TIPPEK A SIKERES FELKÉSZÜLÉSHEZ RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE A kártyák használata: nyomtasd ki ezt a doksit kartonlapokra, és vágd ki a kártyákat! Figyelem! Ezek a végzett joghallgatók által összeállított, tesztelt memóriakártyák az alapos, elmélyült (tankönyvekből, jegyzetekből, jogszabályokból való) felkészülést nem pótolják! Sokszor csak olyan hívószavakat tartalmaznak, amelyek feltételezik, hogy tisztában vagy azzal az ismerettel, amire utalnak. A kártyák különösen akkor hatékonyak, ha már a teljes ismeretanyagat eljsajátítottad, és az anyag sokadszori, passzív átolvasása helyett (ami legtöbbször a már ismert szöveg felületes átugrálásából áll) szükség van arra, hogy konkrét kérdésekkel teszteld a tudásodat. Így könnyedén felkészítheted elmédet a vizsgaszituációra, ahol teljesítményedet általában nemcsak a tétel kifejtése, hanem a kérdésekre adott válaszok alapján is értékelik majd. A kártyák használata különösen ajánlott a vizsga előtti napokon és az ismétlések során. A kártyák igyekszenek az adott tétellel kapcsolatos legfontosabb tételpontokat és legfontosabb, minimális információkat feltüntetni, de erre nincs mindig mód. Ha a hívószavak alapján probléma akad a felidézéssel, újra alaposan át kell olvasni a jegyzetet és a tankönyvet! Címtrükk: először olvasd el a tétel címét, és próbálj meg felidézni minden tételpontot; ezután ellenőrizd magad, majd idézd fel az egyes tételpontokhoz kapcsolódó legfontosabb témákat, és ismét ellenőrizd magad. Ezt követően olvasd el az egyéb vastagbetűs részeket, és ezeket is próbáld meg gondolatban kifejteni, majd végül olvasd át az egész tételt. Kikérdezés: kérj meg valakit, hogy kérdezze ki tőled az anyagot úgy, hogy te közben csak a kártyákat használhatod. Tapasztalataink szerint ez a leghatékonyabb módszer. áll. = állam ált. = általában any. = akaratnyilatkozat áp. = állampolgár be. = büntetőeljárás b.sz. = bemutatóra szóló csel.kép. = cselekvőképesség fb. = felügyelőbizottság fel. = felelősség fh. = felhasználás ford. = fordítás forg. = forgalom fü. = felügyelet gazd. = gazdasági hat jh. = hatósági jóváhagyás hj. = hozzájárulás hp. = hiánypótlás ideigl. = ideiglenes iny. = ingatlan-nyilvántartás Jat. = jogalkotásról szóló törvény jny. = jognyilatkozat jrsz. = jogrendszer jsz. = jogszabály j.sz.n.j.a. = jogi személyiség nélküli jogalany j.sz.n.r.gt. = jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (kkt. és bt.) jv. = jogviszony képv. = képviselő vagy képviselet kif. = kifejezett közhat. = közhatalom köt. = kötelezettség köv. = követelés keletk. = keletkezés mg. = mezőgazdasági m.v. = munkaviszony mv. = munkavállaló mt. = magatartás nyil. = nyilatkozat NB = napon belül obj. = objektív p.j. = polgári jog vagy polgári jogi p.j.t.= polgári jogi társaság r.sz. = rendeltetésszerű szerz. = szerződés szab. = szabály vagy szabadság szolg. = szolgáltatás szubj. = szubjektív tart. = tartozás t.b. = társadalombiztosítás term. = természetes tev. = tevékenység tsz. = társasági szerződés tul. = tulajdon tv. = törvény végint. = végintézkedés vh. = végrehajtás vr. = végrendelet vmely = valamely vt. = vezető tisztségviselő A1 A POLGÁRI JOG TÁRGYKÖRE, FOGALMA, HELYE, ELHATÁROLÁSA A2 A RENDELTETÉSSZERŰ JOGGYAKORLÁS, A JOGGAL VALÓ VISSZAÉLÉS 1/ A jog fogalma: 1. jsz. (tárgyi jog), 2. jogosultság (alanyi jog), 3. szabadság (mt.-i lehetőség) 2/ A jog tagolása: magánjog / közjog (magánérdekű / közérdekű életviszonyt szabályoz) alanyi jogok biztosítása / közhatalom kiépítése és fenntartása akaratautonómia / akaratra tekintet nélkül beálló kötelezettségek érdekellentét és érdekkiegyenlítés / érdekazonosság (főszabály) felek egyenjogúsága / közhatalmi szervek többletjogai mellérendeltség / alá-fölérendeltség; közvetett kényszer / közvetlen kényszer eshetőlegesség / szervezettség; jogosító / parancsoló szabályozás 3/ Magánjog: autonóm cselekvés, civiltársadalmi önmozgás, önszerveződés jogterülete 4/ A polgári jog (mint anyajog) és a magánjog más részterületei: munkajog: számos közjogi elem, nem érvényesülhet teljesen a diszpozitivitás nemzetközi magánjog: nk.-i jogrendszerek összeütközése, utaló szabályok polgári eljárásjog: eszközjogág, peres / nemperes; per tárgya a magánjogi vita családi jog: speciális személykapcsolatok joga, külön törvényben társasági jog: gt.-k létrejötte, működése, felelőssége, átalakulása, megszűnése agrárjog: specialitását a föld és emberi környezet véges volta adja; szövetkezeti jog 5/ Intézmény- és tudománytörténet: 6/ A polgári jog rendszere: A törvényi rendszer (bevezető rendszer, személyek, tulajdonjog, kötelmi jog, öröklési jog, záró rendelkezések) / Tudományos rendszer (ált. rész, személyek, dologi, kötelmi, öröklési) / Tantárgyi rendszer 7/ A polgári jog alapelvei: 1. autonóm mozgástér védelme, 2. ésszerűség elve, 3. igazságosság elve, 4. jogbiztonság elve, 5. jogfejlesztő értelmezés, 6. jóhiszeműség, tisztesség, 7. elvárható mt. 1/ Rendeltetésszerű joggyakorlás: Ptk. 2. (2) autonóm mozgástér határvonalát jelöli ki Josserand: minden jognak megvan a maga szelleme, rendeltetése jogszerű a joggyakorlás, ha megegyezik ezzel (magyar jogtudományban követői: Meszlényi, Eörsi, Sárándi) árugazdaság terjedése nyilvánvaló, hogy a tul.jog nem gyakorolható korlátlanul jogfejlődés: 16. századtól sikán-tilalom, bírói gyakorlat szerepe, ZGB, Mtj. rendelkezései 2/ Joggal való visszaélés tilalma: Ptk. 5. (1)-(2) (1) sui generis tényállás, (2) exemplifikatív nem kimerítő jellemzők: 1. joglátszat, 2. jogellenesség, 3. jogos és jogellenes mt.-ok határterülete, 4. jó- vagy rosszhiszeműségtől független, 4. nem kell érdeksérelem nemzetgazdaság megkárosítása: pl. állam, közvagyon megkárosítása személyek zaklatása: pl. zavarás, ijesztgetés, fenyegetés, pánikkeltés illetéktelen előny szerzése: pl. korrupciós szándékkal nyújtott vagyoni és nem vagyoni előnyök a joggal való visszaélés fontosabb esetei: fizikai behatások / egyoldalú alakító jogok rendeltetésellenes gyakorlása / más személy csel.szab. korlátozása / azonnali felmondás vagy kizárás jogával visszaélés stb. nyilatkozat bírósági pótlása: ha a joggal való visszaélés jsz. által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll + nyomós közérdeket, különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, HA az érdeksérelem másképp nem hárítható el, különösen ha illetéktelen előny juttatásától tették függővé más: Ptk. 295. - ha köt. jny. adására irányul, a teljesítést a bíróság ítélete pótolja
A3 A P.J. FORRÁSAI, A P.J. NORMA SZERKEZETE, ÉRVÉNYE, HATÁLYA 1/ A polgári jog forrásai a polgári jogi szabály fajtái: országos / helyi (csak kivételesen) 1. Alkotmány (elsősorban az alapjogok) / 2. Ptk. (1. (1) kódexjelleg) 3. egyéb p.j. vonatkozású törvények: Családjogi tv., Gt., Csődtv., szellemi alkotások joga 4. kormányrendeletek / 5. miniszteri rendeletek / 6. helyi önkormányzati rendelet 7. törvényerejű rendeletek / 8. egyéb kútfők (LB irányelvek, elvi döntések, PK.-k, ABH-k) 2/ A polgári jogi norma szerkezete 1. Tényállás (szimultán / szukcesszív), 2. Rendelkezés (diszpozitív / kógens / klaudikálóan kógens), 3. Jogkövetkezmény joghatás / joghátrány (obj.: érvénytelenség, köt. keletk., köt. nehezedése, jog elvesztése, szubj.: felróhatóság, kártérítés, büntető követk.) egyes jogszabályhelyek kapcsolata: önálló / nem önálló norma (megszorító / kiterjesztő / fogalommeghat. / hivatkozó / generálklauzula), főszabály, kivétel, alkivétel, analogia legis 3/ A polgári jogi szabályok érvénye, hatálya és alkalmazása érvényes jsz.: a feljogosított szerv a Jat. betartásával bocsátott ki és kihirdetésre került időbeli hatály: ált. kihirdetés napja, visszaható hatály: kivételesen, feltételekkel területi hatály: ált. az ország egészére, kivétel: helyi önk. rendelete személyi hatály: ált. bármely jogalanyra, áp. = magyar áp. ha magánszemély jogalkalmazás: önkéntes jogkövetés / közhatalmi szervek eljárása elméleti irányzatok: fogalomelemző, érdekkutató, szabadjogi, jrsz. zártságát hirdető alanyai: jogalkatói, jogalkalmazói, tudományos módszerei: nyelvtani, logikai, rendszertani, történeti bizonyítás: bizonyítási teher, vélelem, megdönthető, megdönthetetlen, analógia A5 A P.J. JOGVISZONY FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA, ELEMEI, FAJTÁI 1/ Fogalma: jogalkotó által szelektált, jogi szab. körébe bevont társadalmi viszonyok; mindig emberek/szervezetek közti, vagyoni/személyi, mellérendelt, szabad akarat, jogok-köt.-ek 2/ A polgári jogi jogviszonyok osztályozása személyi (személyek jogalanyisága, szem.-hez fűződő jogok védelme) vagyoni (dologi - statika, kötelmi - dinamika, öröklési) abszolút szerkezetű (jogosult személye ismert, kívülállók köt.-e negatív) relatív szerkezetű (mindkét fél név szerint meghatározott, köt. pozitív) 3/ A polgári jogi jogviszony elemei a jogviszony alanyai természetes és jogi személyek, j.sz.n.j.a. o o többpólusú (multipoláris, dualisztikus) / egypólusú jv. egyidejű többalanyúság: osztott kötelmi helyzet (többen tartoznak osztható szolg.-sal), jogosulti együttesség (többen jogosultak nem osztható szolg.-t követelni), jogosultak/kötelezettek egyetemlegessége o egymást követő többalanyúság: engedményezés, tartozásátvállalás a jogviszony tárgya: közvetlen: emberi mt., közvetett: dolog a jogviszony tartalma o alanyi jogok Igény nélküli helyzetek (nat. obl., elévülés, váromány) o köt.-ek: tárgyi jog által előírt kötelező mt.-ok o alakító jogok (kifogások jogszüntető / igényérvényesítést kizáró, pl. elévülési, egyoldalú jogosultság pl. elállás) A4 A JOGI TÉNYEK A POLGÁRI JOGBAN Jogi tények: emberi, társadalmi, természeti jelenségek, tények vagy körülmények, amelyek egy jv.- ban jogi értékelést nyernek, azaz jv.-t keletkeztetnek, módosítanak, megszüntetnek jogkeletkeztető tények: eredeti / származékos jogszerzés (egyetemes / különös jogutódlás) jogviszonymódosító tények: pl. gt. egyik tagja meghal, szerződésszegés által beálló igény jogviszonyszüntető tények: hatásuk lehet ex nunc vagy ex tunc 1/ Emberi magatartások: a jogi tények legjelentősebb csoportja 1.1. jogos magatartások jogügyletek mint akaratnyilatkozatok (hatályosulás: címzett / nem címzett; alak: szóbeli / ráutaló mt./ írásbeli egyszerű okirat, minősített okirat, közokirat; képviselet: törvényes / ügyleti / szervezeti; joghatás célbavétele: szerződés / egyoldalú jogügyletek: jv.-t módosító / megszüntető) nem jogügyleti megengedett cselekmények (1. másodlagos jny. akaratkijelentések, tudatkijelentések, érzésnyilatkozatok / 2. magatartáseredmények) 1.2. jogilag nem védett: 1. utaló mt. / 2. játékból, fogadásból eredő köv.-ek 1.3. jogellenes magatartások: 1. abszolút: tételes jsz.-t sért / 2. relatív: csak másik féllel szemben 2/ Emberi és társadalmi körülmények 2.1. ember születése és halála 2.2. belátási képesség: cselekvőképesség, vétőképesség 2.3. tudatállapot: jóhiszeműség, rosszhiszeműség 2.4. akarati állapot, érzelmi állapot, külső társadalmi-gazdasági helyzete 3. Közhatalmi aktusok: 3.1. konstitutív (pl. cégjegyzékbe, iny.-ba bejegyzés), 3.2. deklaratív 4. Külső körülmények: 4.1. idő múlása (jogvesztő / elévülési határidő) 4.2. vis maior A6 AZ EMBER JOGKÉPESSÉGE ÉS CSELEKVŐKÉPESSÉGE 1/ Jogképesség: a jogalany képessége, hogy p.j. jv. alanya lehet és köt.-ei lehetnek; az ember jogképessége általános, egyenlő és feltétlen / ezt korlátozó szerz., egyoldalú jny. semmis 2/ Jogképesség keletkezése fogamzás időpontja (születéstől visszafelé számított 300. nap) megdönthető vélelem gondnokrendelés, ha ez jogainak megóvása miatt szükséges, pl. érdekellentét 3/ Jogképesség megszűnése halál agyműködés megszűnése, amit orvosi bizonyítvány igazol holtnak nyilvánítás eltűnt személy, 5 év, halál napjának megállapítása: körülmények mérlegelésével / eltűnést követő hó 15. napja, megdönthető vélelem; kiderül, hogy korábban vagy későbben tűnt el, de feltételek fennállnak módosítás; később és nem áll fenn Ø halál tényének bírói megállapítása halál ténye, helye, ideje ismert és bizonyítható 4/ Cselekvőképesség az ember képessége, hogy saját cselekvésével jogokat szerezhet, köt.-eket vállalhat cselekvőképes mindenki, akinek tv. nem korlátozza vagy nem zárja ki kiskorú: 18 év alatti + nem házas (16 év felett gyámhivatal engedélyezheti) korlátozottan cselekvőképes kiskorú: 14 év feletti, nem cselekvőképtelen o jny-.i: tv.-es képv. beleegyezése / jóváhagyása szüks. o kivételek: személyes jny., mindennapi szerz., keresmény, kizárólag előny cselekvőképtelen kiskorú (14 év alatti), jny-i semmis, nevében tv. képv.-e jár el o nem semmis: már teljesített, csekély, mindennapi, megfontolást nem igénylő szerz. o gyámhat. jóváhagyásával / még azzal sem tehető jny.-ok cselekvőképességet korlátozó és kizáró gondnokság feltételei, eljárás, jny.-ok
