Az előterjesztés címe: KÉRELEM FOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓS HUMÁN ÉS

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Dr. Kövesi János dékán Szervezeti egység: Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar AZ E L Ő T E R J E S Z T É S T a BME Szenátusa 2009. szeptember 28-i ülésén elfogadta Az előterjesztés címe: KÉRELEM FOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓS HUMÁN ÉS MŰSZAKI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉRE ÉS INDÍTÁSÁRA Az előterjesztést véleményezte (véleményezésen van)*: Rektori Tanács Gazdasági Tanács Gazdasági Bizottság Oktatási Bizottság Tudományos Bizottság * a megfelelő aláhúzandó

I. AZ ELŐTERJESZTÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A) AZ ELŐTERJESZTÉS SZAKMAI INDOKAI, ELŐZMÉNYEI, SAJÁTOSSÁGAI A rokkantsági ellátórendszerben jelenleg nem valósul meg az ún. komplex rehabilitáció. Az ellátórendszer korszerűsítésének célja, hogy a megmaradt munkaképességgel rendelkező megváltozott munkaképességűek reintegrálódjanak a munkaerőpiacra, a munkavégzés révén javuljon egzisztenciális biztonságuk, javulnak esélyeik a társadalmi részvételre. A fentiek megvalósítása elsősorban A komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése címmel az Országgyűlés által elfogadott, 2008-2013 között megvalósítandó átfogó nemzeti rehabilitációs projekt feladata. A Foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó szakon végzett szakemberek iránti társadalmi igény a következő területeken jelentkezik: műszaki tanácsadás és tervezés munkahelyek és munkakörnyezetek akadálymentesítéséhez, valamint támogató technológiák (assistive technology) fejlesztése, tesztelése, értékelése. A BME, a Semmelweis Egyetem (SE) és a Károly Róbert Főiskola (KRF) három, egymáshoz szorosan kapcsolódó rehabilitációs képzés közös kifejlesztésére és indítására konzorciumot hozott létre. Ez a három képzés a következő: Foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak (BME) Egészségbiztosítási szakorvos képzés (SE) Rehabilitációs gazdasági menedzser szakirányú továbbképzési szak (KRF) A Foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak gesztor kara a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (szervezője azon belül az Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet, ill. annak Ergonómia és Pszichológia Tanszéke), de a téma multidiszciplináris jellege miatt a főmodul oktatásában részt vesznek még a BME más karai, az egyes almodulok oktatásában pedig a SE és a KRF. A képzés bemeneti követelménye legalább BSc szintű oklevél műszaki, természet-, orvos-, egészség-, társadalom-, gazdaságtudományi vagy bölcsész (pszichológus) területen. A képzés a meglevő alapvégzettségen szerzett ismereteikhez újabb mérnöki (ergonómiai), valamint azt kiegészítő alkalmazott humán és gazdasági ismereteket ad. A tervezett szak főmodulja az ergonómia (mint műszaki tudomány), valamint a munkapszichológia speciális fejezeteinek pilléreire épül, amely területeken a BME komoly előzményekkel rendelkezik. Az ergonómia - mint ember-központú műszaki fejlesztés oktatásának már több évtizedes műegyetemi tapasztalata van. Fontos közvetlen előzmény a BME Építészmérnöki Kara által 2001-től gondozott Rehabilitációs környezettervezés c. szaktanácsadói képzés is, amely alapokat nyújt a tervezett képzés egy fontos részéhez. Ugyancsak jelentős tapasztalat halmozódott már fel az Ergonómia és Pszichológia Tanszéken a Tervezés speciális felhasználói rétegek számára c. graduális tárgy oktatása során. Az Ergonómiai szakmérnökképzés is megemlítendő itt, amely kizárólag a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékén folyt 1993 előtt egy évtizedig.

A munkapszichológia az ergonómiával rokon szemléletű tudományterület. Az ELTÉ-n tanuló graduális pszichológus hallgatók munkapszichológia képzésében az utóbbi tíz évben a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszéke meghatározó szerepet játszott, 2009. szeptemberétől pedig a BME elindítja a saját pszichológia mesterszakát a Munka- és szervezetpszichológia és Kognitív pszichológia szakirányokon. A posztgraduális Munkapszichológia, illetve később Munka- és szervezetpszichológia szaknak a BME-n 25 éves hagyománya van: az elmúlt negyedszázadban hazánkban ilyen diplomákat csak a BME adott ki. B) AZ ELŐTERJESZTÉS FŐ CÉLKITŰZÉSEI Az előterjesztés fő célja, hogy a képzés megfeleljen a 10/2006. (IX. 25. ) OMK rendeletnek, amely a szakirányú továbbképzések újraszabályozásával és két szintre helyezésével foglalkozik. C) KOORDINÁCIÓ EREDMÉNYE A GTK Oktatási Bizottsága és Kari Tanácsa az előterjesztést megtárgyalta, véleményezte és támogatta. D) VÁRHATÓ HATÁSOK A BME és más intézmények alapszakjaira építve a szakirányú továbbképzési szak biztosítja, hogy az érdeklődők továbbképzési lehetőséghez jussanak a foglalkoztatási rehabilitáció területén, és szaktanácsadói diplomát szerezzenek. E) VÁRHATÓ KÖLTSÉGKIHATÁSOK A képzés költségtérítéses továbbképzésként működik. F) KAPCSOLÓDÁS MÁS ELŐTERJESZTÉSHEZ, SZAKMAI ANYAGHOZ - Budapest, 2009. szeptember 1. Dr. Izsó Lajos intézetigazgató, tanszékvezető

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kérelem Foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak létesítésére és indítására (Hagyományos főiskolai szintű és BSc alapképzésekre alapozva) Előterjesztő: Dr. Izsó Lajos egyetemi tanár intézetigazgató, tanszékvezető 2009. szeptember 1. 1

Tartalom I. A Foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak képzési kimeneti követelményei... 3 II. A létesítési és az indítási kérelem kifejtése... 6 II.1 A szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának indoklása... 6 II.2 A szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei szabályozásának indokolása... 8 II.3 A képzési cél...9 II.4 A képzés célcsoportja, rendszere... 9 II.5 A képzés szervezési formája... 9 II.6 A képzés tantárgycsoportjai és a hozzájuk rendelt tantárgyak... 10 II.7 A képzés mintatanterve... 11 II.8 A képzés tantárgyi programjai... 12 II.8.1 Műszaki (munkapszichológiai és ergonómiai) főmodul (42 kredit)... 12 II.8.2 Orvosi almodul (8 kredit)... 17 A szívizom strukturális és funkcionális tulajdonságai.... 18 A szív ingerképző rendszerének és munkaizomrostjainak elektromos aktivitása... 18 A szív mechanikai tevékenysége... 18 A szív beidegzése... 18 o Teljes perifériás ellenállás... 18 o Vérnyomás... 18 o Szívritmus, szívritmusvariancia... 18 II.8.3 Közgazdasági/menedzsment almodul (10 kredit)... 19 II.9 A szakdolgozat, a záróvizsga, az oklevél... 20 II.9.1 Szakdolgozat... 20 II.9.2 Záróvizsga... 20 II.9.3 Oklevél... 20 II.10 Átjárhatóság, részképzés... 21 II.11 A képzés minőségpolitikája... 21 II.12 A képzés tárgyi feltételei, a szak indításához rendelkezésre álló infrastruktúra... 21 II.13 A képzés személyi feltételei... 21 II.14 A képzés költségei... 25 2

