GÚTAI HíRÖZÖN független közéleti havilap 2008. december 2009. január VI. VII. évfolyam, 12. 1. szám A TARTALOMBÓL: Ismét Bécsben v Új tervek a gútai egyházi gimnáziumban v Százszorszép v Együttmûködés a szülõkkel v Elsõsök avatása v Lassan dönteni kell v A nagy per v Anya-nyelv-tanulás Iskolaválasztás, beíratás Nem könnyû manapság jó szülõnek lenni. A versengések korát éljük, ahol évrõl évre szebb, hangzatosabb, még modernebb pedagógiai és pluszprogramokkal csábítanak bennünket nemcsak az iskolák, hanem egyre több óvoda is. Talán ez utóbbival nincs is annyi gond, hiszen a legtöbb szülõ ösztönösen érzi, hogy az a legjobb ovi, ahol békén hagyva nevelik a gyermeket, és fõ programnak a játékot hirdetik meg. PaedDR. CSÜTÖRTÖKI ERZSÉBET De mi a helyzet az iskolákkal? Itt a nyakunkon az iskolaválasztás határideje, és még mindig fogalmunk sincs, mit szeretnénk jobban: azt, hogy a jelenlegi rohanó világunkkal együtt rohanva, széleskörû tudással felvértezve, már az alapiskolában pályára állítsuk, helyzetbe hozzuk utódunkat, vagy azt, hogy legyen szép és felhõtlen gyerekkora, görnyedés és stresszelés nélkül. Vagy mindkettõt egyszerre, de az meg hogyan lehetséges? Ha figyelembe veszszük az alábbi szempontsort, és ez alapján hozzuk meg a döntésünket, talán kicsit könnyebben rátalálhatunk a legmegfelelõbb megoldásra. Az iskolaválasztás két fõ kérdése valóban a mikor és a hol, azaz az iskolaérettség eldöntése, és a megfelelõ iskola fellelése. Ezek együttes mérlegelése után írathatjuk be az apró embert az elsõ osztályba. (Gútán a beíratás 2009. január 29-én, 30-án és 31-én lesz). Az iskolaérettségrõl nagyon fontos tudni, hogyan értékel a szakember. Három szempontcsoport alapján vizsgálja a gyermek képességeit: 1. Fizikai szempontok. Legfontosabb a jó erõnlét és a megfelelõ méret: követelmény a látás és a hallás megfelelõ fejlettsége, a kisgyermeki testi jellegzetességek kezdõdõ változása (karcsúsodás, fogváltás), és az egyik oldal dominanciája. (Folytatás az 5. oldalon) Cseppek a tudomány tengerébõl Immár harmadik alkalommal adott otthont iskolánk, a gútai Nagyboldogaszszony 8-éves Magyar Tannyelvû Egyházi Gimnázium a Cseppek a tudomány tengerébõl elnevezésû rendezvénynek. E tudományos nap keretein belül igyekszünk közelebb hozni a diákokhoz a legújabb kutatások, kísérletek eredményeit elõadások, bemutatók, kiállítások formájában. Idén a fizika, a földrajz, a csillagászat és a biológia területén szaktekintélyeknek számító elõadókat hívtunk meg, hogy megosszák kutatásaik eredményeit iskolánk tanulóival, valamint a helybeli iskolákból, a komáromi Marianumból és az érsekkétyi alapiskolából érkezett diákokkal. Mindnyájan nagy érdeklõdéssel vártuk dr. Várkonyi Péter matematikust, a budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanárát, hiszen egy új találmánnyal, a magyar Gömböc nevet viselõ, egy súlyponttal rendelkezõ testtel ismertette meg a hallgatóságot. Szoboravató Óriási meglepetés és megtiszteltetés érte iskolánkat, a gútai Corvin Mátyás Alapiskolát 2008. december 6-án. Kisbér város önkormányzati képviselõi és küldöttsége Dákai József alpolgármester úr vezetésével átadták intézményünknek testvérvárosunk ajándékát, az iskolánk névadójáról készített beltéri szobrot. (Folytatás a 3. oldalon) RNDr. Teleki Aba, PhD. a Konstantín Egyetem fizikusa a fekete lyukkal kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket ismertette, majd a Star Trek filmekbõl ismert trükkök fizikai hátterét, gyakorlati megvalósításukat elemezte a diákok bevonásával. Hajdú Károly repülõgép-szakértõ, a Goldtimer Alapítvány elnöke a magyar vonatkozású repüléstörténeti emlékek kapcsán az oldtimer repülõgépek felújításáról és üzemeltetésérõl tartott elõadást. Az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének tanára, dr. Telbisz Tamás gazdag képanyaggal illusztrált elõadásában az Al-Duna kanyargós útját követve mutatta be a vidék természeti kincseit, valamint szó esett a Széchenyi nevéhez fûzõdõ Al-Duna szabályozásról (és az ennek áldozatul esett települések szomorú sorsáról). (Folytatás a 3. oldalon)

2 GÚTAI HÍRÖZÖN 2008. DECEMBER 2009. JANUÁR Új tervek a gútai egyházi gimnáziumban 2008. szeptember 1-jén életbe lépett az új közoktatási törvény. A 245/2008-as számú jogszabály a szlovákiai közoktatás reformja érdekében lett megalkotva és elfogadva. Az új törvény amellett, hogy komplex módon kezeli és szabályozza az oktatási és nevelési intézmények mûködését, sok változtatást vezetett be. Ezek között szerepel a 161, amely kimondja, hogy szûkíteni kell a nyolcosztályos gimnáziumok létszámát úgy, hogy az ezeket a gimnáziumokat látogató diákok létszáma Szlovákiában ne haladja meg az iskolalátogató tanulók 5%-át. Az oktatási minisztérium véleménye szerint a nyolcosztályos gimnáziumok gombamód elszaporodtak, s ezért vált szükségessé a létszámuk csökkentése. Ezek a változások érintik a komáromi járásban mûködõ három nyolcosztályos gimnáziumot is (a komáromi Selye János Gimnázium nyolcosztályos tagozatát, a komáromi ¼udovít Šulek Gimnázium nyolcosztályos tagozatát és a gútai Nagyboldogasszony Magyar Tannyelvû 8-éves Egyházi Gimnáziumot) méghozzá olyan mértékben, hogy a három gimnázium közül évente kettõ kaphatja meg a Nyitrai Kerületi Iskolaügyi Hivatal engedélyét új osztály megnyitására. Az 1992. szeptember 1-jétõl mûködõ gútai egyházi gimnáziumban csak nyolcosztályos tagozat mûködik, s bár a jövõ iskolaévet illetõen rendelkezik az elsõ osztály megnyitására szóló engedéllyel, a gimnázium vezetõsége már a 2007/2008- as tanévben tervezte az intézmény átalakítását, hogy pedagógiailag és gazdaságilag is a racionalitás elvét követve illeszkedjen be a gútai iskolai hálózat egészébe. Ennek érdekében a gimnázium vezetõsége tárgyalásokat kezdett Gúta városának vezetésével, valamint a gútai II. Rákóczi Ferenc Magyar Tannyelvû Alapiskola igazgatóságával. A tervek szerint a két intézmény összevonásával létrejöhetett volna egy iskolaközpont, amelyet 9- éves alapiskolai és 4-éves gimnáziumi tagozat alkotott volna. Az összevont intézmény a törvény szerint Gúta városának fenntartói jogkörébe tartozhatott volna, ami a gimnázium egyházi státuszának elvesztését is elõirányozta. A város önkormányzata részérõl nem volt elég erõs és egységes akarat az említett terv megvalósításához, így a gimnázium alapítójával, a Nagyszombati Egyházmegyével a tárgyalások már az ügy elején befejezõdtek. A 2008/2009-es tanév elején a gimnázium igazgatója, Priskin Zoltán, 8-éves vezetõi tevékenység után kérte az igazgatói posztról való felmentését, így a gimnázium élén is változások történtek. Az igazgatóságot Decsi Katalin, az iskola kémia-biológia szakos tanárnõje viszi tovább 2009. január 1-jétõl. A leköszönõ, valamint az új igazgató együttmûködve az alapítóval, valamint a komáromi Marianum Iskolaközpont igazgatójával, PaedDr. Madarász Róberttel, új terveket készített elõ az egyházi iskola további, hosszú távú mûködését illetõen. (Folytatás az 