1. CÍMLAP Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu 1. CÍMLAP Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Megrendelő: Monostorpályi község Polgármesteri Hivatala Monostorpályi Bajcsy-Zs.u.1.sz. 4275 Tervező: LA-URBE Építész Iroda Kft. Miskolc Patak utca 10.sz. 3525 Miskolc, 2013. június hó Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 1

LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu 2. ALÁÍRÓLAP MONOSTORPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Vezető településtervező: Okl. Településmérnök Lautner Emőke TT-1-05-0079 Településmérnök Szarkáné Györe Mária TT-05-0460 Dr. Petrus József Csaba Mélyépítés, elektromos energia és hírközlésellátás (vizsgálati anyagok, javaslatok): Szabó Béla V1,VCS1,VCS2,BSZFG/09-0034 Tömöri Imréné Tervezőiroda vezető PLANET CP Mérnöki Iroda Kft. Gáz közmű tervező: Elektromos tervező: Hírközlés tervező: Tóth Péter Kozaróczy Kornél TE-T/05-0052 Csótai István TH-T/05-0267 Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 2

Közlekedés- és víziközmű tervező: Szabó József Dr. Vincze János KÉ-T, K1d-1, VZ-T /05-0506 (folyamatban a TV betűjellel kezdődő jogosultsági szám megkérése) NÓVIA KFT. Tájrendezés és környezetalakítás: Papp Gábor KÖ/05-1152 NÓVIA KFT. Jogosultsági jelek értelmezése: TT Településrendezési jogosultság TK Településrendezési zöldfelületi és tájrendezési tervezési jogosultság K1d-1 Településrendezési közlekedési tervezési jogosultság TV-T Településrendezési vízi közmű tervezési jogosultság TE-T Településrendezési energiaközmű tervezési jogosultság TH-T Településrendezési hírközlési tervezési jogosultság Dobos Sára TK-05-0018/08 ÉLETTÉR Bt. VZ-T Vízimérnöki tervezési jogosultság KÉ-T Közlekedési építmények tervezési jogosultság KÖ-T Közlekedésmérnöki (korlátozott) tervezési jogosultság VCS1 Vízilétesítmény vezető tervezési jogosultság VCS2 Csatornázás tervezési jogosultság BSZFG Földgázipari építmények tervezési jogosultság V-1 Épületvillamossági (energiaellátás, világítás, informatika, villámvédelem) tervezési jogosultság Lautner Emőke ügyvezető Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 3

LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu 3. TARTALOMJEGYZÉK Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 1. Összefoglaló településrendezési javaslatok 1.1. Előzmények 1.2. Szerepkör, regionális kapcsolatok 1.3. A népességviszonyok változása, humán erőforrások 2. A településszerkezet változása 3. A szabályozás főbb elvei 4. Tájrendezési és környezetalakítása munkarész 4.1. Táj és természetvédelem, tájrendezés 4.2. Környezetvédelem, környezetalakítás 5. A települési infrastruktúra elemei 5.1. A település intézményrendszere 5.2. Lakásellátás 5.3. Közlekedésfejlesztési javaslat 5.4. Közművek fejlesztési javaslata 6. A Településszerkezeti Terv és a Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési Terv összhangjának igazolása 6.1. A Hajdú Bihar Megyei Területrendezési Terv Monostorpályi községet érintő elhatározásai 6.2. A Hajdú Bihar Megyei Térségi szerkezeti terv és a településszerkezeti terv összhangjának igazolása 7. Biológiai aktivitási mérleg 8. Tűzvédelmi tervfejezet 9. Vízügyi Szakvélemény 2013. június hó Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 4

LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu 1. ÖSSZEFOGLALÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez 1.1. Előzmények, mérnöki műszaki előkészítés Irodánk a LA-URBE Építésziroda Kft. kapott megbízást a község településrendezési tervének elkészítésére. A tervezési munka, mely vizsgálatokkal, helyzetelemzéssel indult, 2003-ban kezdődött, melyet a településfejlesztési koncepció összeállítása és jóváhagyása követett. Több megszakítás után a tervek 2008-ban tervtanács elé kerültek, azonban az egyeztetési eljárás nem folytatódott. A település vezetősége végül úgy döntött, hogy az eddig elkészült anyagokat (jogszabályváltozások, új fejlesztési igények miatt) a tervezővel felülvizsgáltatja és újraindítja az egyeztetési eljárást. A településrendezési terv 2009-decemberében indult újra, új egyeztetési eljárás keretében. Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (továbbiakban Étv.) szerint újra megkeresésre kerültek az egyeztetési eljárásban érintett államigazgatási szervek, szomszédos önkormányzatok és érdekképviseleti szervek, melyek előzetes állásfoglalást adtak a tervkészítéssel kapcsolatban. A szervek ismertették az általános jogszabályi követelményeket, kiemelvén saját szakterületükre vonatkozó észrevételeket. A tervek felülvizsgálatával egyidejűleg aktualizálásra került a település fejlesztési koncepciója, melyet a Képviselő-testület a 87/2011.(VI.15.) számú határozattal fogadott el. A tervezési területre vonatkozó digitális alaptérképeket a Polgármesteri Hivatal megvásárolta a Nemzeti Kataszteri Program Kht-tól, melyet a rendelkezésünkre bocsátott. Mivel az alaptérkép az állami alapadatok felhasználásával digitálisan áll rendelkezésre, így alkalmas a már meglévő korábbi, jóvá nem hagyott terv fogadására. A korábbi papír alapú terv digitalizálásával létrehozott állományon elkészült tervek átdolgozásra kerültek az új digitális alaptérképre. Az átdolgozással egyidejűleg figyelembevételre kerültek a magasabbrendű tervek, így az országos területrendezési terv (továbbiakban OTrT.) és az időközben jóváhagyott Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési terv (továbbiakban megyeterv). A felülvizsgálat egyik irányadó eleme a nemrég jóváhagyott megyeterv, melyhez való igazodás kötelező, a településszerkezeti terv megfelelőségét igazolni szükséges. Az OTrT elhatározásait és térségi övezeteit a megyeterv tovább pontosította, ezért részletgazdagabb, jobban tükrözi Hajdú-Bihar megye elképzeléseit. A megyeterv térségi övezeteit a településszerkezeti terv tovább pontosítja, igazodva a megyetervben szereplő térségi övezetekhez. A területfelhasználási besorolásnál figyelembevételre kerültek a térségi övezetek, mely Monostorpályi igazgatási területén megoszlanak mezőgazdasági és erdőgazdálkodási térségi övezetekre. Alapként szolgált az erdőkataszter, mely ábrázolja a meglévő erdőterületeket és a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket ezen területek besorolása erdő területfelhasználási kategóriába került. Összegyűjtésre kerültek a természeti védelemmel, és az ökológiai hálózattal érintett területek, melynek területfelhasználási besorolásánál a védelem érdekében törekedtünk a korlátozott területhasználatra. Védett területek csak a külterület északi részén találhatóak, ezek a területek viszont tájvédelmi körzetek, európai jelentőségű NATURA 2000 különleges természetmegőrzési területek. Az ökológiai hálózat területe azonban kiterjed az északi és a déli részekre is egyaránt. A védett területek miatt az északi részen található a magterület, míg délen ökológiai folyosó és azok pufferterülete húzódik. A település nagy része, főleg az északi rész térségi jelentőségű tájképvédelmi terület. Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 5

