az Eurojustnál. A Svájccal, Ukrajnával, valamint az Orosz Föderációval kötendő együttműködési megállapodások tárgyalásai folyamatban vannak. Ezekről és más tárgyalásokról további részletek találhatók az 5. fejezetben. 2006 szeptemberében örömmel üdvözöltük Elena Dinut, aki együttműködési megállapodás keretében csatlakozott hozzánk, mint Románia összekötő magisztrátusa. Örültünk, hogy decemberben Elenát nevezték ki az Eurojust nemzeti tagjának, Romániának 2007. január 1-i csatlakozásától kezdődő hatállyal. 2006 során három nemzeti tag távozott az Eurojusttól. Sajnáltuk, hogy búcsút kellett vennünk Rubén Jiménez Fernándeztől (Spanyolország), Johan Reimanntól (Dánia) és Rolandas Tilindistől (Litvánia). Szervezetünk minden tagja nevében szeretném itt is megköszönni az Eurojust fejlesztéséhez és bővítéséhez nyújtott jelentős támogatásukat és hozzájárulásukat. Johant az újonnan átszervezett dán rendőrség vezetőjévé nevezték ki, Rolandas a litván Legfőbb Ügyészségen tölt eurojust06_hu.indd 7 2007-06-13 16:26:04

be vezető ügyészi pozíciót, Rubén pedig visszatért bírói hivatalához Murciában. Új feladataikhoz sok sikert kívánunk mindhármuknak. A Kollégium új tagjaiként köszöntöttük a helyükre érkezett Lennart Lindblomot Dániából, Tomas Krusnát Litvániából és Juan Antonio García Jabaloyt Spanyolországból. Hálás lennék, ha ez a jelentés eljutna mindazokhoz az ügyészekhez és nyomozókhoz, akiknek felelőssége és érdeke a határokon átívelő, súlyos, szervezett bűncselekmények elleni küzdelem. A jelentés további példányai az EU összes hivatalos nyelvén elérhetőek az Eurojust sajtószolgálatán keresztül, illetve letölthetők az Eurojust honlapjáról. MICHAEL G. KENNEDY A Kollégium elnöke 2007. január 8 eurojust06_hu.indd 8 2007-06-13 16:26:06

eurojust06_hu.indd 9 2007-06-13 16:26:14

1 A Z E U R O J U S T S T R U K T Ú R Á J A É S F E J L Ő D É S E Bevezetés A Tanács az Eurojust felállításáról szóló határozatot 2002. február 28-án hozta meg. A 15 nemzeti tag és a kétfős személyzet 2002 decemberében a brüsszeli ideiglenes irodaépületből Hágába költözött. Az elmúlt négy évben fejlesztettük rendszereinket, köztük az erős szervezeti infrastruktúránkat, így biztosítva a munkánkhoz szükséges támogatást. A 2004-es EU-bővítés tíz újabb nemzeti tag kinevezését, és jóval nagyobb adminisztráció létrejöttét eredményezte. Az Eurojust 25 nemzeti tagból áll. Minden egyes tagállam egy nemzeti tagot delegált, aki lehet bíró, ügyész vagy ezeknek megfelelő hatáskörrel rendelkező rendőrtiszt, a tagállam jogrendszerétől függően. A nemzeti tagok alkotják az Eurojust igazgató tanácsát, amely az Eurojust Kollégiuma néven ismert. Egyes nemzeti tagokat egy vagy több asszisztens is segíti, akik adott esetben a nemzeti tagot helyettesíthetik. A román és bolgár nemzeti tag 2007 januárjában csatlakozott a Kollégiumhoz. A Kollégium munkáját az adminisztratív személyzet segíti, az adminisztratív igazgató vezetésével. 2006 végéig kilenc tagállam nevezett ki asszisztenseket, akik helyettesíthetik nemzeti tagjukat az Eurojustnál. Az adminisztratív személyzet 2006 végén 93 főből állt. Adminisztratív struktúránk részletes leírása a jelentés 6. fejezetben található. A Kollégium hetente legalább kétszer ül össze, de a határozatképes döntéshozatalhoz a 2006-os állapot szerint legalább 17 nemzeti tag jelenléte szükséges. Annak ellenére, hogy a máltai nemzeti tag továbbra is ellátja ügyészi hivatalát hazájában, Málta komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy gyakrabban képviseltesse magát a Kollégium plenáris ülésein. Bizonyos esetekben a nemzeti tagok kénytelenek távol lenni az Eurojusttól, mert külső értekezleteken vagy találkozókon vesznek részt. Azokban az esetekben, amikor a nemzeti tagok nem tudnak részt venni a Kollégium ülésén, és a távollevő nemzeti tag hazai hatósága nem nevezett ki őt helyettesíteni jogosult hágai asszisztenst, előfordulhat, hogy a Kollégium nem lesz határozatképes, így nem hozhat döntéseket, ami az időszerűség és hatékonyság csökkenését eredményezi. Egyes nemzeti tagokat a konkrét büntetőügyek intézésében nemzeti hatóságuk által Hágába kiküldött nemzeti szakértő (SNE) támogat, aki segítheti a nemzeti tag munkáját, de őt semmiképpen sem jogosult helyettesíteni. A kiküldött nemzeti szakértők EU alkalmazottak, s mint ilyenek az Eurojust adminisztrációjához tartoznak, noha szorosan együttműködnek a nemzeti tagokkal. Munkánkat ugyanazzal a teamstruktúrával folytattuk, amelyet korábban kialakítottunk, és az előző éves jelentésekben felvázoltunk. A teamek specializált munkacsoportok, amelyek a 10 eurojust06_hu.indd 10 2007-06-13 16:26:14

