Észrevételek és válaszok KÁT hosszabbításra vonatkozó konzultációs anyag 2. verziójához 1) A gázmotoros egységek megtérülésére vonatkozó számítások - a tervezettől eltérően az 5 MW beépített telephelyi teljesítményt meghaladó telephelyi teljesítmények esetében egyedi megtérülési vizsgálatok alapján kerüljenek elvégzésre. Az 5 MW-nál nagyobb beépített teljesítményű telephelyek esetében a járulékos környezetvédelmi és építési hatósági előírások teljesítése általában magasabb beruházási költséget tett szükségessé az átlagos beruházási költségeknél, így ennek figyelembe vétele a megtérülési idő meghatározásánál csak az egyedi megtérülés számítás elvégzése esetén biztosítható. A beérkezett adatok alapján nem igazolható, hogy az 5 MW-nál nagyobb egységek fajlagos beruházási költsége jellemzően magasabb lenne a regressziós egyenes által meghatározott értéknél. Ezt szemlélteti az alábbi ábra. 2) A hosszabbítás felezése a 80%-100% közötti hőár/gázár kategóriában Jelentős, hátrányos módosítás rövid idővel a véglegesítés előtt. 1
A kötelező átvételből származó előny már akkor is eljut a fogyasztókhoz, ha a hőértékesítési ár a gázárnál alacsonyabb. Mind a 80%-os érték, mind pedig a hosszabbítás felezése önkényes. Nem érvényesül az arányosítás alapelve a 80% - 100% hőár/gázár kategóriában (akkor is felezés történik, ha a hőértékesítési ár a gázár 81%-a és akkor is, ha annak 99%-a). A Hivatal az észrevételeket megfontolta és elfogadta. Hosszabbításra akkor lesz lehetőség, ha a hőértékesítési átlagár a benchmark gázárnál alacsonyabb. A hosszabbítás megfelezésénél valóban kifinomultabb és fokozatosabb átmenetet biztosít a lineáris arányosítás. A gázár 90%-a és 100%-a közötti hőértékesítési ár kategóriában a hosszabbítás lineárisan nullára csökken. Ez az alábbi képlet alapján történik: HCS=H*max(0;10*(1-x), ahol: HCS: lecsökkentett hosszabbítási idő (kötelező átvételi időtartam 2010. december 31. utáni része) [év] H: a lineáris csökkentés nélkül adódó meghosszabbítási idő, azaz a számításokból adódó új kötelező átvételi határidő és a 2010. december 31. közötti időtartam [év] x: a hőértékesítési ár és a benchmark gázár aránya. Ha például a hőértékesítési ár a gázár 93%-a, akkor hosszabbítás az egyébként adódó érték 70%-a lesz. 3) A megtérülési idő korrigálása a hőértékesítési ár alapján A jelen változat szerint a korrekció az alábbi y értékkel való osztással történik: y = 0,7448x + 0,2589, ahol x = átlagos hőértékesítési ár / benchmark földgáz ár. Nem állapítható meg, hogy ez milyen elvek alapján került meghatározásra. A tervezett szabályozás térjen vissza a korábbi verzióban szereplő y=x módszerhez. A megtérülés számítására alkalmazott modellt lefuttattuk különböző hőértékesítési árak esetére. Az egyes megtérülési időkből álló adatsorra regressziós egyenest illesztettünk, ennek egyenlete adta az y tényezőre vonatkozó képletet. Ez jóval pontosabban adja vissza a megtérülés hőértékesítési ártól való függését a korábbi y=x képletnél. 2
4) A meghosszabbítást olyan feltétellel kell jóváhagyni, hogy meghosszabbítás teljes idejére garanciát jelentsen a kötelező átvételből származó előny fogyasztókhoz való eljutására. A kötelező átvételből származó árelőny távhőfogyasztókhoz való eljutását a későbbiekben (vagyis a hosszabbítás jóváhagyása után) nem elég csak ellenőrizni, hanem amennyiben ez nem történik meg, szankciókkal ki is kell kényszeríteni. Egyetértünk a megjegyzéssel. Mint a Hivatal konzultációs anyagában is szerepel, a Hivatal a feltételek fennállását folyamatosan ellenőrzi és a feltételek nem teljesülése esetén a termelőt kizárja a kötelező átvételből. Speciálisan a kötelező átvételből