Sajnos nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a magyar betegek, de a gyakorló orvosok jelentős része sem ismeri ezt a disciplinát, ill. annak klinikusok által végzett részterületei kapcsán ezeket a beavatkozásokat más szakmákhoz tartozónak gondolja. Példák arra, ami világszerte tipikusan IR, de itthon másnak tulajdonítják: Nephrostoma - urológia Port beültetés érsebészet Myoma embolizáció nőgyógyászat Osteoid osteoma RF ablatio ortopedia Máj tályog drainage hasi sebészet Percutan tüdőbiopszia mellkassebészet, pulmonológia Carotis stentelés kardiológia, neurológia, vagy érsebészet Aneurysma embolisatio idegsebészet stb. Kórházunkban pl. az Érsebészeti osztály nevezte át magát Ér- és endovascularis sebészeti osztályra, azaz nem is titkoltan, már nevében is igyekszik kifejezni igényét az általunk gyakorolt beavatkozások végzésére.
Alacsonyabb szövődmény rátával dolgozunk a sebészivel azonos eredmények mellett Nagy műtéti kockázat mellett is alkalmazhatók (pl. a carotis stentelt betegeink közel 80%-a sebészi endarterectomiára nem is alkalmas állapotú) Sokkal rövidebb hospitalizációt igényelnek (pl. myoma embolisatio vs. méh eltávolítás)
Relatíve alacsony fajlagos költségek (kis létszámú team, alig van aneszteziológiai igény) A sebészieknél jobb finanszírozás (tavaly havi 12,8 MFt eszköz kerettel, 6 főnyi személyzettel átlagosan havi 22 MFt műtéti HBCs-t állítottunk elő) Teoretikus lehetőség egynapos terápiára (a legújabb egynapos sebészeti kompetencia lista 491 beavatkozása között egyetlen IR-i sem szerepel, holott az egynapos sebészet céljait semmi sem fedi le jobban az IR eljárásokénál)
Relatíve új eljárások, melyek finanszírozására a hagyományos eljárások mellett a közelmúlt gazdasági helyzetében nincs tartalék. (csak úgy vághatunk nagyobb szeletet a tortából, ha a többieknek kisebb jut) Ellenérdekeltség a klinikusok részéről. (tájékozatlanság, szakma féltés, paraszolvencia) Nincs fekvő ágya a szakmának, a társszakmák szívességére szorulunk. Magas egyszer használatos eszköz költségek, amelyek felhasználását a költségvetési előirányzatok limitálják. (hiába nyereséges, hiába van rá beteg, hiába fér bele a TVK-ba, nem emelhetjük a beavatkozás számot)
Az IR sok területen drágábbnak tűnik (!) az alternatív sebészi megoldással szemben, pedig jóval kisebb személyzetet igényel, a röntgen-műtő fenntartása olcsóbb a sebészinél. (pl. nincs anesztézia igény) Magyarországon egyedülálló módon - a paraszolvencia rendszere miatt - a műtőkben a legdrágább szituációk ötvöződnek, azaz a sebész akar intervenciós radiológiai beavatkozásokat végezni, pusztán mert azzal tudja betegeit megtartani. S még ideológiát is gyárt hozzá (pl. hibrid műtét)
A magán szektor kevés, de nagy forgalmú kórházakban reprezentált, Ahol igen, ott a jól finanszírozott beavatkozásokból kiemelkedő (de nem indokolatlan) esetszámokat produkálnak, a rosszul fizetetteket pedig limitálják, vagy áthárítják a költségeit pl. az egyetemre. Nincs eszköz használati limitjük, ami rentábilis, azt korlátlanul végezhetik. Ezzel szemben az állami szférában a szakmailag elutasíthatatlan, orvosilag megkerülhetetlen, de általában rosszul finanszírozott beavatkozásokra (pl. peripheriás embolotherápia) mennek el a források, a nyereségesekre meg nem marad eszköz keret.
Fekvő OENO-statisztika - intézménysoros 33975 - Percután stent beültetés perifériás erekbe Időszak: 2013.01-2013.12 Intézmény Megnevezés Beavatkozások összesen lélekszám 10.000 főre 20 0140 2915 Semmelweis Egyetem 490 ~ 1.800.000 2,72 15 1601 2324 Szolnok, Hetényi G. MKh. 279 426.000 6,54 02 0301 1122 Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza 271 544.000 4,98 04 0502 1349 Miskolc, M.Vezető Kh. 161 762.000 2,11 05 0643 2917 SZTE SZAOTE Centrum, Szeged 159 438.000 3,63 07 0801 1640 Győr, Petz Aladár Megyei Kh. 130 424.000 3,06 20 0112 2873 Bajcsy-Zsilinszki Kórház, Bp. 129 03 0401 1248 Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. 128 411.000 3,11 08 0940 2894 DOTE, Debrecen 117 548.000 2,13 20 01A6 K403 Állami Egészségügyi Központ 113 17 1801 K472 Markusovszky Vas Megyei Kórház 101 10 1101 1876 Tatabánya, Szt. Borbála M. Kh. 89 19 2001 2734 Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház 78 12 13B2 K560 Cegléd, Toldy F.Kh-Ri.Np. KH Kft. 66 20 0101 2889 Szent Imre Kórház,Fővárosi Önk 59 07 0802 1663 Sopron, V.Kh.Ri. 56 18 1901 K676 Veszprém, Cholnoky F.Kh.Np.Zrt. 56 06 0701 1568 Székesfehérvár, Szt.György MKh 53 09 1011 M245 Eger, HMÖ Kórháza Np.K.Közh.Hft. 49 01 0242 2912 POTE, Pécs 43 418.000 20 0118 2891 Uzsoki u. Kórház, Bp. 42 13 1401 2137 Kaposvár, Kaposi Mór MKh. 39 20 0116 2886 Péterfy Sándor u. Kórház, Bp. 38 14 1501 M289 Nyíregyháza,Jósa A.Oktató Kh.Np Kft 31 572.000
Az állami keretgazdálkodás elve hatványozottan érinti a költségérzékeny IR-t, tehát még a jól jövedelmező (magas HBCs-jű) és klinikailag egyértelműen eredményesebb IR módszerek is kiszorulhatnak, ha pl. a beteget fektető osztály TVK-jából azok nem kigazdálkodhatók. A sebészet sokszor nem csak a paraszolvencia miatt ellenérdekelt, hanem mert a magas HBCs-jű IR beavatkozások miatt kevesebb műtétes esetre marad TVK-ja, nem lesz vonzó a fiatalok számára a szakma.