5. oldalon) Ismét Bécsben 2008 decemberében, a karácsonyi vásár idején a Gútai II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola tanulóinak népes csapata egy izgalmas tanulmányúton vett részt Bécsben. Az osztrák fõváros páratlan szépségû mûemlékeivel, kulturális és történelmi nevezetességeivel az európai turizmus és idegenforgalom kiemelt célállomásai közé tartozik. A világ minden tájáról idelátogató turisták millióit ámulatba ejtik a Habsburgok pompás, barokk stílusban épült uralkodói rezidenciái a Hofburg és a Schönbrunn álomszép palotái, a város szívében álló, õsi, gót székesegyház, a Szent-István dóm, a Városháza és a Parlament monumentális épületei, Mária Terézia királynõ impozáns szoborcsoportozata, valamint a belváros csillogó-villogó sétálóutcái. Magyarként sétálva e csodálatos helyszíneken, lépten-nyomon történelmünk vagy irodalmunk valamely kedves emlékébe botlunk. A Szent-István dóm erkélyérõl hirdetett keresztes hadjáratot Kapisztrán János a török ellen, Hunyadi János megsegítésére. Híres törökverõnk fia, Mátyás király diadalmas hódítóként érkezett Bécsbe, 1485-tõl haláláig innét kormányozta birodalmát. Mária Terézia a magyar köznemesség tehetséges ifjaiból testõrséget szervezett a Burgban, sokuk kiváló íróként és költõként gazdagította a magyar irodalmat. Bécsben született a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István, a napóleoni háborúkat lezáró híres bécsi kongresszus népszerû alakja. A Hofburg és a Schönbrunn termei I. Ferenc József és Erzsébet királyné emlékét idézik. A császári paloták szomszédságában található a Ballhausplatz épülete, az Osztrák-Magyar-Monarchia egykori külügyminisztériuma, ahol Metternich herceg íróasztala mellett valaha Andrássy Gyula gróf irányította a kettõs Monarchia diplomáciáját. Bécs kedves városa volt Krúdy Gyulának, Lovik Károlynak és Márai Sándornak is, mindhárom utazókedvû írónk gyakorta és szívesen idõzött az elõkelõ, arisztokratikus hangulatot árasztó császárvárosban. A felsorolás messze elmarad a teljesség igényétõl, de talán a leírtakból is kiviláglik, hogy Bécs kimeríthetetlen kincsesbánya a történelem, az irodalom, s általában a kultúra és az egyetemes emberi szépség iránt fogékony érdeklõdõ számára. Öröm számunkra, hogy iskolánk mindezt egy élménydús kirándulás keretében idén is elérhetõvé tette tanulóink számára. Vass Árpád, az iskola történelem-szakos tanára Gútai Hírözön ingyenes helyi havilap. Felelõs kiadó: Gúta Város Önkormányzata. Fõszerkesztõ: MAYER János. Szerkesztõbizottság: SZÁNTÓ Zsuzsanna, FINTA Zoltán, Žofia NAGYOVÁ, KÜRTI Endre, Katarína SZABÓOVÁ, FÛRI Ferenc. Tördelõszerkesztõ: SALÁTH Richárd. Korrektúra: BARCZI László. Nyomja: SILVESTER Kft. Regisztrációs szám: OÚ OVVSaZ/2003-4. A szerkesztõség címe: 946 03 Kolárovo, MsÚ, Kostolné nám. 1. Tel.: 035/77 71 753, 77 75 820. Fax: 035/77 75 832. E-mail: janos.mayer@post.sk

2008. DECEMBER 2009. JANUÁR GÚTAI HÍRÖZÖN 3 Cseppek a tudomány... (Folytatás az 1. oldalról) Óriási érdeklõdés övezte Zombori Ottó csillagász, az Uránia csillagvizsgáló nyugalmazott igazgatójának érdekes történetekkel és versidézetekkel tarkított asztronómiai elõadását, aki a világegyetem csodálatos világába kalauzolta el hallgatóságát. A modern technikának és a különféle csillagászati maketteknek köszönhetõen vizuálisan is láthatóvá tette a világûrt a csillagaival, a bolygóival együtt. Zombori Ottó rendkívül szellemes, humorizáló elõadásmódja derûs hangulatot keltett a teremben, felejthetetlen élményekkel gazdagítva minden egyes résztvevõt. Benedek László fotómûvész, a Gömöri Fotóklub elnöke, Az ember és a természet címmel tartott elõadást, majd az érdeklõdõk megtekinthették a mûvész képeibõl rendezett kiállítást is. Iskolánk diákjai is kivették részüket a tudomány népszerûsítésébõl rákmegelõzésre figyelmeztetõ kiállításukkal. A rendezvény sikeréhez a jelenlévõ diákok is hozzájárultak, hiszen aktívan bekapcsolódtak a természettudomány különbözõ területeit érintõ, beszélgetéssel egybekötött elõadásokba, véleményt nyilvánítottak, kérdéseket tettek fel a hallottakkal kapcsolatban. A fiatalok érdeklõdése a bizonyítéka annak, hogy igény van a tudományos jellegû rendezvényekre. Molnár Szilvia és Galo Lukács Tímea Százszorszép Gútán, a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolában, 1988-ban alakult meg a Százszorszép tánccsoport. Fõ mûfaja a színpadi tánc, de szívesen ellátogat a néptánc világába is. Tagjait 6-12 éves gyerekek alkotják. A kis Százszorszépek ismertek nemcsak Gútán, de városunkon kívül is. Számtalan járási, kerületi elsõ helyezést értek el, két alkalommal országos táncversenyt is nyertek. Rendszeresen fellépnek a Ki mit tud? versenyeken és különbözõ kulturális rendezvényeken. Nagy megtiszteltetés volt számunkra a Szlovák Televízió gyermekmûsorának meghívása 1994-ben. De térjünk vissza napjainkhoz. November 21-én harmadik alkalommal szerepeltünk Tótmegyeren (Palárikovo) az amatõr tánccsoportok seregszemléjén, ahol óriási sikert arattunk. Ezen a színvonalas rendezvényen együtt táncoltak, szurkoltak, szórakoztak szlovák és magyar ajkú gyerekek. Büszkék vagyunk arra, hogy tánccsoportunk idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. Köszönetet szeretnénk mondani a szülõknek, nagyszülõknek, barátoknak és a technikusoknak, akik segítettek színpadra állítani a táncokat, varrták a kosztümöket, elkísértek minket a versenyekre, és végigizgulták velünk a fellépéseket. Szabó Ingrid, a tánccsoport vezetõje Szoboravató (Folytatás az 1. oldalról) Hunyadi Mátyás szobrát a fõépület folyosóján a kisbéri alpolgármester és városunk polgármestere avatta fel. A bennsõséges szoboravató hangulatához nagy mértékben hozzájárult a kisbéri Petõfi Sándor Általános Iskola és iskolánk gyermekeinek reneszánsz mûsora. Az ajándékozás után iskolánk és a kisbéri iskola képviselete együttmûködési szándékát terjesztette a két város vezetõsége felé, akik ezt örömmel fogadták. Ezután nemcsak a kultúra, sport és egyéb társadalmi eseményeken találkozik a két város lakossága, hanem az oktatásban is segítjük egymás munkáját. BODIES a kiállítás A Corvin Mátyás Alapiskola budapesti tanulmányi kirándulásáról Felsõ tagozatos tanulóink egy csoportja már nagyon várta december 5-ét, hiszen ezen a napon egy budapesti tanulmányi kiránduláson vehettünk részt. A fõ cél a Vam Design Center nagy sikerû BODIES TESTEK kiállításának megtekintése volt. A kiállítás a reklámok szerint felvilágosít, lenyûgöz és ihletet ad. A kiállítás vagy nevezhetjük anatómiai tárlatnak is, a hatalmas New York-i, londoni, washingtoni, amszterdami és prágai sikere után érkezett Budapestre. Maga a kiállítás valódi emberi testek gyûjteménye. A preparátumokat - testrészeket, szerveket, sõt egész emberi testeket egy új, különleges szilikonos eljárással tartósították, így a látogatók egészen közelrõl és teljes valójukban szemlélhetik meg ezeket. Álmélkodva jártuk körbe a tárlatot, megdöbbentõ volt látni, hogy csontjaink, izmaink, szerveink, idegeink milyen tökéletes egészet - egységet alkotnak. Újra meg újra ráébredtünk, hogy milyen csodálatos, bonyolult, egyforma és mégis különbözõ minden ember. Reméljük, hogy mindenki, aki megtekinti ezt a kiállítást, ezek után jobban odafigyel saját magára, és életmódjával is igyekszik minél jobban megóvni ezt a csodálatos emberi testet. A kiállítás megtekintése után ellátogattunk a karácsonyi vásárba is, ahol hangulatos környezetben nézelõdhettünk, válogathattunk ajándékokat a karácsonyfa alá. Este a karácsonyi díszbe öltöztetett város látképével búcsúztunk Budapesttõl. Kellemesen elfáradva, de sok új élménnyel gazdagodva érkeztünk haza. Mgr. Szabó Andrea

