HOLDUTAZÁS VERNE GYULÁVAL

A Nevelési Tudásdepó projekt helye a közoktatás-fejlesztési stratégiában, különös tekintettel az innovációs potenciál felesztésének lehetőségei a nem formális és informális képzés területén TÁMOP 3.2.4 HOLDUTAZÁS VERNE GYULÁVAL 12-19 éveseknek

TARTALOMJEGYZÉK I. A programfüzet alapadatai-------------------------------------------------------------------------- 3 II. HASZNOS TUDNIVALÓK------------------------------------------------------------------------ 5 III. A program tartalma -------------------------------------------------------------------------------- 7 IV. A program tananyaga ------------------------------------------------------------------------------ 8 IV.1. Modul: Utazás a csillagos égen----------------------------------------------------------------- 8 IV.1.1. Tanulási feladat --------------------------------------------------------------------------------------------- 9 IV. 2 Modul: Hold-utazás a képzelet-------------------------------------------------------------- 22 IV.2.1 Tanulási feladat - -------------------------------------------------------------------------------------------22 IV.3. Modul: Holdutazás a valóság---------------------------------------------------------------- 38 IV.3.1. Tanulási feladat --------------------------------------------------------------------------------------------39 IV.4. Modul: Megismerjük a Holdat---------------------------------------------------------------- 43 IV.4.1. Tanulási feladat --------------------------------------------------------------------------------------------44 V. ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉS -----------------------------------------------------------------------49 I. függelék: Felhasznált nyomtatott és digitális anyagok, adatbázisok, linkek-------------50 II. függelék Jó példák, jó gyakorlatok 2

I. A PROGRAMFÜZET ALAPADATAI A program megnevezése: Holdutazás Verne Gyulával képzelet és a valóság A fejlesztő team tagjai: Hámoriné Váczy Zsuzsa és Zsigri Mária A program célja: A program sikeres befejezése után a tanuló legyen képes tájékozódni a csillagászat és a fizika területén információgyűjtésre használható nyomtatott és digitális források között. Képes legyen a felmerült probléma megfogalmazására és ennek megfelelően a megoldáshoz szükséges információk kiválasztására, feldolgozására ismertetésére. Képes legyen kapcsolatot teremteni az elvonatkoztatott törvények, fogalmak és a valóságban - akár a hétköznapokban is - végbemenő folyamatok között. Szerezzen jártasságot az elérhetőséget szolgáló nyomtatott és digitális eszközök használatában. A hallgató bármilyen érdeklődésű is kedvet érezzen a természettudományos, ismeretterjesztő irodalom megismerésére. Ismeretei bővítésére, problémái megoldására biztonsággal induljon ezen a műveltségi területen is. Látásmódja, gondolkodása a tantárgyak elkülönülése helyett a világ folyamatainak egészét lássa. A program időtartama: 8-10 óra A program során elsajátítandó kompetenciák (ismeretek, fejlesztett képességek, attitűdök) : A tanuló a program befejezése után: Felismerés szintjén tájékozódjon a csillagos ég objektumai között Megnevezés szintjén ismerje a főbb égi jelenségeket, Önálló alkalmazás szintjén ismerje a csillagászati témához kapcsolódó internetoldalakat, ezekben képes legyen meghatározott szempontok szerint, célirányosan keresni. A program során megismert kézikönyvekben, monográfiákban igazodjon el, képes legyen a témában megfogalmazott kérdésekre célirányosan választ keresni. Önállóan képes legyen a megismert eszközökből a megfelelő információ kiválasztására, annak relevanciájának eldöntésére Önálló kutatómunkát és elemzést végezni a kapott szempontok szerint Az értő olvasás és szóbeli-írásbeli szövegalkotási készsége tegye alkalmassá mind önálló munkavégzésre, mint csapatmunkára. 3

A programban alkalmazott értékelési módszerek: Értékelés formája Értékelés rendszeressége Értékelés tartalma Program közbeni formatív értékelés, egyéni, csoportos, önértékelés A program és modulok végén, modul folyamán A program, illetve a modul tananyagának feldolgozása, gyakorlati feladatvégzés, és produktum létrehozása 4

