Nagy Imre 1 Šljivac Damir. 2 Farkas Sándor 3 Duray Balázs 4 - Suvák Andrea 5 A Magyarország Horvátország határrégiójának kiemelt környezeti problémái és az alternatív energiaforrások hasznosításának kérdései a fenntartható környezetgazdálkodás tükrében Az IPA által támogatott xxxx projekt keretében készült tanulmány Pécs Kaposvár Eszék 2010 1 Újvidéki Egyetem, egyetemi tanár, Kaposvári Egyetem, egyetemi docens 2 Eszéki Egyetem, Műszaki Kar, Elektromérnöki Tsz. 3 Kaposvári Egyetem, egyetemi docens 4 MTA RKK Pécs, Békéscsabai Osztály osztályvezető 5 MTA RKK Pécs, tudományos segédmunkatárs 1
Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségei a vizsgált területen... 4 3. Környezetállapot-értékelés... 6 3.1. Felszín alatti vizek minősége... 6 3.2. Felszíni vizek minősége... 8 3.3. Településkörnyezet... 8 3.3.1. Légszennyezés... 9 3.3.2. Szennyvízkezelés... 10 3.3.3. Hulladékgazdálkodás... 10 3.3.4. Energiagazdálkodás... 13 3.3.5. Zöldterületgazdálkodás... 14 4. Természeti értékek... 16 5. Alternatív energiaforrások hasznosítási lehetőségei a határrégióban... 29 5.1. Napenergia... 30 5.2. Geotermia... 31 5.3. Biomassza... 31 5.4. Hulladék... 32 6. A határrégió környezetvédelmi intézményrendszere... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7. Stratégiai javaslatok... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Irodalom... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2
1. Bevezetés ( ) 3
2. A fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségei a vizsgált területen Magyarországon a fenntartható fejlesztés az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamán vált politikailag elfogadott célkitűzéssé. Az Európai Uniós források felhasználásának egyik alapfeltétele a közösségi szinten meghatározott fejlesztési irányvonalak követése, így Magyarországnak az első Nemzeti Fejlesztési Tervétől fogva valamennyi, az Uniós források számára csatornaként szolgáló fejlesztési programban érvényesíteni kell azokat. A környezetvédelem és fenntartható fejlesztés politikai integrálásának elve hatására (Uniós mintára) a magyar fejlesztési tervekben a fenntartható fejlesztés (környezeti fenntarthatóság) horizontális célként jelenik meg. A 2001-es Göteborgi Csúcs és annak 2006-os újrafogalmazása az EU valamennyi tagállamának előírta nemzeti fenntartható fejlesztési stratégia készítését. Ez a dokumentum tekinthető a fenntartható fejlesztés magyar megvalósulását szorgalmazó átfogó stratégiának. A harmadik eszköz, amely a fenntartható fejlesztés előmozdítását és más politikákba, intézkedésekbe való integrálását szolgálja, a Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV), amely elvégzése 2004 óta kötelező valamennyi fejlesztési jellegű dokumentum és terv elkészítése során (nem azt követően). Az Uniós források elérésére kiírt pályázatok horizontális elvei a fenntartható fejlesztés (amely inkább a környezeti fenntarthatóságra utal) mellett az esélyegyenlőséggel foglalkoznak. A benyújtandó pályázatoknak külön részét képezi a környezeti fenntarthatóságot igazoló rész, amely elkészítéséhez a Környezeti Fenntarthatóság Útmutató ad segítséget. A fenntartható fejlődés ezen eszközének hiányossága, hogy egyazon Útmutató létezik valamennyi pályázati kiírás és valamennyi térség számára (MTA 2007). A horizontális elvek érvényesülését számszerűsítő, nyomon követő és értékelő indikátorok ugyanakkor nem alkotnak egységes rendszert, a környezeti fenntarthatóságnak csupán bizonyos szűk szeleteivel foglalkoznak, pl. energiatakarékosság, üvegház hatású gázok kibocsátása; és az ezek mérésére javasolt indikátorok (pl. energiatakarékos égők száma, fűtés során a légkörbe bocsátott szén-dioxid) még inkább lekorlátozzák a teljes kép megrajzolásának lehetőségét. Ami a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát (NFFS) illeti, annak egy kritikus értékelése szerint (Hajnal, 2008) az összefüggésekre való összpontosítás helyett a Stratégia ágazati szemléletben íródott, és az egyes ágazatokra lebontott, alsóbb rendű vagy operatív jellegű célkitűzések már nem alkalmasak arra, hogy az eredeti célt, a gazdasági fejlődés környezetkárosítástól való szétválasztását valóra váltsák. A NFFS érintetlenül hagyja a lényegi struktúrát, a társadalom, a gazdaság és a természeti erőforrások túlhasználásának kapcsolatrendszerével nem foglalkozik (Hajnal, 2008). A Stratégiai Környezeti Vizsgálat, annak ellenére, hogy 2004-től kötelezően elkészítendő része valamennyi fejlesztési-tervezési dokumentumnak, máig sok településen ismeretlen fogalom, és sok helyen tévesztik össze a környezeti hatásokat utólagosan összegezni hivatott Környezeti Hatásvizsgálattal (Varjú, 2010). Az SKV készítés jelenlegi magyar gyakorlata (sokszor a vizsgálat ténylegesen a tervezési dokumentumot követően készül el) egyelőre nem teszi alkalmassá ezt a fajta vizsgálatot arra, hogy a fejlesztési elképzelések kontrollja, a tervezési folyamat része és befolyásolója legyen. Mindezek tükrében a fenntartható fejlődés a gazdaság olyan növekedését jelenti, amelynek nincs sem környezeti, sem társadalmi negatív hatása. A fogalom üzenete, hogy a három területet (gazdaság, társadalom, környezet) egymással összefüggésben kell vizsgálni, és az egyes területeken hozott döntéseket a másik két terület szempontjából is mérlegelni kell. 4
Mivel általában a gazdaság fejlesztésének lehet káros hatása a társadalmi, de még inkább a környezeti folyamatokra, az Európai Unió fő célja, hogy a gazdasági fejlődést szétválassza a társadalom, illetve a természeti környezet állapotának romlásától (decoupling). Az Unió területén tett eddigi tevékenység azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a gazdasági növekedés ne járjon a környezetszennyezés párhuzamos növekedésével. A környezetszennyezés annak ellenére nem mutat javulást, hogy az EU tagállamai posztindusztriális gazdaságoknak tekinthetők, és a GDP jelentős hányadát nem az ipar és a mezőgazdaság, hanem a szolgáltatások adják. Az Európai Unió fenntartható fejlődését mérő indikátorok nem térnek ki azokra a környezeti károkra, amelyeket az Unió területén történő fogyasztás a világ más részein okoz. A társadalmi változások vegyesebb képet mutatnak, de általánosan elmondható, hogy itt a legnagyobb veszélyt a gazdaság növekedése hatására erősödő társadalmi különbségek idézik elő. A fenntartható fejlesztés és azon belül is a környezeti fenntarthatóság magyar fejlesztéspolitikában történő megjelenése három fronton történik: A Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Stratégia, az operatív programokhoz kapcsolódó horizontális elvek, valamint a stratégiai környezeti vizsgálat által. Ezen eszközök megjelenése méltánylandó, azonban használatuk egyelőre nem zökkenőmentes, mindhárom területen a kiegészítő szerep a jellemző. 5
3. Környezetállapot-értékelés 3.1. Felszín alatti vizek minősége A felszíni és felszín alatti vízbázisok védelme az egész határrégióban kiemelt fontosságú. Az ivóvízbázis leg jelentősebb tartalékai a Dráva völgyében találhatók, mivel a homok-kavics üledékrétegek jelentős víztartó réteget képeznek, melyek kiváló hidraulikus sajátosságokkal és feltöltődési lehetőségekkel bírnak. Tekintettel a vonzó mezőgazdasági és telephelyi adottságaira a vízbázisok védelmére külön figyelmet kell szentelni, mivel a régió kiterjedtségét illetően nehéz megszervezni annak hatékony védelmét. A Dráva-menti térség Horvátország területrendezési stratégiájában másodrangú vízbázisként szerepel, ezért a térség szempontjából kiemelt fontosságú, azok minőségi és mennyiségi megőrzése stratégiai feladat. (Viroviticai-drávamenti zsupánság területének nagy része ezen a jó minőségű vízbázison fekszik, s területének 51%-a vezetékes vízzel ellátott). Az alábbi ábra (1. ábra) Magyarország felszín alatti érzékeny vízbázisait szemlélteti. 