+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

Hasonló dokumentumok
Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

K+F lehet bármi szerepe?

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Módszertan és számítások

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

Napenergia kontra atomenergia

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Medgyasszay Péter PhD

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

A paksi atomerőmű bővítésének. vonatkozásai. Hazai villamosenergia-fogyasztás. Hazai villamosenergia-fogyasztás nemzetközi összehasonlításban

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

II. Szakmai alap- és szakismeretek, gyakorlati alkalmazásuk 7. Villamosenergia termelés, szállítás, tárolás Hunyadi Sándor

A megújuló energiahordozók szerepe

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

NCST és a NAPENERGIA

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Energiapolitika Magyarországon

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Átalakuló energiapiac

Divényi Dániel, BME-VET Konzulens: Dr. Dán András 57. MEE Vándorgyűlés, szeptember

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

E-mobilitás konferencia és mérnöki kamarai szakmai továbbképzés AUTOMOTIVE Hungary október 18., Budapest. Tompos András

Szekszárd távfűtése Paksról

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája február 28.

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28. Zarándy Tamás

Tartalom Szkeptikus Konferencia

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

A biomassza rövid története:

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

lehetőségei és korlátai

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

ENERGIAHATÉKONYSÁGI TIPPEK KONFERENCIA Energiatudatos építészet/felújítás egy konkrét, megvalósult példán keresztül BME MET

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Megújuló energiák hasznosítása a hő- és villamosenergia-termelésben (ellátásban)

MET 7. Energia műhely

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer

Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Magyarország Energia Jövőképe

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

A következő nagy dobás, az energiatárolás. Beöthy Ákos

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

A megújuló energiatermelésből származó üzemanyagok piaca és szabályozása hazánkban

Fotovoltaikus rendszerek

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, Megyik Zsolt

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Sertéstartó telepek korszerűsítése VP

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Az MVM Csoport közötti stratégiája

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

Átírás:

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

ERŐFORRÁSOK 1. A természetet a lokálisan rendelkezésre álló erőforrások vezérlik 2. A modern társadalmakat a globálisan rendelkezésre álló erőforrások vezérlik Az erőforráselosztás feltétele: SZÁLLíTÁS Az elosztás rendező elve:?pénz??hatalom??tradíció? Az elosztás eredménye: VÁLSÁG

Az erőforrások elosztásának rendező elve:?pénz? HATALOM? TRADÍCIÓ? BIZTONSÁG? HATÉKONYSÁG??????

Atomerőmű bővítés Mennyibe fog kerülni +2000 MW névleges teljesítmény Figyelembe vett költségek tervezés + építés + finanszírozás+ működtetés + leszerelés + radioaktív hulladékok tárolása Kiváltható-e megújuló energiával, s mennyiért? Technikai adottságok: alaperőmű, magas kapacitásfaktor, hosszú élettartam (min 40 év) Atomenergia Geotermia

Rendszerdinamika részmodell Input adatok: Tervezési költségek Telepítési költségek, (Overnight costs) Leszerelési költségek, Tőkeköltségek, Tervezési, építési idő Időtúllépés Telepítés ütemezése (geot.) Tanulási görbe (geot.) Modell Atomerőmű 2000 MW életciklus Geotermikus erőművek (20 db 100MW-os) életciklus Közvetlen költségek számítása Output Melyik az olcsóbb?

AtomETervezésAlatt AtomEMegtervezett tomeeldöntött AtomEÉpítés Alatt AtomeEMűködő AtomELeszerelésAlatt AtomEKÉsz AtomEBezárt AETervezésiIdő AEÉpítésiIdő AEMűködésiIdő AELeszerelésiIdő AtomELeszerelt AEOvernightKts AEAktuálisBekerülésiKts AEMegvIdőCél AEMegvIdőTény AEBerIdőtúllépés AECSúszásFelárSzorzó KtsMWonként Kapacitásfaktor AEMegtermeltVE <AEÉpítésiIdő> <AETervezésiIdő> AtomEMűködésiKts <AEMűködésiIdő> AtomEMűködésiKts/MWh AtomEUránKtsMwhként AtomEÖsszesKts AtomELeszerelésiKts AtomEKumuláltÖsszKts <AEAktuálisBek <AtomEKÉsz> ÓraszámHavonta AEMegtermeltKumuláltVE <AEMegterm Törlesztés HitelFutamidő Kamatláb FinanszírozásiKts LeszerelésiKtshányad <Time> <FINAL TIME> Kumulált FinKts áramár AEDiszkontáltÖsszeskts AEdiszkontáltÁramár