II. HASZNOS TUDNIVALÓK A program megvalósításában való előrehaladás rendszere: A program tananyagát modulokra bontottuk. A modulokra való felbontás alapját a modul során elsajátításra kerülő kompetenciák, ismeretek, motivációs elemek adják. Az egyes modulokon belüli tanulási feladatok a leckéken belüli részcélkitűzések szerint kerültek felosztásra. Minden tanulási feladathoz önellenőrzés, önértékelési, értékelési forma: kérdések, feladatok találhatók, melyek segítségével a tanuló, illetve a foglalkozás vezetője ellenőrizheti, milyen mértében sikerült elsajátítani a tanulási feladatban meghatározottakat. A modulok végén, azok tananyagára épülő feladatok találhatók, melyek segítségével a foglalkozás vezetője ellenőrizni tudja a tanuló előrehaladását a modul célkitűzésére vonatkozóan. A program összegző értékeléssel zárul, melynek segítségével a foglalkozás vezetője komplex módon ellenőrizni tudja, hogy mennyire felelt meg a programban végzett tevékenység a célkitűzéseknek. A tanulást segítő eszközök: Digitális, illetve egyéb oktatástechnikai eszközök alkalmazása. Hagyományos könyvtári eszközök Interneten elérhető adatbázisok, hasznos linkek. A program során alkalmazott módszerek: Frontális foglalkozás, önálló munka, csoportos, kooperatív tevékenység. 5

Piktogramok a tananyagban való előrehaladás segítésére: Olvassa el figyelmesen, keresse az interneten vagy adatbázisban Fontos rész Megértést könnyítő példa Értékelő kérdések, feladatok Önállóan vagy csoportosan feldolgozandó feladat 6

III. A PROGRAM TARTALMA Modul sorszáma Témakör, cím Időtartam (óra) 1. Modul Utazás a csillagos égen - égboltunk lakói 1,5 óra 2. Modul Hold-utazás a képzelet 2 óra 3. Modul Hold-utazás - a valóság 2 óra 4. Modul Megismerjük a Holdat 2 óra 5. Összegző értékelés 2 óra 7

IV. A PROGRAM TANANYAGA IV.1. Modul: Utazás a csillagos égen Tudnivalók a modul feldolgozásához: Bevezetés Ebben a modulban felidézzük és megalapozzuk csillagászati ismereteinket. Összegyűjtjük és megerősítjük azoknak a fogalmaknak a tudását, melyet kicsi gyermekkorunk óta a puszta tapasztalásból merítettünk. Megismerjük, pontosítjuk, kibővítjük a csillagok és a bolygó fogalmát. Felfedezzük a csillagképeket és megismerjük a hozzájuk kapcsolódó, emberi képzelet alkotta történeteket. Megtanuljuk oly módon szemlélni az éjszakai égboltot, hogy eddigi merengésünk az égbolt szépségén tudatossá váljék, tartalommal töltődjék. Megkeressük a kapcsolatot hétköznapjaink megfigyelései és a tudomány között. A modul elvégzése után a tanuló: Az Univerzum építőköveit pontosan el tudja különíteni egymástól. A csillagok és bolygók pontos fogalmát ismeri meg. Képes lesz fontosabb csillagképek felismerésére és a még ismeretlenek visszakeresésére csillagtérképek segítségével. A csillagászat témakörének alapvető kézikönyveit ismeri meg és az interneten is megismerkedik az ezzel a témával foglalkozó a legfontosabb magyar oldalakkal. Az értő olvasás és kommunikáció segítségével fejleszti saját kompetenciáit. A tanuló képes lesz a rendelkezésére álló szakirodalomból a számára szükséges információ kikeresésére és feldolgozására, másokkal való megismertetésére. A feladatok feldolgozásához használt irodalom visszakereshetőség szempontjából fontos adatainak felismerésére, mint az internetes oldalak címe, a könyvek bibliográfiai adatai: szerző, cím. A tanulási feladatokhoz tartozó rész célkitűzések A tanuló a tanulási feladatok elvégzése után képes lesz: 1. Az éjszakai égbolt tagjainak felismerésére 2. Eddig nem ismert égi objektum bemutatására, a rendelkezésre álló információforrások (könyvek, weboldalak) segítségével 3. A kapott feladatok segítségével önálló szövegalkotásra szóban és írásban. 8

