KÉPES RAGADOZÓ MADÁR KALAUZ

KÉPES RAGADOZÓ MADÁR KALAUZ az Aggteleki-karszt és a Zempléni-hegység fajainak megismeréséhez Kedves Természetbúvár Barátunk! Kiadványunkkal első lépéseidet kívánjuk egyengetni, ha szeretnél többet is megtudni a természetről, mely az embertől függetlenül létező, ám az emberiségnek végtelenül kiszolgáltatott, megismételhetetlen, csodálatos érték. Kfvánunk mindenkinek sok szép, rácsodálkozással és felismeréssel megélt kirándulást hazánk e kicsiny, de értékes és izgalmas vidékén!,----------------------------------------------------------------------_. Méretek: Közepes méretű, a tojók mérete nagyobb a hímeknél. H: hím: 49-56 cm, tojó: 58-64 cm, SZF: hím: 93-105 cm, tojó: 108-120 cm. Megjelenés: Az öreg madarak hasonlítanak akarvalyhoz. Amíg az öreg héják szürkés színűek és világos melltollazatuk sűrűn keresztsávozott, addig a fiatalok barnásak és mellük tollazata cseppfoltos mintázatú. Hang: Költési időszakban hajnalonként szól. Hangja a karvalyéhoz hasonló, de annál mélyebb és lassúbb "kija-kija-kija-kija" Táplálkozás: Emlősökkel és madarakkal táplálkozik. Fácán, galamb és nyúl méret alatt is sok mindenre vadászik. Kedveli a hajnali és esti szürkületben történő vadászato!. Vonulás: A hazai állomány nem vonul el, csupán kóborol. Előfordulás: Magyarországon gyakorinak mondható, bár sajnálatosan az utóbbi évek vizsgálatai szerint a hegyvidéki erdők költőállománya a negyedére esett vissza az elmúlt húsz évalat!. Héja Fészkelés: Erdők sűrűjében fészke. Rejtőzködve él, ezért ritkán kerül szem elé. Nagyméretű fészkét több éven át használja. (Accipiter genti/is),----------------------------------------------------------------------- Méretek: Kisméretű ragadozófaj, a hímek láthatóan kisebbek a tojóknál. H: hím: 29-34 cm, tojó: 35-41 cm, SZF: hím: 58-65 cm, tojó: 67-80 cm. Megjelenés: Színezete felül szürke, alul világos alapon a torkától a farka végéig sűrűn keresztsávozott. Farka hosszú, szárnyai lekerekítettek, szemei sárgák. A hímek teste alul narancsos árnyalatú. Karvaly (Accipiter nisus) Hang: Főként költési időben hallható gyors, csattogó "kev-kev-kev-kev-kev" hangja. Fészkelés: Erdőkben, emberi települések környékén fészke. Fenyőerdők telepítésévei az alföldi erdőkben, illetve településeken a parkokban is megtelepszik. Jellegzetessége, hogy kizárólag fenyőfélékre építi fészkét. ~-------------------------------, Táplálkozás: Táplálékát kistermetű madarak és rigók alkotják. Telente sok verebet zsákmányol. A meglepett madarakat röptében kapja el. A madáretetők közelében is számíthatunk megjelenésére. Vonuulás: Nem vonul, csupán kóborol. Előfordulás: Elterjedt, gyakori madárfaj. :,----------------------------------------------------------------------------------- ~

