Magyar Bányászati és Földtani Hivatal JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE (Tervezet) Budapest, 2011. december
Jászberény terület geotermikus koncessziós jelentése. (Tervezet) 2011. december JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE (Tervezet) A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása alapján a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősült az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéregrész. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter koncessziós pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével, az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt a koncessziós jelentés I. részét a törvény értelmében a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A koncessziós jelentés II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a koncessziós területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra. i
Jászberény terület geotermikus koncessziós jelentése. (Tervezet) 2011. december A koncessziós jelentés tartalma I. Jászberény terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása III. A Jászberény koncessziós területre vonatkozó tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján. ii
Jászberény terület geotermikus koncessziós jelentése. (Tervezet) 2011. december
Jászberény terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (Nyilvános változat) Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Zilahi-Sebess László 1, Gyuricza György 2 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita 2, Gál Nóra 2, Gulyás Ágnes 1, Hegyi Róbert 4, Horváth Zoltán 1, Jencsel Henrietta 1, Kerékgyártó Tamás 2, Kovács Gábor 3, Kovács Zsolt 1, Kummer István 1, Lajtos Sándor 2, Lendvay Pál 1, Müller Tamás 2, Palotás Klára 2, Paszera György 1, Szőcs Teodóra 2, Tahy Ágnes 4, Tóth György 2, Tóthné Makk Ágnes 2, Újháziné Kerék Barbara 2, Zsámbok István 2, Veres Imre 3 1 Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) 2 Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) 3 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 4 Vízügyi és Természetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) Budapest, 2011. november 30.
Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás 2011.11.30. Lektorálta: Dr. Püspöki Zoltán 2011.09.15. Hegybíró Zsuzsanna 2011.11.30. Gáspár Emese 2011.11.30. A Jelentés: 124 oldalt 29 ábrát 47 táblázatot 5 mellékletet 1 függeléket tartalmaz.
Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 1. A koncessziós pályázatra javasolt terület jellemzése... 3 1.1. Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása a határoló sokszög EOV koordinátái, térbeli elhelyezkedésének magassági szintekkel (mbf) történő lehatárolása (ELGI, MÁFI)... 3 1.1.1. Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása... 3 1.1.2. A koncessziós terület természetvédelem alatt álló területeinek elhelyezkedése8 1.2. A területhasználatok térképi bemutatása (CORINE LC) (MÁFI)... 11 1.3. Talajtani, földtani, vízföldtani, tektonikai jellemzés, megkutatottság (geológiai, geofizikai) (MÁFI, ELGI)... 12 1.3.1. Talajtani jellemzők (MÁFI)... 12 1.3.2. A terület földtani viszonyai (MÁFI)... 14 1.3.3. A terület vízföldtani viszonyai (MÁFI)... 21 1.3.4. A terület vízminőségi képe... 22 1.3.5. Hidrodinamikai rendszerek, nyomásállapotok, geotermikus viszonyok (ELGI)... 25 1.3.6. A terület tektonikai viszonyai (MÁFI, ELGI)... 26 1.3.7. A terület megkutatottsága (geológiai, geofizikai) (ELGI)... 34 1.4. A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a védett területek, a területet érintő felszíni és felszín alatti víztestek és állapotuk, a monitoring hálózat, és a felszín alatti vízkivételi tevékenység bemutatása (kitermelt víz mennyisége, minősége és hőmérséklete, cél szerinti eloszlása), vízbázis védőterületek és védőidomok megadása (MÁFI, VKKI).. 41 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni víztestek... 41 1.4.2. Felszín alatti víztestek... 41 1.4.3. Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok... 43 1.4.4. Nyilvántartott gyógy- és ásványvizek... 43 1.4.5. Nyilvántartott hévíz kutak... 44 1.4.6. Határmenti víztestek... 46 1.4.7. Állapotértékelés... 