származó előny fogyasztókhoz való eljuttatásának ellenőrzése a 36/2009. (VII. 22.) KHEM rendelet szerinti részletes vizsgálat alapján történik a későbbiekben, a távhőszolgáltató kezdeményezésére vagy hivatalból indított eljárás keretében. Véleményünk szerint az említett egyedi vizsgálatok alkalmasak lesznek az elkövetkezendő időszak árainak ellenőrzésére, hiszen a távhőárak változását a Hivatalnak jóvá kell hagynia. Ha a gázárak csökkennek, akkor a változatlan hőárak nagyobb profitot jelentenének ugyan, de ezeket az eseteket a Hivatal saját adatbázisa alapján figyelemmel fogja kísérni és szükség esetén hivatalból meg fogja indítani a fent említett egyedi vizsgálatra vonatkozó eljárást. 5) A földgáznál drágábban értékesített kapcsolt hőtermelés támogatása indokoltságának számításba vehető speciális eseteit tételesen, és számszerűen is megalapozva ismertetni kell. Ilyen eset lehet például, ha a távhőszolgáltató a gázmotor beruházójától vagy üzemeltetőjétől más formában kap pénzügyi támogatást. Az ily módon nyújtott támogatást akkor is el kell ismerni, ha a termelő egyébként is megfelelne a hosszabbítási kritériumoknak. Az észrevételben említett tételek elismerésére abban az esetben kerülhet sor, ha azok hőértékesítési árban figyelembe vehetőségét és mértékét az illetékes távhőszolgáltató leigazolja. Ezennel felhívjuk minden kérelmező figyelmét arra, hogy amennyiben még nem tette meg erre vonatkozó igazolását mihamarabb küldje meg a Hivatalnak. Amennyiben egyéb speciális körülményt venne figyelembe a Hivatal, akkor azt határozatában részletesen indokolni fogja. 6) Nem értünk egyet azzal, hogy a tervezet a távhőszolgáltatók esetében egységesen a legkedvezőtlenebb értékkel, a benchmark földgáz ár 80 %- ával, vagyis a legrövidebb hosszabbítási lehetőséggel számol. 3
A Hivatal megfontolta az észrevételt. A gázár 80%-ában megállapított hőértékesítési ár már nem a legrövidebb nem csökkentett hosszabbítási lehetőség a végleges módszertanban. A távhőszolgáltatók közötti differenciálásra és ezzel mintegy benchmark modell felállítására jelen eljárás keretében nem vállalkozunk. 7) A beruházási költség és a beruházás óta eltelt időszak mellett figyelembe kellene venni az erőmű jelenlegi hitelmértékét és hiteltörlesztési kötelezettségét. A Hivatal által alkalmazott megtérülés-számítási módszer projekt-megtérülést számol. A számítási modell finanszírozás-semleges, vagyis nem veszi figyelembe, hogy az adott beruházást milyen mértékben finanszírozták saját, illetve idegen forrásból. A hitelek költsége (kamata) a diszkontrátában kerül figyelembevételre. 8) A benchmark gázár és hőár közötti megkülönböztetés a versenyképes hőárral hőt átadó erőműveket negatívan különbözteti meg. A kötelező átvételből származó előny továbbadásánál nem a földgáz benchmark árhoz, hanem egy fogyasztói benchmark hőár -hoz kellene viszonyítani. Ez lehetne például a kazánokban termelt hő ára. A földgáz árhoz való viszonyítás az egyszerűbb kezelhetőséget szolgálja. A Hivatal tisztában van vele, hogy a földgázzal azonos árszintű hőértékesítési ár az átalakítási veszteségek és egyéb költségek miatt már eleve tartalmaz bizonyos mértékű árelőnyt más hőtermelési módokhoz képest. A Hivatal azonban úgy ítéli meg, hogy a kötelező átvételből származó előny átadása a benchmark gázár 90%-ánál alacsonyabb hőértékesítési ár esetén volt teljesen megfelelő mértékű. A benchmark gázár 90%-a és 100%-a közötti hőértékesítési ár esetén hosszabbítás szintén lehetséges, de a fenti aránnyal lineárisan csökkenő mértékben. (Lásd 3. pont) 9) Az anyagban szereplő következtetések az iparági gyakorlattal több ponton ellentétesek, ennek okai a számítások részleteinek hiánya miatt megfejthetetlenek. A megjegyzés nem elég konkrét ahhoz, hogy érdemben reagálhassunk rá. 4