A tervlapokra felkerültek a korlátozó tényezők is, mint a belvízveszélyes területek, rekultiválandó területek, nyilvántartott régészeti területek, stb. Monostorpályiban szerencsére nem található kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület és az árvízveszély sem fenyeget. A belvízveszélyes területek között megkülönböztetünk közepesen és mérsékelten veszélyeztetett területek, szerencsére erősen veszélyeztetett terület nincs. A közepesen veszélyeztetett területek viszont rendszeresen belvízjárta területek. Előzetes véleményezési eljárás Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. (2) bekezdése előírja, hogy a településrendezési tervek készítését előzetes véleményezési eljárásnak kell megelőznie. A Polgármesteri Hivatal az előzetes államigazgatási eljárást lefolytatta. Az államigazgatási eljárás során nem merültek fel olyan körülmények, melyek a településrendezési terv készítését akadályozták volna. Az előzetes vélemények a településfejlesztési koncepció és a településrendezési terv készítésekor beépültek a javaslatokba. Előzménytervek A tervkészítés alapja a magasabb szintű tervek figyelembe vétele. Az Országos Területrendezési terv alapján kidolgozásra és jóváhagyásra került Hajdú-Bihar megye Területrendezési terve. A településszerkezeti terv elkészítésénél a jóváhagyott megyetervet, mint magasabbrendű tervet vettük alapul. A Településszerkezeti terv és a megyeterv összhangját számításokkal igazoltuk. (A megyeterv elemzését és valamint a településszerkezeti tervvel való összhang igazolását lásd a 6. fejezetben). Országos Területrendezési Terv Részlet az Országos területrendezési tervből Monostorpályi község besorolása a módosított Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény előírásai szerint. Országos területfelhasználás rendszere: mezőgazdasági térség erdőgazdálkodási térség Az Országos Területrendezési Terv (továbbiakban OTrT) a település É-i, részét az erdőgazdálkodási térség kategóriába, D-i részét a mezőgazdasági térség kategóriába sorolja. Az erdőgazdálkodási térségbe tartozó területet az alacsonyabb szintű területrendezési terveknek (megyei szintű, települési szintű) legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába, míg a mezőgazdasági térség esetén belterjes vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, és a fennmaradó területen egyik esetben sem jelölhető ki városias települési térség. Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 6

Építmények által igénybevett térség szerint Villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei: 400 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei Közlekedési hálózatok és építményeik Országos kerékpárút törzshálózat A települést érinti továbbá az Országos ökológiai hálózat övezete, és a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete. Országos ökológiai hálózat övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A lehatárolt terület Monostorpályi igazgatási területét mutatja. Településfejlesztési koncepció Monostorpályi község Önkormányzatának Képviselőtestülete a település kiegyensúlyozott működésének és arányos fejlesztésének elősegítésére, valamint annak érvényre juttatása érdekében, hogy a településrendezési tervben a területhasználatra és szabályozásra vonatkozó meghatározások tükrözzék az önkormányzat településfejlesztési elhatározásait, megalkotta a község településfejlesztési koncepcióját, melyben megfogalmazta a település hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait. A fejlesztési koncepció 2010-ben aktualizálásra került. Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 7

1.2. Szerepkör, regionális kapcsolatok A település saját intézményrendszerrel rendelkező, a Derecske-Létavértesi kistérség önálló települése. A település fekvése miatt az Észak-Alföld régióhoz tartozik, amely 3 megyét foglal magába: Szabolcs- Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyét. Az Észak-Alföldi régió az ország egyik legnagyobb kiterjedésű és népességű régiója. Közlekedési és település földrajzi helyzete, térszerkezeti elhelyezkedése viszonylag jónak mondható. Debrecen vonzáskörzetének hatása érvényesül. Még a debreceni településegyüttes részeként a megyeszékhelyet körülvevő belső agglomerációs övezeten belül, de már annak távolabbi, délkeleti szélén helyezkedik el. Térszerkezete helyzetét sokkal inkább a szomszédos Létavértes és Hosszúpályi, valamint a Magyar Román államhatár melletti fekvés határozza meg. Az elérendő cél a települési együttműködés racionális feladatainak megtartásával a település önállóságának megtartása és térségi szerepének megőrzése. 1.3. A népességviszonyok változása, humán erőforrások A község népességszámának változásait a népszámlálási adatok alapján lehet figyelemmel kísérni, az első hivatalos népszámlálás 1870 óta. 1870 1.623 fő 1880 1.656 fő 1890 1.899 fő 1900 2.010 fő 1910 2.151 fő 1920 2.126 fő 1930 2.363 fő 1941 2.648 fő 1949 2.808 fő 1960 3.120 fő 1970 2.681 fő 1980 2.413 fő 1990 2.163 fő A népességszám változása (1870-1990.) A népszámlálási adatokból jól kivehető, hogy az 1870-es népszámlálást követő folyamatos népességnövekedés lendülete az 1960-as évben tört meg. Monostorpályi ekkor 10 év alatt népességének közel 15 %-át vesztette el. Monostorpályi az 1960 és 1990 között három évtized során népességének közel 30 %-át vesztette el. A kedvezőtlen előjelű tendencia csak az utóbbi években látszik megfordulni, vagy legalábbis lelassulni. Az elmúlt 10 évben stagnálás és kismértékű növekedés figyelhető meg. A lakónépesség számának ingadozásában a születések száma, a halálozási arányok és az elvándorlás játszik nagy szerepet. A 90-es évtized közepétől minőségileg új helyzet következett be, kedvező forgalmi helyzete, Debrecenhez való közelsége miatt kedvelt célterületté vált a nagyvárosból kiköltözni vágyó, a nyugodtabb és olcsóbb vidéki életformát választó városi lakosság számára. A népességszám stabilizálódott, sőt újra növekedésnek indult, miközben az elöregedés miatti természetes szaporodás ma is negatív előjelű. A várható népességszám 15 éves távlatban maximum 2300 fő. Az utolsó 20 év adatai: 1991 2.146 fő 1992 2.150 fő 1993 2.147 fő 1994 2.141 fő 1995 2.149 fő 1996 2.153 fő Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 8

