A gyermek-és fiatalkorú elkövetőre, illtetve áldozatra vonatkozó speciális anyagi és eljárásjogi szabályok

A gyermek-és fiatalkorú elkövetőre, illtetve áldozatra vonatkozó speciális anyagi és eljárásjogi szabályok (A gyermek-és fiatalkorú bűnelkövetőkre, illetve sértettekre vonatkozó büntetőjogi szabályok, Pártfogói felügyelet, Alternatív büntetési formák) Dr Hatvani Erzsébet EMMI Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon

Alapelvek Nemzetközi dokumentumokban Pekingi szabályok, az ENSZ minimumkövetelmény szabályai a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerére vonatkozóan (1985) RíjadiIrányelvek az ENSZ irányelvek a fiatalkori bűnözés megelőzésére (1985) Az ENSZ a gyermek jogairól szóló 1989 évi egyezménye 1997/30 ECOSOC határozat a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatására vonatkozóan Európa Tanács R (2000) 20 sz ajánlása a korai pszichoszociálisbeavatkozás szerepéről a bűnelkövetés megelőzésében Európa Tanács R (2003) 20 sz ajánlása a fiatalkori bűnözés kezelésének új módszereiről és a fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó igazságszolgáltatás szerepéről ENSZ Gyermek Jogainak Bizottsága 10 számú Általános Kommentár : Gyermeki jogok a fiatalkorúak igazságszolgáltatásában (2007) Az Európa Tanács R (2008) 11 számú ajánlása a fiatalkorúak esetében alkalmazható büntetések és intézkedések európai szabályairól

Ajánlások I Fiatalkori bűnözésre való reagálásnak csupán része a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszere Fk igazságszolgáltatási rendszernek kerülnie kell a represszív megközelítést, nevelésre, reintegrációra kell koncentrálnia Szabadságvesztés csak végső eszköz Fiatalkorú elkövetőket megilletik ugyanazok az eljárási garanciák, mint a felnőtt korúakat Fk bűnelkövetésre reagálásnak gyorsnak, korainak és következetesnek kell lennie

Ajánlások II Fiatalkorú által elkövetett bűncselekményért való felelősséget ki kell terjeszteni a fiatalkorú szüleire is Ahol lehetséges a fiatalkorúra irányuló intervenciónak magában kell foglalnia az áldozataikra és az érintett közösségre irányuló kárhelyreállítást Büntetőjogi beavatkozás végrehajtási helyszíne lehetőleg az érintett környezete legyen Az egyes beavatkozási formáknak közvetlenül az elkövetett cselekményre kell irányulniuk és amennyire lehet információkkal kell rendelkezni a hatékonyságukra vonatkozó tudományos bizonyítékokról

Mi működik /What work s Hatékonynak tekinthető a beavatkozás, ha: A bűnelkövetői magatartással összefüggésben lévő kriminogénszükségleteket célozza meg (pl gyenge szociális készségek, tanulmányi lemaradás, drog használat stb) Szoros összefüggés van a bűnismétlés kockázata és a beavatkozás természete, intenzitása és tartama között Figyelembe veszi az elkövető tanulási képességeit, lehetőségeit (strukturált, részvételen alapuló tanulási stílus) A közösségben hajtják végre, figyelembe veszi az elkövető otthoni környezetét Kognitív behavioritechnikán alapul (szociális készségfejlesztés, indulatkezelés, problémamegoldó technikák)

Jogszabályok 1998 évi XIX Törvény a büntetőeljárásról 2012 évi C törvény a Büntető Törvénykönyvről 1979 évi 11 törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról (2013 évi CCXL törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról) 2012 évi II törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2006 évi CXXIII Törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről 30/1997 (X 11) NM rendelet a javítóintézetek rendtartásáról 8/2013 (VI 29) KIM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről

Gyermekkor Nem büntethető, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 14 életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés (életveszély vagy halál okozása), a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a 12 életévét betöltötte és rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással

Életkorok Gyermekkor 14 életévig (kivéve az 5 meghatározott bűncselekmény) Fiatalkor (14-18 életév) Felnőtt (18 életév után) Fiatal felnőtt (18-21 életév) A fiatalkorúakra alkalmazható jogszabályi specialitások akkor alkalmazhatóak, ha a bűncselekmény elkövetése fiatalkorúként történt (elbírálás lehet később)

Fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási elvek A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani Fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy szabadságelvonással járó büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el

Büntetések, intézkedések Szabadságvesztés Elzárás Közérdekű munka Pénzbüntetés Foglalkozástól eltiltás Járművezetéstől eltiltás Sportrendezvények látogatásától eltiltás Kiutasítás Mellékbüntetés: közügyektől eltiltás Megrovás Próbára bocsátás Jóvátételi munka Pártfogó felügyelet Elkobzás Vagyonelkobzás Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele Kényszergyógykezelés Jogi személlyel szembeni intézkedések