4 GÚTAI HÍRÖZÖN 2008. DECEMBER 2009. JANUÁR Elsõsök avatása a gútai Corvin Mátyás Alapiskolában November 14-én nagy napra virradt a Corvin Mátyás Alapiskola 37 elsõse. Mesés keretek között Mátyás király udvarában (az iskola feldíszített tornatermében) három próbatétel várta õket, és még az egy ráadás, melyek sikeres leküzdése és az ünnepélyes fogadalomtétel után igazi Corvin-iskolásokká avatta õket Mátyás király és az igazgató néni. Az avatás után értékes ajándékot is kaptak, melyet büszkén mutattak mindenkinek. Az elsõ osztályosok izgatottan várták ezt a napot, hisz a nagyobbaktól már hallottak az érdekes, és az utolsó pillanatig titokban tartott próbatételekrõl. Csillogó szemmel figyelték Mátyás királyt, aki az ünnepélyes rész után bekapcsolódott az alsó tagozat szórakozásába, a játékokba és a közös táncmulatságba. A diáknap alkalmából már harmadik alkalommal szerveztük meg az elsõsök avatását, melyen a feladatokat, a próbatételeket mindig a negyedikesek készítik a pedagógusok segítségével és õk segítik, irányítják az izguló, szorongó kisebbeket. Együttmûködés a szülõkkel Nyitott Napok a Corvin Mátyás Alapiskolában A meghatottságban és élményekben gazdag nap sokáig élni fog a gyerekek emlékezetében, melyet még ma is gyakran emlegetnek. Mgr. Dombi Katalin 2008 szeptemberében már hetedszer kezdtük az oktató-nevelõ munkát az iskolaotthonos oktatás keretein belül. Az eltelt 6 év alatt kivívtuk, elnyertük és õrizzük a szülõk bizalmát és elismerését, mivel alsó tagozatos pedagógusaink tanítók és nevelõk egyaránt kitartó munkájukkal folyamatosan bizonyítják ennek az oktatási formának az elõnyeit. A tanítási folyamatba beépített készség- és képességfejlesztõ gyakorlatok, a légzõ- és mozgásos gyakorlatok segítenek a tanulási, írás- és olvasási nehézségek leküzdésében is. Célunk, hogy tanulóink bátran megnyilatkozó, felszabadult gyermekekké váljanak, ezért az órák vezetését, a tevékenységek megszervezését játékos, érdekes módszerekkel tervezzük. A sok játék mögött komoly tanulás rejtõzik, amirõl az iskolaév folyamán több alkalommal nyitott napokon gyõzõdhetnek meg a szülõk és érdeklõdõk. A nyitott napoknak kiemelt fontosságot tulajdonítunk elsõsorban az elsõ évfolyamban, mivel ezeken a napokon az érdeklõdõ szülõk betekintést kaphatnak abba, hogyan folyik a tanítás, miként kapcsolódik bele csemetéjük a munkába, milyenek az elvárások, és figyelemmel kísérhetik, hogyan gyarapodik a tudásuk hónapról hónapra. Azok a szülõk, akiknek több alkalommal lehetõségük van részt venni nyitott napjainkon, minden alkalommal elégedetten, gyermekükre büszkén (a pedagógustól kapott jó tanácsokkal ellátva), és a pedagógus munkáját jobban értékelve távoznak. A szülõk is látják, hogy jó ütemben haladunk a tananyaggal, és amikor a tanulók délután négykor kilépnek az iskola kapuján, valóban szabadok, jöhet a játék, a pihenés és a családdal töltött gondtalan együttlét. Köszönjük az érdeklõdést és minden kedves szülõt arra biztatunk, nyitott napjainkon látogasson el iskolánkba, érdekes élményekben lesz része. Mgr. Dombi Katalin

2008. DECEMBER 2009. JANUÁR GÚTAI HÍRÖZÖN 5 Iskolaválasztás... (Folytatás az 1. oldalról) Az mindegy, hogy bal- vagy jobbkezes a kicsi, de az iskolaérettség feltétele, hogy legyen egy ügyesebb keze, amit többször használ a másiknál. 2. Pszichikai-szociális szempontok. Akkor érett a gyermek az iskolába lépésre, ha képes kapcsolatot létrehozni más gyermekekkel és felnõttekkel is, ha együtt tud bár csak ideig-óráig mûködni másokkal, és ha el tudja viselni, hogy nem mindig õ van a középpontban. Ha rendelkezik érdeklõdéssel bármilyen tevékenység (rajz, zene, labdajáték stb.) iránt, és ha megkezdett tevékenységeit be is fejezi. 3. Szellemi szempontok. A szakemberek szerint érdemes megvizsgálni, mire képes a leendõ elsõs. Az általuk felállított követelményrendszer nagyjából: tudjon rövid verseket, dalokat, meséket megtanulni, memorizálni, ne legyen durva beszédhibája, és képes legyen a szóbeli önkifejezésre egyszerûbb összetett mondatok alkotásával, ismerje a számokat tízig, értse és használja a kisebb-nagyobb, kevesebbtöbb fogalmát, érdeklõdjön a rajzolás, a firkálás iránt: nem a kép minõsége a fontos, hanem maga a rajzolás ténye, és végül legyen leköthetõ a figyelme 10-15 percig. Az iskolaérettségi vizsgálat végeztével a vizsgálatot végzõ pedagógusok véleményt alkotnak és javaslatot tesznek az iskola megkezdésére, vagy még egy év óvodában való eltöltésére. A szülõ ennek alapján döntheti el, beíratja-e a kicsit vagy sem. Érdemes tehát a szakember véleményét meghallgatva és gyermekünk képességeit a lehetõ legobjektívebben megítélve az õ számára legészszerûbb döntést hozni. Az iskolakezdés másik fontos tényezõje, az iskolaválasztás talán még több gondot ró a szülõre. Hogyan, mi alapján válasszuk ki a lehetõ legjobb iskolát? Érdemes minél többet megnézni, a városunkban fellelhetõ összes iskolába menjünk el. Fontos, hogy tájékozódjunk az iskolákban alkalmazott oktatási módszerek, tankönyvek felõl is. Elõbbit iskolaszinten döntik el, hiszen minden iskola saját pedagógiai programot dolgozott ki. Mindig gyanús, ha az iskola azt ígéri, novemberre már írni-olvasni fog az elsõs. Az is gyanús, ha túlságosan sok segédeszközt, tankönyvet akar a tanító velünk beszereztetni. Az igazi színvonalas és testreszabott alsós oktatást ugyanis meg lehet valósítani hiper-szuper beszélõ könyvek és internet nélkül is. Kérdezzük meg, figyeljük meg, hogyan értékelnek az iskolában. Ha már szeptemberben sírva jön haza az elsõs, mert malacot vagy mérges arcot nyomdáztak a füzetébe, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az iskola az egyre inkább idejétmúlt és a nem is korrekt numerikus (jegyekkel való) osztályzást részesíti elõnyben. A szóbeli-írásbeli értékelésbõl ezzel szemben megtudhatjuk, hogy az adott tárgyból miért (nem), hogyan haladt elõre a félév folyamán. Kérdezzük meg, szokott-e gyakran, minden nap házi feladat lenni, és milyen mennyiségû. Netán még a nyári szünetre is adnak házi feladatot? Ha igen, kezeljük fenntartással az ilyen intézményeket, oktatókat. A gyermeknek ugyanis az iskolában kell tanulnia. Ha az iskola után még órákat kell görnyednie a házi feladat meg a lecke fölött, felmerül a kérdés, hogy egyrészt mikor fog játszani, másrészt