Tartalom Közlemény...2 Nyári Bothmer tábor felhívás...2 Ismét módosult a közgyógyellátás szabályozása...4 A Nyíregyházi modell...5 Láthatatlan Kiállítás a Nyíregyházi Főiskolán...6 Nyitott tenyérrel szeretni...9 Felhangosított jövő... 12 Vakon a vakokért, avagy a kreativitás nem ismer korlátokat... 13 Tavaszi szél vizet áraszt... 15 Paralimpia 2012... 17 Brüsszelben jártam... 18 Andi II. rész... 24 Rövidített közhasznúsági jelentés... 29 Éppúgy, mint látásunknál, Egyesületünk munkájánál is minden 1% számít! Kérjük, támogassa munkánkat adója 1%-ával! Adószámunk: 18813034-1-15 Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete
Közlemény Kedves olvasónk! Ön most a 2012. év júniusi szám cikkei között szemezgethet. Reméljük, hogy a nyári nagy melegben kiadványunk üdítő kikapcsolódást fog nyújtani! Tájékoztatjuk mindazokat, akik írni szeretnének Szemezgető című újságunkba, hogy a következő lapszám 2012 augusztusában jelenik meg. Lapzárta: 2012. július 20. Mindenkit bátorítunk arra, hogy ragadjon klaviatúrát, és írjon kiadványunkba nyári élményeiről, a nyaralás, a szünidő örömteli pillanatairól! Írásaikat elektronikus levélben az info@vakegy.hu címen várjuk. Minden kedves olvasónknak kellemes szemezgetést és pihenéssel teli szép nyarat kívánunk! 3 A Szemezgető szerkesztői stábja NYÁRI BOTHMER TÁBOR 2012 Örömmel rendezzük meg idén is hagyományos, nyári táborunkat, melyen Bothmer-gimnasztikára épülő mozgásos, játékos foglalkozások és sportos órák várhatók. Részt veszünk egy csodás erdei kiránduláson, és akinek kedve van, még íjászkodhat is. Időpont: 2012. augusztus 16-19. 16-án reggel utazás Budapestről Vinyére, visszautazás 19-én délután Vinyéről Budapestre. Helyszín: Hosszúház turistaszálló Bakonyszentlászló-Vinyén Az Öreg-Bakony legszebb részén a Cuha völgyében, vidéki, kellemes környezetben, 4, 6, 8 fős szobák, emeletes ágyak, komfortos szállás. Költségek: részvételi díj: 22000 Ft, melyből előlegként 10000 Ft-ot kell befizetni jelentkezéskor. Ezt lemondás esetén csak július 31-ig tudjuk visszatéríteni. Ez tartalmazza a szállás és napi háromszori étkezés díját. Útiköltség: annak, aki velünk utazik a helyszínre Budapest - Vinye 725 Ft, Vinye - Budapest 725 Ft. Ágyneműmosatás: 400 Ft (Annak, aki nem hoz magával.)
Jelentkezését szeretettel várjuk a következő elérhetőségeken: Nagy Adriennél: 06/20-494-0899 telefonszámon, Vagy a merkuregyesulet@gmail.com e-mail címen. Befizetését megteheti személyesen az egyesület irodájában, vagy átutalással az itt megadott számlaszámon. Iroda: 1111 Budapest, Karinthy Frigyes út 16. I/5. Átutalással a Merkúr Egyesület nevére: Unicredit Bank 10900059-00000013-32550010 Számlaszámra. A jelentkezés csak az előleg befizetésével válik érvényessé! Mindenkit szeretettel várunk! A Merkúr Gyógyító-Mozgás Egyesület Irodacsapata Ismét módosult a közgyógyellátás szabályozása A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény sok meglepetést okozott a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak, a fogyatékossággal élő személyeknek, köztük a súlyosan látássérült embereknek is. Az egyik legfájóbb intézkedés az volt, hogy az I. és a II. csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjasok, akik betöltötték az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, elveszítették alanyi jogosultságukat a közgyógyellátásra. Ez a méltánytalan helyzet szerencsére, csak 2012. április 14-éig tartott. Ekkor lépett hatályba a szociális törvény módosítását tartalmazó 2012. évi XXXIV. törvény 3. -a, amelynek rendelkezése értelmében az, aki 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas volt, ismét Közgyógyellátásra vált jogosulttá. Az új szabály értelmében ismét a jogosulti körbe tartoznak még azok is, akik 2011. december 31-én I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek és részükre a rokkantsági nyugdíj helyett január 1-jétől - rehabilitációs ellátást folyósítanak. Egy pontosító rendelkezés értelmében az kaphat még közgyógyellátást, akinek az egészségi állapota, a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján, nem haladja meg a 30%-os mértéket és részére rokkantsági ellátást állapítottak meg. A törvény kimondja, hogy annak, akinek 2011. december 31-én 4