46 1.5. A terület termálvíz-készletének geotermikus energia célú hasznosítása, az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok, ismert egyéb nyersanyagok (ELGI, MÁFI)... 48 1.5.1. A terület termálvíz-készletének geotermikus energia célú hasznosítása (ELGI)... 48 1.5.2. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok, ismert egyéb nyersanyagok (ELGI, MÁFI)... 49 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH)... 53 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata... 54 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok (ELGI)... 54 2.1.1. A terület geotermikus viszonyai... 56 2.1.2. A várható geotermikus energia nagysága... 61 a
2.2. A várható kutatási és termelési módszerek és a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása (ELGI)... 63 2.2.1. A kutatási módszerek bemutatása... 63 2.2.2. A várható termelési módszerek bemutatása... 65 2.2.3. A bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása... 66 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek - szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás - általános leírása (MBFH)... 69 2.4. A kitermelt szilárd ásványi nyersanyag elszállítására rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra bemutatása (MÁFI)... 69 2.4.1. Közút- és vasúthálózat... 70 2.4.2. Villamosenergia hálózat... 73 2.4.3. Levegőminőség... 74 2.5. A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél bemutatása (ELGI)... 78 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása (ELGI)... 84 2.7. A terhelés várható időtartama (ELGI)... 86 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek (MBFH, ELGI)... 87 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése... 89 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat (MÁFI, ELGI)... 89 3.1.1. A harántolt rétegek szennyezés-érzékenysége... 89 3.1.2. A felszíni hatásviselő környezeti elemek... 92 3.1.3. A tevékenység során fellépő környezeti terhelések... 93 3.1.4. Levegőtisztaság védelem... 95 3.1.5. Zajhatás és rezgések... 95 3.1.6. A talajvízre gyakorolt hatások... 96 3.1.7. A felszíni vizekre gyakorolt hatások... 97 3.1.8. Természetvédelem... 98 3.1.9. Tájvédelem... 99 3.1.10. A termőföld védelme... 99 3.1.11. Erdőgazdálkodás, vadvédelem... 99 3.1.12. Örökségvédelem... 100 3.1.13. Társadalmi vonatkozások... 100 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisra, védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (MÁFI, VKKI)... 101 3.2.1. Hatások a rezervoárok szintjén... 101 3.2.2. Hatások a rezervoár és a felszín között... 102 3.2.3. Hatások a felszínen, vagy a felszín közeli talajvizekben... 102 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH)... 103 Hivatkozások, szakirodalom... 105 Függelék... 111 b
Ábrajegyzék 1. ábra: A koncessziós terület elhelyezkedése... 3 2. ábra: Természetvédelmi területek a Jászberény koncessziós területen... 9 3. ábra: A koncessziós terület területhasznosítása (CORINE)... 11 4. ábra: A fontosabb talajtípusok eloszlása a koncessziós területen... 12 5. ábra: A koncessziós területen áthaladó földtani szelvények nyomvonala... 15 6. ábra: A Jászberény terület pre-kainozoos aljzat térképe... 16 7. ábra: ÉÉNy DDK csapású földtani szelvény a terület DNy-i részén... 17 8. ábra: NyÉNy KDK csapású földtani szelvény a terület DNy-i részén... 18 9. ábra: ÉÉNy DDK csapású földtani szelvény a terület ÉK-i részén... 19 10. ábra: A felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták összes oldottanyag (mg/l) tartalmának eloszlása... 23 11. ábra: Felső pannon vizek összes oldottanyag tartalmának eloszlása... 24 12. ábra: A koncessziós terület felszín alatti vizeinek főbb vízminőségi paramétereinek alakulása a mélység függvényében... 25 13. ábra: A koncessziós területet hosszában keresztező DNyNy ÉKK-i irányú földtani szelvény... 29 14. ábra: A koncessziós területet ÉNy DK-i irányban keresztező földtani szelvény... 30 15. ábra: ÉNy DK csapású földtani szelvény Tóalmás és Jászberény között... 31 16. ábra: A koncessziós terület tágabb környezetének fontosabb fiatal tektonikai elemei... 32 17. ábra: A területet keresztező értelmezett szeizmikus időszelvény... 33 18. ábra: Felszíni víz használata a területen és annak környezetében... 