A teljes költségre kiható legfontosabb változók a modellben (várakozások) Atomenergia: Építési idő túllépés Csúszás felár szorzó Geotermikus modell: Telepítések ütemezése Tanulási görbe Hiányzik: Biztonsági (nemzetbiztonsági) kts. Biztosítási kts. Externális kts.: Pld.: egészségügyi kts., környezetterhelés kts. Üzemi költségek Amortizáció Adók, járulékok, stb.

Áramköltség Ft/kWh (közvetlen költségek) Diszkontált áramköltség (Ft) 4,00 Az atomenergia és a geotermia költségalapú összehasonlítása 40 éves működési időre 2% diszkontráta esetén 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 Atomenergia áramkts Geotermia (ORC) áramkts. Geotermia (EGS) áramkts. 1,00 0,50-0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 Beruházási kts. Millió Ft/1000MW

A teljes költségre kiható legfontosabb változók a modellben (eredmények) Működési kts. Geotermia: Működési kts. Atomenergia Működési kts. +Uránkts Hiányzik: Biztonsági (nemzetbiztonsági) kts. Biztosítási kts. Externális kts.: Pld.: egészségügyi kts., környezetterhelés kts. Amortizáció Adók, járulékok, stb.

Az atomerőmű bővítésének hatásai Stratégiai korlátok Marad a globális rendszereknek való nagy mértékű kitettség, Maradnak a nagy, egyre sérülékenyebb hálózatok, a hálózati kötöttség, Marad a régi központosító paradigma Megmerevíti a magyar energiarendszert - lassítja, ill. lehetetlenné teszi a felkészülést a posztfosszilis korszakra Stratégiai lehetőségek: Felhalmozott szakmai tudás megőrzése Magyarország mint áramexportőr????

Geotermia Stratégiai lehetőségek: -Technológia K+F potenciál -VE és hő hasznosításra épülő területfejlesztési politika (geotermikus kaszkádrendszerek) -Osztott hálózatok kialakításának lehetősége - Elszakadás a globális rendszerektől való függőségtől Lokalitás : helyi erőforrások kiaknázása, helyi felhasználás

Egy új energiarendszerhez vezető kérdések Mire használjuk az energiát? Ki, mire, mikor mennyit? Hogyan optimalizálható a rendszer? Milyen célokat tartunk legitimnek? Milyen energiaforma optimális az adott célhoz? Az hol áll rendelkezésre? Mit célszerű mozgatni: Energiahordozót Energiát (hálózaton, vagy tárolva) Felhasználót Mit kell újratervezni? Gépeket, termelési, szállítási folyamatokat, technológiákat, termékeket

Az új energiarendszer kidolgozásának elvei - Lokálisan rendelkezésre álló energiák - Környezetterhelés minimalizálása a teljes életciklus alatt - Egészségügyi hatások minimalizálása a működés során - A természettel harmóniába hozható energiafajták ( kis ökológiai lábnyom ) - Szállítás csak rövid távolságra

Az energiamix összetétele Fő energiatípusok Magyarországon Nap (termikus, fotovillamos hasznosítás) Szél (mechanikus és villamos energia Geotermia (termikus hasznosítás, villamos energia) Kiegészítő energia: Biogáz, illletve hidrogén (láng) Víz (az eddigi kapacitás megtartása) (mechanikus, villamos energia) Energiatárolás: Szezonális energiatárolás (szezonális hőtárolás!) Rövid és középtávú távú energiatárolás Energiaszállítás: Az egyes lokális hálózatok között, a transzlokális hálózatokat minimalizálva

Az új villamosenergia rendszer Autonóm, önszabályozó,lokális, osztott hálózatok saját tartalékkal és tárolókapacitással, amelyek a szomszéd hálózatokkal vannak folyamatos kapcsolatban A telepítési, termelési és fogyasztási döntéseket az energia rendelkezésre állása szabja meg

A jövő energiarendszere Destruktív szcenárió

Konstruktív szcenárió