fennállt közgyógyellátásra való jogosultságát 2011. december 31-ét követően arra tekintettel szüntették meg, vagy a közgyógyellátás megállapítása iránt benyújtott kérelmét 2011. december 31-ét követően arra tekintettel utasították el, hogy részére öregségi nyugdíjat állapítottak meg, a jogosultságot megszüntető vagy a kérelmet elutasító döntést a jegyző május 15-éig hivatalból felülvizsgálja. A Nyíregyházi modell 5 Dr. Nagy Sándor Esélyegyenlőség a felsőoktatásban címmel tartott előadást egy finom ötórai tea mellett Göncziné Dr. Szabó Terézia a Nyíregyházi Főiskolán. A főiskola könyvtárának olvasótermében hallgatók, egészségesek és különböző fogyatékosságokkal élők, tanárok, és érdeklődők foglaltak helyet. Az előadás kezdete előtt minden résztvevőt finom teával kínáltak a szervezők, hiszen ez a program egy sorozat része, ahol különböző témákban hallgathatnak az érdeklődők előadásokat majd kötetlen beszélgetéseket folytathatnak az előadókkal. Göncziné Dr. Szabó Terézia bemutatta az Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda munkáját, melynek kezdetektől ő a vezetője. Az iroda a 2002-es évek elejétől különböző egyéni szükségletekre épülő módokon segíti a Nyíregyházi Főiskolán tanuló fogyatékos hallgatók beilleszkedését, tanulását. Elhangzott, hogy a fogyatékos hallgatókkal való törődést, nem írja elő semmilyen jogszabály. A Nyíregyházi Főiskolán mégis úgy gondolták az oktatók, a kari koordinátorok, a tanárok, hogy ez szükséges, mert elősegíti a különböző településekről vagy más országokból érkező fogyatékos hallgatók beilleszkedését, akadálymentes közlekedését, megsegítését. Létrehozták a kortárs segítő szolgálatot is, mely arra hivatott, hogy különböző szakokon tanuló egészséges fiatalok segítsék fogyatékos társaik tanulását, közlekedését. Személyi segítséget nyújtanak, bevásárolnak, szkennelnek, felolvasnak. Közvetlen rektor helyettesi irányítás alá tartozik az iroda, így hama-
rabb el tudják juttatni kéréseiket, hamarabb be tudnak kapcsolódni pályázatokba, és közvetlen tudják segíteni a felsőoktatással kapcsolatos reájuk vonatkozó jogszabályok, rendeletek véleményezését. Előadása végén Göncziné Dr. Szabó Terézia megemlítette azoknak a partnerszervezeteknek a neveit, akikkel napi kapcsolatban áll az esélyegyenlőségi iroda. Jó érzéssel töltött el, amikor az Info-kommunikációs akadálymentesítéssel összefüggésbe hozta a Vakok és Gyengénlátók Sz-Sz-B. Megyei Egyesületének nevét, vagy amikor arról beszélt, hogy bizonyos szakokon tanuló hallgatók szeretnek terepgyakorlatra járni a fent nevezett egyesületbe. Akkor is meghatódtam, amikor a Főiskolások hete rendezvénysorozatot említette meg, ahol évek óta sötét szobát rendez be az egyesület. Ilyenkor egész napos érzékenyítőket tartanak az érdeklődőknek. Azt is megtudták az előadáson résztvevők, hogy az Esélyegyenlőségi Iroda, mint nyíregyházi modell, a felsőoktatásban a debreceni egyetemen, valamint a szegedi egyetemen is jól működik. Az előadás után Pappné Kisferi Erzsébet az Esélyegyenlőségi Iroda munkatársa egy filmet vetített le. Ebben megismerkedhettünk azokkal a hallgatókkal, akik az elsők között vehették birtokba a Nyíregyházi Főiskola akadálymentes kollégiumát. A filmből kiderült, hogy az Esélyegyenlőségi Iroda munkatársai egyfajta utókövetést is végeznek, hiszen tanulmányaik befejeztével is kapcsolatban állnak a fogyatékos hallgatókkal. A kötetlen beszélgetés alkalmával megismerhettük Istvánt a kerekes székes fiatalembert, aki akkor került a főiskolára, amikor még nehézségek árán tudott csak eljutni egyik teremből a másikba. Ő ma már kíváncsian gurulja végig az épületkomplexumot és megelégedéssel nyugtázza, hogy bátran ajánlhatja hasonló barátainak a Nyíregyházi Főiskolán való továbbtanulást. 6 Nagy Tünde Láthatatlan Kiállítás a Nyíregyházi Főiskolán A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egyesülete újabb - ezúttal elég széleskörű - érzékenyítő és szemléletformáló foglalkozásra invitált. Ezúttal a Nyíregyházi Főiskolára látogattunk,
ahol a FŐHE keretein belül megrendeztük az úgynevezett Láthatatlan Kiállítást, melyre az előző évekhez hasonlóan, idén is sokan voltak kíváncsiak. Korábban nem volt alkalmam részt venni ezen a rendezvényen, így nagyon örültem, mikor az egyesület elnöke megkért, hogy tartsak velük. Az E-mailben kapott rövid tájékoztatóból megtudtam, hogy a kiállítást egy akadálymentes mosdóban fogjuk lebonyolítani. Először fel se fogtam, hogy komolyan egy mosdóba akarnak bezsúfolni minket, de nem tettem szóvá, mert azt gondoltam, biztos csak tévedés. Nos, mint ahogy később kiderült, én tévedtem.. Amint megérkeztünk a Nyíregyházi Főiskola B épületének alagsorába, már tudtam, hogy a hely nagyon nem fog tetszeni nekem. A folyosó sötét volt és meglehetősen szűk, ráadásul hideg is, a kiállítás helye pedig tényleg egy mosdó volt, ami nem volt túl nagy. A berendezést egy zuhanyzó, egy WC és egy mosdókagyló alkotta csupán. Amellett, hogy a helyiség kicsi volt, még a szellőztetés sem volt megoldva, így már két perc után úgy éreztem, ki kell jönnöm, mert nem bírom tovább. Amíg az egyesület munkatársai és az önkéntes segítő kipakolták a holmikat és berendezték a helyet, Tünde és én megbeszéltük a továbbiakat. Mivel nem voltam rávehető arra, hogy a kiállítás aprócska helyszínén segítsek, kitaláltuk, hogy közlekedő-gyakorlatokat fogok tartani a kiállítás megtekintésére várakozóknak. Ez két szempontból is előnyösnek