I. A Foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak képzési kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak 2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Műszaki 4. A felvétel feltételei: Legalább BSc szintű oklevél műszaki, természet-, orvos-, egészség-, társadalom-, gazdaságtudományi vagy bölcsész területen. 5. A képzési idő félévekben: 2 félév 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit 7. A szakirányú továbbképzési szak célja, a képzés során elsajátítandó kompetenciák 7.1 A képzés során elsajátítandó kompetenciák: A cél olyan kompetenciákkal rendelkező szaktanácsadók képzése, akik jártasak az egyetemleges tervezés, a design for all szemlélet gyakorlati alkalmazásában, megalapozott tudással rendelkeznek munkahelyek és munkakörnyezetek akadálymentesítéséhez, továbbá képesek támogató technológiák fejlesztésére, tesztelésére, minősítésére. 7.2 Tudáselemek, ismeretek: a foglalkoztatási rehabilitációhoz szükséges munkapszichológiai ismeretek a rehabilitálandó munkavállaló személy pszichológiai sajátosságairól, valamint arról, hogy hogyan lehet elősegíteni, hogy a munkaszervezet befogadó lehessen, ergonómiai alapok, támogató technológiák ismerete, az akadálymentes épített környezet szempontjainak ismerete, antropometriai értékelő és tervező szoftverek alkalmazása, a rehabilitáció orvosi alapfogalmai (funkcionális anatómia, élettani ismeretek, egészségbiztosítási orvosi ismeretek), a rehabilitáció közgazdasági/menedzsment alapjai. 3

7.3 Személyes adottságok, készségek, képességek: képesség folyamatosan a szakmai etikai előírásoknak megfelelően tevékenykedni képesség hatékony kapcsolatteremtésre mind a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal, illetve azok családtagjaival, mind pedig a megváltozott munkaképességű személyeket alkalmazó szervezetek képviselőivel képesség a hatékony önreflexióra, reális önértékelésre, önmenedzselésre készségek az ellenérdekelt felek befolyásolására ésszerű kompromisszumok elérése érdekében érzékenység a foglalkoztatási rehabilitációval összefüggő szervezeti problémák azonosítására és megoldására képesség a folyamatos önfejlesztésre, beleértve az igazoltan eredményes új megközelítések, módszerek, informatikai és kommunikációs eszközök alkalmazását képesség szisztematikus, interdiszciplináris gondolkodásra. 7.4 Alkalmazási terület: a foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó a foglalkoztatási rehabilitációban képes: humán és műszaki tanácsadásra és tervezésre munkahelyek akadálymentesítéséhez, támogató technológiák (assistive technology) fejlesztésére, tesztelésére, minősítésére, szakszerű munkahely-kialakításra már működő rehabilitációs vállalkozások számára. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök, szakmai gyakorlat és az ezekhez rendelt kreditérték Munkapszichológiai terület (összesen: 6-10 kredit) - A megváltozott munkaképesség pszichológiai sajátosságai - A foglalkoztatási rehabilitáció munka- és szervetpszichológiai aspektusai Orvosi terület (összesen: 6-10 kredit) - Funkcionális anatómia - Rehabilitációs élettani ismeretek - Egészségbiztosítási orvosi ismeretek Közgazdasági/menedzsment terület (összesen: 8-12 kredit) - A foglalkoztatási rehabilitáció közgazdaságtani és pénzügyi alapjai - A foglalkoztatási rehabilitáció munkaerőpiac-politikai és humánerőforrásszervezési alapjai Ergonómiai terület (összesen: 22-26 kredit) - Bevezetés az ergonómiába - Antropometriai értékelés és tervezés - Készségek mérése és fejlesztése szimulátorokkal - Támogató technológiák - Akadálymentes épített munkakörnyezet - Szoftverek és honlapok akadálymentesítése - A beszédtechnológia rehabilitációs alkalmazásai 4

- Látás- és hallássérültek foglalkoztatási rehabilitációja hagyományos és informatikai eszközökkel - Beágyazott és ambiens rendszerek rehabilitációs alkalmazása 9. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit 5

II. A létesítési és az indítási kérelem kifejtése II.1 A szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának indoklása A rokkantsági nyugdíjrendszer jelenleg a hazai társadalombiztosítási és szociális ellátórendszer egyik legproblematikusabb területe: - a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma megközelíti országosan a félmillió főt, a Közép-magyarországi Régióban százezer fő; - a megváltozott munkaképességgel és a fogyatékossággal kapcsolatos kiadások megközelítik az évi 800 Mrd Ft-ot; - a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok legális foglalkoztatásának aránya nem éri el a 10 %-ot (ez EU országaiban 30-50 % ez az érték); - magas az illegális foglalkoztatás aránya; visszaélések, korrupciógyanús esetek rontják a problémával kapcsolatos közhangulatot. A passzív pénzbeli ellátások dominálnak, s nem valósul meg a rokkantság, a fogyatékosság megelőzését, felszámolását, enyhítését szolgáló tudományosan megalapozott rehabilitációs ellátások köre (az ún. komplex rehabilitáció ). Az ellátórendszer korszerűsítésének célja a rehabilitációs ellátások fejlesztése és megvalósítása, melynek eredményeképpen megtörténik a megváltozott munkaképességűek megmaradt munkaképességének azonosítása, majd pedig annak alapján képesek lesznek a munkaerőpiacon reintegrálódni. A munkavégzés révén javul egzisztenciális biztonságuk, javulnak esélyeik a tágabb társadalmi részvételre. Halaszthatatlan feladat a megváltozott munkaképesség, a rokkantság, a fogyatékosság megelőzését, felszámolását, enyhítését célzó és a nemzetközi tapasztalat alapján megvalósítani képes aktív rehabilitációs ellátások fejlesztése, melynek alapvető feltétele az egészségkárosodást, a fogyatékosságot, a rokkantságot holisztikusan, az egészségi állapot változásával, az egyéni és a környezeti tényezőkkel együtt értékelni képes szakértői rendszer kialakítása. A fentiekre tekintettel az Országgyűlés 2007. június 18-án elfogadta a rehabilitációs járadékról szóló törvényt, melynek megvalósítása elsősorban A komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése c., 2008-2013 között megvalósítandó átfogó nemzeti rehabilitációs projekt feladata. A Kormány az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendeletével a korábbi Országos Orvosszakértői Intézetből létrehozta az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetet (ORSZI), mint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szakértői háttérintézményét és feladatául jelölte az átfogó nemzeti rehabilitációs projekt koordinálását. Ez a projekt egyebek között az érintett személyek új típusú, komplex szakértői eljárás keretében történő minősítését tűzi ki célul a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitációhoz szükséges időtartamról és annak feltételeiről. Ezen komplex minősítés során a szakértői bizottságok szemben a korábbi kétfős bizottságokkal legalább négy tagból fognak állni, akik közül a) legalább két tag orvosszakértő, b) legalább egy tag foglalkoztatási szakértő, c) legalább egy tag szociális szakértő, de szükség szerint további szakértők így az általunk kibocsátani tervezett rehabilitációs szaktanácsadók is bevonhatók az eljárásba. 6

A Foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó szakon végzett szakemberek iránti társadalmi igény a következő területeken jelentkezik: humán tanácsadás a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal való bánásmóddal kapcsolatban, humán és műszaki tanácsadás és tervezés munkahelyek és munkakörnyezetek akadálymentesítéséhez, támogató technológiák (assistive technology) fejlesztése, tesztelése, minősítése, foglalkoztatási rehabilitációval összefüggő alkalmasságvizsgálati eszközök fejlesztése, üzemeltetése, szakszerű munkahely-kialakítás, illetve áttervezés már működő rehabilitációs vállalkozások számára. Ilyen rehabilitációs vállalkozások hazánkban jelenleg már mintegy 40.000 főt foglalkoztatnak. Várható, hogy a nemzeti rehabilitációs projekt eredményeként a rehabilitációs vállalkozások és így az általuk alkalmazott megváltozott munkaképességű személyek száma a közeljövőben jelentősen tovább fog nőni. Szakmai háttér konzorcium A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Semmelweis Egyetem (SE) és a Károly Róbert Főiskola (KRF) három, egymáshoz szorosan kapcsolódó rehabilitációs képzés közös kifejlesztésére és indítására az egymást kiegészítő területek mélyebb kapcsolódása és a meglevő szinergiák jobb kihasználása érdekében konzorciumot hozott létre. Ez a három részben tervezett, részben egy korábban jóváhagyott tantervvel már futó képzés a következő: Foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó posztgraduális szakirányú továbbképzési szak (a tervezett képzés gondozója a BME) Egészségbiztosítási szakorvosképzés (a már futó képzés gondozója a SE) Rehabilitációs gazdasági menedzser posztgraduális szakirányú továbbképzési szak (a tervezett képzés gondozója a KRF) A Foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó posztgraduális szakirányú továbbképzési szak gesztor kara a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara (szervezője azon belül annak Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézete, illetve annak Ergonómia és Pszichológia Tanszéke), de a téma multidiszciplináris jellege miatt a főmodul oktatásában részt vesznek még a BME más karai, az egyes almodulok oktatásában pedig a SE Általános Orvostudományi Kara, valamint a KRF. Szakmai háttér a szak képzési és kutatási előzményei az intézményben A képzés a hallgatók meglévő ismereteihez a foglalkoztatási rehabilitációban hasznosítható újabb mérnöki (ergonómiai), valamint azt kiegészítő alkalmazott humán, orvosi és gazdasági ismereteket ad. A tervezett szak főmodulja az ergonómia (mint műszaki tudomány), valamint a munkapszichológia speciális fejezeteinek pilléreire épül, amely területeken a BME komoly előzményekkel rendelkezik. Az ergonómia - mint ember-központú műszaki fejlesztés oktatásának már több évtizedes műegyetemi tapasztalata van. A BME-n már 15 éve egyre nagyobb hallgatói létszámok bevonásával folyik különböző ergonómiai tárgyak oktatása a nappali tagozaton. Fontos közvetlen előzmény a BME Építészmérnöki kara által 2001-től gondozott Rehabilitációs környezettervezés c. szaktanácsadói képzés, amelynek már kipróbált 7

tananyagai megbízható alapokat nyújtanak a tervezett képzés egy fontos részéhez. A rehabilitációs környezettervező szakoklevél az akadálymentes épített és technikai környezet tervezésére, a meglévő környezetek akadálymentesítésére, a szó igazi értelmében is testreszabott használati eszközök, gyógyászati segédeszközök, adaptált lakó- és munkahelyi környezetek tervezésére, kivitelezésére, a rehabilitációs intézmény-rendszer kiépítésével és működtetésével kapcsolatos egyes műszaki feladatok ellátására képesít. Ugyancsak jelentős tapasztalat halmozódott már fel az Ergonómia és Pszichológia Tanszéken a Tervezés speciális felhasználói rétegek számára c. graduális tárgy oktatása során, amelyet már mintegy tíz éve tanítunk, elsősorban az ipari termék- és formatervező szakos mérnökhallgatók, valamint műszaki menedzser hallgatók számára. A posztgraduális Ergonómiai szakmérnök-képzés is megemlítendő itt, amely kizárólag a BME-n folyt egy évtizedig az 1993 előtti időszakban. A munkapszichológia az ergonómiával részben rokon szemléletű, azzal tematikailag számos ponton kapcsolódó tudományterület. Az ELTÉ-n tanuló graduális pszichológus hallgatók munkapszichológia képzésében a legutóbbi tíz évben a BME meghatározó szerepet játszott, 2009 szeptemberétől pedig a BME elindítja a saját pszichológiai mesterszakát a Munka- és szervezetpszichológia és Kognitív pszichológia szakirányokon. A posztgraduális Munkapszichológia, illetve a később indított posztgraduális Munka- és szervezetpszichológia szaknak a BME-n mintegy 25 éves hagyománya van: az elmúlt negyedszázadban hazánkban ilyen diplomákat csak a BME adott ki. II.2 A szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei szabályozásának indokolása A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény felhatalmazása alapján a 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet (továbbiakban: Rend.) 2. (1) bekezdés b.) pontja felhatalmazza a felsőoktatási intézményeket arra, hogy egy vagy több képzési területhez kapcsolódó szakirányú szakképzettséget nyújtó képzést illetve a képzési ághoz vagy szakhoz közvetlenül kapcsolódó speciális szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés kimeneti követelményeit szabályozzák. E jogszabályi felhatalmazás alapján a BME GTK APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszéke azzal a kéréssel fordul a Tisztelt Szenátushoz, hogy jelen kérelem alapján rendelkezzen a Foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményének jóváhagyásáról, a szakirányú továbbképzési szak létesítéséről és indításáról. A Foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményeit a I. sz. fejezet tartalmazza az Oktatási Hivatal Szakirányú továbbképzési szak létesítésére előírt formanyomtatvány szerint. A hazai felnőttoktatásban még egyetlen felsőoktatási intézményben sincs kifejezetten foglalkoztatási rehabilitációs célú rehabilitációs szaktanácsadói szakirányú továbbképzési program, miközben erre jelenleg határozott társadalmi igény van. A BME GTK Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet keretében működő Ergonómia és Pszichológia Tanszék az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) ösztönzésére vállalkozik a foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadók levelező, e-learning rendszerű képzésére. 8

