NABUCCO GAS PIPELINE Szakasz: Ausztria A környezeti hatástanulmány (KHT) összefoglalása ILF BERATENDE INGENIEURE Hainburger Straße 31/2, 1030 Wien, Ausztria Tel: 01-7139232-0 / Fax: 01-7139232-444 E-Mail: info@wien.ilf.com
FELÜLVIZSGÁLATI JEGYZÉK 00 Leadás az NNC Ausztriának Stieninger Hauser Schiffbänker Rev. Dátum Kiadvány, módosítás típusa Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta
TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK...1 1.1. A szervezet... 1 1.2. A projekt célja... 2 1.3. Jelen környezeti hatástanulmány célja... 4 1.4. Jelen KHT felépítése... 5 2. A PROJEKT...8 2.1. A projekt és alternatívái...8 2.1.1. Nyomvonaltervezési alapelvek...8 2.1.2. A nyomvonal leírása...9 2.1.3. Alternatívák...10 2.1.4. Nulla variáns...10 2.2. A projekt üzemelési fázis... 11 2.2.1. Az üzemeléshez szükséges létesítmények...11 2.2.1.1. Fővezeték...11 2.2.1.2. Állomások...11 2.2.2. Üzemszervezés...12 2.2.3. A berendezések üzemeltetése és karbantartása...13 2.3. A projekt építési fázis... 14 2.3.1. Az egyes építési szakaszok munkafázisainak leírása...14 2.3.1.1. Az építési sáv előkészítése...14 2.3.1.2. A csövek vonalba fektetése és hajlítása...14 2.3.1.3. Csőhegesztés...14 2.3.1.4. A hegesztési varratok ellenőrzése és szigetelése...15 2.3.1.5. Árokásás és vezetékfektetés...15 2.3.1.6. Ároktakarás...15 2.3.1.7. Szilárdsági nyomáspróba...16 2.3.1.8. Helyreállítás...16 2.3.1.9. Jelölés...16
2.3.1.10.Meglévő vezetékek védelme érdekében tett intézkedések...16 2.3.1.11. Az építkezés menete...16 2.3.2. Speciális építési területek...17 2.3.2.1. Vasútvonalak, autópályák, országutak keresztezése...17 2.3.2.2. Önkormányzati kezelésben levő utak és alárendelt utak keresztezése...18 2.3.2.3. Vízfolyások keresztezése...18 2.3.2.4. Építési módok magas talajvízszint esetén (jellemző eset)...19 2.3.3. Az építési sáv szélessége...19 2.3.3.1. Szabad nyomvonal mezőgazdasági művelés alatt álló területek...19 3.3.3.2. Erdőben vezető nyomvonal...20 2.3.3.3. A nyomvonal vízfolyások keresztezésénél...20 2.3.4. Takaróréteg...20 2.4. Üzemzavar... 22 2.4.1. Üzemzavarok az építés időtartama alatt...22 2.4.1.1. Szénhidrogén-kibocsátás (üzemanyag)...22 2.4.1.2. A meglévő HAG-vezeték megrongálódása...23 2.4.2. Üzemzavarok a csővezeték üzemelése során...23 2.4.2.1. Üzemeléshez kapcsolódó üzemzavar...23 2.4.2.2. Nem az üzemeléshez kapcsolódó üzemzavar...25 2.5. A projekt az utógondozási fázis... 27 2.6. Éghajlat és energia... 27 3. AZ EGYES KHT BESZÁMOLÓK KIVONATA...29 3.1. Az ember, mint védendő érték... 29 3.1.1. Területrendezés, szabadidő, pihenés és idegenforgalom...29 3.1.2. Zaj és rázkódás...30 3.2. Anyagi és kulturális javak védelme... 32 3.3. Éghajlat és levegő... 33 3.3.1. Éghajlat...33 3.3.2. Levegő...34 3.4. A talaj... 36 3.4.1. Talaj mezőgazdaság...36
3.4.2. Erdőgazdálkodás...37 3.5. Víz... 39 3.5.1. Talajvíz és felszín alatti vizek...39 3.5.2. Vízökológia, felszíni vizek és halászat...40 3.6. Állatok, növények és élőhelyeik... 42 3.6.1. Állatok és növények...42 3.6.2. Vadökológia...45 3.7. Táj... 47 4. Összefoglalás...49 4.1. A maradék terhelés értékelésének célja és metodikája... 49 4.2. A maradék terhelés értékelésének eredményei... 51 4.2.1. Építési és üzemelési fázis...51 4.2.2. Utógondozási fázis...51 4.2.3. Összesített értékelés...51 MELLÉKLET...53 1. A maradék terhelés értékelésének metodikája...54 1.1. Az értékelés célja... 54 1.2. Gondolatok a metodika kidolgozásáról... 54 1.3. Értékelési eljárás... 55 1.4. Fogalom meghatározások... 57 1.5. Eljárás az értékelés során... 57
1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1. A szervezet Az engedélykérő: NABUCCO Gas Pipeline Austria GmbH Ügyvezető: DI Johann Gallistl Floridotower Floridsdorfer Hauptstraße 1 1210 Wien mint a Nabucco International GmbH 100%-os leányvállalata Tel.: 01 / 2700 371 28 661 Fax: 01 / 2700 28669 Mérnöki munka: ILF Beratende Ingenieure ZT GmbH (ILF Mérnöki Tanácsadó ZT GmbH) Hainburger Straße 31/2 1030 Wien Tel.: 01 / 713 92 32-0 Fax.: 01 / 713 92 32-444 Kapcsolattartók: Dipl.-Ing. Peter Schiffbänker Dipl.-Ing. Petra Stieninger
1.2. A projekt célja Projektleírás A bécsi székhelyű Nabucco Gas Pipeline International GmbH (NIC) egy, a Kaszpitérség és a Közel-Kelet nagy földgázkészleteit (együttesen a világ legnagyobb földgázkészlete) az európai piacokkal összekötő földgázvezeték megépítését tervezi. A gázvezeték Törökország keleti, Grúziával határos, illetve déli, Irakkal határos területeiről indul, Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül vezet Ausztriáig, a baumgarteni gázelosztó központig (Nabucco gázvezeték). A földgáz iránti kereslet az elkövetkezendő két évtizedben jelentős mértékben növekedni fog. Az európai gázkészletek erősen megfogyatkoznak, ennek következtében lényegesen nagyobb lesz az importigény. Ugyan Európán kívül elegendő gázkészletek lelhetők fel, a kihívást a gáznak a fogyasztókhoz való eljuttatása jelenti. A jelenlegi kapacitás nem elegendő a jövőbeni, növekedő gázfogyasztás fedezésére. A földgázban gazdag régiók, mint a Kaszpi-térség és a Közép-Kelet még nincsenek közvetlen, vezetékrendszeren keresztüli összeköttetésben az európai piacokkal. A Nabuccoval egy új gázfolyosó nyílik meg, nagyobb lesz a piaci verseny, és nagyban hozzá fog járulni a változatosabb gázforrások és szállítási útvonalak megteremtéséhez Ausztria számára is. A projekt felépítése A projekt teljes lebonyolításáért felelős társaság a bécsi székhelyű Nabucco Gas Pipeline International GmbH (NIC). A NIC legfőbb feladata a projekt teljes megtervezése műszaki és pénzügyi szempontból. A NIC felelős vezetése alá fog tartozni a további fejlesztés, a finanszírozás, a szállítási kapacitások értékesítése és a vezeték üzemeltetése. A Nabucco Gas Pipeline International GmbH (NIC) jelenlegi részvényesei az osztrák ÖMV, a magyar MOL, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz Holding, a török BOTAS, valamint a német RWE. Mindegyik részvényes a Nabucco gázvezeték International GmbH (NIC) 1/6 részét birtokolja. A már létező nemzeti Nabucco-vállalatokban a NIC 100%-os tulajdonnal rendelkezik. A tranzitországok adott szakaszaiban a vezeték gazdasági tulajdonosa a NIC lesz. A nemzeti Nabucco-vállalatok főbb feladatai közé fog tartozni, többek között, a környezeti hatástanulmány készítése az egyes országokban, az útszolgalmak és 2