1997 2.134 fő 1998 2.127 fő 1999 2.140 fő 2000 2.165 fő 2001 2.221 fő 2002 2.226 fő 2003 2.238 fő 2004 2.222 fő 2005 2.220 fő 2006 2.214 fő 2007 2.231 fő 2008 2.245 fő 2009 2.259 fő 2010 2.233 fő NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA 2280 2260 2240 2220 2221 2226 2238 2222 2220 2214 2231 2245 2259 2233 Lélekszám 2200 2180 2160 2156 2140 2120 2100 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Évek Vándorlási különbözet: Szoros összefüggésben van a község népességének száma a természetes szaporodás és fogyatkozás, valamint az elvándorlások arányával. A vándorlás egyenlege / a beköltözések és elköltözések aránya / jelzi a település vonzerejét, életképességét. A népesség vándorlásának alapvetően két fő oka van: a munkaalkalmak és a jobb életkörülmények keresése. A vándorlások negatív különbözetének kialakulásáért elsősorban a képzett fiatalok elköltözése a felelős. A fiatalok elvándorlásának számát azonban kismértékben kompenzálja a közeli Debrecenből kiköltöző nyugalomra vágyó családok beköltözése. A vándorlási különbözet várhatóan javulni fog a tervezett lakóterület fejlesztésekkel megteremtett kínálat miatt. Nemzeti kisebbségek 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg ukrán és cigány) nemzetiségűnek vallotta magát. Munkanélküliség Munkanélküliségi ráta: 30 % A településen belül elsőrendű cél kell legyen a munkanélküliség csökkentése, melyet részben a településen belül kell megoldani vállalkozásélénkítő programokkal és a vállalkozói övezet kijelölésével, illetve az agglomeráción belül a megközelítési viszonyok javításával. Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 9

LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu 2. A TELEPÜLÉSSEZRKEZET VÁLTOZÁSA Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez 2.1. A településszerkezet területfelhasználási elemei A településszerkezet fejlesztésének céljai: Célként tűzzük ki, hogy a település: be tudja fogadni a település fejlődését biztosító funkciókat, melyek elsősorban a vállalkozói terület kialakítását megcélzó gazdasági funkció, idegenforgalmi funkciók és a településen belüli lakóterület fejlesztés, és a településközpont méltó kialakítása. biztosítsa a településfejlődés belső igényeihez szükséges területeket (lakásellátás, szabadidős területek, zöldterületi rendszer, falusi turizmus) Stratégiai fontosságú gazdaságossági-és településüzemeltetési elv, hogy a beépítésre szánt terület csak indokolt esetben növekedjen, elsősorban a belterületi tartalékok kihasználására kell törekedni. A belterületi tartalékokat elsősorban az intézményi rendeltetés befogadását biztosító terület bővítésére, és a lakásépítési igény egy részét biztosító lakóterületi fejlesztésre célszerű kihasználni. Mivel a település belterülete hagyományosan vidéki települési térségbe tartozik, így a belterületi területfelhasználási kategóriák közül nem jelölhető ki településközponti vegyes terület. Az új funkciók befogadásához és a belső fejlődés területi igényeinek kielégítéséhez: elsősorban a belterület tartalékait és a falusi léptéket megtartó intenzitásnövekedésben rejlő tartalékokat, kell megragadni kínálati szereppel Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés földrészletek száma egyéb önálló épületek száma egyéb önálló lakások száma összes terület (m2) legkisebb földrészlet terület (m2) legnagyobb földrészlet terület (m2) átlagos földrészlet terület (m2) belterület 1330 1 0 2982630 22 29464 2243 külterület 1418 0 0 41067921 112 2163557 28962 zártkert 288 0 0 387234 25 19343 1345 ÖSSZESEN 3036 1 0 44437785 Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 10

Belterület A belterület területfelhasználására a vegyes jellegű települések természeti adottságokkal összhangot mutató területfelhasználása jellemző. A település területhasználata a belterületen belül harmonikus, egyensúlyban van. Intézményterületek és lakóterületek A településen belül a Tubus magtárak környéke tekinthető településközpontak. Ezen a részen helyezkedik el az általános iskola, az óvoda és a templom is. Monostorpályi község intézményterületei lakóterületekkel keveredve helyezkednek el. Az intézményhálózat alapfokú intézményekből és kereskedelmi jellegű intézményekből tevődik össze. Az intézményterületek, mivel nem jelölhető ki településközponti vegyes terület, lakóterületi területfelhasználáson belül helyezkednek el. A területfelhasználás intenzitását tekintve a településközpont kertvárosias-, míg a többi lakóterület falusias lakóterületi besorolást kapott. Az újonnan kijelölt lakóterületek esetében igény mutatkozik a kertvárosias és a falusias jellegű lakóterületekre egyaránt. Javasolt beavatkozások A tervkészítés során kijelöltük, számításba vettük azokat a területeket, melyek belterületi tartalékként kihasználhatóak, elsősorban ezen területek beépülését támogatjuk. Ezen területek mellett azonban szükség van új lakóterületek kijelölésére, a településfejlődés lehetőségének megteremtése miatt. Helyszíni bejárás, konzultálás alapján figyelembe vettük a lakóterületek kijelölésénél és az építési előírások megalkotásánál a terepviszonyokat és a mélyfekvésű területeket. A településfejlesztési koncepcióban meghatározott lakóterület-fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb elképzelések: belterületi tartalékok kihasználása, egységes épített környezet kialakítása, közterületek rendezése az épített és a természeti környezet védelmével összhangban. A településfejlesztési koncepció a meglévő területek megtartása mellett a településközpont területén az alábbi fejlesztéseket fogalmazza meg: - A településközpont területhasználatának, központi jellegének erősítése intézményhálózat rekonstrukciója. - A műemlék együttes környezetének rehabilitációja és bekapcsolása a tervezett zöldterületi rendszerbe. - A települési értékvédelem, mint idegenforgalmat is vonzó beruházás, település rehabilitáció épületek rekonstrukciója településszerkezet és települési karakter védelme, a történelmi település hangulatának megőrzése a településképben az utóbbi korok sikertelen beruházásaival okozott sebek rendbetétele A terv nagy hangsúlyt fektet az építészeti és a természeti értékek védelmére. Az építészeti értékek védelmére a helyzetelemzés munkarészben karaktervizsgálat készült. Számba vételre került a település épületállománya, a hatályos helyi értékvédelmi rendeletben szereplő épületek körét bővítve, a terv újabb épületek építészeti védelmére tesz javaslatot. A terv részeként elkészült az örökségvédelmi hatástanulmány. A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: A kijelölt lakóterületi tartalékok a település számára lakóterületi kínálatot jelent, mely a népességmegtartó képességét javítja, lehetőséget teremt az esetleges betelepülők számára. A fejlesztési szándékok elősegítik egy egységes településközpont kialakulását, biztosítja a településfejlődés belső igényeihez szükséges intézményterületek bővülésének lehetőségét. A településfejlesztési koncepció elősegíti a településközpont rehabilitáció elindítását, melynek társadalmi-, gazdasági hatásai pozitív jellegűek. Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 11