Hazánk (ebben is a következmények nélküli ország ) élen jár abban, hogy a legkorszerűbb szakmai protokollokat gyorsan honosítsa, de az azok betartásához szükséges eljárásokat nem, vagy csak korlátozottan finanszírozza. Pl. a májrák kezelésében az RF ablatio a korai stádiumban sebészi kontraindikáció esetén preferálandó kezelés. De magát a beavatkozást eseti finanszírozásban tartják, rendkívül korlátozott, az említett HCC eseteknek is csak a töredékére elegendő összeggel finanszírozva. (holott az RF másra is jó lenne..)
Csaknem a lehetetlennel határos, vagy mire sikerül átverekednünk magunkat a bürokrácián, addigra már esetleg még hatékonyabb technológiai megoldás kínálkozik. Számos új technikai vívmány van, amelyeket pl. a kardiológiai intervencióban legalábbis részben már finanszíroznak: (gyógyszer kibocsátó ballonok, stentek, stent-graftok, áramlás módosító eszközök, nyomásmérő vezetődrótok, aterotomiás, vagy thrombus aspirációs eszközök, intravascularis ultrahang.) A peripheriás (pl. a vese, vagy a carotis is az!!) erek kezelésében mindezek szóba sem kerülnek, pedig szakmailag ugyanúgy szükség lenne rájuk.
Nem kellene itthon évente több, mint 8000 lábat levágni, amennyiben el tudnánk számolni egy ülésben 2, vagy több elvégzett beavatkozást (vagy típust), mint ahogy pl. Szlovákiában évek óta teszik. Hiába nyitunk ki pl. vérrög oldó kezeléssel egy elzáródott sebészi bypasst, ha nem tudjuk ugyanakkor megtágítani az elzáródás okaként szereplő beszűkült distalis anastomosist, ill. javítani a kiáramláson a lábszár ereinek ballonos tágításával. Egy végtagmentés legtöbbször több emeletes beavatkozást igényel(ne).
Az évi 8000 hazai amputáció primer-secunder tercier stb. költségeire 112 milliárd Ft /év jön ki! Ha ezen betegek felénél megpróbálnánk katéteresen eredményt elérni, az nem kerülne többe 3 milliárdnál, s ha csak minden harmadiknál sikerülne elkerülni az amputációt, úgy máris 16 milliárdot takarítana meg a társadalom. USA: 160.000 amputatio/év
A prioritásként kezelt onkológiai ellátásban a gyógyszer lobby a gyógyszer kassza 30%-t kisöpri, pedig a korszerű kombinált mechanikus RF + intraarterialis embolizáció (TACE) terápiával legalábbis azonos eredmények érhetőek el. Legtöbbször ambuláns betegként (ráadásul lényegesen olcsóbban). 2,5 x annyit költünk citosztatikumokra, mint az azonos lélekszámú Csehország, viszont harmad annyi onkointervenciós beavatkozást végzünk. Viszont néhány évvel kevesebbet is élünk
Átlagos egy éves chemoth (pl. Avastin+FOLFIRI) 6-10 M Ft Az elmúlt 5-7 évben a drogok ára 2,5 x-re nőtt! Ennek eredményeként a várható túlélés 17-ről 24 hóra nőtt. Az RF + TACE összesen kb. 1 M Ft, azonos eredményekkel.
Valamennyi epeúti ténykedés gyakorlatilag teljes egészében ráfizetés, ezekről a betegekről a finanszírozó egyszerűen nem vesz tudomást. Igaz, tényleg csak 4-6 hónapjuk van átlagosan hátra, de azt sárgán, viszketéssel, emésztési képtelenséggel, cachectisalódva töltik el, pedig volna ennél emberibb megoldás. Vannak megyék ebben az országban, ahol a management érdekérvényesítő ereje sokkal nagyobb, mint a szakmáé és ott pl. évek óta egyetlen percutan epeúti beavatkozást sem végeznek (mi pl. tavaly 30-t).
Összességében az egész eü-i ellátórendszer hatékonyságát rontó, sok éves lemaradásban vagyunk a még a környező (pl. Visegrádi) országokhoz képest is. Csehországban ugyanolyan lakosság számra 2,5 x több intervenciós radiológiai centrum működik. Teljesítményük és finanszírozásuk valamennyi mutatót figyelembe véve 3-3,5-szerese a miénknek. Ott hogyhogy megéri?
Ha Eü-i államtitkár lennék, s csak egyetlen szakma komoly fejlesztésére lenne forrásom, az az intervenciós radiológia lenne. A DSA berendezéseink Uniós forrásból már megvannak rá. Megyénként 3-4 jól képzett szakemberrel, néhány hozzá rendelt ággyal a kardiológusok eredményeihez hasonlóan lehetne javítani a népegészségügyi mutatókat, csak szinte valamennyi disciplina területén.