Kollégium tagjainak széleskörű tapasztalatából és szakértelméből merítenek a különféle politikák és a gyakorlati kérdések megoldásának kidolgozásában a döntéselőkészítési fázisban. A teamek beszámolnak és javaslatokat tesznek a Kollégiumnak, amely a végső döntéshozó szerv. A teamek nemzeti tagokból, asszisztensekből és kiküldött nemzeti szakértőkből állnak, továbbá szükséges szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező, kvalifikált adminisztratív személyzet segíti őket. Az Eurojust teamjei (azaz munkacsoportjai) a következők: EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI HÁLÓZAT (EJN) ÉS ÖSSZEKÖTŐ MAGISZTRÁTUSOK EUROPOL ELNÖKSÉG TERRORISTA ÜGYEK ADMINISZTRÁCIÓ KONKRÉT ÜGYEK ÉS TELJESÍTMÉNY MENEDZSMENT KÜLKAPCSOLATOK EUROJUST CSALÁSOK ÉS GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNYEK ADATVÉDELEM ÉS E-POC OLAF BRÜSSZEL EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS (EAW) ÉS EURÓPAI BIZONYÍTÉKPARANCS (EEW) ILLEGÁLIS KERESKEDELEM ÉS HASONLÓ BŰNCSELEKMÉNYEK Adatvédelem, az E-POC projekt és az Eurojust elektronikus ügykezelési rendszere (CMS) Az Eurojust a 2005-ben elfogadott adatvédelmi szabályok teljes körű végrehajtásán dolgozott, és 2005 novemberében sor került az adatvédelmi közös felügyelő testület (JSB) első vizsgálatára is. Az Eurojust lépéseket tett annak érdekében, hogy végrehajtsa a vizsgálati jelentésükben tett ajánlásokat. Emellett az adatvédelmi tisztviselő teljesítette az első éves felmérését, és az eredményekről jelentést tett a Kollégiumnak. Az Eurojust adatvédelmi és E-POC teamje felelős ennek a jelentés monitoringjáért, különös tekintettel az elektronikus ügykezelési rendszer (CMS) használatával kapcsolatos javaslatok megvalósításáért. Az Eurojust kiegészítő szabályokat is életbe léptetett a konkrét büntetőügyekhez nem kötődő adatok tekintetében. Ezek különösen az Eurojustnál valamely posztot betöltők szerepét, jogait és kötelességeit definiálják az adatvédelem és eljárás terén az adatalanyok jogai gyakorlásával összefüggésben. 11 eurojust06_hu.indd 11 2007-06-13 16:26:14

