2015 Környezetv é d e l m i j e l e n t é s MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
A környezetvédelmi jelentés összeállításában közreműködött szerzők: Baranyi Krisztián Daróczi László Fink Gábor Frey István Göttli Józsefné Kovács Ferenc Kováts Gergely Manga László Nagy Zoltán Pécsi Zsolt Pónya Zsolt Sallai Orsolya Végh Gábor Összeállította: Sallai Orsolya vezető mérnök Egyeztette: Dr. Bujtás Tibor sugár- és környezetvédelmi főosztályvezető Pécsi Zsolt környezetvédelmi osztályvezető Elter Enikő vegyészeti főosztályvezető Feil Ferenc radioaktívhulladék-kezelési osztályvezető Fodor Zoltán üzemviteli osztályvezető Volent Gábor biztonsági igazgató Jóváhagyta: Hamvas István vezérigazgató
Tartalom 1. Bevezetés 4 2. A részvénytársaság tevékenységének bemutatása 6 3. Nukleáris környezetvédelem 12 3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása 14 3.2 Környezet-ellenőrzés 16 3.3 Terjedésszámítás 19 4. Radioaktív hulladékok kezelése 20 4.1 Radioaktív hulladékok kezelése 22 4.2 Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 22 4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok 24 4.4 Folyékony radioaktív hulladékok 24 4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása 26 4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 26 4.7 Radioaktív hulladékok kiszállítása 28 5. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2015. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 30 5.1 Vízminőség-védelem 32 5.1.1 Felszíni vizek védelme 32 5.1.2 Felszín alatti vizek védelme 37 5.2 Levegőtisztaság-védelem 38 5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 38 5.3.1 Veszélyes hulladékok 38 5.3.2 Nem veszélyes termelési hulladékok 41 5.4 Vegyi anyagok kezelése 43 5.4.1 REACH 43 5.4.2 CLP 43 5.4.3 Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása 44 6. A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása 46 6.1 Az üzemidő-hosszabbítás 2015. évi értékelése 48 6.2 A nukleáris energiatermelés kiváltásának környezeti következményei 49 7. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsmentrendszer 50 7.1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei 52 7.2 Környezeti politikánk 53 7.3 Környezetközpontú célok, programok 54 Rövidítések és fogalmak magyarázata 58
4 1 Bevezetés
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. (továbbiakban atomerőmű) Magyarország meghatározó villamosenergia-termelő társasága. A társaság célul tűzte ki, hogy a biztonságos üzemeltetés mindenkori elsődlegessége mellett biztonságosan, optimális költségszinten és műszakilag megalapozottan a lehető leghosszabb ideig termeli a villamos energiát. Hosszú távú működésünk egyik záloga az erőmű környezetbiztonságának magas szinten tartása, az erőmű észszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel történő üzemeltetése. Környezetvédelmi tevékenységünkről 2001 óta éves jelentésben számolunk be. Jelentésünket minden, az atomerőmű iránt érdeklődő figyelmébe ajánljuk, és bízunk abban, hogy meggyőző módon tudunk beszámolni környezetvédelmi eredményeinkről. 5
6 2 A részvénytársaság tevékenységének b e m u t a t á s a
7
A társaság alaptevékenysége a villamosenergia-termelés. Az elmúlt évben az atomerőmű 15 834,4 GWh (1 GWh=1 000 000 kwh) villamos energiát termelt. A tárgyévi termelési eredménnyel az atomerőmű a hazai öszszes bruttó villamosenergia-termelés 52,7%- t adta. A termelési eredményhez az 1. blokk 3624,3; a 2. blokk 4116; a 3. blokk 4023,5; a 4. blokk 4070,6 GWh-val járult hozzá. A termelési mennyiséget tekintve a 2015. évben az erőmű történetének eddigi legnagyobb termelési eredményét sikerült elérni. A korábbi évekkel összehasonlítva, a termelési rangsorban jelenleg a 2. helyet a 2012. év 15 793,0 GWh, a 3. helyet a 2010. év 15 760,6 GWh, míg a 4. helyet a 2011. év foglalja el 15 685,0 GWh termeléssel. Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta az erőmű által termelt összes villamos energia mennyisége 2015. év végére meghaladta a 429,4 TWh-t. 2015-ben a blokkok teljesítménykihasználási tényezői az alábbiak voltak: 1. blokk: 82,8% 2. blokk: 94% 3. blokk: 91,9% 4. blokk: 92,9% A teljesítménykihasználási tényezők átlaga erőműszinten 90,4%. Az atomerőmű villamosenergia-termelését az erőmű indulásától az 1. ábra mutatja be. 20 [TWh] 1000 GWh 15 10 5 0 1983 2,473 3,766 6,479 7,425 10,985 13,445 13,891 13,731 13,726 13,964 13,796 14,049 14,026 14,18 13,968 13,949 14,096 14,179 14,126 13,953 11,013 11,915 13,834 13,461 14,677 14,818 15,427 15,76 15,685 15,793 15,37 15,648 15,834 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 1. ábra Az atomerőmű villamosenergia-termelése 8
Az éves főbb adatok alakulása: Termelt villamos energia: 15 834,4 GWh Értékesített villamos energia: 14 916,5 GWh Önfogyasztás: 878,7 GWh (5,55%) Igénybe vehető teljesítőképesség: 1 702,8 MW Főjavítások időtartama: 144,5 nap 9
A Duna-víz-felhasználásunk 2 589,2 millió m³ volt 2015-ben, ami 0,163 m³/kwh-s fajlagos hűtővíz-felhasználást jelent. Magyarország villamosenergia-felhasználását teljes mértékben nem biztosítja a hazai termelés, importra is szükség van. A hazai termelés és az import viszonyát a 2. ábra szemlélteti. Az ábrán egyéb hazai termelés alatt a szén-, olaj-, gáztüzelésű erőművek, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energiát értjük. 50 [TWh] import egyéb hazai termelés atom 40 30 20 10 15,834 14,228 13,687 0 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 [év] 2. ábra Magyarország villamosenergia-felhasználása 10
Országos adatok: A VER csúcsterhelése: 6 457 MW (6,73%), a téli csúcsigény: 6 447 MW (-0,22%) Bruttó hazai felhasználás: 43 749,4 GWh (2,7%) Az import mennyisége: 13 687 GWh (2,2%) Bruttó hazai termelés: 30 062,4 GWh (2,9%) Az import részaránya a hazai felhasználásból: 31,3% (-0,1%) MVM PA Zrt. részaránya a bruttó hazai termelésből: 52,7% (-0,9%) MVM PA Zrt. részaránya a bruttó hazai felhasználásból: 36,2% (-0,5%) Zárójelben az előző évhez képest történt változást tüntettük fel. Az erőmű 4 blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. A blokkok műszaki adatait az alábbi táblázat foglalja össze. Blokkok típusa nyomottvizes, vízhűtésű, vízmoderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor 1. blokk: 500 MW Blokkok névleges villamos teljesítménye: 2. blokk: 500 MW 3. blokk: 500 MW A primer köri hurkok száma 6 4. blokk: 500 MW Hőteljesítmény 1 485 MW Turbinák száma 2 Az aktív zóna töltete 42 tonna urán-dioxid 1. táblázat A Paksi Atomerőmű blokkjainak legfontosabb műszaki adatai Az atomerőmű az egyéb villamos erőművekkel összehasonlítva a legkevésbé környezetszennyező, nem bocsát ki szén-dioxidot, ezzel évente 2 millió ember oxigénszükségletét takarítja meg. Ez megegyezik a magyar erdők évi oxigéntermelésével. Így az atomerőmű az ország számára mind energetikai, mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból nélkülözhetetlen. 11
3 Nukleáris környezetv é d e l e m 12
13
A nukleáris környezetvédelmi ellenőrzés alapvető feladata 2015-ben is az volt, hogy egyrészt folyamatosan kontrollálja a radioaktív anyagok erőműből történő kibocsátását, másrészt széleskörűen vizsgálja azok közvetlen környezeti megjelenését. Az ellenőrzés kétszintű: a távmérő hálózatok évente mintegy 3,5 millió adatot szolgáltatva állandóan mérik, monitorozzák a legfontosabb kibocsátási és környezeti sugárzási mennyiségeket, valamint a meteorológiai jellemzőket, az érzékeny laboratóriumi vizsgálatok pedig kiegészítik, pontosítják a távmérési eredményeket. A folyamatos és lehetőség szerint reprezentatív mintavételek éves száma közel tízezer, az analízisük révén kapott, többnyire nuklidspecifikus adatok száma ennek két-háromszorosa. Az erőmű nukleáris környezeti hatásának megítélése elsődlegesen a kibocsátások izotópszelektív radioaktív kibocsátási korlátokhoz való viszonyításán alapul. 3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása 2004. évtől életbe lépett a 15/2001. (VI. 8.) KöM-rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózismegszorításból (90 μsv) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. A 2. táblázatban csoportokba foglalva szerepelnek az összesített kibocsátási adatok és az azokhoz tartozó kibocsátási határérték-kritériumok. Összességében elmondható, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2015. évben 0,34%- ban használta ki a kibocsátási korlátot, ebből 0,27%-kal a folyékony, míg 0,07%-kal a légnemű kibocsátások részesedtek. Az energiatermelésre normált kibocsátásokat mutatja be a 3. táblázat. 14