10) A Hivatal megalapozatlanul zárja ki a hosszabbításból a hőt külön kezelt intézmények részére közvetlenül értékesítő termelőket. A VET 171. (5) bekezdése szerint a szóban forgó értékesítési jogosultságok a lakossági távhő célra vagy külön kezelt intézmény céljára történő távhőtermelésre vonatkozó jelen bekezdés szerinti meghosszabbítás esetét kivéve - 2010. december 31-én megszűnnek. 11) A figyelembe vett KÁT átlagárak megnövelését transzparens számítások hiányában megalapozatlannak tartjuk. MEH válasz A KÁT átvételi árak a kérelmekhez benyújtott adatokból számolt, villamosenergia-termeléssel súlyozott számtani átlagok. A Hivatal mindössze annyi korrekciót alkalmazott, hogy az átlagtól a szórásnál nagyobb mértékben eltérő adatok nem kerültek figyelembevételre. 12) A bemenő adatok és a számítások nem nyomon követhetőek, nem transzparensek, ezért célszerű lenne egy szakmai bizottság felállítása a benchmark adatok helyességének, valószerűségének jóváhagyása céljából. A Hivatal részletesen leírta a számítások során alkalmazott módszertant. Az felhasznált adatok publikálása részint mennyiségük, részint pedig bizalmas jellegük miatt nem volt célszerű. 13) A statisztikai értékek meghatározásánál inkább a felső kvartilist vagy a mediánt lenne célszerű alkalmazni. Valamennyi statisztikai mutatónak és módszernek vannak előnyei és hátrányai. A VET 171. (5) bekezdés szintén átlagos megtérülésről beszél, ami megerősíti az átlagértékek használatát. 14) A kis (1 MW alatti) erőművekre a figyelembe vett fajlagos költségeknél nagyobb értékek jellemzőek. Alkalmazni kellene egy egynél nagyobb szorzótényezőt a kiserőművek megtérülési idejénél. A javasolt modell bizonyos elemeiben (személyi költségek, szigma és immár a gázárak) figyelembe veszi a méretfüggőséget. A megtérülési időket mutató 5
táblázatokból is látható, hogy a kisebb méretű gázmotorokra hosszabb megtérülési idők adódtak. 15) Pontosan, képletszerűen szerepeltetni kellene az anyagban, hogy a hőértékesítési ár / gázár arány hogyan kerül kiszámításra. A hőértékesítési ár / gázár arány az egyes években értékesített hőmennyiségekkel súlyozott hőértékesítési árak és gázárak arányaként kerül kiszámításra. Képlettel: 2008 (HM * HÁ ) i 2004 i i, 2008 ahol (HM *GÁ ) i 2004 i i HM i : az i-edik évben értékesített hőmennyiség HÁ i : az i-edik évre vonatkozó hőértékesítési átlagár GÁ i : az i-edik évre vonatkozó benchmark gázár 16) Ha a termelőegység 2008-ban indult és nem teljes éven át üzemelt, akkor az egyszerű arányosítás torzító hatású lehet. Előfordulhat továbbá, hogy a termelő éven belül eltérő árakat alkalmaz (pl. árengedmény a fűtési idényen kívül). Ezekben az eseteken tekintettel a döntés súlyára is a 2009. évi adatokat is figyelembe kellene venni. A javasolt számítás leírását pontosítani fogjuk. Az új benchmark ár így kapható meg: 12 (HMi *KGÁ i ) / 12 HM (FFi *KGÁ i ) *BGÁ 12 FF i k i 1 x 2008 i k i 12 i 1 i, ahol: k: az üzembe helyezés hónapja HM i : az adott termelő által az i-edik hónapban értékesített hőmennyiség KGÁ i : az i-edik hónapban érvényes közüzemi gázár BGÁ 2008 : a 2008. évre vonatkozó benchmark gázár FF i : a kötelező átvételben részesülő, hővel kapcsoltan villamos energiát termelő erőművek földgáz felhasználása a 2008. év i-edik hónapjában. Ez a probléma csak néhány erőművet érint. Kérjük, hogy amennyiben valamilyen speciális körülmény miatt ez valamelyikükre alapvetően torzító hatású, akkor részletes és számszerű indokolással küldje meg erre vonatkozó hozzászólását a Hivatalnak ezen anyag közzétételét követő egy héten belül. 6
