Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék Szakdolgozat A szerződés érvénytelenségének egyes kérdései az új Ptk-ban Jogász szak KÉSZÍTETTE:Lekli Ágota Q7CG68 KONZULENS: Dr. Leszkoven László Egyetemi docens MISKOLC 2017
Unibrsityof Miskolc Faculty of Law Institute of CivilianSciences Departmentof Civil Law Thesis Someaspectsof theinvatidity of thecontractstothenew civil code WRITTEN BY: Ágota Lekli Q7CG68 TUTOR: László Leszkoven Dr. Associate Professor MISKOLC 2017 2
Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. Az érvénytelenség szabályai... 6 2.1. Az érvénytelenség kódexbeli elhelyezését, fogalma, alkalmazása... 7 2.2. Nem létező szerződés elhatárolása az érvénytelen szerződéstől... 8 2.3.A semmisség és megtámadhatóság... 9 3. Az érvénytelenségi okok rendszere az új Ptk-ban... 12 3.1. A szerződési akarat hibája... 12 3.2. A szerződési nyilatkozat hibája... 13 3.3. A célzott joghatásban rejlő hibák... 14 3.4. A tévedés... 15 3.5. A megtévesztés... 17 3.6. A jogellenes fenyegetés... 18 4. Az érvénytelenség jogkövetkezményei... 19 4.1.Bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal... 21 4.2. A szerződés érvényessé válása a felek akaratából... 21 4.3. Eredeti állapot helyreállítása és annak akadályai... 22 4.4.Részleges érvénytelenség... 23 5. Színlelt szerződések... 24 5.1. A színlelt szerződésekről általában... 24 5.2. A szerződések akarati és jognyilatkozati hibája... 28 6. A jóerkölcsbe ütköző szerződések... 30 6.1. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződések fogalmi és tartalmi meghatározása.. 31 6.2. A jóerkölcsbe ütköző szerződések főbb esetcsoportjai... 32 6.3. Megkülönböztetési jegyei... 34 6.4. A jóerkölcsbe ütköző szerződés alakulása a bírói gyakorlatban... 35 7. Uzsorás szerződések... 37 7.1 Az uzsorás szerződés fogalma, szabályozásának alakulása... 38 7.2 A szerződés megkötésekor másik fél helyzetének kihasználása... 39 7.3. A másik fél kiszolgáltatott helyzete és aránytalan előny kikötése... 40 8. Feltűnő értékaránytalanság... 43 9. Összegzés... 46 10. Irodalomjegyzék... 48 3
1. Bevezetés Több mint ötven év után 2014. március 15-én Magyarországon hatályba lépett az új Polgári törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény, amely 1596 paragrafusból/szakaszból áll, a rendelkezéseinek 7 százaléka változatlan, 18 százaléka mondanivalójában megegyező, miközben 38 százaléka (tartalma) változott meg a régi Ptk-hoz képest. Az új törvénykönyv az állampolgárok nélkülözhetetlen vagyoni és személyi viszonyait magába foglaló magánjogi kódex, ezért mindannyiunk számára nélkülözhetetlen a mindennapi életben is. Az új törvénykönyv megjelenését hosszú évekig tartó, részletes szakmai munka előzte meg. A kódex előkészítő munkálatai 16 évvel ezelőtt, 1998-ban megkezdődtek, melyben sok, nagy tapasztalattal rendelkező jogalkalmazó szakember munkájára volt szüksége a jogalkotónak. Az előkészítő munkálatok Vékás Lajos egyetemi tanár vezetésével folytak. Az új kódex felépítést tekintve nyolc könyvből áll, amelyben a Bevezető rendelkezések, Az ember, mint jogalany, A jogi személy, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog és Záró rendelkezések találhatóak. Volumenét tekintve nagyjából kétszerese a régi Ptk-nak, ami főként abból adódik, hogy a családjog és a társasági jog törvényei is szerepelnek a textusában. Az érvénytelenséget az új Polgári Törvénykönyv tartalmában teljesen megújította, több változáson esett át, amelyek megnyilvánulnak az érvénytelenség szerepében, a szabályaira, az elhelyezkedésére és felépítésére vonatkozóan is. A kodifikáció során a jogalkotó elsődleges célja az volt, hogy az érvénytelenségi rész egy egységen belül, áttekinthető szerkezetben legyen megtalálható. Az új törvénykönyv rendelkezéseit a hatályba lépését követően létrejött tények és jognyilatkozatok esetében alkalmazzuk, így a 2014. március 15. előtt már fennálló jogviszonyokra a régi Ptk. lesz mérvadó, vagyis ebből adódóan a régi szabályokat még hosszú évekig, akár évtizedekig is alkalmaznunk kell. 4
Témaválasztásom során számomra meghatározó volt az a tény, hogy egyetemi tanulmányaim alatt jellemzően az új Ptk. szabályait ismertem meg és sajátítottam el, míg a régi Ptk. rendelkezéseit, így az érvénytelenségre vonatkozó szabályozását nem ismertem. Véleményem szerint, a szerződések érvénytelensége rendkívül releváns a kötelmi jogban, mert a polgári jogi jogviták jelentős részét teszik ki, így célom a fejezeteken végighaladva, hogy az ezekben történt változásokra hívjam fel a figyelmet, illetve rávilágítani, hogy a jogalkalmazóknak milyen kérdésekre kell választ találni és új joggyakorlatot kialakítani a közel jövőben. A dolgozatomban leíró jelleggel mutatom be a Ptk. hatálybalépését megelőző és azt követően hatályba lépett új jogszabályi hátteret és a változásokat. Szakdolgozatom kilenc fejezetből áll, a bevezetésben a dolgozat témájának bemutatása, illetve témaválasztásom indokolását mutatom be. A második fejezetben az érvénytelenség szabályainak kódexbeli elhelyezkedése, alkalmazása, továbbá a nemlétező szerződés elhatárolása az érvénytelen szerződéstől, a semmisség és megtámadhatóság régi és új szabályait tekintem át. A harmadik fejezetben kerülnek bemutatásra az érvénytelenségi okok rendszere, míg a negyedik fejezetben ismerhetjük meg az érvénytelenség jogkövetkezményeit és azokban történt változásokat. Az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik fejezetben a színlelt szerződések, a jóerkölcsbe ütköző szerződések, az uzsorás szerződések és a feltűnő értékaránytalanság részletes kidolgozására kerül sor. Szakdolgozatom utolsó fejezetében az összegzés található, ahol leírom, hogy milyen változások történtek az új Ptk-ban, mely jogszabályokon a jogalkotó nem változtatott vagy csak átfogalmazta és ugyanolyan tartalommal került be és melyek nem találhatóak meg, és ez milyen mértékben érinti a kódexet. 5