Izotópcsoportok Összes kibocsátás [Bq] Légnemű kibocsátások Kibocsátási határértékkihasználás Korróziós és hasadási termékek 1,04 10 9 6,13 10-5 Radioaktív nemesgázok 2,36 10 13 3,24 10-4 Radiojódok 2,51 10 8 1,25 10-4 Trícium 4,11 10 12 2,37 10-5 Radiokarbon 5,97 10 11 1,73 10-4 Összes: 7,07 10-4 Folyékony kibocsátások Korróziós és hasadási termékek 1,40 10 9 6,69 10-4 Trícium 2,46 10 13 8,49 10-4 Radiokarbon 3,57 10 9 1,15 10-3 Alfa-sugárzók 3,25 10 6 3,33 10-6 Összes: 2,67 10-3 2. táblázat A 2015. évi kibocsátások összefoglaló adatai Radionuklid/ izotópcsoportok 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Légnemű kibocsátás [GBqGW e -1 év -1 ] Összes aeroszol 0,73 0,53 0,47 0,52 0,53 0,58 0,52 0,62 0,68 0,89 0,61 131 I egyenérték 0,18 0,023 0,023 0,028 0,075 0,077 0,028 0,020 0,031 0,025 0,11 Összes nemesgáz 9 400 13 000 10 400 15 000 18 000 24 000 22 200 22 500 17 400 14 700 13 900 Összes trícium 1 300 2 100 1 750 1 800 2 100 2 800 2 190 2 030 2 460 2 070 2 420 Összes radiokarbon 410 420 356 270 310 330 208 325 387 352 351 Folyékony kibocsátás [GBqGW e -1 év -1 ] Korróziós és hasadási termékek 1,0 0,8 0,98 0,79 0,70 0,62 0,62 0,69 0,61 0,86 0,81 Trícium 12 000 16 000 13 000 17 000 16 000 17 000 13 700 14 600 13 600 13 000 14 500 3. táblázat A Paksi Atomerőmű megtermelt villamos energiára normált radioaktív kibocsátásai 2005 2015 között 15
3.2 Környezet- ellenőrzés Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az erőmű normál üzemben nincs a megengedettnél nagyobb hatással a környezetre. Az erőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzése részben távmérő rendszereken, részben mintavételes laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A Paksi Atomerőmű környezetében a mintavevő és távmérő állomások elhelyezkedését a 3. ábra mutatja be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemeire. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. 2015-ben is az előző évekhez hasonlóan típusvizsgálattal és hitelesítéssel rendelkező dózismérő rendszert használtunk az összes mérőponton a környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének mérésére. Az A és G típusú állomások 1,5 km-es, a B24, L25 és C típusú állomások 30 km-es körzetben helyezkednek el az erőmű környezetében. A C típusú állomásokon és az L25 mérőponton Al 2 O 3 pelletet tartalmazó POR TL kör- 3. ábra Az A, G és a V típusú távmérő állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerőmű környezetében 16
Dózisteljesítmény értékek [nsv/h] 100 80 60 POR TL értékek BITT szonda értékek 40 20 0 A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 B24 C10 C11 C12 C13 C14 C15 C16 C17 C18 C19 C20 C21 C22 C23 L25 G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11 Állomás száma 4. ábra A környezeti gamma-sugárzás átlagos dózisteljesítménye 2015-ben a távmérő és a mintavevő állomásokon POR TLD-vel, valamint BITT-szondával mérve nyezeti dózismérő, a G típusú állomásokon BITT RS03/232 típusú mérőszonda van telepítve. Az A1-A9 és B24-es állomáson POR TL környezeti dózismérő és a folyamatos monitorozást szolgáló BITT RS03/232 típusú mérőszonda párhuzamosan szolgáltat adatot. Megállapítható, hogy a 2015. évi környezeti TL-dózismérési adatokból nem lehet az atomerőmű járulékára következtetni. Ugyanezt mutatják a BITT-szondák 10 perces mérési eredményeinek hosszú idejű, havi átlagai is. Ez összhangban van a radioaktív anyagok normál üzemi légköri kibocsátásaiból levonható következtetéssel, amely szerint az erőműtől származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás dózisteljesítményénél, illetve annak ingadozásánál, és így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. A mérési eredményeket a 4. ábra foglalja össze. A kibocsátott radioaktív izotópok közvetlen környezeti megjelenésével kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy azok még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett is csak nagyon ritkán kimutathatóak a környezetben. Tavaly egy esetben volt kimutatható mesterséges radioaktív izotóp a földfelszíni levegőmintákban az A6 állomáson (45. héten 60 Co izotóp 26,5 μbq/m 3 ). Az év során a fallout (kihullás) mintákban egyedül az A6-os állomáson, május és november hónapban, volt kimutatható a 60 Co radioaktív izotóp 17
0,89 Bq/m 2 és 0,55 Bq/m 2 -es értékkel. Mindkét esetben a mintafelezési módszer kimutatta, hogy egy korróziós részecske hordozta az aktivitást. Ezen kívül az A2 állomáson két alkalommal, június és július hónapban, 137 Cs radioaktív izotóp volt kimutatható 0,49 Bq/ m 2 és 1,35 Bq/m 2 -es értékkel. A dunai iszapminták, az állomások környezetében vett talajminták és fűminták közül egyetlen egy helyen sem találtunk az erőműtől származó radionuklidot. A halastavak víz- és iszapmintáiban nem lehetet kibocsátásból származó radioaktív izotópot kimutatni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által létrehozott évi átlagos növekmény a teljes elkeveredés után a trícium esetében 1 Bq/dm 3 -nél, az összes többi radionuklidra pedig együttvéve 0,1 mbq/dm 3 -nél kisebb volt. A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot nem találtunk. Összegezve a nukleáris környezet-ellenőrzés 2015. évi mérési eredményeit kijelenthető, hogy az atomerőmű hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható. Besugárzási útvonal Légköri kibocsátások Folyékony kibocsátások Lekötött effektív dózis [μsv/év] Hatósági korlát [μsv/év] Lekötött effektív dózis [μsv/év] 1998 1999 2000-2000 2000-2001 2002 *2003* 2004 0,032 0,068 0,023 306-0,075 0,032 0,270 0,027 0,024 0,028 0,047 154-0,028 0,019 0,031 0,027 Összes 0,056 0,096 0,080 460 90 0,103 0,051 0,301 0,054 Megjegyzés: * A 2003. évi 2. blokki kazetták tisztításánál bekövetkezett üzemzavari kibocsátásokkal terhelt. 4. táblázat A Paksi Atomerőmű radioaktív kibocsátásaiból eredő kritikus lakossági csoport többlet-sugárterhelése 18
3.3 Terjedésszámítás A közvetlen mérési eredmények nem adnak elegendő információt a lakossági sugárterhelés meghatározására, erre csak a radioaktív anyagok kibocsátásán és terjedésén alapuló számítási eljárások nyújtanak módot. Ilyen számításokat 2015-re vonatkozóan a TREX nevű terjedésszámító programmal végeztünk. Eszerint 2015-ben az atomerőmű normál üzeme során a légtérbe kibocsátott radioaktív izotópokból a sugárterhelés értéke mindössze 13,3 nsv, illetve 13,2 nsv a csámpai felnőtt-, illetve gyerekpopulációra számítva (ezek az eredmények tartalmazzák a radiokarbontól és a tríciumtól származó belső sugárterhelés-járulékot is). A folyékony kibocsátásból adódó sugárterhelés-járulék a legexponáltabb felnőtt- és gyermeknépcsoportra (Gerjen lakosságára) számítva 73,3 nsv, illetve 68,9 nsv lekötött effektív dózisnak adódott. Mindezek alapján megállapítható, hogy az atomerőmű radioaktívanyag-kibocsátásából származó kritikus lakossági csoport többletsugárterhelése (effektív dózisegyenérték) 2015-ben 82,1 nsv volt, amely kevesebb, mint 1/1000 része a hatósági korlátnak. A 4. táblázat 1998-tól összefoglalja az atomerőmű tevékenységéből fakadó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó lakossági többlet-sugárterhelések adatait, folyékony és légnemű kibocsátások bontásában. Lekötött effektív dózis [μsv/év] 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 0,028 0,023 0,024 0,023 0,157 0,009 0,016 0,010 0,014 0,012 0,013 0,025 0,029 0,028 0,035 0,024 0,030 0,032 0,039 0,034 0,048 0,069 0,053 0,052 0,052 0,058 0,181 0,039 0,048 0,049 0,048 0,060 0,082 19
4 Radioaktív hulladékok k e z e l é s e 20
21