17) A kapcsolt és nem kapcsolt termelést is végző erőművekre vonatkozó nem kapcsolt hőár meghatározás (a benchmark földgáz ár 120%-a) teljesen elfogadhatatlan, mivel kiemelkedően hátrányosan érinti ezen termelőket. Ez nem fedezi a kazán állandó költségeit. Ezek az állandó költségek függetlenek a gázártól. Ezekben az esetekben használja a kérelmezők által benyújtott megosztási módszert a Hivatal, vagy kerüljön sor egyedi elbírálásra. Az egyes társaságok esetében a megosztások igen különböző eredményt mutatnak. A Hivatal továbbra is egységes elveket kíván alkalmazni. A Hivatal által alkalmazott számítás valóban egyszerűsítéseket tartalmaz, de a Hivatal úgy gondolja, hogy ez a módszer és érték jelen vizsgálat szempontjából elfogadható. 18) Az alkalmazott 10%-os nominális, adózás utáni diszkontrátát legalább 12%-ra kellene növelni. A hivatkozott 8%-os németországi kamatláb magasabb kamatfelárat tartalmaz. A Hivatal a kamatok adócsökkentő hatásának, illetve ez egyéb adóalap módosító tételek hatásának kompenzálására kissé alacsonyabb diszkontrátát alkalmazott. Véleményünk szerint az alkalmazott 10%-os adózás utáni diszkontráta megfelelő. 19) A benchmark karbantartási díjak a jelentősebb gázmotorgyártók által megajánlott fajlagos karbantartási díjtételeknél lényegesen alacsonyabbak. Az általunk figyelembe vett értékek a kérelmekhez benyújtott adatokból származnak. 20) A karbantartási költség esetén nem világos, hogy az időszakosan felmerülő közepes és nagyjavítások költsége milyen módon került a modellben figyelembe vételre. A közepes és nagyjavítások költségei az adatszolgáltatásokból sem igazán egyértelműek. Egyes termelők ezt a karbantartási költségben szerepeltették, másoknál ez az időszaki beruházásoknál található, másoknál feltehetően más költségsorokon szerepel (pl. egyéb költségként). 7
Megjegyezzük továbbá, hogy a felújítások új beruházásnak is tekinthetőek, melyek megtérítésére már nem feltétlenül az eredeti feltételek alkalmazandóak. Például folyamatos felújítások esetén a projekt esetleg sosem lenne megtérültnek tekinthető. Mindazonáltal a közepes és nagykarbantartások figyelembevétele okán a beruházási költségeket 5%-kal megnöveltük. 21) Javasoljuk az adatszolgáltatásból származó és figyelembe venni tervezett egyéb költségek további közelítését. A Hivatal nem tartja indokoltnak a figyelembe vett egyéb költségek további emelését. 22) Az átlagos beruházási költségek nem vesznek figyelembe egyes specialitásokat (pl. alacsony zajhatárérték, távhőrendszer fejlesztés). A VET 171. (5) bekezdése az átlagos megtérülési idők figyelembevételét említi. Ez alapozza meg azt is, hogy az átlagos beruházási költségeket vegyük figyelembe. Feltehetően a legtöbb esetben vannak specialitásai a beruházásoknak, de ezek figyelembevételére a kérelmek nagy száma okán sincs lehetőség. 23) A fajlagos beruházási költségek túl alacsonyak, 20-30%-kal növelni kellene őket a teljes mérettartományra vonatkozóan, de legalább 2,5 MW felett. A figyelembe vett beruházási költségek a kérelmekhez benyújtott adatokon alapulnak. Ennek ellenére a zöldmezős beruházások beruházási költségeit 5%-kal megemeltük. A közepes és nagykarbantartások figyelembevétele okán a beruházási költségeket további 5%-kal emeltük (mind a zöldmezős, mind a nem zöldmezős kategóriában). 24) Lehetséges-e, hogy a zöldmezős beruházások fajlagos beruházási költségei az átlagtól a szórásnál nagyobb mértékben tértek el, ezért nem is kerültek figyelembevételre a regressziós modellben? 8