építési engedélyek beszerzése, a vezeték megépítése, majd későbbi üzemeltetése és karbantartása. Ez érinti a szintén bécsi székhelyű Nabucco Gas Pipeline Austria GmbH-t is, mely a Nabucco gázvezeték osztrák szakaszának projektelőkészítéséért, építéséért és üzemeltetéséért felelős. Nabucco gázvezeték egy sok tekintetben egyedülálló projekt Kölcsönös kapcsolat: Nincs még egy projekt, melynek köszönhetően Törökország, Bulgária, Románia és Magyarország nemzeti hálózatai közvetlen kapcsolatban lennének Ausztriával és az európai piaccal. Az OMV Central European Gashub gázelosztó központján keresztül a projekt által közvetlenül nem érintett országok is gázhoz juthatnak a Nabucco gázvezetékből. Szabad piaci hozzáférés: Nincs a régióban még egy projekt, mely éves szinten 16 milliárd köbméter gázszállítási kapacitást kínálna a szabad piacon. Államszerződés nyújtotta stabilitás: Nincs még egy, kormányközi megállapodással rendelkező projekt. A megállapodás államszerződés formájában 50 évre stabil jogi kereteket biztosít a teljes Nabucco gázvezeték-rendszerre. Biztos ellátás: Nincs még egy projekt, mely évi 31 milliárd köbméter kapacitást kínálna közvetlenül az európai piacon, közép-ázsiai és közel-keleti gáztermelőktől, mint alternatív forrástól. Piaci likviditás/verseny: Nincs még egy projekt, mely ennyi gázfogyasztót háztartásokat és ipari fogyasztókat érne el az európai piacon azonos, versenyképes feltételek mellett. A projekt jelentősége Ausztria számára A teljes projekt beruházási költségét jelenleg 7,9 milliárd euróra becsülik. A tény, miszerint a gázvezeték fejlesztéséért, finanszírozásáért, a szállítási kapacitás értékesítéséért és az üzemeltetéséért a NIC, mint projektvezető a felelős, és székhelye Bécsben található, nagy jelentőséggel bír Ausztria számára. A NIC egy több mint 100 munkatársból álló csapatot fog felépíteni, számos alvállalkozót fog bevonni a különböző munkálatok elvégzésére, és a finanszírozás nagy része Bécsen, mint pénzügyi közponon keresztül fog lebonyolódni. Politikai-diplomáciai szinten is kiemeltebb gazdasági kapcsolatok kialakítására kerül 3
majd sor a Nabucco projekttel összefüggésben, első sorban a közép-ázsiai országok képviseleteivel, és ennek köszönhetően más gazdasági ágazatok számára is új üzleti lehetőségek nyílnak meg. Végül, de nem utolsó sorban pedig a baumgarteni gázelosztó központ hatalmas gázforgalmat fog bonyolítani, így Ausztria energiapolitikai jelentősége az EU-n belül nagy mértékben erősödni fog. 1.3. Jelen környezeti hatástanulmány célja A Nabucco gázvezeték projekthez környezeti hatásvizsgálat (KHV) készül. A 47,5 km-es vezetékhossz, a tervezett 56 -os átmérő és az A kategóriába sorolt védett területek keresztezése alapján az engedélyezési eljárást egy, a 2000. évi osztrák KHV-törvény (2009. új tv., BGBI. /Szövetségi Közlöny/ I 87/2009 szám) alapján végzett, koncentrált környezeti hatásvizsgálat keretében kell lefolytatni. Ehhez a projekt kérelmezőjének ez esetben a Nabucco Gas Pipeline Austria GmbH-nak készítenie kell egy környezeti hatástanulmányt (KHT). A környezeti hatástanulmányt egy engedélyezési kérelemmel és más dokumentumokkal együtt kell benyújtani a környezeti hatásvizsgálatot lefolytató környezetvédelmi hatóságnak. Környezetvédelmi hatóságként működik az Alsó-Ausztriai Tartományi Kormány Hivatala (Amt der Niederösterreichischen Landesregierung), valamint a Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatala (Amt der Burgenländischen Landesregierung); a KHV koordinálása Alsó-Ausztria Tartomány feladatkörébe tartozik. A KHV-eljárásba az érintett településeket is bevonják. Mire jó a KHT, és mit tartalmaz? Jelen környezeti hatástanulmány (KHT) feladata bemutatni, hogy a projekt milyen közvetlen és közvetett hatást fog gyakorolni vagy gyakorolhat a) az emberekre, állatokra, növényekre és ezek élőhelyére, b) a talajra, vízre, levegőre és az éghajlatra, c) a tájra és d) az anyagi és kulturális javakra, és figyelembe kell venni több hatás egymásra gyakorolt kölcsönhatásait is. Tartalmazza a projekt hatásait az építési, az üzemeltetési és az úgynevezett 4
utógondozási (a felhagyást követő) fázisra vonatkozóan, továbbá az üzemzavarokat is. A környezeti hatások felmérhetősége érdekében leírja a (műszaki) projektet. Leírja a területet (környezetet), ahol a projekt található (a jelenlegi helyzet bemutatása). Ezt követően felméri a projekt várható pozitív és negatív hatásait. Továbbá leírja azokat az intézkedéseket, melyekkel a projekt negatív hatásai elkerülhetők vagy enyhíthetők, ill. pozitív hatásai elősegíthetők. Végül felméri a maradék terhelést, mely alatt az intézkedések figyelembe vételét követően fennmaradó hatások értendők (az egyéb környezeti terhelés értékelési fokozatai: nagy, közepes, csekély, nincs, javulás) 1.4. Jelen KHT felépítése A teljes KHT 7 tematikus fejezetből áll (1-7. fejezet). A következő táblázatban látható, hogy az egyes fejezetek milyen beszámolókat és terveket tartalmaznak: 1. fejezet: A KHT összefoglalása 1.1. Összesített tartalomjegyzék 1.2. A KHT kivonata 1.3. A KHT összefoglalása 1.4. A projekt áttekintő terve 1:50.000 1.5. Áttekintő nyomvonalterv 1:25.000 2. fejezet: A projekt műszaki tartalma 2.1. Általános projektleírás 2.2. A nyomvonal és az építkezés leírása 2.3. Hulladék 2.4. A tevékenység leírása a Donau-Auen (Duna-ártér) Nemzeti Park és a Duna keresztezése területén 3. fejezet: Tematikus törvények 3.1. A gázgazdálkodási törvény által előírt, benyújtandó dokumentumok 5
Az útszolgalmakat ábrázoló tervrajz (1:2.000) 3.2. A vízjogi törvény által előírt, benyújtandó dokumentumok 3.3. Az erdészeti törvény által előírt, benyújtandó dokumentumok 3.4. A természetvédelmi törvény által előírt, benyújtandó dokumentumok 3.5. A vasútvonalak keresztezéséhez kapcsolódóan benyújtandó dokumentumok 3.6. Az országutak (Bundes- és Landesstraßen) keresztezéséhez kapcsolódóan benyújtandó dokumentumok 3.7. Az autópályák keresztezéséhez kapcsolódóan benyújtandó dokumentumok 3.8. Az építési szabályzat által előírt, benyújtandó dokumentumok 3.9. A hajózási törvény által előírt, benyújtandó dokumentumok 3.10. A Natura 2000-hez kapcsolódóan benyújtandó dokumentumok (természetvédelmi hatástanulmány) 4. fejezet: Érintett jogok 4.1. Telekjegyzék 4.2. Vízhasználati szolgalmi jogok jegyzéke / halászati jogok jegyzéke 4.3. Az erdészeti törvényben meghatározott jogosultak 4.4. Egyéb vezetékek 5. fejezet: Környezet 5.1. Területrendezés, szabadidő, pihenés és idegenforgalom 5.2. Zaj 5.3. Anyagi és kulturális javak 5.4. Éghajlat 5.5. Légszennyező anyagok emisszió és imisszió 5.6. Talaj mezőgazdaság 5.7. Erdőgazdálkodás 5.8. Talajvíz 5.9. Flóra és fauna 5.10. Vadökológia 5.11. Vízökológia, felszíni vizek és halászat 5.12. Tájkép 5.13. Geológia, geomorfológia, szeizmológia 6. fejezet: Műszaki tervek 6.1. Folyamatábra 6