4.1 Radioaktív hulladékok kezelése Átalakításokból származó építési anyagok (pl. betontörmelék, faanyag, üveg), illetve különböző elszennyeződött fémhulladékok, kábelek. A nukleáris alapú villamosenergia-termelés elkerülhetetlen melléktermékei a radioaktív hulladékok, melyek kezeléséről, átmeneti és végleges tárolásáról gondoskodni kell. A radioaktív hulladék olyan, további felhasználásra már nem kerülő radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként. 4.2 Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok Karbantartó műhelyekben képződött fémhulladékok, elhasználódott szerszámok, forgácsok. Karbantartás és üzemeltetés során keletkezett ún. puha hulladékok (ruhák, egyéni védőfelszerelések, szűrőbetétek, törlőrongyok, fóliák). A zsákos gyűjtésű hulladék döntő többségét az elhasznált kiegészítő védőfelszerelések adták, amelyekből 2015-ben is a megelőző évekhez hasonló mennyiséget használtak fel. A hordós gyűjtésű hulladékokba különböző elhasznált alkatrészek, szerkezeti elemek, szigetelő anyagok, szennyezett munkaeszközök stb. kerülnek, amelyek tömegük vagy méretük miatt nem helyezhetők műanyag zsákokba. Az atomerőmű 2015. évi üzemeltetése során keletkezett szilárd radioaktív hulladékok főbb forrásai az alábbiak: Elhasználódott és felaktiválódott vagy felületileg szennyezett szerelvények, berendezések, csővezetékek, hőszigetelések. 2015-ben 509 darab kis és közepes aktivitású szilárd hulladékot tartalmazó hordó keletkezett, ez a mennyiség 198 hordóval kevesebb az előző évinél. A 2015. december 31-i állapot szerint 8876 darab kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékot tartalmazó hordó található az erőművön belüli átmeneti tárolókban. 22
A kis és közepes aktivitású hulladékok előző években keletkezett mennyiségeit és a feldolgozás utáni hulladékmennyiségeket mutatja be az alábbi grafikon. Az 509 darab hordóból 418 darab kis aktivitásúnak, míg 91 darab közepes aktivitásúnak bizonyult a hordó felületétől 10 cm-re mért dózisteljesítmény alapján. [év] 2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 0 Keletkezett hulladékmennyiség Feldolgozás utáni hulladékmennyiség [m 3 ] 200 400 600 800 1000 5. ábra A keletkezett és a feldolgozás utáni hulladékok mennyisége 23
4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok esetén a nettó térfogat a hulladék geometriai méretei alapján számított értéket, míg a bruttó térfogat az elhelyezéshez szükséges tároló térfogatigényt jelenti. A Paksi Atomerőműben az erőmű fennállásától 2015. december 31-ig nettó 48,11 m 3 (bruttó 101,54 m 3 ) nagy aktivitású hulladék képződött. Ebből nettó 0,73 m 3 (bruttó 0,99 m 3 ) keletkezett 2015-ben, ez nettó 0,48 m 3 -rel kevesebb a 2014-ben keletkezett nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladéknál. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erőművön belüli átmeneti tárolása az ellenőrzött zónában erre a célra kialakított tárolócsövekben történik. Az itt el nem helyezhető méretű hulladékokat, ideiglenes jelleggel, az erre kijelölt helyiségekben lehet elhelyezni. 4.4 Folyékony radioaktív hulladékok A folyékony radioaktív hulladékok fő típusai: bepárlási maradékok (sűrítmények), dekontamináló oldatok, evaporátor savazó oldat, elhasznált primer köri ioncserélő gyanták, aktív iszapok, aktív oldószerkeverékek, elszennyeződött technológiai bórsavoldatok. Az atomerőmű ellenőrzött zónájában különböző forrásokból, radioaktív izotópokat 24
tartalmazó vegyszeres hulladékvizek keletkeznek. Ezekben a kis szárazanyag-tartalmú (3-5 g/dm 3 ) oldatokban a primer kör vízüzeméhez, dekontaminálási célokra, a víztisztítók regenerálására és a reaktorteljesítmény finomszabályozására használt oldott vegyszerek találhatók meg. Az összegyűjtött hulladékvizek vegyszeres kezelés után bepárlásra kerülnek kb. 200 g/dm 3 bórsav-koncentrációjú sűrítménnyé. 2015-ben összesen 185 m 3 bepárlási maradék keletkezett. Elhasznált primer köri ioncserélő gyantákból 2015-ben 7,3 m 3 keletkezett. Kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló 870 m 3 tárolókapacitás várhatóan elegendő lesz az erőmű meghosszabbított üzemideje alatt keletkező mennyiségek átmeneti tárolására is (jelenleg összesen 216 m 3 -t tárolnak). Az aktív oldószerkeverékek mennyisége nem jelentős (2015-ben 4,8 m 3 keletkezett). A szennyezett olajok és szerves oldószerek szűrése gyöngykovafölddel történik. Ez a szűrés igen egyszerű eszközöket igénybe véve kedvező eredményt ad. Az eddigi üzemeltetés során 2015. december 31-ig 34 hordó olajos gyöngykovaföld-hulladék keletkezett. A primer köri rendszerekben, meghatározott technológiai rendeltetéssel, több ezer 600 Térfogat [m 3 ] 500 400 300 200 100 0 01TW30B001 01TW30B002 01TW30B003 01TW30B004 01TW30B005 01TW10B001 01TW20B001 01TW15B001 02TW30B001 02TW30B002 02TW30B003 02TW30B004 02TW10B001 Alfanumerika Bepárlási maradék Bepárlási maradék (Co eltávolítás után) Ioncserélő gyanta Evaporátor savazó oldat Üzemzavari bepárlási maradék 02TW10B002 02TW10B003 02TW15B001 02TW80B001 02TW80B002 02TW80B003 02TW80B004 02TW80B005 02TW80B006 02TW85B001 Bepárlási maradék (Co eltávolítás előtt) Bepárlási maradék (Cs etávolítás után) Transzportvíz Dekontamináló oldat Szabad térfogat 02TU80B001 6. ábra A folyékonyhulladék-tároló tartályok töltöttsége a 2015. december 31-i állapot szerint 25
köbméter különböző koncentrációjú bórsavoldat van, melyekben az üzemeltetés során mikron, illetve szubmikron méretű aktív szennyeződések gyűlnek össze. Ezeket hagyományos szűréssel, a beépített ioncserélőkkel jó hatásfokkal nem lehet eltávolítani. Eltávolításuk a kiépítésenként telepített üzemi ultraszűrőkkel történik, amelynek segítségével a tisztított oldatok a technológiába visszaforgathatók, újrahasznosíthatók, így nem keletkezik belőlük radioaktív hulladék. 2015-ben a laborvizsgálatok (átlátszóság, alfa- és gamma-spektrometriai analízis) eredménye alapján valamennyi szűrési program kitűnő eredménnyel zárult, a megtisztított oldatokat a különböző primer köri rendszerekben ismételten felhasználták. Az összes megszűrt és újrahasznosított mennyiség 22569 m 3 volt. 4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása Az előző években keletkezett mennyiséggel együtt 2015. december 31-én az atomerőműben tárolt mennyiség 8876 darab 200 literes, hulladékot tartalmazó hordó. 4.6 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása 2015-ben az atomerőmű ellenőrzött zónájában 509 db 200 literes térfogatú, hordóba tömörített, valamint tömörítetlen kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék képződött. A 509 db hordó hulladéktípusonkénti eloszlása az elmúlt években keletkezett hordók hulladéktípusonkénti eloszlásához hasonló: 379 db hordó (74,5%) tömörített hulladék (T), 123 db hordó (24,2%) nem tömörített hulladék (N), 7 db hordó (1,4%) víztelenített iszap (I). A radioaktív kis és közepes aktivitású hulladékok átmeneti tárolásának célja a hulladékok ellenőrzött, ideiglenes tárolása a végleges elhelyezést megelőzően. A 2015-ben képződött kezelt hulladékot a VK302/I-1 helyiségben helyezték el. A felületi szennyezettség alapján történő minősítések bizonyították, hogy a hordókon nem fixált felületi szennyezettség a hordók minősítésének idején nem volt. 26
A 509 db hordóból 493 db hordó (99,0%) aktivitáskoncentráció és izotóp-összetétel szerinti minősítését végeztük el. Ezeken kívül 774 db régebben tömörített hordó minősítése is megtörtént, amelyekből 745 történelmi tömörített. Bátaapátiba 2015. évben 800 db hordót szállítottak ki, ebből 730 db történelmi tömörített hulladékot tartalmazó hordó. A 2015. év során összesen 1618 db hordó minősítésére került sor. Az 1618 db minősített hordó hulladéktípusonként az alábbi eloszlást mutatja: 402 db hordó (24,9%) tömörített hulladék (T), 455 db hordó (28,1%) nem tömörített hulladék (N), 746 db hordó (46,1%) történelmi tömörített hulladék (TT), 15 db hordó (0,9%) víztelenített iszaphulladék (I). 27
4.7 Radioaktív hulladékok kiszállítása Hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként 2008. december 2-án megkezdődött a kis és közepes aktivitású hordós hulladékok kiszállítása a Bátaapátiban található végleges tároló felszíni létesítményébe. A kiszállítások megkezdése előtt, a nemzetközi ajánlások és a hazai hatályos szabályozás alapján kidolgozták a hulladékátvételi követelményeket, amelyek rögzítették a kiszállítandó hulladékok összetételére, csomagolására és ellenőrzésére vonatkozó előírásokat. A hulladékátvételi követelményeket először a tömörített hulladékokra dolgozták ki, mivel az ilyen típusú hulladékok teszik ki az atomerőműben keletkező hulladékok menynyiségének mintegy kétharmadát. Ebbe a hulladéktípusba tartoznak a primer körben használt egyéni és kiegészítő védőeszközök, textilhulladékok, fóliák, szűrők stb. A hulladékátvételi követelményeknek való megfelelés érdekében bevezettek egy minőségbiztosítási rendszert, amely a hulladék keletkezésétől a végleges tárolóba történő kiszállításig nyomon követi a hulladék útját. A minőségbiztosítás alapvető célja, hogy az ellenőrzéssel és teszteléssel járó káros hatásokat minimálisra csökkentse, ugyanakkor biztosítékot nyújtson arra, hogy a hulladék megfelel az átvételi kritériumoknak. 28