A7 A JOGI SZEMÉLY A8 AZ ALAPÍTVÁNY, A KHT., A KÖZTESTÜLET, AZ EGYESÜLET 1/ Ajogi személy fogalma: társ. által elismert és a jrsz. által önálló jogalanyisággal felruházott célvagyon / szervezet; a p.j. jv.-oknak éppúgy alanya lehet, mint maga az ember 2/ A jogi személy kritériumai 1. társadalmilag elismert cél: általános / speciális tv.-i tilalmak 2. állami nyilvántartásba vétel: konstitutív hatályú, tv-ességi fü., típuskényszer 3. állandó szervezet: ügyintéző és képviseleti szervek, tagok személyétől elkülönült 4. elkülönült vagyon: tagok vagyonától elkülönült, induló vagyon kérdése 5. önálló vagyoni felelősség: kívülállók irányában 6. egyéb: szervezet huzamossága, gazd.-i forg.-ban való részvétel 3/ A jogi személy fajtái közjogi (közhat. gyakorlása, közfeladat ellátása) / magánjogi (magánautonómia) személyegyesítő (személyi érdekek) / vagyonegyesítő (vagoni érdekek) profitorientált: üzletszerű gazd.-i tev.-gel profit elérése / non-profit a gazdálkodó szervezetek definíciója a Ptk. 685. c) alapján 4/ A jogi személyek közös szabályai jogképessége kiterjed mindazokra, amik nem csupán emberhez fűződhetnek létesíthet jsz., létesítő határozat, létesítő okirat (név, tev., székhely, képv.) képviselet: aláírás a nevében, bankszámla feletti rendelkezés a jogi személy szervezeti egysége nem jogi személy, vezetője képviselőként jár el megszűnés: jogutódlással / jogutód nélkül állam jogalanyisága: PÜ képviseli, költségvetési fedezet hiányán túli felelősség A9 A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK 1/ A Ptk. személyiségi jogi generálklauzulája (75. (1)) szubszidiárius alapjog, rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye nem sérti: jogosult hozzájárult + ez társ.-i érdeket nem sért / veszélyeztet jogos védelem, végszükség, jogszabályi engedély (de: célszerű, arányos) jogi személyekre is alkalmazni, kivéve ha jellegénél fogva csak embert illet 2/ Külön is nevesített személyiségi jogok 1. példálózó: egyenlő bánásmód megsértése, lelkiism. szab. védelme, személyes szab. jogellenes korl.-a, testi épség, egészség, becsület, emberi méltóság védelme 2. névjog: gyermek és ht.-ak névviselése, felvett név, jogi személy: névkizárólagosság, névvalódiság, névszabatosság, e jog sérelme: más nevét /jogtalanul hasonló nevet használ 3. társadalmi elismertséghez fűződő jogok: emberi méltósághoz való jog, emberi becsület, jó hírnév védelme (más személyére sértő, valótlan állítás), sajtó-helyreigazítás 4. képmás és hangfelvétel oltalma: tilos bármiféle visszaélés, nyilv.-ra hozatalhoz hozzájárulás, eltűnt vagy súlyos bcs. miatt be. alatt álló felhasználása 5. a közsszereplő személyiségi jogai: 36/1994 ABH. a határok tágabbak 6. titokvédelem: levéltitok megsértése, magántitokkal / üzleti titokkal visszaélés 7. magánlakás és j.sz. céjaira szolgáló helyiségekhez való jog: 8. személyes adatok védelme: adatkezelés szem.-es jogokat nem sérthet 9. kegyeleti jog és a megszűnt jogi személy jó hírnevének védelme személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezményei: obj.: megállapítás, abbhagyás és eltiltás, elégtétel, helyreállítás, megsemmisítés, szubj.: kártérítés, közérdekű bírság 1/ Az alapítvány magánjogi vagyonegyesítő, nonprofit jogi személy, sajátos célvagyon kezelése alapító: aki az alapító okiratban az alapítvány létrehozását elhatározza + vagyont ad alapítás: tartós közérdekű célra, nem profitorientált, vagyonrendelés nyílt alapítvány (bárki csatlakozhat): legalább a működés megkezdéséhez szüks. vagyon bírósági nyilvántartásba vétel: megyei bíróság, nemperes eljárás, névkizárólagosság elve alapító okirat: név, cél, vagyon, felhasználás, székhely, nyílt / zárt szervezet: kezelő szerv, kuratórium, bíróság is kijelölheti, meghat. befolyás megszűnés: cél megvalósult, idő eltelt, feltétel bekövetkezett ügyész kérésére megszüntetés: cél lehetetlenné vált, jsz.vált. folytán közalapítvány: OGY, Kormány, helyi önkormányzat hozza létre, közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából; csak olyan gazd. szerv.-ben vehet részt, ahol többségi befolyás 2/ A kht.: 2007. július 1. után nem alapítható, 2009. június 30-ig átalakulás / megszűnés 3/ Az egyesület: önkéntes szervezet, önkormányzati elv, meghat. cél, nyilvántartott tagság tevékenység: amit törvény nem tilt, nonprofit; fegyveres szervezet nem lehet vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel alapítás: alapszabály, bírósági nyilvántartásba vétel, névkizárólagosság, névszabatosság szervezet: legfőbb szerve a tagok összessége, ügyintéző és képv. szervek, tagok jogai megszűnés: feloszlás / más egyesülettel egyesülés / feloszlatás 4/ A köztestület: (MTA, gazdasági-szakmai kamara): önkormányzat, nyilvántartott tagság, közfeladat ellátása, tv. hozza létre és előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el / valamely foglalkozás kizárólag köztestület tagjaként gyakorolható A10 A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA A MAGYAR JOGRENDSZERBEN 1/ A szellemi alkotások joga a magyar jogrendszerben a szellemi alkotások joga: szerzői jog (művek védelme), iparjogvédelem (műszaki alkotások) történeti fejlődés: Berni Uniós Egyezmény, Párizsi Uniós Egyezmény és alapelveik elméletek: tulajdoni, eszmei javak, személyiségi jogi, kombinációs, versenyjogi Ptk. 86. : tv. védelme alatt + azok is amikről jsz. nem rendelkezik, de társ.-ilag széles körben felhasználhatók és közkinccsé még nem váltak; know-how védelme; védelem külön jsz.-okban szellemi alkotások jv.-ai: 1. szakasz az alkotás létrehozásáig: alkotások létrehozásának ösztönzése, 2. oltalom kiépítése: abszolút szerkezet, 3. felhasználás, elterjesztés ösztönzése szellemi alkotások hatályos szabályozása: tv.-ek, hézagmentes és párhuzamos oltalom elve 2/ felhasználási szerződés fogalma és ált. szabályai (diszpozivitás, ha a tv. az eltérést nem tiltja) engedélyadás hasznosításra (licencia-jog, licencia szerződések) engedélyezési jog átruházása iparjogvédelemben szabadon, szerzői jogban tilos szerző: engedély a mű felhasználására, érzékelhetővé tételére, rendelkezésre bocsátás felhasználó: díjfizetés, rendszerint felhasználási köt., felhasználási engedély alapján alakiság: írásban, lényeges tartalom: felek, mű, felhasználási mód, ellenérték felhasználás módja: célhoz szükséges felhaszn. mód vélelme, csak kifejezett kikötés esetén átdolgozás, többszörözés: kép / hangfelvételen rögzítés, terjesztés: import terjedelem: nem-kizárólagosság vélelme, korlátozható területre, időre, fh. módra személyhez kötöttség szabálya, szerző teljesítésének módja: szükséges változtatások egyéb: bestseller-klauzula, felmondási jog, életmű-szerződés tilalma, hibás teljesítés, megszűnés, kiadói szerződés, megfilmesítési szerződés; iparjogvédelmi szerződések
A11 A SZERZŐI ALKOTÁS KRITÉRIUMAI A12 A SZERZŐ SZEMÉLYI ÉS VAGYONI JOGAI, A SZERZŐI JOG KORLÁTAI 1/ A szerzői alkotás kritériumai irodalom, tudomány és művészet minden alkotása irodalmi mű, nyilvános beszéd, software, színmű, zenemű, rádió és tv-játék, film, audiovizuális mű, rajz, festmény, szobor, metszet, fotó, térkép, építészeti alkotás, terve, stb. kritériumok: egyéni-eredeti jelleg; tudomány: tartalmi, művészet: formai elemek, abszolút újdonság + szubjektív újdonság, védelem: megformált tartalom, vmilyen módon történő rögzítés, mások számára felfogható; más művének átdolgozása, fordítása, ha egyéni-eredeti nem: jogszabályok, határozatok, hivatalos közlemények, ügyiratok, tények, napi hírek nem: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer, matematikai művelet, folklór 2/ Újabb műtípusok filmalkotás szerzők, előállító, megfilmesítési szerződdés szoftver forráskód / bináris kód, interface, nem: rutinprogram adatbázis: csak a gyűjteményes mű, nem: egyes adat külföldi művek védelme: ha először külföldön, csak ha magyar áp. /nk. védelem 3/ A szerzői jogviszony alanyai szerző: aki a művet megalkotta, csak term. szem. (származékosan: jogi személy is) közös mű: több személy alkotó együttműködése, együttesen, és kétség esetén egyenlő arányban illeti, önállóan is felléphet, külön-külön hozzájárulás együttesen létrehozott mű: azt illeti meg a szerzői jog jogutódként, akinek kezdezményezésére / irányításával a művet létrehozták gyűjteményes mű: ha a szerkesztés egyéni; szerzői jog a szerkesztőt illeti A13 A SZERZŐ JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGI JOGOSULTSÁGOK 1/ Közös szabályok: nem befolyásolhatja a szerzői jogok védelmét nincs szükség hozzájárulásra, ha az alkotás felhasznalásához sem kell 2/ Előadóművészek személyhez fűződő és vagyoni jogai hj.: rögzítsék, sugározzák, nyilvánossághoz közvetítsék, többszörözzék, terjesszék, lehívásra hozzáférhetővé tegyék, együttes: képviselő díjazás, sugárzás / nyilv.-hoz történő átvitel céljára készült rögzítése névjog, integritáshoz való jog védelmi idő: 50 év (forgalomba hozatalhoz / elkészítéstől) 3/ Hangfelvételek előállítóinak védelme (hangfelvétel kiadója) hozzájárulás: többszörözés, terjesztés, lehívásra hozzáférhetővé vétel díjazás, névjog, 50 év védelmi idő nyilvános haszonkölcsönbe-adáshoz, bérbeadáshoz az ea. hj.-a is kell sugárzáshoz, nyilvánossághoz közvetítéshez: 2xes díj 4/ Rádió- és televízió-szervezetek védelme hj.: más rádió- vagy tv-szervekhez nyilvhoz közvetítés, rögzítsék, rögzítés után többszörözzék, lehívásra hozzáférhetővé tétel, díjazás, névjog 5/ Film-előállítók: hj.: többszörözzék, terjesszék, lehívásra hozzáférhetővé tétel 6/ Adatbázis- előállítók védelme jogosult: aki előállítást saját nevében/kockázatára kezdeményezte hj.: többszörözés (kimásolás), újrahasznosítás, díjazás önálló védelem, védelmi idő: 15 év 1/ A személyhez fűződő jogok forgalomképtelenek / nem mondhat le róluk / nem szállnak át 1. nyilvánosságra hozatal: szerző határoz, tájékoztatás + vélelem, posztumusz 2. visszavonás: alapos okból, írásban, kártérítés, felmondhat, biztosíték 3. névjog: feltüntessék, idézés megjelölés, átdolgozás-feldolgozás-fordítás, név nélkül, felvett néven, senki ne vonhassa kétségbe 4. integritás: eltorzítás, megcsonkítás, megváltoztatás, megcsorbítás, becsület / hírnév 2/ Vagyoni jogok 1. kizárólagos jog a felhasználásra / felhasználás engedélyezése anyagi felhasználás: többszörözés, terjesztés (tulajdonátruházás, import, bérbeadás, filmalkotás nyilvános haszonkölcsönbe adása, nem anyagi: nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés (1. sugárzás: földfelszíni / műholdas / kódolt; 2. tv.-ben sugárzásnak minősített nyilvánossághoz közvetítés; 3. lehívásra hozzáférhetővé tétel), nyilvánossághoz továbbközvetítés; átdolgozás joga, kiállítás joga 2. sajátos cím + jellegzetes és eredeti alak hasznosítása és felhasználásának engedélyezése 3. díjigény: díjazás vélelme, bevétellel arányos, csak kifejezett nyil.-tal mondhat le; díjigény engedélyezési jog nélkül; üreskazetta -jogdíj, repográfiai jogdíj; video- és hangfelvételbérlet jogdíja, követő jog 3/ A szerzői jog korlátai: szabad felhasználás: nem kell a szerző hj.-a, díjtalan idézés joga: mű részletét indokolt terjedelemben, a forrás és szerző feltüntetésével átvétel: részlet oktatási/kutatási célra, magáncélú másolatkészítés: Ø jövedelemszerzés információs jog, társadalmi esélyegyenlőség, ig.szolg.-hoz és közbizt-hoz fűződő érdek A14 A SZABADALMAZHATÓ TALÁLMÁNY, KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 1/ Szabadalmazható találmány kritériumai újdonság: nem tartozik a technika állásához (újdonságrontó tény bármi lehet) feltalálói tevékenység: technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló ipari alkalmazhatóság: ipar vagy mezőgazdaság vmely ágában előállítható / használható alkotásjelleg: meghatározott színvonal, biotechnológiai találmány kizáró okok: közrend/közerkölcs, klónozás, génmódosítás, növényfajta, állatfajta 2/ Keletkezés és megszűnés elsőbbség napja: bejelentési elsőbbség / uniós elsőbbség / belső elsőbbség bejelentési eljárás: MSZH előtti hatósági eljárás, bejelentés: kérelem / leírás / egyéb alaki vizsgálat: díjfizetés; szabadalmi leírás, kivonat és rajz; bejelentés; hp., elutasítás érdemi vizsgálat: kritériumok; kizárás; hp., elutasítás szabadalmi lajstrom: a közzététellel ideigl., oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára szabadalmi oltalom megszűnése: ideiglenes: ex tunc elutasítás, fenntartási díj nem, lemondás, végleges: ex nunc oltalmi idő lejárta, fenntartási díj nem, lemondás, megsemmisítés fenntartási díj: évente, előre, 6 hónapos türelmi idő, újra érvénybe helyezhető 3 hónap türelem lemondás: MSZH-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal, nem vonható vissza megsemmisítés: 1. nem kritérium, kizárás, 2. nem tárja fel a találmányt, 3. bővebb, 4. nem annak adták akit megillet; korlátozás: ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn maradék joghatások: végleges szabadalom megszűnése felvett díj csak fedezetlen része
A15 A SZABADALMI JOGVISZONY TARTALMA ÉS KORLÁTAI 1/ A feltaláló személyhez fűződő jogai forgalomképtelenek, bármikor érvényesíthetők névjog, a feltalálói minőség elismeréséhez való jog titokban tartáshoz / nyilvánosságra hozatalhoz való jog 2/ A szabadalmas vagyoni jogai forgalomképesek, időben korlátozottak hasznosítási jog (előállítás, hasznosítás, forgalomba hozatal, behozatal, értékesítés) kizárólagos rendelkezési jog: más számára hasznosításra engedélyt adhat (licencia-szerz.) szabadalom átruházása: a vagyoni jogok átruházhatók, átszállhatnak, megterhelhetők 3/ A szabadalmas kötelezettségei a találmány feltárása és hasznosítása a belföldi kereslet kielégítésére az oltalom fenntartása (fenntartási díj, évente előre; nemfizetés megszűnés) 4/ A szabadalom hatálya végleges: a bejelentéstől számított 20 év bejelentés napjára visszaható hatály egyes esetekben kiegészítő oltalom (pl. gyógyszereknél +5 év) területi hatály: Magyarország; tárgyi hatály: az igénypontok határozzák meg 5/ A szabadalom korlátai szűk értelemben: 1. nemzetközi áruforgalom akadálytalansága / 2. előhasználat: elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány előállítását / használatát / 3. továbbhasználat: megszűnés és újra érvénybe helyezés között kezdte meg / 4. szabadalmi kényszerengedély: hasznosítás elmulasztása miatt / szabadalmak függősége miatt tág értelemben: 1. kivételek a kizárólagos jog hatálya alól (Szt. 19. (6) / 2. kizárólagos hasznosítási jog kimerülése (Szt. 20. ) A16 A VÉDJEGY FOGALMA ÉS OLTALMÁNAK FELTÉTELEI 1/ A kereskedelmi név vállalat, áru, szolgáltatás megjelölésére használt elnevezés, lehet családi név is ha védjegy, akkor védjegyként; ha cégnév, akkor cégnévként; ha egyik sem akkor Tpvt. alapján, ill. a Ptk. névvédelmi rendelkezései alapján részesülhet oltalomban (párhuzamosan is) abszolút szerkezet, használhatja: gt., magánszemély cégjegyzék, konstitutív hatály, cégvalódiság, cégszabatosság, cégkizárólagosság cégbitorlás: aki jogosulatlanul azonos vagy hasonló nevet használ Ptk. védelmi eszközei 2/ A védjegy szabályok az 1997. évi XI. tv.-ben (Vjt.) minden grafikailag ábrázolható megjelölés (különösen: szó, betű, szám, ábra, sík- térbeli alakzat, hang, ezek összetétele) + áru vagy szolgáltatás megkülönböztetésére alkalmas abszolút kizáró okok: 1. nem alkalmas megkül.-re, 2. kizárólag olyan forma, amely az áru jellegéből következik, 3. közrendbe/közerkölcsbe ütközik, 4. fogyasztókat megtévesztheti, 5. rosszhiszeműen jelentették be, 6. állami felségjel, közérdekű jelvény stb., vallási /egyéb meggyőződést kifejező jelkép relatív kizáró okok (nem vehetők figyelembe a jogosult hj.