Összesen 13 esetben volt a fajlagos beruházási költség az átlagtól a szórásnál nagyobb mértékben magasabb. Ezek közül három volt zöldmezős beruházás. Összesen 84 adatot használtunk, amelyből 38 volt zöldmezős beruházás. Nem mondható tehát, hogy főként zöldmezős beruházásokat szűrtünk volna ki kiugró értékekként. Megjegyezzük, hogy a zöldmezős beruházások esetében üzenet értékkel 5%-kal magasabb beruházási költséget vettünk figyelembe. 25) Helytelennek tartjuk a zöldmezős és nem zöldmezős beruházások összemosását. A zöldmezős beruházások jelentősen drágábbak, ezért javasoljuk az alaptábla szerinti megtérülésre vonatkozó, egynél nagyobb szorzótényező alkalmazását. A kérelmekhez beérkezett adatok elemzése alapján a zöldmezős és nem zöldmezős beruházások közötti különbség nem mutatkozott szignifikánsnak. Ez valóban meglepő eredmény és ellentmondani látszik a logikai megfontolásoknak. A Hivatal az adatokból származó eredmények ellenére az észrevételek alapján a zöldmezős beruházásokat 5%-kal magasabb beruházási költségen veszi figyelembe a végleges anyagban. 26) A földgáz benchmark ár túl alacsony, az átlagárat néhány egészen nagy egység húzta le, a kisebb termelők többsége azonban ennél drágábban vásárolt földgázt. Elfogadtuk az észrevételt és a földgáz árakra vonatkozóan két kategóriát különítettünk el az éves villamosenergia-termelés alapján: 20 GWh/év alatt 20 GWh/és és fölötte Ezen kategóriákra eltérő benchmark árak vonatkoznak. 27) A 2009. évi földgáz rendszerhasználati díjak emelkedtek az anyagban szereplő árakhoz képest. Az új, október 1-től érvényes díjtételeket vesszük figyelembe a végső változatban. 9
28) A földgáz rendszerhasználati díjak közül kimaradtak a tárolási költségek. A 14. sz. táblázatban szereplő díjelemekkel számolt rendszerhasználati díjnak kb. 10%-a a tároláshoz kapcsolódó díjtétel (ki-, és betárolás, tárolói mobil díj). A Hivatal a rendszerhasználati díjakat 10%-kal magasabb értéken fogja figyelembe venni. 29) A 2008-ig figyelembe vett földgáz árak alulkalkuláltak, minimum 5%-os emelésüket javasoljuk. A figyelembe vett árak a kérelmekhez benyújtott adatokon alapulnak. Megkülönböztettük a 20 GWh/év alatti és az afölötti kategóriákat, az előbbiben a gázárak magasabbak lettek. 30) A kapcsolt termelés jövőjét inkább másfajta támogatási rendszerrel, például a piaci folyamatokat figyelembe vevő valamilyen tanúsítványrendszerrel kellene megoldani. A jelenlegi KÁT rendszer kerüljön meghosszabbításra 2011. december 31-ig, hogy ez az új rendszer megfelelően kidolgozásra kerülhessen. Javaslatunk a jogszabályi környezet keretei között kívánja megoldani a kötelező átvétel meghosszabbításának kérdését. A javasolt változtatás a VET módosítását igényelné, ami nem a Hivatal kompetenciája. 31) A távhő-felhasználók egyúttal villamosenergia-felhasználók is és az éves távhő-díj 2-4-szerese a villamosenergia-fogyasztásnak. A villamosenergia-felhasználók és a távhő-felhasználók közötti keresztfinanszírozás elemzése véleményünk szerint igen komplex kérdéskör, különösen ha a távfűtés és egyéb fűtési módok viszonyát is figyelembe vesszük. Ez az elemzés nem tárgya a jelenlegi hatósági eljárásnak. 32) További hatásvizsgálatok szükségesek. Ezeknek ki kellene térniük az alábbi kérdésekre: a) a kötelező átvételből ily módon kieső kapcsolt villamosenergia-termelés mekkora hányada helyezhető el a piacon és milyen áron, b) mekkora lesz a leálló kapacitás és ennek mekkora hányada pótolható esélyesen új kapcsolt termelő kapacitással, 10