o - - _ " Méretek: Közepes termetű, az egerészölyvhöz képest kevésbé zömök madár. H: 52-59 cm, SZF: 113-135 cm. Megjelenés: Általában barnás, ritkán egészen világos színezetű. Az öreg madarak szeme sárga, tollazata ritkán sávozott. Röptében faroktollait gyakran összezárja, így farka és szárnya hosszúkásnak tűnik. Hang: Júniustói az erdők fölött keringő darázsölyvek elnyújtott és panaszos hangon vijjognak, költési időn kívül alig lehet hallani őket. Fészkelés: Leginkább a tisztásokkal. apró vizes foltokkal, mezőkkel tarkított hegyvidéki lombos erdőket kedveli. Költési időszakban igen óvatos és keveset repül. Nyílt élőhelyeken csak elvétve : látható, erdőkben a fák lombja alatt mozog., '-.- Táplálkozás: Érdekes táplálkozási szokása alakult ki, hiszen főként darazsakkal és azok lárváival táplálkozik. A lárvákat a főldből kaparja ki. Fején a tollai kemények, pikkelyszerűek, ezzel védekezik a fullánkok szúrása ellen. Kétéltúeket, hüllőket, néha gilisztát is fogyaszt. Vonulás: Áprilisban érkezik, kora ősszel vonul el tőlünk. Előfordulás: Szórványosan előforduló ragadozó madarunk. Darázsölyv (Pernis apivorusj Egerészölyv (Buteo buteoj ------------------------------------------------------------------------------', Méretek: Közepes méretű, zömök megjelenésú faj. H: 46-58 cm, SZF: 110-132 cm. Megjelenés: Barnán mintázott tollazatú madár. Mellkasán az öreg madaraknál finom keresztsávozás, a fiataloknál hosszanti csíkok láthatók. Farka alsó végén egy széles fekete sáv húzódik. Keringéskor megfigyelhető legyező alakú, széttárt farka és előre nyomott, enyhe V alakban tartott szárnya. Hang: Gyakran hallatja vijjogó hangját repülése és keringése közben. Tavasszal a leghangosabb, főként.míakoló", ereszkedő "kijő" hangját hallatja. Fészkelés: Főként a középhegységi zárt erdőkben fészke. Síkvidékeken, a táplálkozoterületek közelében található fasorokban és erdőfoltokban is megtelepszik. Költési időszakban igen érzékeny a zavarásra, hamar leugrik a fészkéről. Táplálkozás: Réteken, legelőkön, mezőgazdasági területeken táplálkozik. lyenkor főként apró erdei vagy mezei rágcsálókra les. Vadászat során képes egy helyben szitálni. Sokszor faágakról, környezelükből kiálló objektumokrói (oszlop, kútgém) keresi áldozatait. Vonulás: Télen és nyáron egyaránt találkozhatunk vele. Előfordulás: Egyik leggyakoribb ragadozó madarunk.._---------------------------------------------~ í, H: testhossz SZF: szárnyfesztávolság,,------------------------------------------------------------------------------ Méretek: Az egerészölyvlől nagyobb, széles szarnyú ragadozó. H: 52-59 cm, SZF: 113-135 cm. Megjelenés: Főként ülő helyzetben figyelhető meg, hogy feje testéhez képest viszonylag nagy. Szemei sárgák. Világos alsó testén finom barna keresztsávozás látható, toroktollazata sötét színű. Táplálkozás: Zsákmányát a bokros hegyoldalakon vagy ártéri területeken ejti Főként hüllőkkel táplálkozik, de ha tartósan hűvösre fordul az időjárás, hörcsögöt is zsákmányol. Az elfogott siklót mindig csőrében szállítja a fiókájának. Vadászat közben gyakran szitál egy helyben, de sokat ücsörög öreg fák száraz csúcsán is. Hang: Hangja elnyújtott vijjogás. Vonulás: Vonuló, a telet Afrikában tölti. Fészkelés: Hegyvidékeken költ, fészkét erdőkben, fák csúcsára építi. Csupán egyetlen fiókát nevel. Előfordulás: Hazánkban ritka, mivel táplálkozási módja, élőhely-igénye miatt kevés alkalmas területet talál.,-------------~------------------------------------------------------------------------------------~ / (Circaetus gallicusj