II.3 A képzési cél A képzés célja a II.1. részben kifejtett igények kielégítése érdekében olyan szaktanácsadók képzése, akik megalapozott tudással rendelkeznek a következő területeken: műszaki tanácsadás és tervezés munkahelyek akadálymentesítéséhez, támogató technológiák (assistive technology) fejlesztése, tesztelése, minősítése, foglalkoztatási rehabilitációval összefüggő alkalmasságvizsgálati eszközök fejlesztése, üzemeltetése, szakszerű munkahely-kialakítás már működő rehabilitációs vállalkozások számára. II.4 A képzés célcsoportja, rendszere A szakirányú továbbképzésre felvehetők a legalább BSc szintű műszaki, természet-, orvos-, egészség-, társadalom-, gazdaságtudományi vagy bölcsész oklevéllel rendelkező jelentkezők. A képzés a meglevő alapvégzettségen szerzett ismereteikhez újabb mérnöki (ergonómiai), valamint azt kiegészítő alkalmazott humán és gazdasági ismereteket ad. A képzésben elsősorban várhatók ipari termék- és formatervező mérnökök, gépészmérnökök, mérnök informatikusok, továbbá más mérnök szakokon végzettek, illetve orvosok, pszichológusok, gyógypedagógusok, szociális munkások, akik a rehabilitációs terület iránt érdeklődnek. A képzés 2 féléves, moduláris rendszerű és 60 kredites, amely egy meghatározó kreditszámú ergonómiai/pszichológiai főmodulból (a szakdolgozatot is ideértve 42 kredit), valamint egy 8 kredites orvosi és egy 10 kredites gazdasági/menedzsment almodulból áll. A Foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó szakon a sikeres foglalkoztatási rehabilitációhoz nélkülözhetetlen speciális, ergonómiai és műszaki ismereteket és készségeket, másrészt a rehabilitáció folyamatának mélyebb megismeréséhez szükséges humán (munkapszichológiai, viselkedéstudományi) alapismereteket oktatjuk. A szak képzését kiegészítik az orvosi és a gazdasági/menedzsment almodulok. Az egy éves képzés a sikeres záróvizsga eredményeként elnyerhető oklevél megszerzésével zárul le. A záróvizsga letételének feltétele a képzési programban meghatározott tanulmányi követelmények teljesítése. A záróvizsga a megfelelő témakörben készített szakdolgozat megvédéséből és a szóbeli vizsgából áll. A záróvizsga sikeres letétele után a végzettek foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó oklevelet szereznek. II.5 A képzés szervezési formája A képzés szervezési formája részidős képzés, levelező munkarendben. Az egyéni tanulás irányításához, támogatásához konzultációs kontaktórák tartoznak. A kontaktórák mellett a hallgatók felkészülését, az ismeretek alapos elsajátítását, az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok integrálását és a szakmai kompetenciák fejlesztését a szakmai gyakorlati oktató felügyelete és irányítása alatt folyó gyakorlati munka és az e-learning keretrendszerben az oktató irányítása mellett megvalósuló folyamatos feladatmegoldás (tananyagok, háttéranyagok megosztása, beadandó anyagok csatolása, fórum stb.) támogatja. A hallgatók a képzés során a mintatantervben meghatározott kötelező tantárgyi előadásokon, tantermi gyakorlatokon és konzultáción vesznek részt. 9

A félévenkénti 120 kontaktórát a hallgatók félévenként három egyhetes intenzív hétfőtől szombatig tartó 40 kontaktórás, elméleti órákat és gyakorlatokat egyaránt tartalmazó konferencián teljesítik mindkét félévben. A félév utolsó hetére tervezett harmadik konferencia első felében személyes konzultációkra, a második felében pedig a különböző számonkérésekre és beszámolókra is sor kerül. A három konferencia közötti időszakokban a hallgatók önálló tanulásukhoz jól kidolgozott Moodle-alapú távoktatási (e-learning) támogatást, valamint mentori és tutori segítséget vehetnek igénybe. II.6 A képzés tantárgycsoportjai és a hozzájuk rendelt tantárgyak Műszaki (munkapszichológiai és ergonómiai) főmodul - Munkapszichológiai terület o A megváltozott munkaképesség pszichológiai sajátosságai o A foglalkoztatási rehabilitáció munka- és szervezetpszichológiai aspektusai - Ergonómiai terület o Bevezetés az ergonómiába o Antropometriai értékelés és tervezés o Támogató technológiák o Akadálymentes épített munkakörnyezet o Szoftverek és honlapok akadálymentesítése o A beszédtechnológia rehabilitációs alkalmazásai o Látás- és hallássérültek foglalkoztatási rehabilitációja hagyományos és informatikai eszközökkel o Beágyazott és ambiens rendszerek rehabilitációs alkalmazása - Szakdolgozat Orvosi almodul Orvosi terület o Funkcionális anatómia o Rehabilitációs élettani ismeretek o Egészségbiztosítási orvosi ismeretek Közgazdasági/menedzsment almodul Közgazdasági/menedzsment terület o A foglalkoztatási rehabilitáció közgazdaságtani és pénzügyi alapjai o A foglalkoztatási rehabilitáció munkaerőpiac-politikai és humánerőforrásszervezési alapjai A félévenként 30 kredit kötelező megoszlása az egyes modulok között M Műszaki (munkapszichológiai/ergonómiai) főmodul O Orvosi almodul K Közgazdasági/ menedzsment almodul 1. félév 22 8-30 2. félév 20 (ebből 10 a szakdolgozat) - 10 30 Összesen: 42 8 10 60 Megjegyzések o A záróvizsga tárgyai a műszaki (ergonómiai) tárgyak közül kerül ki. o A szakdolgozat témájának a műszaki (ergonómiai) területhez kell kapcsolódnia. Összesen 10

II.7 A képzés mintatanterve A táblázatokban alkalmazott jelölések: Kontaktóra jellemzői: előadás óraszáma / gyakorlat óraszáma / számonkérés módja / kreditérték (pl. 12/4/f/4 = összesen 12 óra előadás + 4 óra gyakorlat, félévközi jeggyel, 4 kredit értékben) Számonkérés módja: v: vizsga, f: félévközi jegy, a: aláírás ZV: a záróvizsga tárgyai Tárgy típusa: K: kötelező Modul (Modul a tárgy jellege, modulba tartozása): M: Műszaki (ergonómiai/munkapszichológiai) főmodul, O: Orvosi almodul, K: Közgazdasági/menedzsment almodul Tantárgyak megnevezése ZV Típus Modul 1. félév 2. félév A megváltozott munkaképesség K M 8/4/f/3 pszichológiai sajátosságai A foglalkoztatási rehabilitáció munka- és K M 16/0/v/4 szervezetpszichológiai aspektusai Bevezetés az ergonómiába K M 8/0/v/2 Készségek mérése és fejlesztése K M 4/0/f/1 szimulátorokkal Támogató technológiák ZV K M 12/12/f/6 Akadálymentes épített munkakörnyezet ZV K M 8/4/f/3 Antropometriai értékelés és tervezés ZV K M 0/12/f/3 Funkcionális anatómia K O 16/0/f/4 Rehabilitációs élettani ismeretek K O 12/0/v/3 Egészségbiztosítási orvosi ismeretek K O 4/0/v/1 Szoftverek és honlapok ZV K M 4/4/f/2 akadálymentesítése A beszédtechnológia rehabilitációs ZV K M 16/0/v/4 alkalmazásai Látás- és hallássérültek foglalkoztatási K M 8/0/f/2 rehabilitációja hagyományos és informatikai eszközökkel Beágyazott és ambiens rendszerek K M 8/0/v/2 rehabilitációs alkalmazása A foglalkoztatási rehabilitáció K K 20/0/v/5 közgazdaságtani és pénzügyi alapjai A foglalkoztatási rehabilitáció K K 20/0/v/5 munkaerőpiac-politikai és humánerőforrás-szervezési alapjai Szakdolgozat K M 0/40/a/10 Összes félévi óra (óra/a/v/f/kredit) 120/0/4/6/30 120/1/4/2/30 félévenkénti elmélet és gyakorlat aránya 88/32 76/44 összes kontaktóra 240 összes számonkérés (a/v/f) 1/8/8 11