IV.1.1. Tanulási feladat IV.1.1.1. A tananyag és a feldolgozás részletes bemutatása Ismeretek előhívása, amire építhetünk. A résztvevőket ráébresztjük, hogy alapvető csillagászati tudással, érdeklődéssel mindenki rendelkezik. Minden embernek még a legkisebbeknek is vannak ismereteik arról a világról, ami kézzel nem fogható, de minden pillanatban benne élünk, életünk ennek a nagy egésznek a parányi része. A nappal meleget és világosságot adó Nap, az éjszaka csillagokkal ékesített égboltja természetes velejárója életünknek tele ismeretlen és kevéssé ismert égi objektumokkal. Az univerzum megismerését zenével indítjuk. (Jarre: Mágneses mezők) Milyen világot látunk magunk előtt a zene hallatán? Próbáljuk szavakkal, mondatokkal visszaadni érzéseinket. Lehetséges válaszok távolság, végtelenség, lebegés, mentes a hétköznap zajaitól, titok. Mi is ebben a térben élünk, mozgunk. Hasonló zenét fel tudunk-e idézni? A zene alatt Földünk elszigetelt helyére értünk, ahol lehetőség kínálkozik részt venni egy űrutazáson. A felszállás előtt azonban kiképzésen kell részt venni és azon a szükséges szintet elérni, ezért mindenki aktív részvételére számítok. Mit gondoltok ki az, aki egy űrhajónak utasa, pilótája lehet? Milyen kritériumoknak kell megfelelnie? várható válaszok: erős, edzett fizikum; egészséges szervezet, magas szintű természettudományos, matematikai, vagy mérnöki ismeretek, vagy pedig elég sok pénz (űrturisták). Kényelmesen elhelyezkedtetek a székekben? Bekapcsoltátok a biztonsági öveket? Nem náthás senki? Ez utóbbi komoly problémát okozhat az űrben! Erre a későbbiekben megkeressük a választ. Az egy űrhajóban utazók hosszú időt töltenek együtt összezárva ezért fontos, hogy igazi egymást támogató, segítő csapatot alkossanak. Megkérnélek benneteket, hogy alakítsatok négy-, ötfős legénységeket és válasszatok nevet, rajzoljatok le egy egyszerű, könnyen beazonosítható emblémát, ami a felkészülés és utazás során megkülönböztet benneteket. A kiképzésnél segítségünkre lesznek a következők: - gondolkodásunk, képzeletünk, játékos szellemünk - a könyvtár állományából kiemelt, az asztalra készített könyvek - CD-ROM adatbázisok 9

- az internet Egy-egy térképet is kapnak a legénységek(csapatok) az információforrások közötti eligazodáshoz. Ezek internetes oldalak címeit tartalmazzák, melyek felhasználhatóak a világhálón való eligazodáshoz. A kivetítőn egy csillagos ég látható távolban a Holddal Hasonló éjszakai égboltot bizonyára mindannyian láttatok már, talán el is időztetek a csodálásával. Mi az, amit felfedezhetünk egy ilyen égbolton? Mi az, amit már ismertek erről az égboltról? várható válaszok: csillagokat, Holdat, Tejútrendszert, Göncöl szekeret, Vénuszt CSILLAGOK Mit nevezünk csillagoknak? A meghatározást keressétek a kikészített könyvekben! Olvassátok el és jelöljétek meg a megfelelő oldalt. Önálló munka után közösen összegezzük a fogalom meghatározásait, és ezek megjelennek a kivetítőn felváltva az első diát. A meghatározások ismertetésénél nevezzétek meg az információ forrását (a könyv szerzőjét, címét és az oldalszámot, esetleg, hogy mely fejezetben találtátok meg a kívánt információt)! A csillagok: - izzó gázgömbök, nagyobbrészt hidrogént, héliumot tartalmaznak - távolságuk a Földtől oly nagy, hogy a legnagyobb távcsöveken is csupán fénylő pontoknak látszanak - különböző a méretük, hőmérsékletük, színük és fényességük - fehér törpe megközelítőleg Föld tömegűek, nukleáris tüzelőanyaguk fogytán van - vörös törpe Napunknál kisebb méretű több tízmilliárd év élettartamú - vörös óriás fényes, nagy méretű, tömegük a Naphoz hasonló, narancs színűek - szuperóriás - a legnagyobb csillagok tömegük a Naphoz mérhető, de annál jóval nagyobbak - a legtöbb csillagnak van kísérője (például a Szíriusz esetében, ami egy kékes szuperóriás az égbolt legfényesebb csillaga mellette halvány fehér kísérőjével) - a Nap is egy csillag GALAXIS, TEJÚT A galaxisok csillagok rendezett csoportja, melyet a kölcsönös tömegvonzás tart össze és mozgat. Alakjuk különböző lehet: elliptikus, spirális, gömb, lencse alakú és szabálytalan. A 10