Büntetések specialitásai Büntetések Szabadságvesztés Elzárás Közérdekű munka büntetés Pénzbüntetés Eltérések Alsó határ egy hónap, Felső határ tekintetében az elkövetéskori életkor és a különös részben meghatározott büntetési mérték a meghatározó (16 életév alatt felett magasabb, legtöbb halmazat esetén 20 év) Végrehajtási fokozat fk Fogház vagy börtön 21 Életév után normál Bv Min 3 nap Max30 nap Ítélethozatalkor 16 életév betöltése Önálló kereset, jövedelem, vagyon

Büntetések specialitásai Kiutasítás Büntetések Eltérések 3 együttes feltétel Min 10 év szabadságvesztés Az országban tartózkodás a közbiztonságot jelentősen veszélyezteti Nem sérül a családi élet tiszteletben tartásának joga Kitiltás Közügyektől eltitás Megfelelő családi környezettel rendelkező fiatalkorú nem tiltható ki arról a településről, ahol a családja él Egy évet mehaladó szabadságvesztés esetén

Intézkedések specialitásai Intézkedések Próbára bocsátás Jóvátételi munka Javítóintézeti nevelés Eltérések Bármely bűncselekmény esetén helye van, megszüntetése esetén javítóintézeti nevelés is elrendelhető Ítélethozatalkor 16 életév betöltése A 20 életév betöltéséig lehet elrendelni 1-4 év (előzetes, őrizet, házi őrizet beleszámít) 21 életévig tart Ideiglenesen elbocsátható (időtartam fele, de minimum egy év)

A pártfogó felügyelői munka általános meghatározása A pártfogó felügyelői szolgálat a közösségi büntetések végrehajtásának intézményi hátterét biztosítja A pártfogó felügyelői tevékenység különféle területei a büntetőeljárás valamennyi szakaszában megjelennek (büntetések kiszabásában elkészítő munka, büntetések végrehajtása, önkéntes utógondozás, mediáció) A pártfogó felügyelői munka alapvető célja a társadalom (közösség és egyén) védelme érdekében a társadalommal összeütközésbe került személy reintegrálása, a kontroll és a támogatás eszközrendszereinek segítésével a bűnismétlés megelőzése, az általános normák szerinti életmód kialakításában közreműködés

Nemzetközi standard Miniszteri Bizottság CM/Rec (2010) 1sz Ajánlása a tagállamok számára, az Európa Tanács Pártfogás Szabályairól (alapelvek, szervezet, munkatársak, képzés, más állami és civil szervezetekkel együttműködés, pártfogói feladatok, áldozatokkal végzett munka, helyreállító igazságszolgáltatás, bűnmegelőzés, kutatás, értékelés, kommunikáció) Európai Unió Tanácsa 2008/947/IB kerethatározata a büntetések és intézkedések kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról (2012) (szabadságvesztés, és szabadságelvonásal nem járó szankció, magatartási szabályok)

Az országosan egységes pártfogó felügyelői szolgálat kialakulása (2003) A pártfogó felügyelői szolgálatok átalakításának koncepciója (2001) Szervezeti rendszer kialakítása, újjászervezés és modernizálás, egységes szervezet, egységes felügyeleti rendszer, szervezeti irányítás rendszerének átalakítása, anyagi, infrastrukturális, személyi feltételek megteremtése Pártfogói szolgálatok gyakorlati tevékenységének szabályozása, a különböző tevékenységi formák sztenderdjeinek kidolgozása, egyes tevékenységek minimum szabályainak kidolgozása, a szabadságelvonással nem járó szankciók világos végrehajtásnak kidolgozása, az átláthatóság megteremtése, közvélemény befolyásolása Egységes képzési rendszer kialakítása (alapképzési és továbbképzési rendszer)

A közösségi szankció fogalma Az Európa Tanács Ajánlása /Recommendation No R(92)16/ az elkövetőt nem szakítja ki a közösségből, szabadságkorlátozó elemeket tartalmaz (feltételek, kötelezettségek előírása), erre feljogosított (pártfogó) szervezet hajtja végre, a különböző szintű szabadságkorlátozással kombinált felügyelet reintegrációs segítséget is nyújt Az Európa Tanács Ajánlása /RecommendationNo R(2000)22/ A jövőbeni büntetőpolitika egyik iránya a reparatív elem jelenléte a szélesebb értelemben vett közösségi szankciók körében Az áldozat-elkövető közötti mediáció a közösségi szankciók, intézkedések egy típusának is tekinthető

A közösségi szankciók jellemzői nem a megfosztás a központi cél, nem szeparálja az elkövetőt a közösségtől, felelős tagja marad nem ellenőrzési technika eltűrése, hanem kötelezettségek teljesítése, pozitivitás, aktivitás (magatartási szabályok, mediáció, tevékeny megbánás, jóvátétel) egyoldalú passzív kapcsolat helyett kétoldalú aktív kapcsolat a közösség integratív erejére épít