bizonyult: egyrészt megismertethettem az emberekkel a vakok közlekedését - ami valljuk be, már egészen jól megy -, másrészt fel tudtam készíteni a várakozókat a kiállítás bizonyos kihívásaira, a közlekedő-gyakorlatokat ugyanis bekötött szemmel kellett elvégezniük. Nem volt nagy feladat, mindössze a folyosón kellett végigsétálniuk, de néha akadályokkal próbáltam megnehezíteni a dolgukat. Mivel azonban a folyosón semmiféle akadályt jelentő tárgy nem volt, legtöbbször embereket használtam, akik csöndben és mozdulatlanul várták, hogy az éppen közlekedő megpróbálja kikerülni őket. Ez a technika jól bevált. Néha én magam is beálltam akadálynak, így tanácsokat tudtam adni a közlekedőknek, hogy miként próbáljanak meg kikerülni. Korábbi tapasztalataimból kifolyólag már nem lepett meg annyira, hogy az emberek bizonytalanná és esetlenné válnak, amint bekötik a szemüket, s ha néhány lépést egyedül kell megten- 7
niük, sokan pánikba esnek és nem képesek kontrolálni saját cselekedeteiket. Ezek a közlekedő-gyakorlatok az ilyen esetek kiszűrésére is alkalmasak voltak. Ha az illető pánikolt a közlekedés során, vagy félt a sötéttől, nem engedtük, hogy részt vegyen a kiállításon, hiszen annak éppen az a lényege, hogy az ember semmit sem lát belőle. Teljes sötétségben kell elvégeznie a feladatokat, melyeknek megoldásában különféle instrukciók és a bent lévő dolgozók segítik. A 2012-es Láthatatlan Kiállítás a következő lépésekből állt:. A kiállítás megtekintésére várakozók megérkezésük után aláírták az egyesület által készített jelenléti ívet, melynek adataiból egy reprezentatív felmérést készítettünk, hogy mely szakok hallgatóit és oktatóit érdekli leginkább a látássérültek mindennapi élete.. Ezután az egyesület elnökével felváltva vittük közlekedni azokat, akik elég bátornak érezték magukat ahhoz, hogy kipróbálják a szemtakarót és a fehérbotot. Őszinte meglepetésemre, nagyon sokan jöttek. A jelenléti ívek alapján legalább hatvan látogatója volt a kiállításnak, bár én néha többnek éreztem, hiszen órákon keresztül mást sem csináltam, csak jártam a folyosót és igyekeztem megtanítani az embereknek a fehérbot helyes használatát. Nagyon örültem, mikor néhány régi barát toppant be az ajtón, hiszen ők voltak azok, akik - a velem töltött idő révén - könnyebben megértették a látássérültek helyzetét, mint a többi látogató. A kiállítás menetének ismertetésétől viszont szépen eltértem, így szeretnék most gyorsan visszakanyarodni a következő lépés részletezésére. Ha az ember legyőzte a sötétségtől való félelmét, és esetleg a fehérbottal is barátságot kötött, akkor elérkezett az idő, hogy szembeszálljon a Láthatatlan Kiállítás kihívásaival. A kiállítás a következő szituációt próbálta demonstrálni: A helyiségbe lépve a megtekintő egy párkapcsolatban élő, vak ember bőrében érezhette magát, akinek első reggeli teendője, hogy megnézze az E-maileit, ugyanis a párja egy elektronikus levélben foglalta össze számára az aznapra elvégezendő feladatokat. Egyeseknek már az E-mail elolvasása is kihívást jelentett, hiszen ezt nem hagyományos módon, hanem a JAWS képernyőolvasó segítségével kellett megtenni, és mivel a számítógépet csak kikapcsolt monitorral lehetett használni, néha előfordult, hogy nem találták el a megfelelő billentyűket. Az E-mail egyszerű, mindennapi tevékenységeket sorolt fel, melyek egy átlag embernek nem okoznak problé- 8
mát, de ha az az átlagember hirtelen egy látássérült helyzetébe csöppen, talán azt sem tudja, hova kapja a fejét kétségbeesésében. A lista efféle tevékenységekből állt: - Beszélő színfelismerő segítségével válogasd szét a ruhákat. - Terítsd meg az asztalt. - Délután vendégek érkeznek, ezért csinálj pár szendvicset. - Beszélő konyhai mérleg segítségével mérj ki 1 kg krumplit és 40 dkg hagymát az ebédhez. - Párosítsd össze a zoknikat. - Adj vizet a kutyának. - Sminkeld ki magad. - Aláíró keret segítségével írd alá az orvosi receptet. A kiállításon egyszerre négy ember vehetett részt, és hogy ne menjen el annyi idő, a feladatokat megosztva kellett végrehajtaniuk, tehát nem egyesével végezték el a teendőket. A sminkelést például csak a legbátrabbaknak ajánlották fel. Mikor mindenki elkészült, felgyúltak a villanyok és a résztvevők megcsodálhatták saját műveiket, például a megterített asztalt, vagy leellenőrizhették, hogy jól válogatták-e szét a ruhát, és azok, akik bevállalták a sminket, a tükörbe pillantva szembesülhettek a valósággal. A kiállítás többségében pozitív visszajelzéseket kapott, de én sajnos nem vagyok teljesen megelégedve az eredménnyel. A főiskolások közül - beleértve a saját barátaimat is - mindössze ketten jöttek oda hozzám, és köszönték meg, hogy megismertettem őket a vakok sötét világával. Természetesen nem a köszönetek hiánya bánt, hiszen ez a dolgom, nem várok érte semmit, viszont az mélyen elszomorít, hogy a hatvan látogató közül csak azt a két lányt sikerült igazán közel hozni a látássérültekhez. Egyedül rajtuk látszott, hogy megérintette őket a kiállítás. Az ő visszajelzéseik alapján érzem úgy, hogy volt értelme megcsinálni, mert a többiek csak viccnek, vagy játéknak fogták fel az egészet. Pedig ha legalább megpróbáltak volna gondolkodni és figyelni, rájöhettek volna, hogy igenis komoly dologról volt szó. 9 Kruppa Alexandra Nyitott tenyérrel szeretni 2012. március 8. jeles nap volt életünkben. E ragyogó napsütéses