mi galaxisunk a Tejút, spirális alakú. Középpontja egy fekete lyuk, melynek tömege a Nap tömegének 2,6 milliószorosa Hallgassátok meg az alábbi idézetet! Miről szól? A ködhalmazok máris mozgásba jöttek, forogni kezdtek központi magjuk körül. A vándorló molekulákból alakult mag pedig saját maga körül kezdett forogni, és fokozatosan sűrűsödött. Ugyanis a mechanika megváltozhatatlan törvényei következtében, minél kisebb lett a sűrűsödés folytán a mag térfogata, annál gyorsabbá vált a forgása. A folytonos forgás és sűrűsödés a ködhalmaz középpontjában egy főcsillagot hozott létre. A figyelmes szemlélő ekkor azt látta volna, hogy a ködhalmaz többi molekulái ugyanúgy viselkednek, mint a központi csillag; térfogatuk a saját tengelyük körül való, fokozatosan gyorsuló forgás következtében ugyancsak sűrűbbé válik, s számtalan csillag alakjában keringenek a központi csillag körül. Megalakult a csillagrendszer. A csillagászok jelenleg közel 5000 ilyen csillagrendszert tartanak számon. E csillagrendszerek egyike a Tejútrendszer, ez 18 000 000 csillagból áll, s mindegyikük egy naprendszer középpontjává vált. Mikor keletkezhetett ez az írás? Igazak a benne foglaltak? Az idézet Verne, Jules: Utazás a Holdra című regényének részlete, több mint száz évvel ezelőtti elképzelés az Univerzum keletkezéséről. Valóban a tömegvonzás a fő mozgató erő és minél sűrűbb az univerzum gomolygó magja, forgása annál gyorsabb. Mai tudásunk szerint Galaxisunk közel százmilliárd csillagból áll. A csillagokat, ha képzeletünkben összekötjük, képet formáznak az égbolt sötét hátterében. Ezt tették már ősidők óta az emberek és az alakzatoknak nevet is adtak egy-egy történet, mese sokszor alapján. Ismertebb csillagképek csillagjait láthatjátok az egyes képeken. Felismeritek őket? Milyen nevet adtak az alábbi alakzatoknak? Segítségül vehetitek a kikészített csillagtérképeket, ill. Az internet alábbi oldalán található csillagtérképet: http://planetologia.elte.hu/csillag.pdf 11

1. Nagy Medve (http://www.gae.hu/mitologia/ursa_maior/uma.htm) 2. Orion (http://www.gae.hu/mitologia/orion/orion.htm) 12

3. Dél Keresztje (http://hu.wikipedia.org/wiki/dél_keresztje_csillagkép) 4. Kis Medve (http://www.gae.hu/mitologia/ursa_minor/umi.htm) 13

5. Kasszipopeia (http://hu.wikipedia.org/wiki/kassziopeia_csillagkép) Mi a csillagok rajzolta képek története? Használjátok a kikészített könyveket! Jelöljétek meg és olvassátok el a megfelelő oldalakat! Mondjátok el társaitoknak az olvasottakat! 1. Göncölszekér a Nagy Medve Ursa Major csillagkép része. A görög mitológia szerint Zeusznak és a halandó Kallisztónak fia született Arkasz. Héra, a főisten felesége féltékenységből Kallisztót medvévé változtatta. Arkasz vadászat közben csaknem megölte. A főisten segítségére sietett és fiával együtt felemelte az égbe. Kallisztóból lett a Nagy medve, Arkaszból pedig a Kis medve csillagkép. (Csillagászat, 2008. 300. p.) 2. Nagy Medve Más mitológiai történetet is ismerünk ehhez az alakzathoz kapcsolódóan Kronosz isten minden évben lenyelte Rheia istennőtől született gyermekeit. A csecsemő Zeuszt azonban elrejtették, két nimfa Heliké és Künoszú vigyázott rá, míg Kronosz megpróbált a nyomára bukkanni. Zeusz mielőtt elmenekült volna Helikét Nagy Medveként, Künoszút Kis Medveként helyezte az égre. (Cornelius: Csillagképek. 1999. 111. p.) 3. Orion Kaszás al-dzsoúza keze, az arab mitológia egyik nőalakjára utal. (Csillagászat, 2008. 274. p.) A görög mitológiában Orion vadász, azzal dicsekedett, 14

hogy nincs olyan vad, melyet ne tudna elejteni. Gaia a földistennő megleckéztette, skorpiót küldött a nagy vadászra, hogy pusztítsa el. Amikor az égbolton megjelenik a skorpió csillagképe valóban eltűnik az Orion. (Cornelius: Csillagképek. 1999. 93. p.) 4. Dél keresztje mitológiai története nincs. A legkisebb, de mégis nagyon feltűnő, jelentős csillagkép a déli égbolton. Közép-Ausztráliában a sas lábának nevezték el. (Cornelius: Csillagképek. 1999. 73. p.) 5. Kismedve a Nagy Medve magyarázatánál találjuk 6. Cassiopeia Az északi égbolt feltűnő, w alakú csillagképe Kassziopea és lánya Androméda gyönyörűek voltek, de azzal kérkedtek, hogy még a bölcs tengeri vén leányainál is szebbek. A lányok bepanaszolták Poszeidón tengeristennél. Ő haragjában felkorbácsolta a vizet és elárasztotta Palesztina földjét. Az országot csak úgy menthették meg, hogy Andromédát egy sziklához kötözték. Eza az Androméda csillagkép. Perszeusznak megtetszett a lány és kiszabadította. Büntetésül hiúságáért Poszeidón Kassziopeát illetlen pózban helyezte el az égen. (Csillagászat, 2008. 231. p.) (Cornelius: Csillagképek. 1999. 61. p.) Űrutazásunk során a csillagokon kívül milyen égi objektumokkal találkozhatunk? Hold, bolygók, üstökösök 15