2. Az érvénytelenség szabályai A szerződés érvénytelenségének szabályozásánál a Ptk. didaktikus, logikus, konkrét és átlátható rendszert követ: mind a semmisségre és a megtámadhatóságra vonatkozóan, mind az érvénytelenségi okokra és külön fejezetben az érvénytelenség jogkövetkezményeire. Az érvénytelenségi szabályok alkalmazásánál a törvény nemcsak a szerződés érvénytelenségére irányadó, hanem az egyoldalú jognyilatkozatokra is, amelyek nem a kötelmi jogi nyilatkozatokra, annál is inkább a dologi jogi, családjogi, öröklési jogi nyilatkozatokra is alkalmazandóak. Ebből következik, hogy mint jogi kifejezés az érvénytelenség megtalálható a polgári jogunk számos területén és hasonló jogágakban. A szerződés megkötésének szabályaira a Ptk. főleg diszpozitív rendelkezéseket tartalmaz, ebből következik, hogy a felek egyetértésben, szabadon határozhatják el, hogy a törvény rendelkezéseitől el kívánnak-e térni. Ezt a szabadságot, az érvénytelenségi szabályok határozzák meg, a jogbiztonság, a felek és a társadalom biztonsága érdekében. Így a szerződés megkötésekor amennyiben valamely érvénytelenségi ok megjelenik, a Ptk. szerint a szerződés nem váltja ki a kívánt joghatás elérését. Elsődlegesen az eredeti állapot helyreállítását az in integrum restitutiot lehet alkalmazni, míg másodlagosan a bíróság az érvénytelen szerződést nyilváníthatja érvényessé, ha a megkötést megelőző állapotot már nem lehet semmilyen körülmények között visszaállítani. Két formáját különböztetjük meg magánjogi szempontból az érvénytelenségnek, a semmisséget és a megtámadhatóságot. A kettő közötti lényeges különbség, hogy abszolút (feltétlen) érvénytelenségnél határidő nélkül lehetséges, és a szerződés olyan súlyos hibát tartalmaz, így semmissége a törvény erejénél fogva áll be. Míg a megtámadhatóság, relatív (feltételes) érvénytelenség csak meghatározott határidőn belül, és a szerződés által érintett felek jogosultak megtámadni, így az ex tunc hatállyal érvénytelen, nem pedig ipso iure. 6
Ez egy függő jogi helyzetet teremt és a szerződésben részt vevő feleken múlik, hogy kívánnak-e élni a megtámadás jogával, vagy közöttük a szerződés továbbra is érvényes. 2.1. Az érvénytelenség kódexbeli elhelyezését, fogalma, alkalmazása A szerződések általános szabályain belül külön önálló címben a Hatodik Könyv Második Részében helyezte el a jogalkotó, itt található meg a szerződés érvénytelensége. A semmisséget, a megtámadhatóságot és az érvénytelenség jogkövetkezményeit a régi Ptk. XXI. fejezetében találjuk meg, miközben az egyes érvénytelenségi okok nincsenek, rendszerbe foglalva össze-vissza találjuk meg a szerződési szabályok közt. 1 Konkrétan sem a régi, sem az új Ptk. nem határozza meg az érvénytelenség fogalmát, de mégis találunk benne egy nagyon fontos mondatot, ami kimondja, hogy: Az érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. 2 Dogmatikailag a polgári jog az érvénytelenség lényegét abban látja, hogy a törvényben meghatározott érvénytelenségi ok miatt célzott joghatást nem tudja kiváltani, Szladits szavaival az érvénytelen szerződés nem alapít kötelmet, tehát nincs kötelem-keletkeztető hatása. 3 Megkülönböztetünk, abszolút (feltétlen) és relatív (feltételes) érvénytelenséget. Míg az abszolút érvénytelenségnél a szerződés súlyos alaki hibája miatt, önálló eljárásra nincs szükség itt a törvény ereje által lesz érvénytelen a szerződés. A relatív érvénytelenségnél nem súlyos az ok és csak függően válik érvénytelenné, ha az arra illetékes pert indít. 4 1 Dr. Wellmann György Polgári jog Kötelmi jog 2 Ptk. 6:108. (1) bekezdése 3 HVG kommentár 4 Opten kommentár 7
Ahhoz, hogy egy szerződés érvényes legyen, három elemnek kell a szerződés megkötésekor hibátlannak lennie: a szerződési akaratnak, az akaratot kiváltó szerződési jognyilatkozatnak és a célzott joghatásnak. Ezeknek az elemeknek hibátlannak kell lennie ahhoz, hogy a szerződés valóban érvényes legyen. Az érvénytelenségre kógens szabályok vonatkoznak, ami nem a szerződés tartalmára, nem a szerződést kötő felek jogaira és kötelezettségeire fekteti a hangsúlyt, hanem a törvény által meghatározott szabályokról van szó. 2.2. Nem létező szerződés elhatárolása az érvénytelen szerződéstől A szerződést kötő felek között konszenzusnak kell lennie, vagyis a lényeges kérdésekben megállapodtak, de ha a felek között nincs egyetértés, akkor disszenzusról beszélünk, tehát a szerződés nem jön létre. A nemlétező szerződés és az érvénytelen szerződés közötti különbséghez jó hasonlat az álképviselet jogintézménye, hogy a nemlétező szerződéshez joghatás nem fűződik, így az eredeti állapotot sem lehet helyreállítani. Az érvénytelen jogügyletek semmisek egyáltalán nincs joghatása ugyanúgy, mint a nemlétező szerződéseknek. A bírói gyakorlat a semmis szerződés és a még létre nem jött szerződés között nem tesz különbséget. 5 A régi Ptk. idején egyöntetű volt az ítélőszékek állásfoglalása, hogy ha egy szerződés érvényes létrejöttéhez harmadik tag beleegyezése pótolhatatlan, akkor a nélkül a szerződés nem jön létre. Az új Ptk. szerint a beleegyezéstől és jóváhagyástól függő szerződést fennállónak szükséges nézni, mindössze a paktum hatálya kell a jóváhagyáshoz. A szerződés hatályához szükséges függő feltétel, időhatározó és harmadik személy beleegyezése, jóváhagyása, ez a négy feltétel a semmisség jogkövetkezményét eredményezi. 6 5 BH 2001.168 6 Dr. Kiss Gábor- Dr. Sándor István A szerződés érvénytelensége 8