A településközpont megújulása növeli Monostorpályi vonzerejét, elősegíti a település arculatának fejlesztését, növeli az itt élők komfortérzetét, valamint kedvező hatást kelt az idegenforgalom területén is. Szabályozás: A minimális teleknagyság és szélesség a kialakult telekstruktúra figyelembevételével került meghatározásra. A kialakított övezetek falusias és kertvárosias karakterű családi házas beépítést tesznek lehetővé. Az építménymagasság a falusias lakóterületeken átlagosan 4,5 m, míg a kertvárosias lakóterületeken 6,5-7,5m. A beépítési % és a kialakítandó legkisebb zöldfelületi mérték az OTÉK előírásainak megfelelően került meghatározásra. Zöldterületek fejlesztése: A település területén kevés olyan zöldterület található, ami közparknak kialakított. A településközpontban a Landler téren található közpark, melyet egy emlékmű díszít. A település zöldfelületeit fejleszteni érdemes, fásítással, játszószerek, közterületi elemek, utcabútorok díszítésével. Fejlesztési célok: Fejlesztési cél a településen lévő közparkok, zöldfelületek növelése. Kialakításukat majd a zöldterületi javaslatnak megfelelően célszerű összekapcsolni az utcafásítási programmal. Megoldandó feladat, a közkertek, az intézménykertek és az egyéb zöldterületi elemek kapcsolatának erősítése, zöldterületi rendszerré történő fejlesztéssel. A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: A zöldterületek és a zöldfelületek kondicionáló hatásai a település lakossága számára elengedhetetlenek, növelik az itt élők komfortérzetét, valamint kedvező hatást keltenek az idegenforgalom területén is. A közparkok és egyéb zöldterületek hozzájárulnak a lakosság rekreálódásához, kikapcsolódásához is. A zöldfelületeknek magas a biológiai aktivitási értékük, melyek képesek az esetleges környezeti ártalmakkal felvenni a harcot. Szabályozás: Az övezeti rendszerben két övezetet alakítottunk ki a településen. Az egyik kisebb közparkok, míg a másik, nagyobb területtel rendelkező ligetesebb közparkok számára biztosít helyet. A nagyobb, ligetes közpark rekreációs, sport, idegenforgalmi funkcióval ruházható fel, míg a kisebb csak a pihenésért, játszóterek elhelyezéséért, a közterületek igényes megjelenéséért felelős. Különleges területek Ide tartoznak a község temetői: Református temető (hrsz.:060/3) működő temető Római katolikus temető (hrsz.: 060/4, 062/4) működő temető Izraelita temető (hsz.: 949): az elkerítetlen füves területen már csak néhány síremlék található. A temető kegyeleti park övezeti besorolásba került. Javasolt beavatkozások: A működő temetők bővítésére a temető mögötti erdőterületből leválasztott terület nyújthat lehetőséget. A 949. hrsz-ú felhagyott izraelita temető kegyeleti parkká nyilvánítandó. Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 12

Külterület Monostorpályi külterülete 4146 hektár nagyságú. A külterületet a természetföldrajzi adottságoknak megfelelően használják. Mezőgazdasági területek o Szántók A településszerkezeti tervlapon általános, vagy korlátozott használatú mezőgazdasági területi besorolású területek. A korlátozott területfelhasználás a természeti védelem alatt álló, és az országos ökológiai hálózatba tartozó területek esetében került kijelölésre. A szántó területek a külterület mintegy 55%-t foglalják el melyek a településtől D-re összefüggően, az É-i, K-i és Ny-i részeken foltokban helyezkednek el. Az elhelyezkedés a település talajtani adottságaival van összefüggésben. A déli határrésznél elterülő, jó termőképességű csernozjom talajok alkalmasabbak a mezőgazdasági művelésre. A Gőzháti részeken a talajok aranykorona értéke akár 20 AK is lehet. A területeken búza, kukoricatermesztés, a jobb minőségű területeken torma és zöldségtermesztés folyik. A település külterületén nincs kiváló termőhelyi adottságú szántóterület. o Gyepek A vizsgálati tervlapon általános mezőgazdasági területként kerültek feltűntetésre ezen területeket. Gyepterületek a településen elszórtan helyezkednek el az északi erdőgazdálkodási térségben, csakúgy, mint a déli mezőgazdasági térségben. Monostorpályi közigazgatási területén a földhivatali adatok szerint 43 ha nagyságú terület gyep művelési ágba tartozik. Fejlesztési célok: A településfejlesztési koncepcióban meghatározott fejlesztési elv az elaprózott birtok-struktúra átalakítása a jövedelmezőség javítása érdekében és a fenntartható használat megalapozása. A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő területfelhasználás a jövőben is megtartandó. A terv előnyben részesíti az adott tájban hagyományos tájhasznosítási formákat, amik hozzájárultak a történelmileg kialakult kultúrtörténeti és tájképi értékeket képviselő tájszerkezet létrejöttéhez. A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: A kialakult állapot megtartása a lakosság körében nem okoz változást. A védett területek természetközeli állapotban való megőrzése a természeti környezet védelmén túl az általános kondicionáló hatás megtartásában is szerepet játszik. Szabályozás: A természetileg védett gyepek, vízállásos mocsaras területek megőrzése, és természetvédelmi célokat is szolgáló hasznosítása kiemelten fontos feladat. A védett gyepterületek korlátozott használatú területfelhasználási kategóriába kerületek besorolásra, míg a nádas, mocsaras részek természetközeli kategóriába. Azokon a gyepterületeken mely az ökológiai hálózat magterület vagy az ökológia folyosó része építmény elhelyezése nem javasolt kivéve, ha közvetlenül a gyepgazdálkodás céljait szolgálja. Ezeken a gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás, valamint gyepfeltörés csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével történhet. Zártkertek Az egykori zártkerteket kertes mezőgazdasági területfelhasználási kategóriába kerültek. Ezen területek összefüggően a település külterületének D-i részén helyezkednek el. Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 13