-a esetén): 1. korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű, 2. összetéveszthető, 3. azonos vagy hasonló belföldön jó hírnevet élvező korábbi védjeggyel, 4. más személyhez, szellemi alkotáshoz fűződő jogát sérti, 5. engedély nélküli bejelentés védjegyjogviszony tartalma: azt illeti, aki lajstromoztatja, bárki lehet; közös védjegy; kizárólagos használati jog (felléphet a bitorló ellen), átszállhat, átruházható, megterhelhető védjegyoltalom hatálya: bejelentéstől 10 évig (+10 évre újra), csak az adott országban keletkezése: bejelentés MSZH-hoz (kérelem, megjelölés, árujegyzék, mellékletek) A17 A DOLOGI JOG FOGALMA, FELOSZTÁSA, ALAPELVEI STB. 1/ A dologi jog fogalma: mit határoz meg? uralmi jogok, statikus jelleg, abszolút szerkezet 2/ A dologi jog felosztása: a dolog feletti hatalom terjedelme szerint: tulajdon / korlátolt dologi jogok egyéb: saját dolgon fennálló / idegen dologbeli jogok, közvetlenül / közvetett módon meghatározott jogosult, szerzési / kiaknázási jogok, megszerzett dologi jog / váromány 3/ Alapelvek: zártkörűség, tartalmi kötöttség, abszolút hatály, nyilvánosság, egyediség 4/ A dolog fogalma: minden birtokba vehető testi tárgy (+ pénz, értékpapír, természeti erők) 5/ A dolgok osztályozása tulajdonságuk szerint ingatlan / ingó: Mtj.: a föld felületének egyes határozott részei alkotórészeikkel együtt elhasználható / elhasználhatatlan: rendeltetésszerű használattal megsemmisül helyettesíthető / helyettesíthetetlen: forgalomban szám, mérték, súly szerint szerepel osztható / oszthatatlan: a felosztott dolog minősége és rendeltetése ugyanaz marad értékkel bíró / érték nélküli: emberi szükséglet kielégítésére alkalmas egységes / összetett: természetes fejlődés vagy alkotó elemek önálló létüket elvesztették élő / élettelen: az állat dolog de védendő érték is (állatartó: a jó gazda gondossága) 6/ A dolgok osztályozása forgalomképességük szerint: forgalomképes / forgalomképtelen (kizárólagos állami tulajdon tárgyai (a-f) + önkormányzati törzsvagyon egyes tárgyai, egyéb tv-ben meghat.) / korl. forgalomképes 7/ A dolgok osztályozása más dolgokhoz való kapcsolata szerint (dologkapcsolatok): alkotórész / növedék/ tartozék / gyümölcs: természetes, polgári / haszon / dologösszesség / vagyon A18 A TULAJDONJOGVISZONY SZERKEZETE, TARTALMA 1/ A tulajdonjogviszony szerkezete alanya (ember, jogi személy és állam tulajdonosi képessége elvileg ált., egyenlő és feltétlen) o ember: egyéni tulajdon / közös tulajdon o jogi személy: társas magántulajdon, az irányítás és a kisebbség kérdése o intézményi tulajdonformák: társadalombiztosítás, befektetési alapok, kockázati tőkealapok o köztulajdon: közérdekű, célhoz kötött, közületi szervek működéséhez szükséges tulajdon; helyi önkormányzatok tulajdona / kincstári vagyon / vállalkozói vagyon / koncessziós szerződések a tulajdonjogviszony közvetett tárgya: dolog (fogyasztási javak / termelési eszközök) a tulajdonjogviszony közvetlen tárgya: emberi magatartás 2/ A tulajdonjog tartalma jogok o 1. rendelkezés: birtoklás, használat, hasznok szedésének átengedése, elidegenítés, megterhelés, átörökítés, tulajdonjoggal való felhagyás (kivéve: ingatlan) o 2. birtoklás és birtokvédelem joga o 3. használat és hasznok szedése: maga és családja szükségleteinek kielégítésére / árutermelés céljára / jogi személy céljainak megvalósítása érdekében o a szomszédjog és túlépítés szabályai kötelezettségek: terhek és a kárveszély viselése, szükséghelyzetben okozott kár tűrése
A19 AZ INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE 1/ A tulajdonszerzésről általában tulajdonszerzés: származékos (nemo plus iuris) / eredeti (nem létező jogot keletkeztet) jogcím: jogi cél, melynek érdekében a tulajdon megszerzése végbemegy, ált. szerződés absztrakt rendszer: a szerzésmód létrehozza a tulajdonosváltozást kauzális rendszer (magyar): mindehhez érvényes jogcím is kell 2/ Eredeti szerzésmódok 1. hatósági határozat / hatósági árverés: feltétele a jóhiszeműség; áll. pro viribus fel.-e 2. elbirtoklás: 10 éven át, szakadatlanul, sajátjaként birtokol (bűncselekménnyel, erőszakos vagy alattomos úton nem), elbirtoklási idő nyugvása és megszakadása 3. gazdátlan javak elsajátítása: birtokbavétellel bárki, kirepült méhraj 2 nap után 4. találás: mindent megtett, hogy a tulajdonos visszakaphassa, a tulajdonos 1 éven belül nem jelentkezett, hivatali/vállalati helyiségben találás, kincstalálás szabályai 3/ Származékos szerzésmódok 1. átruházás: csak a dolog tulajdonosától, érvényes jogcím, birtokba adás, kivétel: kereskedelmi forgalomban / forgalmon kívül eladott dolog / pénz, b.sz. értékpapír 2. termékek, termények, szaporulatok elsajátítása: elválással / birtokba vétellel 3. vadak, halak tulajdonjogának megszerzése: vadászatra / halászatra jogosult 4. feldolgozás: dolog értékét megtéríteni / új dolog tulajdonjogát átengedni 5. dologegyesülés: közös tulajdon keletkezik, kártalanítás + tul.-ba vétel / átengedés 6. öröklés: ld. öröklési jogot A21 A KÖZÖS TULAJDON 1/ A közös tulajdon fogalma: jogközösség, a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg (hányad kétség esetén egyenlő) 2/ A tulajdonostársak belső jogviszonyai a dolog birtoklása és használata: mindegyik jogosult rá, egyik sem gyakorolhatja a többiek jogainak, tv.-es érdekeinek sérelmére; szótöbbség a dolog hasznai: tulajdoni hányaduk arányában hasznosítás módja: szótöbbséges határozat a tulajdoni hányad arányában kiadások, károk viselése: tulajdoni hányad arányában, az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges kiadásokat bárki elvégezheti megtámadási kereset: szótöbbséges határozat az okszerű gazdálkodást sérti / vitás, hogy a tervezett munkálat szükséges e az állag fenntartásához 3/ A tulajdonostársak külső jogviszonyai a tulajdonjoggal való rendelkezés: egyhangú határozat; saját hányadával bárki önállóan rendelkezhet, elővásárlási jog a tulajdonjog védelme: bármelyik önállóan felléphet a közös tulajdon megszüntetése: bárki kérheti, elsősorban természetben / magához váltás / értékesítés és a vételár felosztása; nem alkalmazható: mindenki tiltakozik ellene 4/ A közös tulajdon sajátos alakzatai: tulajdonközösség okiratokon / tulajdonközösség határjeleken / közös udvar / házastársi vagyonközösség / közös háztartásban élők / agrárközösségek / társasági tulajdon; társasház tulajdon: alapítás, relatív jogképesség, külön és közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek, szervezet A20 AZ INGATLAN TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE 1/ Az ingatatlan-nyilvántartás elvei: 1. közhitelesség, 2. bejegyzési elv, 3. nyilvánosság elve, 4. okirati elv, 5. rangsor elve, 6. egyediség elve, 7. kérelemhez kötöttség elve 2/ Eredeti szerzésmódok 1. hatósági határozat v. árverés: csak ha a tulajdonos valóban az adós 2. elbirtoklás: 15 éven át, szakadatlanul, sajátjaként birtokol, bcs.-nyel, erőszakos, alattomos úton nem, + akkor sem ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére állnak fenn 3. kisajátítás: kivételesen, közérdekből, tv-ben megállap. esetekben, módon (ha az adásvétellel nem lehetséges) és célokra + teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett 3/ Származékos szerzésmódok 1. átruházás: csak a dolog tulajdonosától, az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül az iny.-ba való bejegyzés is szükséges, többszöri eladás esetére szóló szabályok 2. növedék: a föld tulajdonosa szerzi meg, de termékre, terményre, szaporulatra nem alkalmazhaztó, ha az valamely jogviszony alapján mást illet 3. beépítés: a beépítő megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét meg kell térítenie 4. ráépítés: az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles gazdagodását megfizetni; ha a ráépítő jóhiszemű volt: megszerzi a föld tulajdonjogát, ha az épület sokkal értékesebb vagy a földtulaj kérésére csak az épület tulajdonjogát (de: földhasználati jog) 5. öröklés: az örökölt ingatlan tulajdonjogát iny. bejegyzés nélkül szerzi meg az örökös A22 A TULAJDON VÉDELME, A BIRTOKVÉDELEM 1/ a tulajdon védelmének polgári jogi eszközei: abszolút, kizárólagos jelleg védelme jogos önhatalom: minden jogellenes beavatkozás, behatás kizárása vagy elhárítása tulajdoni per: ha a dolog birtokából kikerült, tul.jog fennállásának bizonyítása a tulajdonjog háborítatlanságát védő per: jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetésének követelése, tul.jog fennállásának bizonyítása ingatlan-nyilvántartási igény: ha a tul.jogot iny.-n kívül szerezte, kérheti, hogy tulajdonjogát az iny.-n tüntessék fel, törlési és kiigazítási perek igényper: vh. során lefoglalt ingón fennálló jog az értékesítés akadálya állami tulajdon védelmére / széles körben fenyegető veszély elhárítására iurányuló tev.-e során károsodás éri, kártalanításra tarthat igényt 2/ birtokvédelem posszeszórius: birtoklás tényén alapul / petitórius: jogcímek összemérésén alapul birtokháborítással (tilos önhatalommal) szembeni védekezés: mindenkivel szemben megilleti, kivéve, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte jogos önhatalom: a birtok ellen irányuló támadás elhárítása a szükséges mértékben / elveszett birtok visszaszerzése, ha más eszközre már nincs idő birtokvédelem igazgatási úton (posszeszórius): jegyző előtt 1 éven belül lehet kérni az eredeti birtokállapot helyreállítását / 3 napon belül végrehajtás birtokper (petitórius): jogos birtok védelme: jegyző határozatát a kézbesítéstől számított 15 napon belül a bíróságtól lehet kérni, eredeti birtokállapot helyreállítás / zavarás megszüntetését 1 év után; a birtokláshoz való jog dönt
A23 A KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK 1/ A korlátolt dologi jogok fogalma: a tul.jog önállósult részjogosítványai: abszolút-negatív szerkezetű, kizárólagos jellegű, a tulajdonossal szemben is érvényesül, tul.jogra kívülről nehezedik rá 2/ Fajai: birtoklással járó / birtoklás nélküli, használati jogok / értékjogok, ingó és ingatlan / csak ingatlan / egész vagyon / elkül. vagyon, közvetlenül / közvetetten meghatározott jogosult, jogosultságok személyhez kötöttek / személyhez nem kötöttek 3/ Földhasználat: az épület mindenkori tulajdonosát illeti meg (írásbeli megállapodás / bírósági határozat / ráépítés stb.), önálló forgalom tárgya nem lehet, jogosult: birtoklásra, használatra, hasznok szedésére; fenntartással járó terhek viselése 4/ Haszonélvezet (személyes szolgalom) keletkezése: szerződés / jogszabály / bírósági rendelkeyés jogok: más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznait szedheti; birtoklás, használat, hasznok szedése csak akkor, ha a haszonélvező e jogokkal nem él; forgalomképtelen, de átengedhető kötelezettségek: fenntartással járó terhek, kárveszélyviselés megszűnés: halál / lemondás / dolog epusztul / időtartam eltelt / kisajátítás 5/ Használat: a dolgot a saját + együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti, másnak nem engedheti át 6/ Telki szolgalom: uralkodó telek birtokosa a szolgáló telket meghatározott terjedelemben használhatja, követelheti, hogy a másik egy jogos mt.-tól tartózkodjék 7/ Használati jog alapítása: ingatlanra, közérdekből (pl. átalakítások végzése), államigazgatási szerv határozatával, kártalanítás B23 A FELELŐSSÉG MÓDJA, A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE 1/ A kártérítés fő elvei: teljes kártérítés (a károkozó teljes kártérítést köteles nyújtani, ld. a kártérítés elemeit), káronszerzés tilalma, károsult mt.-ának értékelése (kármegosztás) cél: a károsultat olyan helyzetbe hozni, amilyenben a károsodás előtt volt eredeti állapot helyreállítása: pénzben (egyösszegű / járadék ha tartást / kiegészítését hivatott szolgálni) / természetben (ha indokolt, pl. károkozó maga termeli, rendelkezésre áll) 2/ A vagyoni kárért járó kártérítés elemei felmerült kár: amellyel a károsult vagyona a károsító mt.-sal következtében csökkent elmaradt haszon: az érték, amivel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha nincs kár indokolt költség: a károsultat ért vagyoni hátrány csökkentéséhez szükséges kiadás 3/ Káronszerzés tilalma: a vagyoni hátrányból le kell vonni a vagyoni előnyt 4/ Munkaképtelen / csökkent munkaképességűek járadékáról szóló szabályok csak akkor jár, ha keresete önhibáján kívül nem éri el az előzőt baleseti járadék = elmaradt kereset tb. ellátásokkal csökentett összege rendkívüli munkateljesítménnyel elért jövedelem nem vehető figyelembe balesetet megelőző év havi átlagkeresete alapján / tartós változás figyelembevétele 5/ Balesetben meghalt személyek által eltartottaknak járó kárpótlás: szükségleteiknek a baleset előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítsa 6/ Ált. kártérítés: ha a vagyoni kár pontosan nem számítható ki teljes anyagi kárpótlás; nem követelhető vissza, ha a tényleges kárt nem éri el; esedékes: károsodás bekövetkeztekor, elévülése: 5 évnél rövidebb nem lehet, ha szándékosan vagy bcs.-nyel okozták 7/ Nem vagyoni kártérítés: ált. személyiségvédelem eszköze, csak felróhatóság esetén, személyesen érvényesíthető, nincs lehetőség a kármegosztásra B1 A KÖTELEM FOGALMA, FORRÁSAI, A RELATÍV SZERKEZET ÉS ÁTTÖRÉSE 1/ A kötelem fogalma: meghatározott személyek között fennálló p.j. jv., amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni értékű szolgáltatást véghezvigyen 2/ A kötelmi jog jellemzői relatív szerkezet: meghatározott személyek között áll fenn mellérendelt jogalanyok: a felek egyenjogúsága, a jogok és köt.-ek kölcsönössége a követelés és tartozás egysége: jogosult oldaláról követelés, kötelezettéről tartozás diszpozitív szabályozási jelleg: főként a szerződési jogra vonatkozik (kártérítésire nem) a kötelezettet terhelő vagyoni felelősség (egész vagyonával felel), kötelmi igény 3/ A kötelem forrásai jogügylet: szerződés, egyoldalú jogügylet (díjkitűzés, köt.vállalás közérdekű célra) károkozás: jogellenes (kártérítés) / jogszerű (kártalanítás) jogszabály (közvetett /közvetlen), hatósági határozat egyéb: jogalap nélküli gazdagodás, megbízás nélküli ügyvitel, utaló magatartás 4/ Relatív szerkezet áttörése 1. harmadik személyt feljogosítja a jogszabály, hogy áttörje a relatív szerkezetet: 1. egyéni érdekből: fedezetelvonó ügylet hatálytalansága, elővásárlási jog megsértése / 2. közérdekből: közérdekű kereset a fogyasztóvédelem területén / 3. jv. felei közti megállapodásból: harmadik személy javára szóló szerződés 2. egyik szerződés kihat a másikra, pl. járulékos kötelmek, fogyasztói kölcsön 3. alanyváltozás a szerződésben: termelői felelősség, többalanyú szerződések B2 A SZERSZŐDÉSI SZABADSÁG ÉS KORLÁTAI Szerződési szabadság: a szerződésre lépő alanyok akarat nincs megkötve jogi értelemben 1/ Szerződéskötési szabadság - szerződéskötési kötelezettség: előszerződés alapján bíróság jogkörei - visszavásárlási és vételi jog opciós szerződés alapján - kógens jogi norma (pl. közüzemi szolgáltató) 2/ Partnerválasztás szabadsága - monopolszolgáltató: pl. energiaszektorban az értékesítendő mennyiséget előírják - transzparencia elve: pl. árverésen a legjobb ajánlatot tevő - elővásárlási jog írásbeli megállapodással 3/ Szerződési típusszabadság - típuskényszer: pl. gazdasági társaságot csak meghatározott formában lehet alapítani - forma alapján: nevesített, innominát szerződések / atipikus / vegyes szerződések - joghatás alapján: reálszerződés / konszenzuálszerződés - tartalom alapján: dare/facere, ingyenes/visszterhes, jogcímes / absztrakt stb. 4/ Tartalom szabadsága (diszpozitivitás) szabadon eltérhetnek ha jsz. nem tiltja - konkrét tilalmak, diszpozitivitás alóli kivételek előírása, engedélyhez kötés - jsz. által előírt tartalmi elemek - kógencia pl. biztosítási szerződés a biztosított hátrányára nem térhet el - célzott joghatás miatti érvénytelenségi okok pl. semmis, jóerkölcsbe ütköző szerződések