BOLYGÓK Mit nevezünk bolygóknak? A meghatározást keressétek a kikészített könyvekben! Jelöljétek be és olvassátok el a megfelelő oldalakat. Önálló munka után közösen összegezzük a fogalom meghatározásait, és ezek megjelennek a kivetítőn felváltva a csillag meghatározását összegző diát. A fogalom meghatározásánál az alábbi kérdésekre próbáljatok meg válaszolni! - Mekkora a bolygók mérete a többi égitesthez viszonyítva? - Hatalmas égitestek, különböző a méretük. A Merkúr a legkisebb és a Jupiter a legnagyobb. - Milyen a mozgásuk, milyen pályát írnak le? Elliptikus pályát írnak le a Nap körül. A Nap megkerülésének idejét egy évnek számítjuk az adott bolygón. - Naprendszerünknek hány bolygója van? Naprendszerünknek hét bolygója és egy törpebolygója van. - Milyen anyagból épülnek fel? Anyaguk különböző. Vannak kőzetekből felépülő bolygók és vannak gázokból állók - Mi a nevük és hol helyezkednek el Naprendszerünk bolygói? - A Nap körül keringenek különböző távolságban tőle. A Naptól távolodva az alábbiakban következnek: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Uránusz, Neptunusz, Plútó. Ez utóbbi bolygót nem mindegyik csillagász sorolja a bolygók közé. Válasszatok ki egy bolygót és keressetek képet róla az interneten. Mutassátok be a talált kép alapján a választott égitestet a többiek előtt! Hagyatkozzatok a képzeletetekre és a már birtokotokban lévő tudásra. 16

Képzeletünk játéka után pontosítsuk ismereteinket. Töltsük ki az alábbi táblázatot, hogy összehasonlíthassuk Naprendszerünk bolygóit. A kiválasztott és a kép alapján bemutatott bolygóról gyűjtsétek össze az alábbi adatokat. Segítségetekre lesznek a kikészített könyvek és az internet. Átmérőj e (km) Hőmérs éklete ( C) Naptól mért távolság a (km) Légköre alkotóel emeik Felszíne Holdja(i ) Egy év (azaz idő, amely alatt a bolygó egyszer megker üli a Napot) Különle ges jellemz ője Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnu sz Uránusz Neptunusz 4880 km 12100 12756 6780 142984 120536 51118 49528-170- 427 C 70 46 miilió km Elenyésző Kőzetek, fémek Kráterek, becsapódá sok borítják Nincs 88 földi nap Kicsiny tömege nem vonz atmoszférá t 465 C -88-58 C -125-17 C -153 C -178 C -213 C -236 C 108 millió km Széndioxidb ól és savakból áll Kőzetek, fémek Nagy része lávafennsík Nincs 243 földi nap Mérgező, a legmelegeb b 150 millió km Nitrogén és oxigén Kőzetek, fémek ~ 70%-át víz borítja Egy a Hold 228 millió km Szén-dioxid Kőzetek, fémek Medencék, síkságok, fennsíkok 24 óra 687 földi nap Vizes bolygó 778,3 millió km Hidrogén, hélium Apró kőzetmag és vastag gázréteg Nincs szilárd felszíne Belseje felé fokozatosa n sűrűsödő, végül folyékony 1,4 milliárd KM Hélium, hidrogén Apró kőzetmag és vastag gázréteg Nincs szilárd felszíne 3 milliárd km Hidrogén, hélium, metán Apró kőzetmag és vastag gázréteg Nincs szilárd felszíne 4,5 milliárd km Hidrogén, hélium, víz, metán Apró kőzetmag és vastag gázréteg Nincs szilárd felszíne Két hold ~63 ~60 ~27 13 - Vörös színű, mert nagy mennyiségű vasoxidot tartalmaz - találtak rajta fagyott állapotban vizet 11,86 földi év légköréne k tetején csíkos mintázatú Nagy Vörös Foltot figyelhetü nk meg rajta ~10 óra alatt megfordul 29 földi év - gyűrűje jégdarabo kból, kőzetdara bokból áll - a legkisebb sűrűségű bolygó 84 földi év 165 földi év - inkább jégből áll, mint gázokból - sokáig csillagnak vélték Időjárása zord erős szelekkel (2000km/h) 17