napon nőnapot ünnepeltünk. Vajon találhattam volna-e ennél csodálatosabb időpontot a mentálhigiénés tréning megtartására a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesület munkatársai számára? A válasz egyértelmű. Ezen a napon kellett találkoznom a nyolc munkatárssal és eltöltenünk együtt egy kellemes tréningnapot. Erről szeretnék most röviden beszámolni mint tréningvezető. A nap mottóját Antoine de Saint Exupéry-től vettük kölcsön: Jól csak a szívével lát az ember... A tréning célja testi-lelki-szellemi harmónia megtalálása lépésről lépésre, fenntartása mindennapjainkban, a munkánkban és a magánéletben egyaránt. Épp itt volt az ideje a feltöltődésnek és a megújulásnak. A tréning négy modulból állt. Az első, bemutatkozó körben választ adtunk arra a kérdésre, hogy Ki vagyok én? A felszínes válaszok után egyre mélyebbre haladtunk kutatva az igaz válasz után. Do in technikával jól bemelegítettük kezeinket, hogy minél jobban ellássák a rájuk váró feladatot. A kezek tánca következett. A jól megdolgoztatott kezeinkbe egy-egy pillangó repült és az ő segítségükkel hallgathattuk meg a Nyitott tenyérrel szeretni című történetet, mely Ruth Sanford tollából való. Csak egy rövid részletet szeretnék belőle idézni: Egy gondoskodó személy egy pillangó küzdelmét figyelte, amint épp a bábból próbált kitörni. Gyengéd kézzel, segítőkészen meglazította a szálacskákat, melyek így egy nyílást formáltak. A pillangó könnyedén kiszabadult, ám csak verdesett a báb körül, képtelen volt elrepülni. Ez a gondoskodó személy nem tudta, hogy csak a születéssel járó küzdelem során erősödnek meg a szárnyak annyira, hogy repülni lehessen velük. Így hát a pillangó a földön töltötte rövidke életét, és soha nem ismerte meg a repülés szabadságát, sosem élt igazán. úgy hívom ezt nyitott tenyérrel szeretni, még ma is tanulom: fel kell szabadítanom, akit szeretek. A második modulban a stressz oldás technikáival ismerkedtünk meg, anélkül, hogy a stressz szót egyszer is kimondtuk volna. Helyette inkább bepillantottunk a TITOK-ba, majd a tíz erőt adó érzelemtől mi is erősebbnek éreztük magunkat. Ezek a következők, amelyek hatottak ránk: 1. Szeretet és melegség, 2. Megbecsülés és hála, 3. Kíváncsiság, 4. Izgalom és szenvedély, 5. Elszántság, 6. Rugalmasság, 7. Önbizalom, 8. Jókedv, 9. Életerő, 10. Hozzájárulás. Ahol kellett, ott megálltunk a házi feladat be- 10
mutatásával, ami viccek előadásából állt. Megéreztük, hogy az erő valóban bennünk és velünk van és elérkezett az idő, hogy ellazult állapotban magunk mögött hagyjuk a terheinket egy Rózsameditáció segítségével. A testi táplálék elfogyasztása után egy kis mozgásra, játékos feladatra volt szükségünk. Mindenki változtatott valami apróságot saját magán, úgy érkezett a délutáni órákra. Nem véletlenül, hisz a témánk a sokoldalú megújulás, a kreativitás fejlesztése volt megbeszélve a motiváció és az inspiráció közötti különbséget. Az erőmerítő történeteket meghallgatva a résztvevők saját kreativitásukról tehettek bizonyságot. Elmondhatom, hogy ritkán lehet ilyen ötletgazdag csapattal találkozni! A Kreatív Kiáltványt szinte mindenki magáénak tudhatta. A séta-gyakorlatokat is beépítettük, hisz meg kellett tapasztalnunk, hogy Az én értékeim ugyanolyan fontosak, mint a tieid. Az én érzéseim, céljaim, ugyanolyan értékesek, mint a tieid. Kérlek, ezt fogadd el! és ezt mindenki így érezte. Mindenki nagy örömmel tapasztalta az elfogadás témakörben, hogy Úgy szeretlek, amilyen vagy. Olyannak fogadlak el, amilyen vagy! ez természetes kell, hogy legyen. A negyedik modulban, egy lassú tánccal lassítottunk egy kicsit és elérkezett az ideje a csendességnek, hogy meghalljuk a belső hangunkat Atyám kérésére. Az örök fiatalság tíz titka közül ez volt az első, amivel megismerkedtünk visszatalálva az örök és tiszta forráshoz. Albert Schweizer szavaival élve: A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota. Fiatal vagy, amíg befogadod a szépség, az öröm, a merészség, a nagyság, az ember, a föld, és a végtelenség hírnökeit. Az utolsó séta gyakorlat, amikor papírtálcával a hátunkon sétáltunk, amelyre mindenkinek a saját keze volt rárajzolva, zenére történt. Lassú tánclépések közepette egy-egy pozitív gondolatot, rajzot, mosolyt adtunk egymásnak emlékül, megköszönve ezt a szép napot. Mint tanár és mentálhigiénikus szakember elmondhatom, hogy értékes, érdekes, érdemes volt ezt a tréningnapot levezetni. Én is gazdagabb, sokkal gazdagabb lettem általa. Hálás szívvel köszönöm a szervezőknek, a résztvevőknek ezeket az értékes, csodálatos pillanatokat, amelyeket együtt megéltünk. 11 Barcsik Magdolna