1. ábra A felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek (Települések besorolása alkategóriák szerint) Baranya megye területén a legnagyobb problémát a határérték (10 µg/l) feletti arzén jelenti, különösen a határ menti kistérségek víztartalékaiban: a Sellyei (18 település), a Siklósi (1 település), a Szentlőrinci (4 település) és a Szigetvári kistérségben (7 település). A Sellyei kistérségben több mint 9000 főt érint ez a probléma (Kovács Bernadett, 2010). Somogy megyében, a Barcsi kistérségben 5 településen, a Kaposvári kistérségben 2, a Nagyatádi 6
kistérségben pedig 3 településen haladja meg a szolgáltatott víz arzén koncentrációja a megengedett értéket. Határérték feletti ammóniatartalmú ivóvízbázis 7 Baranya megyei kistérséget érint. Kiemelkedősen magas az érintett települések száma a Szentlőrinci, Sellyei és a Sásdi kistérség területén. Somogy megye 11 kistérsége közül hét kistérségben jelenik meg az ammónia határérték feletti koncentrációban. Kiemelkedően sok települést érint a probléma a Kaposvári kistérségben, itt az érintett lakosok száma meghaladja a 80 ezret. A határmenti kistérségek felszínalatti vizeinek mangántartalmát a 2. ábra szemlélteti 2. ábra Határérték feletti mangántartalom a kistérségekben az érintett települések szerint 14 12 10 8 6 4 2 0 Barcsi Mohácsi Szigetvári Sellyei Forrás: 65/2009. (III. 31.) Korm. Rendelet 4. sz. melléklete alapján szerk. G. Kovács Bernadett Határérték feletti nitrittartalom a kistérségekben az érintett települések szerint Sellyei (3 település), Szigetvári (1 település), Mohácsi (4 település), Siklósi és a Barcsi kistérségben (1-1 település) (3.ábra). 3. ábra: Határérték feletti nitrittartalom a kistérségekben az érintettek száma szerint Sellyei Szigetvári Mohácsi Siklósi Barcsi 0 500 1000 1500 2000 Forrás: 65/2009. (III. 31.) Korm. Rendelet 4. sz. melléklete alapján szerk. G. Kovács Bernadett 7
3.2. Felszíni vizek minősége A Dráva folyó vízminősége kielégítő hiszen az egyes paraméter-csoportokban eléri a II vízminőségi kategóriát. A városok többé-kevésbé megfelelően kezelt települési szennyvizeit befogadó vízfolyások (Pécsi víz, Kapos, Sió-Nádor csatorna, Koppány, Rinya) összesített vízminősége szennyezettnek (IV) vagy erősen szennyezettnek (V) minősül. A kisvízfolyások (pl. Dráva, Karasica, Kapos, Fekete-víz, Pécsi-víz), a határmenti régióban hasonló minősítésűek. A szennyvizek nagy részét előtisztítás után lenne javasolt csak a befogadóba engedni, csak így tartható fenn a tájökológiai jelleg, az őshonos vegetáció, a különleges élőhelyek és azok fenntartásának természetes körülményei, a fenntartható vadászat és halászat, valamint természetközeli rekreációs tevékenységek. 3.3. Településkörnyezet A térség települései, de ezen belül főleg a városok, a veszélyeztetett környezet, a várost érő terhelések integrált területei, mint a források, mint pedig a terhelések elviselőinek tekintetében is. Bár a vizsgált terület nem tartozik a kiemelten szennyezett területek közé, a nagyvárosok és bányászati-ipari komplexumok még mindig, mint potenciális terhelőforrásokként vannak jelen. Ez különösen Pécsre, Eszékre, Verőcére és Kaproncára vonatkozik. A kommunális infrastruktúra hiányosságaiból származó környezeti problémák a kisvárosokban és nagyobb nem kimondottan városi településeken is jelentkeznek. Magyarországon a településkörnyezettel kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket az 1997. évi LXXVIII. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény fogalmazza meg. Horvátországban A Dél-dunántúli régió településhálózatának struktúrája aprófalvas. Különös helyzetet produkál, hogy a régió legszennyezettebb városa Pécs is ilyen területen fekszik 6. Pécs rossz környezeti mutatóit korábban az erőmű, jelenleg pedig a közlekedés és a város földrajzi elhelyezkedése okozza. Kármentesítési program keretében 1996-97 között számos kedvező intézkedés született (hulladék ártalmatlanítása, triklór-etilén szennyezés feltárása, felszámolása), illetve a későbbikben a mecseki uránérc bányászat hátrahagyott káros környezetterhelő hatásainak felszámolása, rekultivációs munkákra, valamint a Garéi veszélyes hulladék ártalmatlanítására. 6 (33/2000. (III.17.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról 2/1. sz. melléklete szerint, azonban a 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet hatályon kívül helyezte és egyidejűleg annak helyére lépett.) 8
3.3.1. Légszennyezés 1. táblázat A második kereskedési időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Lista a 2010 2012 közötti évekre a kiosztási értékekkel. Létesítmény CO 2 t Pannon Hőerőmű Zrt. Pécsi erőmű 255 873 Alfa-Nova Kft. Szekszárdi területi Igazgatóság Déli Fűtőmű 12 669 Komló Fűtőerőmű Zrt. 29 791 Kanizsai utcai Fűtőmű 14 307 Kronospan-Mofa Hungary farostlemezgyártó Kft. 24 817 Balassa János Kórház Szekszárd (kibocsátás 2007-ben: 5342 6 ) 5 301 Magyar Cukor Rt kaposvári Cukorgyára Tüzelőberendezések (gőzkazán, 29 266 mészkemence, szeletgyártó) Duna-Dráva Cement Kft. Beremendi Cementgyár 573 726 Beremendi Mészüzem 154 286 Alsómocsoládi Téglagyár 7 795 Mázai Téglagyár Ipari és Kereskedelmi Kft. 5 287 Paksi Téglagyár Kft. 1 506 Pannon Tégla Kft. Bonyhádi Gyáregysége 2 181 Pannon Tégla Kft. Dombóvári Gyáregysége 3 822 Wienerberger Téglaipari Zrt. Bátaszéki Téglagyár 55 130 Összesen 1 175 757 Forrás: Melléklet a 96/2009. (IV.24) Korm. Rendelethez A közlekedéssel terhelt települések levegőjében a NO 2 az ülepedő és szállópor a meghatározó légszennyező anyag, melyek határértéket meghaladó terhelés környezet-egészségügyi problémákat idéznek elő. Az 1990-2003 időszakban A Verőcei légszennyezettség 2003-ban jelentős szennyezést mutatott (4. ábra) 4. ábra. A Verőce (Virovitica - Horvo.) légszennyezettségének évi menete 24 órás mintavételek középértékei alapján (SO2 és füst) 2003-ban 9
3.3.2. Szennyvízkezelés A települések közműollójának nyitottsága Magyarország és Horvátország esetében is alapproblémát jelent, s tekintettel hogy mindkét ország határrégiói hátrányos helyzetűek, a költséges csatornahálózat kiépítés lassan halad. Ezen probléma teljes rendezése az elkövetkező évtized feladata lesz. A határ menti két megyében a közcsatornával rendelkező települések száma 153 (28%), a közcsatornára csatlakoztatott háztartások aránya pedig 68%. A közmű olló átlaga 56,3% (a két szélsőérték Sellye 16%, Pécsi 92%). 2008-ban a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége az 1990 évi 60%-ra esett vissza (23,6 millió m3). A határrégió magyarországi kistérségeiben a közcsatornával rendelkező települések száma 58 (33%), a közcsatornára csatlakoztatott háztartások aránya pedig 53,6%. A közmű olló átlaga 52,2% (a két szélsőérték Sellye 16%, Barcsi 73,5%). A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 1990 óta szinte semmit sem változott (a Barcsi, Csurgói és Mohácsi kistérségben még nőtt is). A horvátországi oldalon a Drávára legnagyobb potenciális veszélyt jelentő szennyezőforrás a Verőcei cukorgyár melynek szennyvizét Verőce város kommunális szennyvizével együtt, mechanikus és biológiai kezelés útján tisztítják. A tisztító együttesen kezeli is aktív szenes tisztítás-technológiával történik. 3.3.3. Hulladékgazdálkodás 10