c) fentiek alapján a kapcsolt ellátáson maradó távhőnél mennyivel nő a hő beszerzési ára, d) mekkora távhőmennyiség kerül ki a kapcsolt energiatermelésből, és ez milyen áremelkedést jelent ennél a hőmennyiségnél, e) a leálló villamos kapacitás pótlása mennyibe kerül, f) az elmaradó kapcsolt energiatermelés miatt mennyivel nő és mennyi lesz a növekmény-költsége az energia-importnak, g) az elmaradó ÜHG-kiváltás mennyiért pótolható más eszközökkel. Úgy véljük, hogy a kapcsolt gázmotorok kötelező átvételből való kikerülése esetén sem valószínű a már működő motorok tömeges leállítása. Ez nyilvánvalóan nagymértékben függ a villamos energia és a hőenergia piaci árától. Számításaink szerint még az általunk figyelembe vett igen alacsony villamos energia piaci árak mellett is lehetőség van arra, hogy a termelők elkerüljék a veszteséges működést. A hőértékesítési árak korlátja a nem kapcsoltan (kazánban) termelt hő ára. A kapcsolt energiatermelés nagyobb hatékonysága miatt úgy véljük, hogy ezek a technológiák versenyképesek lesznek a hagyományos technológiákkal szemben, ezért támogatás nélkül sem kerülnek leállításra. A versenyképességet tovább erősíti, hogy a CO2 kibocsátási egységeknek várhatóan egyre kisebb része kerül majd ingyenesen allokálásra. Álláspontunk szerint a kapcsoltan termelt villamos energia piaci értékesítési kényszere arra ösztönzi a tulajdonosokat, hogy kihasználják azokat a helyi lehetőségeket, amelyek a települések szabad energia beszerzésének optimalizálásában rejlenek. Számos sikeres európai példa mutatja, hogy a települési szinten kialakított egységes energiapolitikai elképzelések keretében megtalálható a helye a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésnek. A rendszerszintű tartalékok piacán elérhető árbevétel szintén növelheti a motorok gazdaságosságát. A termelők többsége úgy nyilatkozott, hogy a MAVIR által elvárt követelmények teljesítésének jelenleg sincs műszaki akadálya. 33) Nincs átmeneti támogatás, egy erőmű vagy bekerül a KÁT-os körbe és gazdaságosan üzemeltethető vagy kikerül belőle és gazdaságosan nem üzemeltethető. A VET 171. (5) bekezdése szerint a kötelező átvétel csak változatlan feltételekkel (átvételi árral) hosszabbítható meg. 11
34) A valós idejű üzemirányítási mérés megvalósításához szükséges, hogy a MAVIR, illetve az elosztói engedélyes valós idejű hozzáférést engedélyezzen az elszámolási mérőhöz. A Hivatal konzultálni fog ebben az ügyben a hálózati engedélyesekkel. 35) Jelentősen hátrányos helyzetbe hozza a befektetőket, hogy most már polgárjogi szerződés megkötéséről kellene tárgyalni a MAVIR-ral. A Hivatal véleménye szerint az említett szerződés egyszerűen a jelenleg érvényes szerződés meghosszabbításával is kezelhető. 36) A tervezetben nem látjuk kiemelten kezelni a VET 171 (5) bekezdésben foglaltakat. Ezen bekezdés szerint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerében történő részvételből származó előny a távhőfogyasztókhoz kimutathatóan eljut, a megtermelt hasznos hő 70%-ot meghaladó mértékben lakossági távhő és külön kezelt intézmény céljára kerül értékesítésre, és a termelő vállalja, hogy legkésőbb 2011. december 31-ig a termelő kapacitását alkalmassá teszi az 5. (1) bekezdése szerinti erőművi teljesítőképesség felajánlására és a hőfogyasztáshoz nem kötött működésre is. A konzultációs anyag 2. verziójának I.1. I.3. részei tárgyalják részletesen a fenti témaköröket. 37) A távhőszolgáltatókat, akik megvásárolták a már működő gázmotorokat, azért, hogy a törvényben rögzítetteknek eleget tegyenek, és így valóban a távhőfogyasztók élvezhessék a kapcsolt energiatermelés hasznát, azokat felállított teóriák alapján kizárják, így 2011. január 01-től valószínűsíthetően 100%-ban emelkedjen a távhődíj. A Hivatalnak nem célja egyes csoportok hátrányos helyzetbe hozása. A VET 171. (5) bekezdését legjobb tudásunk szerint próbáltuk alkalmazni. 12