Az E-POC (European Pool Against Organised Crime) II projekt sikeres befejezése a következőket eredményezte 2006-ban: Az Eurojust átvette a projektben a vezető szerepet és sikeres pályázott AGIS finanszírozásra a projekt folytatásához (E-POC III); Ezzel párhuzamosan az Eurojust számos fontos változtatást hajtott végre az elektronikus ügykezelő rendszerben (CMS), javítva a rendszer használhatóságát. Az eddigi E-POC partnerekhez Franciaország, Szlovénia és Románia Lengyelország is csatlakozott. Az E-POC III kulcsfontosságú céljai az alábbiak: az információcsere előmozdítása és egyszerűsítése; az automatizált információcsere közös adatmodelljének és közös operációs megközelítésének elősegítése; E-POC szoftver működtetése a partnerországok kiválasztott helyszínein; a fejlesztés alatt álló, az Eurojustot a nemzeti hatóságokkal összekötő biztonságos kommunikációs infrastruktúra kiépítése; az Eurojust adatvédelmi szabályainak alkalmazását segítő technikai támogatás befejezése; és olyan elemző eszközök kifejlesztése, amelyek különösen hasznosak például a bűnözői hálózatokkal kapcsolatos nyomozati és ügyészi eljárások során. Az E-POC III célja a 2003-2005-ben befejezett az Eurojust elektronikus ügykezelési rendszere alapjait lefektető munkának a folytatása, az E-POC szoftvernek, mint szabványmegoldásnak a használatával a nemzeti hatóságok közötti, az Eurojuston keresztül történő hatékony együttműködés megteremtése érdekében. 12 eurojust06_hu.indd 12 2007-06-13 16:26:15

eurojust06_hu.indd 13 2007-06-13 16:26:22

2 J O G I K Ö R N Y E Z E T É S P A R T N E R E K Bevezetés Bár az Eurojust elsősorban a konkrét büntetőügyekre összpontosít, teljes mértékben részt vesz a szabadság, biztonság és a jog európai térségének erősítésében, és szakértelmét gyakran veszik igénybe az európai intézmények. Az Eurojust Kollégiuma specializált teamekre oszlik. A Brüsszel team felelős annak biztosításért, hogy létrejöjjenek és hatékonyak maradjanak a szükséges kapcsolatok a brüsszeli intézményekkel, amelynek eredményeként rendszeresek a találkozók a Kollégium és a Tanács, a Bizottság és a jelenlegi, illetve jövőbeli EU elnökségek képviselői közt. Ezek a véleménycserék létfontosságúak annak biztosítására, hogy a büntető igazságszolgáltatás terén releváns partnerek informálódjanak a jogi fejleményekről és a nemzeti problémákról. Fontos munkát végeztünk a Bizottságnak az Eurojust és az EJN jövőjéről kiadandó közleménye (Communication) előkészítő munkájához való hozzájárulás terén. Egyben sor került az első kapcsolatfelvételre az Eurojust és az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) között. Gilles Charbonnier, az EJTN titkára, szeptemberben találkozott a Kollégiummal, és mostanra rendszeres kapcsolat alakult ki az Eurojustnak a kölcsönös elismerés elvének gyakorlati alkalmazásához létfontosságú képzési programokban való közreműködése megszervezése érdekében. Az Eurojust Határozat végrehajtása Az Eurojustot a 2002. december 28-i Tanácsi Határozat hozta létre, amelynek végrehajtásához minden tagállamnak meg kellett hoznia a szükséges belső jogszabályokat. Nyilvánvaló, hogy ha akár csak egyetlen tagállam is késedelmesen vagy nem teljességgel hajtja végre a Határozatot, az negatív hatással van az egész szervezet munkájára és aláássa a feladatok végrehajtásának képességét. Egyetlen ország Görögország nem hajtotta még végre az Eurojust Határozatot. Ezen túlmenően megállapítható, hogy a végrehajtás szintje is egyenetlen. Egyes esetekben a Határozat nemzeti végrehajtása törvényben történt meg, míg máshol adminisztratív rendeletben/utasításban. Emellett a nemzeti tagoknak biztosított hatáskörök terjedelmében is nagy különbségek mutatkoznak, ami hatással lehet például arra a képességre, hogy tud-e a nemzeti tag jogsegélykérelmet intézni más tagállamhoz, vagy késedelmet nem tűrő esetekben tud-e specifikus ügyészi hatáskört gyakorolni. E jogi problémák mellett hangsúlyozandó a tagállamok által a nemzeti tagoknak nyújtott támogatás fontossága is. A lengyel és a litván nemzeti tagok például még mindig nem rendezkedhettek be állandó tartózkodásra Hágában. 14 eurojust06_hu.indd 14 2007-06-13 16:26:22