6.2. Nyomvonaltervek 1:2.000 6.3. Részletes tervek 1:100 / 250 6.4. Irtási tervek 1:2000 6.5. Állomástervek (SS, mérőállomás) 6.6. Standard tervek / Typicals Pipeline 7. fejezet: Környezeti tervek 7.1. Területrendezés, anyagi és kulturális javak (1:5.000) 7.2. Esetleges régészeti lelőhelyek (1:25.000) 7.3. Flóra, fauna és élőhelyek (1:5.000) 7.4. Talaj-, mező- és erdőgazdálkodás, tájkép (1:5.000) 7.5. Munkaterv (1:25.000) 7.6. Hidrogeológiai áttekintő térkép, vízhasználati szolgalmi jogok (1:25.000) 7.7. Geológiai áttekintő térkép (1:25.000) 7.8. Természetvédelmi hatástanulmányok (1:5.000) 7.9. A hatásterület helyszínrajza, víztartási intézkedések (1:25.000) 7.10. Vadászterületek (1:25.000) 7
2. A PROJEKT Kilométerszelvények A projektben szereplő valamennyi kilométer adat a tervezett Nabucco gázvezeték kilométerszelvényeire vonatkozik. A km adatok tizedes pontossággal vannak megadva. Az építkezés időtartamára vonatkozó adatok A KHT-ban szereplő, az építés várható időtartamára vonatkozó utalások feltételezésként tekintendők. A tényleges időbeli lebonyolítás az aktuális keretfeltételekhez fog igazodni, úgy mint az engedélyezés időpontja, hivatalos végzések, időjárás stb. 2.1. A projekt és alternatívái 2.1.1. Nyomvonaltervezési alapelvek A nyomvonal lényegében a meglévő HAG-vezetékkel (Hungaria-Austria-Gasleitung) párhuzamosan fut. A vezetékek közti tengelytávolság 10,0 m. Szűk helyeken a tengelytávolság rövidebb szakaszokon 6 m-re csökken. Az új vezeték nyomvonalvezetésének megtervezésekor a meglévő és az új vezeték, valamint a határos létesítmények lehető legnagyobb biztonságának megteremtése volt cél. Minden meglévő és tervezett létesítményt, vezetéket, építményt, geológiai szempontból problémás szakaszt, valamint minden jogot feltérképeztek és figyelembe vettek. Új vezetékek nyomvonalának meghatározásához szükséges legfontosabb szempontok: Műszaki kivitelezhetőség Lehetséges párhuzamos nyomvonalvezetés már meglévő nyomvonalakkal o Meglévő vezetékek o Autópályák o Vasútvonalak Sűrűn lakott területek lehetőség szerint elkerülése A környezet védelme a védett területek és erdők kikerülésével 8
Ezeket a nyomvonaltervezési feltételeket már a HAG-vezeték nyomvonalának meghatározásakor figyelembe vették, ezért az új vezeték nyomvonalvezetését is azzal párhuzamosan törekednek megoldani. Továbbá figyelembe veszik azt is, hogy a meglévő vezeték területén már történtek bizonyos beavatkozások, melyek hatásait az építkezés és a helyreállítás során megfelelő intézkedésekkel a lehető legalacsonyabb szinten tartották. Az új vezeték tekintetében így minimális hatásokkal kell számolni, amennyiben a nyomvonalvezetés párhuzamos, és nem kell eddig érintetlen területeken új munkálatokat végezni. Kittsee és Berg településeken, a Nabucco gázvezeték nyomvonala eltér a HAGvezetékétől, melynek oka egy jelenleg éppen bővítés alatt álló kavicsbánya, illetve a folytatásban egy üdülőterületnek kialakítani kívánt bányató. Berg községben a vezeték kikerüli az újonnan beépíthetővé nyilvánított részt. A Nabucco gázvezeték nyomvonala a 42,7 km-szelvénynél is eltér a HAG-vezeték nyomvonalától, mivel a Nabucco gázvezeték Oberweiden kataszteri községben, egy újonnan épülő mérő és gázátadó állomásnál végződik. 2.1.2. A nyomvonal leírása A Nabucco gázvezeték osztrák szakasza a magyar-osztrák határnál, Burgenland tartományban, Deutsch Jahrndorf (Németjárfalu) településen kezdődik, a Karlhoftól délnyugatra. A nyomvonal északnyugati irányba vezet, keresztez két országutat, valamint Pama településen az ÖBB (Osztrák Szövetségi Vasutak) Parndorf-Kittsee vasútvonalát. A nyomvonal innen észak felé folytatódik, ahol keresztezi az új, A6-os autópályát és a B50-es utat. Kittsee település északi határán a nyomvonal a burgenlandi területről kilépve Alsó-Ausztriában halad tovább. Ezen a területen végig a HAG gázvezetékkel párhuzamosan fut. Ezeken a területeken a nyomvonal szinte kizárólag sík, mezőgazdasági művelés alatt álló területeken vezet. Kittsee és Berg települések területén a vezeték a HAG-tól eltérő helyen fut, az L2239 sz. úttól a B9-es keresztezéséig pedig ismét a meglévő HAG-vezetékkel párhuzamos a nyomvonal. A Nabucco gázvezeték innen a HAG és egy árvízvédelmi gát mellett vezet, elhalad Wolfsthal község mellett, ahol egy ártéri erdőt keresztez, majd mezőgazdasági területeken halad tovább egészen a Duna-menti Hainburg városáig, ahol a Duna Äuglarm mellékágát keresztezi. Az L2024-es út keresztezése után a vezeték a Duna mellékágának, valamint a Duna 1880,667-es folyókilométerének keresztezését követően a Donau-Auen Nemzeti 9
Parkon halad át. A Dunától északra a nyomvonal mezőgazdasági területeken halad tovább Markthof kataszteri községben, keresztezi a Morva-mezőt védő árvízvédelmi gátat, a Stempfelbach patakot, valamint Marchegg településen az L3014-es, LH5-ös és B49-es utakat. A nyomvonal ezután egy kis erdőrészen vezet át, az L3003-as út és a marcheggi ipari park bekötőútjának keresztezéséig, majd Marchegg mellett keresztezi az ÖBB Bécs országhatár vasútvonalát. Az ÖBB Gänserndorf Marchegg vasútvonalának keresztezése után az LH2-es utat keresztezi. A nyomvonal intenzív mezőgazdasági művelés alá vont területeken halad tovább. A Nabucco gázvezeték kb. a 43-as kilométernél elhagyja a HAG-útvonalat, és mezőgazdasági területeken halad észak-északnyugati irányban, a hozzávetőleg kelet-nyugati irányú WAG, ill. PVS vezetékek nyomvonaláig (West-Austria- Gaspipeline I und II / Nyugat-Ausztriai Gázvezeték I és II, valamint a G00-040-es PVS vezeték). Miután a Nabucco gázvezeték keresztezte a WAG I és II, valamint a PVS G00-040- es vezetékeket, valamint egy villamosenergia elosztó központot, a vezeték az oberweideni mérő- és gázátadó állomás végződik. A Nabucco gázvezeték ausztriai szakaszának hossza a magyar-osztrák határtól az oberweideni mérőállomásig 47,5 km. A nyomvonalvezetést az áttekintő projektterv (1:50.000) 70223/AA/PL/00/01/0002 sz. tervrajza tartalmazza. 2.1.3. Alternatívák A KHV-eljárás keretében alaposan feltérképezték a környezet állapotát, és megvizsgálták az építkezés és az üzemeltetés védendő javakra gyakorolt hatásait. E vizsgálatok eredményeit integrálták a projekttervezésbe, és figyelembe vették a nyomvonal tervezése, ill. az építkezés módjának meghatározása során. Beigazolódott, hogy ökológiai szempontból a legkedvezőbb a párhuzamosan vezetett nyomvonal. 2.1.4. Nulla variáns A földgázszükséglet/-fogyasztás valamennyi európai országban évről évre nő. Részben a további energiakereslet, részben pedig más energiahordozók (szén, kőolaj, atomenergia) helyettesítése miatt. Az okok közé sorolható az is, hogy emisszió és szállítás tekintetében a gáz a leginkább környezetbarát energiafajták 10