42 19. ábra: Víztermelő kutak, üzemelő és távlati vízbázisok, és a porózus felszín alatti víztestek az érintett területen... 44 20. ábra: A kutatási területre és környezetére eső ásvány-, gyógy- és hévíz kutak a vízadó porózus termál víztestek feltüntetésével... 45 21. ábra: A Jászberény koncessziós területen és környezetében hatályos ásványbányák és a megkutatott nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza... 51 22. ábra: A Szirák 2/a fúrás egyszerűsített rétegsora, geotermikus gradiens, hővezető-képesség és hőáram változása... 58 23. ábra: A hőmérséklet mélységfüggése a koncessziós terület környezetében... 59 24. ábra: A geotermikus gradiens mélységfüggése a koncessziós terület környezetében... 60 25. ábra: A Jászberény terület közlekedési hálózatának térképe... 71 26. ábra: A Jászberény terület villamosenergia ellátásának térképe... 74 27. ábra: A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása (balra: 2010, jobbra 2020)... 81 28. ábra: Jellemző CO 2 kibocsátási értékek működő a) elektromos- és b) hőerőműre különböző energiahordozók alkalmazása esetén... 82 29. ábra: Geotermikus erőművek hatásfoka a kútfejen mért hőmérséklet függvényében... 83 c
Táblázatok 1. táblázat: A Jászberény terület vállalkozó által javasolt sarokpontjai... 4 2. táblázat: A Jászberény terület sarokpontjai a hatályos bányatelkek eltávolítása után... 4 3. táblázat: A Jászberény területre eső települések (közigazgatási határok felsorolása, 22 település)... 5 4. táblázat: A tájhasznosításra vonatkozó adatsorok... 11 5. táblázat: A koncessziós terület középpontjában mélyített Nagykáta Nkata 1 * fúrás összefoglaló rétegsora... 20 6. táblázat: Korábbi szénhidrogén-kutatási területek a területen... 34 7. táblázat: 2500 m-es mélységet elért fúrások a Jászberény területen (MÁFI)... 35 8. táblázat: Pre-tercier aljzatot, illetve eocént harántolt fúrások a Jászberény területen (MÁFI)... 35 9. táblázat: Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint a Jászberény területre eső fúrások... 36 10. táblázat: A Jászberény területet érintő 3D szeizmikus mérések... 37 11. táblázat: Az FGBA-ban digitális formában elérhető 3D mérési anyagok... 37 12. táblázat: Az FGBA-ban digitális formában elérhető 2D mérési anyagok... 37 13. táblázat: VSP mérések a Jászberény területen... 38 14. táblázat: Az FGBA-ban jelenleg elérhető VSP és szeizmokarotázs mérések a Jászberény területen és környezetében... 38 15. táblázat: Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a Jászberény területen (ELGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis)... 39 16. táblázat: Digitális formában jelenleg az ELGI-ben elérhető, MOL által 1992 98 közt mért mélyfúrás-geofizikai mérések a Jászberény területen... 40 17. táblázat: Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből... 41 18. táblázat: Védőterülettel rendelkező felszín alatti ivóvízbázisok a koncessziós területen... 43 19. táblázat: Nyilvántartott gyógy- és ásványvíz termelőkutak a koncessziós területen és környezetében... 43 20. táblázat: Nyilvántartott hévíz kutak a koncessziós területen... 45 21. táblázat: A felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotának összefoglaló értékelése... 46 22. táblázat: Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es környezetében... 47 23. táblázat: A VKI monitoring programjában szereplő kutak a lehatároló négyszög területén... 48 24. táblázat: A VKI Törzslista alapján energetikai célú hasznosításba vont termálkutak Jászberény környezetében (Energy=Y)... 49 25. táblázat: A hatályos szénhidrogén-kutatási területek a Jászberény területen... 50 26. táblázat: A hatályos szénhidrogén-bányatelkek a Jászberény területen... 50 27. táblázat: A Jászberény koncessziós területen és környezetében megkutatott ásványi nyersanyag készletek tájékoztató adatai... 52 28. táblázat: A Jászberény koncessziós területen hatályos ásványbányák tájékoztató adatai... 52 29. táblázat: Hőáram adatok (DÖVÉNYI et al. 1983, DÖVÉNYI 1994, LENKEY 1999)... 56 d