Egyes tagállamok helyetteseket vagy asszisztenseket is delegáltak a nemzeti tagok mellé, vagy kezdeményezték ún. kiküldött nemzeti szakértők (SNE) Hágába kiküldését. Mindazonáltal még mindig számos nemzeti tag egyedül, csak az Eurojust által biztosított titkári segítséggel dolgozik. A konkrét büntetőügyekhez kötődő, egyre növekvő mennyiségű munka mellett minden nemzeti tagnak mint az Eurojust Kollégiuma tagjának részt kell vennie az Eurojust tevékenységéhez kötődő számos egyéb feladat ellátásában is. E feladatok közé tartozik a harmadik államokkal kötendő megállapodás tervezetek készítése, a döntéshozatal adminisztratív ügyekben, például a humán erőforrások, a biztonság, az adatvédelem, vagy az Europollal és a tagállamokkal kiépítendő biztonságos kommunikáció terén, stb. A nemzeti területen tevékenykedő Eurojust nemzeti levelezők vagy kontaktszemélyek kinevezése minden egyes tagállamban megkönnyítené az Eurojust és a konkrét ügy ügyésze/bírája közti kapcsolatokat. A kulcsfontosságú igazság- és belügyi jogi instrumentumok végrehajtása 2006-ban további előrehaladás történt az igazság- és belügyi jogi instrumentumok végrehajtásában, különösen a Tanács 2002. június 13-i, az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározata, és a tagállamok közti átadási eljárások terén. Ugyanakkor csalódottságra ad okot, hogy több döntő fontosságú és gyakorlati instrumentum, mint a 2000. május 29-i egyezmény az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről és a 2001. október 16-i jegyzőkönyv a kölcsönös banki információs együttműködésről, valamint a Tanács 2003. július 22-i kerethatározata a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatok végrehajtásáról, még mindig nem került végrehajtásra több tagállamban. Ez a helyzet kihat az Eurojust napi munkájára, és gátolja az Eurojustot abban, hogy betöltse szerepét a nyomozások és ügyészi tevékenységek koordinálásában. Az Eurojust szeretne rámutatni, hogy a teljes körű végrehajtás a tagállamok közti együttműködés fejlesztése irányába tett kulcsfontosságú lépés. A megfelelő nemzeti jogalkotás nélkül az együttműködés régi akadályai fennmaradnak. Az Eurojust nagy fontosságúnak tekinti mint az EU instrumentumok maradéktalan végrehajtásának biztosítására irányuló hatékony emlékeztetőt a nemzetközi kötelezettségvállalások nemzeti szintű végrehajtásának és alkalmazásának értékelési mechanizmusát a bűnözés elleni küzdelemben, amelyet az 1997. decemberi 5-i együttes fellépés rögzít. Ez a mechanizmus 15 eurojust06_hu.indd 15 2007-06-13 16:26:22