II.8 II.8.1 A képzés tantárgyi programjai Műszaki (munkapszichológiai és ergonómiai) főmodul (42 kredit) II.8.1.1 Munkapszichológiai blokk A tantárgy neve: A megváltozott munkaképesség pszichológiai sajátosságai A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Kun Ágota, egyetemi adjunktus o A megváltozott munkaképességű egyén jellemzői o Képességek egyedisége és lehetőségei, Rendellenességek, károsító tényezők ismertetése, ezek szerepe a környezettel való interakcióban o Dinamikus tényezők a viselkedésszabályozásban Az arousal szerepe a viselkedés szabályozásában. A motiváció megközelítései A fogyatékos állapot felismerésére adott érzelmi reakciók A stressz hatásmechanizmusa, elhárító mechanizmusok, a Poszttraumás Stresszbetegség, trauma-, illetve veszteség-feldolgozás folyamata o Individuális különbségek a munkahelyen A személyiségsajátosságok szerepe a munkahelyi viselkedésben. A személyiségkép megváltozása, a megváltozott munkaképességű egyének önértékelésének, énképének átalakulása. Kötelező/ajánlott irodalom: IZSÓ, L., JUHÁSZ, M. (szerkesztők és társszerzők) (2008). A foglalkozási rehabilitáció támogatása pszichológiai eszközökkel. A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ (MUNKA)PSZICHOLÓGIAI ASPEKTUSAI. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék oktatási segédanyaga, 503 oldal. (Kijelölt fejezetek) MÜNNICH, Á. (szerkesztő) (2007). Gyakorlati megfontolások és kutatási tapasztalatok a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásához. Didakt Kiadó. 433 oldal. ISBN: 978 963 87120 42. (Kijelölt fejezetek) JUHÁSZ, F. (szerkesztő) (2004). A funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséhez. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Országos Egészségbiztosítási Pénztár. 1455 oldal. ISBN: 963 242 838 2. (Kijelölt fejezetek) A tantárgy neve: A foglalkoztatási rehabilitáció munka- és szervezetpszichológiai aspektusai A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Juhász Márta, egyetemi docens o Az orvosi és foglalkoztatási rehabilitáció kapcsolata, a hatékony foglalkoztatási rehabilitáció alapelemei, jellemzői. o A munkába való visszatérés és a foglalkoztatás motivációs kérdései, lehetőségei o A munkaalkalmasság pszichológiája A munka- és kompetenciaelemzés, munkaerő toborzás, kiválasztás és munkaköri beválás. A munka és a személy összeillésének folyamata. A munkaképesség-változás mértékének megállapításához szükséges ismeretek felhasználása a munkaképesség és a fejleszthetőség megállapításában. 12

o A szervezeti viselkedés pszichológiája Kommunikáció a szervezetben. Megváltozott munkaképességű személyek értékelése, a teljesítményértékelés folyamata. A dolgozók elégedettségét és az elégedettséget meghatározó tényezők. o Munkahelyi egészségfejlesztés, munkahelyi stressz o Foglalkoztatási rehabilitációs technikák Hazai és nemzetközi foglalkoztatási rehabilitációs modellek bemutatása. A foglalkoztatási rehabilitáció eszközei modelljei és ezek gyakorlati alkalmazása a szervezetekben. Komplex foglalkoztatási rehabilitációs modellek szolgáltatási folyamatai: 4M program Integrált Foglalkoztatást Segítő Szolgálat A Komplex Emberközpontú Foglalkozás- Rehabilitációs és Információs Szolgáltatás Támogatott Foglalkoztatás A Tranzit-foglalkoztatási program Munkapszichológiai terepgyakorlatok: egy-egy modellt követő szervezet, intézmény látogatása. Kötelező/ajánlott irodalom: IZSÓ, L., JUHÁSZ, M. (szerkesztők és társszerzők) (2008). A foglalkozási rehabilitáció támogatása pszichológiai eszközökkel. A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ (MUNKA)PSZICHOLÓGIAI ASPEKTUSAI. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék oktatási segédanyaga, 503 oldal. (Kijelölt fejezetek) HUSZÁR, I., KULLMANN, L., TRINGER, L. (szerkesztők) (2006). A rehabilitáció gyakorlata. Medicina Könyvkiadó Rt. 372. old. ISBN: 963 226 031 7. (Kijelölt fejezetek) II.8.1.2 Ergonómiai blokk A tantárgy neve: Bevezetés az ergonómiába A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Hercegfi Károly, egyetemi adjunktus o Az ergonómia mint a biztonság, a hatékonyság és a komfort tudománya és gyakorlata o Az Ember-Gép Rendszerek (EGR) általános leírása, típusai és szintjei o A használhatóság (usability) fogalma és mérési lehetőségei o A munkakörnyezet tervezése Munkahely-elrendezés (bútorzat, gépek, berendezések, stb.) Mikroklíma (hőmérséklet-eloszlás, légnedvesség, légsebesség, stb.) Levegőminőség Világítás (különös tekintettel a gyengénlátó munkavállalókra) Zaj és rezgés o Az emberi hibázás Az emberi hibázások általános kognitív, motoros és szituatív meghatározói Hacker akció-elmélete Rasmussen szabályozási modellje Reason és Dekker felfogása 13