A közösségi szankciók jellemzői szabadságkorlátozó (kontroll) és támogató (segítő) elem egyaránt, a végrehajtó szervezettel (pártfogó felügyelő, mediátor) folyamatos, személyes kapcsolattartás, a helyi közösség bevonásáért is felel a szervezet, következetes ellenőrzés, kontroll funkció, a feltételek nem teljesítése jogkövetkezménnyel jár A közösségi szankciók megtölthetőek a rehabilitációs tartalommal, miközben a szigor növelésének tendenciájához is tudnak igazodni

A szankciók fő jellemzői Szabadságvesz-tésseljáró szankciók teljes szabadságelvonás nem közösségben történő/intézményes végrehajtás elkövető passzív állandó kapcsolat a végrehajtóval formális ellenőrzés Szabadságvesztéssel nem járó szankciók Alternatív szankciók részleges szabadságkorlátozás nem közösségben /nem intézményes történő végrehajtás elkövető passzív nincs rendszeres kapcsolat a végrehajtóval nincs formális ellenőrzés Szabadságvesztéssel nem járó szankciók Közösségi szankciók részleges szabadságkorlátozás közösségben történő végrehajtás elkövető aktív rendszeres kapcsolat a végrehajtóval (pártfogó) formális ellenőrzés plusz gyakorlati feladat

Pártfogó Felügyelői Szolgálat szervezeti rendszere 2011 január 1- Felügyelet: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Szakmai felügyelet, módszertani feladatok, nemzetközi kapcsolatok: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (2012 augusztus 15) Igazságügyi elnökhelyettes alatt Pártfogó felügyelői tevékenység Végrehajtás: Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata, Pártfogó Felügyelői Szolgálat

Szervezeti ábra 2011 január 1- jétől, felügyelet 2012 augusztus 15-étől Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) fővárosi és megyei kormányhivatalok Közigazgatási és Igazságyügyi Hivatal Igazságügyi elnökhelyettes igazságügyi szolgálatok PFSZ Pártfogó felügyelői osztályok (felnőtt korúak, fiatalkorúak, fővárosi sajátosságok) szervezeti egységek Jogi Segítségnyújtó Osztály Áldozatsegítő Osztály JsnyS Z ÁsSZ Pártfogó Felügyele -ti Osztály Jogi Segítség - nyújtási Osztály Áldozatsegítési Osztály TÁMOP munkatársak

A pártfogó felügyelői szolgálat feladatai 2011: 96011 ügy összesen 1Az ügyészségi és a bírói döntéshozatal előkészítése kvázi szakértői tevékenység keretében (környezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény készítése) 3277 2A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök, közösségi, alternatív szankciók végrehajtása (felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása (esetei: vádemelés elhalasztása, próbára bocsátás, felfüggesztett szabadságvesztés, feltételes szabadságra bocsátás, javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás mellett) 41417 3A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése 27853 4A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben a szabadulás és az elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybe vehető utógondozás 2451 5A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás(mediáció) 5980

Ügyészség és bíróság döntéshozatalának előkészítése környezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény Környezettanulmány (kt) (pillanatnyi helyzetértékelés) Kötelező beszerezni: fiatalkorú elleni eljárásban kegyelmi eljárásban szabadságvesztés félbeszakítása előtt Adatai: családi körülmények, kisközösségi kapcsolatok, egészségi állapot, káros szenvedély lakhatási körülmények, jövedelmi, vagyoni viszonyok munkahely, foglalkoztatás, oktatás szabadidő eltöltési szokások (iskolától, munkahelytől, gyermekvédelmi alap-és szakellátástól tájékoztatást kell kérni pártfogó felügyelői vélemény (pfv) (kvázi szakértői vélemény) Kötelező beszerezni: ügyészség, bíróság várhatóan magatartási szabályt kíván előírni fiatalkorú ellen indult eljárásban vádemelés elhalasztása előtt közérdekű munka büntetés munkahely kijelölése előtt Lehetőség: ügyészség, bíróság bármely ügyben kérheti Adatai, jellemzői: A kt adatain túl kitér az elkövető cselekményéhez való viszonyára, bűnismétlés kockázatának értékelésre, javaslatot lehet tenni külön, egyéniesített magatartási szabályra, tájékoztatást lehet adni a magatartási szabály megvalósítását támogató tényezőkről, intézményekről fel lehet mérni jóvátételi szankció esetén a jóvátételre való hajlandóságot, illetve a sértett bevonhatóságát