A minőségbiztosítási program részeként kidolgozták a tömörített hulladékokra vonatkozó hulladékcsomag-specifikációt, amely előírja, hogy minden hordós hulladék rendelkezzen egy ún. hulladékcsomag-adatlappal. Ez a dokumentum mindegyik hordó minőségbiztosítási szempontból fontos adatait tartalmazza, úgymint egyedi azonosítók, a hulladékforrások (blokk és szint szerint külön feltüntetve), kezelési paraméterek (tömörítés ideje, tömörítési végző, a hulladékcsomag tömege), minősítési adatok (aktivitáskoncentráció, felületi szennyezettség, átlagos és maximális felületi dózisteljesítmény), átmeneti tárolási adatok. A minőségbiztosítási rendszer előírja a keletkező hulladékok fokozottabb ellenőrzését is. Ennek érdekében, a szelektív gyűjtésre vonatkozóan külön szabályozást adtak ki, amelynek része a keletkezett hulladékok folyamatos ellenőrzése is. Ez a gyakorlatban minden századik zsák átvizsgálását jelenti, függetlenül a hulladék keletkezési helyétől és idejétől. Az ellenőrzés eredményét külön erre a célra készített adatlapon rögzítették. A hulladékcsomagok adatait elektronikus formában is rögzítették. Ezen adatok alapján készül az egyedi azonosítóval rendelkező átadás-átvételi adatlap, amely az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és az RHK Kft. képviselői által írtak alá a kiszállításokat közvetlenül megelőzően. Egy szállítmány 16 hordóból áll, amelyeket az erőműben is használt hordkeretekbe helyetek el (hordkeretenként négy hordó). 2008 2011 között 3000 hordó kiszállítása történt meg. 2012-ben a hulladékok átadása az RHK Kft. részére szünetelt, ez idő alatt az átmeneti tárolóban az átadható hordók kiválogatását és átadásra történő előkészítését végezték. 2013-ban 960, 2007 előtt tömörített (ún. történelmi ) hordó kiszállításával újrakezdődött a betárolás a bátaapáti végleges tárolóba, a végleges hulladékcsomagot előállító technológia üzembe lépésének köszönhetően. 2014-ben 1520, míg 2015-ben további 800 hordó kiszállítására került sor. A továbbiakban a történelmi kategóriába tartozó hulladékokat kilencesével egy betonkonténerbe becementezik, majd így kerülnek a felszín alatt kialakított tárolókamrákba. A kiszállított, illetve a kiszállításra váró hordók jellemzőit elektronikus adatbázisban is rögzítették. Ez a hulladékleltár tartalmazza a hulladékcsomag-adatlapokon található valamennyi információt, a kiszállítási adatokat, a hordók összaktivitását stb. A későbbiekben a többi hulladéktípusra (nem tömöríthető, radioaktív iszapok stb.) is kidolgozzák a hulladékátvételi követelményeket. 29
5 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2015. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 30
31
Az atomerőmű a nukleáris biztonság elsődlegessége mellett nagy hangsúlyt fektet a környezeti elemek védelmére, hagyományos (nem nukleáris) értelemben is. A következőkben bemutatjuk az erőmű nem nukleáris hatását az egyes környezeti elemekre, illetve a védelmük érdekében végzett tevékenységeket. technológiai pótvízellátás; szociális vízellátás; tűzivízellátás. Az erőmű hűtővizét és a technológiai pótvízelőkészítőben felhasznált nyersvizet a Dunából, az ivóvízigényt a csámpai kutakból (rétegvíz), a tűzivízrendszer vízellátását parti szűrésű kutakból biztosítják. 5.1 Vízminőségvédelem Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vízi létesítményeinek fenntartását és üzemeltetését az egységes vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak alapján végzi. 5.1.1 Felszíni vizek védelme Az atomerőmű mint az ország legnagyobb nyersvízhasználó üzeme különös gondot fordít a víz minőségének védelmére. A felszíni vízkivételből biztosított hűtő- és technológiai vizek mennyisége 2015-ben 2589,2 millió m 3 volt, ami 0,161 m 3 /kwh-s fajlagos hűtővíz-felhasználást jelent. Az erőmű vízfelhasználásának csoportjai: hűtésre használt vizek, amelyek maradéktalanul visszajutnak a befogadó Dunába; Az erőmű hűtővíz-felhasználását 1997 2015 között a 7. ábra mutatja be. 3 000 000 felhasznált hűtővíz mennyisége [1000 m 3 /év] 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 [év] 7. ábra Hűtővíz-felhasználás 1997 2015 között 32
[m 3 /kwh] 0,24 0,22 0,20 0,18 0,16 0,14 0,12 0,10 0,08 0,06 0,04 0,02 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 [év] 8. ábra Fajlagos hűtővíz-felhasználás (m 3 /kwh) A hűtővízrendszer elsődleges feladata a kondenzátorok hűtése, amely az energiatermelés nukleáris folyamataival nincs kapcsolatban, és vegyi kezelésektől is mentes. A Dunából kivett, fizikailag megtisztított (szűrt) víz, a felhasználást követően gyakorlatilag változatlan minőségben folyik viszsza a befogadóba. A kibocsátott hűtővíz a befogadó Duna hőszennyezését nem, csak hőterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Ennek érdekében hatósági engedélyeink a hőlépcső maximális mértékét és a Duna-víz hőmérsékletének maximumát határozzák meg, ezeket a korlátokat 2015-ben is betartotta az atomerőmű. A 8. ábrából látható, hogy a fajlagos hűtővízfelhasználás a 2008-2009-es évektől folyamatosan csökkent, vagyis az 1 kwh-ra jutó hűtővíz mennyisége csökkent. A hűtővíz felhasználása nagyban függ a visszakeverhető (újra felhasználható) vízmennyiségtől, amely pedig a Duna vízhőmérsékletének, mint külső tényezőnek, függvénye. A Dunába visszavezetett hűtővíz (meleg víz) felszín alatti vizekre gyakorolt esetleges hatását az atomerőmű által létesített környezetvédelmi monitoringrendszer ellenőrzi. A Duna mentén hat szelvényben kiépített észlelőrendszer amely az erőmű és a Sió-torkolat közötti szakaszon speciálisan kiépített meder alatti szondákból és figyelőkutakból áll vizsgálati eredményei igazolják, hogy az erőmű kibocsátásai nincsenek hatással a meglévő és a potenciális parti szűrésű vízbázisokra. 33
A szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkező szennyvizet az erőmű kommunális szennyvíztisztító rendszerén bocsátják ki. A műtárgysor totáloxidációs, eleveniszapos, teljes biológiai tisztítású, a kikerülő fölösiszap-sűrítés után iszapszikkasztó ágyra kerül. A szennyvíztisztítás hatásfokát az üzemi kontroll rendszeresen ellenőrzi. 2015-ben keletkezett kommunális szennyvíz mennyisége 82 117 m 3 volt. A szennyvíztisztító telepen lévő technológia: két műtárgysor, amelyből a II. műtárgysor mélylégbefúvásos rendszerű. A fúvók szabályozása a levegőztető medencékben mért oldott oxigénkoncentráció alapján történik. A kiegyenlítő medencében található szivattyúk frekvenciaszabályozással működnek. A felújított II. műtárgysor az atomerőmű teljes szennyvíztisztítási igényét ki tudja elégíteni. Az atomerőmű bővítési területének északi részén keletkező szennyvízátemelőn és csatornahálózaton keresztül a Paks városi szennyvíztisztító telepre kerül, amelynek szennyezőanyag-koncentrációja nem haladhatja meg a 28/2004. (XII. 25.) KvVMrendelet 4. sz. mellékletének egyéb befogadóba való közvetett bevezetésre előírt küszöbértékeket (5. táblázat) 2015. évben a bővítési területről 1151,6 m 3 szennyvizet adtak át a paksi szennyvíztisztító telepre. Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz-előállítás során keletkező savas és lúgos szennyezettségű vizek alkotják, melyek semlegesítése és lebegőanyagtartalmának kiülepedése a 10 000 m 3 -es agyagbélésű zagymedencékben történik. A zagymedencéből elvezetett, lebegőanyagoktól megtisztított ipari hulladékvíznek a magas sótartalma jelent környezeti terhelést. A sótartalom legnagyobb része a sósav és a nátrium-hidroxid regenerátumainak reakciójából keletkező nátrium-klorid, azaz konyhasó. Összehasonlításként elmondható, hogy a zagymedencékből elfolyó víz sótartalma (átlagosan 3,5 g/l) egy nagyságrenddel kisebb, mint a tengervíz sótartalma (~35 g/l). 2015. évben 155 742 m 3 ipari hulladékvíz keletkezett, amely a hűtővíz éves mennyiségével Komponens Éves maximum Átlag Határérték ph 8,16 7,97 6,5 10,0 Összes szerves oldószer extrakt [mg/l] 15,5 7,90 50 mg/l KOI Cr [mg/l] 380 245 1000 mg/l Összes N tartalom [mg/l] 135 99,25 150 mg/l 5. táblázat: Paks városi szennyvíztelepre átadott szennyvíz minőségi adatai (2015) 34