Kis bolygók méretük kicsi, Plútó mindössze 2300km átmérőjű, kőzetekből és jégből áll. Atmoszférája főleg nitrogénből áll a szén-monoxid és a metán mellett. Hőmérséklete -230 - -210 C Meteorok a bolygóközi térben keringő szilárd törmelékdarabok, ha bejutnak a légkörbe meteoroknak nevezzük. Fényes csíkot húznak maguk után. Ezt nevezzük hullócsillagnak. Anyaguk kő és/vagy vas. Üstökösök Kisebb jégből és porból álló égitest. A Nap felé indulva a sugárzás miatt a jég párolgásnak indul, a keletkező gázból és jégből alakul ki az üstökös feje, a kómája. A napszél és a sugárzás a párolgó anyagot a Nappal ellentétes irányba fújja. Így alakul ki az akár a több százmillió kilométer hosszú csóva. Mit gondoltok a most megszerzett tudásotok alapján melyik csoportba sorolnátok a Napot? A csillagok közé. Gyűjtsük össze a Nap jellemzőit NAP - A Földhöz legközelebbi csillag - Távolsága a Földtől 150 millió km - Átmérője ~1,4 millió km - Sárga törpecsillag - forró gázokból elsősorban hidrogénből (70%) és héliumból (28%) áll - a Nap legfontosabb energiatermelő folyamata a magfúzió, azaz a Nap magjában nagy nyomás hatására a hidrogén atommagjai héliumatommagokká egyesülnek közben energia szabadul fel - a magból az űrbe kijutó gáz felemelkedik lehűl, majd ismét elsüllyed - A Nap látható felszínén a fotoszférán napfoltokat figyeltek meg. A napfoltok a környezetüknél alacsonyabb hőmérsékletű területek, ahol a mágneses tér erőssége sokkal nagyobb környezeténél - Tömege a Föld tömegének 333000 szerese - Napkitörés (fler) lekötött nagy energia hirtelen kiszabadulása, az energia ultraibolya és röntgensugárzás formájában távozik. Földi következménye lehet a sarki fény - A Nap tömege a Naprendszer tömegének 99.8%-a Mire ad ez magyarázatot? Gondoljunk a tömegvonzásra! Ez a magyarázata, hogy a Naphoz képest kicsiny tömegű bolygók a Nap körül keringenek. 18

A Nap sárga törpecsillag. Mintegy 5-6 milliárd éves. Milyen csillaggá változik fejlődése során? Vörös óriássá duzzad, majd lassan összehúzódik és fehér törpe lesz. a gravitáció miatt a gáz összehúzódik a csillag részecskéinek helyzeti energiája csökken mozgási energiája nő, azaz nő a csillag hőmérséklete IV.1.1.2. Értékelés, önértékelés (kérdések, feladatok, stb.) A hallott ismeretek elsajátítását és a megismert információforrások használatát kérdésekre adott helyes válaszok megjelölésével. Nem hangzott el minden most feltett kérdésre a válasz, de a megoldáshoz továbbra is rendelkezésre állnak a könyvek és az internet! Milyen alakú galaxis a Tejút? 1. Gömb 2. Szabálytalan 3. spirális Mi áll a Tejút középpontjában? 1. Föld 2. fekete lyuk 3. Nap Mik a hulló csillagok? 1. meteorok 2. kis bolygók 3. üstökösök Melyik égbolton látható a sas lába? 1. északi 2. déli 3. mind a kettőn Mi űzi el az Orion csillagképet az égről? 1. skorpió 19

2. rák 3. kígyótartó Miért volt fontos a hajósoknak a Göncöl szekere? 1. ezt mindenki jól ismerte 2. megmutatta merre van észak 3. közelében van a Kis Medve csillagkép Milyen építményeket helyeztek az ókorban az Orion csillagkép csillagainak megfelelően? 1. istenek szobrait a görög templomokban 2. Stonhenge köveit 3. piramisokat Hány bolygója van a mi Naprendszerünknek? 1. hét 2. nyolc 3. kilenc Mit jelent a galaktikus év? 1. időt, ami alatt egyet fordul a galaxis 2. utat, amit a fény megtesz, amíg a galaxis közepétől a széléig elér 3. csak a fantasztikus irodalomban használt fogalom Mit jelent a fényév? 1. időtartamot 2. elérhetelenségre használt fogalom 3. távolságot Melyik bolygót tudjuk megfigyelni a Földről szabad szemmel? 1. Uránusz 2. Vénusz 3. Plútó Melyik a Földhöz legközelebbi csillag? 1. Vénusz 20

2. Szíriusz 1. Nap Melyik a legfényesebb csillaga az éjszakai égboltnak? 1. Sarkcsillag 2. Szíriusz 3. Vénusz Melyik bolygónak nincs légköre? 1. Vénusz 2. Mars 3. Merkúr Mi a sarki fény? 1. fényjelenség a Föld sarkpontjain, amikor nem nyugszik le éjszaka sem a Nap 2. világító felhők a sarkköröknél 3. Naptevékenységet követően a sarkokon kialakult fényjelenség 21