Pártfogó felügyelet, mint intézkedés Pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha a feltételes szabadság, illetve a próbaidő eredményes elteltéhez az elkövető eredményes figyelemmel kisérése szükséges Ez az intézkedés a bűncselekményt elkövetők ellenőrzését, irányítását, a reintegráció támogatását szolgálja Esetei: Vádemelés elhalasztása Próbára bocsátás Felfüggesztett szabadságvesztés Feltételes szabadságra bocsátás Javítóintézeti nevelésből ideiglenes elbocsátás A fiatalkorú elkövetők esetében mindig kötelező a pártfogó felügyelet elrendelése is, a felnőtt korúak esetében csak a visszaeső elkövetőknél, a többi esetben ezt mérlegeli a rendelékező hatóság (ügyész, bíró, büntetés-végrehajtási bíró)

Pártfogó felügyelet, mint intézkedés Szankció Elrendelő hatóság Az elrendelés kötelező esete vádemelés elhalasztása ügyészség fiatalkorú próbára bocsátás bíróság fiatalkorú, visszaeső felfüggesztett szabadságvesztés/részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés-végrehajtási intézetből feltételes szabadságra bocsátás javítóintézetből ideiglenes elbocsátás bíróság büntetés-végrehajtási bíró büntetés-végrehajtási bíró fiatalkorú, visszaeső fiatalkorú, visszaeső fiatalkorú

Reintegráció lehetőségei (kontroll/támogatás) Hagyományos lehetőségek munkaerő-piaci (re)integráció képzés lakhatás családi kapcsolatok drog-és alkoholproblémák pénzügyek/adósságkezelés Új kihívások felelősségvállalás erősítése önszabályozás, önmenedzselés viselkedés, gondolkodás átstrukturálása problémamegoldó képesség fejlesztése szociális készség fejlesztése proszociális mintanyújtás közösség aktivizálása

Általános és előírható általános magatartási szabályok a próbaidő alatt Falak nélküli börtön vs Feltételek között magvalósuló szabadság Általános magatartási szabályok Pártfogó felügyelővel való kapcsolattartás, jelentkezés kötelezettség Pártfogó felügyelő felé tájékoztatatási kötelezettség Pártfogó felügyelő rendelkezéseinek betartása Lehetőség szerint munkavégzés, oktatásban való részvétel

Külön magatartási szabályok(büntető, kezelő) Tiltó jellegű magatartási szabályok meghatározott személlyel való kapcsolattartás tilalma sértettel való találkozás tilalma meghatározott nyilvános helyek látogatásának tilalma nyilvános helyen alkoholfogyasztás tilalma Integrációt segítő magatartási szabályok foglalkoztathatósággal kapcsolatos képzéssel kapcsolatos gyógykezelések kognitív tréningeken való részvétel Jóvátételi magatartási szabályok a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése (részben/egészben) egyéb módon történő jóvátétel a sértettnek szimbolikus jóvátétel a közösségnek (pl jóvátételi munka)

Egyéni pártfogó felügyelői terv Célja:meghatározott beavatkozások, meghatározott célrendszerrel, nyomonkövetés Felügyelet folyamata: Felügyelet megkezdése előtt elkövetőről felmérés, eset rendszerezett, alapos felmérése, kockázatok, pozitív tényezők és szükségletek, kezelést célzó beavatkozásokés az elkövető változások iránti fogékonyságának értékelése, elkövető aktív bevonása a felmérés elkészítésébe elkövető számára ismertetni az eredményeket, beavatkozásokat, javasolt programokat ismertetni az elvárásokat, szabályszegés következményeit konkrét kezelési terv a beavatkozások reintegrációtszolgáló, lehetőleg biztos tudásanyagra épülő módszerek, egyéb szervezetek bevonása a terv szükség szerinti módosítása, végrehajtás értékelése

Közösségi foglalkoztató(kísérleti programok) Célcsoport: pártfogó felügyelet alatt állók, utógondozottak elsősorban fiatalkorúak és fiatal felnőttek Eszközök: helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazási körének bővítése (jóvátételi munka, családi döntéshozó konferencia) külön magatartási szabályok végrehajtásának helyszíne csoportos programok (szociális készség-és kompetencia fejlesztő tréningek, munkaerő-piaci reintegrációstréningek, agressziókezelő tréningek, speciális elkövetői körök számára szervezett tréningek /pl szexuális bűnelkövetők/) tanulást segítő programok, munkába állást segítő programok szabadidő eltöltésre irányuló programok jogi, pszichológiai, mentálhigiénés tanácsadások

Pártfogóra jutó ügyszámok

Megelőző pártfogás (20150101) A gyámhatóság a bűncselekmény vagy az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indult védelembe vétel iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett a nyomozó hatóságnak a bűncselekmény vagy a szabálysértési hatóságnak a szabálysértés elkövetéséről tájékoztató, a gyámhatóság felé tett jelzését követően megkeresi a pártfogó felügyelői szolgálatot környezettanulmány és a gyermek veszélyeztetettségének bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelése (a továbbiakban: kockázatértékelés) beszerzése céljából

