SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

Hasonló dokumentumok
2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia)

3. elıadás KRISTÁLYTANI ALAPOK

2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI

2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belsı rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külsı alakja (kristálymorfológia)

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

Ásvány- és kzettan. Bidló András NYME Termhelyismerettani Tanszék

Almandin. Pirit Magnetit. Hexakiszoktaéder

1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag c. mindkettő lehet. 13. Mit értünk a kristályok külső szimmetriáján?

Ásványtani alapismeretek

ÁSVÁNY-KŐZETTAN Előadás

II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA MATEMATIKA ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI TANSZÉK A FÖLDTAN ALAPJAI

Lehet hogy igaz, de nem biztos. Biztosan igaz. Lehetetlen. A paralelogrammának van szimmetria-középpontja. b) A trapéznak két szimmetriatengelye van.

ANYAGOK SZUBMIKROSZKÓPIKUS ÉS MAKROSZKÓPIKUS KRISZTALLOGRÁFIÁJA

KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA

Kristályok optikai tulajdonságai. Debrecen, december 06.

54. Mit nevezünk rombusznak? A rombusz olyan négyszög,

Minden jó válasz 4 pontot ér, hibás válasz 0 pont, ha üresen hagyja a válaszmezőt, 1 pont.

Geometriai feladatok, 9. évfolyam

Geometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk)

Geometriai alapfogalmak

Geometria 1 összefoglalás o konvex szögek

EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY

American Society of Materials. Szilárdtestek. Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű)

Ásvány és kőzettan Dr. Dávid, Árpád

16. tétel Egybevágósági transzformációk. Konvex sokszögek tulajdonságai, szimmetrikus sokszögek

2. ELŐADÁS. Transzformációk Egyszerű alakzatok

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria III.

Bevezetés az anyagtudományba III. előadás

Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben

Érettségi feladatok: Síkgeometria 1/6

41. ábra A NaCl rács elemi cellája

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria

HASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK. 5 cm 3 cm. 2,4 cm

Egyenes mert nincs se kezdő se végpontja

Elemi cellák. Kristály: atomok olyan rendeződése, amelyben a mintázat a tér három irányában periódikusan ismétlődik.

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

Kondenzált anyagok csoportosítása

Síkgeometria 12. évfolyam. Szögek, szögpárok és fajtáik

Térgeometriai taneszközök síkba összenyomható és zsinóros térbeli modellek (9 10. évfolyam) Tanári eszközök. Szalóki Dezső

Geometria 1 normál szint

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

Képzeld el, építsd meg! Síkbeli és térbeli alakzatok 3. feladatcsomag

Add meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit!

Mennyiségtan. A négyszögekről tanultak összefoglalása. A polgári fiúiskola I. osztályában. (Egy összefoglalás szempontjai a szaktanár részére.

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

Matematika 6. osztály Osztályozó vizsga

Háromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam

HEXAÉDEREK. 5. Hányféleképpen lehet kiolvasni Erdős Pál nevét, ha csak jobbra és lefelé haladhatunk?

EGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK TENGELYES TÜKRÖZÉS

Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze

XI. PANGEA Matematika Verseny I. forduló 8. évfolyam

Geometria 1 normál szint

Vázlatos tartalom. Szerkezet jellemzése és vizsgálata Szilárdtestek elektronszerkezete Rácsdinamika Transzportjelenségek Mágneses tulajdonságok

9. Írjuk fel annak a síknak az egyenletét, amely átmegy az M 0(1, 2, 3) ponton és. egyenessel;

A GEOMETRIA TÉMAKÖR FELOSZTÁSA. Síkgeometria Térgeometria Geometriai mérések Geometriai transzformációk Trigonometria Koordináta-geometria

2004_02/10 Egy derékszögű trapéz alapjainak hossza a, illetve 2a. A rövidebb szára szintén a, a hosszabb b hosszúságú.

Egybevágósági transzformációk. A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Egybevágóság szerkesztések

JOHANNES KEPLER (Weil der Stadt, december 27. Regensburg, Bajorország, november 15.)

Bevezetés a síkgeometriába

Koordináta - geometria I.

Középpontos hasonlóság szerkesztések

Próbaérettségi feladatsor_a NÉV: osztály Elért pont:

3. tétel Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkon és a térben.

Racionális számok: Azok a számok, amelyek felírhatók két egész szám hányadosaként ( p q

1. Középpontos tükrözés, középpontos szimmetria 146/1. a) 0; 3; 8; A;B;C; D; E;H; I; M; O; T; U; V; W; X; Y;Z. b) 0; H; I; N; O; S; X; Z

Hasonlóság 10. évfolyam

Miért használjuk? Ásványok keresztezett nikolnál

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók)

1. FELADAT: SZÁMÍTSD KI A KÖVETKEZŐ SZÁMKIFEJEZÉSEK ÉRTÉKEIT:

1. fogalom. Add meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit! Milyen tulajdonságai vannak az összeadásnak? Hogyan ellenőrizzük az összeadást?

Dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde 3450 Mezőcsát Szent István út 1-2.

Add meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit!