összevetve már a meleg vizes csatornában bekövetkező kb. 18 000-szeres hígítás után került a Dunába. A sótartalom tekintetében, az évi átlagos szennyezőanyag-áramokból számítható, hogy a Duna alap sóterhelését a zagymedencékből elfolyó hulladékvíz jelentéktelen mértékben emeli meg. A szekunder köri konzerválások hulladékvizeinek fogadására szolgáló vegyszeres medencék HDPE-burkolatának vízzárósági ellenőrzését a kiépített geoelektromos szenzorhálózattal 2015. évben az egyik medencében 2 alkalommal, a másikban 1 alkalommal végeztük el. Mindhárom mérés eredményeként megállapítható volt, hogy a szenzorhálózat a fóliák vizsgálatára alkalmas, és a HDPE-fóliák integritása megfelelő. A hulladékvizet a megfelelő tartózkodási idő után, kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeinek birtokában, a hatóság értesítése mellett bocsátják ki. A 2015. évben keletkezett hulladékvíz minőségét és menynyiségét (16 100 m 3 ) tekintve hasonló volt, mint a korábbi években, a Dunába való kibocsáthatóság feltételei messzemenően teljesültek. A meleg vizes csatorna torkolati energiatörő műtárgyában kialakított V4 mintavételi hely szolgál mind a hatósági, mind az önkontrollmintázás biztosítására. A mintavételi hely a Dunába vezetett összes használt víz és a tisztított szennyvíz együttesének (eredőjének) minőségét reprezentálja. A V4 mintavételi helyen a használt víz és szennyvíz minőségét jellemző komponensek koncentrációja nem lépheti túl a 28/2004. (XII. 25.) KvVM-rendelet 2. sz. mellékletében az országos területi határértékek közül a 4. Általános védettségi kategória befogadói -ra előírt határértékeket. Az érvényes monitoringprogram keretében a vízjogi engedélyben határértékkel meghatározott valamennyi paramétert el- 35
Komponens Mértékegység Éves maximum Átlag Határérték ph 8,54 8,235 6-9,5 Összes szerves oldószer extrakt (mg/l) 3,8 2,45 10 Biológiai oxigénigény (mg/l) 16 10,5 50 KOI cr (mg/l) 40 32,5 150 Összes lebegőanyag-tartalom (mg/l) 46,6 24,35 200 Nitrit-ion < (mg/l) 0,05 0,05 - Nitrit-N < (mg/l) 0,05 0,05 - Nitrát-ion (mg/l) 12,6 8,6675 - Nitrát-N (mg/l) 2,85 1,9575 - Ammónium tartalom (mg/l) 0,1 0,07 - Ammónium-N (mg/l) 0,07 0,055 20 Összes szervetlen N (mg/l) 2,85 1,9875 - Összes N-tartalom (mg/l) 3 2,5 55 Összes P-tartalom (mg/l) 0,2 0,2 10 Összes Fe-tartalom (mg/l) 2 1,455 20 Összes Mn-tartalom (mg/l) 0,096 0,0783 5 Összes Cu-tartalom (mg/l) 61,3 39,15 2000 Összes Zn-tartalom (mg/l) 194 91,925 5000 Összes Pb-tartalom (mg/l) 2,63 1,5975 200 Összes Ni-tartalom (mg/l) 16,3 6,0625 1000 Összes Cr-tartalom (mg/l) 29,6 14,1 1000 Összes Ag-tartalom (mg/l) 2 2 100 Összes Cd-tartalom < (mg/l) 0,5 0,5 50 Összes Hg-tartalom (mg/l) 0,2 0,2 10 Fluoridtartalom (mg/l) 0,11 0,0775 20 Összes As-tartalom < (µg/l) 2,56 1,39 500 Összes Ba-tartalom (µg/l) 74,1 43,05 500 Összes Co-tartalom < (µg/l) 5,15 5,0375 1000 Összes Mo-tartalom (µg/l) 5 5 300 Összes Sb-tartalom < (µg/l) 5 2 - Összes Sn-tartalom (µg/l) 304 278,25 500 6. táblázat A Dunába kibocsátott víz minősége (V4 mintavételi hely) lenőrzik. Kibocsátás- ellenőrzésünk eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a hatósági korlátokat messzemenően betartottuk (6. táblázat). A Paksi Atomerőmű 1996 óta a csámpai vízcsatornán keresztül vízátadással segíti a Faddi-holtág fürdéshez, vízi sportokhoz szükséges jó vízminőségének, megfelelő 36
vízszintjének biztosítását. Erre a célra 2015- ben a hűtőgépházi klímaberendezések hűtővizéből 4 906 742 m 3 vizet adtak át a Faddi-holtágba. veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely, ipari zagytér, föld alatti olajtartályok, kommunális hulladékvízrendszer. A felhasznált kondenzátor-hűtővíz minősége megfelelő a körtöltéses rendszerű, 75 ha területű halastavak friss vízzel történő ellátásához. A horgászatot kedvelők és családjaik számára kellemes időtöltést nyújtó tórendszer pótvízellátása így a használt hűtővízzel történik. A nyári időszakban a haltenyésztés szempontjából már nem előnyös a melegebb vízzel történő vízutánpótlás, ezért kiépítették a halastavak friss Duna-vizes betáplálását lehetővé tevő csővezetékrendszer. A felszín alatti vizekben a környezetvédelmi felülvizsgálatok során feltárt állapothoz képest szennyezést nem tapasztaltunk. Az atomerőmű szociális vízellátását a Csámpai Vízmű mélyfúrású kútjai biztosítják. A rétegvízkutakból biztosított szociális jellegű ivóvíz-kitermelés 234 688 m 3 volt. A kitermelt víz vas- és mangántalanítás, valamint fertőtlenítő klórozás után kerül a fogyasztókhoz. 5.1.2 Felszín alatti vizek védelme Az erőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrizzük. A monitoringrendszerben 42 db talajvízfigyelő kutat vizsgálunk különböző az ellenőrzött technológiától függő paraméterre. A talajvíz és az esetleges szenynyezések mozgásának követése érdekében 118 kút vízszintjét regisztráljuk, köztük 18 db kútban automatikus vízszintregisztráló berendezés működik. A potenciális környezetszennyező források ellenőrzése érdekében az alábbi létesítmények környezetének monitoringját végezzük: 37
5.2 Levegőtisztaság- védelem Az atomerőműnek technológiájából adódóan igen kicsi a légköri emissziója, a nukleáris alapú villamosenergia-termelés nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, port, pernyét, sem légszennyező anyagokat. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyén több levegőterheléssel üzemelő technológia található, ezek közül kiemelhetjük a biztonsági rendszereket: szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízelgenerátorok (12 darab pontforrás P3-P14), dízelhajtású tűzivízszivattyú (2 darab pont forrás: P17-18), mobil áramfejlesztő dízelgenerátorok tárolása súlyosbaleset-kezelés (1 db pontforrás: P19). A biztonsági dízelgenerátorokra vonatkozó levegőtisztaság-védelmi működési engedély alapján a generátorokhoz tartozó pontforrások éves üzemideje egyenként az 50 üzemórát nem haladhatja meg. A biztonsági berendezések üzemórái 2015- ben: 1-2. blokk (6 db dízelgenerátor): 164 h 3-4. blokk (6 db dízelgenerátor): 106 h dízelhajtású tűzivízszivattyúk: 24 h SBK (súlyosbaleset-kezelés) mobil dízelgenerátorok (4 db): 20 h A levegőtisztaság-védelmi követelményeket 2015-ben is betartotta az atomerőmű. Az atomerőmű elhanyagolható szén-dioxidkibocsátású üzeme nagyban segíti Magyarországot a klímavédelemben és a kiotói vállalások teljesítésében. 5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 5.3.1 Veszélyes hulladékok 2015-ben 1160,14 t veszélyes hulladék keletkezett az erőműben (elsősorban olajjal szennyezett hulladék rongy, iszap fáradt olaj, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok és göngyölegek pl. festékes, olajos, vegyszeres göngyölegek, habképző anyag, veszélyesanyag-tartalmú építési-bontási hulladék [azbesztes pala]; olajos víz, elektronikai hulladék). 2015 elején 74 t veszélyes hulladékot tároltunk az üzemi gyűjtőhelyen. 2015-ben engedéllyel rendelkező vállalkozóknak hasznosításra, illetve ártalmatlanításra átadva 1102,78 t veszélyes hulladék sorsáról gondoskodtunk. A 2015-ben keletkezett veszélyes hulladékokat a 9. ábra szemlélteti. 38
higanytartalmú hulladék veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladéka ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj egyéb emulziók veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 12-ig terjedő hulladéktípusoktól veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek ólomakkumulátorok azbeszttartalmú szigetelőanyag veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építési-bontási hulladék (ideértve a kevert hulladékot is) veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszer ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladék fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék telített vagy kimerült ioncserélő gyanták klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezés veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladék nikkel-kadmium elemek nyomásálló tartályokban tárolt, veszélyes anyagokat tartalmazó gázok (ideértve a halonokat is) ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olaj, amely különbözik a 13 03 01-től higanytartalmú hulladék veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladéka 1092 114 1310 36093 58800 24078 2552 31403 11960 19636 743 8484 848 6641 35040 388 2879 36639 3186 503 602 63477 417 5597 251 1092 114 1310 Keletkezett mennyiség [kg] 0 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 9. ábra A 2015-ben keletkezett veszélyes hulladékok fajtái A 9. ábra nem tartalmazza az egyszeri tevékenységből olajos szennyvízmedence felszámolása származó 807,41 t olajos iszapot az átláthatóbb ábrázolhatóság miatt. Az összes keletkezett veszélyes hulladék mennyiségét a 10. ábra szemlélteti. 39