30. táblázat: A fontosabb preneogén képződmények várható hővezető-képesség értékei (DÖVÉNYI 1994)... 57 31. táblázat: Szirák 2/a fúrás hőáram meghatározásához használt adatok (DÖVÉNYI, HORVÁTH 1988 p. 207)... 57 32. táblázat: Az 1% repedés porozitású mészkőtömb jellemző paraméterei... 62 33. táblázat: Az egyes szennyezési zónák besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján... 75 34. táblázat: A Jászberény koncessziós terület településeinek szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján... 75 35. táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációhoz tartozó települések szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján 1... 76 36. táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációhoz tartozó települések szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján 2... 76 37. táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomeráció szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján 1.... 76 38. táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomeráció szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján 2.... 76 39. táblázat: A geotermikus energiától elvárt teljes hozzájárulás (beépített kapacitás, bruttó villamosenergia-termelés) a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányaira Magyarországon (2010 2014: kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzés) (NCsT 2010 F/10.a táblázat)... 80 40. táblázat: A geotermikus energiától elvárt teljes hozzájárulás (az energia teljes fogyasztása) a megújuló energiaforrásokból előállított fűtés és hűtés részarányaira Magyarországon (2010 2020-ban vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzések) (NCsT 2010 F/11. sz. táblázat)... 80 41. táblázat: Rövidítések... 111 42. táblázat: Jelkulcs Magyarország pre-kainozoos földtani térképéhez (HAAS et al. 2010)... 113 43. táblázat: Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések Jászberény területre... 114 44. táblázat: A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a Jászberény területre... 115 45. táblázat: 2D szeizmikus mérések a Jászberény területen... 116 46. táblázat: Nyilvántartott hévíz kutak... 118 47. táblázat: Védőterülettel rendelkező felszín alatti ivóvízbázisok a koncessziós területen és környezetében... 120 Mellékletek 1. melléklet: Helyszínrajz: Jászberény... 2. melléklet: Területhasználat (CORINE): Jászberény... 3. melléklet: Pre-kainozoos aljzat (HAAS et al. 2010): Jászberény... 4. melléklet: Szénhidrogén-kutatási fedettség: Jászberény... 5. melléklet: Fúrási és geofizikai felmértség: Jászberény... e
f
Bevezetés A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 2010. év elejei módosítása alapján a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősült az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéregrész. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter koncessziós pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével, az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A 103/2011. (VI. 29.) Kormányrendelet az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területek komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról jogszabály alapján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI), a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), valamint a Vízügyi és Természetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI), valamint a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével közreműködésével, elkészítette a Jászberény geotermikus koncessziós terület érzékenység-terhelhetőség vizsgálati tanulmányát (1. ábra, 1. melléklet). Az érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályozza, amelynek értelmében a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talajés földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a 103/2011. (VI. 29.) Korm. Rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg: 1. A koncessziós pályázatra javasolt terület jellemzése. 1.1. Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása a határoló sokszög EOV koordinátái, térbeli elhelyezkedésének magassági szintekkel (mbf) történő lehatárolása. 1.2. A területhasználatok térképi bemutatása (CORINE LC). 1.3. Talajtani, földtani, vízföldtani, tektonikai jellemzés, megkutatottság (geológiai, geofizikai). 1.4. A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a védett területek, a területet érintő felszíni és felszín alatti víztestek és állapotuk, a monitoring hálózat, és a felszín alatti vízkivételi tevékenység bemutatása (kitermelt víz mennyisége, minősége és hőmérséklete, cél szerinti eloszlása), vízbázis védőterületek és védőidomok megadása. 1.5. A terület termálvíz-készletének geotermikus energia célú hasznosítása, az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok, ismert egyéb nyersanyagok. 1