Felhangosított jövő Lehetséges, hogy a fejlődő technika végre a vakok malmára fogja hajtani a vizet? Igen, hiszen egyre rohamosabban terjednek a hangés beszédfelismerő szoftverek, amelyek nagymértékbe számos filmcím szerepel. De a távkapcsoló nyomogatása helyett elég, ha csak annyit mond a néző, hogy Kapcsolj a CNN-re!, és máris megjelenik a hírcsatorna. Létezik már úgynevezett virtuális asszisztens is, mely, mintegy hűséges titkárnő hallgatja főnöke szavát, és intézkedik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a készülék képes értelmezni az elhangzó utasításokat. Tehát, ha így szól az ember: Három személyre akarok helyet foglalni holnap estére valamelyik budapesti étteremben, erre az alkalmazás azonnal kilistázza a lehetőségeket, így nem kell az interneten hosszasan, különböző kulcsszavak bepötyögésével éttermek után kutakodni. A Google Voice Actions, mely az Android telefonoknál használatos hangutasítási rendszer, képes az emberi beszédet folyamatosan írott szöveggé átalakítani, és ezzel gyorsabbá és egyszerűbbé válik a szöveges üzenetek diktálása és küldése, a Google hangos keresése vagy útbaigazítások kérése. A minden Windows-termékben szereplő Tellme program lehetővé teszi üzenetek diktálását és alkalmazások hangvezérlését, a Bing Voice Search programot pedig a keresések beszéddel történő irányítására fejlesztették ki. A hangfelismerő szoftver úgy működik, hogy a beszédet olyan processzorokhoz továbbítja, amelyek a kimondott szavakat hanghullámokra bontják le, és speciális algoritmusokkal azonosítják a hangokból összeállítható legvalószínűbb szót. A rendszer rögzíti és tárolja a beszédet, úgyhogy képes tanítani magát, hogy az idő múlásával egyre pontosabbá váljon Magyarországon is le lehet tölteni a Nuance Dragon Dictation és a Dragon Search, magánembereknek ingyenes hangfelismerő szolgáltatásokat. Így a magyar nyelvű felhasználók is diktálhatnak mostantól e-maileket, szöveges üzeneteket, akár ötször gyorsabban, mintha gépelve vinnék azt be telefonjukba vagy táblagépükbe. Ezeknek az alkalmazásoknak a segítségével bárki gyorsan és egyszerűen írhat 12
közösségi hálózatokra, vagy indíthat mobilnetes kereséseket is. A Dragon Search alkalmazással a felhasználónak csak be kell mondania a keresett kifejezést, s a gép megmutatja az információkat és válaszokat a mobilneten keresztül. Az alkalmazás másodpercek alatt, egyszerre több forrásból képes gyorsabb és pontosabb eredményeket megjeleníteni. A Nuance beszéd-feldolgozási megoldásai több mint 60 nyelvet és dialektust támogatnak, képfeldolgozási megoldásai pedig több mint 100 nyelvet. Nem mindenki rajong azonban a hangtechnológiáért. Sokan azért aggódnak, hogy ezután az ember nemcsak digitális nyomot hagy maga után - az internet és más alkalmazások használatával -, hanem hangnyomot is, és ezzel még inkább ki lesz téve az adatlopással foglalkozók támadásának. A pszichológusok is vegyes érzelmekkel fordulnak az új technológia felé, mert azt mondják, hogy ahogy a hangfelismerő rendszerek kifinomultabbá válnak, olyan illúziót keltenek, mintha nem gépekkel, hanem más emberekkel kommunikálnánk. Így a jövőben háttérbe szorulhatnak a valódi emberi kapcsolatok. Tény, hogy sok kérdés és félelem fogalmazódhat meg az emberek fejében, de az is igaz, hogy a hangfelismerő rendszerek nagymértékben segíthetik a jövőben a vak emberek mindennapjait. Hiszen a fejlesztő szakemberek szerint a jövőben már nemcsak okostelefonok és televíziók, gépkocsik és számítógépek fognak reagálni az emberi hangra, hanem kávéfőzők, hűtőgépek, termosztátok, riasztórendszerek, s egyéb okos berendezések és szerkezetek is. Vakon a vakokért, avagy a kreativitás nem ismer korlátokat 13 Dankó Pál Bemutatom nagyapámat, Sándor Károly Imrét. 1949-ben született Söréden. Már gyerekkorában is nagyon kreatív volt. Első gombfociját magának készítette; akkor még nem sokan gondolták, mindez hová fog vezetni. Ekkoriban ébredt fel benne az érdeklődés az alkotás és barkácsolás iránt. Sokáig ez hobbi szintjén maradt számára. Általános iskolai évei végeztével műszerészi szakon tanult tovább, azonban ez sem ölte ki belőle a kreativitást. Továbbra