2.3.A semmisség és megtámadhatóság Az új Ptk. a semmiség és a megtámadhatóság kettőségét az érvénytelen szerződések körében változatlanul megtartja. A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli. 7 Annyiban történt módosulás a régi Ptk-hoz képest, hogy a jogszabályban rögzítésre került a semmisségi ok következtében a semmis szerződés megkötésétől fogva nem váltja ki a célzott joghatást, ennek kapcsán a kezdő időponttól kezdve érvénytelen. Semmiség fontos jellemzője az ipso iure megtörténés és csak időhatár megjelölésével lehetséges. A bíróságnak hivatalból észlelnie kell a semmisséget, ez a hatályos új Ptk-ban már expressis verbis megtalálható, miközben a régi Ptk-ban ilyen rendelkezés nem volt. A miniszteri indokolás alapján változás történt a szabályozásban, ha a bíróság a semmisséget hivatalból észleli, nem eredményezi a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményét és hivatalbeli alkalmazását. Külön eljárásra akár peres, akár nem peres eljárásra nincs szükség ahhoz, hogy a semmiség megállapításra kerüljön, ezt a bíróságnak hivatalból észlelnie kell, de az érdekelt fél tetszése szerint pert is indíthat. Annak megállapítására, hogy a szerződés valóban semmis a bíróság hivatalból bizonyítást nem folytat le. Perindításra csak az jogosult, akinek az érvénytelenség megállapításához vagy annak jogkövetkezményéhez jogi érdeke fűződik, illetve valamely törvény felhatalmazza. 8 Az új Ptk-ban nem található meg, hogy semmisségre bárki hivatkozhat. A Ptk. követi a kialakult bírói gyakorlatot, mely szerint: 7 Ptk. 6:88. (1) bekezdése 8 Dr. Kiss Gábor- Dr. Sándor István A szerződések érvénytelensége 9
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségének megállapítása iránt peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit erre a törvény feljogosít 9 A Ptk. ugyanolyan formában megtartotta a Ptké. 36/A. -ában található ügyészi keresetindítási jogot, amely akkor lehetséges, ha az a társadalmat vagy egy közösséget érint, mind a semmiség megállapítása iránti keresetben, mind a semmiség jogkövetkezményeinek használatát is. Időbeli korlátok között lehet hivatkozni a semmiségre, melyet a régi Ptk-ban időkorlát nélkül lehetett megtenni, eszerint amennyiben egy érvénytelen jognyilatkozatra vagy szerződésre kívánnak jogot alapítani, az érdekelt fél érdemi védekezéssel határidő nélkül megteheti, de itt már a bíróságnak bizonyítást kell lefolytatnia, abban az esetben, ha nem tudja e nélkül megállapítani. A szerződés megkötésének napja, nem az elévülés kezdő napja lesz, hanem az a nap, amikor a szerződés, teljesítésre került. Lehetőséget teremt a törvényünk, hogy: Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékének megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes. ami lehetőséget teremt a semmiség orvoslására. 10 Az érvénytelenség dogmatikailag másik formája a megtámadhatóság. A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik. A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. A szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül fordulhat bírósághoz a fél, ha a szerződést a másik félhez intézett jognyilatkozattal támadta meg, és a megtámadás eredménytelen volt. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján 9 HVG kommentár 10 Ptk. 6:88 (2) bekezdése 10
megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási ok ismeretében, a megtámadási határidő megnyílása után a szerződési akaratát megerősíti, vagy a megtámadás jogáról lemond. 11 A szabály tartalmazza, hogy csak külön eljárásban lehet érvénytelenné tenni és a megtámadás a szerződés megkötésének pillanatára visszamenőleg ex tunc hatályú. Megtámadásra az jogosult, akinek sérelmet okoztak vagy olyan személy, akinek jogi érdeke fűződik hozzá és ez a törvény által meghatározott határidőben lehetséges. A Ptk. változatlanul osztja azt az álláspontot, hogy megtámadásnak két formája van, egyrészt amikor a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül az érdekelt félhez intézett jognyilatkozattal vagy a bírósághoz keresetlevél benyújtásával, amelyben kizárólag a pontos okok megjelölésével történhet. Ebből egyértelműen ki kell, hogy derüljön, hogy a szerződés érvénytelenségének bíró megállapítását kérjük. A fentiek alapján látható, hogy lehetőséget teremt arra, hogy a felek békés úton rendezzék a problémáikat és elkerüljék a több éves pereskedést. A Polgári jogi igényérvényesítésnek nincs szigorú alaki követelménye, az írásbeliség csak a későbbi bizonyítást könnyíti meg. Az érvényesen létrejött szerződések megtámadható szerződések, tehát feltételes az érvénytelenségük és csak a megadott határidőn belül és az arra jogosultak által történő megtámadáshoz kötött. Az új kódex a megtámadási jog érvényesítéséhez meghatározott szigorú szabályt mellőzi, a régi Ptk-hoz képest, az ellenérdekű féllel történő írásbeli tájékoztatást. A jogszabály átláthatóbbá teszi a megtámadási határidőt a régi előíráshoz képest, de továbbra is egy éven belül van rá lehetőség. 12 11 Ptk. 6:89. 12 Dr. Kiss Gábor-Dr.Sándor István A szerződések érvénytelensége 11
Tévedés, megtévesztés esetében a rádöbbenésétől számított egy éves határidőn belül nyílik lehetőség a megtámadásra a régi Ptk-ban, míg az új szabályozás alapján lerövidül ez a határidő. Nem a felismeréstől számított egy éven belül lehetséges, hanem a felismeréskor fog megszűnni, az elévülés nyugvása a 6:24. (2) bekezdése szerinti, továbbá ha az egyéves határidő lejár, illetve kevesebb, mint három hónap marad, akkor a bíróság előtt igényérvényesítésre három hónapon belül lehetséges. Ha a határidő eltelt a megtámadási jogot a Ptk. továbbra is engedi, pusztán pontosítja azt, de már csak kifogás, útján érvényesíthető. Tekintettel arra, hogy a megtámadás határideje nem jogvesztő, hanem elévülési jellegű. Természetesen a megtámadás következtében visszamenő hatállyal lesz érvénytelen, vagyis a szerződés a megkötésének időpontjára, míg a bíróság előtti a jogerős ítélet meghozatalához kötődik. Megtámadási jog megszűnik, ha a jogosult a szerződési akaratát írásban megerősíti vagy a megtámadás jogáról írásban lemond. A lemondásnak egyértelműnek kell lennie és szándékának ki kell belőle tűnnie. 13 3. Az érvénytelenségi okok rendszere az új Ptk-ban Az érvénytelenségi okok a Ptk. Hatodik Könyv XVIII. fejezetében található a Semmisség és megtámadhatóság cím alatt. A Ptk. az alapján csoportosítja az érvénytelenségi okokat, hogy a szerződési akarat hibája, a szerződési jognyilatkozat hibája, ami a szerződéskötés formai oldalának fogható fel, a célzott joghatás hibája okozza, azaz a tartalmi oldal az a kívánt joghatás, amellyel a felek a szerződéssel elérni szeretnének. 14 3.1. A szerződési akarat hibája Az érvénytelenségi okok első csoportjába a szerződési akarat hibája azt jelenti, hogy a szerződést kötő felek között a szerződés megkötésére vonatkozó akarat hiányzik. 13 HVG kommentár 14 Dr. Wellmann György Polgári jog Kötelmi jog 12