közé tartozik. Ha a Nabucco gázvezeték projekt nem valósulna meg, az annyit jelentene, hogy Ausztria gázellátásának biztosítása az európai hálózatban gyengülne. Ráadásul az osztrák gazdaság hatalmas, az ország gazdaságára pozitívan ható beruházásoktól esne el. Továbbá meg kell jegyezni azt is, hogy a Nabucco gázvezeték megépítése az európai érdekeket is szolgálja. A Bizottság 2007.02.23-i közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az elsőbbségi összekapcsolási tervről megemlíti, hogy az EU-nak diverzifikálnia kell jelenlegi földgázbeszerzési forrásait (Norvégia, Oroszország, Észak-Afrika). Fontos feladat egy negyedik folyosó kialakítása, amely a Nabucco gázvezetéken keresztül alternatív földgázt [ ] fog szállítani Közép- Ázsiából, a Kaszpi-tenger térségéből és a Közel-Keletről. 2.2. A projekt üzemelési fázis A fővezeték mellett Oberweidenben egy mérő- és gázátadó állomás létesül csőgörényállomással, valamint egy szakaszolóállomás Kittseeben. 2.2.1. Az üzemeléshez szükséges létesítmények 2.2.1.1. Fővezeték A fővezeték átmérője a teljes hosszon DN 1400 (56 ), anyaga L 485 MB acél. A vezeték nyomvonalát a földfelszín felett irányjelző oszlopokkal jelölik. A jövőbeni vezérlés és felügyelet céljából egyúttal egy távvezérlő kábelt (optikai kábelt) is lefektetnek. A vezetéket és az állomásokat úgy építik meg, hogy ne lépjen fel gázveszteség. A fővezeték valamennyi csatlakozását hegesztik, a fővezeték nem tartalmaz karimás csőkötést. A fővezeték szerelvényeit elektrohidraulikus hajtással szerelik fel. 2.2.1.2. Állomások Csőgörényállomás A vezeték folyékony vagy szilárd szennyeződésektől való megtisztításához a folyamatos üzem fenntartása érdekében csőgörényt alkalmaznak. Intelligens 11
csőgörényekkel továbbá különféle mérések és ellenőrzések is végezhetők. A csőgörény fogadásához, ill. kivételéhez a vezetékből görénykamrákat kell létesíteni a csőgörényállomáson. A projektben szerepel egy csőgörényállomás (görényfogadó állomás) létesítése Oberweidenben. A görényindító állomás ellendarabja Magyarországon, a mosonmagyaróvári állomáson található. Szakaszolóállomás A vezetéket üzem- és biztonságtechnikai okokból egy elzáró szerelvény osztja két szakaszra. Szükség esetén ezek a szakaszok a lefúvatóval nyomásmentesíthetők. Az osztrák szakaszon egy szakaszolóállomás lesz, Kittseeben. Távvezérlő központ Az ellenőrzéshez és vezérléshez szükséges valamennyi berendezés egy vezérlőközpontban kerül felszerelésre. A vezérlőparancsok, jelek és mérési értékek fogadása az új vezeték létesítményeitől, és küldése a létesítmények felé a hírközlő rendszeren keresztül történik. A vezeték üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételek megteremtéséhez a vezeték építése során egy optikai kábelt is lefektetnek. Karbantartó központok A létesítmények karbantartását egy karbantartó központ végzi. 2.2.2. Üzemszervezés A műszaki üzemvezetésnek a csővezetékrendszer kezeléséhez megfelelően képzett és kioktatott személyzet áll rendelkezésére. A kifogástalan üzemelés és a kezelőszemélyzet kioktatása érdekében egy üzemi szabályzat készül, mely tartalmaz információkat az üzemellenőrzés megszervezéséről, rendelkezéseket a személyzet magatartására vonatkozóan különböző üzemi állapotok esetén, valamint tudnivalókat az zavartalan működéshez szükséges biztonsági, vezérlő és ellenőrző berendezésekről. A berendezések karbantartásra és ellenőrzésére, üzemzavarok megszüntetésére, 12
valamint veszélyek elleni védekezésre, ill. veszélyelhárításra különlegesen képzett és felszerelt karbantartó személyzet (szakaszfelügyelő, bármikor bevethető karbantartó csapatok) áll rendelkezésre. Ezen tevékenységek kifogástalan kivitelezésének biztosítása érdekében egy karbantartási előírás, egy gázriadó terv és egy tűzvédelmi terv készül. A karbantartási előírások és a riadótervek a karbantartó központban találhatók. 2.2.3. A berendezések üzemeltetése és karbantartása A teljes csővezetékrendszer folyamatos ellenőrzés és távvezérlés alatt áll egy hírközlő- és távvezérlő rendszeren keresztül. A vezérlőközpontban mindig tartózkodik szakértő személyzet. Valamennyi létesítményt és berendezést a karbantartási előírásnak megfelelően rendszeresen ellenőriznek és karbantartanak. A létesítmények karbantartásához és bevetések kiindulópontjaként esetleges vészhelyzetek során rendelkezésre áll a karbantartó központ. A karbantartó központban megtalálható minden szükséges szerszám, jármű, műszer, alkatrész és segédeszköz. A karbantartó személyzet munkaidején kívül fellépő üzemzavarok elhárítása céljából ügyelet áll rendelkezésre a hírközlő- és távvezérlő rendszerhez, az állomásokhoz és a fővezeték karbantartási szakaszához. Az ügyelet a távvezérlő központ felszólítására bármikor bevethető. 2.2.4. Szolgalmi sáv A telkeken, melyeken a gázvezeték áthalad, a gázvezeték feletti területre szolgalmi sávot jegyeznek be. Ezen a sávon belül építési munkák, ásási munkálatok végzése, valamint magas növésű növények telepítése csak az ÖMV-vel való egyeztetést követően lehetséges. A terület mezőgazdasági művelése minden további nélkül lehetséges. A projekt kérelmezője jogosult a szolgalmi sávra bármikor belépni vagy arra járművel behajtani. A szolgalmi sáv a vezeték mindkét oldalán legalább 5-5 m. 13