IV. 2 Modul: Hold-utazás a képzelet Tudnivalók a modul feldolgozásához: Bevezetés Ebben a modulban a résztvevők megismerhetik a fantázia hajtotta utazásokat, melyek elrepítették az embereket az űrbe és a Holdra. A modul bemutatja a más más korok elképzelését a sokat sejtető csillagos ég meghódításáról. Irodalmi szárnyalásokon keresztül bepillantást nyerhetünk az adott kor tudományos szemléletéről. Részletesen felelevenítjük Jules Verne Hold-utazását és megvizsgáljuk elképzeléseinek helyességét, megvalósíthatóságát meglévő fizikai ismereteinkre alapozva. A modul elvégzése után a tanuló: tájékozottságra tesz szert a hold-utazásokról szóló irodalomban, az ismeretterjesztő és fantasztikus szépirodalomban felismeri az összefüggéseket világunkban a látszólag még oly távol álló irodalom és a fizika között is megtanulja alkalmazni, átültetni a fizikai törvényszerűségeket a világunkban megvalósuló főbb folyamatokra A tanulási feladatokhoz tartozó rész célkitűzések A tanuló a tanulási feladatok elvégzése után képes lesz: 1. súlytalanság, gravitáció, légkör fogalmainak pontos felismerésére 2. bemutatására 3. ábrázolására, stb. IV.2.1 Tanulási feladat - IV.2.1.1. A tananyag és a feldolgozás részletes bemutatása A csillagos eget tanulmányozó ember régtől fogva érdeklődött a szabad szemmel is jól megfigyelhető, szinte meg is érinthető égitest, a Hold iránt. Felfedezte, hogy megjelenése az égen, ritmikus változásai hatással van mindennapjaira. A Hold mozgása idézi elő az árapályt, fázisai hatással vannak a vetésre, hajvágásra, születésre és mindenre ami az életük fontos 22

része volt. A Hold szabad szemmel is tanulmányozható és az elsők között volt a távcsővel könnyen megfigyelhető égi objektumok közül. Tiszta éjszakai égen jól megfigyelhető a Hold felszínének képzeletet megmozgató alakzatai: sötét és világos foltok, magaslatok és mélységek, vélt tengerek. A Holdról történeteket költöttek a Föld minden országában. Egy somogyi monda szerint a Nap és a Hold egyszer összeverekedtek. A Nap ganéval dobálta meg a Holdat, az meg tüskés rózsákat hajigált a Napra. Ezért vannak foltok a Holdon, és ezért szúrósak a Nap sugarai. (Ponori: Az ég királynője. Bp. 2009. 150. p.) Mi az, amit mi látunk ezekből a formákból? Engedjük szabadjára képzeletünket! Minden csoport kap a teliholdról készített fotókból. Próbáljanak képeket rajzolni a Hold felszínére. Ki mit lát ki ezekből a foltokból? http://astro.u-szeged.hu/ismeret/hold1.jpg Ezt a közeli égitestet az emberek ősidőktől fogva szerették volna birtokba venni. A Földről feltekintve benépesítették felszínét. A földihez hasonlatos, vagy egy vágyott társadalom képét felállítva. Történeteikben hőseiket különböző eszközökkel juttatták el a Holdra. Saját képzeletük világát koruk az univerzumról alkotott ismereteik köré szőtték. Nézzük meg néhány példával és több száz éves ugrásokkal az űrrepülésről és a holdi életről alkotott elképzeléseket, melyek szépirodalmi formát öltöttek. Lukianosz görög író a 2. században két művében is leírja képzeletének a holdutazását. Az Ikaromennipposzban az utasok madárszárnyakat öltenek, az Igaz történetben szélvihar repíti a tengerből a Holdig az utasok hajóját. 23

Egy perzsa elbeszélés szerint Kai-Kau s királyt trónusával sasok emelték a magasba a trónushoz erősített húsdarabokat követve. (dia, melyen a mű egy illusztrációját láthatjuk) Dante Divina Comedia c. művének Paradicsom részében eljut a Mennyországba, útközben megáll a Holdon is, majd érintve az akkor már ismert bolygókat jut el végső céljához. Olvassuk el az említett részletet! Mely bolygók voltak ismertek Dante Alighieri korában? Melyik volt ez a kor? Használjátok az internetet! http://mek.oszk.hu/00300/00362/ Dante Alighieri (1265-1321) A szövegben megtalált bolygók: Merkúr, Mars, Vénusz, Jupiter A következő részletben, melyik csillagképet ismerjük fel? Óh, Hélios, mily fényt égetsz előttem! S mint sarktól sarkig a Tejút, kiválván benne száz csillag, sűrün átfehérlik, hogy bölcs se tudja mit gondolni láttán: úgy csillagozva, nyúlt a Mars szivéig a két sugár, s a Kereszt jele támadt, mint körben átlók egymást metszve érik. (Dante: Isteni színjáték. Paradicsom Tizennegyedik ének. Fény és kereszt. 96-102) Edmond Rostand Cyrano de Bergeracról írt drámájában 1897-ben a Hold-utazás módjairól a következőképpen ír. Olvassuk el közösen az űrrepülés különböző módjait és a fizika törvényei szerint próbáljuk megmagyarázni: igazolni, vagy cáfolni megvalósíthatóságukat! Részlet Ponori Thewrewk Aurél: Az ég királynője 135 136. p. (dia) Először is pőrére vetkőzöm, S a napra fekszem, ha ragyog a reggel, Harmattal töltött sok kristály-üveggel, Amit testemre aggatok. A nap, Amint járása mindig magasabb, A harmatot felszívja s véle megy A testem is. A levegőt cédrus-ládába zárom. Gyujtó-tükörrel fölfogott sugáron Addig hevítem, addig ritkítom, Míg száll s a holdig meg sem áll, tudom! 24