Kötelező/ajánlott irodalom: HERCEGFI, K., IZSÓ, L. (szerkesztők és társszerzők) (2007). Ergonómia. BME tankönyv. 228 oldal. TYPOTEX Kiadó. ISBN 978-9-639664-60-9. IZSÓ, L., ANTALOVITS, M. (szerkesztők és társszerzők) (2008). A foglalkozási rehabilitáció támogatása műszaki megoldásokkal és technikai eszközökkel. A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ MŰSZAKI ASPEKTUSAI. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék oktatási segédanyaga, 526 oldal. (Kijelölt fejezetek) A tantárgy neve: Készségek mérése és fejlesztése szimulátorokkal A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Izsó Lajos, egyetemi tanár A készség-alakulás pszichológiai alapjai: a készségek fejlődése/fejlesztése (tanulás), tartóssága, reprodukálhatósága. A vizsgálandó személyek megtartott készségeinek és képességeinek az FNO alapján történő - objektív és standardizált mérése és értékelése a foglalkoztatási rehabilitációs gyakorlatban. A készségek és képességek kvantitatív mérése és kvalitatív megállapítása. A munkaszimulátorok alkalmazásának alapelvei, a valósághűség típusai és mértéke. Az ERGOS és a Sapphire szimulátorok felépítése, tulajdonságai. Kötelező/ajánlott irodalom: GOBELET, C., FRANCHIGNONI, F. 2006., Vocational rehabilitation. Springer, ISBN 2287226095, 9782287226090, pp. 403. ANTALOVITS M. 1995., Készségfejlesztés szimulátorral. (Habilitációs dolgozat) Budapest, ELTE BTK. Budapest, 110 o. + mell. ANTALOVITS, M. IZSÓ, L., 1998., Self-assessment and learning in nuclear power plant simulation training. (In:) Misumi, J., Wilpert, B., Miller, R. (eds) Nuclear Safety: A Human Factors Perspective. Taylor and Francis Ltd. London, 243 256. o. ANTALOVITS, M. IZSÓ, L. 2003., Assessment of Crew Performance and Measuring of Mental Efforts in a Cognitively Demanding Task Environment. (In:) Hockey, G.R.J., Gaillard, A.W.K., Burov, O. (eds.) Operator Functional State. The Assessment and Prediction of Human Performance Degradation in Complex Tasks. IOS Press, Amsterdam. pp. 284 290. A tantárgy neve: Antropometriai értékelés és tervezés A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Antalovits Miklós, egyetemi tanár o Funkcionális anatómiai alapok o Gyakorlati illesztési feladatok o Konkrét általános célú (AutoCad, 3DMax, ArchiCAD, CadKey, etc.) és antropometriai CAAA (Mannequin, Antropos, Ramsis, Jack, etc.) tervező és modellező rendszerek használata o Tervezés a normálistól eltérő anatómiájú munkavállalók (amputáltak, kerekesszékesek, mozgáskorlátozottak, stb.) számára o Tervezési gyakorlatok és feladatok a Jack szoftvercsomaggal Kötelező/ajánlott irodalom: DAAMS, B. J. (1994): Human Force Exertion in User-product Interaction. TU Delft. PHEASANT, S (1988): Bodyspace. Taylor & Francis. 14

A tantárgy neve: Támogató technológiák A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Antalovits Miklós, egyetemi tanár A megváltozott munkaképességűek interakciója a munkaeszközökkel és a munkakörnyezettel o A megváltozott munkaképességűek mint Speciális Ember-Gép Rendszerek o Az FNO és az ISO 9999:2007 (E): a fogyatékosság korszerű meghatározása és a fogyatékosságok WHO szerinti csoportosítása. o Tervezési megközelítések megváltozott képességű emberek számára, a réselmélet, a Design for All filozófia o Támogató technológiák (Assistive Technologies) o A felhasználóközpontú munkahely-kialakítás szempontjai o Termék- és eszköztervezés, illetve értékelés megváltozott képességű emberek számára o Internetes szolgáltatások, melyek hatékonyan támogathatják a rehabilitációt. o Esettanulmányok és gyakorlatok Kötelező/ajánlott irodalom: IZSÓ, L., ANTALOVITS, M. (szerkesztők és társszerzők) (2008). A foglalkozási rehabilitáció támogatása műszaki megoldásokkal és technikai eszközökkel. A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ MŰSZAKI ASPEKTUSAI. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék oktatási segédanyaga, 526 oldal. (Kijelölt fejezetek) SZABÓ GY. (szerk.) (2007). Tervezés speciális felhasználói rétegek számára. DSGI Kft. HUSZÁR, I., KULLMANN, L., TRINGER, L. (szerkesztők) (2006). A rehabilitáció gyakorlata. Medicina Könyvkiadó Rt. 372. old. ISBN: 963 226 031 7. (Kijelölt fejezetek) A tantárgy neve: Akadálymentes épített munkakörnyezet A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Zöld András, egyetemi tanár o Speciális épületszerkezetek és épületgépészeti berendezések o Akadálymentes épületek és munkaterek tervezése o Épületek és városi terek akadálymentesítése Kötelező/ajánlott irodalom: IZSÓ, L., ANTALOVITS, M. (szerkesztők és társszerzők) (2008). A foglalkozási rehabilitáció támogatása műszaki megoldásokkal és technikai eszközökkel. A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ MŰSZAKI ASPEKTUSAI. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék oktatási segédanyaga, 526 oldal. (Kijelölt fejezet) A tantárgy neve: Szoftverek és honlapok akadálymentesítése A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Izsó Lajos, egyetemi tanár o Az ember-számítógép interakció (HCI) modelljei és mechanizmusai o Szoftverek akadálymentes felhasználói felületei o Az Internet akadálymentesítésének lehetőségei (látás és hallássérültek, mozgásukban korlátozottak, értelmi vagy más kognitív fogyatékkal élők számára) o A C++, a Java és a WEB-es programozás alapjai és alkalmazásuk az akadálymentes felhasználói felületek megalkotásában o Speciális input-output eszközök alkalmazása 15

Kötelező/ajánlott irodalom: IZSÓ, L., ANTALOVITS, M. (szerkesztők és társszerzők) (2008). A foglalkozási rehabilitáció támogatása műszaki megoldásokkal és technikai eszközökkel. A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ MŰSZAKI ASPEKTUSAI. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék oktatási segédanyaga, 526 oldal. (Kijelölt fejezetek) W3C Ellenőrző lista az internetes tartalom akadálymentesítése irányelveinek ellenőrzésére 1.0, Checklist of Checkpoints for Web Content Accessibility Guidelines 1.0: http://www.w3.org/tr/wcag10/full-checklist.html A tantárgy neve: A beszédtechnológia rehabilitációs alkalmazása A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Németh Géza, egyetemi docens o Bevezetés a beszédtechnológia alapfogalmaiba o Hallásszűrés beszédtechnológiai eszközökkel (GOH eljárás kisgyermekeknek) o Számítógépes, audiovizuális beszédkiejtés-javító eljárások (CAL:computer assisted language learning, Speech viewer, Baldi, SPECO(Varázsdoboz)) o Hallást és beszédértést javító tréningek számítógéppel, interneten keresztül o Hallást javító műszaki eszközök, implantátumok (hallókészülékek, középfül-, belsőfül- és agytörzsi implantátumok.) o Kommunikációs zavarok (pl. afázia) rehabilitációs és tréning lehetőségei o Beszédfelismerés rehabilitációs alkalmazásai o Beszélő alkalmazások látássérült emberek számára o Beszélő alkalmazások beszédsérült emberek számára o A Web Accessibility Initiative a felolvasó szoftverek szempontjából o Mobil és PC platformok rehabilitációs beszédtechnológiai lehetőségei Kötelező/ajánlott irodalom: Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek (2002). Interaktív CD-ROM, Nikol KKt. ICCHP konferenciasorozat válogatott cikkei A tantárgy neve: Látás- és hallássérültek foglalkoztatási rehabilitációja hagyományos és informatikai eszközökkel A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Izsó Lajos, egyetemi tanár o A rehabilitáció hagyományos eszközei (látássérültek: a látásélesség és a színtévesztés korrigálására szolgáló optikai eszközök, hallássérültek: hagyományos hallókészülékek) o A hallássérültek új kommunikációs csatornái és lehetséges támogató technikái írott szövegüzenetek elektronikai eszközei o A látássérültek új kommunikációs csatornái és lehetséges támogató technikái RFID és egyéb eszközökkel o A látássérülteknek és hallássérülteknek kidolgozott informatikai oktatás módszerei Kötelező/ajánlott irodalom: IZSÓ, L., ANTALOVITS, M. (szerkesztők és társszerzők) (2008). A foglalkozási rehabilitáció támogatása műszaki megoldásokkal és technikai eszközökkel. A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ MŰSZAKI ASPEKTUSAI. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék oktatási segédanyaga, 526 oldal. (Kijelölt fejezet) KELLER, H. (1997): Csöndes, Sötét Világom. Egy siket-néma-vak leány önéletírása. Pont Kiadó. http://mek.oszk.hu/02900/02961/html/ 16