lehetővé teszi a nemzeti jogalkotás és jogalkalmazás részletes elemzését, amelynek eredménye fontos szerepet játszik az EU instrumentumok végrehajtásának értékelésében, valamint az együttműködés és az EU jogalkotás további fejlesztésében. Az Eurojust elégedettségének ad hangot, hogy az európai elfogatóparancs folyamatban lévő értékelése megkezdődött röviddel a nemzeti jogokban történt végrehajtás után, és egyben örömmel adja közre gyakorlati tapasztalatait, mint az európai elfogatóparancs értékelési folyamatának szakértő megfigyelője. Az Európai Igazságügyi Hálózat Az Európai Igazságügyi Hálózatot (EJN) az 1998. június 29-i 98/428/IB sz. együttes fellépés hozta létre, hogy megkönnyítse a tagállamok közti bűnügyi együttműködést. Az EJN átfogó információs rendszerek révén és a kapcsolatfenntartás megkönnyítésével közvetetten segíti a gyakorlat szakembereit, és közvetlenül segíti a bűnügyi jogsegélykérelmek előkészítését és végrehajtását. Az EJN felbecsülhetetlen értékűnek bizonyult számos olyan probléma leküzdésének előmozdításában, amelyek az EU-n belüli igazságügyi együttműködést gátolják. Fontos lépcsőt jelent az EU gyakorló szakemberei közötti bizalom megteremtésének terén, ami létfontosságú eleme a kölcsönös elismerés elve gyakorlati megvalósulásának. E célból minden ország egy vagy több EJN kontaktpontot állított fel a nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős központi hatóságok, valamint az e téren működő igazságügyi és ügyészi szervek részéről. E kontaktpontok aktívan közvetítenek az igazságügyi együttműködés láncolatában, és tevékenységük az információcserén, illetve az informális kapcsolatokon alapul, megkönnyítve és felgyorsítva a jogsegélykérelmek végrehajtását, segítséget nyújtva az európai elfogatóparancs végrehajtásában, illetve jogi és gyakorlati információt szolgáltatva az illetékes helyi hatóságoknak a büntető ügyekben. A kontaktpontok évente háromszor találkoznak, hogy összegyűjtsék az EU tagállamok különböző jogrendszereiről szóló ismereteket, megvitassák a jogi segítségnyújtás nehézségeit, és javaslatokat tegyenek az EJN továbbfejlesztéséről. Az EJN olyan eszközök kifejlesztésén is dolgozik, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságok alkalmazhatnak a közvetlen együttműködés elősegítésére. Az Eurojust és az EJN jelenleg jövőképük kialakításán munkálkodnak, ami az Eurojust Kollégium és az EJN Titkársága tagjaiból álló Európai Igazságügyi Hálózat és Összekötő Magisztrátusok Team egyik célkitűzése is. A team a közelmúltban részt vett az EJN jövőképéről szóló tanulmány elkészítésében, amely 2006 decemberében a finnországi Rovianiemiben, az EJN 25. plenáris 16 eurojust06_hu.indd 16 2007-06-13 16:26:22

értekezletén elfogadásra került. Ez a dokumentum konkrét lépéseket javasol a két szervezet közötti komplementaritás javítására, és az 1999-es tamperei csúcs felhívásának megfelelően a szabadság, a biztonság és a jog európai térségének kiépítésében való hatékonyabb közreműködésre. Europol Az Eurojustnak az Europollal való együttműködése vonatkozásában a következők a prioritásai: javítani az Eurojustnak az Europol analitikus munkafájljain (AWFs) alapuló információszerzési lehetőségeit és a jobb operatív együttműködést; biztonságos hálózat megteremtése az Europol és az Eurojust között az információcsere érdekében; folytatni a közös nyomozócsoportokra vonatkozó projektet az Europollal közösen; nagyobb részt vállalni a Szervezett Bűnözésre Vonatkozó Fenyegetés-értékelés (OCTA) előkészítésében és következtetéseiben, illetve az Europollal közösen végleges formába önteni a Tanácsnak szóló jelentést a közös tapasztalatokról és konkrét eredményekről. Számos nemzeti tag nagyon produktív kapcsolatot tart fenn az Europolnál működő nemzeti hivatali egységével. Az elmúlt év során az Europol erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megoldja azokat a problémákat, amelyeket az Eurojust tapasztalt az Europol analitikus munkafájljaiból történő információszerzés során, mivel ezek az információk nagyon fontosak az Eurojust operatív munkájához. Megoldás egyelőre nem született, mivel az Europol egyezményről szóló dán jegyzőkönyvet, amely könnyebb hozzáférést tesz majd lehetővé, még nem ratifikálta minden tagállam. Az Eurojust az Europol 17 analitikus munkafájljából hozzávetőleg 12-höz kötődő konkrét ügyben érintett, olyan témákban, mint a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem és a nagy volumenű csalás. Az Eurojust elemzői emellett rendszeres együttműködést alakítottak ki az Europol elemzőivel. Sajnos az a biztonságos hálózati vonal, amely lehetővé tenné a két szerv közti titkos információcserét, még mindig nem valósult meg. A különböző dokumentum titkosítási rendszerek egyenértékűségi táblázatáról szóló megállapodás problematikusnak bizonyult. A közös nyomozócsoportokra vonatkozó együttes projekt sikeresnek bizonyult. Az EU tagállamok közös nyomozócsoportokra vonatkozó jogalkotásával foglalkozó, az Eurojust és az Europol által közösen készített útmutató kézikönyvet 2006 novemberében, a közös nyomozócsoport szakér 17 eurojust06_hu.indd 17 2007-06-13 16:26:22