B3 A SZERSZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 1/ A szerződéskötés általános szabályai szerződés: kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozat (konszenzuál-szerződés) ajánlat: a nyilatkozat, amelynek elfogadásával a szerződés létrejön ajánlati kötöttség: kivéve, ha a kötöttséget kizárta; idő meghatározható; jelenlévők között: ha nyomban el nem fogadja / távollévők: amíg a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta; hatályosulás: tudomásszerzéssel / megérkezéssel; visszavonható a szerződés létrejötte: jelenlévők: ajánlatot elfogadják / távollévők: elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik; lényeges kérdésekben való megegyezés a nyilatkozat értelmezése: nyilatkozati elv és akarati elv ötvözete; rejtett disszenzus alakiság: szóban / írásban / ráutaló mt.; alakiság megsértése: semmisség; felek által kikötött alak; lényeges tartalom írásba foglalása; megszüntetés/felbontás is csak megszabott alakban Együtműködési kötelezettség B6. tétel 2/ A szerződéskötés különös szabályai szerződéskötési kötelezettség ld. B2.; felhívás ajánlattételre 30 NB kell ajánlatot tenni 3. személy beleegyezése vagy jóváhagyás: ennek megtörténtéig a szerz. nem jön létre, de nyilatkozatukhoz kötve vannak, megkötésre visszaható hatállyal jön létre előszerződés ld. B2 tétel; Általános szerződési feltételek ld. B4. tétel ingatlan adásvételi szerződés írásbeliség, XXV. PED elővásárlási, visszavásárlási, vételi jog ld. B2. tétel közüzemi, vállalkozási, fuvarozási, szállítmányozási szerződés, biztosítás, hb. B4 A VISSZAÉLÉSEKKEL SZEMBENI JOGI VÉDELEM ESZKÖZEI történeti vázlat: tömegtermelés, szabványszerződések, alku halála, diszpozitivitással visszaélés ÁSZF: 1.egyik fél több szerződés megkötése céljából, 2. egyoldalúan, 3. a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, 4. egyedileg nem tárgyalták meg (bizonyítani) szerződés részévé válás: ha a másik fél tartalmát megismerhette és kifezett vagy ráutaló mt.-sal elfogadta; külön tájékoztatni a szokásostól / korábbi kikötéstől eltérő ÁSZF-ről; ha ÁSZF és más szerződési feltétel eltér, csak az utóbbi válik a szerződés részévé ÁSZF értelmezése: szerződő fél / fogyasztó számára kedvezőbb értelmezés Tisztességtelen ÁSZF: a felek szerződéses jogait és kötelezettségeit 1. a jóhiszeműség és tisztesség megsértésével (szubj. oldal), 2. egyoldalúan és indokolatlanul, 3. a feltétel támasztójával szerződő fél hátrányára állapítja meg (obj. oldal); vizsgálni: a szerződés megkötésére vezető körülményeket, szolgáltatás természetét, más feltéllel való kapcsolatot; nem alkalmazható főszolgáltatást megállapító és az ellenértéket megállapító kikötésekre megtámadhatja: ÁSZF-ként a szerz. részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél; semmisség: fogyasztói szerződésben ÁSZF / fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés - a bíróság a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja érvénytelenség, ill. tisztességtelenség megállapítását kérheti: ügyész, miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője, jegyző, kamara, fogyasztóvédelem stb. 18/1999. Korm.rendelet a fogyasztóval kötött tisztességtelen szerződési feltételekről B5 ÉRVÉNYTELEN, NEMLÉTEZŐ ÉS HATÁLYTALAN SZERZŐDÉSEK 1/ Nemlétező: nincs any. / nincs konszenzus jogalap nélküli gazdagodás 2/ Érvénytelenség: nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására a szerződés megkötésekor 3/ Semmisség: ipso iure érvénytelen, bárki határidő nélkül hivatkozhat rá, de: megállapítási per részleges érvénytelenség az egész szerződés csak akkor dől meg, ha enélkül nem kötötték volna meg; fogyasztói szerz.: csak ha az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető semmisségre vezető érvénytelenségi okok: akarathibák: fizikai kényszer, cselekvőképtelenség/korlátozott csel.kép., színlelt szerződés leplezett szerződés alapján kell megítélni nyilatkozathibák: alaki hiba, álképviselet (ld. B7. tétel) célzott joghatás hibái: tilos szerződés (1. jsz.-ba ütközik, 2. jsz. megkerülésével kötöttek, 3. jóerkölcsbe ütközik, 4. uzsorás szerződés) és lehetetlen szerződés 4/ Megtámadhatóság: csak akkor érvénytelen, ha az arra jogosult határidőn belül megtámadja jogosult: 1. sérelmet szenvedett fél 2. akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik határidő: 1 éven belül írásban közölni, majd haladéktalanul megindítani a pert érvénytelenségi okok: akarathibák (tévedés, megtévesztés, fenyegetés), célzott joghatás hibái (feltűnő értékkülönbség, tisztességtelen ÁSZF, fogy. szerz. tisztességtelen kikötései) 5/ Jogkövetkezmények: 1. érvénytelenségi ok kiküszöbölése, 2. hatályossá nyilvánítás, 3. eredeti állapot helyreállítása, 4. állam javára marasztalás 6/ Hatálytalan: érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (felfüggesztő feltétel, bontó feltétel, fedezetelvonó ügylet hatálytalansága) B6 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZŐDÉSI JOGBAN 1/ Alapelvi szinten: Ptk. 4. - tevőleges magatartást vár el a felektől, kivéve ha az saját jogos érdekeinek sérelmével járna; jv.-ban nem álló felektől is elvárja: megbízási nélküli ügyvitel 2/ Együttműködési kötelezettség a szerződési jogban culpa in contrahendo figyelemmel lenni egymás jogos érdekeire, minden lényeges körülményről tájékoztatni a teljesítés szabályaiban: kötelezett: elvárható mt., jogosult: teljesítés elősegítése, minden dolog minőségének tanúsítása (ha gt.). minőségmevizsgálási, nyugtaadási kötelezettség lényeges körülményről egymást tájékoztatni, dologszolgáltatás: azonosításra alkalmas jelzés 3/ Tulajdonátruházási szerződések körében adásvétel: tájékoztatási köt., okiratok átadása, költségvetés, szankcióalkalmazás előtti felszólítás, határidőtűzés jogszavatossági igénynél, részletfizetésnél szállítási szerződés: készre jelentés, minőségi hiba közlése, minőségvizsgálat, próbaüzem, igényérvényesítés harmadik személyekkel szemben mezőgazdasági termékértékesítési szerz.: teljesítést elősegítő szolgáltatás, akadályértesítés 4/ Megbízási típusú szerződések körében megbízási szerződés: tájékoztatás, utasításadás, elszámolás megbízás nélküli ügyvitel, letét: értesítés; szállítmányozási szerződés: utasításadás 5/ Vállalkozási típusú szerződések körében (vállalkozási, építési, tervezési, szerelési, fuvarozási) vállalkozási szerződés: tájékoztatás, utasításadás, mellékkötelezettségek a teljesítés megkönnyítésért, szankacióalkalmazás előtti felszólítás, határidőtűzés, ellenőrzés, titoktartás 6/ Használati kötelmek körében: bérlet: tájékoztatás, szankcióalkalmazás előtt felszólítás; haszonbérlet: tájékoztatás
B7 AZ ÜGYLETI KÉPVISELET 1/ A képviselet általában főszabály: más személy útján is lehet szerződést kötni, kivéve ha csak személyesen képviselet: helyettesítés any. tételében és elfogadásában, képviselt helyett és nevében, a joghatások közvetlenül a képviselt javára vagy terhére állnak be egyéb közös szabályok: eljárás érdekellentét esetén; álképviselet: jóhiszemű / rosszhiszemű képviselet fajtái: törvényes / szervezeti (fiókképviselet, vélelmezett) / jogügyleti 2/ Jogügyleti képviselet meghatalmazás: egyoldalú, címzett, ingyenes any., a meghatalmazott feljogosítása jognyilatkozat tételére és elfogadására, lehet általános vagy különös olyan alakszerűség kell, amit a jsz. a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír általános meghatalmazás csak írásban érvényes ellenkező kikötés hiányában visszavonásig érvényes, visszavonás hatályossága megszűnése: jny. megtételével / visszavonással / bármelyik fél halálával meghatalmazás / megbízás összehasonlítása: jny. tételére jogosít / ügy ellátására, képviseleti jogot keletkeztet / nem feltétlenül, kifelé szól / befelé, 1oldalú / 2oldalú 3/ Képviselet / bizomány összehasonlítása fogalma: helyettesítés any. tételében ill. elfogadásában /megbízó javára szerződéskötés jogalap: meghatalmazás, jsz., jogi személyi minőség / bizományi szerződés akaratnyilatkozat: 1oldalú / 2oldalú; terjedelme: általános vagy különös / különös alakzat: visszterhes / ingyenes; alanya: bárki (belátási képesség) / bárki jogügyleti pozíció: kétpólusú / kétpólusú létrehozáskor, 3pólusú teljesítéskor B8 A SZERZŐDÉSKÖTÉST KÖVETŐEN BEÁLLT KÖRÜLMÉNYEK FIGYELEMBEVÉTELE (BÍRÓSÁGI SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS) 1/ A bíróság szerződésmódosító jogköre A) tartós jogviszonyban (huzamos vagy ismkétlődő szolgáltatás): szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamely fél lényeges jogos érdekét sérti B) érvénytelenség körében, ld. B5. tétel, pl. feltűnő aránytalanság megszüntetése C) szerződéskötési kötelezettség körében: bíróság nem hozza létre a szerződést, ha teljesítésre nem képes / a teljesítés nemzetgazdasági érdeket sértene (utóbbi okból módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja, hatályában fenntarthatja); előszerződés: teljesítés megtagadhatja, ha utólag beállt körülmény folytán a teljesítésre nem képes vagy nemzetgazdasági érdeket sértene, ill. ha a körülmény alapján elállhatna, felmondhatna D) részletfizetési engedélyezése / bírói mérséklés: perben / foglaló, kötbér, kamat, stb. 2/ Jogszabály általi szerződésmódosítás: hatályba lépés előtt megkötött szerződést csak kivételesen módosíthat; ha bármelyik fél lényeges jogos érdekét sérti módosítás kérése / elállás 3/ Clausula rebus sic stantibus körülményekben beálló lényeges változás, valamely félnek méltánytalan hátrányt okoz kivételként alkalmazható, korrekciós elv: csak szűk feltételsor esetén a szerződések szentségét pacta sunt servanda: a felek kötelesek a szerződést jóhiszeműen végrehajtani ahogy azt rögzítették, csak egyező akarattal térhetnek el, tényleges teljesítésre kötelesek előfordulásai: vételi jog, letét, kölcsönszerződés, ajándékozási szerződés, haszonkölcsön, biztosítás, életbiztosítás, tartási, életjáradéki szerződés B9 A SZOLGÁLTATÁS MÁSRA BÍZÁSÁNAK SZABÁLYAI 1/ Általános szabályok 3. személy részéről felajánlott teljesítés: a jogosult köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, és nem igényel olyan szakértelmet, amellyel a 3. személy nem rendelkezik; kötelezett hozzájárulás nem szükséges ha 3. személynek tv-es érdeke van a teljesítéshez; teljesítés jogkövetkezményei felelősség a közreműködőért: aki kötelezettsége teljesítéséhez, joga gyakorlásához mást (megbízott, alvállalkozó) vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős, GK 18. gazdálkodó szervezezek közötti szerződésszegés esetén a fél a kötbér és kártérítés alól mentesülhet, ha a szerződésszegés sem neki, sem a közreműködőnek nem róható fel 2/ Egyes szerződések vállalkozási típusú szerződések: o vállalkozás: allválalkozót igénybe vehet, mt.-ért mint sajátjáért felel, jogosulatlan igénybevétel: minden kárért felelős, ami enélkül nem következett volna be o kutatás: csak megrendelő hozzájárulásával (nem kell, ha eredmény elérése a cél) o fuvarozás: másra bízhatja egyetemlegesen felelősek (kivéve: megbízó jelölte ki) megbízási típusú szerződések: o megbízás: mást igénybe vehet, ha ehhez a megbízó hozzájárult / megbízás jellegével együtt jár / megbízó károsodástól való megóvása, felelősség alakulása o szállítmányozás: más szállítmányozóért közvetlenül felel, kivéve ha megbízó utasította o letét: más őrizetébe nem adhatja, kivéve ha letevő beleegyezett / károsodástól megóvás használati kötelmek: bérlet, haszonbérlet, haszonkölcsön B10 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI 1/ A szerződés megerősítését célzó biztosítékok: a kötelezett teljesítési készségét fokozzák foglaló: szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül, pénzösszeg vagy más dolog, rendeltetése tűnjön ki a szerződésből, meghiúsulásért felelős személy az adott foglalót elveszti, kapott foglalót kétszeresen adja vissza, ellenértékbe beleszámít; kárátalány jelleg kötbér: kötelezett pénzösszeg fizetésére kötelezi magát, ha felróhatóan nem vagy nem szerződésszerűen teljesít, csak írásban, szankciós jelleg, rendhagyó kárátalány jelleg, alapja és mértéke: kikötött ellenszolgáltatás, járulékos jelleg, pénztartozásra: késedelmi kamat jogvesztés kikötése: írásban megállapodhatnak, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszt egy szerződéses jogot vagy kedvezményt, tipikus: részletfizetési kedvezmény megvonása tartozás elismerése: jogcím nem változik, de bizonyítási teher megfordul a jogosult javára 2/ A teljesítési képesség biztosítékai: a teljesítés fedezetére lekötött vagyon értékek óvadék: pénzen, bankszámlakövetelésen, értékpapíron, egyéb pénzügyi eszközön, szerződéssel és átadással, felek megállapodhatnak, hogy a jogosult használhatja és rendelkezhet vele, kielégítés megnyíltakor követelését közvetlenül kielégítheti zálogjogok: ld. B11. tétel jogok átruházása, mint engedmény: pl. a felek valamilyen követelés átruházást kötik ki bankgarancia: meghatározott feltételek, pl. esemény beállta / elmaradása / okmányok benyújtása esetén határidőn belül bizonyos összeghatárig fizetést teljesít kezesség: ha a kötelezett nem teljesít, a kezes teljesít, csak írásban, járulékos jelleg, fajtái: egyszerű/sortartó, készfizető; megtérítési igény