mit csinált az iskolában?! (Erre bizonyítottan a legmegfelelõbb az iskolaotthonos oktatási forma, mely tehermentesíti a családokat az otthoni tanulás nehézségeitõl.) Gondoljuk át azt is, milyen szellemiségû iskolát válasszunk! Netán humán, reál (mat.), környezetvédõt vagy vallásosat? Ha elkötelezzük gyermekünket egy intézmény mellett, vizsgáljuk meg önmagunkat, képesek vagyunk-e otthon is ugyanezt a szellemiséget képviselni? Mert ha nem, az igen éles konfliktusokhoz vezethet. Másrészt, ha valamilyen okból mégsem Új tervek... válna be a választott intézmény, és úgy döntök, hogy kiveszem a gyermeket az iskolából, hová tud átmenni? Ha leginkább azt szeretnénk, hogy a gyermekünk igazán szeressen iskolába járni, és lelkesedéssel tanuljon, tekintsük a tanító néni személyét fontosnak. Ebben a korban ugyanis a kicsik még nagyon erõsen kötõdnek a felnõttekhez, és ha a tanító képes megszerettetni magát a gyermekkel, úgy nagy a valószínûsége, hogy a kicsi hozzá kötõdõ tevékenységeket, azaz a tanulást is kedvvel, szeretettel fogja végezni. Ezért nagyon fontos, hogy a tanító ne csak nekünk, hanem gyermekünknek is szimpatikus legyen! Törekedjünk õt megismerni, és biztosítsuk, hogy a kicsi is többször találkozhasson vele. Menjünk el a nyílt napra, és ne csak a tanító arcát figyeljük, hanem az osztályban ülõ gyerekekét is! Azt is kérdezzük meg, hogyan fegyelmez, hogyan jutalmaz a tanerõ. Figyeljük meg, honnan származik a tekintélye: tartanak-e tõle a gyerekek, vagy rajongással csüngenek minden szaván. Ismerkedjünk meg a napközis vagy a délutános tanító nénikkel is a fentebb leírt alapossággal. Ne higgyük, hogy az õ személyük kevésbé fontos, hiszen naponta több órát lesznek jelen gyermekeink életében. Végezetül maradt a legfontosabb tudnivaló: akármilyen meglepõ, tény, hogy gyermekünk pályafutását, sikerességét az életben nem elsõsorban az iskola határozza meg hanem a családja. M. Oyeyele nyomán összeállította: PaedDr. Csütörtöki Erzsébet, a Corvin M. AI igazgatónõje (Folytatás az 1. oldalról) A tervek szerint a 2009/2010-es tanévtõl alapiskolai elsõ osztályt és óvodát indít az iskola. Ennek megvalósítása érdekében nyújtott be kérvényt a gimnázium alapítója Gúta városának önkormányzatához. A kérvény az alapiskola megnyitásához állásfoglalást, az iskolai klub, valamint az óvoda megnyitásához pedig beleegyezést kér az önkormányzattól. A városi önkormányzat elutasító magatartása esetén az alapiskolai elsõ osztály, valamint az óvoda a komáromi Marianum Iskolaközpont kihelyezett tagozataként fog megnyílni, s a 2010/2011-es iskolaévben válik majd a Nagyboldogasszony Magyar Tannyelvû Egyházi Gimnázium jogi részévé. A nyolcosztályos gimnáziumi rendszer pedig idõvel négyosztályos formává alakul át. Sokan kétkedve és ellenségesen nyilatkoznak az új tervekkel kapcsolatban, ami egy részrõl természetes védekezésnek is felfogható, viszont látva az elõzményeket, meg lehet állapítani, hogy az újonnan megnyitandó egyházi alapiskola és óvoda nem csupán egy lesz a gútai alapiskolák és óvodák sorában, hanem egy olyan intézmény, amely lehetõséget biztosít a gútai és Gúta környéki embereknek, hogy gyermekeiket keresztény szellemben taníttathatják és vallásos nevelésben részesíthetik. Az említett lépéseknek nem az a célja, hogy megossza a gútai magyar tannyelvû alapiskolákat, sokkal inkább az, hogy alternatívát és lehetõséget kínáljon azok számára, akik gyermekük neveltetésében a keresztény szellemiséget választják. -f-

6 Virágkötés karácsonyra Az ember régtõl fogva gyönyörködteti szemét a vázába rendezett virágon. A növények minden évszakban más és más arcukat mutatják. Ahány növény, annyi szín, forma, tulajdonság. A vázában, edényben elrendezett virág, zöld ág nemcsak szép látványt nyújt, de nyugalmat és békét is áraszt. A karácsony közeledtével, a szeretet ünnepére készülõdve, adventi koszorúkat, kopogtatókat, asztali díszeket készítünk. Így van ez a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolában is december elején. Az ügyes kezû tanulóink keze alól szebbnél szebb alkotások kerülnek ki. A legügyesebbek a járási virágkötõ versenyen is részt vehetnek, ahol rendszeresen sikeresen szerepelnek. Ebben az évben immár tizenkettedik alkalommal rendezték meg Ógyallán a karácsonyi virágkötõ versenyt, melyen iskolánk is tizenkettedszer vett részt. A verseny célja karácsonyi dekorációk készítése volt. A kisebb, nagyobb, egyszerûbb és díszesebb karácsonyi gyönyörûségek szemet gyönyörködtetõek voltak, nem csoda, hogy a versenybírák nehezen tudták eldönteni, hogy melyik munkát díjazzák, mert valamennyi csodaszép volt. Iskolánkat négy tanuló képviselte, az alsó tagozatról Õszi Tímea és Fûri Friderika, valamint Nagy Viktória és Nagy Friderika a hatodik évfolyamból. Három tanulónk díjazott lett. A versenyen hatvan diák vett részt, így a második, a harmadik és a negyedik helyezés nagyon is elõkelõnek mondható. A második helyen GÚTAI HÍRÖZÖN Lassan dönteni kell... 2008. DECEMBER 2009. JANUÁR végzett Nagy Viktória, aki egy régi vasalót öltöztetett karácsonyi ruhába, megtûzdelve természetes anyagokkal, bogyókkal, fenyõágakkal. Fûri Friderika harmadik díjat kapott az emeletes süteményes tányér karácsonyi kompozíciójáért, melyen mézeskalácsok, illatos gyümölcsök sorjáztak karácsonyi díszben. Õszi Tímea munkáját fenyõgallyak, angyalszárnyak, cukorba mártott szárított rózsák és pattogatott kukoricafüzérek ékesítették. A nyerteseknek szívbõl gratulálunk! Mgr. Bagita Katalin, a II. Rákóczi Ferenc AI rajztanára Az alapiskola végzõs tanulóit szinte naponta éri a kérdés: hova, merre tovább? Nagyon nehéz elindulni, elõször gondolatban, majd az esetleges választáshoz segítséget adhatnak a közvetlen iskolalátogatások is a NYITOTT NAPOK keretén belül. Az alapiskola még inkább kibõvíti a lehetõségeket. A diákok végsõ döntését diák-szülõi értekezlet formájában kívánja megkönnyíteni. A gútai Corvin Mátyás Alapiskolában 2008. december 8-án találkozhattak szülõk és diákok a középiskolák, gimnáziumok igazgatóival, pályaválasztóival ill. nevelési tanácsadóival. Bõséges kínálatot hoztak az egyes iskolák képviselõi szakmák, mesterségek, szakok valamint tanulmányi idõ tekintetében. Az adott iskolába való felvételhez szükséges követelményekrõl, elvárásokról is hallhattak tájékoztatást a tanulók. Ehhez elsõsorban elengedhetetlen a rendszeres, alapos, következetes iskolai munka. Komoly döntéshozatal és felkészülés vár a diákokra az elkövetkezõ hónapokban. Segítségben, támogatásban, biztatásban iskolánk tanítói is részt vállalnak. Pályaválasztási tanácsadóként pedig minden kilencedikesnek kívánom, találja meg tehetsége, szándéka, tudásszintje szerint a legjobb továbbtanulási formát. Mgr. Varga Laura, a Corvin Mátyás Alapiskola pályaválasztási tanácsadója