Megelőző pártfogás A gyámhatóság a megkereséssel egyidejűleg megküldi a pártfogó felügyelői szolgálatnak a már fennálló védelembe vétel elrendeléséről szóló határozatot és a gyermekjóléti szolgálat megelőző pártfogás elrendelésére vonatkozó javaslatát A pártfogó felügyelői szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat együttműködik a környezettanulmány és a kockázatértékelés elkészítésében, beszerzésében

Megelőző pártfogás A gyámhatóság a pártfogó felügyelői környezettanulmány és kockázatértékelés alapján a védelembe vétellel egyidejűleg, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett a bűnismétlés megelőzése érdekében a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magas foka esetén elrendeli a gyermek megelőző pártfogását, kötelezi a gyermeket és a szülőt vagy más törvényes képviselőt a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködésre, a megelőző pártfogó felügyelővel az általa meghatározott időközönként történő személyes találkozásra, és a megállapított magatartási szabályok betartására,

Helyreállító igazságszolgáltatás-tág értelemben (a büntetés alternatívája) Elsődleges cél a probléma megoldás Sérelmek békés feloldása Nem a büntetésre helyezi a hangsúlyt Sérelmet a kapcsolódó érzelmekkel dolgozza fel Reintegratív szégyenérzet Nem kizárólag bűncselekmények esetében, hanem bármely konfliktusokban a béke helyreállítása, konstruktív megoldás kidolgozása

Helyreállító igazságszolgáltatás-szűk értelemben (alternatív büntetés) Büntetőelmélet Megmarad az állam monopóliuma Az elkövetett cselekményre, mint az egyén, illetve a közösség ellen elkövetett cselekményre helyezi a hangsúlyt Áldozatközpontú igszolg Elkövető figyelembe vétele Társadalmi béke helyreállítása az érintettek bevonásával CÉL: az áldozat, az elkövető és a közösség egyensúlyának helyreállítása

Resztoratívigazságszolgáltatás Responsibility szembesülés a következménnyel, felelősség az áldozatra gyakorolt hatásért Restoration elkövető általi jóvátétel elősegítése Reintegration-áldozat és elkövető közötti kiegyezéslehetőségének megteremtése, mindkettő reintegrációja Cél: Reconciliation kiegyezés Repair helyreállítás Reassurance-megnyugvás

Nemzetközi dokumentumok ENSZ deklaráció a büntetőügyekben történő resztoratív igazságszolgáltatás alapelveiről ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács (2002)/12 hat (államok felé orientáció) (előzmény EnszX Bűnmegelőzési kongresszus) Európa Tanács R(99)19 sz ajánlása a büntetőügyekben történő mediációról Európa Tanács 2001/220/IB kerethatározata az áldozatok büntetőeljárásbeli helyzetéről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/29/EU IRÁNYELVE (2012 október 25) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról

Alapelvek: Felek: áldozat, elkövető, minden olyan személy, aki a bűncselekmény érintett Közreműködő: elfogulatlan, pártatlan segítő, Resztoratívprogramok az eljárás bármely szakaszában alkalmazhatóak (nem feltétlen azonos hatása van a resztoratív eredménynek az eljárásra, pl : ítélkezés szak/büntetőjogi hatás, bv-szakasz: taruma feldolgozás) Mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, általánosan hozzáférhető szolgáltatás

Alapelvek: Resztoratív eljárás csak a vádhoz elegendő bizonyíték esetében alkalmazható Felek önkéntes hozzájárulása, nem lehet kényszerítés, presszió, tisztességes előzetes tájékoztatás, bármikor visszavonható Felek védelme (pl kiskorúak képviselete, jogi képviselet) Ésszerű és arányos kötelezettségek

Alapelvek: Áldozatnak és elkövetőnek el kell ismerni az adott ügy lényeges tényeit, mint a resztoratív eljárás alapját Az elkövető részvétele egy későbbi jogi eljárásban nem tekinthető a bűnösség beismerésének bizonyítéka (bűnösség beismerése, de nem tekinthető a jogi értelemben vett elismerésnek, sikertelen eljárás ártatlanság vélelme helyreáll) Az eljárás bizalmas, titkos, az elhangzottak csak beleegyezéssel használhatóak fel (kiv: komoly bűncselekmény gyanúja )

Alapelvek: Hatalmi egyenlőtlenségekhez vezető eltéréseket, kulturális különbözőségeket figyelembe kell venni a resztoratív eljárásba terelésnél Felek biztonságára ügyelni kell Amennyiben a resztoratívút nem járható, vagy a megállapodás nem betartott, az ügyet vissza kell terelni a büntető igazságszolgáltatás rendes útjára, de a megegyezés hiánya önmagában nem lehet hivatkozási alap az eljárás további részében