B11 A ZÁLOGJOG FOGALMA ÉS FAJTÁI 1/ Általános szabályok abszolút hatályú dologi biztosíték, a jogosult a pénzben meghatározott követelésének biztosítására a zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, járulékos jelleg: ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál egyetemes zálogjog: ugyanannak a követelésnek a biztosítására több zálogtárgyat terhel a zálogjog alanyai: zálogjogosult, követelés kötelezettje, zálogkötelezett (dologi kötelezett) tárgya: minden birtokba vehető dolog, átruházható jog/követelés, zálogtárgy hasznai alapítása: szerződés, jsz., bírósági és más hatósági határozat érvényesítése: bírósági határozat alapján végrehajtás útján, rangsor elve, kivételek megszűnése: követelés kielégítésével, megszűnésével, zálogtárgy epusztulásával, stb. 2/ A zálogjog fajtái jelzálogjog: zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, jogosult használni, hasznosítani, köteles épségét megőrizni; ingatlan csak így lehet elzálogosítani, alapítás, megszűnés keretbiztosítéki jelzálog: meghatározott jv.-ból vagy jogcímen keletkezik, legmagasabb összeg meghatározása, új kötelezett belépése, megszűnésének speciális esete vagyon terhelő jelzálog: j.sz. / j.sz.n.g.t. vagyonának egészén vagy részén, érvényesítés kézizálogjog: szerződés + átadás, 3. személy kezéhez is, csak dolog egészére alapítható zálogjog jogon és követelésen: körülírással / bejegyzéssel, osztható köv.-n is önálló zálogjog: kivétel a járulékosság alól, jogosult kizárólag a zálogtárgyból elégíthető ki B12 A KÉSEDELEM ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 1/ A késedelem általános szabályai A kötelezett késedelme A jogosult késedelme Esetei teljesítési idő eltelt (szerz.-ből, szolg. rendeltetéséből következő) / jogosult felszólítására nem teljesít felajánlott teljesítést nem fogadja el / elmulasztja intézkedéseket, nyilatkozatokat / nyugtát nem állítja ki, értékpapírt nem Obj. késedelem Szubj. késedelem teljesítése követelése / elállás érdekmúlás esetén (bizonyítani) pénztartozásnál: késedelmi kamat késedelemből eredő kár megtérítése, kivéve ha kimenti magát / nem menti ki minden kárért felelős (kivéve ha enélkül is bekövetkezett volna) pénztart.: késedelmi kamaton felüli kár adja vissza felelős őrzés költségei, kárveszélyviselés késedelme idejére kamatot nem követelhet késedelemből eredő kár megtérítése / kivéve ha kimenti magát / a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja / 2/ A késedelem különös szabályai vagylagos szolgáltatás: a választás joga a határidő leteltével a jogosultra száll át pénz/értékpapír/okirat: ha a jogosult késik, bírósági letétbehelyezéssel is lehet teljesíteni vállalkozás: számottevő késés nyilvánvalóvá válik megrendelő elállhat + kártérítés fuvarozás: fuvareszköz kiállításával késik, feladó ellálhat és költségei megtérítését kérheti B13 A HIBÁS TELJESÍTÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 1/ A hibás teljesítés fogalma: a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jsz.-ban vagy szerz.-ben meghatározott tulajdonságoknak / szakszerűtlen összeszerelés objektív hibás teljesítés kellék- és jogszavatosság szubj. hibás teljesítés: felelősség, mentesülés: hibát ismerte / ismernie kellett / anyaghiba 2/ Kellékszavatosság materiális hiba 1. lépcső: kijavítás / kicserélés (kivéve ha lehetetlen / aránytalan többletköltség) 2. lépcső: árleszállítás / elállás (ha 1. lépcsőre nincs joga / kötelezett nem vállalta) felek eltérhetnek, kivéve fogyasztói szerz.-ben a fogyasztó hátrányára másik szavatossági jogra áttérhet a jogosult, de kártérítés kifogás közlése: lehető legrövidebb időn belül, fogy.szerz.: 2 hónapon belül megfelelő elévülés: teljesítéstől 6 hónap + nyugvás, állat 60 nap, fogy.szerz. 2 év o objektív elévülési határidő: 1 év, tartós használati cikknél 3 év o fogy.szerz.-nél, ha a hibás teljesítés oka az előző kötelezett: 60 nap 3/ Jogszavatosság jogi hiba (3. személynek a dolgon fennálló joga a ) tulajdonszerzést akadályozza: határidő kitűzése akadályok elhárítására + biztosíték követelése; elállás és kártérítés; ha 3. személynek kiszolgáltatja: eladótól kártérítés tulajdonszerzést korlátozza: határidő kitűzésével tehermentesítés követelése, fennmaradó összeg visszatartása, határidő letelte maga tehermentesítheti ha a tehermentesítés lehetetlen / aránytalan költségű elállás és kártérítés / vételár-csökkentése a teher átvállalása fejében felróható hibás teljesítés esetén kártérítés B14 A SZERZŐDÉS EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE 1/ Felmondás ex nunc: a szerződést a jövőre nézve szünteti meg a másik félhez intézett nyil.-tal fajtái: jsz.-n alapuló / szerződésen alapuló, azonnalra / felmondási időre, rendes / rendkívüli közüzemi szerződés: a szolgáltató csak jsz.-ban meghatározott esetekben mondhatja fel kutatási szerződés: a határozatlan időre kötöttet csak 6 hónapra lehet felmondani bérlet: bérbevevő azonnali felmondása: szavatossági igényi elállás helyett; bérbeadó azonnali felmondása: nem rendeltetésszerű használat / bér nem fizetése; határozatlan: 15 napra mg. haszonbérlet: 6 hónapi felmondással a gazdasági év végére, más dolog: 1 hónap; haszonbérbe adó azonnal felmondhat rongálás, épség-veszélyeztetés esetén, írásban érvényes letét: letevő bármikor, letéteményes 15 napra megbízás: megbízó bármikor azonnal, de köteles helytállni a megbízott által vállalt kötelezettségekért; megbízott is bármikor, de elegendő idő legyen a megbízónak bizomány, kölcsönszerződés, biztosítás, p.j.t., építőközösség, haszonkölcsön 2/ Elállás ex tunc: a szerződést visszaható hatállyal számolja fel a másik félhez intézet nyil.-tal nincs lehetőség irreverzibilis szerződés esetén; ha a használati kötelem tárgyát már átadták; ha a tevékenység kifejtését megkezdték; ha az időszakos szolg.-t nyújtották szerződésen alapuló elállás: érdekmúlásra tekintettel / bánatpénz ellenében jsz.-n alapuló elállás: o A/ objektív elállás: szállítás, vállalkozás, fuvarozás, kölcsön o B/ szankciós elállás: késedelem, hibás teljesítés, részletvétel, vállalkozás, fuvarozás o C/ körülmények változásán alapuló: vagyoni viszonyok megváltozása, előszerződés, jsz. változtatása, ingyenes szerződés, letét, kölcsön
B15 A TULAJDONÁTRUHÁZÁSI SZERZŐDÉSEK 1/ Adásvételi szerződés fogalma: eladó köteles a dolog tul.jogát a vevőre átruházni és a dolgot átadni, a vevő átvenni és a vételárat megfizetni; ingatlanról írásban; tárgya: forgalomképes dolog tájékoztatás: a dolog lényeges tulajdonságairól, dologgal kapcsolatos követelményekről költségviselés: eladó és vevő mit visel?; jogszavatosság: ld. B13. tétel; megtekintésre/próbára vétel: eladó nem szavatol a hibákért, melyeket vevő felismerhetett minta szerinti vétel: eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni elővásárlási jog: kapott ajánlat közlése a jogosulttal magáévá teszi szerz. létrejön visszavásárlási jog: adásvételivel együtt írásba foglalni, max. 5 évre, visszavásárlási ár vételi jog: írásban, egyoldalú nyil.-tal megvásárolhatja, max. 5 évre, clausula rebus részletvétel: írásban kiköthető az elállás / részletfizetési kedvezmény megvonásának joga 2/ Csere: dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása, adásvétel szabályait megfelelően 3/ Lízing: lízingbeadó: dolog birtokbaadása, használati és hasznosítási jogokat azonnal, tulajdonjogot később; lízingbevevő: használati díj, kárveszély és költségek 4/ Szállítás: szállító: a dolog átadása később időpontban, megrendelő: átvétel és vételár megfizetése, elállási jog, készre jelentés, teljesítés, minőségmegvizsgálás, továbbküldés 5/ Mg. termékértékesítés: termelő: meghat. mennyiségű maga termelte (gt.: nem) termény, termék, saját nevelésű, hízlalású állat átadása későbbi időpontban, megrendelő: átvétel és vételár megfizetése; csak írásban; teljesítés elősegítő szolgáltatás, teljesítés, több évre is, fedezeti vétel 6/ Közüzemi szerződés: fogyasztó számára folyamatosan és biztonságosan közüzemi szolgáltatás 7/ Kölcsön: tartalma, teljesítés megtagadása, hitelező felmondása 8/ Szerencsejáték-szerződés 9/ Ajándékozás: tartalma, teljesítés megtagadása, visszakövetelési jog B17 A HASZNÁLATI KÖTELMEK Dologbérlet Lakásbérlet Haszonbérlet Haszonkölcsön fogalma: időleges használatba adás + bérfizetés ugyanez lakással, nem lakás céljára szolgáló helyiséggel mg. földterülettel / más hasznot hajtó dologgal dolog ingyenes használatba adása és visszaadása alakiságok önkormányzati, mg. földterület állami lakást írásban használat: kellék- és jogszavatosság, rendeltetésszerű és szerz.szerű használat, ellenőrzési jog, követelés, felmondás terhek, költségek: fenntartással járó és szükséges kiadások követelése, közterhek albérlet: csak a bérbeadó engedélyével, felelősség az albérlő mt.-ért bér: időszakonként havonta előre a hó előre, felmondás 15. napjáig zálogjog hátralékos bér erejéig megszűnés: idő eltelt, elpusztult, felmondás (rendes/ rendkívüli) visszaadás visszatartás, elvitel r.sz. használatra alkalmas állapotban írásban, hat. jh. rendes gazdálkodás szabályai szerint, termőképesség felújítás és javítás / közterhek mg. föld alhaszonbérbe adása semmis időszakonként utólag, vis maior hátralékos haszonbér erejéig mg. haszonbérletet 6 hónapra, más: 1 hó termelést folytatni lehessen felelősség a rend.- és szerz.szerű haszn.-ért fenntartás minden költsége csak a kölcsönadó engedélyével idő eltelt, halál, visszaadás, felmond bármikor, nem tagadható meg B16 A VÁLLALKOZÁSI / MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS Vállalkozási szerződés eredmény-kötelem: valamely dolog tervezése, elkészítése, feldolgozása, munkával elérhető más eredmény kötelezése díjazás: ha jsz. másként nem rendelkezik, a díjazás teljesítéskor esedékes kockázatviselés: ha a lehetlenné válás mindkét fél érdekkörében: díj arányos része, vállalkozó érdekkörében: nincs díj, megrendelő érdekkörében: összeg-levonás költségek: vállalkozó a munkát saját költségén végzi el, gazdaságos és gyors befejezés zálogjog: vállalkozót a díj biztosítására a birtokába került vagyontárgyakon utasítási jog: megrendelő utasítása szerint eljárni, alkalmatlan anyag, célszerűtlen/szakszerűtlen utasítás figyelmeztetni 3.személy igénybevétele: ld. B9. tétel tájékoztatás: akadályértesítési kötelezettség megszűnés: megrendelő / vállalkozó elállása Megbízási szerződés gondossági kötelem: megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni megbízó díjfizetésre köteles a szerződés megszűnésekor, ha az ügy természetéből, ill. a jv.-ból az ingyenesség következik megbízott díjat akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre; ha az eredmény a megbízottnak felróhatóan maradt el: díjcsökkentés költségek megbízót terhelik, megbízott előlegezésre nem köteles, elszámolás megbízottat költségei és djíkövetelése biztosítására a birtokába került vagyontárgyakon a megbízó utasításai és érdekei szerint teljesíteni, csak akkor térhet el, ha érdeke megköveteli; célszerűtlen/szakszerűtlen utasítás ld. B9. tétel tev.-éről, ügy állásáról, teljesítésről tájékoztatni megbízó felmondása / megbízott felmondása B18 A VISSZTERHESSÉG 1/ Visszterhesség vélelme (főszabály, megdönthető vélelem) a szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, ha a szerz.-ből más nem következik kivétel: ingyenesség vélelme, pl. magánszemélyek között kamat nem jár, közeli hozzátartozók közötti tartási szerződés ingyenes 2/ Az egyenértékűség, értékarányosság védelmét szolgáló intézmények visszterhesség vélelme (ld. előbb); feltűnő értékkülönbség megtámadása; uzsorás szerz. tilalma túlzott mértékű foglaló, kötbér, jogvesztési kikötés, bánatpénz bírósági mérséklése 3/ Kivételek A/ ingyenes szerződések: jogszerűen egyensúlyhiányosak, pl. ajándékozás, haszonkölcsön B/ szerencseelemet tartalmazó szerződések: jogszerűen egyensúlyhiányosak tartási és életjáradéki szerződés: szolg. és ellenszolg. arányossága bizonytalan; szerződés tartalma: másik fél megfelelő eltartása, időszakosan pénzösszeg / terménymennyiség ellensúlyozó elemek: annyiban száll át, amennyiben a tartás az ellenszolg.-t nem fedezi; telki teher, clausula rebus sic stantibus alkalmazása biztosítási szerződés: a szerződő fél által nyújtott tartás felülmúlja a kapott szolgáltatás ellenértékét, ha nincs biztosítási esemény az arányosság bizonytalan felelősségbiztosítás: a biztosító mentesítse olyan kár alól, amelyért jsz. szerint felelős ellensúlyozó elemek: biztosító oldalán szerencseelem látszólagos / biztosító visszkereseti joga (törvényi engedmény) / tájékoztatási kötelezettség / kárenyhítési, kármegelőzési kötelezettség / módosítási lehetőség / felmondás korlátai / túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás esetén pro rata térítés, tartamengedmény visszakövetelése, visszavásárlási összeg kifizetése szerencsejáték-szerződések: vagyonszerzés reményének nyújtása