higanytartalmú hulladék (0,094%) veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner (0,01%) szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladéka (0,113%) ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj (3,111%) olaj-víz szeparátorokból származó iszap (69,596%) egyéb emulziók (5,068%) veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék (2,075%) veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat (0,22%) veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat (2,707%) veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek (1,031%) veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 12-ig terjedő hulladéktípusoktól (1,693%) veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is (0,064%) használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek (0,731%) ólomakkumulátorok (0,073%) azbeszttartalmú szigetelőanyag (0,572%) veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építési-bontási hulladék (ideértve a kevert hulladékot is) (3,02%) veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszer (0,033%) ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap (0,248%) veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladék (3,158%) fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék (0,275%) telített vagy kimerült ioncserél gyanták (0,043%) klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezés (0,052%) veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladék (5,471%) nikkel-kadmium elemek (0,036%) nyomásálló tartályokban tárolt, veszélyes anyagokat tartalmazó gázok (ideértve a halonokat is) (0,482%) ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olaj, amely különbözik a 13 03 01-től (0,022%) 10. ábra 2015-ben keletkezett veszélyes hulladékfajták, az összes veszélyes hulladék tömegének százalékában A Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen 2015. december 31-én mintegy 131,38 t veszélyes hulladékot tároltunk. Az év végén az erőmű területén lévő veszélyes hulladék harmadát a kommunális szennyvíziszap tette ki, amelyet a kommunális szennyvíztelep iszapszikkasztó ágyán tárolunk. Kommunális szennyvíziszap elszállítás 2015. évben 18,9 t mennyiségben történt. 40
1 200 000 Keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége [kg] 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 [év] 11. ábra 1996 2015 között keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége A veszélyes hulladék mennyiségének változását alapvetően az adott évi tervezett karbantartások, felújítások volumene határozza meg. A 11. ábrából jól látható a veszélyes hulladékok mennyiségének alakulása 1996 2015 között. 5.3.2 Nem veszélyes termelési hulladékok A nem veszélyes termelési hulladékokat a háztartási hulladékhoz hasonló hulladékoktól elkülönítetten, kijelölt és a szelektív gyűjtés céljára kialakított gyűjtőhelyen, illetve az erre kijelölt raktárban gyűjtjük. A veszélyes hulladékok összes mennyiségének növekedését alapvetően a jelentősen megnövekedett olajos iszap (807,41 t) és olajos hulladékvíz mennyisége eredményezte, amelynek oka a zagytéren lévő olajos medence felszámolása és az olajos hulladékvíz kezelésének változásai voltak. 2015. év végén az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. területén lévő nem veszélyes termelési hulladék mennyisége 51 t volt. Tavaly az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenysége során összesen 1055,36 t nem veszélyes termelési hulladék keletkezett (ezen felül 2015. év elején 127,4 t nem veszélyes termelési hulladékot tároltunk). Az MVM Paksi Atom- 41
erőmű Zrt. további hasznosításra 975,74 t nem veszélyes hulladékot értékesített, továbbá 156 t nem hasznosítható hulladékot ártalmatlanított hulladéklerakókban. Az erőművi karbantartások alkalmával nagy mennyiségben keletkeznek különböző fajtájú termelési hulladékok, amelyek gyűjtése egymástól elkülönítve, szelektív módon történik. Az atomerőmű leggyakoribb nem veszélyes termelési hulladékai: papír, fém, fa, kőzetgyapot, kábel, üveg, műanyag. Az atomerőmű ipari hulladékok anyagraktárából az összegyűjtött papírhulladék, valamint a fémhulladékok döntő része, további hasznosításra kerül. A nem veszélyes termelési hulladékok keletkezett mennyiségét a 12. ábra, elhelyezését a 13. ábra szemlélteti. ólom (450 kg) kábel, amely különbözik a 17 04 10-től (22 340 kg) vas és acél (469 162 kg) papír és karton (32 020 kg) biológiailag lebomló hulladék (90 440 kg) üveg (18 256 kg) műanyag (22 541 kg) alumínium (18 779 kg) fa (15 154 kg) beton (30 580 kg) beton-, tégla-, cserép- és kerámiafrakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól (48 300 kg) szigetelőanyag, amely különbözik a 17 06 01 és a 17 06 03-tól (81 957 kg) lomhulladék (75 300 kg) gyógyszer, amely különbözik a 18 01 08-tól (10 kg) tégla (16 740 kg) egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is (57 140 kg) abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amely különbözik a 15 02 02-től (6388kg) papír- és kartoncsomagolási hulladék (12 610 kg) hulladékká vált gumiabroncsok (2998 kg) talaj és kövek (1440 kg) műanyag csomagolási hulladék (380 kg) közelebbről meg nem határozott hulladék (32 380 kg) 12. ábra Keletkezett nem veszélyes termelési hulladékok 2015-ben 4% 13% hasznosítás (975 738 kg) ártalmatlanítás (156 025 kg) telephelyen tárolt (51 008 kg) 83% 13. ábra Nem veszélyes termelési hulladékok elhelyezése az összes keletkezés %-ában 42
5.4 5.4.1 REACH Vegyi anyagok kezelése A 1907/2006/EK rendelet (REACH) a vegyi anyagok regisztrálásának, értékelésének, engedélyezésének és korlátozásának új rendszerét hozta létre. 2008-ban kezdődött az a 11 évig tartó folyamat, amely a jelenleg az EU piacán lévő anyagoknak ebbe az új rendszerbe történő átvezetését jelenti. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek importálóként és továbbfelhasználóként is új kötelezettségeket jelent a jogszabály végrehajtása. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek 2015-ben regisztrációs kötelezettsége nem állt fenn. 5.4.2 CLP Az Európai Parlament és Tanács vegyi anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/ EK-rendelete (CLP) 2009. január 20-án lépett hatályba, és egy átmeneti időszakot követően a jelenleg érvényben lévő osztályozási, címkézési és csomagolási irányelvek helyébe lép. A CLP-rendeletet anyagokra 2010. december 1-jétől, keverékekre pedig 2015. június 1-jétől kell alkalmazni. A CLP-jogszabály a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének új rendszerét vezeti be az egész EU-ban, amely az ENSZ egyetemes harmonizált rendszerén (ENSZ GHS) alapul. A CLP a vegyi anyagok és keverékek veszélyeiről, illetve másoknak az e veszélyekről való tájékoztatásáról szól. Az ipar feladata, hogy az anyagok és keverékek forgalomba hozatala előtt megállapítsa azok veszélyeit, és az azonosított veszélyeknek megfelelően osztályozza azokat. Amennyiben egy anyag vagy keverék veszélyes, azt címkével kell ellátni, hogy a munkavállalók és a fogyasztók az anyag vagy keverék kezelése előtt tudjanak annak hatásairól. A rendelet kötelezettségeket ró a továbbfelhasználókra is, így az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is érintett a rendelet előírásainak betartásában. Elsősorban az a feladatunk, hogy a beszállítóinktól megköveteljük a CLP előírásainak való megfelelést, ellenkező esetben ugyanis a kötelezettségeket (osztályozás, bejelentés, címkézés, biztonsági adatlap készítés) az atomerőműnek kell elvégezni. Törekszünk az EU-n belüli beszerzésekre. 2015-ben a rendelet szellemében folyamatosan végeztük a beérkező biztonsági adatlapok megfelelőségének vizsgálatát. 43