l Méretek: H: 70-83 cm, SZF: 178-205 cm.,----------------------------------------! Ị Megjelenés: Az öreg sasok feketésbarnák, vállukon egy-egy fehér folt látható, a fejtetö és a tarkó sárgásbarna. A fiatalok homokszínű alapon világosen csíkozott tollazatúak. Hang: Hangja mély, nászrepüléskor gyakran gyors, érdes.oyk-ovk-ovk" ugató hangok sorozatait hallatja. Fészkelés: Keleti elterjedésű, a puszták és sztyeppek tipikus sasfaja. Hazánkban eredetileg a hegyvidéki erdőkben költött, de ma már csak néhány pár él itt. Fészkelőhelyét egyre gyakrabban választja nyílt, síkvidéki élőhelyeken. Hatalmas fészkét fák csúcsán építi, háborítatlan helyen sok éven keresztül használja. Vonulás: Az öreg madarak fészkelőterületük környékén kóborolnak télen, Táplálkozás: Fő tápláléka az ürge és a hörcsög, csak a fiatalok vonulnak el. de ahol sok a mezei nyúl és fácán, rájuk is vadászik. Ahol ezek a zsákmányállatok élnek, Előfordulás: Nagy elterjedési területű, nagy eséllyel számíthatunk a megpillantására. de meglehetősen ritka faj.,-------------------------------------------------------------------------- Méretek: H: 80-93 cm, SZF: 190-225 cm. Megjelenés: Erőteljes megjelenésú ragadozó madár. Az öreg szirti sasok sötétbarnák, a fiatalok szárnyán és farktollain az alsó és felső oldalon is fehér folt látható. Faroktollai viszonylag hosszúak. Hang: Ritkán hallatja hangját, röptében vékony füttyentésszerű.kior:" kiáltásai messze Általában sziklafalakon fészkei, de a hazánkban költő néhány pár az öreg fák lombkoronája alá építi hatalmas, gallyakból összehordott fészkét. Táplálkozás: Rajtaütésszerűen lepi meg zsákmányát, amely lehet nyúl, fácán, rnókus, nyuszt és bagoly, de fiatal rókát is fagyaszt. Gyakran magasan köröz, ám sziklákon, fák csúcsán is megláthatjuk. elhangoznak. Vonulás: Állandó, áttelelő madár. Szirti sas (Aquila chrysaetos) Fészkelés: Élőhelyei a sziklás és erdős hegyvidék nyílt területei. Középhegységeink erdei ben a nagyobb kiterjedésú tisztások biztosítják számukra a vadászterületet. Előfordulás: Több földrészen elterjedt ritka ragadozó madarunk. r,--------------------------------------------------------------------------- Méretek: Kisebb termetú sas, ám az egerészölyvnél nagyobb, zömök megjelenésú madár. H: 55-65 cm, SZF: 143-168 cm. Megjelenés: Sötétbarna, csupán testének felső részén világosabb a tollazata. esőre viszonylag kis méretú. Farka rövid. Keringés közben szárnyait ívelten lefelé tartja. Hang: Magas, kiskutyaugatáshoz hasonlító "kjif" hangját a költési területén hallatja, a hím nászrepülés közben elnyújtott füttyszerú, viiik" hangot ad. Fészkelés: Általában fás síkságok erdeiben költ, de hazánkban a középhegységi erdőkben találta meg a fészkelőhelyét. Sokat látható vizes, nyílt élőhelyeken. Táplálkozás: Nevével ellentétben csak elvétve fog békát. Fő tápláléka a mezei pockok. Jellegzetessége, hogy zsákmányát csőrében lógatva hordja a fészekben várakozó egyetlen fiókájának. Vonulás: Amint a fióka kirepül és elhagyja a fészkét, már kezdődik is a vonulás. Április elején térnek vissza és költőterületüket azonnal elfoglalják. Előfordulás: Korlátozott európai elterjedése van.,---------------------------------------------------------------------------- Békászó sas (Aquila pomarina)