Az akarati hibát két részre lehet osztani attól függően, hogy semmisséget vagy megtámadhatóságot vonnak maguk után, ezt a súlyossága dönti el. Menyhárd Attila az akarathiba fogalmát úgy írja le, hogy: a szerződések megkötése kapcsán akarathibáról akkor lehet sző, ha legalább az egyik fél szerződési nyilatkozata nem valós szerződési akaratát tükrözi, vagy a nyilatkozat valós szerződési akaratot fejez ugyan ki, de ez az akarat olyan helyzetben született, amelyben a szerződő fél vagy nem volt az ügyleti szándéka kialakításához szükséges valamennyi információ birtokában, vagy pedig szándékának kialakítása során nem érvényesült megfelelően az önkéntesség. 15 Semmisségre vezet a színlelt szerződés, a fizikai kényszer hatására kötött szerződés. Megtámadhatóvá azok az akarathibás szerződések válnak, melyeket tévedés következtében megtévesztéssel, vagy jogellenes fenyegetéssel kötöttek. 3.2. A szerződési nyilatkozat hibája Az érvénytelenségi okok második csoportjába a szerződési jognyilatkozat hibája. Ezek a hiányossággal bíró szerződések minden esetben a semmisség jogkövetkezményét vonja maga után. Ilyen tipikus hiba a törvény által előírt semmisség jogkövetkezményéhez az alakiságnak a megsértése. Contrario, azaz a szerződés érvénytelen, ha az alakiság megsértésével kötötték. Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. 16 Az alakiság megsértésével kötött szerződés érvényes ügylet, de ahhoz semmiféle kötelem keletkeztető hatály nem kapcsolódik. A Ptk. előírja, hogy a jognyilatkozatot meghatározott alakban lehet megtenni ahhoz, hogy érvényes legyen, így a jognyilatkozat módosításához, visszavonásához, megtámadásához is megfelelő alak szükséges. 15 Szladits Szeminárium kiadványai, A szerződés akarathibák miatti érvénytelensége, Bp.2000., 9.oldal 16 Ptk. 6:94. (1) bekezdése 13
A szerződés írásba foglalása történhet, egyszerű okiratként, teljes bizonyító erejű okiratként, ügyvédi (jogtanácsosi) ellenjegyzéssel ellátott okiratként, valamint közokiratként (közjegyzői okiratként). A teljesített rész erejéig érvényessé válik a szerződés a teljesítés elfogadásával, még az alakiság megsértése miatti semmis szerződés is. 17 3.3. A célzott joghatásban rejlő hibák Az érvénytelenségi okok utolsó csoportjába a célzott joghatásban rejlő hibák tartoznak. Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása. 18 Ezek a hibák szintén két csoportra oszthatóak, mint semmisségre és megtámadhatóságra. Semmis a tilos szerződés, vagyis amelyek kifejezett kógens normába ütköznek, a jogszabály megkerülésével kötött szerződés, a jóerkölcsbe ütköző szerződés és az uzsorás szerződés. Megtámadhatóvá, akkor válik egy szerződés, ha a benne rejlő hiba nem akkora, hogy semmisségre vezethessen. Ahhoz, hogy egy akaratnyilatkozat a kívánt joghatást kiváltsa három elem szükséges: a szerződési akarat között helyezi el a törvény a tévedést, a megtévesztést és a jogellenes fenyegetést. A szerződés létrejöttéhez a felek kölcsönös és egybehangzó nyilatkozata szükséges, vagyis a jognyilatkozatoknak kell összhangban lennie. Ha a szerződés létrejött, de a felek szerződési nyilatkozata nem fejezi ki a valódi akarati szándékukat, ennek eredményeként a szerződés érvénytelenségéhez vezető akarati hibáról beszélünk. 17 Dr. Kiss Gábor-Dr. Sándor István A szerződések érvénytelensége 18 Ptk. 6:95. 14
Az akarathibák feloszthatóak tudatos (színlelt szerződés illetve a titkos fenntartás), és nem tudatos akarathibákra (tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés). Attól függően, hogy a hiba milyen súlyos, a jog meghatározott akarathibákat semmisségi oknak tekint, míg másokat megtámadási okként ír elő (tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés). Dogmatikailag az akarat nélküli nyilatkozatok nem akaratnyilatkozatok, és ha a szerződést kötő egyik fél részéről nincs akaratnyilatkozat, akkor nem beszélhetünk szerződésről, mert a két fél közötti kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozat elengedhetetlen feltétel. 19 3.4. A tévedés A régi Ptk. a tévedés törvényi tényállását kisebb mértékben változtatta meg. Változatlan formában a törvény meghatározza a tévedés fogalmát, hogy Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta. 20 A tévedést csoportosíthatjuk úgy, hogy személyben való tévedés (error in persona), tárgyában való tévedés (error in corpore), ami tovább csoportosítható a szerződéses tárgy tulajdonjogában, minőségében való tévedés (error in qualitate), a szerződéses tárgy mennyiségében való tévedés (error in quantitate) és a szerződéses tárgy értékében való tévedés (error in pretio) tartalomban való tévedés, indokban való tévedés, jogi kérdésben való tévedés (error in negotio). 19 Dr. Kiss Gábor-Dr. Sándor István A szerződések érvénytelensége 20 Ptk. 6:90. 15
A tévedés a magyar jogrendszerünkben megtámadhatósági ok, annak sikeressége esetén a szerződés ex tunc hatállyal érvénytelenné válik. A megtámadást egy éven belül kell a másik féllel írásban közölni, és sikertelensége esetén azonnal a bírósághoz kell fordulni. 21 Lényeges körülmény tekintetében a Ptk. magyarázatot ad, hogy tévedés, ha ennek ismeretében a szerződést kötő fél nem vagy teljesen más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. A szerződést bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződés megkötéskor nagyon fontos, lényeges kérdésben téves feltevésben voltak, és ezt a jogszabály konkrétan nevesíti, vagyis hogy mely lényeges kérdés kapcsán gyakorolható a megtámadási jog. A tévedésnél a szerződési nyilatkozatok egyetértést tükröznek, de maga a szerződéskötési akaratuk nincs összhangban. A tévedés következtében a megtámadás hármas felosztása: 1. csak a szerződés megkötésekor fennálló 2. csak meghatározott lényeges kérdésben való tévedés ad okot a megtámadásra 3. amit a másik fél okozott vagy legalább felismerhetett volna. Rejtett disszenzusról akkor beszélhetünk, ha a felek közös tévedésének esete áll fenn, amiből következik, hogy a szerződés a felek között létre sem jön. A tévedés Ptk. szerinti tényállásához elengedhetetlen, hogy a tévedést a másik fél okozza és a tévedést előidéző körülményt felismerhesse. A Ptk. ugyanolyan tartalommal írja elő a közös téves feltevés előírását, mikor a szerződés megkötésekor a felek fontos témában téves feltevésben lehettek. A gyakorlat szerint a bíróság vizsgálja, hogy a tévedő félnek mennyiben megengedett és felróható a tévedés. Kellő gondosság mellett nem hivatkozhat a tévedésre az aki, felismerhette volna a tévedést. A bíróságnak minden esetben vizsgálni kell a szerződés szövegét, a felek nyilatkozatait illetve az összes körülményt figyelembe 21 Dr. Wellmann György Polgári jog Kötelmi jog 16