B19 KÁRTELEPÍTÉS A POLGÁRI JOGBAN B20 A KIMENTŐ FELELŐSSÉGI RENDSZER 1/ Kártelepítés: gazdasági forg.-ban, mindennapi életben keletkező károkat ki viselje két végpontja: kárviselés kármegosztás, kárelosztás kártérítés, kártalanítás 2/ Kárveszélyviselés tulajdonos viseli a kárt, aminek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni több személy életét vagy vagyonát fenyegető veszély során keletkező kár viselése 3/ Kártérítés: a kárt a károkozó viseli, feltételei: kár, okozati összefüggés, jogellenesség, vétkesség; mentesül, ha bizonyítja: úgy járt el, ahogy az adott helyzetben ált. elvárható 4/ Kártalanítás: kárt a károkozó viseli, de a károkozás nem jogellenes tulajdonos földjére való belépés, szomszédos föld használata szükséghelyzet: tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgában kárt tegyenek ingatlan időleges használatának tűrése, használati jog szerzése kisajátítás: teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás 5/ Kármegosztás: 1. kárenyhítési kötelezettség elmulasztása esetében 2. veszélyes üzemi felelősség körében: ha a kár a károsultnak felróható 6/ Kárelosztás 1. közjogi: egészségügyi ellátás, táppénz, egészségbiztosítási járulék 2. magánjogi: a károsultak kockázatközössége a vagyonbiztosítás és baleset- és életbiztosítás; a károkozók kockázatközössége a felelősségbiztosítás 1/ Károsultnak kell bizonyítania kárt, károkozó magatartását, kettő közötti okozati összefüggést úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható 2/ Kivételek: ajándékozás, szállodai felelősség, kávéházak, ruhatárat működtetők felelőssége 3/ Kimentő okok (károkozónak kell bizonyítania) jogellenesség és felróhatóság megdönthető vélelme alól kell kimentenie magát károsult közrehatása kármegosztásnak van helye, ha a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget a károsult; a károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek mt.-ért felelős jogellenesség hiánya o szükséghelyzet: tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgában kárt tegyenek o károsult beleegyezése: ha a károkozás társ.-i érdeket nem sért vagy veszélyeztet o jogos védelem: jogtalan támadás/fenyegetés elhárítása a szükséges mértékben o jogos károkozás: kártalanítás jár, pl. kisajátítás felróhatóság hiánya: általános alakzat: úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható; feltétele: vétőképesség, hiánya: belátási képesség hiánya (bírói gyakorlat: 10-12 év alatt) vagy fogyatékos, speciális alakzatok: veszélyes üzem, felelősség olyan személyek károkozosáért, akiknek belátási képessége hiányzik/fogyatékos, stb. méltányosság: a kárért felelős személy mentesítése a kár megtérítése alól, kivételesen alkalmazható B21 MÁS SZEMÉLYÉRT VALÓ DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG 1/ Felelősség olyan személyek károkozásáért, akinek belátási képessége hiányzik / korl. felelősségre nem vonható, helyette gondozója felel (általános kimentéssel) PK 39. veszélyes üzem közben elháríthatatlan külső okként kárt okozott üzem folytatója mentesül a felelősség alól, elhárítható közrehatás: üzem folytatójának teljes felelőssége nincs gondozó / gondozó nem felelős kivételesen ráterhelhető a kár nem hivatkozhat a belátási képesség hiányára az, aki ezt maga okozta belátási képességgel rendelkező kiskorú felróhatóan okozta egyetemlegesen felelős a kötelességeit felróhatóan megszegő gondozóval 2/ Alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és a megbízott károkozása harmadik személynek m.v.-nyal összefüggésben okozott kárért a munkáltató a felelős munkáltató a Mt. szerint követelhet megtérítést államigazgatási jogkörben okozott kár: ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható megbízott által okozott kár: 3. személlyel szemben a megbízóval egyetemlegesen felelős 3/ Épületekről lehulló tárgy által okozott kár épület hiányosságából, épületrészek leválásából keletk. kár: épület tulajdanosa a felelős, kimentés: építkezési / karbantartási szabályokat nem sértették meg + általános kimentés épületre kifüggesztett tárgyak leeséséből keletkező kár: akinek érdekében kifüggesztették lakásból kidobott, kiejtett, kiöntött tárgy által okozott kár: lakás bérlője / helyiség használója felelősség közös használatú helyiség esetén: épület tulajdonosa, károkozó egyetemlegesen 4/ felelősség gt. vezető tisztségviselője károkozásáért: társaság a felelős 5/ szállodai felelősség: ld. B20. tétel B22 VESZÉLYES ÜZEM ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT VALÓ FELELŐSSÉG 1/ Veszélyes üzemi felelősség tárgyi felelősség: aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megéríteni; akkor is felel, ha vétkesség nem terheli bírói gyakorlat szerint: gépjármű, gépi gazdasági üzem, villamos energiát átalakító üzem, robbanóanyag, sugárzó anyag, mérgező anyag, lőfegyver, építkezés stb. két esetköre a Ptk.-ban: 1. környezetet veszélyeztető tevékenység: ingatlan tulajdonosa és használója egyetemlegesen felel; 2. vadállat tartása (nem: vadon élő állat tartása!) 2/ Üzembentartó: akinek érdekében a tevékenység folyik, üzemet fenntartja, tartósan üzemelteti, üzemre vonatkozó döntéseket meghozza, különleges védekezésre köteles 3/ Kimentő okok (tárgyi felelősség) elháríthatatlan ok + veszélyes üzemen kívül álló ok pl. erőhatalom, károsult közrehatása, harmadik személy elháríthatatlan cselekménye felelősség korlátozása és kizárása semmis; 3 éves elévülési határidő 4/ Veszélyes üzemek találkozása egymás közötti viszonyukban az általános szabályok alkalmazandók egyiknek sem róható fel, de az egyikük körében bekövetkező rendellenesség ő felel mindkét félnél rendellenesség mindkettő maga viseli felróhatósága arányában üzemi balesetről külön törvény PK 40. közös károkozók a károsulttal szemben akkor is egyetemlegesen felelnek, ha a kárt több személy fokozott vesszéllyel járó tevékenysége okozta, és a károsult az egyik házastársa
C1 AZ ÖRÖKLÉS FOGALMA C2 KIESÉS AZ ÖRÖKLÉSBŐL 1/ Öröklés: ember vagyonában halál esetére bekövetkező egyetemes jogutódlás emberhez, mint természetes személyhez kapcsolódik halál, mint jogi tény önmagában kiváltja tulajdonos személyében alanyváltozás szükségszerű jogutódlás: nincs uratlan vagyon 2/ Örökös: akinek az örökhagyó egész hagyatékát, ill. meghatározott hányadát juttatja egész hagyaték értékének jelentős részét (1/5) kitevő egy vagy több vagyontárgy, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a hagyatéki terhekben is osztoznia kell hányad szerint öröklő több örökös: örököstárs örökös lehet természetes személy, jogi személy, j.sz. n. g.t. 3/ Végintézkedésen alapuló és törvényes öröklés kapcsolata végintézkedés: végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás öröklés rendjét a végintézkedés határozza meg törvényes öröklésnek van helye, ha a végintézkedés a hagyatékot nem meríti ki / nincs végintézkedés / nem érvényesülhet végrendelet: kifejezett nyilatkozattal kizárható benne a törvényes öröklés; kifejezett nyilatkozat hiányában is, ha ez az örökhagyó feltehető akarata öröklési szerződés: örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösövé teszi halál esetére szóló ajándékozás: ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az örökhagyót túléli, ld. C7. tétel 1/ Az öröklés feltételei 1. örökhagyó halála: halál / holtnak nyilvánítás / halál tényének bírói megállapítása 2. öröklési képesség (= p.j. jogképesség): minden jogalany, jogképes személy, szervezet 3. örökhagyó túlélése: mivel elhunyt személynek nincs jogképessége 4. kiesési ok hiánya (ld. következő pont) 2/ Kiesési okok általában relatív hatású, kivétel: lemondás speciális esete 1. örökhagyó túlélése (ld. öröklés feltételei) 2. külön élő házastárs, bejegyzett élettárs kiesése öröklés megnyílásakor életközösség nincs, nem is lett volna visszaállítható életközösség megszakadása előtt tett végintézkedés: kivételesen örökölhet (feltételek) 3. érdemtelenség: nem vehető figyelembe, ha megbocsátotta; okok: örökhagyó életére tört / végakarat nyilvánítását megakadályozta / meghiúsította / megkísérelte örökös életére tört hagyatékban részesülés céljából 4. lemondás az öröklésről: örökhagyóval kötött írásbeli szerződés megtámadható; alapesetben a kötelesrészől lemondásra és mások kiesése folytán növekvő hányadra is kiterjed 5. az örökség visszautasítása: örökség megnyílta után; állam nem; visszautasításról lemondás 6. kizárás: kizárható, aki törvényes örökös vagy azzá válhat, kifejezett nyil.-tal / mellőzéssel 7. kitagadás: a kitagadottnak nem jár kötelesrész; feltétel: ok megjelölése; okok: érdemtelenség / örökhagyó vagy egyenesági rokonai, ht.-a, bejegyzett élettársa elleni súlyos bcs. / tv.-es eltartási köt. megsértése / erkölcstelen életmód / jogerősen 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztésre ítélték C3 A LESZÁRMAZÓK TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSE; OSZTÁLYRABOCSÁTÁS 1/ A leszármazók törvényes öröklése törvényes örökös elsősorban a gyermek (fogamzás időpontjától örökölhet, ha élve születik) gyermek az apa után örököl, ha a családjogi státusz tisztázott apaság vélelmét megalapozhatja: fogamzási idő alatt házasság / teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat / anya utólagos házasságkötése / bírói ítélet házasságon belül és kívül született gyermek egyenlő arányban örököl helyettesítési elv: több gyermek fejenként egyenlő részben örököl kiesett gyermek helyén annak gyermekei örökölnek egyenlő részben 2/ Osztályra bocsátás: a törvényes öröklés kiegészítő rendje cél: azonos öröklési helyzetben lévő rokonok ténylegesen is azonos részt kapjanak osztályra bocsátani: ingyenes adomány tiszta értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, ha a hozzászámítást kikötötte, vagy feltehető, hogy ezért adta kivétel: szokásos mértékű ajándék, arra rászorult leszármazóknak nyújtott tartás számítás: (ingyenes adományok + hagyaték) / örökösök száma osztályrabocsátott érték ha az osztályra bocsátott érték eléri /meghaladja az illető örökrészét, őt figyelmen kívül kell hagyni s így kell felosztani (újra) a hagyatékot a többi örökös között 3/ Örökbefogadással kapcsolatos sajátos öröklési szabályok az örökbefogadott az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl leszármazó és ht. hiányában az örökbefogadó, ill. annak rokonai örökölnek, ennek hiányában az örökbefogadott vér szerinti rokonai örökbefogadott a törvény szerint örököl vér szerinti rokonai után (kivétel: titkos örökbefogadás) kettős öröklési jogi kapcsolat C4 A HÁZASTÁRS TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSE; AZ ÖZVEGYI HASZONÉLVEZET 1/ A házastárs törvényes öröklése ha leszármazó nincs, a házastárs, bejegyzett élettárs örököl (állagörökös) özvegyi jog: az örökhagyó örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét (birtoklás, használat, hasznok szedése), amit egyébként nem ő örököl feltétele: az örökhagyó halálának időpontjában házasság fennállása az özvegyi jog problémái: gyakran nem képes biztosítani a ht. tisztes megélhetését özvegyi jog terjedelme: új házassággal (de élettársival nem) / halállal megszűnik özvegyi jogok versengése: ugyanarra a vagyontárgyra egymást követően két özvegyi jog 2/ Az özvegyi jog korlátozása: csak a leszármazók kérhetik terjedelme: ht. szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve örökéségét, vagyonát, jövedelmét 3/ özvegyi jog megváltása: mind a ht., mind az örökösök kérhetik PK 84. indokolt esetben elutasítható a kérelem / felek megállapodhatnak lakásra, berendezési és felszerelési tárgy megváltásában, de ezt nem lehet kérni a bíróságtól a megváltás következtében a házastárs állagörökös lesz, a ht.-at a megváltásra kerülő vagyonból a leszármazókkal szemben egy gyermekrész illeti meg, ági öröklés esetén az ági vagyon 1/3-a ha az özvegy /valamennyi leszármazó kéri: az egész hagyatékra vonatkozó gyermekrészre, ha nem valamennyi leszármazó kéri: csak a kérelmező örökrészére terjed ki a megváltás a megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a közjegyzőnél kell kérni lehet korlátozást és megváltást egyszerre is kérni
C5 A FELMENŐK, AZ OLDALÁGI ROKONOK TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSE 1/ szülői (első) parentéla: teljes parentéla, öröklési csoport leszármazók és ht. hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egzenlő résyben kiesett szülők helyén ennek leszármazói (mint a gyermek helyén annak leszármazói) ha nincs leszármazó, egyedül a másik szülő, ill. annak leszármazói örökölnek 2/ nagyszülői (második) parentéla: még ez is teljes parentéla ha az első parentéla teljesen kiüresedik; helyettesítési elv itt is érvényesül nagyszülőpár: külön öröklési csoportot képez 3/ távolabbi felmenők: fejenként egyenlően, csonka parentéla, mert nincs oldalági öröklés 4/ ági öröklés (cél: családi vagyon eredeti családi ágon történő maradása) ági vagyon: sajátos háramlási rend szerint öröklődő vagyon (vs. szerzeményi vagyon) ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamely felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyon ági öröklés alá esik testvértől vagy annak leszármazójától örökölt / szerzett vagyontárgy is, ha az a testvér vagy leszármazója vagyonában már ági természetű volt ági öröklés nem vonatkozik: 1. ági vagyontárgyra, ha a halálkor nincs meg (pótlásnak, megtérítésnek nincs helye) / 2. ági vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra / 3. szokásos mértékű ajándékra / 4. 15 évi házasság után a túlélő házastárssal szemben a szokásos berendezési, feleszerelési tárgyakra bizonyítani: aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt ági öröklés rendje: szülő örökli, ami róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra / kieső szülő helyén leszármazói / nagyszülő / távolabbi felmenő természetben kell kiadni / bíróság elrendelheti a pénzben való kiadását C7 A VÉGINTÉZKEDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 1/ Végrendelet érvénytelensége csak megtámadás útján lesz érvénytelen bizonyítási teher a megtámadón csak az hivatkozhat rá, aki maga örökölne vagy tehertől mentesülne (pl. törvényes örökös) bármikor érvényesíthető az igény, mivel tulajdoni igények nem évülnek el a megtámadás relatív hatályú csak annak érvénytelen, aki megtámadta 1.1. végrendelkezési képesség hiánya: cselekvőképtelen személy NEM, korl. cselképes csak közvégrendelet / vak, írástudatlan írásbeli mvgr. NEM, néma, süketnéma szóbeli NEM 1.2. végrendeleti akarat fogyatékossága: tévedés, téves feltevés, meghiúsult várakozás, jogellenes fenyegetés, ha enélkül nem tette volna meg, de: érvényes, ha azt utóbb jóváhagyja 1.3. akaratnyilvánítás hibája: nem a tv.-ben megszabott alakban / nem személyesen tett / két vagy több személy egy okiratba foglalta (kivétel: ht.-nak közös öröklési szerződése) 1.4. végrendelet tartalma miatt: meg nem fogant személy örökössé nevezése / érthetetlen, lehetetlen, ellentmondó feltétel / jogellenes felfüggesztő feltétel, jogellenes bontó feltétel érvénytelenség következményei: a vr. sikeres megtámadója lesz az örökös: követelheti, hogy az álörökös adja ki a hagyatéki vagyont, jogalap jóhiszemű nélküli birtoklás szerint számoljon el; részleges érvénytelenség: csak akkor hat ki az egészre, ha az örökhagyó így rendelkezik favor testamenti: akarati elv szerint kell értelmezni vr. lehetőleg érvényben maradjon 2/ öröklési szerződés érvénytelensége eltérések: ld. C6. tétel 3/ halál esetére szóló ajándékozás: ajándékozás szabályai, de a szerződés alakiságaira az öröklési szerződés szabályai; csak olyan juttatásra érvényes, amely vr. esetében hagyomány lenne C6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS, A VÉGINT. TARTALMA 1/ A végintézkedés végintézkedés: gyűjtőneve mindazon jogilag mengedett formáknak, amelyekben az örökhagyó vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezhet fajtái: végrendelet / öröklési szerződés / halál esetére szóló ajándékozás 2/ végrendelet / öröklési szerződés összehasonlítása 1oldalú jogügylet / 2oldalú jogügylet (szerződés) nincs ellenszolgáltatáshoz kötve / tartás vagy életjáradék (visszterhes) bármikor visszavonható / egyoldalúan nem lehet eltérni tőle nem szükségszerű eleme az örökösnevezés / öröklési szerződésnek igen szóbeli is lehet / csak írásban tanú vagy más közreműködő, ezek hozzátartozójának szóló juttatás érvénytelen (kivéve: saját kezű írás és aláírás vagy 2 tanú) / szerződéses örökös részvétele természetes öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat alkalmazni (pl. tanúk), kivéve: korl. csel.kép személy öröklési szerződése / saját kézírással készült 3/ a végintézkedés tartalma örökösnevezés: egy vagy több örökös; örökös fogalma ld. C1. tétel, még meg sem fogant személy nem nevezhető örökössé; megdönthető vélelem az egyenlő részesedésről helyettes örökösnevezés: a kiesett személy helyére más nevezhető örökössé; ha a kiesett egyben tv.