tők második értekezletén adták ki. Az értekezlet nagyon produktív volt, mivel a közös nyomozócsoportok jelentéseit szerte Európából ismertette. Az értekezlet folyamán felmerült az igény egy olyan útmutató kézikönyv elkészítésére, amely felsorolná azokat a lehetséges gyakorlati problémákat, amelyekkel a közös nyomozócsoport felállítása során meg kell birkózni. Az Eurojust 2006-ban keményen dolgozott azon, hogy értékes hozzájárulást biztosítson az Europol 2007-es Szervezett Bűnözésre Vonatkozó Fenyegetés-értékeléséhez (OCTA). 2006 decemberében a Hágai Programmal összhangban beterjesztettük a Tanács elé az Eurojust és az Europol 2005-ös és 2006-os együttműködéséről szóló jelentést. Az Europollal való együttműködés terén elért előrelépés ellenére továbbra is sok a tennivaló, főként a napi operatív munka tekintetében. 2007-ben különleges erőfeszítéseket teszünk az együttműködés fejlesztése érdekében. Kapcsolat az OLAF-fal (Európai Csalás Elleni Hivatal) Az Eurojust partneri viszonya az OLAF-fal folyamatosan fejlődik. A fennálló megállapodás szabályozza az Eurojust és az OLAF kapcsolatát. A 2005 decemberében aláírt egyezménytervezet gyakorlati útmutatást nyújt, és a rendszeres találkozók szándékának kifejezésére szolgál, egyben megkezdi a hivatalos megállapodás lehetőségének vizsgálatát is. Az együttműködésre ideértve az operatív munka területét is irányuló hivatalos instrumentum a tervek szerint 2007-ben lép hatályba, ami világosabb jogi alapot teremtene a személyes adatok cseréjének a konkrét ügyekben való együttműködés terén. A 2006-os tevékenységek közé tartozott az OLAF-tól a nemzeti tagok elé kerülő ügyösszefoglalók cseréjére vonatkozó megállapodás, amelyben az együttműködés alapja a kölcsönösség. Ennek az együttműködésnek az egyik példája az Eurojust által a belga, cseh, francia, portugál és brit hivatali egységek bevonásával nyújtott segítség egy bonyolult, több államot érintő és kölcsönös jogsegélykérelmekkel nehezített problémakörhöz, amely egy Ukrajnában szervezett EU-s segélyprogramhoz kötődő, gyanítottan illegális tevékenység nyomán vetődött fel. Kérdőív készült a nemzeti tagok hatáskörének tagállami szabályozásáról az Eurojust Határozat 26. cikkének 4. pontjával összefüggésben, amely a Kollégiumhoz való benyújtást követően a Tanács Főtitkárságához került. 18 eurojust06_hu.indd 18 2007-06-13 16:26:22