------------------------------------------------------------------------- Réti sas (Haliaeetus albicillaj,, Méretek: A legnagyobb termetű sas Európában. H: 62-76 cm, SZF: 190-240 cm. Fészkelés: Hazánkban elsősorban síkvidéken, nagyobb folyók mentén, tavak és holtágak közelében találja meg élőhelyét. Nagy fészkét az itt található termetes fákra építi. : Megjelenés: Tollazata barna. Farka ék alakú, : az öreg sasok esetében - öt éves koruktól - Táplálkozás: Költőhelye közelében l hófehér. esőre világossárga, feltűnően erőteljes. halakat, vízimadarakat, mocsári teknősöket : zsákmányol, melyeket repülés közben : Hang: Hangja főként a fészek közelében, a víz felszínéről kap fel. Hosszan tartó : költési időben hallható, éles, lármás, fagyok idején fő tápláléka a vadliba, l csaholásszerű "kíí-kíí-kíí-kíí" sorozatok ból de a dögre is rájár. Télen egy elejtett vagy : áll, riasztása mély, erős kopogó "kiek", elhullott állat körül ősszegyűlő ragadozó Vonulás: Nem vonul el, sőt télen északi tájakról is érkeznek hozzánk "vendégek". : melyet lassan ismételget. madarak között könnyen megfigyelhető. Elöfordulás: Ritka. ~------------------------------------------------------------------------------------------------------------------,/ Barna kánya (Milvus migransj Méretek: Közepes méretú ragadozó madár. H: 48-58 cm, SZF: 130-155 cm. Megjelenés: Sötétbarna színezetű, jellegzetessége az enyhén villás farok. Kissé lógó szárnytartással repül. Hang Gyors, nyerítő "píi-h-i-i" hangja mellett néha az egerészölyvhöz hasonló nyávogó hangját is hallhatjuk. Fészkelés: Hazánkban már csak folyóink mentén találja meg életfeltételeit. A középhegységek erdeiből eltűnt, mint költőfaj. Fészkét ártéri fákra építi gallyakból, gyakran rongydarabokat is beépít. Kiülőhelyét nagy fák elszáradt ágainak tetején választja. Táplálkozás: Táplálékában emlősök, madarak, halak, kétéltűek és hüllők egyaránt szerepelnek. Régebben megjelent a faluszélére kiengedett házi szárnyasok fölött, ahol a baromfiállomány dézsmálásával kárt okozhatott, de ma már erre nincs példa. Vonulás: Hazai állománya vonuló, a telet Afrikában tölti. Elöfordulás: Hatalmas elterjedési területén belül egyre fogyatkozó számban fészkei.,,---------------------------------------------------------~,,,,,,,,,, Méretek: Közepes méretű faj. H: 43-55 cm, SZF: 115-140 cm. Megjelenés: A tojó sötétbarna tollruhájú. A hím testtollai kissé vörhenyes barnák, farktollai és evezőtollai szürkék, szárnyvége fekete. Mindkét nem esetében a fej, torok, váll világosabb színű. Hang: Nászrepüléskor panaszos, orrhangszerű "véj-e" kiáltást kétszer ismétli két másodperces szünettel. Riasztása gyors.kvek-ek-ek-ek-ek", Fészkelés: A vizes élőhelyek, ezekhez közeli mezőgazdasági területek tipikus ragadozója, fészkét a nádasok rejtekébe építi. Táplálkozás: Zsákmányszerző útján alacsony, imbolygó repüléssel pásztáz. Nádasok és tavak fölött keringve, a vízfelszínen mozgó rágcsálókra és madárfiókákra les. Mezőgazdasági területeken főként pockokra vadászik. Vonulás: Vonuló, a telet Afrikában,-------------------------------------------------------------------- tölti. Elöfordulás: A leggyakoribb hazai rétihéja faj. Barna rétihéja (Circus aeruginosusj