A tantárgy neve: Beágyazott és ambiens rendszerek rehabilitációs alkalmazása A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Hanák Péter, tudományos munkatárs o A beágyazott és ambiens rendszerek fogalma és eszköztára o Ambiens rendszerek otthoni alkalmazások lehetőségei fogyatékkal élők életvitelének támogatására o Nemzetközi és hazai programok, pályázatok, projektek az életvitelt segítő rendszerek területén o Rehabilitáció a virtuális valóság eszközeivel (pl. fóbiák enyhítése) o Komplex rehabilitációs robotrendszerek (pl. gyógytornát támogató robotok) o Az ambiens rendszerek árnyoldalai, etikai és jogi korlátai Kötelező/ajánlott irodalom: ROE, P. W. (ed.) (2006). Towards an Inclusive Future: Impact and Wider Potential of Information and Communication Technologies, A (http://www.tiresias.org/cost219ter/inclusive_future/index.htm) GILL, J. (ed.) (2008) Ambient Intelligence. Paving the way... A COST219ter publication. (http://www.tiresias.org/cost219ter/ambient_intelligence) Safeguards in a World of Ambient Intelligence (2008). Springer, (http://www.isi.fhg.de/publ/t_en.ht, http://ipts.jrc.ec.europa.eu/newsandevents/new.cfm?new=114) RAUHALA, M. (2008). Ethics and Assistive Technology Design for Vulnerable Users: A Case Study, Research Report 165, Stakes, Helsinki. European projects on ambient assisted living and e-inclusion (http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/index_en.htm) COST219ter publication. II.8.2 Orvosi almodul (8 kredit) A tantárgy neve: Funkcionális anatómia A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Mády Ferenc, egyetemi docens Az emberi test anatómiája és működése különös hangsúllyal a fogyatékosságban érintett szervekre és testrészekre. Multidiszciplináris komplex megközelítés. Mozgásrendszeri zavarok (csontoktól az idegrendszerig) tartó- és támasztó funkciók és zavaraik, ízület, mozgásterápia, stabilitás és zavaraik, izomerő, izomtónus és zavaraik, motoros reflexek, mozgási reakciók és zavaraik, akaratlan mozgások, akaratlagos mozgások és zavaraik, bőr funkciói (érzékelés is) és zavarai, állóképesség, stressz, stressztűrő képesség. Kötelező/ajánlott irodalom: JUHÁSZ, F. (szerkesztő) (2004). A funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséhez. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Országos Egészségbiztosítási Pénztár. 1455 oldal. ISBN: 963 242 838 2. (Kijelölt fejezetek) 17

HUSZÁR, I., KULLMANN, L., TRINGER, L. (szerkesztők) (2006). A rehabilitáció gyakorlata. Medicina Könyvkiadó Rt. 372. old. ISBN: 963 226 031 7. (Kijelölt fejezetek) A tantárgy neve: Rehabilitációs élettani ismeretek A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Láng Eszter, tiszteleti egyetemi tanár Az idegrendszer (a központi és az autonóm idegrendszer anatómiája és működése) o A érzékelő rendszerek és azok defektjei A látórendszer A halló- és egyensúlyozó rendszer A kémiai érzékelések (szaglás, ízlelés) A tapintó és hőérzékelő rendszer o Neurodegeneratív kórképek (Alzheimer-kór, Pick-atrophia, Parkinson-kór, Huntington-kór) és azok következményei, a dementiák o Demyelinizációs betegségek: sclerosis multiplex A keringési rendszer és károsodásai o A szív és a keringési rendszer felépítésének és működésének alapvető jellemzői A szív felépítése A szívizom strukturális és funkcionális tulajdonságai. Az ingerképző és ingerületvezető rendszer felépítése A szív ingerképző rendszerének és munkaizomrostjainak elektromos aktivitása A szív mechanikai tevékenysége A szív beidegzése. o Teljes perifériás ellenállás o Vérnyomás o Szívritmus, szívritmusvariancia o A keringési rendszer működésének fontosabb károsodásai Kötelező/ajánlott irodalom: JUHÁSZ, F. (szerkesztő) (2004). A funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséhez. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Országos Egészségbiztosítási Pénztár. 1455 oldal. ISBN: 963 242 838 2. (Kijelölt fejezetek) HUSZÁR, I., KULLMANN, L., TRINGER, L. (szerkesztők) (2006). A rehabilitáció gyakorlata. Medicina Könyvkiadó Rt. 372. old. ISBN: 963 226 031 7. (Kijelölt fejezetek) A tantárgy neve: Egészségbiztosítási orvosi ismeretek A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Keller Éva, egyetemi tanár o Az Igazságügyi szakértői törvény és annak végrehajtási rendeletei a vonatkozó jogszabályok, a szakértői tevékenység fajtái, iü. szakértő fogalma, a szakértővé válás feltételei, a szakértői intézményekre vonatkozó szabályok, a szakértői kompetencia, az orvosszakértés, az egészségügyi szakértői tevékenység, az egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység, 18