is nagy előszeretettel készített apróságokat családja és maga számára, vagy épp az alkotás öröméért. Hívő ember, akinek a vallással kapcsolatban sajátos nézete van. Ahogy fogalmaz, Sosem tudhatod, hogy amikor az élet gáncsot vet neked, az valójában nem szerencsés fordulat e. Nem voltam jó tanuló, de egy teniszegyesület azt ajánlotta nekem, hogyha náluk sportolok tovább, bejuttatnak elektroműszerész szakra. Ez végül átverésnek bizonyult, ám ha nem lett volna az, valószínűleg sosem jutok el ahhoz a szakmához, amelyben végül elhelyezkedtem és örömmel űztem, a mechanikai műszerészethez. Szkeptikus vagyok a csodatörténetekkel szemben, de hiszek az egymás iránti szeretetben, testvériességben és megbecsülésben, mert ez a Biblia valódi, örökérvényű üzenete. Később hangosan gondolkodik: Ha rossz helyzetben vagyok, mindig arra gondolok, hogy lehetne e rosszabb, és mindig ráébredek, hogy lehetne. Az élet olyan, mint egy számegyenes: végtelen pozitív és negatív irányba is. Úgy vélem, manapság ezt nagyon sokan elfelejtik, holott fontos volna mindig észben tartani. Évtizedeknek kellett eltelnie, hogy ezt így meg tudja fogalmazni. Mindezek ellenére nem egy négy fal között élő emberről van szó: fiatalkorától kezdve gyakran utazott: főként az országot járta, hivatása egyszer még az NDK-ba is elszólította. Ezt a szokását a mai napig tartja, családja társaságában gyakran hagyja maga mögött a város zaját némi kirándulás kedvéért. Ahogy mondja, számára mindig is fontos volt a sport, ami elsősorban a túrázáson keresztül valósult meg. Tulajdonképpen az utolsó percig túráztam, kirándulgattam emlékszik vissza. Ahogy teltek az évek, látása egyre romlott, míg végül megvakult. Több ízben megjárta Moszkvát is, ám látásproblémájára a mai napig nem létezik megoldás, így rokkantnyugdíjba kényszerült. Amíg kicsit is látott, eljárt sétálni és kirándulni, a nyári időszakban pedig teniszezni, illetve a teniszpálya körül foglalatoskodni. Manapság zenét és hangoskönyvet hallgat, de továbbra is megtartja a napi séta szokását. Az ember ne keseregjen, hanem használja ki a lehetőségeit vélekedik. Amikor tehát nyugdíjas lett, újra előtérbe került a barkácsolás. Sok mindent készített már fából: képkeretektől kezdve a társasjátékokon át még babaház is elhagyta már azt az emeleti műhelyt, ahol a mester dolgozik. Évek óta ezzel üti el az idejét. Alkotásai egyre finomodnak és 14
tökéletesednek, percről percre, finomításról finomításra. Szerszámait is magának készíti, a még könnyebb és precízebb munka érdekében. Nem köt kompromisszumokat, minden egyes produktumát a teljes tökéletességig csiszolgatja. Mottója az egyszerűen nagyszerű. Nem törekszik komplikált dolgok előállítására; célja, hogy amit kiad a kezei közül, az egyszerű és könnyen használható legyen. Különösen fontos ez az általa készített játékoknál, amelyeket úgy tervez, hogy azokat vakok is gond nélkül használhassák. Modern, számítógépekre alapuló világunkról rossz véleménnyel van; Tisztelem a gépeket, mint alkotásokat - fejtegeti nézőpontját - Ám sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy szórakozási célra vásároljanak egyet. Nem az alapmodellekről beszélek, hanem például egy vak ember esetéről, akinek speciális eszközökre van szüksége, amelyeknek igencsak megkérik az árát. Nem állítom, hogy az általam készített játékok a világ legolcsóbbjai, de mindenki által használhatóak, egyszerű szórakozást nyújtanak. Mindeközben egy árban vannak egy számítógépes játékszoftverrel, vagy talán még olcsóbbak is, és nem kérnek enni. Ez motiválja; a szándék, hogy másoknak segítsen, és az alkotásvágy. Mindez eddig már több, mint húszféle termék születését eredményezte a mester 8. emeleti műhelyében, pl. malom, dominó, sudoku, scrabble és egyéb logikai- és társasjátékok. Ezek egyébként teljes mértékben kézi megmunkálással készülnek, ami garanciául szolgál a kiváló minőségükre. A játékokat az MVGYOSZ segédeszközboltjában lehet megtekinteni és megvásárolni. Cím: Budapest 14 kerület, Hermina út 47. Ez az ember az én nagyapám, Sándor Károly Imre. Tavaszi szél vizet áraszt 15 Kun Dániel Tavaszi szél vizet áraszt szólt a nóta 2012. március 31-én a Vakok Iskolájának csodálatos Nádor termében. Kisnémedi Varga Pál és Péter Anna szervezésében magyar nóta és operett délutánra jött össze a nagyérdemű közönség. Szép számmal (19-en) érkeztek Győrből, Kisnémedi Varga Pál sorstársai. De jöttek az
ország különböző pontjairól is. Sokan a délelőtti Hermina Egyesület éves közgyűléséről siettek át a műsorra. Megtelt a Nádor terem. Hegedűs Valér zongora és orgonaművész csodálatos egyveleggel indította a műsort, megszólaltatta a későbbi, műsorban elhangzó összes dallamot. A Csepeli népdal kórus előadásában felcsendült a műsor névadó dala Tavaszi szél vizet áraszt, majd hangulatos népdal csokorral kedveskedtek a szépszámú közönségnek. Népdalok tolmácsolásába Barabás Sándor is jeleskedett. De jó lenne tudni, mit hoz majd az élet? kérdezte dalában Péter Anna. És folytatta pergős csárdásaival előadását. Anna hangulatos énekét, Kisnémedi Varga Pál követte a Vén cigánnyal, és lírai előadásában hangzott el a Megszólalt a bolond szívem, mert Te rám