-es örökös is, kiesése esetére leszármazója törvényes helyettes örökös; utóörökös nem nevezhető (eseménytől, időponttól függ), de utóhagyományos igen (feltételtől, időponttól függ) növedékjog: örökhagyó úgy nevezett több örököst a hagyatékra, hogy ezzel a tv.-es öröklést kizárja, és egy örökös helyettes örökös nélkül esik ki, a többiek része arányosan növekszik C8 A KÖTELESRÉSZ ALAPJA, MÉRTÉKE, FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZÉRT 1/ A kötelesrészre jogosultak kötelesrész: legközelebbi rokonok / ht. minimumrészesedése az örökhagyó vagyona terhére kötelmi jogi igény (elévülés); kötelesrészre jogosult nem örökös, hanem hagyatéki hitelező leszármazó, házastárs, szülő ha törvényes örökös vagy végintézkedés hiányában az lenne 2/ A kötelesrész alapja: hagyaték tiszta értéke (kivétel: hagyományok és meghagyások) + örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke (kivétel: özvegyi haszonélvezet) nem tartozik ide: 15 évnél régebben juttatott, kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőző juttatás, szokásos mértékű ajándék, ht.-nak és arra rászorultnak tartás kötelesrészi kapcsolat: házasságkötés (első, ha több volt) / gyermek fogamzása 3/ A kötelesrész mértéke leszármazó, szülő: annak fele, ami neki mint tv.-es örökösnek járna ht.: haszonélvezeti jog korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja 4/ Betudás: kötelesrész kielégítésére szolgál amit a jogosult a hagyatékból kap, örökhagyótól ingyen kapott, ha azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani ha kiesett, leszármazók kötelesrészébe be kell tudni amit ő és a kiesett felmenő kapott örökhagyó a betudást elengedheti, de más jogosult kötelesrészét nem sértheti 5/ Felelősség a kötelesrészért: 1. elsősorban a hagyatékban részesedő személyek / 2. örökhagyó által a halált megelőző 15 éven belül megadományozottak / több személy: juttatásaik figyelembe vehető értéke aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, nem felel a jogosult a juttatásnak csak azon részével felel, amely törvényes örökrészét meghaladja 6/ A kötelesrész kiadása: minden teher és korlátozás nélkül (kivéve: özvegyi korlátozott haszonélvezet) / követelhető pénzben való kiadása is / természetben jár ha ez volt az örökhagyó akarata
C9 FELELŐSSÉG A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT 1/ Az örökös felelőssége a hagyatéki tartozásokért az ingyenesen szerző örökös felel csak az örökhagyó tartozásaiért (öröklési szerődés: nem) 2/ Hagyatéki tartozások (előbb álló csoport megelőző az utóbb állókat) az örökhagyó illő eltemetésének költségei csak ha nem terhel mást hagyatéki (szükséges) költségek: hagyaték megszerzése, biztosítása, kezelése örökhagyó tartozásai: az örökhagyó halálakor fennálló jogviszonyból követelések, kivéve ha a halál a szerződés / követelés megszűnését eredményezte kötelesrészen alapuló követelések: a kötelesrésze jogosult ugyanis nem örökös hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségek 3/ Az örökös felelősségének korlátozottsága az örökös a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel ha nincs a birtokában egyéb vagyonával öröksége erejéig, de vagyontárgyak, amelyek nem kerültek birtokába, érvényesíthetetlen jogok és egyéb követelések, átvett vagyontárgyak meg nem lévő hasznai csak akkor, ha ezektől neki felróhatóan elesett 4/ Az örököstársak egyetemleges felelőssége a hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind utána szokásos mértékű ajándék (dolog vagy jog): csak akkor, ha mástól nem hajtható be 5/ Az özvegyi jogosult helyzete: tűrni köteles a hitelezői igények kielégítését, kivéve: hagyományon és meghagyáson alapuló követelések, korlátozott haszonélvezet 6/ A hagyatéki tartozások kielégítése az örökös által: sorrend megtartása nélkül is kielégítheti, ha biztosan van rá fedezet; zálogjogosult teljes kielégítése; ismeretlen tartozások felhívás 7/ A hagyományos felelőssége a hagyatéki tartozásokért: jogalap nélküli gazdagodás szerint C11 HITELEZŐVÉDELEM 1/ A korlátolt felelősség áttörése Gt. 50-51. kft. és rt. jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére, aki ezzel visszaélt korlátlan és egyetemleges felelősség, bt. kültagjára is alkalmazni egymást követő 2 üzleti évben sem rendelkezik a kötelező jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével 2. beszámoló után 3 hónapon belül tőkeinjekció 60 NB átalakulás, megszűnés 2/ Általános rendelkezések Gt. 5. : korlátlan helytállási köt.-ek halmozódásának tilalmai Gt. 13. (4): apporfelülértékelés tilalma ötéves jogvesztő határidőn belüli helytállás Gt. 16. : ha az előtársaság cégbejegyzési kérelmét elutasítják köteles működését megszüntetni, ki nem elégített köt.-ekért a vt.-k korlátlan és egyetemleges felelőssége Gt. 17 (3): a cégnyilvántartási adatok nyilvánossága a bejegyzést követően Gt. 30 (1): gt. fizetésképtelenségével fenyegető helyzet vt.-k a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni, ezzel kapcsolatos felelősség Gt. 54. : minősített befolyásszerző tartósan hátrányos üzletpolitikája biztosíték adására kötelezhető; felszámolás korlátlan és teljes felelőssége megállapítható elismert vállalatcsoport: az uralmi szerződésben gondoskodni a hitelezők jogainak védelméről; biztosíték-követelés; tájékoztatás kérése a végrehajtásról; szakértő kirendelése jogutód nélküli megszűnés: fennmaradt követelés 5 évig érvényesíthető a volt taggal szemben kkt., bt. beltag korlátlan felelősség / bt. kültag, kft., rt. korlátolt felelősség átalakulás közös szabályai: hitelezőknek szóló felhívás, biztosíték-követelés kkt.: korlátlan-egyetemleges felelősség; a tagok perlése; hitelezői felmondás, távozó tag kft.: törzstőke min. összege, pótbefiz., kifizetések, fizetésképtelenség, törzstőke-leszállítás C10 A TÁRSASÁGOK 1/ A társaságok főszabály szerint: közös, üzletszerű gazd. tev. folytatására létrehozott jogalanyok közös: min. 2 tag (kivétel: rt. és kft.): külföldi és belföldi természetes és jog személyek, j.sz.n.g.t. üzletszerűség, alapítási engedélyhez köthető, jogalanyiság, formakényszer 2/ A társaságok fajai, osztályozása történeti: római societas (többalanyú szerz.) / germán Gesamthand (szervezett vagyonközösség) teoretikus: személyegyesítő (szaktudás) / vagyonegyesítő (vagyoni érdekek) jogi természet: gazdasági (gazdasági tev.) / magánjogi (p.j.t., nonprofit gt.) jogalanyiság: jogi személyiségű (kft., rt.) saját tulajdona lehet, korlátlan jogügyleti és perképesség, tagjaitól elkülönülten jogképes / jogi személyiség nélküli (kkt., bt., p.j.t.) jogforrás: Ptk. (p.j.t.), Gt. (kkt., bt., kft., rt.), egyedi törvényben szabályozott (pl. koncessziós társ.) 3/ A társaságok jogi szabályozása szűkebb értelemben: Ptk., Gt. egyes társaságokra vonatk. szabályai (történeti áttekintés, tematikai gazdagság, a szabályozás mélysége, szabályozás szemlélete) társasági jog és cégjog: Gt. anyagi jog, Ctv., Csődtv. eljárásjogi rendelkezések tágabb értelemben: Ptk.-n és Gt.- n kívüli pénzügyi, vám- és adószabályok funckionális értelemben: munkajog, számviteli jog, cégeljárás, közigazgatási jog 4/ A társasági jog alapelvei társulási szabadság (korlát: formakényszer, egyes gazdasági tev. meghat. formában) társult tagok egyenlősége (korlát: term. személy egyidejűleg csak egy gt.-ben lehet korlátlanul felelős tag, kkt. és bt. nem lehet gt. korlátlanul felelős tagja, költségvetési szerv sem) cégnyilvánosság: a cégjegyzékben szereplő adatokat, tényeket, jogokat hitelesen tanúsítja bírói kontroll: cégbíróság (törvényességi fü.) / rendes bíróság (felülvizsgálat) / választottbíróság C12 A G.T.-K VAGYONÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1/ Közös szabályok alapítás: valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges; ez lehet pénzbeli / nem pénzbeli hj. (dolog, vagyoni értékű jog / követelés); tv. a kettő arányát meghatározhatja; apportfelülértékelés tilalma; határidőig teljesítés, ha nem tagsági jv. megszűnése átalakulás: csak ha a tsz.-ben vállalt hozzájárulást teljesítették, vagyonmérleg-tervezet elfogadása 2/ A kkt. vagyonára vonatkozó szabályok egyik tag sem köteles hozzájárulását növelni / kiegészíteni; nem követelheti vissza nyereség és veszteség megoszlása a hj. arányában, societas leonina tilalma társaságtól megváló taggal való elszámolás: tagsági jv. megszűnésekor fennálló állapot szerint ötéves jogvesztő határidőn belüli felelősség a tartozásokért; meghalt tag örököse is 3/ A kft. vagyonára vonatkozó szabályok törzstőke: tagok törzsbetéteinek összessége; min. 500E Ft, lehet pénzbeli / nem pénzbeli hj. értékelése: könyvvizsgáló / saját nyil.; törzsbetét min. 100E ft, 10E-rel osztható bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli hj. felét kell befizetni pótbefizetések, kifizetések, osztalékfizetés és osztalékelőleg teljesítésének feltétele és módja rendkívüli közgyűlése összehívásának esetei; törzstőkeemelés szabályai; megszűnéskori elszámolás 4/ A részvénytársaság vagyonára vonatkozó szabályok törzsrészvények > alaptőke 50%-a; pénzbeli hj. 25%-a, nem pénzbeli 100%-a kell a benyújtásig kifizetések, osztalékfizetés és osztalékelőleg teljesítésének feltétele és módja saját részvény megszerzésének feltétele és szabályai; rendkívüli közgyűlés esetei alaptőke felemelése és leszállítása; nyrt. vagyonára vonatkozó szabályok
C13 KISEBBSÉGVÉDELEM A TÁRSASÁGI JOGBAN 1/ A kisebbségvédelem funkciója: piaci egyensúly fenntartása, menedzsment károkozása 2/ A kisebbség fogalma: szavazatok legalább 5%-ával rendelkező tagok (összszavazat / leadható szavazat alapján) relatíve kógens szabály tsz. kisebb hányadnak is megadhatja e jogokat 3/ A kisebbséget megillető jogok: 1/ legfőbb szerv összehívása: bármikor kérhetik; ha az ügyvezetés nem tesz eleget, 30 NB a cégbíróság hívja össze, költségeket a kisebbség előlegezi, egyéb feltételeket biztosítja 2/ közgyűlési napirend felvételéhez való jog: szavazatok min. 1%-a kell; határozati javaslatot is 3/ a társaság ügyvezetésének vizsgálatára irányuló indítvány megtétele: utolsó 2 év ügyvezetésének eseményét, pl. a minősített befolyásszerző tartósan hátrányos üzletpolitikáját a könyvvizsgáló vizsgálja meg üléstől 30 NB kérelem, társaság előlegezi a költségeket 4/ a társaság ügyvezetésének ellenőrzése: zrt. kisebbsége fb. létrehozását kérheti 5/ elismert vállalatcsoporthoz tartozó társaság esetén 5.1. tájékoztatáshoz való jog: legalább évente az uralmi szerződés végrehajtásáról 5.2. legfőbb szerv összehívása kezdeményezésének joga: ha az uralmi szerződésben foglaltak lényeges vagy ismételt megsértését észlelik; szakértő kirendelését is kérhetik 6/ rt. vagyonának védelmében: kérhetik a cégbíróságtól, hogy a jogellenes kifizetések visszafizetéséről határozzanak 7/ rt. közgyűlésének főszabály szerinti megtartásához fűződő jog: alapszabály kimondhatja, hogy nem tartható konferencia-közgyűlés, ha ezt a kisebbség kéri, és hogy írásos döntéshozatal helyett tartsanak közgyűlést a határozattervezetek megtárgyalására 4/ mindenkire vonatkozó szabály: 1 részvényhez kapcsolódó szavazati jog a normál max. 10x-e C15 A KKT., BT. TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, TAGOK FELELŐSSÉGE 1/ Közkereseti társaság legalább 2 tag korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett üzletszerű közös gazd. tev. a társaság belső jogviszonyai: egyik tag sem köteles hj.-át növelni / kiegészíteni, nem követelheti vissza; nyereség és veszteség a vagyoni hj. arányában oszlik meg; societas leonina tilalma; tag személyesen közreműködhet, ezért díjazás illetheti meg a tagok gyűlése, határozathozatal: minden tag számára biztosítani kell a részvételi jogot; tsz.- ben állapítják meg a részletes szabályokat; bármely kérdést ¾-el a tagok gyűlése hatáskörébe utalhatnak; ülés tartása nélkül is, írásban; tagoknak azonos mértékű szavazat; egyhangú szavazat kell a tsz. módosításához, átalakuláshoz, megszűnéshez üzletvezetés, képviselet: mindegyik tag időbeli korlátozás nélkül jogosult, vétójog a társaság külső jogviszonyai: a társaság köt.-éiért elsősorban a társaság felel, másodsorban a tagok saját vagyonukkal egyetemlegesen és korlátlanul; tagok perlése, hitelezői felmondás a tagság megszűnése: hj. nemteljesítése / közös megegyezés / kizárás / felmondás (rendes / azonnali) / részesedés átruházása / tag halála vagy megszűnése / jsz.-ba ütközik elszámolás: megváló taggal a jv. megszűnésekor fennálló állapot szerint; forgalmi érték felelősség: öt éven belül a ki nem elégített tartozásokért, meghalt tag örököse is a társaság megszűnése: 1 tag 6 hónapon belül új tag nincs; jogutód nélküli megszűnés 2/ Betéti társaság: beltag felelőssége korlátlan, kültagé korlátozott (vagyoni betét erejéig) bt. működése: kkt.-ra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha tv. másként nem szól kültag jogai, köt.-ei: üzletvezetésre, képviseletre nem jogosult, csak ha egy tag maradt; tagok gyűlésében részt vehet; korábbi beltag volt: öt évig felelős a tartozásokért valamennyi beltag és kültag kiválása: 6 hónap után megszűnik C14 A VT.-K, A GT. TÖRVÉNYESSÉGÉT BIZTOSÍTÓ JOGINTÉZMÉNYEK 1/ Vt.: ügyvezetés: döntések amik tv. vagy tsz. alapján nem tartoznak a legfőbb szerv hatáskörébe jogok: csak term. személy (kivéve: kkt., bt.), csak személyesen; munkaviszony / megbízási; feladatát önállóan látja el tagok által nem utasítható (kivéve: egyszemélyes társaság) kizáró okok: priusz, foglalkozástól eltiltás, megszüntetés (3 év), felszámolás (5 év) megbízás keletkezése: legfeljebb öt évre, elfogadás; újraválaszthatók, visszahívhatók tilalmak: részesedés szerzése hasonló cégben, hasonló ügyletek kötése (kivéve: tsz. megengedi) kötelezettségek: cégbírósági bejelentések, titoktartás, tag felvilágosítása a társaság ügyeiről munkavállalókkal szembeni munkáltatói jogok, 3. személlyel szembeni képviselet, cégjegyzés felelősség: a társaság felelős a vt. által 3. személynek okozott kárért; ált. elvárható gondosság, gt. érdekeinek elsődlegessége / hitelezők érdekeinek elsődlegessége; közös károkozás; felmentvény megszűnés: lejárat / visszahívás / kizáró ok / lemondás / halál / külön tv. cégvezető: munkavállaló, vt. szabályok alapján irányítja a társaság működését 2/ Fb.: kötelező: nyrt. (kivéve: igazgatótanács) / kisebbség kéri / köztulajdon / mv. létszáma 3-15 tag; testületként jár el, határozatképesség; döntéshozatal; ügyrend ellenőrzés: beszámoló csak a fb. jelentés birtokában, legfőbb szerv összehívása és napirendi javaslat a törvényesség helyreállításáért; tagok; ügydöntő fb.; mv.