kell vennie ahhoz, hogy a szerződésnek tévedésre vagy közös téves feltevésre alapítja a megtámadását. Míg a téves feltevés egy jövőbeni körülményre is vonatkozhat, addig a közös téves feltevés eseténél mindkét fél tévedésben van olyan lényeges körülmény tekintetében, amely a szerződésre kihat. Szerződésszegés az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése is, amelyek következtében kártérítési kötelezettség is kapcsolódhat hozzá. Ez konkrétan az érdekelt féltől függ, amennyiben tévedésre alapítja a kereseti kérelmét, akkor a bíróságnak a szerződés érvénytelensége kérdésében kell döntenie, de ha a szerződést továbbra is szeretné fenntartani, mert az áll az érdekében, akkor csak másodlagosan tud a hivatkozni a szerződés megtámadására, melynek kapcsán a bíróságnak a szerződésszegést kell vizsgálnia. Ezt erősíti meg a 2/2010. (VI.28.) PK véleménye is. A bírósági gyakorlatban igen ritka annak a gyakorisága, hogy jogi tévedésre hivatkozva állapítsa meg egy szerződés érvénytelenségét. A jogi tévedés kérdésében tartalmi változás következett be, az új Ptk. nem veszi át, mert ritkán fordult elő a bírói gyakorlatban. A Ptk. pontosította azt, amikor a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben egyetértettek, a közös téves feltevésben nem, de a fél ezt a kockázatot a tévedés tekintetében vállalja. 22 3.5. A megtévesztés A régi Ptk. a megtévesztés konkrét fogalmát nem határozta meg, és nem különíti el a tévedéstől, csupán a miniszteri indokolása hivatkozik rá. A megtévesztés tényállása teljesen új megfogalmazására került sor, miszerint, akit a másik fél szándékos 22 Dr. Kiss Gábor-Dr. Sándor István A szerződések érvénytelensége 17
magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, annak érdekében, hogy megtévessze, akkor a szerződési jognyilatkozatot megtámadhatja. 23 Ez lehet aktív megtévesztő szándékos magatartás és passzív magatartás valamilyen lényeges információ elhallgatása. A megtévesztés a tévedés egy minősített esete, ahol a megtévesztett fél szerződéskötési akaratát valamilyen lényeges körülmény befolyásolja. Ha ezt harmadik személy idézi elő, ez akkor releváns, ha a megtévesztett féllel szerződést kötő tudott vagy tudnia kellett, úgy erre is alkalmazni lehet a megtámadási jogot. A megtévesztéshez szükséges az, hogy a másik fél tévedését felismerhesse és egy szándékos, illetve célzatos magatartás szükséges hozzá. A másik fél tudatosan érzékelteti megtévesztését a tévedés esetében, mint dolus malus vagy egy lényeges körülmény elhallgatása is, mint relicentia. 24 A szerződést szegő fél teljes mértékben vállalja a tévedés kockázatát, ami a nyilatkozati elvből és a formabiztonság következményeiből vezethető le.a tévedés és megtévesztés esetén akkor állapítható meg a szerződés érvényessége, ha a tévedésben lévő és megtévesztett személy a szerződés megtámadására vonatkozó jogi lépéseket megteszi. Ahhoz, hogy a bíróság egy szerződés érvénytelenségét meg tudja állapítani megtámadás gyanánt a bírósághoz kell fordulnunk. A megtévesztő magatartás a csalás bűncselekményét konstruálja, attól függetlenül, hogy a megtévesztést nem megtámadhatósági okként és nem semmisségi oknak nézi a polgári jog. 25 3.6. A jogellenes fenyegetés A jogellenes fenyegetést a régi Ptk. azonos formában, akárcsak a szerződési akaratot egyedül visszatartó akarathibát szabályozza. 23 Ptk. 6:91 (1) bekezdése 24 Dr. Kiss Gábor-Dr. Sándor István A szerződések érvénytelensége 25 Dr. Wellmann György Polgári jog Kötelmi jog 18
Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. 26 Ez a gyakorlatban nélkülözhetetlen akarathiba akkor fordul elő, ha a szerződést kötő felet előnytelenül veszik rá, hogy a szerződést kösse meg. A jogellenes fenyegetés csak akkor releváns, ha az fokozatosan történik és a fél ennek hatására a következmény elkerülése érdekében tesz jognyilatkozatot. Ezt megvalósíthatja a szerződést kötő fél, de származhat harmadik személytől is, de lényeges feltétele, hogy a megfenyegetett féllel szerződő erről tudott vagy tudnia kellett. A jogellenes fenyegetés bárki ellen is irányulhat, aki befolyásolni tudja a szerződési akaratát. Ez történhet fizikai kényszer hatására, de lehet erkölcsi vagy anyagi jellegű, azonban lényeges, hogy a fenyegetésnek jogellenesnek kell lennie. A szerződés kikényszerítése érdekében történő alkalmazása egy tipikus jogellenes magatartás, például amikor valakit a szerződéskötésre fenyegetéssel vesznek rá. Sem a régi Ptk., sem az új Ptk. nem határozza meg önállóan a fizikai kényszer törvényi tényállását. Fizikai kényszer nem vonható tipikusan a jogellenes fenyegetés hatása alá, ha a félnek a szerződés aláírásakor teljes egészében vezették a kezét, mert akkor teljes egészében hiányzik a szerződést kötő fél részéről a szerződési akarat. Ilyenkor a szerződés konszenzus hiányában létre sem jön. 27 4. Az érvénytelenség jogkövetkezményei Több helyen változott a Ptk. az érvénytelenség jogkövetkezménye tekintetében, pontosította a jogszabály, hogy eredeti állapot helyreállítása csak természetben történhet. A Ptk. a hatályossá nyilvánítást megszüntette, mert eddig érvénytelen 26 Ptk. 6:91. (2,3) bekezdése 27 Dr. Wellmann György Polgári jog Kötelmi jog 19