A térség háztartásainak 91%-ból mintegy 256 ezer tonna szilárd hulladék kerül elszállításra (ennek alig több mint 2%-ka szelektíven gyűjtött, ami a lakások 20%-ból kerül ki). Szervezett hulladékgyűjtésbe a térség összes települése részt vesz. A vizsgált kistérségekben az 1 főre jutó átlagos hulladékmennyiség 331 kg-ot tett ki (5. ábra) A határ menti kistérségek háztartásainak 91%-ból majdnem 50 ezer tonna szilárd hulladék kerül elszállításra (ennek közel 1%-ka szelektíven gyűjtött, ami a lakások 11%-ból kerül ki). A vizsgált kistérségekben az 1 főre jutó átlagos hulladékmennyiség 245 kg-ot tett ki (5. ábra) 5. ábra Települési szilárd hulladék, kg/fő kistérségenként 2008-ban a Dél-dunántúli régióban Mohácsi Sásdi Sellyei Szigetvári Barcsi Csurgói Forrás: 0 100 200 300 400 500 600 A 6. ábra a határrégió magyarországi oldalának rekultiválandó hulladéklerakóit mutatja be, melyek közül legnagyobb mértékben fogják alkalmazni a helyben történő rekultivációs eljárást (59 helyen), a teljes felszámolását (25 helyszínen), valamint a kétüzemű teljes felszámolást (6 helyszínen). kg/fő 6. ábra Rekultiválandó lerakók a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási projekt keretében 11
Forrás: http://www.mdhp.hu/images/stories/kepek/rekult.jpg Szöveg (2. táblázat) 1. táblázat A kommunális hulladék mennyiségek a Verőce-drávamenti zsupánság településein Község/Város népességszám a háztartások hulladéktérfogat száma Verőce/Virovitica 22931 7835 17000 t Slatina 15.844 5264 15360 m 3 Orahovica 6262 2089 4000 m 3 Pitiomača 11500 3500 1420 t Špišić Bukovica 4928 1500 500 m 3 Lukač 4543 1501 500-700 m 3 Gradina 5200 1560 190 t Suhopolje 8962 3022 8000 t Sopje 3370 1057 7920 m 3 Vućin 3200 420 - Čađavica 3011 1099 3011 m 3 Nova Bukovica 2522 862 7000-9000 m 3 Mikleuš 2191 700 - Čačinci 4528 1603 250 t Crnac 2141 745 110 t Zdenci 2700 871 180 t Szöveg (3. táblázat) Szöveg (7. ábra) 12
7. ábra: A hulladékgyűjtésbe bevont községek diferenciáltsága a Verőce-drávamenti zsupánságban Forrás: Magyarázat: a hullaék elszállításának fokozatai a Verőce-drávamneti zsupánság területén. Lila szín: teljes elszállítás, kék: részleges elszállítás; sárga elszállítás nélküli községek. 3.3.4. Energiagazdálkodás Szöveg (5. táblázat) 5. táblázat: A Dél-dunántúli régió erőművei. Megnevezés Fűtőanyagok Paksi atomerőmű (Paksi Atomerőmű Zrt.) Urán Pécsi Hőerőmű (Pannon Hőerőmű Zrt.) Földgáz, biomassza Komlói Fűtőerőmű (Komlói Fűtőerőmű Zrt.) Biomassza Szigetvár fűtőmű (EFC Szigetvár Kft. Ligna-Therm Kft.) Földgáz, (biomassza) Kaposvár fűtőerőmű (Kaposvári Fűtőerőmű Kft.) Földgáz Mohács fűtőmű (Mohácsi Hőszolgáltató Kft.) Földgáz Szekszárd fűtőmű (Alfa-Nova Energetikai Fejlesztő, Tervező Kft.) Földgáz Dombóvár fűtőmű (Dalkia Energia Zrt.) Földgáz Bonyhád fűtőmű (Fűtőmű Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.) Földgáz Forrás: www.atomeromu.hu, www.pannonpover.hu, www.komloieromu.hu, www.mohacsihoszolg.hu, www.ddkkk.pte.hu, www.alfanova.hu, www.dalkia.hu, www.futomukft.hu 13
Szöveg (8. ábra) 8. ábra: Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány százalékában 2008-ban 120 100 80 60 40 20 0 Mohácsi Sellyei Siklósi Szigetvári Barcsi Csurgói Siófoki Forrás: KSH adatok alapján szerk. G. Kovács Bernadett 3.3.5. Zöldterületgazdálkodás A térségben az egy lakosra jutó átlag 33 m2 zöldterület kistérségi értékei viszonylag nagy szórásokat mutatnak (Lengyeltóti 7,6%, Pécsi 65,8%). A határ menti térségben az egy lakosra jutó átlag 39 m2 zöldterület kistérségi értékei viszonylag nagy szórásokat mutatnak (Marcali 18,2%, Sellyei 48,5%) (9. ábra). 14
9. ábra Egy lakosra jutó összes zöldterület 2008-ban a határrégió magyarországi kistérségeiben Barcsi Csurgói Mohácsi Sellyei Siklósi Szigetvári 0 10 20 30 40 50 60 % Forrás: KSH adatok alapján szerk. a szerzők Szöveg (10. ábra) 10. ábra A Kaproncai-krizsevci zsupánság környezetterhelésének térképe Forrás: 15