2.3. A projekt építési fázis 2.3.1. Az egyes építési szakaszok munkafázisainak leírása 2.3.1.1. Az építési sáv előkészítése Az építési munkálatok megkezdése előtt gondosan felmérik és dokumentálják a területet (telekhatárok, utak állapota, kerítések, falak, kutak, források stb.) Az építési munkák első lépéseként megszabadítják az építési sávot a kerítésektől, fáktól, bokroktól, mezőgazdasági terményektől stb. A talaj felső, tápanyagban gazdag rétegét (humusz) a mezőgazdasági területeken rendszerint leszedik, és oldalt tárolják. Különleges helyeken, pl. védendő objektumok környezetében, építmények közvetlen közelében stb. az építési sávot lehetőség szerint leszűkítik. Az építési sávon való közlekedés, valamint lakott területek közelében a bekötőutakon közlekedő munkagépek miatti porképződést fellocsolással csökkentik. Erdős területeken amennyiben a terep ezt lehetővé teszi a fatönköket, kisebb fákat, bozótot, valamint a keletkező hulladékot szárzúzóval a talaj felső rétegébe aprítják. A talaj felső rétege ebben az esetben a nyomvonalon marad, kivéve, ha építéstechnikai okok indokolják az eltávolítást és oldalt tárolást. Ahol a szárzúzó nem használható, ott a fatönköket kiszedik, és megfelelő módon ártalmatlanítják, vagy az irtáskor keletkezett hulladékkal együtt oldalt tárolják, a nyomvonal helyreállításakor pedig felaprítják. Ebben az esetben a humuszréteget leszedik, és oldalt tárolják. 2.3.1.2. A csövek vonalba fektetése és hajlítása Az építési sávon belül valamennyi csövet vonalba fektetik. Nagyobb ívsugarú irányváltoztatások esetén az egyenes csövek a rugalmassági tartományon belül meghajlíthatók. A közepes, R > 40 x Da hajlítási sugarú csőíveket az építkezés helyszínén, csőhajlító gépekkel készítik, hidegalakítással. Kisebb hajlítási sugár esetén előregyártott gyári íveket használnak, R = 5 x Da hajlítási sugárral. 2.3.1.3. Csőhegesztés A vezetéket kb. 18 m hosszú csőszálakból hegesztik össze megfelelő hosszúságú csővezetékké. A keresztezéseket, bújtatócsöveket és bonyolult szakaszokat különleges egységek kivitelezik. 14
2.3.1.4. A hegesztési varratok ellenőrzése és szigetelése A fővezeték összes, kézileg készült körvarratát, valamint minden csatlakozó és minőségi varratot 100%-os ultrahangos ellenőrzésnek vetnek alá, továbbá a vezetékeket röntgennel is megvizsgálják, legalább 10%-os terjedelemben. Ennek során betartják a munkavállalókra vonatkozó irányelveket, a készülék gyártójának előírásait, valamint minden más, lényeges biztonsági előírást. 100%-os röntgenvizsgálatra csatlakozó és minőségi varratok esetében kerül sor. Az automata hegesztéssel készült varratokat 100%-os automatikus UH-tesztnek, és legalább 10%-os röntgenvizsgálatnak vetik alá. A szükséges javításokat azonnal elvégzik. Ezután minden varratot PE-fóliával szigetelnek, és pórusmentességüket 20.000 V (AC) feszültséggel ellenőrzik. 2.3.1.5. Árokásás és vezetékfektetés Az árkot a cső külső átmérőjénél legalább 40 cm-rel szélesebben, és megfelelő mélységben ássák ki úgy, hogy biztosított legyen a vezeték legalább 1,00 méteres vastagságú takarása. Az árokásást megelőzően detektorral meghatározzák a keresztező vezetékek, kábelek stb. helyét, elkerülendő azok megrongálását. Ugyanígy, megfelelő eljárással határozzák meg az építési munkálatok megkezdése előtt a párhuzamos vezetékek helyzetét, különös tekintettel a Hungaria-Austria gázvezetékre (HAG) és a távvezérlő kábelre. Szükség esetén az építési munkálatok során óvintézkedéseket tesznek ezen létesítmények védelme érdekében. Ha az árok talaja sziklás, köves, akkor a vezetékfektetés előtt legalább 20 cm vastag ágyazatot kell készíteni kőmentes anyagból. Közvetlenül az árokba bocsátás előtt egy nagyfeszültségű berendezéssel (20.000 V (AC) ellenőrzik a teljes csőszigetelés épségét. Ezután az egyes csővezetékeket leeresztik az árokba, majd szakaszonként folyamatos vezetékké kötik össze. 2.3.1.6. Ároktakarás Az ezt követő ároktakarás során ügyelnek arra, hogy az ágyazat anyaga a csővezeték közelében ne tartalmazzon éles darabokat vagy nagy köveket, illetve 15
idegen testeket. Azonos módon készítik el az optikai kábel ágyazatát is. 2.3.1.7. Szilárdsági nyomáspróba A teljes vezetéket a VdTÜV 1051 adatlap szerinti, vízzel végzett, szakaszonkénti statikus nyomáspróbának vetik alá. A Duna alatti behúzócsövet a behúzás előtt egyedi nyomáspróbának vetik alá (nyomáspróba szemrevételezéssel). A vizsgálati nyomás legalább a maximális üzemi nyomás 1,3-szorosa. A vizsgálat során a vezetéken sehol sem léphet fel maradandó alakváltozás. 2.3.1.8. Helyreállítás Az ároktakarást követően a teljes építési sávban talajjavító munkálatokat végeznek, visszaterítik a humuszt, szükséges esetben beültetik, és lehetőség szerint visszaállítják az eredeti állapotot. Erdős területeken az építési sávot ismét fásítják, csupán a vezeték feletti 6 méteres sávban nem lehet fa. A vezetékfektetést követően a teljes vezetékhosszt intenzív mérésnek vetik alá. Amennyiben ennek során, a csővezeték burkolatán szigetelési hibát tapasztalnak, azonnal kijavítják. 2.3.1.9. Jelölés A vezetéket irányjelzőkkel jelölik. A jelölőoszlopokat úgy helyezik el, hogy azok lehetőleg ne korlátozzák a területek mezőgazdasági hasznosítását. A párhuzamos nyomvonalvezetés szakaszain a HAG-vezeték jelölő oszlopait használják. Vizek keresztezése estén a vezeték tengelyét mindkét parton jelölőkövekkel jelzik. 2.3.1.10.Meglévő vezetékek védelme érdekében tett intézkedések Párhuzamos nyomvonalvezetés esetén az építési sávot rendszerint úgy jelölik ki, hogy a kiemelt földet a meglévő vezetéken tárolják, a közlekedési sáv pedig a másik oldalon fut. Így messzemenőkig biztosítják, hogy a meglévő vezetékre ne hajthasson jármű, és a kiemelt földdel egyúttal a nyomvonalat is védik. 2.3.1.11. Az építkezés menete Egy építési szakasz hosszúsága esetében az építési sáv szabaddá tétele és az 16
ideiglenes helyreállítás között kb. 20 km-rel lehet számolni. A hosszúság lényegében a terep topográfiájától és a speciális építési területek (keresztezések) számától függ. Az építkezés időtartama egy adott, helyi szakaszon az építési sáv előkészítésétől az ideiglenes helyreállításig kb. 3-4 hónap. Az egyes munkafázisok és kivitelezésük becsült időtartama: Az építési sáv előkészítése: kb. 0 1 km Csőszállítás a depóból, és a csövek vonalba fektetése a nyomvonal mentén: kb. 1 3 km Hajlító művelet: a topográfiának és a nyomvonalvezetésnek megfelelő ívek előállítása: kb. 3 4 km Hegesztési művelet: a hegesztési varratok előállítása és a varratellenőrzések elvégzése (röntgenvizsgálat, ultrahang): kb. 6 7 km Szigetelés: a hegesztési varratok szigetelése, és a szigetelés ellenőrzése: kb. 7 8 km Árokásás: kb. 10 11 km A csővezeték lebocsátása az árokba: kb. 13 14 km Ároktemetés (a csatlakozóhelyeket kivéve, ahol a lefektetett csővezetékeket csatlakoztatják): kb. 15 16 km Az összekötővarratok létrehozása és a csatlakozási helyek betemetése: kb. 17 18 km Speciális építési munkálatok (keresztezések) kivitelezése: kb. 18 19 km A speciális építési munkálatok kivitelezése során figyelembe kell venni, hogy a kisebb építési területek némelyike a főmunkálatok munkatempójától függetlenül hamarabb is elkészülhet. Ideiglenes helyreállítás (az építési sáv elegyengetése): kb. 19 20 km Az építési sáv végleges helyreállítása; függ az évszaktól (szükség szerint: altalajlazítás, humusz visszaterítése, füvesítés) 2.3.2. Speciális építési területek 2.3.2.1. Vasútvonalak, autópályák, országutak keresztezése A vasútvonalak és országutak keresztezése rendszerint átsajtolással történik. Ez azt 17