szerződést is hatályossá lehetett nyilvánítani. Speciális szabályt állít fel az alaptalan gazdagodásra, egyedül az állam javára való marasztalást vette ki a régi szabályokból. Az érvénytelen szerződés nem alkalmas a szerződés által kívánt joghatás elérésére, ezt a törvény teljes egészében tiltja. Mindebből következik, hogy egy érvénytelen szerződés nem keletkeztet kötelezettséget, a szerződést kötő felek között ugyanis azt nem kell teljesíteni, illetve bírói úton való kikényszerítése sem lehetséges. A Ptk. expressis verbis kimondja, hogy az érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinél a jogalkotó egyértelművé tette, hogy az eredeti állapot helyreállítására csak természetben kerülhet sor, de csak akkor, ha a fél maga is egyetért azzal, hogy a kapott szolgáltatást természetben visszatérítse. Az igényérvényesítés, az elévülés és az elbirtoklás időbeli korlátai között lehetséges. Az érvénytelenség másodlagos jogkövetkezményeinek érvényesítéséhez csak kérelem alapján kerülhet sor, hivatalból csak a semmisségi ok megállapítására. Megtámadható szerződéseknél a jogkövetkezmény akkor áll be, ha bíróság előtt a megtámadásra jogosult sikeresen megtámadta. Külön kérelem alapján a bíróság a jogkövetkezményeket alkalmazhatja semmisség és megtámadhatóság esetén a megtámadott szerződésre. A kódex a korábbi bírói gyakorlatot törvényi szintre emelte, azzal, hogy rögzíti: A bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet, nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindegyik fél tiltakozik 28 Az új szabályozást az indokolta, hogy megteremtse a szerződést kötő felek részére, hogy ha a szerződés kapcsán jogvita támad, azt békés körülmények között tudják 28 Ptk. 6:108 (3) bekezdése 20
rendezni és egyúttal rendezte a kárveszélyviselés tárgyát is. 29 szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély a másik félre száll át. 30 Az érvénytelen Az érvénytelenség lényeges jogkövetkezménye, hogy az érvénytelen szerződésre jogosultságot és követelést valóra váltani nem szabad. 4.1.Bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal Ez a törvényi tényállás a régi Ptk-ban nem volt megtalálható, hogy egy szerződést a bíróság érvényessé nyilvánítson. A bíróság az érvénytelen szerződést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés módosításával kiküszöbölhető illetve utóbb az érvénytelenségi ok megszüntethető. Ez kifejezetten olyan helyzetben, ahol a módosítás ellen mindkét fél tiltakozik, vagy ha a módosított tartalommal és szöveggel a szerződést meg sem kötötték volna. Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása során a szerződő felek egymásnak úgy kötelesek teljesíteni, mintha a szerződésszegés miatt érvényessé nyilvánításánál a szerződés érvényes lenne a megkötésétől fogva. 31 4.2. A szerződés érvényessé válása a felek akaratából A Ptk. tényállása tartalmazza azokat a lehetőségeket, mikor az érvénytelenség kiküszöbölése a szerződést kötő felek akaratából történik visszamenő hatállyal ex tunc, illetve, a jövőre nézve ex nunc. A szerződést kötő felek az érvénytelenségi okot kiküszöbölhetik utólag vagy az érvénytelenségi ok megszűnése esetén a megerősítő akaratukkal a szerződést megkötésének pillanatára úgy, mintha érvényesen létrejött volna. 29 Dr. Kiss Gábor Dr. Sándor István A szerződések érvénytelensége 30 Ptk. 6:109. 31 Dr. Kiss Gábor Dr. Sándor István A szerződések érvénytelensége 21
A Ptk. 6:111. (1) bekezdése szerint A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha az érvénytelenségi ok a felek utóbb kiküszöbölik, vagy annak más módon való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik 32 Az érvénytelenségi ok kiküszöbölését jelenti, ha a szerződést nem foglalták írásba és később ezt előírt alakban írásba foglalják. Ha egy szerződés érvénytelen ahhoz, hogy érvényessé váljon úgy köteles helytállni a fél, illetve teljesíteni a szerződésszegésért mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna. A szerződés a jövőre nézve válik érvényessé, ha a felek az érvénytelenségi okot utólag kiküszöbölik. 33 4.3. Eredeti állapot helyreállítása és annak akadályai Érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is természetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást. 34 A kódexünk rendelkezik arról, hogy csak az minősül eredeti állapot helyreállításának, ha a nyújtott szolgáltatásokat természetben illetve értékben visszatérítik. Az eredeti állapot helyreállítása egy lehetséges jogkövetkezmény. Ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, és az érvénytelenségi ok kiküszöbölésére sincs lehetőség, akkor az alaptalan gazdagodás pénzbeli megtérítésére kerülhet sor. Ebben az esetben az in integrum restitutio kölcsönös visszatérítési kötelezettséget jelent. A törvény kimondja az eredeti állapot helyreállítása az elévülés és az elbirtoklás szabályain belül kerülhet sor, ahol a dologszolgáltatás és pénzszolgáltatás állnak közvetlenül szemben egymással. 32 Ptk. 6:111 (1) bekezdése 33 Dr. Kiss Gábor Dr. Sándor István A szerződések érvénytelensége 34 Ptk. 6:112. (1) bekezdés 22
Visszakövetelésére a törvény kimondja, hogy a visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy az elbirtoklási idő elteltétől függetlenül terheli az eredeti állapot helyreállítását kérő felet. Az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról.. 35 A visszajáró szolgáltatást mindegyik félnek meg kell kapnia, ha nem, akkor visszaigényelheti a sajátját és gondoskodni kell a szolgáltatás értékegyensúlyának a helyreállításáról. Törvényünk külön rendelkezik a járulékos igényekről érvénytelen szerződések esetén. A tényállása tartalmazza, hogy ha a szerződést kötő felek között az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolható kamatokat és hasznokat, a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint kötelesek rendezni. Ha valamelyik fél a szolgáltatását nem teljesítette vagy ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a másik félnek megtéríteni. Amennyiben a szerződés érvénytelen a másik félnek okozott károkért, a szerződésen kívüli károkozás szabályai alapján kell az érdekelt félnek megtéríteni. 36 4.4.Részleges érvénytelenség Ha az érvénytelenségi ok a szerződés egy meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek arra a részére kell alkalmazni. 37 Ez a szerződés megmentését célzó jogintézmény, amely kimondja, hogy részleges érvénytelenség esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha valószínűsíthető, hogy a felek az érvénytelen rész nélkül meg sem kötötték volna. Ezen érvénytelenségi ok csak a szerződés egyes meghatározott részeit érinti. 35 Ptk. 6:112 (1,2) bekezdés 36 Dr. Kiss Gábor Dr. Sándor István A szerződések érvénytelensége 37 Ptk. 6:114. (1) bekezdése 23