1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások. 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata. 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok. 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek és a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása. 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek - szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás - általános leírása. 2.4. A kitermelt szilárd ásványi nyersanyag elszállítására rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra bemutatása. 2.5. A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél bemutatása. 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása. 2.7. A terhelés várható időtartama. 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek. 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése. 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat. 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisra, védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása. 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása. A geotermikus koncesszió egyben a fluidumbányászat sajátossága, hogy a művelet elsősorban a felszín alatti, tehát a földtani környezetet, azaz a földtani közeget érinti, így a vizsgálatot elsősorban ebben az irányban végeztük. A felszíni környezet vizsgálatából abból kiindulva, hogy a geotermikus energiatermelés valamennyi bányászati tevékenységhez képest kisebb mértékű környezeti terhelést okoz csak a legszükségesebb, általános lépéseket végeztük el. Alapkoncepciónk szerint a felszíni környezet terhelésének vizsgálata már a telephely ismeretében készítendő előzetes hatástanulmány részét kell, hogy képezze. Ez főként az ún. közvetett hatásokra és folyamatokra vonatkozik, melyek elemzése már a működő létesítmény tényleges közvetlen hatásainak ismeretében történhet. 2
1. A koncessziós pályázatra javasolt terület jellemzése 1.1. Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása a határoló sokszög EOV koordinátái, térbeli elhelyezkedésének magassági szintekkel (mbf) történő lehatárolása (ELGI, MÁFI) A Jászberény területre vonatkozó geotermikus vállalkozói kezdeményezés érkezett be a MBFH-ba. A koncessziós területet az 1. ábra és az 1. melléklet mutatja be. A terület sarokpontjait 1. táblázat tartalmazza. 1. ábra: A koncessziós terület elhelyezkedése A lila poligon vállalkozó által javasolt koncessziós területet jelzi 1.1.1. Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása A koncessziós terület lehatárolása a megfelelő szintű földtani geofizikai ismeretek függvényében a kiválasztott térrész megfelelő kőzettani, tektonikai, hidrogeológiai adottságai alapján történik. A koncessziós terület lehetőség szerint legyen önálló medencerész, tartalmazzon tektonikai elemeket, legyen karbonátos kőzet az aljzatban vagy legyen az alaphegységi kőzeten vastag mállási kéreg, kedvező legyen a várható vízhozam, hőmérséklet, legyenek ismeretek a terület szeizmicitásáról, valamint legyen a területen, 3
vagy annak közvetlen közelében sikeres termálfúrás, ismert tároló-szerkezetek. Ugyanakkor kizáró ok lehet olyan bányászati tevékenység esetünkben a szénhidrogénbányászat, melyek folyamán nemkívánatos, esetleg kárt okozó kölcsönhatások léphetnek fel a különböző tevékenységek között. (Értelemszerűen tehát a felszíni bányászati tevékenység a geotermikus energiatermelés során nem lehet kizáró ok.) A kijelölt koncessziós terület a Közép-magyarországi nyírási zóna erősen tektonizált területére esik (ld. 1.3.2. és 1.3.6. fejezet, 3. melléklet). A 2500 m alatti tartományban a potenciális vízadók a Közép-magyarországi-Főegységen belül a Közép-dunántúliegységhez tartozó mezozoos karbonátos összletek (3. mellékleten 58-es jelű egység: középső felső triász platform és medence fáciesű karbonátos összletek), illetve potenciálisan az ezzel az összlettel hidraulikusan összefüggő eocén karbonátos összletek. HDR EGS