5.4.3 Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása Az erőmű vegyszerfelhasználásának döntő részét a víz-gőz körfolyamathoz szükséges póttápvíz előkészítése igényli, ezen technológia sósavat, nátrium-hidroxidot, vasszulfátot, kénsavat, kalcium-hidroxidot és nátrium-klorid-oldatot használ. A felhasznált vegyszerek mennyiségét befolyásolja a blokkok által igényelt pótvíz mennyisége, illetve a Duna-víz mint nyersvíz sótartalma. A vegyszerek 2015. évben felhasznált mennyiségét a 14. ábra mutatja. A 14. ábrán szereplő további vegyszereket a primer és szekunder köri víz kémiai paramétereinek beállításához (ammónium-hidroxid, hidrazin), a leállások alatti konzerváláshoz (ecetsav, rofamin), valamint a primer és szekunder köri ioncserélő gyanták regenerálásához (salétromsav, nátrium-hidroxid, kálium- hidroxid) használtuk fel. 600 Felhasznált mennyiség [t] 500 400 300 200 100 0 sósav (30%) nátrium-hidroxid (100 %) kalcium-oxid nátrium-klorid vas (II)-szulfát kénsav (96%) ammónium-hidroxid (25%) hidrazin (55%) ecetsav rofamin TD salétromsav 100% bórsav kálium-hidroxid 14. ábra Technológiai vegyszerfelhasználás 2015-ben 44
45
6 A Paksi Atomerőmű ü z e m i d ő - hosszabbítása 46
47
6.1 Az üzemidőhosszabbítás 2015. évi értékelése A blokkok tervezett üzemidőn túli üzemeltetésének engedélyezéséről a hatóság a blokkonként benyújtandó engedélykérelem elbírálása alapján dönt. A blokkonkénti engedélykérelmekben be kell mutatni, hogy az üzemidő-hosszabbítási dokumentumokban leírt, a hatóság által elbírált és előírásokkal ellátott ÜH-Programot sikeresen elvégeztük, ezáltal felkészítettük az adott atomerőművi blokkot a meghosszabbított üzemidejű üzemeltetésre. 1. blokki üh-engedélyeztetés A Paksi Atomerőmű 1. blokkjának üzemideje tervezetten 2012 végén járt volna le, így az üzemidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet 2011. december 5-én nyújtottuk be az OAH NBI számára. Az Országos Atomenergia Hivatal 2012. december 17-i dátummal adott üzemeltetési engedélyt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 1. blokkjára, 2013. január 1. napjától 2032. december 31. napjáig. 2. blokki üh-engedélyeztetés A 2. blokki üzemidő-hosszabbítási engedélykérelem 2013. október 31-i benyújtásával indult a 2. blokki ÜH-engedélykérelem elbírálási szakasza. Az OAH 2014. november 24-i dátummal üzemeltetési engedélyt adott a Paksi Atomerőmű 2. blokkjára 2015. január 1. napjától 2034. december 31. napjáig. 3. blokki üh-engedélyeztetés A MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 15 hónapos üzemelési ciklusra (C15) tér át. Az új üzemanyagciklus bevezetése, új technológiai megoldások, új műszaki normarendszer alkalmazásával kívánja biztosítani a rendelkezésre állás növelését és a karbantartási költségek csökkentését. Ebből adódóan a blokkok hosszú távú biztonságos üzemeltetésének megalapozásához alapul vett feltételrendszer is változik. Ez közvetlenül hat az üzemidő-hosszabbítás engedélyeztetésére a megalapozó elemzések, minősítések egy részének felülvizsgálatán keresztül. Mindezeket figyelembe véve állítottuk össze a 3. blokki ÜH-engedélykérelem megalapozó dokumentációját, végeztettük el független szakértői felülvizsgálatát. A 3. blokki ÜH-engedélykérelmet 2015. december 2-i dátummal nyújtottuk be elbírálásra a nukleáris hatósághoz. 48
4. blokki üh-engedélyeztetés A vonatkozó jogszabály szerint a 4. blokki ÜH-engedélykérelem hatósághoz történő benyújtásának legkésőbbi időpontja 2016. december vége. Ehhez 2015. első negyedévben megkezdtük a 4. blokki üzemidő-hosszabbítási engedélykérelem megalapozó dokumentációjának összeállítását, hogy maradjon elég idő a független szakértői ellenőrzésre és a szükséges javításokra is. A feladatok előrehaladása a tervezettek szerint alakul. 6.2 A nukleáris energiatermelés kiváltásának környezeti következményei Az atomerőművi villamosenergia-termelés technológiája mentes azoktól a hagyományos kibocsátásoktól, mint a por, a pernye, a kén-dioxid, a nitrózus gázok és a szén-dioxid. Az atomerőmű jelenlegi működése évi átlagos 15 500 GWh termeléssel és a hazai korszerűbb erőművek átlagos (súlyozott) fajlagos CO 2 -kibocsátásával (0,4 kg/kwh) számolva kb. 10 millió tonna CO 2 -emissziót takarít meg. Ez igen jelentős mennyiség, hiszen a hazai erőművek összesített CO 2 -kibocsátása 11,1 millió tonna volt 2010-ben. A megtakarítás az előbbi kétszerese, ha a hazai szénerőművek átlagos fajlagos kibocsátási mutatóival számolnánk. Ha pl. a jelenlegi erőműstruktúrával kívánnánk kiváltani a Paksi Atomerőművet, akkor az atomerőművi teljesítmény-részaránynak megfelelően, azaz kb. 40%-kal nőne az SO 2, CO, NO x, szilárd légszennyezők és a CO 2 kibocsátása a villamosenergia-iparban. Hazánk számára a Kiotói Jegyzőkönyv az 1985 1987-es bázisidőszakhoz képest 6%- os kibocsátáscsökkentést tesz kötelezővé az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozóan a 2008 2012-es évek átlagában. Jelenleg a magyarországi CO 2 -kibocsátás a megállapított kvóta alatt van, amelynek hatására hazánk kvótaeladásra jogosult. Ha az atomerőmű kieső kapacitását gázüzemű erőművekkel oldanánk meg, úgy a CO 2 -kibocsátás csaknem 6 millió tonnával emelkedne, így megközelítenénk a 80 millió tonnás magyarországi kvóta határát. A kapacitás széntüzelésű erőművel történő kiváltása a gázüzemű erőműhöz képest további 4 millió tonna növekedést jelentene, amelynek negatív hatása a kedvezmény elmaradása mellett büntetést is eredményezne a 4 millió tonna növekményen. A megújuló energiaforrásokra alaperőműi jelleggel a hazai körülmények között nem számíthatunk. 49
7 Minőség- és környezet irányítás, környezet védelmi menedzsmentrendszer 50
51
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. működésére vonatkozó követelmények alapját az Atomtörvény (1996. évi CXVI. törvény), az Atomtörvény végrehajtásáról szóló 118/2011. (VII. 11.) számú Kormányrendelet és a rendelet mellékleteként kiadott Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (NBSZ) tartalmazzák. Ezen belül is az NBSZ 2. kötete, A nukleáris létesítmények irányítási rendszerei rögzíti a minőségirányítási rendszer kialakításához és működtetéséhez kötelezően alkalmazandó alapkövetelményeket. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az előírt követelmények maradéktalan teljesülését az OAH felé évente a Végleges Biztonsági Jelentés részeként igazolja. A rendszer felülvizsgálati auditja 2015-ben sikeresen lezajlott. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egyes tevékenységeivel összefüggésben vizsgálatokat, ellenőrző méréseket végző az MSZ EN ISO/ IEC 17025:2005 szabvány követelményei szerint kialakított rendszert működtető laboratóriumokat üzemeltet. A laboratóriumok a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) általi akkreditációval rendelkeznek. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az alábbi területeken működtet akkreditált laboratóriumi rendszereket: atomerőművi anyagok és berendezések, valamint ezek hegesztett kötéseinek roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatai; 7.1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a tevékenységéből fakadó környezetterhelés észszerűen elérhető legkisebbre történő csökkentése, az előírások nagy biztonsággal történő betartása érdekében az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványnak megfelelően környezetközpontú irányításrendszert működtet, amelyet rendszeresen tanúsíttat. az atomerőműben dolgozó személyek külső és belső sugárterhelésének meghatározása TL-dózisméréssel, folyadékszcintillációs méréssel, valamint gamma-spektrometriával; az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a KKÁT üzemi területéről és különböző technológiai rendszereiből légnemű, folyékony és szilárd minták vétele, előkészítése és ezek laboratóriumi radioanalitikai vizsgálata; erőművi víz-, olaj- és gázrendszerek közegeinek, aktív és inaktív hulladékoknak a technológiai berendezések szerkezeti anyagainak, ezek korróziós lerakódásainak, az alkalmazott segéd- és adalék- 52
anyagok kémiai és radiokémiai, elektrokémiai vizsgálata; atomerőmű üzemeltetéséhez használt mérőeszközök ellenőrzését és kalibrálását végző metrológiai és kalibráló laboratóriumi rendszer. Az atomerőmű speciális felkészültséget igénylő üzemeltetői létszámának biztosításához és a meglévő szakemberállomány tudásának szinten tartáshoz kialakított képzési rendszert működtető MVM Paksi Atomerőmű Zrt. oktatási szervezete felnőttképzési intézményi akkreditációval rendelkezik. 7.2 Környezeti politikánk Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., mint az MVM Zrt. által irányított társaságcsoport (MVM Csoport) meghatározó villamosenergia-termelő tagja, a csoportszintű környezeti célkitűzésekkel összehangoltan követelményként kezeli a környezetbiztonsági elvárásokat és azok következetes érvényesítését tevékenységének minden területén. 53