5. Színlelt szerződések Ahogy dolgozatom legelején leírtam, az egyes érvénytelenségi okok közül a színlelt szerződéseket, a jóerkölcsbe ütköző szerződéseket, az uzsorás szerződéseket és a feltűnő értékaránytalanságot fogom részletesebben kifejteni. Számomra nagy dilemma, ha a szerződést kötő felek a szerződés tartalmát szabadon meghatározhatják a szerződési szabadság elve alapján, akkor miért nem lehetséges, hogy színlelt szerződést kössenek vagy a valós szándékukat eltitkolják. 38 5.1. A színlelt szerződésekről általában Az új Ptk. a színlelt szerződés törvényi tényállását kisebb mértékben megváltoztatta, de mondanivalójában, konstansformájában megmaradt. A színlelt szerződés semmis, ha az egy másik szerződést leplez, és a szerződést kötő felek jogait és kötelezettségeit csak a leplezett szerződés alapján lehet teljes egészében megállapítani. 39 A Ptk. az ilyen színlelt szerződéseket semmisnek értékeli és az így leplezett szerződést teljesen önálló elbírálás alá helyezi. Megkülönböztetünk egyoldalú színlelést, amikor az egyik fél feltett szándéka, míg a másik nem is tud róla, amely a szerződés elbírálása szempontjából teljesen közömbös. Míg a kétoldalú színlelésnél mindkét fél akarata eltér az általuk kinyilvánított nyilatkozattól. 40 A színlelt szerződéseknél a színlelés egy tudatos és kétoldalú magatartás, ahol a szerződést kötő felek egyező és közös akarata az, hogy a nyilatkozataik alapján keletkező szerződés ne jöjjön létre, ne kössék meg, helyette egy teljesen más tartalommal rendelkező szerződés szülessen. 38 Dr. Kiss Gábor- Dr. Sándor István A szerződések érvénytelensége és HVG kommentár 39 Ptk. 6:92. (2) bekezdése 40 Dr. Wellmann György Polgári jog Kötelmi jog 24
A bírói gyakorlat szerint a színlelt szerződés kétoldalú, mindkét fél szándékát átfogó tudatos magatartás, és a felek közös akarata arra irányul, hogy azt a szerződést, amely a jognyilatkozataikat tartalmazza, ne kössék meg. 41 Ha szerződés megkötésében többen vesznek rész és az egyikőjük akarata a szerződés színleltségére tekintettel az adott szerződés megkötésére irányul. Színlelt szerződést akkor kötnek a felek, ha valamilyen jogszabályt vagy egy harmadik személy jogos érdekét feltett szándékuk kijátszani és ezzel neki hátrányt okozni, míg maguknak jogtalan előnyt szerezve, de hátrányos helyzet megkerülésével. A Kúria színleltnek találta azt a házastársi közös vagyont megosztó szerződést, amelyben az egyik házastársnak kizárólagos tulajdonaként nyilvántartott ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát valós átruházási szándék nélkül, mert ellene büntetőeljárás van folyamatban és a lehetséges vagyonelkobzás elkerülése miatt a másik házastárs tulajdonába adta. 42 A gyakorlatban egy színlelt szerződés más szerződést leplez, ilyenkor a leplezett szerződés alapján kell megítélni a felek jogait és kötelezettségeit, így a leplezett szerződést önállóan kell elbírálnia a bíróságnak, amely lehet érvényes és érvénytelen. 43 A színlelt szerződés kvalifikálásához feltétlenül szükséges a szubjektív jegyek (mint tudatosság, szándékosság, akarathiány megléte) és az objektív jegyek fennállása és ezek mellett a megtévesztő akarat és jellegzetességei. Ha a felek akarata és nyilatkozata között egyformán különbség található, a felek más tartalmú szerződésre tesznek nyilatkozatot, mint a valós szándékuk. Amennyiben a felek között akarat van és megegyezik, de ennek kapcsán nem jól választják meg a szerződést akkor a szerződés nem színlelt szerződés. Nem minősül színleltnek az olyan adásvételi szerződés, mert azt a felek meghatározott cél érdekében (pl. kedvezményes hitel felvétele) érdekében hozzák létre, és legalább egyikőjük részéről a tényleges tulajdonszerzési szándék megvan. 44 41 HVG kommentár 42 BH 2012.195. 43 Dr. Wellmann György Polgári jog Kötelmi jog 25
A semmissége a szerződésnek színleltség miatt akkor állapítható meg, a szerződésben részt vevő felek közül valamennyien színlelték a szerződéskötési szándékukat. A színlelt szerződések általában valamely törvényi tilalom megkerülése érdekében jönnek létre vagy harmadik személy jogát kívánja kijátszani. A felek között létrejött szerződést minden esetben úgy kell megvizsgálni, hogy mire irányult ténylegesen a felek akarata. A színlelt szerződéseknél minden esetben vizsgálni kell, hogy a leplezett jogügylet a felekre nagy terhet jelent vagy kedvezőbb következményekkel jár. Ha egy színlelt szerződés teljesen más szerződést leplez egy BH 2010.148. számú eseti döntése értelmében nincs lehetőség az érvénytelenség jogkövetkezményeinek orvoslására, amennyiben a palástolt szerződés is érvénytelen. 45 A Debreceni Ítélőtábla színlelt szerződésnek értékelte azt a felek által kötött ajándékozási szerződést, amelyben mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogának átruházása történt az elővásárlási jog kijátszásának érdekében, de a felek tényleges akarata adásvételi szerződés megkötésére irányult, melyet a vételár teljes megfizetésével igazolták. Az eladó kérte a színlelt ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól, mivel az ingatlan forgalmi értéke jóval magasabb az autópálya-építés miatti kisajátítás eredményeként. A Debreceni Ítélőtábla az ítélet indoklásában részletezte, hogy Ha az adott esetben az ajándékozási szerződés mindkét fél által színleltnek tekinthető is, a színlelés az ellenszolgáltatást illetően áll fenn. Ha valamelyik fél az ilyen szerződés semmisségére annak színlelt volta miatt hivatkozik, a szerződést a leplezett szerződés alapján lehet megítélni. Az ajándékozási szerződés mellett nem lehet eltekinteni az átvételi elismervény létéről, és a két okirat együttesen megfelel az adásvételi szerződés kritériumainak, mert tartalmazza a szerződő felek nevét, a szerződés tárgyát, a 44 BH 2013.339. 45 Dr. Kiss Gábor Dr. Sándor István A szerződések érvénytelensége 26