Erdők Monostorpályi külterülete erdővel jól ellátott. Zárt, összefüggő erdők az északi területeken vannak, a délebbre eső részeken kis foltokban helyezkednek el. Az 1686,8 ha erdőből 1677,4 ha gazdasági rendeltetésű, ennek nagy részét a faanyagtermelő erdők teszik ki. A területen vadásztársaság működik, főleg őzre és fácánra vadásznak. Az északi homokos terület jellemzői a nagy kiterjedésű erdők, melyek a külterület 38 %-át borítják. Az északi részeken elterülő összefüggő erdőterületekben már csak nyomokban lelhetők föl a tájhonos erdőtársulások, a pusztai- és ligetes tölgyesek. A gyöngyvirágos tölgyesek állományai még jelentős kiterjedésben megtalálhatók, melyek az előzőekkel együtt ma védett területek. Az állomány nagy részét tájidegen fafajok uralják (akác, nyárfa), melyeket a futóhomok gyors megkötésére telepítettek. A tölgyesek tájértéke nagy, az akác- és nyárerdők kisebb értéket képviselnek. Dél felé haladva az összefüggő erdőfoltokat gyepek és szántók váltják fel, melyek között csak foltokban találkozni erdőterületekkel. Fejlesztési célok: Az országos és a megyei területrendezési tervek egyik fontos célja, hogy Hajdú Bihar megye átlagos erdősültsége növekedjen, ami erdőtelepítésre alkalmas új területek kijelölésével oldható meg. Alapvető fontosságú, hogy a már meglévő erdőterületek ne kerüljenek beépítésre szánt területfelhasználási kategóriába. A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: A táj biológiai diverzitásának megtartása társadalmilag és gazdaságilag egyaránt fontos. A kialakult állapot megtartása a lakosság körében nem okoz változást. A védett területek természetközeli állapotban való megőrzése a természeti környezet védelmén túl az általános kondicionáló hatás megtartásában is szerepet játszik. Szabályozás: Az erdőterületek területfelhasználásnak meghatározásánál figyelembevételre kerültek a meglévő erdőterületek és a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek. A területek kijelölésének alapját a helyszíni vizsgálatok és az erdőkataszter adta. A Hajdú-Bihar megyei területrendezési terv erdőtelepítésre alkalmas övezetei a településszerkezeti tervben erdő területfelhasználási kategóriába kerültek, tekintve, hogy a megyei térségi szerkezeti terv a község külterületének csaknem felét erdőgazdálkodási térségbe sorolta. A gazdasági rendeltetés mellett az erdőterületek a természetileg védett területeken védelmi rendeltetésű erdőként kerületek besorolásra, míg a tájképvédelmi területen és az ökológiai hálózat pufferterületén korlátozott használatú gazdasági erdőterületi besorolást kaptak.. Gazdasági erdők telepítésénél a gazdasági szempontok az irányadóak, a természeti adottságokat károsító hatások kizárására kell törekedni, egyéb erdőtelepítésnél, ahol a természeti viszonyok lehetővé teszik, őshonos fafajták alkalmazásával előnyben kell részesíteni a természetközeli erdőtársulások kialakítását. A tájvédelmi térségek erdőterületein fontos összehangolni a vízgazdálkodás, a tájvédelem, a természetvédelem, az ökoturizmus és az erdőgazdálkodás szempontjait. Fontos elősegíteni a meglévő erdőállománnyal természetes, ill. természetszerű erdőkké történő átalakítást, a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek terjesztését. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeken olyan erdőgazdálkodási technológiák alkalmazása javasolt, amely a termőhelyek kiváló állapotát hosszútávon fenntartja. Tervezett erdősítés a megyeterv szerinti erdőgazdálkodási térség területén történt. Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 14

TERMÉSZETI ADOTTSÁGOKAT TERHELŐ TÁJ- ÉS TERÜLETHASZNÁLAT Különleges területek o Sportpálya A 066/5 hrsz-ú területen található a község sportpályája. A fejlesztési elképzelések között szerepel a sportpályához tartozó öltözőépület elhelyezése. o Anyagnyerő gödör A település keleti részén található anyagnyerő hely, bánya. A terület besorolása különleges bányászati terület a szerkezeti terv szerint. A bányaterület felhagyás után rekultiválandó. o Temetők Római katolikus temető: 060/4. hrsz., vízzel és elektromos árammal ellátott. Fenntartója az egyház. Működő temető. Református temető: 060/3. hrsz, vízzel és elektromos árammal ellátott. Fenntartója az egyház. Működő temető. Ravatalozó van a temető területekhez hozzátartozik a 062/4 es hrsz-ú terület is. Ettől keleti irányban bővülne a temető. Vízgazdálkodási területek A település igazgatási területének déli részén található a Konyári-Kálló csatorna, mely a település leghosszabb belvízelvezető csatornája. A vízfolyás medre gondozott, füves. A településen található kisebb árkok és csatornák medre gondozott. Különleges mezőgazdasági üzemi területek Mezőgazdasági állattartó telep területe: 09/1, 06/20 /21 /22. hrsz.-on található. Mezőgazdasági üzemi terület található a település déli részén a 4809-es országos mellékút mentén és a 013/5/6, 013/14-19, 013/21-33 hrsz-ú területen, melyek mezőgazdasági majorok. A település északi részén elszórtan meglévő tanyák, majorok találhatóak, ezeket a rendezési terv különleges mezőgazdasági üzemi területen belül tanyaként jelöli. Gazdasági területek A külterületen jelenleg nem található ipari gazdasági, valamint kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület. A gazdasági fellendítéséhez ilyen területekre is szükség van. A terv két helyen jelöl gazdasági területfejlesztést, az egyik kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület, ami a belterület nyugati szélén (03/26 /27 /28 /29) helyezkedik el, meglévő telephelyek mellett. A terület ideálisnak mondható a nem zavaró hatású kereskedelmi gazdasági tevékenységek számára, mivel a belterület perifériáján helyezkedik el, valamint a terület előtt halad a 4809. sz. Sáránd-Létavértes-határátkelő települési összekötőút, kiváló megközelítési lehetőséget teremtve. Szabályozás: Ipari gazdasági terület kijelölése a 0335/2, 0336/1/2, 0337/10 hrsz-ú területeken történt. A lakóterületek védelme érdekében a területfelhasználás egyéb ipari gazdasági területi besorolású, ahol nem engedélyezett a jelentős zavaró hatással járó tevékenységek megtelepedése. A belterület és a gazdasági terület között 80 m-es távolságban véderdő telepítése javasolt. A területen elhelyezhetők megújuló energiaforrások létesítményei (napelempark), mely hozzájárulhat a környezettudatos energiatermeléshez. A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: Az új vállalkozások megtelepedése a település gazdaságára pozitív hatású, valamint munkahelyteremtő képességével a lakosság helyben tartását is elősegítheti. A gazdasági területek nem veszélyeztetik a természeti értékeket a kijelölt területet természeti védelem nem érinti. Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 15

LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu 3. A SZABÁLYOZÁS FŐ BB ELVEI Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez A szabályozás az Építési törvény, a többször módosított Országos Településrendezési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet, valamint egyéb magasabbrendű jogszabályok alapján készült. A Helyi Építési Szabályzat a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet iránymutatásai szerint készült. A szabályozás és a településrendezési terv alapját a településfejlesztési koncepció adja, mely részletes helyzetelemzésen alapul. További alapelvnek tekinthető a fenntartható fejlődés elvén alapuló, a településkaraktert őrző, abba kismértékben, de szükségszerűen beavatkozó szabályozás. A település igazgatási területére az ÉTV alapelvei és az OTÉK szerint egységes külterületi és belterületi szabályozás készült. Az érvényben lévő jogszabályok szerint az egyes területek építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területfelhasználási kategóriába soroltak. Az épített környezet védelmének szabályzására külön fejezetet rendeltünk, de az övezeti szabályozás is a karaktervédelmet szolgálja. a) BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK aa. lakóterület, ezen belül -kertvárosias lakóterület Lke, -falusias lakóterület Lf, ab. gazdasági terület, ezen belül -kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Gksz, -ipari gazdasági terület Gip, ac. különleges terület K, ezen belül -temető területek Kt, -sport, rekreációs, szabadidős és idegenforgalmi területek Ksp, -különleges mezőgazdasági üzemi területek Kmg, Az egyes területegységeken belül az építési mód, a megengedett legnagyobb beépítettség, a megengedett legnagyobb építménymagasság és a minimális telekterület szerint építési övezetekben soroltuk. Az egyes építési övezetekben a szabályozás figyelembe veszi az adott területek sajátos beépítési módját, telekviszonyait és egyéb adottságait. Fontos szerepet szántunk a szabályozásban a funkcionális szabályozás elvének, mely a terület felhasználási alapbesoroláson túl az egyes területegységek funkcionális sajátosságait és a településkarakter védelmét is szolgálják. Beépítésre nem szánt területek Közterületek A beépítésre nem szánt területeken belül az alapvető funkciók kiszolgálását biztosító közlekedési és közműterületek kerültek szabályozásra mind a belterületen, mind a külterületen. Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 16

b) BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ba. bb. bc. bd. be. bf. bg közlekedési és közműterületek, ezen belül - közutak KÖu, -vasút KÖk, zöldterületek, ezen belül -közpark KP, erdőterület, ezen belül -védőerdő Ev, -korlátozott gazdasági erdő Egk, -gazdasági erdő Eg mezőgazdasági területek, ezen belül -általános mezőgazdasági terület: Má, ezen belül szántó területek Má/sz, gyep területek Má/r, gyümölcsös terület Má/gy -korlátozott használatú mezőgazdasági terület: Mák, ezen belül szántó területek Mák/sz, gyep területek Mák/r, -kertes mezőgazdasági terület: Mk vízgazdálkodási terület V, ezen belül -közcélú nyílt csatornák medre és partja V/1, különleges terület, ezen belül -bánya területek Kb, -temető területek Kt, természetközeli terület Tk A beépítések szabályozása A szabályozás legfőbb településrendezői elve az adottságokból, helyi sajátosságokból kiinduló, a normatív szabályozás elvét figyelembe vevő, az azonos helyzetben lévő telkek azonos értékű építési jogait és biztonságát szolgáló szabályozás kidolgozása volt, mely reményeink szerint lehetővé teszi a terület folyamatos átépülését és értékmegőrző felújítását. A településkarakter védelmének szabályait a HÉSZ-ben kidolgoztuk, és az örökségvédelmi hatástanulmányban indokoljuk. A településkarakter védelmében a magyar falvakban kialakult hagyományos telekhasználati rendet nevezetesen a lakóudvar, gazdasági udvar, kert zóna a szabályozásban érvényesítettük és megerősítettük. Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 17

LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu 4. TÁJRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI MUNKARÉSZ Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez 4.1. Táj- és természetvédelem, tájrendezés Táji jellemzők, adottságok Monostorpályi település a Dél- Nyírség és a Berettyó- Kálló köze kistáj határán helyezkedik el. A két tájegység határa közelítőleg a közút. A településtől északra a Dél- Nyírség homokbuckás, erdős területe található, 110-120 mbf magassággal. Délre a Berettyó- Kálló köze sík, vizenyős részekkel, 100-107 mbf magassággal. GEOMORFOLÓGIAI ADOTTSÁGAI Monostorpályira jellemző É-ról homokos dombságból D-felé a tökéletes síkságba átmenő térszíni kép. A település 80 %-ban a Nyírség területéhez tartozik, emiatt ezért a legelterjedtebb képződménye a futóhomok. Vastagsága néhány métertől 25-30 m-ig változik. Mivel a nyírségi futó homok igen apró szemű, ezért a szél könnyen felkapta, és változatos formákat alakított ki. TERÜLETÉNEK FELSZÍNE A szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkság tengerszint feletti magassága 100-162 méter között váltakozik. Felszínének északi része közepes magasságú tagolt síkság alacsony teraszokkal, déli része vertikálisan kevésbé, horizontálisan jobban tagolt hullámos síkság. A déli részen nagyméretű hajtűparabola- és szegélybuckák a jellemző formák. A felszínt ÉÉK-DDNy-i csapású völgyek tagolják. A lejtésirány D-DNy-i. FÖLDTANI ADOTTSÁGA A felszín közeli üledék jelentős része az 1-25 méter vastagságban kifejlődött, würm végén képződött futóhomok. Utolsó mozgási fázisa a későglaciálisra tehető. Viszonylag nagy területet fed a nyírvízlaposokhoz kapcsolódó 1-5 méter vastag folyóvízi homok ( lemosott homok ), mésziszapos homok. Ezek kialakulása több szakaszban a holocénben történt. ÉGHAJLATA A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös. Az évi középhőmérséklet Monostorpályiban 10 fok. A csapadék évi átlaga: 600 mm. Előnyösebb helyzetben van mint az Alföld mélyebben fekvő szárazabb részei. A község területén leggyakrabban az ÉK, É, D, és K-i irányból fúj a szél. Legszelesebb évszak a tavasz, és amennyiben erős szelek fújnak akkor még ma is megfigyelhető a szelek felszínformáló ereje. Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 18