Abüntetőjogi mediációalkalmazásának kezdete néhány országban Egyesült Királyság, USA 1970-es évektől Ausztria (fk) 1989 Norvégia 1991 Franciaország 1993 Hollandia 1994 Dánia (pilot) 1998 Lengyelország - 1997 Portugália 1999 Cseh Köztársaság, Írország 2000 Spanyolország, Szlovénia 2001 Svédország, Moldávia 2002 Bulgária 2005 Finnország 2006 Magyarország 2007 január 1 Közép-Kelet Európai Államok 2008-2010 (Románia, Moldávia, Horvátország)

A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás definíciója a Bktv-ben A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával -a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő -írásbeli megállapodás jöjjön létre A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között -a terhelt tevékeny megbánását megalapozó -megállapodás jöjjön létre

Tevékeny megbánás BTK 1 29 (1)A Nem büntethető, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette

Tevékeny megbánás BTK -2 29 (2)A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az (1) bek meghatározott bűncselekmények esetében az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette

Kizáró okok (Btk) az elkövető többszörös vagy különös visszaeső, a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény halált okozott, a szándékos bűncselekményt az elkövető: a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt,a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt,próbára bocsátás, vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el vagy korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben az eljárást megszűntetékvagy a büntetést enyhítették, feltéve, hogy az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el

Tevékeny megbánás (BTK) A sikeres mediáció: 1) Büntethetőséget megszüntető ok: - Felnőtt korúaknál a max 3 évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében - Fiatalkorúaknál a max 5 évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében - 2 ) A büntetés korlátlanul enyhíthető: - Felnőtt korúaknál a min 3 max 5 évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében

A büntetőjogi mediáció sajátosságai 1 Konfliktus van a felek között, bűncselekmény történt Az elkövető beismerő vallomást tett (Mo-n:az elkövető nyomozati szakban beismerő vallomást és vállalja a sértett számára elfogadható módonaz okozott kár, illetve a bűncselekmény káros következményeinek jóvátételét A bűncselekmény szereplői többségében jelen vannak, a megállapodáshoz nélkülözhetetlenek (A megállapodást képviselő nem írhatja alá) A részvétel önkéntes A gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, kezdeményező lehet az elkövető, a sértett, a képviselőik, de az ügyészség, a bíróság jóváhagyása kell az eljáráshoz (eljárást kezdeményező) A bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel dönt a hatóság

A büntetőjogi mediáció sajátosságai 2 A megállapodásnak (mindig írásbeli) feltételei vannak, szükséges/meghatározott jogkövetkezményei lehetnek A mediátor független az eljárástól, de szervezett formában vesz részt az eljárásban, akár állami hivatal által kijelölt személy is lehet, választhatósága korlátozott (Mo-N: Pártfogói Szolgálat) A büntetőeljárás keretében, akár állami hivatal által végzett mediációtöbb formalizált elemet tartalmaz, a mediátornak számos dokumentálási kötelezettsége van, de a mediációs ülés menete zömében a mediátor és a külső felek megállapodásától függ Büntetőeljárásbeli következménye van, ha a felek nem vesznek részt a mediációsfolyamatban, nem állapodnak meg, vagy nem tartják be a megállapodást Kötelező az utánkövetés, a megállapodás betartásának figyelemmel kísérése (Mo-n: Pártfogói Szolgálat mediátora, vagy pártfogó felügyelője)

Megállapodás tartalma A sértettnek elfogadható módon kell az okozott kárt és a bűncselekmény káros következményeit jóvá tenni Ezlehet: Bocsánatkérésés/vagy Anyagi jóvátétel/materiális jóvátétel (nem kell, hogy a kár értékével megegyező legyen) és/vagy Immateriális jóvátétel (munkavégzés, magatartási kötelezettség vállalása, szimbolikus jóvátétel, közösség felé kifejező jóvátétel stb)

Közvetítői eljárások vádemelésekhez viszonyított aránya 2011-ben 4,5% 4,0% 3,5% 3,9% 3,6% 3,6% 3,4% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 2,6% 2,5% 2,3% 2,6% 2,5% 2,2% 1,8% 1,8% 1,4% 1,5% 1,6% 1,5% 1,7% 1,3% 1,0% 1,2% 0,5% 0,0% Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Főváros Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Kom árom-esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatm ár-bereg Tolna Vas Veszprém Zala

Jóvátétel lehetőségei Vádemelés elhalasztása Pártfogó felügyelettel járó szankciók Magatartási szabályok Közérdekű munka büntetés Jóvátételi munka

Speciális gyermek ellen elkövetett cselekmények A GYERMEKEK ÉRDEKÉT SÉRTŐ ÉS A CSALÁD ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Kiskorú veszélyeztetése Gyermekmunka Családi jogállás megsértése Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása Tartási kötelezettség elmulasztása Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása Kapcsolati erőszak Kettős házasság Családi jogállás megsértése A NEMI ÉLET SZABADSÁGA ÉS A NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Gyermekprostitúció kihasználása Gyermekpornográfia