nevettél.. dal. Megható volt, amikor Kisnémedi Varga Pál két sorstársának (Molnár Zoltán és Ferenczi János) szerzeményét adta elő Nádfedeles vityillóban címmel. Ferenczi János ott ült a nézőtéren, akit a közönség külön tapssal üdvözölt. Péter Anna és Kisnémedi Varga Pál a Tőlük megszokott, csodálatos stílusban előadott, kettősökkel szórakoztatta ezt követően, a szép számmal megjelent közönséget. Pálkerti Zsuzsanna örökzöld dallamokat varázsolt elő, zongora játékát énekével kísérte. Őket Koráng Márta, majd Barabás Sándor követte, majd ismét Koráng Márta kuplék előadásával kedveskedett. Kisnémedi Varga Pál a tavaszt idézte Tavasszal kell a szerelem, dal előadásával, Péter Anna folytatta, hogy Valami kis szerelem, kellene végre nekem Kisnémedi Varga Pál Az én szívem hegedű dalával dobogtatta meg hallgatók szívét. Muzsikálj, muzsikálj.szólt a kórus Kisnémedi Varga Pállal, Zeller Madarász refrénjével, de nagy sikert aratott Ő, Strauss Cigánybáró Barinkai belépőjével is. Vastaps kísérte Péter Annával előadott operett kettősöket is. Péter Anna, mint operett primadonna lépett ekkor a színpadra, s valóban huncut a lány -ként szerepelt. Átéléssel adták elő a Van a Bajza utcán egy kis palota operett dalt. 16
Következő pillanatban pedig már a roppant energikusan előadott Szép város Kolozsvár hangzott. A nóta és operett délutánt a Csepeli népdal kórus és a résztvevők dalával zárult Gyors vonat, sebes vonat valahol megáll Gondolom, aki eljött nagyon jól érezte magát ezen a hangulatos délutánon. Paralimpia 2012 17 Lejegyezte: Basa Ágostonné 2012-ben már most tavasszal is minden az olimpia körül forog, pedig július 27-ig, a xxx. Nyári Olimpiai Játékok megnyitójáig még jó pár hét van hátra. A világ legkedveltebb sporteseménye rendkívül nagy múltra tekint vissza, hiszen az első olimpiai játékokat az ókorban, I.e. 776-ban rendezték meg a görögországi Olümpiában Zeusz Isten tiszteletére. A sporteseménynek már akkoriban is rendkívül nagy presztízse volt, hiszen a görögök ezt az időpontot nevezték ki időszámításuk kezdetének. Az első játékok egy napig tartottak és kizárólag stadionfutás versenyszámban mérkőzhettek meg a résztvevők, később az olimpiai sportágak kibővültek pl. hosszútávfutással, öttusával, ökölvívással, lovasversennyel, pankrációval és fegyveres futással. Kr. e. 724 óta a győztesek a szent olajfáról aranykéssel levágott olajágból font koszorút kaptak, életnagyságú szobrot készítettek róluk és teljes ellátásban részesültek városállamukban. I.e. 373-ban Nagy Theodosius császár a játékokat pogány szokásoknak kiáltotta ki és betiltatta. Az olimpiai sportesemény ezt követően hosszú évszázadokig a feledés homályába merült. Az újkori olimpiai játékok csak 1896-ban, Athénban kerültek ismét megrendezésre. Ettől kezdve négy évente, mindig új helyszínen szervezték meg a versenyt, és 1924-ben, Franciaországban az első téli olimpiára is sor került. Mára már az olimpiai versenyszámok is jócskán megsokasodtak, a pekingi játékokon összesen 28 sportág 34 szakágának 302 versenyszáma szerepelt. Az Olimpiához több fontos szimbólum tartozik, de talán a két legismertebb az olimpiai láng és a híres ötkarikás zászló. Az olimpiai láng
az ókori Görögországból származik, arra a hagyományra emlékezve, hogy Prométheusz ellopta a tüzet Zeusztól. Az ókori olümpiai játékokon is végig lobogott a játékok ideje alatt. Ezt a szép hagyományt aztán csak 1928-ban, az amszterdami nyári olimpiai játékokon vezették be újra. Az olimpiai lánggal való futás mára már nagy megtiszteltetéssé vált. A kiválasztottak az olimpiai lángot Görögországból a játékok helyszínére viszik, ügyelve arra, hogy az soha ne aludjon ki. A legismertebb sportlobogó 1913-ban született meg. A zászlón, fehér alapon az olimpiai jelkép, az egymásba fonódó öt karika látható. A megnyitó ceremónián fontos szerepe van a zászlónak, melyet ekkor vonnak fel, és az atléták a lobogó sarkát fogva teszik le esküjüket. A Nyári és Téli Olimpiai játékokról kivétel nélkül mindenki hallott már, és ha csak teheti figyelemmel követi a versenyeket és lelkesen szurkol a magyar sportolóknak. De vajon hányan tudnak arról, hogy idén Londonban immár a XIV. Nyári Paralimpiai Játékokat fogják megrendezni? És hányan hallottak arról, hogy augusztus 29. és szeptember 9. között több paralimpikonunk is ismét ringbe száll az érmekért? Gondolom, sokan el sem tudják képzelni, hogy fogyatékkal élő emberek mégis milyen sportágakban képesek olyan kitűnő eredményeket elérni, melyekért akár olimpiai aranyérem jár? Nos, a paralimpiai sportágak közé tartozik az Alpesi sí, asztalitenisz, atlétika, boccia, csörgőlabda, erőemelés, evezés, íjászat, judo, kajakkenu, kerekesszékes kosárlabda, kerekesszékes rugby, kerekesszékes tenisz, kerekesszékes vívás, kerékpár, lovaglás, sportlövészet, triatlon, úszás, ülőröplabda és a vitorlázás. Mindenkit kérünk, hogy ha csak teheti, szurkoljon magyar paralimpikonjainknak is, akik emberfeletti erővel küzdenek azért, hogy dicsőséget szerezzenek hazánknak. Brüsszelben jártam 18 Gál Gyula A kedves olvasó megszokhatta már, hogy külföldi utazásomról szívesen írok e kiadványban. Aki rendszeres olvasója a szemezgetőnek