NÖVÉNYZET A természetes növényzetet főleg közép európai fajok alkotják. Az endemikus növényfajok közül a legfontosabbak: a debreceni torma, a magyar kökörcsin és a debreceni csormolya. A mocsári angyalgyökér pedig egyedül itt fordul elő hazánkban. 100 évvel ezelőtt még gyöngyvirágos és kocsányos tölgyes borította a táj egy jelentős részét. Ma már az összefüggő fás területek döntő többsége akácerdő. Az őshonos homoki tölgyesek csak szigetszerűen fordulnak elő. A településen 260 ha természetvédelmi terület található, ritka növény- és állatvilággal. A település északi szélétől 1 km-re, a Csorda-kút melletti úton haladva található a 6 ha területű fekete fenyves védett terület, melyet mintegy 65 éve telepítettek. A települést É-ról az Alföld utolsó összefüggő természetes növénytakarójának tekinthető Erdőspuszták tájvédelmi körzet határolja, számos értékes és ritka növény, illetve álatfajjal. TALAJ A Debreceni - löszhát és a Dél-nyírségi homok találkozása jellemzi Monostorpályi adottságait, hasonlóan a körülötte levő településekéhez. Legnagyobb területet a futóhomok - ma már kötött formában- foglal el, igen kevés szerves anyag tartalommal. A homok az esővizet nem képes visszatartani, s a szerves anyag így kimosódik belőle. Réti talajok:a homokvonulatok közötti laposokban alakultak ki, humuszrétege 50-70 cm is lehet. Ezen a talajon termesztik a zellert, paradicsomot, paprikát, tormát, karfiolt. Kotus talajok, vagy ahogy itt nevezik csigás talaj, gyakran vizes. Öntéstalajok: jelentősebb vízfolyások mentén alakult ki, 50-100 m szélességben. Szikes talaj: sok helyen fordul elő, ahol rövidebb időre megáll a víz. VÍZRAJZA A terület fő vízfolyása a Konyári-Kálló, mely a II. sz. főfolyás folytatása, és a Berettyóba szállítja az összegyűjtött vizet. A település déli részén folyik végig, és ez a leghosszabb belvízelvezető csatorna. Az igazgatási terület déli részén átfolyó Nagy-Ér a másik fontos csatorna. A vízfolyásokban bővebb vízhozamot csak kora tavasszal, a hótakaró elolvadása után, és nyár elején, az esőzések hatására találni. A talajvizet 2-4 méter között találni. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Zöldfelületi rendszer A község területén a zöldfelületi elemek szigetesen, vonalasan és sávosan helyezkednek el. Sávos helyzetű elemek A település legnagyobb kiterjedésű zöldfelületi elemei a lakótelkek kertjei. Szerkezetüket tekintve a település északi részén falusias jellegű, hosszan elnyúló telkekkel találkozni, míg a többi részen kisebb telekmélységgel szabályosabb telkek sorakoznak. A telekhasználatra a háromzónás felosztás a legjellemzőbb, a gondozatlan területeken ez a tagozódás nem található meg. Az épületek körül gondozott díszkert, a ház mellett és mögött gazdasági udvarrész, a telkek hátsó részében haszonkert helyezkedik el. A tömbök lombfedettségét elsősorban a hátsókertek hasznosítása határozza meg. A lakótelkek harmonikusan kapcsolódnak a táji környezethez. Szigetes helyzetű elemek Jelentős zöldfelületi elem a településközponttól keletre fekvő közpark. Rendezettek a település teresedéseinél lévő zöldfelületek. A jelentős zöldfelülettel rendelkező intézményterületek szigetes helyzetűek. A település területén, általában a perifériákon szántóterületek és gyepterületek helyezkednek el kisebb foltokban. Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 19

Vonalas elemek Monostorpályi utcáit mindkét oldalon füves zöldsáv kíséri. A zöldsávok gondozottsága eltérő. Fasorokkal gyengén ellátott a település. Környezetvédelmi szempontból a környezetet terhelő beruházások lakóterületre kedvezőtlen hatásainak csökkentésére a zöldfelület fejlesztést, mint eszközt célszerű alkalmazni. A fejlesztések során fontos irányelv a rendszerben való gondolkodás, azaz a megvalósuló ipari jellegű beruházásokhoz kapcsolódó zöldfelület fejlesztések a már meglévő rendszerhez illeszkedjenek. A pontszerűen pl. beültetési kötelezettség révén megvalósuló fejlesztést további út menti fásításokkal kell összekapcsolni a már meglévő települési zöldfelületekkel. A ZÖLDEFLÜLETEK FELOSZTÁSA HASZNÁLAT SZERINT 1.1. Korlátlan használatú zöldfelületek Közparkok, közkertek Monostorpályi tervszerűen kialakított közparkkal nem rendelkezik, csak közterületeken kisebb közkertekkel.( Landler és Petőfi tér.) Utcai zöldsávok, fasorok A település vonalas helyzetű zöldfelületi elemei. A település utcáinak csak egy része, a közutak és a burkolt utak rendelkeznek egységes zöldsávval. Fasorokban szegény a település. A fasorok általában egyoldaliak (Landler tér, Rákóczi u., Bajcsy- Zsilinszky u.), egyes utcaszakaszokon kétoldaliak (Táncsics u., Petőfi u) 1.2. Korlátolt használatú zöldfelületek Zöldfelület jellegű intézmények - Temetők Működő temető 062/4 Régi temető kegyeleti parkká nyilvánítandó. Régi temető Izraelita temető(949 hrsz) Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 20

