Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 2. (OR. en) 8035/17 JEUN 48 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága Előző dok. sz.: 7679/17 JEUN 39 Tárgy: az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács Tervezet A Tanács következtetései az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés 2018 utáni stratégiai kilátásairól A fenti következtetéstervezetet az ifjúsági munkacsoport készítette elő több ülés keretében azzal a céllal, hogy az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács a 2017. május 22 23-i ülésén elfogadhassa azt. A szöveg a jelenlegi formájában már valamennyi delegáció számára elfogadható. Ennek megfelelően felkérjük az Állandó Képviselők Bizottságát, hogy erősítse meg az ifjúsági munkacsoportban a következtetéstervezetről elért megállapodást, és továbbítsa a szöveget a Tanácsnak elfogadás, illetve azt követően a Hivatalos Lapban való közzététel céljából. 8035/17 gu/ol/kf 1 DG E - 1C HU
MELLÉKLET Tervezet A Tanács következtetései az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés 2018 utáni stratégiai kilátásairól AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, EMLÉKEZTETVE 1. ezen kérdésnek az e következtetések mellékletében ismertetett politikai hátterére, ELISMERVE, HOGY 2. a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, Az EU ifjúsági stratégiája befektetés és az érvényesülés elősegítése Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére című bizottsági közlemény 1 olyan ágazatközi megközelítés kialakítását tűzte ki célul, amellyel biztosítani lehetne az európai fiatalok érvényesülését és az önállóvá válásukhoz szükséges erőforrásokat és lehetőségeket; 3. az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010 2018) szóló tanácsi állásfoglalás 2 az eddigi legátfogóbb és legambiciózusabb uniós ifjúságpolitikai stratégia. A keret által felölelt időszak jórészt egybeesett a gazdasági és pénzügyi válsággal, amely noha kisebb-nagyobb mértékben valamennyi uniós polgár és tagállam számára kedvezőtlen hatásokkal járt, a fiatalokat, és köztük különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat kifejezetten súlyosan és aránytalanul érintette. Mindez magas munkanélküliséghez vezetett, valamint fokozta a társadalmi zavarok, a politikai elidegenedés, sőt olykor az erőszakos radikalizálódás és szélsőségesség kockázatát, próbára téve demokratikus értékeinket és kikezdve a társadalmi kohéziót; 1 2 9008/09. HL C 311., 2009.12.19., 1. o. 8035/17 gu/ol/kf 2
4. amint az az Európai Bizottság 2012. és 2015. évi ifjúságpolitikai jelentéséből, valamint az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének (2010 2018) végrehajtásáról szóló tanácsi és bizottsági közös jelentésből 3 kiderül, az említett keret nemcsak az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködés tekintetében, hanem Unió-szerte a fiatalok élete, kilátásai, jólléte, továbbá társadalmi szerepvállalásuk és befogadásuk szempontjából is fontos és értékes hozzájárulást jelentett; 5. a 2014 2015-ös 4 és a 2016 2018-as 5 időszakra szóló uniós ifjúsági munkaterv megerősítette és kibővítette az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének végrehajtására szolgáló eszközöket és folyamatokat, jobban összehangolva azokat az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel, hogy ezáltal megfelelőbb választ adhassunk a felmerülő kihívásokra; MEGÁLLAPÍTJA, HOGY 6. az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének operatív időkerete 2018 végén jár le, míg az Európa 2020 stratégia a tízéves időtartamra szóló uniós foglalkoztatási és növekedési stratégia, valamint az Erasmus+ program operatív időkerete egyaránt 2020 végéig