Törvényes képviselet sértett esetében 149/1997 évi (IX10) Kormányrendelet vérszerinti-, az örökbefogadó szülő, illetve gyám csak a gyám adhat meghatalmazást helyettesítésre csak olyan személy járhat el, aki jogosult a szülői felügyeleti jog gyakorlására értesítését dokumentálni kell amennyiben nyilatkozattételi joga van, úgy idézhető - mentességi jog - magánindítvány amennyiben nem a szülők rendelkeznek törvényes felügyeleti joggal a törvényes képviseleti jogot okirattal kell igazolni (bírósági-, gyámhatósági végzés)

: Eseti gondnok kirendelése ha a törvényes képviselő érdekei ellentétesek a kiskorúéval gyámhatóság a nyomozóhatóság megkeresésére rendeli ki lakhely szerint illetékes nincs Magyarországi lakhely, akkor a nyomozóhatóság székhelye szerinti Törvényes képviselettel kapcsolatos anomáliák a gyámhatóság csak munkaidőben érhető el a gyám csak munkaidőben érhető el, hogy meghatalmazást adjon eseti gondnok kirendelésekor a gyámhatóságok illetékességi vitái

Kiskorú tanúkihallgatása A 14 éven aluli személy kihallgatására kivételesen akkor kerülhet sor, ha a gyermek vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható (Be) nyomozási bírói kihallgatás, ha megalapozottan feltehető, hogy a tárgyaláson történő kihallgatása a fejlődését károsan befolyásolná (Be) 23/2003(IV24) BM-IM együttes rendelet: A tanú kihallgatását lehetőség szerint úgy kell foganatosítani, hogy újabb kihallgatása ne váljon szükségessé Gyk tanúkéntikihallgatását megelőzően be kell szerezni azokat a bizonyítékokat, amelyek a kihallgatást elkerülhetővé tehetik A tizennegyedik életévét be nem töltött személy tanúkénti kihallgatását lehetőleg el kell kerülni Amennyiben a kihallgatás mellőzhetetlen, a kihallgatandó személy lehető legnagyobb kíméletére kell felkészült előadónak kell végezni a kihallgatást

Mentességi jog tanukénti kihallgatásban az elkövető a kiskorú hozzátartozója (Be) (egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,az örökbefogadó és nevelőszülő, az együttélő mostohaszülő, örökbefogadott gyermek és nevelt gyermek, együttélő mostohagyermek, testvér és a testvér házastársa vagy élettársa) törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a vallomástételhez az eljárás minden szakaszában kiskorú nyilatkozata is szükséges mentességi jogáról életkorának megfelelően kell tájékoztatni A fentiek hiányában a tanúkihallgatás bizonyítékként nem értékelhető! (Be)

Javítóintézetek Aszódi Javítóintézet Jogerős javítóintézeti nevelés fiúk 160 fő Debreceni Javítóintézet Előzetes elhelyezés és Jogerős javítóintézeti nevelés fiúk 132 fő Budapesti Javítóintézet Előzetes javítóintézeti elhelyezés - fiúk 132 fő Nagykanizsai Javítóintézet Előzetes elhelyezés, javítóintézeti nevelés fiúk- 108 fő Rákospalotai Javítóintézet Előzetes elhelyezés és Jogerős javítóintézeti nevelés, lányok 54 fő

Ilyen volt Ilyen lett (LifeNetwork)

Ilyen volt Ilyen lett (LifeNetwork) Családi kapcsolatok megszűnése vagy megromlása Feldolgozatlan trauma vagy veszteség, Gyászfeldolgozás Szexuális abúzus feldolgozása Gyerekkori traumák, bántalmazás, elhanyagolás Mentális deficitek Szocializációs hiányosságok, társas készségekben való súlyos elmaradás Iskolai kudarcok Párkapcsolati gondok Szorongásos és indulatkezelési problémák Konfliktuskezelési gondok, agresszió Motiváció hiány Egészségügyi elhanyagoltság, szenvedélybetegségek Egészséges személyiség Egészséges test Függőségektől való megszabadulás Konform viselkedés, normakövetés Piacképes tudás (LLL) Életcél, jövőterv Stabilitás, háttérteremtési képesség Megállítása a deprivációk átörökítésének A társadalom által prefereállt közösségekhez tartozás

befogadás nevelés szocializáció reintegráció csoportok oktatás, képzés egészség, higiénia család?! szabadidő hitélet sport ünnepek fegyelmezés megőrzés jutalmazás elbocsátás támogatás/oltalmazás/szeretet/gondoskodás pszichés problémák felelősség bűncselekmény hétköznapok játék

Feladatok Szocializációs szint emelése, szocializációs hiányok pótlása Kulturáltsági szint emelése Családi életre nevelés Munkavégzéshez szükséges készségek fejlesztése Tanulási elmaradások pótlása Az erkölcsi fejlődés segítése Egészséges életmódra nevelés Kommunikációs szint emelése Felelősség vállalás erősítése az elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban Ún harmadlagos, az ismételt elkövetés esélyét csökkentő bűnmegelőzés