ö is,'--------------------------------------------- Méretek: Közepes méretű sólyom. H: 47-55 cm, SZF: 105-129 cm. Megjelenés: Hegyes szárnyú, gyors röptű, kecses ragadozó. Sárgásbarna tollruhájú, világosabb hasoidalát cseppfoltos mintázat díszíti. Feje világos, szemei sötétek. Hang: l.assú, panaszos, kotkodácsolásszerű "ki-ki-ki-ki", riasztó és hívóhangként egyaránt használja. : Vonulás: Vonuló, a telet Afrikában tölti. Fészkelés: A füves puszták jellegzetes és ritka sólyomfaja, mely ritkán ártéri erdőkben is megtelepszik. Hazánkban a közelmúltban még középhegységi erdőkben, sziklafalakon tészkelt. ám napjainkra sík vidékekre helyeződött át a költőterülete. Fészket nem épít, más madarak fészkében, műfészekben telepszik meg. Táplálkozás: Fő táplálékát korábban az ürge és a hörcsög jelentette, ám napjainkra mindkét rágcsáló állománya megfogyatkozott. Gyakran vadászik apró madarakra, köztük mezei pacsirtákra és galambfajokra, a kisebb rágcsálókat pedig más ragadozó madaraktói rabolja el. : Előfordulás: Hazánkban költóállománya erósödést : mutat a védelmi intézkedéseknek köszönhetően.,--------------------------------------------_. Kerecsensólyom (Fa/co cherrug) Kabasólyom (Fa/co subbuteo) Méretek: Gerle mérelú. H: 29-35 cm, SZF: 70-84 cm. Megjelenés: Sötét szernü, karcsú, kecses röptű sólyomfaj. Röptében egy óriási fecskére hasonlít. Teste felső része sötétszürke, melle vastag csíkozású, teste alul vörös, utóbbit csak közelről láthatjuk. Feje fehéren és sötéten mintázott. Hang: Leginkább perlekedő "kev-kev-kev-kev" hangja hallható, de repülés közben a hím és a tojó is ismételt, izgatott, éles.kn-ctüc: hangot is adhat. Fészkelés: Fészket nem épít. Főként síkvidéken, árterek közelében élő varjúfélék elhagyott fészkeit foglalja el. A költőpárok magányosan fészkelnek. Táplálkozás: A fő táplálékát jelentő rovarokat a vizes élőhelyek fölött fogja el. Gyakran és kitartóan vadászik szitakötőkre. Amikor fiókái már nagyobbak vagy az idő hűvösebbre fordul, fiatal fecskékre és pacsirtákra is vadászik, melyeket a levegőben fog el. Vonulás: A fecskékkel egy időben elvonul, a telet Afrikában tölti. Előfordulás: Európában, is sokfelé előfordul. így hazánkban,--------------------------------------------------- Méretek: Ha gerle méretű madarat látunk egy helyben lebegni - vagyis szitálni - a mezők fölött, biztosak lehetünk benne, hogy vércsét látunk. H: 31-37 cm, SZF: 68-78 cm. Megjelenés: Karcsú megjelenésű, hosszú farkú, vörös alapszínű. A hímek farktollai kékes-szürkék. Testtollaira sűrű pettyezés jellemző, az evező- és kormánytollai pedig sávozottak. Hang: Hangja sűrűn ismételt éles, rövid "ki-ki-ki" kiáltás. Különösen hangosak, ha több pár fészkei egy költőhelyen. Fészkelés: Tágas mezők, mezögazoasagi területek, lucernások és tarlók biztosítják élőhelyét, de településeken is gyakran megjelenik. Varjak és szarkák fészkei ben, esetleg nagyobb épületek réseiben neveli fiókáit. A védelmük érdekében kihelyezett költőládát is előszeretettel elfoglalja. Vonulás: Állandó madár. : Táplálkozás: Főként pockokkal táplálkozik, de nyáron : nagyobb termetú rovarokat is zsákmányol. Előfordulás: Európában elterjedt, gyakori sólyomfaj.,-------------------------------------------------------------------------------- Vörös vércse (Felco tinnuncu/us)