Működő temető a ravatalozóval - Sportpálya A belterületen sportterület nem található, a település sportpályája a külterületen helyezkedik el a településtől északra. A füves futballpálya jól illeszkedik környezetébe, építményei sem zavarják a táj képét. Sportpálya Jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények Református templom és lelkészi hivatal (hsz.: 94) Katolikus templom (hsz.: 1062 Polgármesteri hivatal (hrsz: 543/3): Kultúrház (hrsz: 543/5): Református templom katolikus templom Református templom kertje Egyéb korlátolt használatú zöldfelületek - Lakóterületek kertjei A település valamennyi utcájának telkén a hagyományos háromzónás kerthasználat jellemző, azaz előkert, oldal-pihenő kert és hátsó-gazdasági kert. Ez utóbbi kettő gyakran összeolvad és a haszonkert uralja a teljes telket. Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 21

A ZÖLDFELÜLETEK ÁLLAPOTÁNAK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE - A települési közcélú zöldfelületek fejlesztendők. - Nincs települési játszótér. - Nincsenek belterületi fasorok, fásítások; törekedni kell ezek kialakítására. - Az intézményi zöldfelületek fejlesztendők. Összefoglalásként elmondható, hogy Monostorpályi zöldfelületi rendszere még nem alakult ki. A település gondozott lakótelkei által harmonikusan illeszkedik a táji környezethez. Hiányosságok figyelhetők meg több területen is. Javítani kell egyes intézmények kertjén a növényanyag gazdagításával, főleg ahol a funkció ezt megkívánja. A zöldfelületi rendszer kialakítása során legfontosabb feladatnak az utcai fasorok fejlesztését tartjuk, mivel a vonalas elemek nem tudják ellátni rendszerszervező feladatukat. Törekedni kell az utcai fasorok pótlására, egységes, tervszerűen kialakított kétoldali fasorokkal. Zöldfelületi rendszer korszerűsítése: A település zöldfelületi elemei sávos, vonalas és szigetes elhelyezkedésűek. Az elemek, hogy működőképes rendszerré, azaz a települést átszövő, összefüggő hálózattá fejlődjenek az alábbi rendezési cél figyelembe vétele szükséges: Térben egységes ökológiai egyensúly megteremése a települési, a településközeli és a természetes környezet zöldfelületi elemei között. Ez időben hosszú távú folyamat, melyben a célt a település természeti értékeinek a megtartásával, védelmével, a tartalékok feltárásával javasolt elérni az épített környezet rendezési, fejlesztési elképzeléseivel összhangban. Ennek során fejleszteni és rendezni kell a A táj jellegzetes szerkezeti elemei és a települési zöldfelületek között a térben is egységes kapcsolatot, melynek érdekében meg kell oldani: az utcai zöldsávok kijelölését, az utcafásítást, a lakótömbök kertjeiben a kertek lombtömeg fedettségének növelését, a település zöldfelületi elemei körül az ökológiailag érzékeny területek védelmét, így pl: o a kisebb közkertek növényállományát, o a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények közül az egyházi, oktatási és kulturális létesítmények dús vegetációját, a lakótelkek zöldfelületét, a lombtömeg mértékének jelentős növelésével, o a településszerkezet kiemelését zöldfelületekkel, zöldterületekkel. Ennek érdekében meg kell oldani az utcafásítás, a közkertek, az intézménykertek és az egyéb zöldterületi elemek kapcsolatát, zöldterületi rendszerré történő fejlesztéssel, Fásításra alkalmas utcai zöldsávokban fasorok telepítését javasoljuk, elsősorban tájhonos fafajok és kerti változataik alkalmazásával. A lakóutcák későbbi burkolásakor a kétoldali zöldsáv kialakítását és fásítását javasoljuk. közparkok kialakításával, karbantartásával. Erdők -a zöldfelületi rendszer legerősebb önfenntartó képességű és kondicionáló hatású területei. Az északi homokos terület jellemzői a nagy kiterjedésű erdők, melyek a külterület 38 %-t borítják. Az északi részeken elterülő összefüggő erdőterületekben már csak nyomokban lelhetők föl a tájhonos erdőtársulások, a pusztai- és ligetes tölgyesek. A gyöngyvirágos tölgyesek állományai még jelentős kiterjedésben megtalálhatók, melyek az előzőekkel együtt ma védett területek. Az állomány nagy részét tájidegen fafajok uralják (akác, nyárfa), melyeket a futóhomok gyors megkötésére telepítettek. A tölgyesek tájértéke nagy, az akác- és nyárerdők kisebb értéket képviselnek. Dél felé haladva az össze- Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 22

függő erdőfoltokat gyepes és szántók váltják fel, melyek között csak foltokban találkozni erdőterületekkel. A jó talajú déli részeket a szántók és a gyepek uralják. Rendezési javaslat: Külterületi erdőfejlesztés Fejlesztés célja: lakókörnyezet védelme, a települési és településkörnyéki zöldfelületek területi- és térbeli kapcsolatrendszerének a kialakítása. Közparkok, közkertek -a zöldfelületi rendszerben a rekreáló, a pszichikai és a településesztétikai hatásaikkal kiemelkedő feladatot látnak el. Monostorpályi tervszerűen kialakított közparkkal nem rendelkezik, csak közterületeken kisebb közkertekkel.( Landler és Petőfi tér.) Rendezési javaslat: közparkok létesítése tervek alapján, kert- és tájépítész bevonásával Fejlesztés célja: zöldterület fejlesztése, településkép értékének növelése, településszerkezet kiemelése, lakókörnyezet javítása. Utcai zöldsávok -fontos kapcsolatteremtő elemek a községi és község környéki zöldterületek között. Kondicionáló és településképi jelentőségével kiemelkedő A település utcái zöldsávval rendelkeznek, a fasorellátottságuk hiányos, némely utcákban egyáltalán nincs fasor. Rendezési javaslat: Utcafásítási terv készítése tájépítész alkalmazásával. A meglévő hiányos fasorok pótlása a jellemző fafaj ültetésével. Fejlesztés célja: a zöldterületek területi és térbeli kapcsolatrendszerének a kialakulása, a településszerkezet kiemelése, az utcakép esztétikai értékének növelése, lakókörnyezet, gazdasági környezet javítása, zöldfelületi rendszer működtetése. Különleges, jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények -a településben szórtan helyezkednek el, jelentős nagyságú területtel rendelkeznek. Rekreáló feladatot látnak el. Pszichikai és településesztétikai hatásuk kiemelkedő. A település temetői eltérő minőséggel gondozottak, zöldfelületi ellátottságuk gyenge. Sportterületük rendezett. Rendezési javaslat: Temetőkertekre rekonstrukciós terv készítése tájépítész alkalmazásával. Monostorpályi község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 23