jelenti, hogy az ilyen keresztezéseket nem nyílt árkos vezetékfektetéssel valósítják meg, hanem egy csövet sajtolnak át a töltés alatt. Ebből a célból a töltés mindkét oldalán egy-egy munkagödröt kell készíteni, melyből a cső átsajtolható a töltés alatt. A átsajtoláshoz általában nagyobb falvastagságú csöveket használnak. Amennyiben a közútkezelő hozzájárul, egyes országutak nyílt árkos vezetékfektetéssel is keresztezhetők. 2.3.2.2. Önkormányzati kezelésben levő utak és alárendelt utak keresztezése Az önkormányzati kezelésben levő utak és az alárendelt utak keresztezése nyílt árkos vezetékfektetéssel történik. A keresztezett útkeresztmetszetet a meglévő felépítésnek megfelelően állítják helyre. 2.3.2.3. Vízfolyások keresztezése A Duna keresztezése A Duna keresztezése bújtatócsővel (csővezeték) történik. A behúzóárkot hidraulikus kotrógép ássa ki. Az árok előírt magassági szintjét és szélességét folyamatosan ellenőrzik és dokumentálják. A kiemelt anyagot erre a célra kijelölt helyen tárolják. A behúzócsőhöz szükséges csővezetéket egy erre a célra létrehozott szerelőhelyen előre elkészítik, majd csörlő és támasztékok segítségével, emelőgépekkel behúzzák. A cső helyzetének ellenőrzése után az árkot visszatemetik, és kihúzzák az esetlegesen használt szádfalprofilokat. A folyómeder fenekét ellenőrző mérésekkel a továbbiakban is megfigyelik. Patakok és kisebb vízfolyások keresztezése A patakok és alárendelt vízfolyások keresztezése nyílt árkos vezetékfektetéssel történik, behúzócső segítségével. A behúzócsövet rendszerint több, egymás után elhelyezkedő csőfektető gép emeli be és bocsátja le az előkészített árokba. Ha a keresztezni kívánt vízfolyásban a meder alján jól elkülöníthető fedőréteg található, akkor azt az árok készítése során a többi kiemelt anyagtól külön emelik ki és tárolják. Az árok betemetésekor ismét felső rétegként töltik vissza. Szükség esetén ezt a réteget megfelelő idegen anyaggal (szemeloszlási görbe kerekszemcsés) helyettesítik vagy egészítik ki. 18
2.3.2.4. Építési módok magas talajvízszint esetén (jellemző eset) Magas talajvízszint esetén, ha az árok, ill. a munkagödör eléri a talajvizet, intézkedéseket kell tenni a következők érdekében: víztartás az árok szárazon tartása céljából a vezetékfektetéshez (vonalas víztartás) víztartás egyedi létesítmények, pl. sajtoláshoz készített munkagödör szárazon tartásához (pontszerű víztartás). Ilyen munkagödrökre van szükség pl. fölérendelt út- vagy vasútvonal-keresztezéseknél. intézkedések, melyek szavatolják a cső felúszási biztonságát. A víztartás annyit jelent, hogy a munkagödör talajvízszintjét lecsökkentik. Ez történhet egyrészt úgy, hogy a vizet közvetlenül a munkagödörből kiszivattyúzzák (nyílt víztartás), vagy pedig a munkagödör körül elhelyezett kutakból távolítják el a vizet. Az eltávolított vizet a felszínen (elsősorban mezőkön) hagyják ismét elszivárogni, meglévő befogadó helyre (patak, árok) vezetik, vagy víznyelő kutakban ismét elszivárogtatják. Egy további lehetőség a nedves fektetés. Ez azt jelenti, hogy a munkálatok közvetlenül a talajvízben folynak, a talajvízszint csökkentése nélkül. Nedves fektetést akkor alkalmaznak, ha a talajvizet valamilyen okból nem szabad elszállítani. Erre akkor kerül sor, ha pl. régebbi időkből visszamaradt környezetkárosító anyagra bukkannak, és számolni kell azzal, hogy a talajvíz szennyezett. Nagyobb vízáteresztő-képességű, magas talajvízszinttel rendelkező talaj esetében az építési munkálatokat lehetőleg olyan évszakban végzik (ősz/tél), amikor a talajvíz szintje alacsony. 2.3.3. Az építési sáv szélessége 2.3.3.1. Szabad nyomvonal mezőgazdasági művelés alatt álló területek Az építési sáv szélessége általában 36 m (lásd a szabványos terveket 6.6. fejezet). Ilyen szélességben lehetőség van a humusz és az egyéb kiásott anyag külön tárolására, és a munkagépek számára előzési sáv is rendelkezésre áll. Az építési sávot rendszerint úgy helyezik el, hogy a kiásott anyagot a HAG felett 19
tudják tárolni, a munkagépek útvonala pedig szabad területen (vagyis ne a meglévő vezeték fölött) vezessen. 2.3.3.2. Erdőben vezető nyomvonal Erdős területen és szőlőhegyeken az építési sáv szélességét általában 32,0 méterre csökkentik. Ez egy normál építési sávnak felel meg. Ilyen korlátozások csak rövid szakaszokon állnak fenn. Az építési sávon az ismételt erdőtelepítés az új vezeték tengelyétől számított 3 méteres távolságig történik. 2.3.3.3. A nyomvonal vízfolyások keresztezésénél Nagy vízfolyások (a Duna keresztezése) A Duna keresztezése nyílt árkos vezetékfektetéssel történik, betonköpenyes bújtatócsővel. A Duna keresztezésének szakaszán a meglévő HAG-vezetéktől való távolság mintegy 25-40 m. Kis vízfolyások Kisebb vízfolyások keresztezésénél a meglévő vezetékhez képest normál távolságban (10,0 m) halad a nyomvonal. Ökológiai szempontból érzékeny, védendő partszegélyek keresztezésénél, amennyiben a topográfiai helyzet megengedi, 32,0 méterre csökkentik az építési sáv szélességét. 2.3.4. Takaróréteg A vezeték feletti föltakaró vastagságának legalább 1 méternek kell lennie. Vasútvonalak keresztezése Vasútvonalak keresztezésekor a csővezetéket olyan mélyre fektetik, hogy a cső felső pereme (átsajtolás esetén a behúzott cső) legalább 2,00 méterrel a sín alsó széle alatt legyen. Utak keresztezése Alárendelt utak és országutak keresztezésekor a csővezetéket úgy helyezik el, hogy a cső felső pereme legalább 1,5 méterrel az úttest felszíne alatt legyen. 20
Vízfolyások keresztezése A vízfolyásokat rendszerint nyílt árkos vezetékfektetéssel keresztezik. Amennyiben a részletes rajzokon másként nem szerepel, olyan mélyre helyezik a csővezetéket, hogy a cső felső pereme legalább 1,5 méterrel a vízfolyás medrének alja alatt legyen. A Duna keresztezési szakaszán, a hajózási útvonal alatt a vezeték feletti földréteg vastagsága legalább 4,5 m, a folyó többi részén pedig legalább 2,50 m. 21