Az év folyamán kölcsönös látogatásokra került sor az OLAF Magisztrátus (ügyész/bíró) Egységével. Mindkét szerv egyetértett abban, hogy ezek a látogatások elősegíthetik a közös nyomozócsoportokban való részvételt, és a mélyrehatóbb operatív kapcsolatot. Júniusban az Eurojust részt vett a csalási ügyekkel foglalkozó ügyészek számára rendezett éves OLAF konferencián, és vendégül látta az OLAF vezette BROGNA Program keretében látogatást tevő bolgár ügyészeket. 2007-re további tanulmányi cserelátogatások vannak tervbe véve. A folyamatban lévő további operatív kapcsolatok, főként az Eurojust nemzeti hivatali egységei és az OLAF megfelelő egységei között, folytonos kihívást jelentenek mindkét szervezetnek. Összekötő magisztrátusok Az 1996. április 22-i 96/277/IB sz. együttes fellépés keretet teremt az igazságügyi együttműködési eljárások terén különleges szakértelemmel bíró magisztrátusok (a nemzeti igazságügyi hatóságok ügyészei és bírói) vagy tisztviselők kinevezésére és cseréjére, akiket összekötő magisztrátusoknak nevezünk. Az összekötő magisztrátusok feladatai közé tartoznak a bűnügyi, a polgári vagy a kereskedelmi tárgyú igazságügyi együttműködések ösztönzésére vagy felgyorsítására irányuló tevékenységek, valamint az információcseréhez (különösen az összehasonlító jogi tanulmányokhoz és statisztikákhoz) kapcsolódó tevékenységek, amelyek célja az érintett államok jogrendszerei és adatbázisai kölcsönös megismerésének elősegítése. Ezidáig az EU több mint 20 összekötő magisztrátus cseréjét hajtotta végre, főként az EU tagállamain belül, de EU-n kívüli országokban (pl. Egyesült Államok, Kanada, Orosz Föderáció) is. Rövid áttekintés Összekötő magisztrátusok o o o A fogadó országokban van a székhelyük. A bilaterális együttműködést segítik. Az összes jogterületen foglalkoznak az együttműködéssel, nem csak a bűnügyekben. Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) o o o A kontaktpontok saját államaikban találhatók. Főként a bilaterális együttműködést segítik elő, esetleg a multilaterális kapcsolatokat is. Együttműködésük kizárólag bűnügyekben lehetséges. 19 eurojust06_hu.indd 19 2007-06-13 16:26:23

Eurojust: o o o A 25 (immár 27) tagállam képviselői közös székhelyen. A komoly tárgyi súlyú, szervezett, határokon átnyúló bűnügyekkel foglalkozik. Feladata az együttműködés javítása, különös tekintettel az EU-n belüli nyomozások és ügyészi tevékenység koordinálására, az Eurojust Határozat és a nemzeti jogalkotás biztosította különleges hatáskörök gyakorlásával. Az Ügyészek Nemzetközi Szövetsége (IAP) Az Eurojust az Ügyészek Nemzetközi Szövetségének (IAP) az intézményi tagja. Szoros kapcsolatunk az IAP-pal folytatódott 2006 folyamán is. Márciusban az IAP Európai Regionális Képzési Konferenciájának 40 küldötte tett látogatást az Eurojustnál, ahol előadást hallgathattak meg szervezetünkről és annak munkájáról. Ez az évente ismétlődő esemény kölcsönösen hasznos lehetőséget teremt a küldötteknek, főként a nagyszámú ügyészi fogalmazónak, akik semmilyen vagy csak nagyon kevés tapasztalattal rendelkeznek a határokon átívelő bűnözéssel kapcsolatosan, hogy megismerkedjenek munkánkkal, és informálisan találkozzanak a nemzeti tagokkal. Ezeken az eseményeken információt tudunk nyújtani az Eurojustról. Az IAP továbbra is kiváló forrás, amikor a konkrét ügyekben megbízható kapcsolatokra van szükségünk olyan helyeken, ahol saját hálózatunk esetleg nem elég erős. 20 eurojust06_hu.indd 20 2007-06-13 16:26:23