2008. DECEMBER 2009. JANUÁR GÚTAI HÍRÖZÖN 7 Testvériskolánkban jártunk! Mórra reggel nyolckor indultunk az iskolától. A másfél órás út után megérkeztünk testvériskolánkhoz. Az ottani igazgató behívott minket az irodájába, hogy pakoljunk le. A mottó, ami engem kicsit meglepett a következõ volt: Ha Jézussal akarsz találkozni, ne kíméld a nagylábujjad! Ezután elmentünk megnézni a város nevezetességeit. A Lamberg-kastélyban egy háromtermes, érdekes kiállítást néztünk meg a kuruc-labanc háború idejébõl. A fából, kõbõl és mûanyagból készült makettek nagyon élethûek voltak. Ilyen makettbõl három volt. Az egyik a szüretrõl szólt. Ezen a lovak húzta kocsin hatalmas hordók voltak. Itt nagyon finom bort készítenek. (Én nem kóstoltam meg, de az emberek ezt mondják.) A második egy parasztház volt. Ezen látni lehetett az akkori élet jellegzetes szerszámait. A harmadik egy kuruc-labanc csatajelenet volt. Az elsõ teremben voltak még régi iratok, bizonyítványok és tankönyvek. A második terem egy régi dolgozószoba volt. A harmadik terem egy egyszobás parasztház belsõ tere volt. Jól látszottak a régi élet elengedhetetlen kellékei. A szenteltvíztartótól faragott szekrényig minden ott volt. A kastélynak volt egy könyvtárrá alakított szárnya is. A könyvtár falain sótésztából készült képek, rajzok voltak. A legszebb egy agyagszobor volt. Ez nem álló szobor, hanem egy falra erõsített, kb. 1 cm vastag, színes üvegekkel kirakott féldombormû. A múzeumból az iskola tornatermébe mentünk, ahol a Forró Capuccino nevû együttes egy furcsa, idegen nyelven énekelt dallal fogadott minket. A móri iskola diákjai táncoltak, énekeltek. A koncert után ebédelni mentünk. Ebéd után megkezdõdött a verseny. Az iskola lelkésze köszöntötte az iskolák képviselõit, összesen 39 versenyzõt, de ez csak az erdõkrõl szóló, természetvédelmi versenyen résztvevõ tanulók száma. A lelkész elmagyarázta a nagy lábujjas mottó jelentését. A szent, akirõl testvériskolánk nevét kapta, egy várúr felesége volt. A nagy nappali zajban nem tudott imádkozni, ezért megkérte egy szolgálóját, hogy éjfél körül húzza meg a nagylábujját, hogy az éjszakai csendben imádkozni tudjon. Ez a módszer be is vált addig amíg a szolgáló egyszer véletlenül a várúr nagylábujját húzta meg. És a történet után megkezdõdött az igazi verseny. A versenyzõk egy óráig küzdöttek a nehezebbnél nehezebb kérdésekkel. Az elsõ feladat az volt, hogy képrõl kellett madarakat felismerni. A második feladatban egy szövegbõl kellett kikeresni a válaszokat a harmadik vaktérkép volt. A negyedik behelyettesítés, az ötödik totó, a hatodik párosítás, a hetedik mesehallgatás, a nyolcadik képkeresés (könyvbõl), a kilencedik általános tudnivalók. A tizedik nagyon nehéz volt. Példákat kellett írni gyûjtõszavakra. A verseny után fél órával zajlott a kiértékelés. A mi csapatunk sajnos nem lett helyezett. Az egyik szavaló, a negyedikes Kantár Máté viszont 2. lett. Az egész verseny kirándulásra hasonlított. Az összes versenyzõ kis ajándékcsomagot kapott. A visszaút gyorsan elrepült. Ez a napom nagyon jól alakult. Remélem jövõre is elmehetünk. Murányi Gábor, a Corvin Mátyás AI VII. A osztályos tanulója Itt járt a Mikulás! 2008. december 5-e idén pénteki napra esett. A II. Rákóczi Ferenc Alapiskola napközis kisdiákjai már kora reggeltõl ünnepi hangulatban készülõdtek, hiszen ezen a napon látogatott iskolánkba a Mikulás. Alig várták, hogy véget érjen a tanítás és végre találkozhassanak a várva várt vendéggel. Mikor végre elérkezett a nagy pillanat, és betoppant súlyos zsákjával, ördögök és a Téltündér kíséretében, a gyerekek fejében még átsuhant a gondolat, vajon jó voltam-e az év folyamán, igyekeztem-e, szót fogadtam-e? Jóságos mosolyát látván, kedves hangját hallván a legcsintalanabb gyerek is megnyugodni látszott. Minden napközis csoport készült valamilyen produkcióval. Szavalatok hangzottak el, dalok csendültek fel a gyerekek elõadásában. Nagy sikert arattak a gyerekek által elõadott kedves jelenetek is, amelyek bizony mosolyt csaltak mind a nézõk, mind pedig a jeles vendég arcára. A Mikulás ennyi szépség láttán bizony mélyen a zsákjába nyúlt, és bõkezûen osztogatta ajándékait. Mikor elérkezett a búcsú pillanata, a gyerekek nehéz szívvel engedték el vendégüket. Megígértették vele, hogy jövõre újra eljön közéjük. A Mikulás erre szavát is adta, cserében csupán azt kérte a gyerekektõl, hogy a következõ találkozásuk alkalmával is ugyanennyi jót halljon róluk a nevelõ néniktõl. Simigh Júlia, a 4. napközis csoport nevelõnénije Mikulás-nap December elején szerte a világon minden gyermek izgatottan várta a Mikulást. Így voltak ezzel a Corvin Mátyás Alapiskola növendékei is. December 5-én, pénteken, hosszú útja során végre iskolánkba is betoppant. A kisebbek félénken tekintettek rá, a nagyobbak bátran köré sereglettek. Az igazgató néni szívélyesen köszöntötte a várva várt vendéget, a gyermekeket és nem utolsó sorban a pedagógusokat. A Mikulás érdeklõdött a gyerekektõl viselkedésükrõl, eredményeikrõl, iskolai munkájukról. Ezután az iskola pedagógusai bábelõadással szórakoztatták a jelenlévõket. A kedves vendég köszöntésére a tanulók a tanító nénik vezetésével kedves kis mûsorokat adtak elõ. Mindenki nagyon jól érezte magát. A Mikulás kis ajándékokkal kedveskedett a gyerekeknek. Mgr. Kaldrovits Szilvia

8 GÚTAI HÍRÖZÖN 2008. DECEMBER 2009. JANUÁR A nagy per A gútaiak nagyon büszkék voltak az olyan kiváltságlevelekre, mint a Boldog emlékezetû Lajos Magyar Királynak Privilégium Levele, valamint a Ferdinánd Magyar Király Adomány Level. Ezekrõl a városházán két lakat alatt õrzött, 1834-ben keltezett összeírások is említést tesznek. Az volt az általános gyakorlat, hogy a bíróválasztások idején ezeket felolvasták az összesereglett polgárok elõtt, de mindig akadtak lázadók, akik még több kiváltságlevélrõl tudtak. Szerintük ezeket a városunktól elvették vagy felsõ érdekek miatt megsemmisítették. A város hangadói gyakorta követelték a bíráktól, de fõként a jegyzõktõl, hogy a vármegyeházán vagy az esztergomi érsekség levéltárában kutassák fel az elkallódott okleveleket, fõként a szabad királyi városról szólót (a földesúri és vármegyei fennhatóság alól kiemelt városfajta), mert az bizonyítja, hogy fel vagyunk mentve jobbágyi kötelességeink alól. Csak királyi törvényszék ítélkezhet felettünk. A hangadók állították, hogy a tragikus sorsú IV. László (Kun) 1278- ban adott ki határjárásról szóló okiratot, amely alapján a községnek adományozta az ógútai, anyalai, bálványszakállasi és a csergõi pusztákat. Ilyen okirat azonban nem került elõ. Közismert a gútaiak nagy pere, mely több mint 100 évig folyt az esztergomi hercegprímások, érsekek, azaz volt földesuraik ellen. Sokat foglalkoztatta a közvéleményt és sok munkát adott a hatóságoknak, vármegyénknek és nem utolsósorban a bíróságoknak. A per lefolyását részletesen írja le Palkovich Viktor, gútai esperesplébános. Most mégis Angyal Béla írására támaszkodunk, aki a Pereskedõk, lázadók címû tanulmányában felhasználta legújabb kutatási eredményeit. 