Sértetté válás a fiatalkorú elkövetők között A bűncselekmények (különösen az erőszakos bűncselekmények) áldozatává válás kriminogénhatását támasztja alá, hogy a válaszadók kétharmada bűncselekmény sértettje volt, fele erőszakos cselekmény sértettje volt, körében magas az elszenvedett erőszak súlyosabb fajtáinak előfordulási aránya A sértetté válás helyeáltalában az iskolavagy a lakókörnyezet, illetve a szórakozóhely A támadóáltalában idegen, de magas az iskolatársak, illetve a baráti társaság tagjainak aránya is Különösen kedvezőtlen tendencia a baráti kör tagja ellenicselekmények számottevő előfordulása a rablásnál, illetve lopásnál (totális anómia)

Észlelővé válás a fiatalkorú elkövetők között A sértettekhez képest az észlelőkarányaminden esetben jóval magasabb, de leginkább azon cselekményeknél tér el, ahol megjelenik az erőszak (91,9 %- ebből erőszakos 91,4%) Feltételezhető, hogy a válaszadó fiatalok az erőszakos cselekmény áldozatává válást titkolni való gyengeségnek, míg a lopás sértettjévé válást kivédhetetlen sorscsapásnak tartják

Fiatalkorú elkövetők áldozati minőségének vizsgálata (Ligeti K kutatásvezető, 2008) Elkövető bűncselekmény (főként erőszakos) sértettjévé válik Elkövető bűncselekmény (főként erőszakos) elkövetését észlelt Más bűnelkövetésre hajlamosító vagy visszatartó tényezők jelenléte

Áldozati és elkövetői szerep összekapcsolódása Korábbi sértetté válással kapcsolatos trauma hozzájárul a szociális gátak lebomlásához Bűnelkövetés is hozzájárul a viktimizációesélyének emelkedéshez A bűncselekmény miatt elítélt fiatalkorúak esetében nagyobb a sértetti helyzet előfordulása, mint a teljes fiatalkorú népességben

Áldozati és elkövetői szerep összekapcsolódása Az erőszak észlelése is erőszakot szül (Rosado 2000) Szegénység, munkanélküliség, aluliskolázottság kriminogén és viktimizációs esélyt növelő is lehet Alkohol, drogfogyasztás kriminogén és viktimizációs esély növelő (Baron and Hartnagel 1998) Szökés növeli kriminogénés viktimizációsesély növelő (Cohen, Kleugel and Land 1981)

Áldozati és elkövetői szerep összekapcsolódása Az áldozattá válás növeli annak az esélyét, hogy később valaki bűnelkövetővé váljon (Falshaw 2005) Az elszenvedett erőszak típusa fontos faktor a később kialakuló bűncselekmény jellegénél (Dutton And Hart 1992) Kortárs erőszak szubkultúrája kriminogénés viktimizációs tényező is lehet Többszörös áldozattá válás növeli a későbbi elkövetővé válás esélyét, különösen, ha különböző személyek által valósul meg

Normasértés vagy jogkövetés (Kó-Kerezsi 2013-OKRI) Budapesti 12-16 fiúk Csoportok a vizsgált csoport létszáma (fő) arány (%) Nem érintett, vagy normál 1014 50,7 populáció Áldozatok 239 11,9 Elkövetők 396 19,8 Kriminalizálódók 352 17,6 Összesen 2001 100

Normasértés vagy jogkövetés (Kó- Kerezsi 2013-OKRI) Az egyes csoportokba tartozó fiatalok más életkörülményekkel, más szociális jellemzőkkel és eltérő értékorientációval jellemezhetők Áldozatok: többszörös hendikep; szűkösebb anyagi körülmények, nagyobb, népesebb család; kisebb vagy nincs baráti társaság; szabadidős tevékenység visszahúzódó erkölcsi felfogásuk megengedő; elfogadják az áldozati szerepet; elkerülő magatartás

Normasértés vagy jogkövetés (Kó- Kerezsi 2013-OKRI) Elkövetők: eltérő szociális háttér (átlagosnál jobb anyagi körülmények) és eltérő gondolkodásmód; erőszakosabb konfliktusmegoldás; rosszabb iskolai teljesítmény, aktívabb életvitel, kiterjedt szociális kapcsolatrendszer; önérdek-vezéreltecsoport; az erőszakot alkalmazása elfogadott érdekérvényesítési mód a számukra Kriminalizálódók: sajátos egyedi jellemzők: kedvezőtlenebb anyagi körülmények, jellemző az egyedülálló szülő; gyenge tanulmányi eredmény, nem szeretik az iskolát; saját egyéni érdekek, hiányzó empátia

KÖSZÖNETTEL!