4. Természeti értékek Szöveg (11. ábra) 11 ábra A határrégió védett területei és bemutatóhelyei Forrás: eredeti 5. Megújuló energia potenciál 7 Az alábbi fejezetben a Dél-dunántúli és Eszék-Baranya térségek megújuló energiaforrásainak összetételére, mennyiségére és minőségére vonatkozó szakirodalmi adatbázis alapján értékeljük a vizsgált terület potenciális alternatív energetikai helyzetét. 5.1. Napenergia Az aktív szolár potenciál tekintve 2010-ben Baranyában jelenleg a támogatások, pályázati lehetőségek és egyéb ösztönzők függvényében - összesen kb. 40.000 m 2 (az országos 10%-ka) napkollektor működésére számíthatunk. A lakóépület-állomány hasznosítható felületét figyelembe véve Baranyában összesen 2,31 millió m 2 napkollektor helyezhető el, ebből 0,953 millió m 2 napkollektor teljesítménye hasznosítható lakossági melegvíz-ellátási célra. Ez Baranyában 1216,77 TJ/év nagyságrendű hőenergia kapacitást jelenthet. Az intézményi szoláris hőenergia-hasznosítás a pénzügyi lehetőségeket is figyelembe véve 10 év alatt kiépíthető kapacitása további 120-150 TJ/év. A passzív szolár potenciál, ami - bár Baranya megye az egyik legnagyobb fajlagos besugárzással rendelkezik - valójában kissé elmarad az Alföld közepe besugárzásától. Mindazonáltal az országos átlagnál magasabb, jellemzően 1260-1290 kwh/m 2. 7 A fejezetrész nagyban támaszkodik a c...tanulmány megállapításaira 16
A teljes fűtési energiaigény 177 PJ. Ebből az is következik, hogy a belső hőnyereségek és a szoláris nyereség 60 PJ. Első közelítésben feltételezve, hogy ennek a fele szoláris nyereség, ez 30 PJ energiát jelent évente. Baranya megyére vetítve - feltételezve, hogy az energia - felhasználás összetétele megfelel az országos átlagnak -, a jelenlegi passzív szolár energia 1,19 PJ (lakosság-arányosan), ill. 2,98 PJ (lakásszám-arányosan). Baranya-Eszék térségében az elektromos áram termelésére szolgáló foto-elektronikus cellák alkalmazása csak az elmúlt években indult meg. Eszéken és Vinkovciban napcellákat alkalmaznak parkolóautomaták működtetésére, illetve forgalomszámlálók és hasonló, alacsony energiafogyasztású berendezések energiával való ellátására. Lakó- és üzlethelyiségek részére szolgáltatott energia elenyésző. A legnagyobb lemezes (vizes) kollektorok is csak három kollektorból állnak, azok is csak vízmelegítésre és nem az épületfűtésre szolgálnak. 5.2. Szélenergia 29 magyarországi meteorológiai állomás hat éves, 10 m-es magasságra korrigált széladatsora alapján az éves átlagos szélsebesség 1,47 m s-1 (Jósvafő) és 4,05 m s-1 (Szentkirályszabadja) között változik (1. ábra). Így az európai szélosztályozás alapján hazánk a mérsékelten szeles kategóriába sorolható (Bartholy et al. 2003). Az ábra alapján a vizsgált Dél-dunántúli területek többnyire a 2-2,5 ms -1 szélerősségű zónába esnek. 12. ábra: 10 m-re interpolált szélsebességi értékek [ms -1 ] éves átlagának területi eloszlása Magyarországon Forrás: Radics és Bartholy 2006 Magyarországon az átlagos szélsebesség és rendelkezésre álló szélteljesítmény nagy térbeli változékonyságot mutat (2. ábra). Különösen a hegyvidéki területeken találunk kis távolságon belül jelentős eltéréseket. 120 m-es magasságban a modellezett átlagos szélsebesség átlagosan közel másfélszerese, a modellezett rendelkezésre álló szélteljesítmény pedig több mint háromszorosa a 10 m-re számított értéknek. A felszín feletti magasság növekedésével a leginkább és legkevésbé szeles vidékek szélenergiaviszonyai közti különbség egyre nő. 17
13. ábra: A domborzat áramlásmódosító hatásainak figyelembe vételével 120 m tengerszint feletti magasságra modellezett rendelkezésre álló szélteljesítmény mező Forrás: Radics és Bartholy 2006 Eszék-Baranyában nincsenek meg a gazdaságilag kifizetődő szélenergia hasznosításának feltételei 8. A szél sebessége lassú, az év nagy részében nem megfelelő erejű, nincs folyamatos szélfúvás. Eszék és Baranya megye nagyobb területén a szeles órák száma sem ösztönöz szélerőmű építésére és különösebben sikerrel sem kecsegtet. A megmért szélerősség nem indokolja nagyobb szélerőművek építését. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a nagyobb magasságokban: 30-50 m-en széltérkép nem készült el, holott általában ezen a magasságon találhatóak a közepes illetve nagyobb teljesítményű szélerőművek. A Baranya hegy mentén, közvetlenül Magyarország mellett, illetve Dilje és Krndije lejtőin van lehetőség mérések végzésére, melyekkel igazolható lenne 50 m magasságban az 5 6 m/s átlagos szélerősség. 5.3. Geotermikus energia DK-Dunántúl területén figyelemre méltó nagyságú geotermikus energia aknázható ki hévizkutak segítségével. A változatos domborzat és a meglehetősen bonyolult földtani viszonyok, a medencealjzat viszonylag kiemelt helyzete (amelyek elsősorban Baranyára értendők), mind-mind kedvezőtlenül befolyásolják az adottságokat. Magyarország hévíztárolóinak 1993-ban készült térképe (Ferencz B., Nagy A. 1993) DK- Dunántúl baranyai részét majdnem egész területén hévízfeltárásra alkalmatlannak tünteti fel, de néhány kivételtől eltekintve nem sokkal jobb a helyzete Tolna és Somogy megyéknek sem. Szerencsére a régióban több helyen is léteznek olyan földtani szerkezetek, amelyek (ha nem is alföldi méretű kiterjedésben) kitűnnek nagy vízhozamukkal, vagy viszonylag nagy hőmérsékletükkel, esetleg különleges termálvíz összetételükkel. 8 A skála szerinti 1,7 közepes erejű széllel számolva 18
Mivel a pannon területen a geotermikus gradiens jelentősen nagyobb az európai átlagnál, ezért várható ezen a területen a már ismert geotermikus lelőhelyek mellett, újabb eddig még nem feltárt lelőhelyek felfedezése is. Horvátországban a geotermikus potenciál három csoportba sorolható közepes hőfokú rezervoárok 100 200ºC, alacsony hőfokú rezervoárok 65-100ºC és a 65ºC hőmérséklet alatti vizű geotermikus források. Az (össz) termálvíz geotermikus energetikai potenciálja mindhárom csoportból az alábbi MW-t teszi ki: 50 ºC-ig és 25 ºC-ig már feltárt furatokból: 203,47MW, ill. 319,21MW, a lelőhelyek teljes feltárása után pedig: 839,14MW, illetve 1169,97MW. 5.4. Biomassza A szalma a legnagyobb tömegű tüzelőanyag lehetőség (búza, rozs, árpa, zab, triticálé, repce). Tüzelésre az állattartási, ipari, talajerő-pótlási célokon túl fennmaradó rész használható, mely a megtermelt mennyiségnek kb. a fele. A szalma égési tulajdonságai jók, betakarításkori nedvességtartalma alacsony (10-20%). A betakarítható hozam a fajtától és időjárástól függően: 1,5-3,0 t/ha/év. (Búza, őszi árpa 2,0 t/ha/év, rozs 3 t/ha/év, tavaszi árpa, zab 1,5 t/ha/év). A hő termelésre használható kukoricacsutka mennyiségét a vetőmagüzemekben keletkezett csutka mennyisége határozza meg alapvetően, melyek elégetésével a technológiai szárítások hőigény fedezésre olaj-, vagy gáztüzelés helyettesítésére használnak fel. Kukoricacsutka, kukoricaszár a legnagyobb mennyiségben keletkező melléktermék. Hőenergia nyerés céljaira az új technológiákat is figyelembe véve igen jelentős mennyiségű kukoricaszár áll rendelkezésünkre. A tüzelésre való hasznosítást azonban a kukoricaszár magas, 40-65%-os nedvességtartalma nagyon megnehezíti. Az energia termelésre használható szőlővenyige főleg a tavaszi metszéskor keletkezik, Baranya megye területén 4000 ha-on keletkezhet venyige, potenciálja kb. 4000-6000 tonna vagyis 0,05 PJ - 0,07 PJ. (1 hektáron 1 tonna venyige potenciállal számolva). Baranya megyében mintegy 1200 hektár gyümölcsös található, egyes becslések szerint energetikai potenciálja elérheti a 0,08 PJ is. Baranya megye erdőművelés alatt álló területe meghaladja a 97 ezer ha-t. Az erdősítés foka 22%, ami magasabb az országos átlagnál (18,5), az élőfa készlet becsült értéke 13,7 millió bruttó m 3. A lágyszárú energia ültetvények általános jellemzője a hektáronkénti magas biomassza potenciál, a mezőgazdaságban kialakult technológiák alkalmazhatósága. Baranya megye egyes térségeiben mezőgazdasági termelők tucatjai érdeklődnek az energiafű termelésének lehetősége iránt 9. Különösen sok az érdeklődő az Ormánság több területén, ahol a termőtalaj adottságai nem teszik lehetővé más haszonnövények