1787-ben a gútaiak panasszal fordultak az érsekhez, bevádolták a város vezetõit, hogy visszaélnek hatalmukkal, a pusztákat és közföldeket igazságtalanul osztják fel, saját hasznukra dolgoznak, a legelõkre lopva idegenbõl fogadnak állatokat stb. A kedélyek lecsillapítása érdekében személyesen Battyányi József prímás érkezett Gútára 1787. július 10-én, és számos rendeletet hozott a problémák megoldása érdekében. Nem sok sikerrel járt azonban ez az igyekezet, mert az elkövetkezendõ években újabb és újabb panaszok érkeztek az érsekséghez és a vármegyéhez a város vezetõsége ellen. A századforduló táján, amikor az érsekség saját használatba kívánta venni a pusztákat, ez újabb viszálykodásra adott okot, s felmerült a puszták birtoklásának a kérdése. A város lakói és bizonyos mértékig a vezetõi is régi kiváltságokra, oklevelekre hivatkozva szintén magukénak tekintették a pusztákat, és 1804-ben a Helytartótanácsnál birtokpert indítottak az érsekség ellen. Ettõl az idõtõl számítható az új szakasza az érsekség elleni szembenállásnak. Két síkon folyt a harc: a lakosok továbbra is gazdasági visszéléssel vádolták az elöljárókat; és vélt kiváltságaikra, oklevelekre hivatkozva magukénak követelték a pusztákat. Érdekes kettõsség mutatkozott a perben egészen 1848-ig, a jobbágyfelszabadításig. Ezután sajátos helyzet alakult ki, a per évtizedekig nem is került érdemben tárgyalásra. A nép azonban egyre nyugtalanabb volt. Az elsõ nyílt lázadásra 1807- ben került sor. Ekkor a kirendelt katonaság a város lakosai közül többeket megvert, és a lázadás vezetõit kicsapatták a városból. A kiûzött lakosok azonban még évekig a környéken bujkáltak. A Bécsbe, a Helytartótanácshoz való panaszrajárás még számos alkalommal felbukkant a következõ évtizedekben. 1840-ben, majd 1842-ben hozott döntést a Helytartótanács a gútai perben és kimondta, hogy a puszták az esztergomi érsek birtokát képezik. A határ megállapítása érdekében további határméréseket rendelt el. A gútaiak azonban ebbe nem nyugodtak bele, az ellenállás folytatódott. A XIX. század elsõ évtizedeiben elsõsorban a lakosság és az elöljáróság közötti ellentétek élezõdtek ki. Egyre közelgett azonban az 1848-as esztendõ, mindenki változást akart az országban, a jobbágyság helyzete egyre tarthatatlanabbá vált. Az 1848-as márciusi események nyomására az uralkodó szentesítette a jobbágyfelszabadítást Magyarországon. A volt jobbágyok szabad parasztokká váltak. Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy egy csapásra megoldódott minden tulajdonjogi kérdés. A kiváltságlevél rendelkezéseibõl következett az is, hogy az úrbéresnek elismert jobbágyés zsellértelkeken kívüli földek urasági minõsítést nyertek, s ezek vagy egyáltalán nem, vagy csak súlyos díjazás árán válhattak paraszti földtulajdonná. Az egész rendelkezés végsõ célja az volt, hogy az addig egybemosódott paraszti és földesúri jellegû földeket egymástól szétválaszák, és az így különválasztott, szétszórt földeket összevonják, tagosítsák, megteremtve ezzel a tõkés fejlõdés alapjait. A földesurak birtokaiban majorsági gazdaságokat hozhattak így létre. Hatalmas ellenállást váltott ki az a tény, hogy ezek egy része kizárólag a földesurat, tehát az érsekéget illeti. Így tehát ismét megindult a per az érsekség ellen. Az uradalom kénytelen volt karhatalmat kirendelni, a lázadókat összefogdosták, közülük többeket börtönbüntetésre ítéltek. A gútai ellenállást szították a legendák az elvesztett kiváltságról, iratokról, amelyek bizonyítják a puszták feletti tulajdonjogukat. A múlt század utolsó évtizedeiben a gútai per már jóval nyugodtabb, hivalatos formában folyt. A szövevényes per lényege a telkekhez csatolt ún. maradványföldek után az érsekségnek fizetendõ földváltságdíj megállapítása volt. A puszták kérdése az érsekség javára már a 70-es években eldõlt. A városnak az érsekség ellen 1804- ben indított és többször felújított pere hivatalosan kereken száz évvel késõbb, 1904-ben ért véget. A komáromi királyi törvényszék akkor adta ki a végzést, melynek lényege a következõ: I. Az esztergomi érsekség lemond a maradvány földváltsági tõkérõl és ennek kamatáról. II. Az érsekséget és más személyeket illetõ csekély legelõmennyiségen kívül a közös legelõ maradó részét, a fennálló törvények alapján, örök tulajdonul átengedi Gúta lakosainak, mivel az állattenyésztés létérdekük. III. A folyamatban lévõ tagosítás megszûnik, de a volt úrbéresek fenntartják azt a jogukat, hogy idõvel a tagosítást saját költségükön megoldják. IV. A közigazgatásilag Gúta községhez csatolt puszták a tényleges birtoklás alapján legyenek felmérve és telekkönyvezve. Lezárult egy per, mely végül is a gútaiak javára dõlt el. Ennek mintegy intermezzója az 1845-ös bíróválasztás, amikor a népakarás, hacsak rövid idõre is, de eredményhez, gyõzelemhez vezetett. Szántó Zsuzsanna Forrás: Juhász Árpád: Gúta és környéke a múlt századokban

2008. DECEMBER 2009. JANUÁR GÚTAI HÍRÖZÖN 9 Anya-nyelv-tanulás Az anyanyelven való tanulás eredményességével rengetegen egyetértenek. De mennyi az a rengeteg? Hogy miért a kérdés? Ugyanis elméletben millióan így gondolják, de ha át kell ültetni a gyakorlatba, máris fordul a kocka. Mai világunkban nagy divat hogy milyen nyelvû iskolába, óvodába íratjuk be gyermekeinket. Döntésünket a realitás talaján próbáljuk meghozni, de arra is gondolunk, hogy mit rejt a másik oldal? Magyar emberekként hajlamosak vagyunk idegen nyelvû óvodába, iskolába íratni gyermekeinket, csupán azért, hogy megtanulják az állam nyelvét. és pont Ennyi az egész magyarázat. Vajon belegonolunk abba is, hogy micsoda nehézségek elé állítjuk gyermekeinket csupán a mi önzõségünk miatt? Hogy miért önzõség? Tanuljon meg a gyermekem szlovákul, ha már én nem tanultam meg! Holott a szülõk a legnagyobb minta, modell a gyermek számára. Vagy: Így könnyebben érvényesül! Hát persze! Csak arra nem gondolunk, hogy ha az a gyermek ügyes, akár öt idegen nyelvet is megtanul, és sokra viheti az életben. Vannak, akik kiválóan beszélnek akár három nyelvet is, az életben mégsem boldogulnak. Vagy hogy könynyebb legyen neki majd az iskolában egy állami nyelvû óvoda után? Egy jó alapiskolás tanító nénivel az óvodában megszerzett elõnyét a többi gyermek akár a második iskolaév végére behozhatja. És ami a legfontosabb: nem csak angol és német nyelvbõl lehet ám különórákra járni!!! De mielõtt bárki felháborodna már e néhány sor elolvasása után, megnyugtatom, hogy csak a figyelmet szeretném felhívni az anyanyelven való tanulás fontosságára, legyen az magyar, szlovák, angol, vagy bármilyen más. Minden gyermekenek olyan intézményben a helye, amilyen nyelven a szüleivel beszél otthon. A fentiekben említett minta, modell a fejlõdés minden területére érvényes. Hiába akarom becsületességre nevelni a gyerekemet, ha lopok, csalok és becsapok mindenkit. Hiába mondom neki, hogy rakodj össze a szobádban, ha én csak egy héten egyszer mosogatok vagy rakodok össze a lakásban. A beszélgetéssel ugyanez a helyzet. A szülõk beszélgetnek a legtöbbet a kisgyermekkel, és pontosan ekkor fejlõdik a legtöbbet. Olyan titokzatos módon