tart; HANGSÚLYOZZA, HOGY 7. az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés a jövőben is azon az elven fog alapulni, mely szerint elő kell mozdítani és védeni kell az EUSZ 6 2. cikkében meghatározott európai uniós értékeket, továbbá erősíteni kell a fiatalokban az európai identitás érzését és az európai projekt iránti bizalmat, nevezetesen kompetenciáik fejlesztésével, valamint a politikai életben való részvételük, polgári szerepvállalásuk, önkéntes tevékenységeik és a tanulási mobilitás ösztönzésével; 8. az ifjúsági munka, valamint a nem formális és az informális tanulás központi jelentőséggel bír az ifjúságpolitikában, és elősegíti a fiatalok kompetenciáinak fejlesztését; 3 4 5 6 HL C 417., 2015.12.15., 17. o. HL C 183., 2014.6.14., 5. o. HL C 417., 2015.12.15., 1. o. HL C 326., 2012.10.26., 13. o. 8035/17 gu/ol/kf 3
EGYETÉRT ABBAN, HOGY 9. ki kell dolgozni és támogatni kell az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés 2018 utáni időszakra vonatkozó új keretét, amelyben hangsúlyos szerepet kell kapnia az ágazatközi megközelítésnek és az uniós szintű egyértelmű hozzáadott értéknek, és amely uniós ifjúsági munkaterveket is magában foglalhat, ugyanakkor figyelembe kell venni a jelenlegi keret értékelésekor kimutatott eredményeket is; FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉRE KELLŐ FIGYELEMMEL 10. gondoskodjanak arról, hogy az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés jövőbeli kerete kutatási eredményeken és alapos tájékozódáson, valamint minden érdekelt fél köztük a fiatalok, az ifjúsági munkával foglalkozók 7, a (hivatásos és önkéntes) ifjúságsegítők és a különböző szintű döntéshozók részvételével zajló széles körű és inkluzív konzultáción alapuljon annak érdekében, hogy az ifjúságpolitika jövőbeli törekvéseivel és célkitűzéseivel kapcsolatban konszenzus alakuljon ki, és az érintett szereplők elköteleződjenek azok megvalósítása mellett; 11. tartsák szem előtt, hogy az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés jövőbeli keretének ágazatközi jellegűnek, rugalmasnak, reagálóképesnek és átláthatónak kell lennie, továbbá vegyék figyelembe, hogy a politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági körülmények mind európai, mind nemzetközi szinten rohamosan változnak; 12. biztosítsák, hogy az Erasmus+ és az egyéb programok és eszközök hozzájáruljanak e keret alkalmazásához, illetve szükség esetén igazodjanak hozzá; 13. az ifjúságpolitikai kerettel kapcsolatos munka során olyan konkrét szakpolitikai témákra helyezzék a hangsúlyt, amelyek az ifjúságügyi struktúrák hatáskörébe tartoznak, egyúttal az ágazatközi együttműködés és kölcsönös támogatás biztosítása érdekében erősítsék meg a kapcsolódó szakpolitikai területeken folytatott kezdeményezéseket és azok eredményeit; 7 Az ifjúsági munkával foglalkozók alatt értendő minden olyan szervezet, ügynökség és egyéb szerv, legyen akár állami támogatású vagy önkéntes jellegű, amely az ifjúsági munkán alapuló programokat, projekteket, kezdeményezéseket és tevékenységeket biztosít fiatalok számára; 8035/17 gu/ol/kf 4
14. értékeljék, vizsgálják felül és újítsák meg a strukturált párbeszédet és annak célkitűzéseit, hogy ezáltal innovatív, érdemi és célzott, konstruktív párbeszédet tegyenek lehetővé nemcsak az ifjúsági szervezetekhez tartozó fiatalokkal, hanem az eltérő hátterű, a kevesebb lehetőséggel rendelkező, valamint a nem szervezett fiatalokkal is; 15. vizsgálják meg részletesebben, hogy a fiataloknak mely kompetenciákkal (tudás, készségek és hozzáállás) és értékekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy tartósan sikeres magán-, közösségi és szakmai/munkahelyi életet