A társaság vezetősége deklarálja, hogy az atomerőmű biztonságos üzemeltetése, a környezetbiztonság és a társadalmi elfogadottság magas szintjének megtartása mellett elkötelezett a tiszta, környezetkímélő villamosenergia-termelés, valamint a környezet védelme iránt. Alapvető feladatának tekinti az atomerőmű környezetbiztonságának fenntartását és folyamatos növelését. Tevékenysége során eleget tesz a jogszabályokban, hatósági határozatokban, szabályozásokban rögzített környezetvédelmi követelményeknek, melyeket a partnerektől is elvár. A társaság vezetősége kötelezettségének tekinti a környezetszennyezés megakadályozását. Kitüntetett figyelmet fordít a természeti erőforrások takarékos felhasználására és a keletkezett hulladékok kezelésére. A társaság vezetősége meghatározza és kiértékeli azokat a környezeti kockázati tényezőket, amelyek az atomerőmű üzemeltetéséből eredően a környezetre veszélyforrást jelentenek. Ezek hatását a lehető legkisebbre csökkenti. A környezethasználat során, a leghatékonyabb megoldások alkalmazásával, az ész szerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel működteti az erőművet. A társaság vezetősége kiemelt figyelmet fordít a társadalommal, kiemelten a környező lakossággal, az érdekelt szervezetekkel, valamint a hatóságokkal való együttműködésre, a nyílt és őszinte tájékoztatásra. A környezetvédelmi tevékenységének javítása érdekében az MSZ EN ISO 14001-es szabvány szerint tanúsított Környezetközpontú Irányítási Rendszerét fejleszti, környezeti teljesítőképességét folyamatosan növeli. A társaság vezetősége gondoskodik valamennyi munkatársa rendszeres oktatásáról, környezettudatos gondolkodásmódjának kialakításáról és fejlesztéséről. A társaság környezeti politikáját rendszeresen felülvizsgálja és a közvélemény számára is hozzáférhetővé teszi. 7.3 Környezetközpontú célok, programok A Környezetközpontú Irányítási Rendszer egyik alapvető jellemzője a környezetvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztését, többek között, a környezetvédelmi célok kitűzése és az ezek eléréséhez meghatározott programok végrehajtása biztosítja, amelyek egyben a környezetpolitika megvalósításának eszközét is jelentik. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztése nem feltétlenül valósul meg egyszerre a tár- 54
sasági tevékenység minden területén. A környezetvédelmi célok köre az igények szerint dinamikusan változik, egyrészt évente előterjesztés készül az új célok kitűzésére, másrészt a célokat elérik, teljesülnek. A célokat és azok teljesítését szolgáló programok végrehajtását az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a vezetőségi átvizsgálás keretében értékeli. Minden egyes cél hátterében egy program áll. Az atomerőmű évente újabb és újabb célokat tűz ki. A célok egy része rövid távú, így a korábban kitűzött célok egy része már megvalósult; másik része hosszabb távú cél, amelyek végrehajtása elindult, az elfogadott programoknak megfelelően folyamatban van. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. néhány jelentős környezetvédelmi célját és azok teljesítésének lépéseit a következőkben mutatjuk be. 55
Környezetközpontú cél Értékelés Hűtőgépházi és hűtőrendszeri átalakítások A régi, üzemen kívüli LEHEL típusú hűtőgépek bontása és a bontás utáni építészeti helyreállítás sikeresen befejeződött. A hűtőközeg lefejtése és ártalmatlanítása megtörtént, a nyilvántartásból kivezették. A komplett átalakításra vonatkozó kiviteli tervek elkészültek. Az új hűtőgép beszerzésére, hűtőrendszeri rekonstrukció kivitelezési munkáira vonatkozó közbeszerzési eljárást 2014-ben lefolytatatták, de az eljárás eredménytelenül zárult. 2015-ben a kivitelezés végrehajtására irányuló új közbeszerzési eljárás lezárult, a kivitelezésre vonatkozó szerződést aláírták. A kivitelezés 2016-17 évben valósul meg. Pótvíz-előkészítő rekonstrukciója Az új technológia üzembe helyezése 2015-ben megkezdődött, azonban a tervezett ütemezéshez képest két hónap csúszás következett be nem várt műszaki probléma miatt. Összehangolva az atomerőmű üzemeltetésével és a 2016. évre tervezett főjavításokkal a technológia teljes üzembe helyezése az év végére várható. A használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás lefolytatása szintén 2016 végére várható. Vasiszap-ülepítő telepítése a csámpai vízmű területére A PA Zrt. ivóvízellátását biztosító csámpai vízműben a vas-mangán szűrők regenerálása során keletkező vas-mangán iszap leválasztására megfelelő műtárgy építése szükséges. A leválasztó kiépítésével jelentősen csökken az ivóvíz vastalanítása során használt kavicsszűrők visszamosása során keletkező és kibocsátásra kerülő víz vas- és mangántartalma. A projekt során iker elrendezésű, vasbeton szerkezetű ülepítőmedence készül, a szükséges szerelvényeket magában foglaló aknakamrákkal és a bevezető és elvezető csatornaszakaszokkal. A megvalósításhoz szükséges tervek 2014-ben elkészültek, a vízjogi létesítési engedélyt a vízügyi hatóság kiadta. A kivitelezés várhatóan 2015. évben sikeres próbaüzemmel lezárult. A vízjogi üzemeltetési engedélyt a vízügyi hatóság kiadta. A projekt lezárult, a környezetvédelmi cél teljesült. 56
Környezetközpontú cél Értékelés Folyékony radioaktív hulladék szilárdítása cementezéssel A projekt célja az erőmű tárolótartályaiban tárolt kis és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladék, valamint a szilárd radioaktív hulladék becementezése, olyan hulladékformába, melyek a Bátaapátiban lévő Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba (végleges tárolóba) elhelyezhetők, az elhelyezés feltételrendszerének megfelelően. A cementezési technológia tervezési, gyártási, üzembe helyezési feladataira a vállalkozót közbeszerzési eljárás során választották ki. A közbeszerzési eljárást eredményesen lefolytatták. A szerződés végleges aláírása 2015. január 5-én megtörtént. A technológiához szükséges udvartéri cement- és mészsilótartályok töltéskori levegőelvezetésének létesítése a porleválasztás hatékonyságától függetlenül pontforrásként levegőtisztaság-védelmi engedélyköteles tevékenység, amelyet a környezetvédelmi hatóság ad ki. A projekt tervezett befejezése 2017 decembere. Olajos szennyvízmedence felszámolása (olajos szennyvízrendszer átalakítása) 2015 folyamán a teljes átalakítást végrehajtották. Befejeződött az olajos szennyvízrendszer föld alatti vezetékeinek tisztítása, az olajos szennyvízmedence üzemen kívül helyezése, a medence felszámolása. A műszaki átadás-átvétel 2015 decemberében megtörtént. A vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély módosítását jóváhagyta. A felszámolt szennyvízmedence környezetében lévő talajvíz esetleges olajszennyezésre vonat kozó utóellenőrzését 2016 végéig folytatjuk. A talajvíz-ellenőrzés eredményei ez idáig olajszennyezést nem mutattak. A projekt lezárult, a környezetvédelmi cél teljesült. 7. táblázat Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jelentős környezetvédelmi céljai 57
Rövidítések és fogalmak magyarázata RHK Kft. = Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. msv/év = millisievert/év (millisievert = a sievert ezred része) μg = mikrogramm, amely a gramm milliomod része Egy adott izotópra és a kibocsátási módra vonatkozóan a kibocsátási határérték és a kibocsátott mennyiség hányadosa, melynek számítása: Kibocsátási határértékkritérium = ahol: El ij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó kibocsátási határértéke (Bq/év), R ij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó éves kibocsátása (Bq/év). KKÁT = Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója NBSZ = Nukleáris Biztonsági Szabályzat MKEH = Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal I. kiépítés = 1. és 2. blokk együtt II. kiépítés = 3. és 4. blokk együtt REACH = Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK-rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/ EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/ EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről. REACH = Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals CLP = Az Európai Parlament és Tanács vegyi anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK-rendelete. CLP = Classification Labeling Packaging HDPE = High Density Polyethylene, polietilén rofamin = okta-decil-amin OAH NBI = Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság 58