technológia (2.2.2.2. fejezet) alkalmazása esetén a koncessziós terület egyéb részei is szerepet kaphatnak. A sokszög alakú koncessziós terület körül kizárólag technikai okokból kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú területet (5 km-es környezet). A vizsgálatot és az adatgyűjtést részben erre a térrészre is kiterjesztettük. Az eredeti vállalkozói kezdeményezés területére 3 jelenleg hatályos szénhidrogénbányatelek esik. A ténylegesen kiírásra javasolt koncessziós terület kijelölésénél a szénhidrogén bányatelkeket (bányaterületeket, 25. táblázat) kizártuk. A vállalkozó által kezdeményezett koncessziós terület valamint 5 km-es környezetének sarokpontjait a 1. táblázat adja meg. A hatályos szénhidrogén-bányatelkek eltávolítása után megmaradt és koncesszióra javasolt terület sarokpontjait a 2. táblázat listázza és az 1. melléklet jeleníti meg. 1. táblázat: A Jászberény terület vállalkozó által javasolt sarokpontjai Id Koncessziós terület Id 5 km-es környezet eovy (m) eovx (m) eovy (m) eovx (m) 0 672000 219500 0 667000 255000 1 672000 221500 1 731000 255000 2 689000 234000 2 731000 214500 3 710500 241000 3 667000 214500 4 726000 250000 4 667000 255000 5 726000 247000 6 706000 229000 7 672000 219500 2. táblázat: A Jászberény terület sarokpontjai a hatályos bányatelkek eltávolítása után Id Koncessziós terület Id 5 km-es környezet eovy (m) eovx (m) eovy (m) eovx (m) 1 697245 236690 0 667000 255000 2 696198 235500 1 731000 255000 3 696198 234649 2 731000 214500 4 697002 234648 3 667000 214500 5 699153 237301 4 667000 255000 6 710500 241000 4
Id Koncessziós terület Id 5 km-es környezet eovy (m) eovx (m) eovy (m) 7 726000 250000 8 726000 247000 9 706000 229000 10 672000 219500 11 672000 221500 12 689000 234000 13 697245 236690 Bányatelek miatt kivágott rész 1 680898 227301 2 683001 228003 3 684301 227200 4 684304 227000 5 681850 225583 6 680898 226700 7 680898 227301 1 700460 001 2 701001 151 3 701301 230700 4 700800 230149 5 700198 230800 6 700460 001 A terület vertikális lehatárolása: 2500 és 4000 mbf közti térrész. Az ÉK DNy-i irányban elnyúlt sokszög alakú terület ÉK-i részén található Jászberény városa (1. melléklet). ÉK-en folyik át a Zagyva folyó, a koncessziós terület középen pedig a Tápió. A természetvédelmi területeket az 1.1.2. fejezet és az 1. melléklet, 2. ábra mutatja be. A koncessziós területre 22 település közigazgatási területe (kül- és/vagy belterülete) esik (ezek közül Pánd közigazgatási területe az ÉK-i csücskén néhány m 2 -es területen érinti a koncessziós területet, 3. táblázat). eovx (m) 3. táblázat: A Jászberény területre eső települések (közigazgatási határok felsorolása, 22 település) Település Megye Település Megye Bénye Pest Péteri Pest Csévharaszt Pest Sülysáp Pest Gomba Pest Szentmártonkáta Pest Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok Tápióbicske Pest Jászdózsa Jász-Nagykun-Szolnok Tápióság Pest Jászfelsőszentgyörgy Jász-Nagykun-Szolnok Tápiószecső Pest Jászjákóhalma Jász-Nagykun-Szolnok Tarnaörs Heves Mende Pest Tóalmás Pest Monor Pest Úri Pest Nagykáta Pest Üllő Pest Pánd* Pest Vasad Pest *: Pánd területét mindössze néhány m 2 -es területen érinti a kijelölt koncessziós terület. 5
A terület Magyarország tájbeosztása alapján nagyrészt az Alföld nagytájhoz, egy Ny-i sáv pedig az Észak-Magyarországi-Középhegységhez tartozik. (1. ábra.) A koncessziós terület DNy-i, kb. 4 km hosszú darabja az Alföld nagytáj Dunamentisíkság középtájához tartozik, a Pesti-hordalékkúp-síkság kistáj ÉK-i zónájában helyezkedik el (DÖVÉNYI 2010). A kistáj 97 és 251 m közötti tszf. magasságú. K felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékvizeinek völgyei Ny K-i irányban mozaik- és sakktábla-szerűen szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 m/km 2, K és D felé az érték csökken. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A dél felé nyitott, félmedence-szerűen megjelenő kistáj jellemző domborzata a közepes magasságú, tagolt síkság. Déli irányban a felszínt futóhomokformák uralják, s a domborzat elveszti teraszos jellegét. A kistáj felszíni és felszínközeli képződményei a pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp anyagai, agyag, homok, kőzetliszt és kavics. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan futó ÉNy DK-i irányú törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak, melyek az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek. A kistáj Dunához közelebb eső részének felszíne gyakran parti buckákkal, futóhomokkal, löszszerű üledékekkel magasított. Egyes helyeken édesvízi mészkővel takart. A terület DNy-i harmadának nagyobbik részén az Észak-Magyarországi- Középhegységhez sorolt, a Cserhát középtájhoz tartozó Monor Irsai-dombság található. A kistáj 108 és 229 m közötti, átlagosan 150 m tszf. magasságú, DK felé hullámos síkságba átmenő alacsony, az Alföldbe mélyen benyúló dombság. A Ny DNy felé meredek, ÉK felé lankás lejtésű felszínt az ÉNy DK-i irányú, szimmetrikus eróziós völgyek és az ÉK DNy-i csapású aszimmetrikus völgyek sakktáblaszerűen tovább tagolják. A Pánd Pilis vonaltól É-ra a löszös és a deráziós formakincs, a DK-i szegélyen félig kötött futóhomokformák általánosak. A kistáj Ny-i pereme közepes mértékben erózióveszélyes. A kistáj alapkőzetei felső pannóniai korú agyagos üledékekből épülnek fel. Erre az Ős- Duna helyenként többszáz m vastagságú, keresztrétegzett homokot terített. A pleisztocén második felétől kissé megemelkedett, felszínét lösz, a Pilis Pánd vonaltól DK-re homokos lösz borította be. A Pilis Ceglédbercel és a Monor Bénye közti eróziós völgyekkel tagolt hátak 200 m tszf. átlagmagasságúak, Ny-i peremeiken, valamint a kistáj DK-i részén áthalmozott futóhomok csatlakozik hozzájuk. A koncessziós terület középső DNy-i része a Tápióvidékhez tartozik. A kistáj az Alföld nagytáj Észak-Alföldi-hordalékkúp-síkság középtáján, a Tápió Galga Zagyvavidék kistájcsoportjában található. A kistáj 95 és 202 m közötti tszf. magasságú, DK-i irányba húzódó, mintegy 25 km hosszú, általában 7 km széles hordalékkúp-síkság. A Gödöllői-dombságtól jól elkülönül, a Zagyva Galga hordalékkúp sík felé a határa elmosódott. Átlagos relatív reliefje 10 m/km 2. Az enyhén DK felé lejtő felszín ÉNy-i része az alacsony domblábi hátak és lejtők a 6
hullámos síkság domborzattípusba sorolhatók. Az egyébként meglehetősen egyveretű felszínen változatosságot a széles, lapos, sekély völgyet kialakító Tápió, és a korábbi szárazföldi területeken létrejött, ÉNy DK-i irányba rendeződött buckák jelentenek. A medencealjzatra több mint 1000 m vastagságú agyagos, homokos pannóniai korú rétegsor települ, fedőjében 30 50 m vastag, főként pleisztocén korú, folyóvizek által lerakott üledéksorral. A kistáj a Tápió hordalékkúpja. A kisméretű vízfolyás mindig csak finomszemű üledéket (főként homokot) szállított magasabb dombsági szakaszáról, ezért a kavicsszintek teljesen hiányoznak. A Tápió keleti szakasza a holocénben alakult ki. Az Alsó-Zagyva-sík süllyedése következtében bevágódott hordalékkúpjába, így a szárazon maradt hordalékkúp-részeken futóhomokos felszínek képződtek. A terület középső ÉK-i része a Hatvani-sík területéhez tartozik. A kistáj szintén az Észak-Alföldi-hordalékkúp-síkság középtáján, a Tápió Galga Zagyvavidék tájon található. A kistáj 97 és 209 m közötti tszf. magasságú teraszos hordalékkúp-síkság. Hatvan Hort vonalában tereplépcsővel különül el a hegyvidéki területek hegylábfelszínétől. Az átlagos relatív relief 5 m/km 2, Ny-on és É-on ennél magasabb értékek jellemzik. A kistáj középső és DK-i része hullámos síkság, illetve alacsonyabb fekvésű, enyhén tagolt síkság, Ny-i részét az alacsony domblábi hátak és lejtők uralják, É-i része közepes magasságú tagolt síkság. A felszín D felé enyhén lejt. A Zagyva és Galga hordalékkúpján holtmedrek jelentenek változatosságot. A keleti részen futóhomok-formák is találhatók. Az aljzat képződményeire több száz méter vastag, agyagos, homokos pannóniai korú rétegsor települ, melyen mintegy 20 25 km szélességben a Zagyva Galga hordalékkúp üledékei rakódtak le. Az utolsó jégkorszak végén, az Alsó-Zagyva-völgy süllyedésének következtében megerősödő bevágódás során az eredeti legyező alakú hordalékkúp K-i és Ny-i szegélye szárazon maradt. A Ny-i rész homokbuckás térszínét 2 8 m vastag löszlepel fedi, a K-i szárny homokját azonban a késő glaciálisban is formálta a szél, és csupán helyenként fedte be vékony löszös homoktakaró. A középső részt, mely