alakulnak ki egy-egy nyelv szabályai, hogy szinte megmagyarázhatatlan. A nyelvelsajátítás lényegét az utánzásban és a megerõsítésben látja a gyerek. Nem, mint a papagáj utánoz, hanem csak azt ismétli, aminek az észlelését, értelmét már megtanulta. A hallott nyelvbõl képes elvonni a nyelvtani szabályokat, és ezeket gyakran túláltalánosítja (enyém, tiem, majmot, lót, egyedik). A kisgyermekekkel gyakran nézegetünk képeskönyveket. A nyelvtanulás már ekkor elkezdõdik, hiszen a gyermek lexikai ismereteket szerez, és a dialógus szabályait is tanulja. Sokszor talán fárasztó, ahogy a hároméves gyermekünk állandóan megkérdezi: mi ez?, válaszunkra pedig de miért? - tel tovább kérdez. Fontos tudnunk, hogy kérdése azt jeleni, hogy nemcsak arra kíváncsi, amit lát, hanem a tárgyak, történések összefüggéseit is érteni szeretné. Valamint az egyes szavakat is újra szeretné hallani, mert ahogy az anya mondja, az valami csodálatos! Mégis gyakran az segít a legtöbbet, ha közösen szemügyre vesszük a látnivalókat. Nem tudjuk megmagyarázni, hogyan fõ meg a krumpli, de ha megmutatjuk nyersen, majd megfõve, s közben még a forrásban lévõ vizet is megpillantatjuk, közvetlen tapasztalata lesz arról, hogy mi történt. Most képzeljük el, ha a gyermekünk bekerül az óvodába. Képes-e néhány órát, vagy egész napot otthonától távol tölteni? Képes-e anyjától úgy elválni, hogy az újratalálkozás gondolatával felvértezve, az óvónõ személyében megtalálja a biztonságot adó anyahelyettest? Az anya távollétében érzett szomorúságát azzal enyhítheti, hogy felidézi az anya szavait, gesztusait, akár korlátozó intelmeit is. Az elsõ napokban, hetekben rendszerint csak arra tud gondolni, hogy anyja távol van, szeretne újra együtt lenni vele. Ilyenkor elhalványul a korábban már egyre gyakrabban felbukkanó társas igény. Amikor aztán az óvónõ már ideig-óráig pótolni tudja az anyát, lehetõség nyílik arra is, hogy a gyermek társai felé forduljon, és a felnõttben a védelmezõt lássa. De el tudjuk mi ezt képzelni, ha az a felnõtt egy olyan nyelven szól a gyermekhez, amit szegényke nem is ért? Játék közben pedig a gyerekek dobálóznak a számokkal. százmillióezer oroszlán volt ott! mondja egy ötéves kisfiú dicsekedve. Ferenc körút hatvanhatemelet mondja be a lakáscímet játékból a rendõrnek egy másik. Ezek a számok kicsit varázsszónak számítanak, értelem nélkül, felnõttes súlyt akar velük adni a gyerek mondanivalójának. Vagy a beszélgetésünk nyomán történet kerekedik az építéshez. Ha a felnõtt segít is, a gyerek nem gépiesen másol minket, hanem közösen dolgozunk a játék céljainak megfelelõen. Az ügyetlenebb, építésben bátortalan gyereket legtöbbször csak a közben költött történet szabadítja fel az építésben. A játék izgalmában, ahogy magyarázott, mesélt, elfelejtette, hogy nehéz feladatot kívánnak tõle. Ne feldjük hát el, hogy mi felnõttek az anyanyelvünkön álmodunk, sírunk, a gyermek pedig az anyanyelvén játszik. Azt mondják, sok pedagógus két nyelven beszél a gyermekekkel. De el tudjuk képzelni, hogy egy-egy játékhelyzetben fordítson a felelõs személy? Az évek során nagyon sok, gyakran kellemetlen tapasztalat után tanulja meg a környezõ világ dolgait gyermekünk, saját érzéseitõl, élményeitõl függetlenül látni. Bonyolult szakkifejezéseket hallunk tõle vonatozás közben (sorompó, vonatállomás, kalauz, jelzõlámpa stb.), melyeket az ismétlõdõ játékban kérdezgetett, észrevétlenül elsajátított. Számolni még nem tanult, de játékból pontosan visszaad vevõjének. Nem számokat, betûket kell tehát átadnunk, hanem a játékba, a napi beszélgetésbe kell olyan ötleteket elhintenünk, melyeket gyermekünk tovább építhet. Az intézményes nevelés leglényegesebb feladata a gyerek sokoldalú érdeklõdésének kialakítása, az aktív problémamegoldó képesség bátorítása, azaz olyan gondolkodásfejlesztés, amelyre az iskola támaszkodhat. Ne nyelvet tanulni vigyük a gyermekünket óvodába, hanem a képességeiket, készségeiket fejleszteni, felkészíteni az iskolára. Megszilárdítani benne anyanyelvi ismereteit, bõvíteni szókincsét, megtanítani vele érzéseinek kifejezését egy olyan nyelven úgy, ahogyan azt otthon, a szüleitõl is hallja. Minden nyelv csodálatos! Minden nyelvvel rengeteget lehet játszani, ne fosszuk hát meg ettõl a saját gyermekünket éppen abban a korban (3-6 év), amikor ezt a legjobban kihasználhatná! Ne feledjük: az anyanyelv az, amit senki nem vehet el tõlünk és amire idõvel minden tudásunkat építhetjük! Szántó Zsuzsanna Forrás: Jávorszky Edit: Fejlõdéspszichológia Gerõ Zsuzsa: Érzelem, fantázia, gondolkodás óvodáskorban

2 KOLÁROVSKÝ HLÁSNIK December 2008 Január 2009 Dobrá novina (Pokraèovanie zo strany 1.) Od roku 1978 má súbor aj vlastnú ¾udovú hudbu a èo je zaujímavé, organizaène podlieha pod správu myjavského Kultúrneho domu Samka Dudíka svetoznámeho folkloristu a vynikajúceho muzikanta. Krásu myjavského folklóru prezentoval Kopanièiarik na mnohých prehliadkach DFS na Slovensku, napr. vo Východnej a v Strážnici, ale aj v Èechách, Maïarsku, Chorvátsku, Srbsku, Švajèiarsku a Nemecku. Náš mladý Mlynèek, (ktorý je pokraèovaním pôvodných Nezábudok) bol ve¾mi rád, že takýto významný súbor prijal pozvanie k nám do Kolárova, a že sa s ním podarilo nadviaza pre budúcnos perspektívny priate¾ský zväzok. Aj Mlynèek má ambície vypracova sa pod vedením troch mladých žien Denisy Molnárovej, Ivety Bobályovej a Dariny Õsziovej na kvalitatívne im podobnú úroveò. O svojej šikovnosti nás presvedèili predvedením krásnych spevov a piatich rôznych tancov. V závere svojho programu predstavili v premiére tri páry dospelých taneèníkov nový tanec Liptov. Založili si aj 7- èlennú ¾udovú hudbu, ktorú vedie Ján Bandri, pracovník MsKS v Kolárove. Mlynèek absolvoval poèas svojej krátkej existencie nieko¾ko vystúpení v rámci mesta aj mimo neho. Dôležité je, že spoluorganizuje Medzinárodný detský folklórny festival KOLÁROVSKÝ MLYNÈEK, ktorý sa koná vždy v júni v areáli Vodného mlyna na Malom Dunaji. V tomto roku pripravujú už jeho 4. roèník. Treba týmto mladým ¾uïom drža palce, aby sa im v budúcnosti darilo stále iba lepšie a lepšie. Súbor Kopanièiarik predviedol devä taneèných choreografií, množstvo piesní a hudby a celému programu nasadil korunu svojím závereèným taneèným obrazom peèenia vianoèných oblátok, doplneným pôvodnými ¾udovými koledami z myjavského regiónu. Diváci priebežne odmeòovali úèinkujúcich neutíchajúcim potleskom. Na záver zaznela celou sálou spoloèná vianoèná pieseò Dobrá novina, aj za podpory spevokolu dôchodcov a èleniek ÚSME- VU. Èlenky SPSK potom odmenili deti drobnými, ruène zhotovenými darèekmi a ich vedúce dostali ako prejav vïaky kytièky kvetov a pozornos od primátora mesta p. Árpáda Horvátha. Takmer celý tento program si mohli obèania Kolárova pozrie vo vysielaní GÚTA TV v dòoch 7. a 11. jan. 2009. Z èoho sa však mohli teši jedine osobne zúèastnení diváci, to boli rukami èleniek SPSK ve¾mi pekne zdobené uvítacie medovníèky a po programe v rotunde kultúrneho domu popri