------~ -~-----,."-."~....'....--_-- A ragadozó madarak között vonulókat és a fészkelési területükön áttelelőket egyaránt találunk. Azok a madarak, amelyek egész évben találnak táplálékot, nem vonulnak el, ugyanakkor például a hüllők zsákmányolására specializálódott kígyászölyv elvonulni kényszerül. A vizes élőhelyekhez kötődő vagy jellemzően sok rovart fogyasztó fajok szintén elvonulnak. Szitáló vörös vércse Egerészölyv HOGYAN HATÁROZZUNK RAGADOZÓ MADARAT? A ragadozó madarak meghatározása nem könnyű feladat, hiszen általában csak messziről követhetjük keringésüket, egy helyben lebegő szitálásukat vagy gyors röptük miatt egy pillanat alatt kikerülnek látóterünkből. Tollazatuk rendkívül változatos, hangjuk ritkán hallható és a röpkép alapján történő elkülönítéshez nagy gyakorlat szükséges. E kiadvány, ahogy bevezetőjében is olvashatjuk az első lépések megtételéhez szükséges tudnivalóval látja el az érdeklődőt, a képek és a szöveg segítenek a beazonosításban, valamint a madár életmódjáról is megtudhat juk a legfontosabb információkat. -'"'...._,._~..._._------------_,--... TERMÉSZETVÉDELEM - hogyan segíthetjük a ragadoz6 madarak védelmét? -- ------------------------------- _...,"''''...,. Az emberek kapcsolata a ragadozó madarakkal fokozatosan változik. Alig néhány évtizede még gyűlölt ellenségként, kártékony állatokként tekintettek rájuk, és többféle módszerrel irtották őket. Ez néhány faj eltűnését vagyegyedszámuk kritikus csökkenését eredményezte. Az utolsó pillanatban kedvezően változott a megítélésük, ennek eredményeként minden ragadozó madár törvényes védelmet kapott. A jogszabályi védelem önmagában azonban nem elég. Még ma is nagyszámú ragadozó madár lesz mérgezés vagy vadászat áldozata. Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása óta a legértékesebb fészkelő- és táplálkozó-területek külön védelmet élveznek. Legfontosabb feladat a fészkelőhelyek zavartalanságának biztosítása, a táplálkozóhelyek és a prédaállatok védelme, de egyre nagyobb hangsúlyt kap az aktív védelem is, mely főleg a műfészkek ki helyezését és a fiókák visszatelepítését jelenti. A vonuló fajok esetében fontos a vonulás közbeni megállóhelyeken és a telelő területeken is biztosítani a védelmet. Az utóbbi években a sólymok, sasok és vércsék vonulását műholdas nyomkövetőkkel vizsgálták, ennek eredményeképpen sok megválaszolatlan kérdésre kaptak választ a kutatók. Hazánk ragadozó madár állománya sokszínű és gazdag. A védelmi intézkedéseknek köszönhetően több költőfaj állománya folyamatosan erősödik, sőt korábban eltűnt fajok visszatelepülése is megfigyelhető. A ragadozó madarak fészkeit és azok környékét soha ne háborgassuk! Napjainkban a megnövekedett gépjárműforgalom és az elektromos vezetékhálózatok miatt egyre gyakoribb eset a madarak sérülése. Mivel a sérült madarak jelentős része meggyógyítható és a természetbe vissza helyezhető, ezért ha ilyen esettel találkozunk, azonnal forduljunk a területileg illetékes nemzeti park igazgatósághoz (www.nernzetipark.gov.hu), vagy a legközelebbi állatkerthez.