A folyamatműszerezés érzékelői

Fizikai kémia Diffrakciós módszerek. Bevezetés. Történeti áttekintés

9. évfolyam Javítóvizsga szóbeli. 1. Mit ért két halmaz unióján? 2. Oldja meg a következő egyenletrendszert a valós számok halmazán!

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény

Matematika levelezős verseny általános iskolásoknak II. forduló megoldásai

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS

NULLADIK MATEMATIKA szeptember 13.

9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok

3. előadás. Elemi geometria Terület, térfogat

Síkbeli egyenesek Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg

1. Mit nevezünk egész számok-nak? Válaszd ki a következő számok közül az egész számokat: 3 ; 3,1 ; 1,2 ; -2 ; -0,7 ; 0 ; 1500

Ajánlott szakmai jellegű feladatok

Elemi matematika szakkör

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz

Gyakorló feladatok 9.évf. halmaznak, írd fel az öt elemű részhalmazokat!. Add meg a következő halmazokat és ábrázold Venn-diagrammal:

Ásvány- és kőzettan. Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés. Bidló A.: Ásvány- és kőzettan

Koordináta-geometria feladatok (emelt szint)

Az egyenes egyenlete: 2 pont. Az összevont alak: 1 pont. Melyik ábrán látható e függvény grafikonjának egy részlete?

1.Háromszög szerkesztése három oldalból

Geometriai transzformációk

XXIV. NEMZETKÖZI MAGYAR MATEMATIKAVERSENY Szabadka, április 8-12.

Gyakorló feladatok a geometria témazáró dolgozathoz

10. Koordinátageometria

1. Az idei tanév a 2018/2019-es. Mindkét évszámnak pontosan négy-négy osztója van. Mennyi a két legnagyobb prímosztó különbsége?

Átírás:

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 8

KRISTÁLYTAN VIII. A KRIsTÁLYOK külső FORMÁJA (KRIsTÁLYMORFOLÓGIA) 1. KRIsTÁLYFORMÁK A kristályforma a kristálylapok azon csoportját jelenti, melyeket a szimmetria megkövetel. Minden forma független. A kristálylapok száma, melyek egy formához tartoznak a kristályrendszert jellemző szimmetriaviszonyok révén meghatározott. Ennél fogva a kis szimmetriájú rendszerekben (triklin, monoklin, rombos) kevesebb lapszámú formák (1-től 8-ig), míg a nagyobb szimmetriájú rendszerekben (tetragonális, trigonális, hexagonális és köbös) nagyobb lapszámú formák ismertek. A legnagyobb lapszámú formát 48 kristálylap határolja a köbös rendszerben. A továbbiakban sorra vesszük a legfontosabb kristályformákat. Egyszerű, nyílt formák Pedion: ha nincs semmiféle szimmetriaelem a kristályon, ezért minden egyes lap önálló kristályforma (egylapú forma). Pedion Véglap: olyan kétlapú forma, ahol az egybevágó lapok párhuzamosak egymással (szimmetriaelemük általában i, de lehet m és digír is). Véglap Szfenoid: egymáshoz ékszerűen kapcsolódó kétlapú forma, melyet egy digír eredményez.

Szfenoid Dóma: két egymáshoz háztetőszerűen kapcsolódó lap a tükörsík szerint tartozik össze. Dóma Természetesen ezekkel a nyílt formákkal nem lehet a teret teljesen körbezárni. Csak más formákkal kombinálódva jelenhetnek meg a kristályokon. Nem köbös kristályrendszerekre jellemző formák Prizmák: azok a nyílt, több lapú formák, melyek lapjai egymással párhuzamos élekben metsződnek. Ezeket 2-, 3-, 4- vagy 6-értékű szimmetriatengelyek eredményezik: 3, 4, 6, 8 vagy 12 lapból állnak. Nevük az előbbi sorrendben: monoklin, rombos, trigonális, ditrigonális, tetragonális, ditetragonális, hexagonális és dihexagonális prizmák. Dihexagonális prizma Trigonális prizma Piramisok: azok a nyílt, több lapú formák, melyek lapjai nem párhuzamosak egymással, hanem egy pontban találkoznak (a c-tengelyhez szimmetrikusan hajlanak). A piramisok a prizmához hasonlóan 3, 4, 6, 8 vagy 12 lapból állnak. Nevük az előbbi sorrendben: rombos, trigonális, ditrigonális, tetragonális, ditetragonális, hexagonális és dihexagonális piramisok. Csak függőleges szimmetriaelemeik vannak.

Dihexagonális piramis Trigonális piramis Dipiramisok: azok a zárt formák, ahol a piramisok jellemző szimmetriaelemei mellett vízszintes szimmetriaelemek is vannak, és ezekkel a piramisokból rendre dipiramisokat kapunk. A lapok száma természetesen kétszerese a megfelelő piramisénak (6, 8, 12, 16, 24). Nevük az előbbi sorrendben: rombos, trigonális, ditrigonális, tetragonális, ditetragonális, hexagonális és dihexagonális dipiramisok. Függőleges és vízszintes szimmetriaelemeket egyaránt tartalmaznak. Dihexagonális dipiramis Trigonális dipiramis Trapezoéderek: azok a zárt formák, melyek általános négyszög alakú (trapézszerű) lapokból állnak. A főtengelyes rendszerekben 6, 8 és 12 lapból álló trapezoédereket ismerünk. Érdekességük, hogy sem vízszintes, sem függőleges szimmetriasíkjuk nincs.