-k képviselői 3/ Könyvvizsgáló: ellenőrzési feladatok; törvényességi feladatok: ld. fb. 3/ A vezető tisztségviselők egyes társaságoknál: kkt. minden tag időbeli korlát nélkül, vétójog; bt. kültag nem, csak ha egy tag; kft. egy vagy több ügyvezető, tagjegyzék, taggyűlés összehívása; rt. 3-11 tagú, elnök választása;beszámoló előterjesztése; közgyűlés összehívása 4/ Egyéb: alapítás bejegyzése / törvényességi fü. / tsz. érvénytelenségének megállapítása / társasági határozatok bírósági felülvizsgálata / tag kizárása iránti per C16 A KFT. ALAPÍTÁSA, SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE 1/ A kft. alapítása tag vagyoni felelőssége a kft.-vel szemben a vagyoni betét erejéig korlátozott tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni személyegyesítő jelleg tsz.: tartalmazza egyes tagok törzsbetéteinek mértékét, a szavazi jog mértékét gt. alapításának ált. szabályai (11-12. ), vagyoni hj. (13-14. ), előtársaság (Gt. 15-16. ) törzstőke = tagok törzsbetéteinek összessége: lehet pénzbeli hj. (bejegyzési kérelem benyújtásáig min. 50%-át be kell fizetni) / nem pénzbeli hj. (100%-át szolgáltatni, ha eléri a törzstőke 50%-át) min. 500.000 HUF, egyes törzsbetét min. 100.000 HUF, 10.000-rel osztható legyen ügyvezető köteles bejelenti a vagyoni hj.-k teljesítését tagok nem mentesíthetők a befizetés alól, beszámításnak, visszakövetelésnek nincs helye 2/ A kft. szervezete és működése taggyűlés: legalább évente 1x összehívni, kizárólagos hatáskör: pl. beszámoló jóváhagyása, osztalékelőleg elhatározása, elővásárlási jog, tsz. módosítása, törzstőke felemelés-leszállítás határozatképes: min. tözstőke fele / leadható szavazatok többsége képviselve van összehívás: ügyvezető feladata; rendkívüli: saját tőke a törzstőke felére vagy fizetésképtelenség jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei; ügyvezető és egy hitelesítő tag aláírása; határozatok könyve határozathozatal taggyűlés tartása nélkül: ha a tsz. így rendelkezik; írásban, min. 8 nap a döntésre ügyvezetés: társ. ügyinek intézése és tv.-es képviselete; lehet tag / 3. személy; tagjegyzék 3/ Egyéb szabályok megszűnés: ¾-es határozat; vagyon felosztása: hitelezők, pótbefizetések, tagok kifizetése egyszemélyes kft.: alapítással/üzletrész megszerzéssel; alapító okirat; induló tőke: min. 100 E HUF / nem pénzbeli 100%-a; taggyűlés helyett a tag dönt, ügyvezetőt írásban értesíti
C17 AZ ÜZLETRÉSZ FOGALMA, ÁTRUHÁZÁSA, BEVONÁSA, FELOSZTÁSA 1/ Az üzletrész fogalma: tagok jogait és a társaságból őket megillető hányadot testesíti meg azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok (tsz. kivételt tehet) minden tagnak csak 1 üzletrésze lehet; 1 üzletrészen lehet közös tulajdon közös képviselő 2/ Az üzletrész átruházása társaság tagjaira szabadon (kivéve: saját üzletrész); tsz.-ben elővásárlási jog biztosítható 3. személyre csak ha a törzsbetét befizette (+tsz.-ben beleegyezéshez köthetik); itt és bírósági vh.-nál a tag, társ., kijelölt személy elővásárlási joga, jog átruházása semmis átruházó tagsági jogai és köt.-ei a megszerzőre szállnak át; írásbeli szerződés 3/ Az üzletrész öröklése tag halálával / megszűnésével átszáll a jogutódra (tsz. kizárhatja) jogutód nélküli megszűnés 3 hónapon belül vagyonrendezési eljárás ht.-i közös vagyon: bíróság a nem tag ht.-nak adásvételin kívüli jogcímen adhat részesedést 4/ Az üzletrész felosztása: 1. átruházás / 2. megszűnt tag jogutódlása / 3. öröklés / 4.ht. közös vagyon megosztása esetén; taggyűlés hj.-a szükséges; törzsbetét legkisebb mértéke; tsz. kizárhatja 5/ Saját üzletrész: társ. a törzstőkén felüli vagyonából veheti meg; tilos ha osztalékfizetés sem lehet; nincs szavazati jog és osztalékjog; 1 éven belül eladni / tagoknak átadni / bevonni 6/ Az üzletrész bevonása: 1. tagsági jogviszony 14. miatti megszűnése / 2. tag jogutód nélküli megszűnése / 3. öröklés (ha a tsz. az átszállást kizárta); csak ha a tsz. megengedi; taggyűlési határozattal; törzsbetét megszűnik, értékével a törzstőkét csökkenteni kell; az üzletrész értékesítése: a tagságát 14. miatt elvesztett, ill. a tag bírósági kizárása esetén C19 A RÉSZVÉNY FOGALMA, ELŐÁLLÍTÁSA, TÍPUSAI, FAJTÁI 1/ A részvény fogalma tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír funkciók: alaki legitimáció, kifogáskorlátozás névérték / kibocsátási érték / hányadrészvény 2/ A részvény típusai, fajtái (5 részvényfajta, 4 részvényosztály, egyéb) 1. törzsrészvény: min. az alaptőke 50%-a legyen 2. elsőbbségi részvény; ezen belüli részvényosztályok biztosíthatnak: osztalékelsőbbséget: adózott eredményből mást megelőzően / kedvezőbben likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget: jogutód nélküli megszűnés esetén szavazatelsőbbséget: többszörös (max. 10x) szavazat / többségi határozat vt. vagy fb. tag kijelölésének elsőbbségét: igazgatóság max. 1/3-ára; nyrt. nem! elővásárlási jogot: kibocsátott / átruházni kívánt részvényekre 15 NB, nyrt. nem! 3. dolgozói részvény: ingyenesen vagy kedvezményes áron, max. alaptőke 15%-áig 4. kamatozó részvény: adózott eredményből meghat. kamatra jogosít 5. visszaváltható részvény: max. az alaptőke 10%-áig részvényosztályon/részvényfajtán belül több részvénysorozat (azonos jogok, köt.-ek) átváltoztatható kötvény: kérésre részvénnyé átalakítani, jegyzési jogot biztosító kötvény 3/ A részvény előállítása: nyomdai úton vagy dematerializált úton, nyomdai átalakítása nyomdain feltütetni: cégnév, székhely, sorszám, sorozat, névérték, első tulajdonos, stb. részvénykönyv: részvényes adatait; átruházás és jogok gyakorlása csak ha ide bejegyezve nyrt.: csak dematerializált, utolsó 2 részvényfajta nem, átruházás nem korlátozható C18 AZ ÉRTÉKPAPÍR FOGALMA, FAJTÁI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK 1/ Az értékpapír fogalma okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem átruházni, sem érvényesíteni, sem bizonyítain nem lehet Ptk. 338/A. (1): kötelmi jogi papírok normatív definíciója; 338. /B.: értékpapírok normatív definíciója; Ptk. 338/A. (2): bemutatási záradék; Ptk. 338/D. : tul.jogról, más jogról is lehet csak olyan okirat lehet, amit egy speciális jsz. értékpapírnak minősít 2/ Az értékpapír funkciói: 1. kifogáskorlátozás, 2. alaki legitimáció 3/ Az értékpapír átruházása bemutatóra szóló értékpapírok: egyszerű átadással, bemutatási záradék forgatható értékpapírok: forgatással, nyomdai értékpapír teljes vagy üres forgatmány útján névre szóló rekta-papír: átruházási nyilatkozattal (cedálás) 4/ Az értékpapír fajtái és csoportosításuk alanyi jog természete: dologi jogi / kötelmi jogi / tagsági jogviszonyt megtesítő átruházás módja: bemutatóra szóló / forgatható / névre szóló rekta-papír / igazoló papír lejárata: rövid (kincstárjegy) / közép (letéti jegy) / hosszú (befektetési jegy) / lejárat nélküli forgalmazási köre: nyilvános / zártkörű / kizárólag nk.-i / kül- és belföldi / tőzsdén jegyzett / nem kibocsátó: állampapír / más jogi személy által kibocsátott értékpapír külső megjelenés: okirati / dematerializált 5/ Egyéb fogalmak (Tpt.) értékpapír-sorozat, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, sorozatban kibocsátott értékpapír, tagsági jogokat megtesítő értékpapír C20 A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSA 1/ A zrt. alapítása alapszabályban meghatározni (Gt.12. -n kívül): alaptőke, alapítók nyil.-a valamennyi részvény átvételére, kibocsátandó részvények, első igazgatóság, könyvvizsgáló, közgyűlés összehívása pénzbeli hj.: bejegyzési kérelemig min. 25%-át, többit a bejegyzéstől számított 1 évig nem pénzbeli: ha alaptőke 25%-át eléri, a kérelemig 100%, ha nem: 25%, többit 5 éven belül részvényutalvány: bejegyzés előtt vagyoni hj.-ról szóló forgalomképtelen okirat (nem értékpapír) ideiglenes részvény: bejegyzést követően a teljes befizetésig kibocsátott forgalomképes értékpapír egyszemélyes rt.: alapító okirat; bejegyzési kérelemig nem pénzbeli hj.-t 100%-ban 2/ A nyrt. alapítása alapítási tervezet: alapítók rögzítik a társaságra és alapításra vonatkozó feltételeket kibocsátási tájékoztató: befektetőknek szánt információ, amellyel megítélhető a kockázat PSZÁF megvizsgálja: elutasítja / jóváhagyja tájékoztató közzététele részvényjegyzés: aluljegyzés (visszafizetni) / jegyzési garancivállalás (befektetési szolgáltató) / tervezett alaptőkének megfelelő jegyzés / túljegyzés allokáció (ha kikötötték) PSZÁF-nak bejelenteni: a jegyzés eredményét 5 NB alakuló közgyűlés: jegyzés zárónapjától 60 NB (ha nem: visszafizetés); határozatképes, ha az alaptőke több mint 50%-át jegyző részvényes jelen van; részvényjegyzők kötelesek a jegyzés alkalmával fizetett összeget a részvények névértékének 25%-ára kiegészíteni alapszabály: zrt. alapszabályának tartalmi követelményei (nem kell: alapítók nyil.-a, átruházás korlátozása, első vezérigazgató neve; kell: első fb. tag neve)
C21 A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE C22 BEFOLYÁSSZERZÉS A GAZADASÁGI TÁRSASÁGOKBAN 1/ A zrt. szervezete és működése közgyűlés: rt. legfőbb szerve, a részvényesek összessége o kizárólagos hatásköre: ¾-es döntés: alapszabály megállapítása és módosítása, működése forma megváltoztatása, átalakulás és jogutód nélküli megszűnés, részvénysorozati jogok megváltoztatása, részvényfajták, osztályok átalakítása, alaptőke felemelése és leszállítása; szótöbbséges: beszámoló jóváhagyása, stb. o összehívása: igazgatóság, legalább évente 1x, szükség esetén rendkívüli, meghívók o határozatképes: szavazatok több mint 50%-a jelen / nem megismételt közgyűlés o tsz. alapján közgyűlés tartása nélkül, írásban is határozhatnak, 8 nap a döntésre ügyvezetés: igazgatóság (testület) 3-11 term. személy / vezérigazgató; feladatai: jelentéstétel, üzleti könyvek vezetése, beszámoló előterjesztése, stb. 2/ A nyrt.szervezete és működése közgyűlés legfőbb szerv o hatásköre bővebb: 1- vt.-k, fb. tagok hosszú távú díjazásának irányelvei, 2. audit bizottság megválasztása, 3. beszámoló jóváhagyása o összehívása: 30 nappal előtte hirdetmény útján, befolyásszerző maga is o részvénysorozathoz kapcsolódó jog hátrányos megváltoztatása: ha az érintettek hj. ügyvezetés: igazgatóság / igazgatótanács: egységes irányítási rendszer, igazgatóság és fb. egyben, 5-11 term. személy, többsége legyen független személy; kötelező: felügyelő bizottság (kivéve: ig.tanács); audit bizottság: 3 tagú, feladatai: beszámoló véleményezése, javaslattétel a könyvvizsgáló személyére, könyvvizsgáló ellenőrzése C23 A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁTALAKULÁSA 1/ Az átalakulás közös szabályai kényszerrel végrehajtani nem lehet; f.a. v.a. gt. nem alakulhat át 2 lépcsős döntés: o 1. döntés az átalakulás megindításáról: átalakulási szándék rögzízése, milyen típusú átalakulás, milyen társasági forma legyen, vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek; ki akar tag lenni; tájékoztatni a mv.-i érdkképviseleti szerveket o 2. döntés az előkészített átalakulás véglegesítéséről: tervezetek elfogadása, döntés a joghatások beálltáról (legkésőbb kérelem benyújtásától 90 nap); létrejövő új társaság cégbejegyzési kérelmének benyújtása 60 NB jogelőd társ. köt.-ei a jogutód társ.-ra szállnak át egyetemlegesen / megosztott módon és korlátlanul; jogelőd gt. tagok csak akkor felelhetnek, ha a jogutód nem tudott helytállni 2/ Egyesülés: Tpvt. szabályait is alkalmazni kell, 2 lépcsős döntés első döntést követően egyesülési szerződés tervezetének előkészítése, kötelező tartalma második döntés során az egyesülési szerz. elfogadása, egybeolvadás, 8 NB közzététel összeolvadás: egyesülő társaságok megszűnnek, vagyonuk a létrejövő új gt. jogutódra száll; tilos a saját és kölcsönös részesedés értékét figyelembe venni beolvadás: beolvadó gt. megszűnik, annak vagyon a változatlan gt. jogutódra száll 3/ Szétválás: két vagy több társaságra válnak szét (egyszemélyes is); 2 lépcsős döntés: szétválási szerződést a szétváló társ.-ok tagjai kötik meg egymással, ennek kötelező tartalma második döntés során a szétválási szerz. elfogadása, 8 NB közlemény közzététele 4/ Rt.-k átalakulására vonatkozó különös szabályok 1/ A minősített többséget biztosító befolyásszerzés kft.-ben vagy zrt.-ben annak tagja az alapítást követően minősített többséget biztosító befolyást szerez, köteles 15 NB a cégbíróságnak bejelenteni elmulasztja törvényességi fü. intézkedés minősített többség: ellenőrzött társ.-ban közvetlenül/közvetve a szavazatok 75%-a 60 napos jogvesztő határidőn belül bármely tag kérheti részesedése megvételét piaci értéken tartósan hátrányos üzletpolitika biztosíték, törvényességi fü.; felszámolás korlátlan fel. 2/ Elismert vállalatcsoport összevont éves beszámoló készítésére köteles uralkodó tag és a meghatározó befolyással ellenőrzött társaság uralmi szerződéssel működhet így; meghatározó befolyás: szavazati többség (hányad/megállapodás), vt./fb. többség megválasztása 2 lépcsős döntés: 1. legfőbb szervek egyszerű szótöbbséges döntése hitelezővédelem, kisebbségvédelem 2. uralmi szerződés elfogadása: gondoskodni az ellenőrzött tagok és hitelezők jogainak védelméről, egységes üzleti koncepció érdekében együttműködés módjáról egységes üzleti célokat szolgáló eszközök: utasítási jog / személyi döntések, összeférhetetlenségi szabályok mellőzése / vt. felelősségének mércéje hátrányok kiegyenlítése: tájékoztatási köt. (uralmi szerz. vh.-ról) / uralkodó tag legfőbb szervének összehívása / szakértő kirendelése / cégbíróság felügyeleti jogköre tényleges vállalatcsoport: uralkodó tag és ellenőrzött társ. már min. 3 éve így működik 3/ Befolyásszerzés nyrt.-ben a céltársaságban a PSZÁF által jh. nyilvános vételi ajánlat útján, kötelező: x < 25 % / 33% ajánlati ár kiszámítása, a céltársaság ügyvezető szervének különleges eljárása vételi ajánlat elfogadása, ellenajánlat, áttörés, vételi és eladási jog befolyásszerzés önkéntes vételi ajánlat útján, felügyeleti együttműködés JEGYZETEK
Könnyed tanulási módszerek: http://konnyedtanulas.blogspot.com