chutných pagáèikoch a zákuskoch pre všetkých podávaná zabíjaèková veèera, ktorá všetkým výborne chutila. Na dôvažok ako vždy mohol každý ochutna kúsok z obrovskej torty zhotovenej do podoby krásneho vianoèného stromèeka. Pri tom sa mohol poteši poh¾adom na výstavku krásnych krojovaných bábik, ktorých poèet a vzh¾ad sa zásluhou šikovných rúk èlenky nášho spolku neustále rozširuje a zve¾aïuje. Okrem obetavého realizaèného tímu organizátorov chceme touto cestou vyslovi úprimnú vïaku aj nasledovným sponzorom tohto podujatia: Mesto Kolárovo, Baystag GmbH Wildpoldsried, Kromberg & Schubert Kolárovo, N-Design, MsKS Kolárovo, Miniflóra Kolárovo, G.Yvi Cosmetics, Kicsindi Plus, Potraviny Florián, Feri Fördõs- kameraman, Ing. Ladislav Banás, Ing. Ladislav Petruš. Bolo nám c ou spolupracova a veríme, že sa k tomu nájde príležitos aj v budúcnosti. Žofia Nagyová Kolárovský hlásnik - bezplatný miestny mesaèník. Zodpovedný vydavate¾: Mestské zastupite¾stvo Kolárovo. Šéfredaktor: MAYER János. Redakèná rada: SZÁNTÓ Zsuzsanna, FINTA Zoltán, Žofia NAGYOVÁ, KÜRTI Endre, Katarína SZABÓOVÁ, FÛRI Ferenc. Grafická úprava: SALÁTH Richárd. Korektúra: BARCZI Ladislav. Tlaè: SILVESTER s.r.o. Registraèné èíslo: OÚ OVVSaZ/2003-4. Adresa redakcie: 946 03 Kolárovo, MsÚ, Kostolné nám. 1., Tel. è.: 035/77 71 753, 77 75 820, fax.: 035/77 75 832. E-mail: janos.mayer@post.sk

December 2008 Január 2009 KOLÁROVSKÝ HLÁSNIK 3 Európsky deò rodièov a školy 10.novembra 2008 z príležitosti Európskeho dòa rodièov a školy naša škôlka MŠ - Lesná 8 v Kolárove organizovala Deò otvorených dverí s témou Spolu nám je dobre. Doobeda sme de om pripravili rôzne záujmové kútiky. Navštívili nás aj milé tetušky zo Spolku priate¾ov slovenskej kultúry v Kolárove, ktoré s de mi vyrábali sladké prekvapenie a zahrali si divadielko o Èervenej èiapoèke. S pomocou jednej babièky piekli langoše a v ïalšej triede piekli bábovku. V pracovných kútikoch usilovne pracovali na výrobe ježkov z jabåèok, peèiatkovali korkovými zátkami hrozno, taktiež peèiatkovou technikou vyrábali obrus a zaváraninové f¾aše, z gaštanov vyrábali ježkov, zhotovovali tekvicové lampáše a navliekali suché listy. V detskej kuchynke si mohli vyskúša svoje zmysly, hádali so zatvorenými oèami rôzne druhy ovocia a zúèastnili sa pri výrobe mrkvovo-jablkového šalátu. Na poobedie sme naplánovali rôzne záujmové aktivity. Skoro nám to poèasie pokazilo, lebo zaèalo prša. Slnieèko sa nad nami z¾utovalo, zaèalo krásne svieti a mohli sme ís na dvor. Najprv sme sa s chu ou vrhli do cvièenia aerobiku, potom boli pripravené štyri stanovištia. Mohli ma¾ova tekvièky, kresli jesenné ovocie, vyrába vrtu¾ky, pozorova pukanie pukancov, drobenie kukurice a mohli sa zapoji do spoloènej kruhovej hry. Kolektív MŠ Lesná 8. Oslavy jubilantov (súkromný príspevok) Grundbirkózás Pasovaèka 2008. december 3-án Rimaszombatban rendezték a grundbirkózás (pasovaèka) országos döntõjét. A versenyen 12 város, többek között Pozsony, Kassa, Besztercebánya. Nyitra, Rimaszombat diákcsapata vett részt. Városunkat, egyben járásunkat is a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola tanulói képviselték: Szladky Mário, Rigó Mário, Molnár Péter, Janèišin Dominik, Szépe Nikolas, Domján László, Zachar Péter, Zsélyi Zoltán és Sztojka Kálmán. A küzdelmek kilenc súlycsoportban zajlottak. A szervezõk a 12 csapatot 2 Pozvánku nasledovného znenia: Mestský úrad v Kolárove Vás srdeène pozýva dòa 28. novembra 2008 o 14,00 hod. do mestského kultúrneho strediska na oslavy pri príležitosti životných jubileí našich obèanov si vo svojich poštových schránkach našli obèania mesta, ktorí v roku 2008 oslávili svoje 65. narodeniny a všetci tí, ktorí sa dožili vždy o ïalších pä rokov viac. Mnohí s ažšou chôdzou, ale s oèakávaním prežitia pekného odpoludnia radi prišli medzi svojich rovesníkov a organizátorov podujatia. Vo vestibule sme dostali nákupné poukážky v hodnote 300,- Sk a jeden èervený karafiát. Divadelná sála mestského kultúrneho strediska bola v tento deò plná starších, prešedivených spoluobèanov. Príhovory pána Horváth Árpáda, primátora mesta, duchovné slová katolíckeho farára, pána dekana László Eleka a pani Simonné Szekeres Ilony, farárky reformovanej cirkvi, boli súèas- ou oficiálnej èasti. Po nej nasledoval milý detský kultúrny program, ktorý potešil a povzniesol našu náladu. Záver patril obèerstveniu a družnej debate oslávencov v rotunde. Verím, že tak ako ja, sa aj ostatní úèastníci na tejto slávnosti cítili dobre a tiež sa zamysleli nad tým, že staršiemu èloveku dobre padne, ak si na neho v návale každodenných povinností niekto spomenie. Keï tak každoroène robia predstavitelia mesta, tak to poteší dvojnásobne. Osobitne si vážim to, že pán primátor sa nám osobne prihovoril. Jeho slová boli úprimné, pravdivé a zároveò dojímavé. Milá bola aj jeho osobná gratulácia najstaršej jubilantke, 94 roènej pani?..., ktorej odovzdal peknú kyticu. Dúfam, že moji kolegovia budú so mnou súhlasi, ak sa prostredníctvom Kolárovského Hlásnika za všetkých jubilantov roku 2008 srdeène poïakujem pánovi Árpádovi Horváthovi, primátorovi mesta, poslancom mestského zastupite¾stva, všetkým organizátorom, úèinkujúcim de om a ich pedagógom, ktorí pre nás pripravili jedno krásne a nevšedné slávnostné odpoludnie. Helena Svoreòová hatos csoportba osztották. Diákjaink a csoportmérkõzések során a 3. helyen végeztek és így a második csoport 3. helyezettjével Kassával birkóztak az 5. helyért, melyen 6 : 3 arányban diadalmaskodtak. Ez egy helyezéssel jobb, mint az elõzõ évi besztercebányai szereplés eredménye. Gratulálunk a sikerhez és reméljük, hogy ez hozzájárulhat a sportág népszerûsítéséhez. Egyben köszönetet mondunk Gõgh Mihálynak, a helyi birkózó szakosztály vezetõjének szervezõi, edzõi munkájáért. Balogh László, az iskola pedagógusa Deò eura v našej škole Deò, keï do zavedenia spoloènej meny Európskej únie chýbalo 100 dní, sa považoval za Deò eura. Pri tejto príležitosti sme zorganizovali v našej ZŠ J. A. Komenského v Kolárove Eurodeò pre žiakov 1. - 4. roèníka a ich kamarátov škôlkarov z MŠ Lesná 8 i 10. Všetky aktivity prebiehali hravou formou, prièom ich sprevádzala veselá postavièka Euráèika. Po vypoèutí hymny EÚ škôlkari za výdatnej pomoci školákov skladali z rozsypaných písmen názvy štátov EÚ, priraïovali k nim pexesové kartièky s ich vlajkami. Väèšie deti skladali eurobankovky rovnakých nominálnych hodnôt, kým menšie si vyfarbovali postavièku Euráèika. Za šikovnos a aktivitu si každý vyslúžil euro samozrejme z èokolády. Celé podujatie sa uskutoènilo na chodbe školy v príjemnom prostredí vyzdobenom balónmi so symbolom eura. Deti si mohli pozrie aj výstavku peòazí jánošíkovský dukát, bankovky pengõ, koruny z Èeskoslovenskej republiky i dnešné mince aj bankovky. Školáci si vïaka tejto akcii doplnili svoje vedomosti o eure a odovzdali skúsenosti škôlkarom, ktorí od nás odchádzali spokojní, plní zážitkov a nových poznatkov. Mgr. Magdaléna Árgyusiová