termesztését, ugyanakkor az energiafű, -cserje vagy -erdő új lehetőséget tartogat a termelők számára. A térség területének háromnegyede (7905 km2) alkalmas valamilyen biomassza-termelésre (3. ábra). Ennek több mint egyharmada (2766 km2) erdő, a maradék kétharmad szántó aranykorona-érték alapján pedig a 4. ábra szerint oszlik meg. A rossz minőségű (energiafű termesztésére alkalmas) és a (potenciális fanyesedék-készletet jelentő) erdős területek eloszlását megvizsgálva (5. ábra), a legnagyobb biomassza potenciállal rendelkező térségek a Sásdi, Komlói, Sellyei, Barcsi és a Tabi. 9 A- Szarvasi-1 típusú energiafu nemesítésével a szarvasi Mezogazdasági Kutató -Fejleszto Kht. munkatársai közel egy évtizede foglalkoznak hazai körülmények között. 19
14. ábra: A biomassza-állomány szempontjából fontos földhasználatok 15. ábra: A szántó területek aranykorona-érték szerinti megoszlása 20
16. ábra: Biomassza-termelés szempontjából optimális földhasználatok elhelyezkedése 5. 5. Biogáz-termelési potenciál a Dél-Dunántúli régióban Azzal a feltételezéssel, hogy reálisan a térség állatállomány 30 %-ára lehet biogáz-telepet alapozni (mégpedig azokon a helyeken ahol a termelés és a felhasználás szempontjából kedvezőek a körülmények), egy állat által egy év során produkált híg trágya mennyiséget, majd az összes szerves szárazanyag tartalmat, végül az összesen megtermelhető éves biogázmennyiséget számításba véve az alábbi táblázatban foglalható össze a biogáz-termelés évi alakulása (2. táblázat). 2. táblázat: A reálisan megtermelhető biogáz éves mennyiségének számítása 21
Forrás: HM KKA HU-CRO/02/31 SZ. PROJEKT Ezek szerint 2,619 107 m 3 éves biogáz-mennyiséget kapunk, amelyben a baromfi-állománytól származó biogáz-mennyiség egy nagyságrenddel kisebb a másik két adatnál. A termelhető elektromos energia mintegy 41 db, 600 kw-os szélerőmű (ilyen a kulcsi szélerőmű is) éves áramtermelésének felel meg. A 41 db. szélerőmű létesítési költsége mintegy 30 %-kal nagyobb, azaz 8,2 Mrd. Ft. Ugyanakkor a biogáz gázmotoros hasznosítása során jelentős hőenergia is keletkezik, amellyel szélerőmű esetén nem lehet számolni. Eszék-Baranya megye mezőgazdasági földterületek teljes nagysága: 257.646 ha, amelyből 134.875 hektárnyi van magánkézben. A térségben 231.273 hektárnyi szántóterületen folyik növénytermesztés. A Horvát Köztársaság erdőpotenciálja magas (44% erdőterület). A mezőgazdaságból és fafeldolgozásból viszonylag nagy mennyiségű biomassza áll rendelkezésére. Várhatóan a biomassza eredetű energiamennyiség 2030-ig 50 és 80 PJ közötti lesz. Eddig a rendelkezésre álló biomasszának csak egy kis része került hasznosításra és javarészt ez sem hatékony módon, háztartások fűtésére. 5. 5. Összegzés Az ENEREGIO kutatási projekt (ENEREGIO 2008) által készített adatbázis alapján (6. ábra) - a kistérségi adatokat összegezve - a térség megújuló energia potenciáljában a szél 22
kiemelkedő szerepet kap, majd a Dél-Dunántúl megújulói közül második helyen áll a biomassza, ezt követi a geotermikus-, illetve a napenergia, végül a biogáz. 17. ábra: A megújuló energia hasznosítási potenciálja 2005 Forrás: ENEREGIO 2008 A megújuló energiafajták aránya alapján a kistérségek két csoportra oszthatók. Az egyikben a szélenergia potenciál a mértékadó (ezt követi csak a biomassza, a napenergia, biogáz és geotermia), a másik szűkebb csoportban a geotermikus energiapotenciál a meghatározó és csak ezt követi a többi (7. ábra). 18. ábra: A megújuló energiafajták kistérségi megoszlása 23
Forrás: ENEREGIO 2008 adatbázisa alapján szerkesztette Duray Az összes megújuló energiaforrást nézzük (8. ábra), akkor a mohácsi kistérség kiugró (6378 TJ), de további kilenc kistérség 4000 TJ feletti értékű megújuló potenciállal rendelkezik. 19. ábra: A megújuló energia hasznosítási potenciálja 2005 Forrás: ENEREGIO 2008 adatbázisa alapján szerkesztette Duray 24