igazságügyi orvosszakértői tevékenység o A szakértői vélemény a szakértői vélemény elkészítésének tartalmi és formai követelményei, a szakértői kirendelések feltétele bűntető és polgári peres eljárások esetén, a szakértői vélemények felülvizsgálata, a magán szakértői vélemény Kötelező/ajánlott irodalom: JUHÁSZ, F. (szerkesztő) (2004). A funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséhez. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Országos Egészségbiztosítási Pénztár. 1455 oldal. ISBN: 963 242 838 2. (Kijelölt fejezetek) II.8.3 Közgazdasági/menedzsment almodul (10 kredit) A tantárgy neve: A foglalkoztatási rehabilitáció közgazdaságtani és pénzügyi alapjai A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Piros Márta, főiskolai tanár o Közgazdaságtani alapok A termékpiac keresleti és kínálati oldala, a fogyasztói magatartás elemzése. Közérdek és piac; közjavak és externáliák. Az aggregált kereslet és az aggregált kínálat. o Pénzügyi alapok A pénzügyi tervezés alapjai. A vállalkozások finanszírozásának sajátosságai, különös tekintettel a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazására. Az államháztartás és támogatáspolitika. Beruházási döntések és beruházás-gazdaságossági számítások. A tantárgy neve: A foglalkoztatási rehabilitáció munkaerőpiac-politikai és humánerőforrás-szervezési alapjai A tárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Piros Márta, főiskolai tanár o A munkaerőpiaci politika általában és annak rehabilitációs vonatkozásai A munkaerőpiaci politikák főbb típusai és célkitűzései hazánkban és az Európai Unióban. A munkanélküliség és a foglalkoztatási rehabilitáció kezelésének passzív és aktív eszközei. Munkaerőpiaci képzés, foglalkoztatási és rehabilitációs támogatások, regionális munkaerő-piaci programok, az ifjúság munkanélküliség enyhítését célzó programok. Munkahely-teremtés megváltozott munkaképességűek számára. o Humánerőforrás-szervezés általában és annak rehabilitációs vonatkozásai A vezetők személyügyi feladatai Stratégiai, jövőkép, HR stratégia (A stratégia, jövőkép fontossága, a HR stratégia tartalma, a jövőkép, és kidolgozásának főbb lépései és módszerei) A munkaköri követelmények meghatározása megváltozott munkaképességűek számára 19

Kiválasztás és a beilleszkedés segítése Teljesítményértékelés, személyzetfejlesztés, képzés Karriertámogatás és Szervezeti kultúra, belső kommunikáció II.9 A szakdolgozat, a záróvizsga, az oklevél II.9.1 Szakdolgozat A szakdolgozat kidolgozását a második szemeszter Szakdolgozat c. tantárgya segíti. A szakdolgozat témájának a műszaki (ergonómiai) területhez kell kapcsolódnia. A szakdolgozat követelményrendszerét az alábbiakban határoztuk meg: a szakdolgozat olyan empirikus vizsgálaton, szintetizáló elméleti elemzésen vagy innovatív alkotó munkán alapuló szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató tanúsítja, hogy tájékozott témájának szakirodalmában és hazai gyakorlatában, önállóan képes a szakon tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. A szakdolgozat egyéb követelményeit a TVSz vonatkozó részei tartalmazzák. A szakdolgozat megírásához a Tanszék az alábbi támogatást nyújtja: - A témaválasztást egy ajánlott (tantárgyhoz rendelt) címjegyzék segíti, de minden hallgató saját maga is választhat témát, amelynek azonban meg kell felelnie a képzésről szóló jogszabályi rendelkezéseknek. A választott témát a tantárgyi oktató és a tanszék vezetője hagyja jóvá. - A témavezetőket a képzésben résztvevő oktatók közül, a hallgató kérését is figyelembe véve a Tanszék vezetője jelöli ki. - A témavezető feladata, hogy megfelelő szakirodalmat javasoljon a hallgatónak, segítse a vázlat összeállításában és folyamatosan kísérje figyelemmel a szakdolgozat elkészítését. - A kidolgozás módszereire a tanszék előírásai kötelezőek, amelyről a témavezetők külön módszertani útmutatót kapnak. - A szakdolgozat bírálatára a foglalkoztatás területén dolgozó elismert szakember, valamint a tanszék oktatója kaphat felkérést a tanszék vezetőjétől. - A szakdolgozat elkészítésére vonatkozó útmutatót és annak bírálati szempontjait, a javasolt témajegyzéket a hallgatók megkapják. - A külföldi szakirodalom tanulmányozása előírás. A szakdolgozat minősítése 5 fokozatú skálán történik. II.9.2 Záróvizsga A záróvizsga a szakdolgozat megvédéséből és a komplex szóbeli vizsgából áll. A szóbeli vizsga témái egymással összefüggésben a műszaki (ergonómiai) terület főbb tárgyaiból (a mintatantervben megjelölt tárgyakból) alakítandók ki, különös tekintettel a tanultak gyakorlati alkalmazási lehetőségeire. A záróvizsgára vonatkozó további követelményeket a TVSz megfelelő része fogalmazza meg. II.9.3 Oklevél A felsőoktatási törvény rendelkezik arról, hogy a szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél az alapképzési szakon szerzett oklevél alapján állítandó ki, illetve az alapdiplomára épül, 20

azzal azonos szintű végzettségnek felel meg. A TVSz ide vonatkozó pontja határozza meg az oklevél eredményének kiszámítási módját és minősítését. II.10 Átjárhatóság, részképzés Nappali tagozaton az intézményben nem folyik foglalkoztatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó szakirányú képzés. Ha más felsőoktatási intézményben szervezett képzésben részt vett hallgató át kíván jelentkezni a képzésre és dokumentáltan bizonyítja, hogy eddigi tanulmányai az előírt képesítési követelményeknek megfelelnek, akkor a TVSz alapján bekapcsolódhat a képzésbe, ha a képzési időtartamnak legalább felét az Intézményünkben teljesíti. II.11 A képzés minőségpolitikája A képzést indító Ergonómia és Pszichológia Tanszék a minőségi munka folyamatos biztosítása érdekében minőségbiztosítási rendszert működtet. Ennek megfelelően: - A beiratkozáskor a hallgató Tanulmányi tájékoztatási füzetet kap, amelyben a hallgatói jogviszonyra vonatkozó legfontosabb jogszabályi rendelkezések, valamint az egyetem belső szabályzatai rendelkezéseinek kivonata található. A füzet tartalmazza továbbá a mintatantervet, a képzés hálótervét, a tantárgyi adatlapokat, valamint a szakdolgozat formai követelményeit, a jogorvoslati rendszert, és a HÖK jogosítványait is. Mindezek a dokumentumok megjelennek az oktatást támogató elektronikus portálon is. - A minőségbiztosítás módszerei: az oktatási folyamat előkészítése, a feladatok, az elvégzett gyakorlatok és a felügyelt gyakorlat nyomon követése, a vizsgaeredmények összegzése, a hallgatói vélemények és az oktatók észrevételeinek összegyűjtése, elemzése. - A fejlesztési politika: a szakfelelős irányításával a tapasztalatok alapján a szükséges tartalmi és módszertani változtatások megállapítása és bevezetése, illetve a fejlesztési javaslatok kidolgozása. II.12 A képzés tárgyi feltételei, a szak indításához rendelkezésre álló infrastruktúra A.) Az APPI, illetve az Ergonómia és Pszichológia Tanszék használatában lévő helyiségek: - E. épület 510 nagyelőadó, - E. épület 502 tanterem, - mindezek oktatástechnikai eszközökkel felszerelve; B.) Informatikai eszközök - elektronikus oktatástámogató portál (Moodle), - internet hozzáférési lehetőség, - számítógép használati lehetőség - mobil technikai eszközök: projektor stb. C.) Könyvtár: BME OMIKK II.13 A képzés személyi feltételei A szak képzésében részt vevő oktatók száma: 25 fő 13. a A képzés szakfelelősének megnevezése: 21