a szabályozásokig mocsaras terület maradt, fiatal öntésképődmények borítják. A Jászság kistájat a koncessziós terület ÉK-i szárnya érinti, mely az Alföld nagytáj Közép-Tisza-vidék középtáján, ennek is Közép-tiszai-ártér kistájcsoportjában található. A kistáj 84,5 és 101 m közötti tszf. magasságú, enyhén D felé lejtő, túlnyomórészt folyóvizek által feltöltött síkság. A kistáj középső része az alacsonyártéri szintű síkság domborzattípusába sorolható. A vízrendezés előtt sekély tavakkal, mocsarakkal, apró szigetekkel tarkított területjelenleg is erősen belvízveszélyes. A K-i és Ny-i peremeken ármentes síksági részek is találhatóak. A felszíni formákat az alsószakasz jellegű folyóvizek feltöltő tevékenysége szabta meg, így a felszínt a kanyargós sekély holtmedrek, illetve a hozzájuk csatlakozó árterek uralják. Az ÉNy-i részen futóhomokformák is találhatók. Az északról érkező folyók (Zagyva, Tarna) a területre már finomabb üledékeket, túlnyomóan agyagot telepítettek. A 100 400 m posztpannóniai rétegsor zöme agyag, mely jól magyarázza, hogy a nagy kiterjedésű északi hordalékkúpok közén létrejött Jászság a pleisztocén folyamán mocsaras, vizenyős felszín volt. A pleisztocén végén a D-i és Ny-i felszíneket 1 4 m-es infúziós lösztakaró fedte be. A középső részeket 1 5 m vastagságú holocén folyóvízi öntésiszap, agyag és átmosott lösziszap fedi. ÉNy-on Jászberény és a Tápió völgye között a futóhomok található. 7
A koncessziós terület legkeletibb része a Gyöngyösi-síkhoz tartozik. A kistáj az Alföld nagytáj Észak-Alföldi-hordalékkúp-síkság középtáján, a Gyöngyös-Hevesvidék kistájcsoportjában található. A kistáj 93 és 135 m közötti tszf-i magasságú teraszos hordalékkúp síkság. A felszín arculata kettős. Nyugaton a Tarna és a Gyöngyös síkja alacsonyabb, csaknem teljesen sík (átlagos relatív relief 2 m/km 2 ); felszínét folyóvízi formák (holtmedrek, lefűzött morotvák) alkotják. Ez, a Zagyva és a Tarna magasabb hordalékkúpja közé ékelt vizenyősebb terület, típusát tekintve tagolt, ill. hullámos síkság. A keleti rész közepétől 5 10 m-es peremmel emelkedik ki a Tarna pleisztocén hordalékkúpjának megmaradt keleti szárnya (Hevesihomokhát), mely átlagosan 5 m/km 2 -es relatív reliefű, hullámos síkság; felszínét a szél formálta. A terület meghatározó képződménye a több száz méter vastag felső pannóniai korú üledéksor, mely dél felé vastagszik. Erre jelentős vastagságú, kaviccsal, durva homokkal jellemezhető pleisztocén hordalékkúp anyag települt, mely Aldebrőn, Kálon, Tarnabodon, Boconádon jelentős kavics készletet tartalmaz. A tartós süllyedés következtében a felszínen, ill. a felszín közelében csak felső pleisztocén és holocén korú üledékek találhatóak. A felső pleisztocénben még egységes Gyöngyös Tarna-hordalékkúp a holocén kezdetére élesen kettévált: míg a keleti, magasabb szárnyon löszös homokkal, homokos lösszel fedett futóhomok jellemző, addig a Ny-i, alacsonyabb rész infúziós lösszel és holocén folyóvízi feltöltésekkel borított. 1.1.2. A koncessziós terület természetvédelem alatt álló területeinek elhelyezkedése A koncessziós területet érintő természetvédelmi területek elhelyezkedését a 2. ábra és az 1. melléklet mutatja be. A vizsgált területen nemzeti park nem található, viszont a Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területi foltjai igen. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei a Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR: http://geo.kvvm.hu/tir/) adatai szerint foltszerűen jelentkeznek (elsősorban magterület és pufferterület, kisebb kiterjedésben ökológiai folyosó), valamint Natura 2000 hálózathoz tartozó területek is csak szórványosan fordulnak elő, kisebb-nagyobb kiterjedésben. 1.1.2.1. Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Érintett részei: Nyík-rét, I II-es tározó, mely a tájvédelmi körzet legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el, melynek csak az északi része nyúlik be a vizsgált területre. Felső-Tápió völgye: a Felső-Tápió mentén Tápiószecsőtől Tápiószentmártonig húzódik és több mint a fele a vizsgált területen helyezkedik el (É-i rész). Ehhez kapcsolódik a tájvédelmi körzet egyetlen, terjedelmesebb nyíltvizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. 8