~-------------------------------------------------------, SZÉCHENY TERV A terepi kishatározók elkészítésekor az angol Field Studies Council alapötletét dolgoztuk át és adaptáltuk az Aggtelekikarszt és a Zempléni-hegység viszonyaira. A kiadványa KEOP 3.3.0-2008-0052 azonosító számú projekt keretében készült. Szerző: Petrovics Zoltán és Farkas Roland llusztráció: Kókay Szabolcs, Kiadványszerkesztés: Kiss Maja Sorozatszerkesztő: Szmoradné Tóth Erika Nyomda: Planet Corp. Szolgáltató Kft., Szeged Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park gazgatóság Minden jog fenntartva. 2011 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - www.uj5uthenyiterv.gov.hu 0640638638 MAGYARORSZÁG MEGUJUL Fotók: Kovács András, Papp Gábor ~---------------------------'-""""""'- HOGYAN TOVÁBB? - ajánlott könyvek és honlapok --_.~----------------------------,_. _ ' Ha többet szeretnétek megtudni a nappali ragadozó madarakról, az alábbi honlapokon és kiadványokban szerezhettek további információkat. l A projekt az Európai Unl6 támogatásával, az Eur6pal Regionális Fejlesztési Alap társfinanszíroúsával valósul meg. _ Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Ragadozómadár-védelmi Szakosztály www.mme.hu Kovács András és Papp Gábor honlapja www.raptorimages.hu Haraszthy L. (szerk.) (1984): Magyarország fészkelő madarai. Natura. Grant, P. J. - Mullarney, K. - Svenson, L. - Zetterström, D. (2000): Madárhatározó. Park Könyvkiadó. Újhelyi P. (szerk.) (2005): A Kárpát-medence állatai. Élővilág enciklopédia. Kossuth Kiadó.

l... "--_. r ALTALANOS TUDNVALÓK ÉS ÉRDEKESSÉGEK ~---------. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- A ragadozó madarak szervezete nagyszerűen alkalmazkodott a repüléshez, a zsákmányszerzéshez és az élőhelyek széles skálájához. Lábuk általában erőteljes és erős karmokban végződik, a zsákmány elejtését ezzel végzik. Csőrük vége horgas, ezzel tépik ki a falatokat az elejtett zsákmányállatokból. Az erdők fái közt rendszeresen cikázó héja és karvaly felépítésére a hosszú farok és lekerekített szárnyforma a jellemző. A nyílt területeken élő sólymok és vércsék rövidebb farkuk és hegyes szárnyuk segítségével nagyon gyors repülésre képesek. A nagyobb termetű rétihéják teste karcsú, szárnyuk és farkuk hosszú, általában alacsonyan, könnyű, imbolygó repüléssel járnak zsákmányuk után. A meleg légáramlatok felhajtó erejét kihasználó, magasan és hosszasan körözö sasok szárnya széles és hosszú, farktollaik rövidek. fészkeinek magassága egyes esetekben a két métert is eléri. Ugyanekkor több faj - mint a vércsék és sólymok - nem építenek fészket, hanem egyéb madárfajok üresen álló fészkeit foglalják el, vagy sziklafalak és épületek párkányain költenek. héja és karvaly sas A nagytermetű ragadozó madarak jellemzője a kevés számú fióka. A békászó sas egy-kettő, a kígyászölyv évente csupán egy tojást rak. Erre nem csak az szolgái magyarázatul, hogyatáplálékpiramis csúcsán állnak, hanem az is, hogy nehezen hozzáférhető zsákmányállatokra vadásznak. A táplálékbőség és az élőhely természeti állapota szintén befolyásolja a fiókaszámot. A fiókák sokáig fészeklakók, az önállósodás folyamata lassú és hosszadalmas. A nagyobb testű fajok évek alatt válnak ivaréretté. A fiatal példányok éveken át egyedül kóborolnak, és csak felnőtt korukra állnak párba. Azt a területet, amely képes egy-egy pár eltartására, revírnek vagy territóriumnak hívjuk. Egy revírben csak egy pár fészke. Kisebb termetű ragadozó madaraknál azonban előfordul, hogy telepesen, kolóniában fészkelnek, mint például a vércse fajok. Egy nagyobb testű, agresszív ragadozó támadása esetén a kolónia tagjai együtt védelmezik a területet és a fészkeket. Egyes fajok hatalmas fészket építenek, amit sok éven át használnak, és évente felújítják. A háborítatlan helyeken fészkelő parlagi sasok