2.4. Üzemzavar 2.4.1. Üzemzavarok az építés időtartama alatt Az építés alatti lehetséges üzemzavarok 2 csoportba oszthatók Szénhidrogén-kibocsátás (üzemanyag) az építési munkálatok alatt A meglévő HAG-vezeték megrongálódása az építési munkálatok következtében. 2.4.1.1. Szénhidrogén-kibocsátás (üzemanyag) Esemény: Tankolás közben üzemanyag folyik ki, vagy egy munkagép üzemanyagtartálya kilyukad, és az üzemanyag kifolyik. Előfordulási valószínűség és megelőző intézkedések: Az előfordulási valószínűség, a következő megelőző intézkedések következtében, csekély: A tankolás engedéllyel rendelkező tartálykocsikból történik, képzett személyzet segítségével A tartálykocsik biztonsági berendezésekkel vannak felszerelve (pl. túlfolyás elleni védelem visszacsapó szeleppel, olajmegkötő anyag) Különösen érzékeny területeken (vízvédelmi területeken, nemzeti parkokban) a napi szükségleten túl nem tárolnak a vízre veszélyes anyagokat. A tartálykocsik e területeken kívül állnak, és csak a munkagépek megtankolása céljából tartózkodnak ezeken a területeken. Eljárás az üzemzavar bekövetkezése esetén: Ha az üzemzavar helyileg nem hárítható el, akkor értesítik a helyben illetékes nyilvános segélyszolgálatot (Einsatzstelle) (pl. üzemanyag kiömlése vizekben). A segélyszolgálatok elérhetőségét a kivitelező cégek ismerik. alkalmazása A tartálykocsin található olajmegkötő anyag 22
Az építés helyszínén levő kotrógépek kiszedik az érintett talajrészt, melyet azután a vonatkozó előírásoknak megfelelően ártalmatlanítanak. 2.4.1.2. A meglévő HAG-vezeték megrongálódása Esemény: Az építési munkálatok közben, az árokásás során egy kotrógép megsérti a csővezetéket (rossz helyen ásás), vagy a sérülés amiatt keletkezik, hogy a munkagépek nem az előírások szerint közlekednek a meglévő vezeték fölött. A meglévő vezeték sérülése, jellegét tekintve, horpadás lehet. Előfordulási valószínűség és megelőző intézkedések: Az előfordulási valószínűség, a következő megelőző intézkedések következtében, csekély: A meglévő vezeték nyomvonalát az építési munkálatok idejére jól láthatóan kitűzik, így az ásás során a vezeték véletlen megközelítése elkerülhető. A kivitelező vállalat személyzete biztonsági oktatásban részesül. A munkavégzés ideje alatt helyi építésfelügyelet, továbbá biztonsági felügyelet működik. Az ellenőrzés időszakos. A meglévő vezeték feletti áthaladásra különleges biztonsági intézkedéseket határoznak meg (pl. plusz takaróréteg stb.). Eljárás az üzemzavar bekövetkezése esetén: A meglévő HAG-vezeték megrongálódása esetén az üzemeltetés biztonsági előírásainak megfelelően értesítik az illetékes személyzetet (24-órás készültség). A további teendőket és intézkedéseket az üzemi személyzet határozza meg, a HAG-ra vonatkozó üzemi és biztonsági előírásoknak megfelelően. A teendők további meghatározásáig az építési munkálatok szünetelnek. 2.4.2. Üzemzavarok a csővezeték üzemelése során 2.4.2.1. Üzemeléshez kapcsolódó üzemzavar Olyan esetek tartoznak ide, amikor a csővezetéken rendkívüli hiba lép fel, mellyel nem számoltak és további tennivalókat von maga után. 23
Esemény Az üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzemzavarok során olyan hibákról van szó, melyeket görényezés során, intelligens csőgörényekkel fedeznek fel. Ezek a következők lehetnek: Horpadások a csövön (esetleg a háttöltés nem szakszerű kialakítása miatt) A hibás varrat meglehetősen valószínűtlen, mivel minden hegesztési varratot (100%-os) ellenőrzésnek (röntgen és/vagy ultrahang) és szilárdsági nyomáspróbának vetnek alá. A cső anyagában keletkezett hibák A borításban keletkezett hibák. Előfordulási valószínűség és megelőző intézkedések: Az üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy vezetékszakaszok lezárását és kifúvatását szükségessé tevő hibák gyakorlatilag nem fordulnak elő, ezért statisztikai feljegyzés sem készült ilyenről. Az előfordulási valószínűség, a következő megelőző intézkedések következtében csekély: A megelőző intézkedéseket a vezeték építésekor teszik meg, és részletes leírásuk megtalálható jelen dokumentumokban. A lényegesebb intézkedések: a csövek specifikáció és szabvány szerinti ellenőrzése a varratok 100%-os, roncsolásmentes ellenőrzése PE külső borítás, és a szigetelési szilárdság általános ellenőrzése 20 kv-tal a csővezeték háttöltése kőmentes anyaggal a csővezeték szilárdsági nyomáspróbája átmérő vizsgálata csőgörénnyel a vezeték katódvédelme Eljárás az üzemzavar bekövetkezése esetén: Az üzemelésre vonatkozó üzemi és biztonsági előírások szerint kell eljárni, melynek főbb lépései a következők: A hiba elemzése Az intézkedések meghatározása, melynek során több csoportot különböztethetünk meg: 24
Csekély hiba, melynek elhárítása nem szükséges A hiba kívülről elhárítható, a vezeték üzemen kívül helyezése nélkül. A hiba elhárítása céljából az érintett szakaszon a csővezetéket üzemen kívül kell helyezni, és a vezetéket le kell üríteni (az ürítés / kifúvatás tekintetében lásd a 6. fejezetet szakaszolóállomások) 2.4.2.2. Nem az üzemeléshez kapcsolódó üzemzavar Ezek olyan üzemzavarok, melyeket nem az üzemelés, hanem külső hatások okoznak. Esemény: A vezeték megrongálódhat egyrészt a termőföldek szántása következtében, bár ez csak abban az esetben fordul elő, ha talaj elhordása előtt nem egyeztettek. Másrészt olyan építési munkálatok is kárt tehetnek a vezetékben, melyeket harmadik fél engedély nélkül végez a vezeték szolgalmi területén. Az építési munkálatok a következők lehetnek: Vezetéképítés, melynek során egy munkagép megrongálja a vezetéket Nem egyeztetett útépítés, melynek során bemélyedés keletkezik (a munkagép megrongálja a vezetéket) Fúrás (magfúrás) Szádalás készítése Előfordulási valószínűség és megelőző intézkedések: Az előfordulási valószínűség rendkívül csekély. Pl. az ÖMV teljes üzemeltetési tapasztalata alapján elmondható, hogy ezek a meghibásodások ha egyáltalán fellépnek csupán kis mértékű kárt okoznak a vezetékben. Olyan sérülés, melynek következtében a vezeték kilyukadt volna, az ÖMV egész üzemi területén nem fordult még elő. A vezetékfektetés során a minimális takarási vastagság betartása Az üzemeltető rendszeresen ellenőrzi a vezeték nyomvonalát gyalog/ gépjárművel/ repülővel Szerződések kötése a telektulajdonosokkal, melyekben szabályozzák a telkek használatát, melyeken a vezeték áthalad (szolgalmi szerződések) 25