Hexagonális trapezoéder Tetragonális trapezoéder Trigonális trapezoéder Szkalenoéderek: általános háromszögekből álló zárt formák, melyeknek a zegzugosan futó középélei egyenlő hosszúak. Nyolc lapból álló tetragonális szkalenoédert és 12 lapból álló ditrigonális szkalenoédert ismerünk.

Ditrigonális szkalenoéder Tetragonális szkalenoéder Romboéderek: a trigonális rendszer fontos formái, melyek 6 egybevágó rombusz alakú lapból állnak. A trigír irányába összefutó élek egyenlő hosszúak. Vízszintes tükörsíkjuk nincs. Romboéder Diszfenoidok: ha két szfenoidot egymáshoz képest -kal elforgatunk, négylapú zárt formát, a diszfenoidot kapjuk. Rombos és tetragonális szimmetriájú diszfenoidokat ismerünk. Köbös kristályrendszerre jellemző formák Ezek csak a köbös kristályrendszerben ismertek, hiszen a fentieknél sokkal több szimmetriaelemmel jellemezhetők. Hexaéder (kocka): 6 egybevágó négyzetlap határolja. A forma Miller-indexe, az egyes lapok tehát két-két tengellyel párhuzamosak. A csúcsokon trigírek (4 db), a lapközepeken tetragírek (3 db) haladnak át.

Hexaéder Rombdodekaéder (rombtizenkettes): 12 egybevágó rombuszlap határolja. A forma Miller-indexe, az egyes lapok tehát egy-egy tengellyel párhuzamosak, két-két tengelyt pedig hasonló arányban metszenek. A kristálytani tengelyek a négy él alkotta csúcsokon lépnek ki. Rombdodekaéder Oktaéder: 8 egyenlő oldalú háromszög határolja. Miller-indexe arányban metszik. A kristálytani tengelyek a szemben lévő csúcsokat kötik össze., tehát a lapok mindhárom tengelyt azonos Oktaéder

Tetraéder: az oktaéder feles formája, 4 egyenlő oldalú háromszög határolja. Miller-indexe, tehát a lapjai mindhárom tengelyt azonos arányban metszik. A kristálytani tengelyek a csúcsok és az azokkal szemben lévő élek közepén találhatók. A lapközepek és csúcsok irányában 4 db. trigír jellemzi. Tetraéder Tetrakiszhexaéder: minden hexaéderlap helyén 4-4 egyenlő szárú háromszög áll, így összesen 24 lapú. A forma lapjai két tengelyt különböző távolságban metszenek, míg a harmadikkal párhuzamosak. Tetrakiszhexaéder Deltoidikozitetraéder (deltoidhuszonnégyes): 24 deltoid alakú lapból áll. A forma lapjai két tengelyt egyenlő, a harmadikat más, de kisebb távolságban metszik. Deltoidikozitetraéder Hexakiszoktaéder (negyvennyolcas): minden oktaéderlap helyén 6 általános háromszög áll. A legnagyobb lapszámú, 48 lapból álló kristályforma, gömbhöz közelítő alakkal. A forma lapjai a három tengelyt más-más távolságokban metszik.

Hexakiszoktaéder 2. FELADATOK Megoldások: láthatók nem láthatók 1. Sorolja föl az egyszerű formákat és mondja meg hány lapúak? Megoldás: pedion, egy lapú; véglap, két egymással párhuzamos lapból áll; szfenoid és dóma, két egymással szöget bezáró lapból állnak. 2. Jellemezze a prizmákat és piramisokat? Megoldás: a prizmák olyan nyitott formák, melyeket egymással párhuzamos élekben metsződő lapok alkotnak. 3, 4, 6, 8, 12 lapból álló prizmákat ismerünk. A piramisok lapjai nem párhuzamosak egymással, hanem egy pontban, a csúcsban találkoznak. Szintén 3, 4, 6, 8, 12 lapból álló piramisokat ismerünk. 3. Jellemezze a dipiramisokat! Megoldás: a dipiramisok azok a zárt formák, melyeknél a piramisok jellemző szimmetriaelemei mellett vízszintes szimmetriaelemek is vannak, ezekkel a piramisokból dipiramisokat kapunk. A lapok száma így kétszerese a megfelelő piramisénak: 6, 8, 12, 16, 24. 4. Jellemezze a romboédert! Megoldás: hat egybevágó rombuszlapból álló formák, melyek a trigonális rendszer jellemzői. 5. Melyek a köbös rendszer legfontosabb formái? Megoldás: a hat négyzetlap határolta hexaéder, a nyolc egyenlő oldalú háromszög határolta oktaéder, a négy egyenlő oldalú háromszög határolta tetraéder, a tizenkettő rombuszlap határolta rombdodekaéder.

Digitális Egyetem, Copyright Szakáll Sándor, 2011