biztosan emlékszik a két részes görögországi élményeimet felvonultató írásokra, melyben nem a szakmai, hanem a sajátos élményeket, tapasztalatokat, érdekességeket, furcsaságokat osztottam meg. Idén május 8-10 között meghívást kaptam Szakály Melindától, aki az MVGYOSZ elnöke, hogy utazzak el én is a látássérültek látogatócsoportjával a Belga fővárosba. Természetesen azonnal igent mondtam, izgatottan kezdtem el készülődni, mert még az elmúlt negyven megélt életévem során nem volt alkalmam repülőn utazni. Írásomat ezúttal sem szakmai alapokra helyezem, hiszen a látogató csoportban résztvevők közül biztosan megteszik ezt más fórumokon, vagy újság cikkekben. Magam részéről szeretném elmesélni az átélt izgalmakat, megosztani a hely sajátos gasztronómiai élményeit, valamint bemutatni azokat a nevezetességeket, melyeket a rövid ott tartózkodási idő alatt sikerült megtalálnunk, felfedeznünk, szemügyre vennünk. A látogató csoport program az európai unió támogatásával jött létre. Minden képviselőnek lehetősége van arra, hogy évente 110 embert lásson vendégül az EU költségvetésének terhére. Így a mostani csoport Dr. Kósa Ádám Európai Néppárti képviselő meghívására utazott Brüsszelbe. 20 látássérült és 5 kísérő, akik az MVGYOSZ és annak tag egyesületeit képviselték. Szervezett programok, közös étkezések színesítették az ott tartózkodásunkat. Mivel én Nyíregyházán lakom, ezért már előző este fel kellett utaznom Budapestre ahhoz, hogy másnap reggel 7 órára a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2A termináljánál lehessek. Ebben segítségemre egy kedves barátnőm volt Németh Orsi, aki vendégül látott, szállást, jó társaságot, biztosított nekem és igazi kellemes utastársat is kaptam személyében. Miután elintéztük a kötelező reptéri formaságokat, kilenc óra után reptéri busszal eljutottunk a Brussels Airlines gépéhez. Létraszerű lépcsőn libasorban jutottunk fel, majd megtaláltuk ülőhelyeinket. Miután helyet foglaltam a 11. sorban, akkor kezdtem el izgulni. Nagyon vártam már a repülést, amiről előtte többször is álmodtam. Miután a gép kigurult a kifutóra, megtalálta a helyét, szépen felemelkedett. Az izgatottságom, elmúlt és a leszállásig sikerült annyira ellazulnom 19
az ülésben, hogy még kicsit aludni is tudtam. A repülőn a személyzet kedves volt, segítőkész. Francia, angol és német nyelven tájékoztatták az utasokat a biztonsági előírásokról, a várható megérkezésről, majd arról, hogy milyen időjárás fogad minket Brüsszelben. Igazi meglepetés volt, amikor a stewardes Belga csokival kínált meg ami azt hiszem oldotta a feszült hangulatomat. A pilóta nagyon simán letette a gépet, kissé olyan volt, mint amikor a lift könnyedén leér a földszintre. Kiszálláskor kicsit aggódtam, hogy hogyan is tudok majd lemászni a létraszerű lépcsőn, de a gépről egyszerű folyósóra lépve máris könnyen tudtunk mozogni. Hosszú séta után, tömegeken áttörve magunkat jutottunk el a csomagokig, majd megkaptuk csoportvezetőnktől, Kántor Árpádtól aki Dr. Kósa Ádám titkára, a 72 órás metró jegyet és a nem szervezett étkezésekre szánt személyenkénti 30 euro-t, nekivágtunk 25-en a Belga fővárosnak. Autóbusszal, majd metróval jutottunk el a hotelbe ahol a szállásunk volt. Orsival a hatodik emeleten volt a szobánk, ahová bejutni igazi kihívásnak bizonyult, mert az ajtó minden alkalommal nehezen nyílt ki. A szoba sarokszoba lévén kissé hideg volt. Éjszakára fel kellett csavarnunk a radiátort. Két ágyas szobánkban székeket, asztalt, szekrénykéket, széfet találtunk. Az ágyba ugyanazzal a módszerrel kellett bebújni, mint tavaly Görögországban is tettem. A megvetett ágyon lepedő, majd én, aztán még egy lepedő és a pléd következett. A fürdőszoba a szobából nyílott, fürdőkád, zöld színű kézmosó, WC, hajszárító és a szokásos felszerelések voltak megtalálhatóak. Kis csoportokban indultunk el felfedezni a környéket. Találtunk egy látvány étkezdét ahol a szemünk előtt készítették el a megrendelt szendvicseket. Jóízűen falatoztunk melegszendvicset, melynek az alapját bagett adta, amibe csirkehusit és valamilyen paradicsomos, fűszeres szószt és sajtot tettek. Étkezésünket követően találtunk a belvárosban egy kifejezetten Belga élelmiszerboltot, ahol kíváncsian mustráltuk a csokoládékat, a sajtokat, a söröket, valamint a helyi termékeket. Este 19 órakor volt az első szervezett program a vacsora a Babeco étteremben, amit én Bedeco-nak kereszteltem el utastársaim tévedésemet hatalmas nevetéssel konstatálták. Beérve az étterembe két 20