Szerződésben rögzítik, hogy a szolgalmi sávban végezni kívánt minden munkálatot a gázvezeték üzemeltetőjével egyeztetni kell A telektulajdonosok tájékoztatása az ezekkel ellentétes cselekvés esetleges veszélyeiről. A hatóságok tájékoztatása a szolgalmi sávban végzett tiltott építési munkák veszélyeiről Eljárás az üzemzavar bekövetkezése esetén: Az üzemzavar bekövetkezése esetén az üzemelésre vonatkozó üzemi és biztonsági előírások szerint kell eljárni. Szabotázs: A nem az üzemeltéshez kapcsolódó üzemzavar egy további lehetősége lenne a vezeték szándékos megrongálása. A szabotázsakciók bekövetkezésének valószínűsége, a következő okokból kifolyólag, nagyon csekély: A csővezeték a föld alatt fut, és rendkívül ellenálló. Még a közvetlen közelben végzett robbantás is alig veszélyezteti. Szabotázs végrehajtásához a vezetéket szabaddá kellene tenni, ami minden valószínűség szerint nem maradna észrevétlen. Mivel más közérdekű objektumok lényegesen könnyebben hozzáférhetők és könnyebben megrongálhatók, ezért nem feltételezhető, hogy a csővezeték esetében a szabotázs valós veszélyt jelent. 26
2.5. A projekt az utógondozási fázis A gázvezetékek várható élettartama szinte korlátlan. E hosszú élettartam miatt a vezeték esetleges felhagyása esetén teendő intézkedésekről nem lehet érdemben nyilatkozni. A jelenlegi ismeretek szerint a felhagyást követően a vezetéket kitisztítják (görényezés), és a rozsdásodás elkerülése érdekében nitrogénnel töltik fel. Az eljárásnak nincs környezetkárosító hatása. A vezetékek felhagyásával kapcsolatos, a technika fejlődéséből adódó új módszereket az üzemen kívül helyezést követően megvizsgálják, és adott esetben alkalmazzák. 2.6. Éghajlat és energia A 2009-es új KHV-törvény hatályba lépése óta az éghajlatra, ill. az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás, és az energiafogyasztás is része a KHV-nek. Ehhez a következőkben részletezzük a várható üvegházhatású gázok kibocsátását (CO 2 és metán) az építési és az üzemelési fázisban, valamint a területigényt. Üvegházhatású gázok az építési és az üzemelési fázisban. Az építési fázisban csupán az alkalmazott munkagépektől és tehergépkocsiktól származó CO 2 -kibocsátás várható, melynek szintje elhanyagolhatóan alacsony. Az építési fázisban ezen kívül más üvegházhatású gázzal nem kell számolni. Az üzemelési fázisban csupán a görényezés során várható kis mennyiségű metángáz-kibocsátás. A kibocsátott metángáz mennyisége elhanyagolhatóan kicsi. Rendkívüli üzemi helyzetekben, a lefúvató használatakor, ill. a lefúvató üzemzavara esetén nagyobb mennyiségű metángáz kerül a levegőbe. Ilyen esemény azonban legfeljebb 10 évente, ill. vészhelyzetben következik be, ezért a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége ebben az esetben is elhanyagolható. Ennek megfelelően jelen projekt nincs negatív hatással az éghajlatra, ill. az éghajlatváltozásra. 27
Területigény az építési és az üzemelési fázisban Az építési fázisban a következő táblázatban található területek szükségesek. Ezeket az építési munkálatok időtartamára a művelés alól kivonják, a munkák befejeztével azonban ismét az eredeti célra hasznosíthatók. Az üzemelési fázisban a Kittseeben létesített szakaszolóállomás (1.142 m 2 ), és az oberweideni mérő- és gázátadó állomás (8.730 m 2 ) területét a művelés alól teljesen kivonják. A gázvezeték számára létesített szolgalmi sáv mezőgazdasági művelésre továbbra is felhasználható. 1. táblázat: Területigény az építési és az üzemelési fázisban Település Területigény az építési fázisban (teljes építési sáv + építési terület az állomásoknál) m 2 -ben Üzemelési fázis összesen (szolgalmi sáv + állomások területe) m 2 -ben Deutsch Jahrndorf 211.410 80.570 Pama 222.705 85.002 Kittsee 153.924 59.641 Berg 55.618 20.677 Wolfsthal 207.498 81.010 Hainburg a. d. Donau 135.731 39.758 Engelhartstetten 312.204 112.068 Marchegg 237.691 90.564 Weiden a. d. March 236.987 93.207 Összesen 1.773.769 662.497 A tartós irtások pótlása céljából újratelepítésre kerül sor, az irtási területhez viszonyítva 3:1 arányban. Az erdőgazdálkodás témakörrel részletesen a 3.4.2. fejezet foglalkozik. 2. táblázat: Kiirtott erdős területek az építési és az üzemelési fázisban Település Ideiglenes irtás Tartós irtás Deutsch Jahrndorf 2.142 759 Pama 162 0 Kittsee 733 0 Berg 1.918 161 Wolfsthal 23.721 12.547 Hainburg a. d. Donau 42.575 5.430 Engelhartstetten 13.857 3.160 Marchegg 14.538 4.721 Weiden a. d. March 369 79 Összesen 100.016 26.857 28
3. AZ EGYES KHT BESZÁMOLÓK KIVONATA A következő kivonatok az egyes szakmai beszámolók szövegein alapulnak (lásd a KHT 5. fejezetét). 3.1. Az ember, mint védendő érték 3.1.1. Területrendezés, szabadidő, pihenés és idegenforgalom Célkitűzés / a kidolgozás szempontjai A beszámoló az ember, mint védendő érték vonatkozásában foglalkozik a területrendezés, szabadidő, pihenés és idegenforgalom témakörével. Felmérik a jelenlegi állapotot, elemzik az ezekre gyakorolt hatást, és felsorolják a hatások csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, azután pedig felmérik az embert érintő maradék terhelést. A jelenlegi állapot A tervezett Nabucco gázvezeték nyomvonala szinte kizárólag mező- és erdőgazdasági területeken halad keresztül. Deutsch Jahrndorf, Berg és Kittsee településeken részben beépíthető, de még beépítetlen területen vezet. Wolfsthalban a nyomvonal a már meglévő lakóövezet közelében halad. Hatások / intézkedések / maradék terhelés Építési fázis: Az építési fázisban lehetséges, helyi szempontból lényeges hatások származhatnak a területigényből, a funkcionális elválasztó hatásból, a helyi elérhetőség megváltozásából és az építési munkák nyomán keletkező zajból, rázkódásból és kipufogó gázokból. Üzemelési fázis: Az üzemelési fázisban lehetséges, helyi szempontból lényeges hatások származhatnak a szolgalmi sáv területigényéből. Ez a területigény némi hatással van a helyi területrendezésre, mivel ezekre a területekre nem szabad építeni. Mindazonáltal ez csupán kis mértékben korlátozza a településfejlesztést, mert a csővezeték fölé építhetők utak, parkolók vagy más, mesterséges talajfedések. A helyi szempontból lényeges korlátozások elkerülésére, ill. csökkentésére már a nyomvonaltervezés során is ügyeltek, az építési és üzemeltetési fázisban pedig további intézkedéseket tesznek: a tervezett vezetéket párhuzamosan vezetik a már 29