élhessenek, különösen pedig szólítsák meg és vonják be a folyamatba a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat; 16. vegyék figyelembe, hogy az internet, a közösségi média és a digitalizáció milyen szerepet játszhat a szolidaritás, a politikai életben való részvétel és az aktív polgári szerepvállalás előmozdításában a fiatalok körében, illetve ugyanígy a politikai elidegenedés, a populizmus, a propaganda és az adott esetben akár erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás elleni küzdelemben; 17. értékeljék és ahol lehetséges erősítsék meg és fejlesszék tovább az olyan szakpolitikai eszközöket, módszereket és kiegészítő együttműködési formákat, mint például az EU és az Európa Tanács közötti ifjúsági partnerség, hogy 2018 után is fenn lehessen tartani, illetve fokozni lehessen az ifjúságpolitika terén folytatott hatékony európai együttműködést; ENNEK MEGFELELŐEN 18. felkéri a jövőbeli elnökségeket, hogy dolgozzák ki az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködés 2018 utánra szóló megújított keretének tervezetét, figyelembe véve ezeket a következtetéseket és a 2018 utáni európai ifjúságügyi stratégiára vonatkozó, kidolgozás alatt álló bizottsági kezdeményezést. Az említett tervezetet elfogadás céljából be kell nyújtani a Tanácsnak. 8035/17 gu/ol/kf 5
A MELLÉKLET MELLÉKLETE POLITIKAI HÁTTÉR 1. Az Európai Unióról szóló szerződés (HL C 326., 2012.10.26., 13. o.). 2. Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított kerete (2010 2018), amely két átfogó stratégiai célkitűzést és az azok eléréséhez szükséges kettős megközelítést határozott meg. Ez a megközelítés a konkrét ifjúságpolitikai kezdeményezések alkalmazását az ifjúságügyi szempontok szélesebb körű érvényesítésére irányuló kezdeményezésekkel ötvözi, nyolc cselekvési területen. Az együttműködési keret emellett hároméves munkaciklusokat ír elő, amelyekhez kapcsolódóan prioritásokat kell meghatározni, a folyamatot pedig a fiatalokkal való strukturált párbeszéd figyelembevételével kell alakítani. 3. A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének végrehajtásáról, amely a 2013 és 2015 közötti időszak tekintetében értékelte a keret működésének hatását. 4. Európa 2020 stratégia, az Európai Unió tízéves foglalkoztatást és növekedést célzó stratégiája, többek között olyan kiemelt kezdeményezésekkel, mint a Mozgásban az ifjúság és az Új készségek és munkahelyek menetrendje. 5. A 2015. március 17-i párizsi nyilatkozat, amelynek célja a polgári szerepvállalásnak, valamint a szabadság, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség jelentette közös értékeknek az oktatás révén történő előmozdítása. 6. Az európai biztonsági stratégiáról szóló, 2015. április 28-i bizottsági közlemény, amely kimondja, hogy a fiatalok szerepvállalása jelentősen hozzájárulhat az erőszakos radikalizálódás megelőzéséhez azáltal, hogy előmozdítja a közös európai értékeket, a társadalmi összetartozást, a kölcsönös megértést és a toleranciát. 7. A Bizottság 2016. június 10-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Új európai készségfejlesztési program Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért. 8035/17 gu/ol/kf 6 A MELLÉKLET MELLÉKLETE DG E - 1C HU
8. A Tanács 2016. december 15-i állásfoglalása az inkluzív és versenyképes Európát célzó új európai készségfejlesztési programról. 9. Az Európai Bizottság 2016. december 7-i, Befektetés az európai ifjúságba, Az oktatás javítása és korszerűsítése, valamint Az Európai Szolidaritási Testület létrehozása című közleményei. 10. Fehér könyv Európa jövőjéről A 27 tagú EU útja 2025-ig: gondolatok és forgatókönyvek 8035/17 gu/ol/kf 7 A MELLÉKLET MELLÉKLETE DG E - 1C HU