tulajdonjog átruházására irányuló akarat kifejezését és az ellenértékét. Mindezek alapján az ítélőtábla azt állapította meg, hogy a felek között létrejött egy jogcímében színlelt, ám adásvételi szerződésként érvényes szerződés. 46 A szerződő felek között érvényesen létrejött szerződéstől a felek el kívánnak térni, még az nem azt jelenti, hogy a szerződés színlelt, ha az eltérést a jogszabály nem tiltja. A felek tartási szerződést kötöttek, de az eltartó pénzszolgáltatást teljesített az eltartott részére, mivel az, az eltartott lánya lakásán tartózkodott rendszeresen. A szerződést kötő felek megkötnek egy szerződést, de sajnos valamilyen okból tévesen nevezik meg a felek egyező akaratával létrejött szerződést. Minden létrejött szerződésnél fontos, hogy a szerződést tartalmuk alapján és nem az elnevezésük alapján kell elbírálni. Ha a felek a szerződés megkötésekor tévedésben voltak a szerződés elnevezésével kapcsolatban, tehát a feleknek nem volt arról tudomásuk, hogy tévesen neveznek el egy szerződést és azzal a biztos tudattal kötik meg a szerződést, hogy a tartalma és az elnevezése is összhangban van. Míg egy palástolt vagy titkolt szerződésnél a felek teljes mértékben, tisztában vannak azzal, hogy a szerződési szándékukkal teljesen nem egyező szándékosan játsszák ki a jogszabályi rendelkezéseket vagy, hogy harmadik személy jogát vagy jogos érdekét súlyosan megsértsék vagy azt a látszatot keltik, hogy közöttük meghatározott tartalommal szerződés jött létre. A szerződést kötő felek színlelt szerződéssel bújtatott, palástolt szerződést önállóan kell megítélni. A palástolt jogügylet lehet érvényes, akkor, ha a felek a jogcímet tévesen jelölik, meg vagy azt megjátsszák. A felek tartási szerződése színlelt, vagyis gondozási szerződést leplez, ha az eltartó gondozza az eltartottat, de az eltartó rossz anyagi helyzete miatt nem képes, az eltartott egyáltalán nem szorul rá a tartásra. 46 BDT 2007.1617. 27
Ahhoz, hogy a színlelés megállapítható legyen, meg kell vizsgálnunk az eset összes körülményét, mint ahogy számos bírósági eset ismeretes ebben a tekintetben. 47 5.2. A szerződések akarati és jognyilatkozati hibája Az ingyenes szerződések körében felmerülő akarathibát is szabályozza az új Ptk. külön a 6:93. -a alatt, mely tartalmilag összegségében megegyezik a régi Ptk. 210. (5) bekezdésével csak a szövegezése lényegesen precízebben. Meg lehet támadni az ingyenes szerződést, ha tévedés, téves feltevés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és ezeket a körülményeket a másik fél nem ismerhette fel és azt nem is kellett felismernie. 48 A szerződések alaki hibájának orvoslása a Ptk. 6:94. -ában található. Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. 49 A régi Ptk. alaki hiba miatti érvénytelenséget a teljesítés szabályában nem orvosolja. Az 1959. évi IV. tv. 217. -ának (2) bekezdése (a régi Ptk.) tartalmazza, hogy a teljesítésnek csak abban az esetben van lehetőség az érvénytelenség orvoslására, ha a felek ezt kikötötték. 50 Jogszabályaink lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy jognyilatkozatot szóban, írásban és ráutaló magatartással is megtehetünk, de bizonyos jognyilatkozatok megtételéhez szükséges a törvény által meghatározott alakiság kötelező megtartása, mint például az ingatlan adásvételi szerződés és a házastársak vagyonjogi szerződéseinél. A contrario: érvénytelen az a szerződés, amelyet az alakiság megsértésével kötöttek. Érvényessé válik a teljesített rész erejéig az a semmis szerződés, ahol az alakiságot megsértették, ami a régi Ptk-hoz képest az érvénytelenség kiküszöbölésének 47 Dr. Kiss Gábor Dr. Sándor István A szerződések érvénytelensége 48 HVG kommentár 49 Ptk. 6:94. (1) bekezdése 50 Opten kommentár 28
lehetőségét teremti meg, hogy ha a törvény, kötelező közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő a szerződés érvénytelenségét nem orvosolhatja. A szerződést kötő feleknek lehetőségük van arra, hogy az előírt írásbeli alak mellőzésével kötött szerződést6 később írásba foglalják, és ezzel kiküszöböljék a semmisségi okot, mert ha azt a felek utólag ezt az érvénytelenségi okot meg tudják szüntetni a szerződés ex tunc hatállyal a jövőre nézve érvényessé válik. 51 A régi Ptk. 218. (3) bekezdése alapján: ha a jogszabály, vagy a felek megállapodása a szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alakban kötött szerződés megszüntetése, vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. 52 Ezzel szemben az új Ptk-ban ezt két részre osztva találjuk meg, és vonatkoztatja a szerződés módosítására is, amit hasonló és egyező módon alkalmaz a bírói gyakorlat is. A szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Ha a jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása abban megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. 53 Ahhoz, hogy egy jognyilatkozat érvényes legyen meghatározott alakban, vagyis írásban kell megtenni, így a módosításához, megtámadásához és visszavonásához is feltétlenül szükséges a kötelező alakiság, kivételt képeznek, ami a felek egyező akaratából létrejött. 54 A fejezetet összefoglalva elmondhatom, hogy a színlelt szerződések olyan szerződések, amelyekben a szerződést megkötő felek szerződéskötési akarata és 51 HVG kommentár 52 régi Ptk. 218. (3) bekezdése 53 Ptk. 6:94. (2) bekezdése 54 Dr. Kiss Gábor Dr. Sándor István A szerződések érvénytelensége 29