A ritkább levegő valóban felszáll, de nem tudja elhagyni a Föld légkörét, kiszakadni a Föld vonzásából. A gyújtó-tükör valóban összegyűjti a nap sugarait, de a láda valószínűleg hamarabb gyulladna meg, mint ahogy a levegő megfelelőképpen ritkulna. Mint gépész meg rakéta-mester, Kemény acélból löveget csinálok... Lőport alája aztán uccu, vesd el. Tüzes golyómmal az egekbe szállok! Oly hatalmas lökést nem tudnánk adni egyetlen lövegnek sem, hogy a Föld gravitációjából kiszakadjon. Ha egy gömb füsttel van tele, Magasba röppen s én lengek vele. Ez az ötlet a léggömb mintájára születhetett. Rám kenek sok lágy ökör-velőt, Mert Phoebus ezt gyönyörrel szívja! Mesebeli, mitológiai megoldás. Mit neveznek Phoebus-nak? a Hold ókori neve Végül: felállok egy arasznyi vasra, S mágnest dobok föl, mégpedig magasra. A mágnes röppen és mint egy bolond: A vonzott vas rögtön utánaront. S addig vetem föl mágnes-darabom, Amíg elérem holdam vagy napom! A mágnes valóban vonzza a vasat, de a további feltevéseket nem lehetne semmilyen törvénnyel bizonyítani, megmosolyogtató talán nem is gondolta komolyan a szerző. Ez a dagály!... A tündöklő egen Fönnjár a hold és vonja, vonja lágyan A halk hullámot fénylő magasában. 25

Én fürdöm és lefekszem a homokra. Egyszer csak húznak a fejemnél fogva, - Mert legtöbb víz a hajfürthöz tapad És lebegek, mint egy szeráf-csapat, Halkan, szelíden, mindig jobban és E pillanatban egy szörnyű lökés Taszít alá... és akkor... A Hold járása idézi elő a tenger szintjének mozgását, de nem képes ekkora magasságig emelni a rajta úszó hajót. Mi ez a mozgás? Mi váltja ki a tengervíz szintjének emelkedését és süllyedését? Ez az árapály jelensége, a tömegvonzás törvényével magyarázható. Ki fogalmazta meg ezt a törvényt? Mit mond ki a törvény? Isaac Newton, aki a 17. században megalkotta a tömegvonzás törvényét, mellyel magyarázatot adott az égitestek mozgására. A Világmindenség minden tömege (m) kölcsönösen vonzza egymást egy olyan F erővel, amely az m 1 és m 2 tömeggel egyenesen, távolságuk négyzetével fordítottan arányos. Münchausen báró csodálatos kalandjai című munkában (G. A. Bürger 1747-1794) égig érő babot nevel, amin felmászik a Holdig. A visszaútján a Hold szarvára köt szecskából font kötelet és ezen ereszkedik le a Földre. A báró második utazásánál a tenger repíti hajóját a Holdra. Itt ismét a már tapasztalt árapály jelenséggel találkozhatunk. Bürger Hold-utazása teljesen meseszerű, az árapály jelenségén kívül minden tudományosságot nélkülöz. Az előzőekhez képest a 19. század második felében az előzőírásokhoz képest nagyobb tudományos alapozottsággal látott regényíráshoz Jules Verne. Keressük meg a francia író életrajzának fontos, írói munkásságának meghatározó részleteit. Nézzünk utána önállóan az interneten és a lexikonokban! Az alábbi kérdésekre keressük a választ: mikor élt, milyen iskolákat végzett, miért kezdett el regényeket írni, elismerték-e munkáiért, mely művei a legismertebbek. 3-4 fős csoportok külön feladatot kapnak. A válaszaikat a többi csoport előtt ismertetik. - Az író életútjára vonatkozó adatokat gyűjtsünk a wikipédia oldalán! 26