Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül

Átírás

1 ÜZLETI JOG II. 5. előad adás A szerződés érvénytelensége és hatálytalans lytalansága Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül 1 Áttekintés: I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.1 Az érvénytelenség. Az érvénytelenség fajtái A.) A szerződés létrejötte és a konszenzus hiánya B.) Áttekintés C.) A hatálytalanság problémája D.) Az érvénytelenség megjelenési formái I.2 Érvénytelenségi és megtámadási okok A.) Az akarathiba B.) A szerződési nyilatkozat hibája a célzott joghatás hibája C.) A részleges érvénytelenség főszabálya D.) A megtámadhatóság E.) A megtámadhatóság személyhez és időhöz kötöttsége F.) A megtámadhatósági határidő kezdete G.) Megtámadási okok H.) Semmisségi okok I.3 Az érvénytelenség jogkövetkezményei A.) Az érvénytelenség orvoslása B.) Az érvénytelen szerződés hatályosítása C.) Az érvénytelen szerződés hatályosítása II. A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ILLETVE MÓDOSÍTÁSA II.1 Áttekintés A.) A módosulás és a módosítás B.) A módosítás esetkörei C.) A módosítás lehetőségének jogi háttere II.2 A szerződés módosítása a felek akaratából A.) Szerződésmódosítás szerződés útján B.) Az egyezség C.) Egyezség a csőd- és felszámolási eljárásban II.3 A módosítás egyéb lehetőségei A.) A bíróságok szerződésmódosító jogköre B.) A bírósági szerződésmódosítás további esetkörei C.) Jogszabályi módosulási lehetőségek III. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL III.1 Áttekintés II.2 A szerződés megszűnése a felek akaratából A.) Közös megegyezés B.) Felmondás C.) Elállás III.3 A szerződés megszüntetésének további esetei A.) Jogszabály alapján B.) Közhatalmi aktussal C.) Jogosult és kötelezett azonos személy lesz (confusio) D.) A halál, mint szerződésszüntető körülmény E.) Lehetetlenülés F.) A lehetetlenülés jogkövetkezményei IV. A TELJESÍTÉS IV.1 A teljesítésről általában A.) A teljesítés elvei B.) A teljesítés joghatásai szerződésszerűség C.) A szolgáltatásról általában D.) A szolgáltatások tipizálása E.) A pénzszolgáltatás sajátosságai a Ptk.-ban IV.2 A teljesítés helye A.) Főszabály B.) Kivételek C.) A teljesítés helye dolog elszállítása esetén IV.3 A teljesítés ideje A.) Meghatározása a teljesítés felajánlása B.) A szolgáltatás megtagadása C.) Előteljesítés D.) Az előteljesítéssel összefüggő további kérdések 2

2 I. A szerződés érvénytelensége és hatálytalansága 3 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.1 Az érvénytelenség. Az érvénytelenség fajtái A.) A szerződés létrejötte és a konszenzus hiánya - A felek egybehangzó akaratnyilatkozata a szerződés alappillére (Ptk /1/-/2/): ha a szerződő felek közt nincs konszenzus, disszenzus van, a szerződés nem jött létre, joghatást sem fejthet ki 4

3 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.1 Az érvénytelenség. Az érvénytelenség fajtái B.) Áttekintés - Érvénytelenség: a szerződés létrejön, de olyan, a szerződéskötéskor fennálló, a szerződési akaratban szerződési nyilatkozatban a célzott joghatásban fellelhető hiányában szenved, amely rendellenes helyzet miatt a jogrend > nem fogadja el érvényesnek, ill. > ha a változás már bekövetkezett, az eredeti állapotot állítja helyre 5 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.1 Az érvénytelenség. Az érvénytelenség fajtái C.) A hatálytalanság problémája - Hatálytalanság: a felek között van érvényes szerződés, de ahhoz joghatások nem fűződnek felfüggesztő feltétel > az érvényes szerződés a feltétel beálltáig nem hatályos bontó feltétel >a feltétel bekövetkeztével a szerződés nem válik érvénytelenné, de többé már nem hatályos relatív hatálytalanság > az egyébként érvényes szerződés meghatározott személyek vonatkozásában nem tekinthető hatályosnak (Actio Pauliana) 6

4 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.1 Az érvénytelenség. Az érvénytelenség fajtái D.) Az érvénytelenség megjelenési formái - Az érvénytelenség megjelenési formái: az (abszolút értékű) semmisség és a (relatív jellegű) megtámadhatóság a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat ~ ipso iure érvénytelen, a bíróság hivatalból veszi figyelembe ~ perindítási jogosultsága azonban csak annak van, aki jogi érdekeltségét igazolja, v. külön jogszabályi felhatalmazással rendelkezik a megtámadhatóság az érvénytelenség feltételes formája, a szerződés a sikeres megtámadás következtében válik ex tunc hatállyal érvénytelenné 7 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.2 Érvénytelenségi és megtámadási okok A.) Az akarathiba - Akarathiba: a szerződő felek bármelyikének akarata hiányzik, vagy a jog nem fogadja el szerződési akaratnak okozhat: ~ semmiséget (fizikai kényszer, színlelt szerződés, cselekvőképtelen sz. által kötött szerződés) ~ megtámadhatóságot (tévedés, megtévesztés, fenyegetés) 8

5 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.2 Érvénytelenségi és megtámadási okok B.) A szerződési nyilatkozat hibája a célzott joghatás hibája - Szerződési nyilatkozat hibája KIVÉTEL NÉLKÜL SEMMISÉGET EREDMÉNYEZ (megkívánt alakiság megsértése, álképviselő) - Célzott joghatás hibája: a hiba mértékétől függően semmiség:(jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésével kötött, jóerkölcsbe ütköző, uzsorás) megtámadhatóság: szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága (PTK.201. /2/), egyoldalú előnyt tartalmazó ÁSZF alkalmazása (PTK.209. /1/-/3/) 9 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.2 Érvénytelenségi és megtámadási okok C.) A részleges érvénytelenség főszabálya - A részleges érvénytelenség: a Ptk (1) bek. a vagyonbiztosítási szerződéssel kapcsolatban már korábban is kimondta (túlbiztosítás tilalma) főszabállyá a Ptk november 1-el hatályba lépett módosítása emelte PTK. 239 : A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. 10

6 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.2 Érvénytelenségi és megtámadási okok D.) A megtámadhatóság - A megtámadhatóság az érvénytelenség relatív formája: függő jogi helyzetet teremt az ilyen okból érvénytelen szerződés mindaddig érvényes, amíg azt sikeresen meg nem támadják (jogokat keletkeztet) DE! a megtámadás folytán utólag, megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik (mintha létre sem jött volna) > a megtámadásra határidő áll fenn: ha ez megtámadás nélkül telik el, a szerződés érvényessége a továbbiakban nem vitatható 11 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.2 Érvénytelenségi és megtámadási okok E.) A megtámadhatóság személyhez és időhöz kötöttsége - A megtámadásra jogosult személyek: a sérelmet szenvedett fél az, akinek a megtámadáshoz érdeke fűződik (pl. kezes, zálogtárgy tulajdonosa, általános szerz. felt. megtámadásakor a Ptké. I. 5. /1/ bek. szerinti taxatív felsorolásban megjelölt személyi kör) - A megtámadás határidőhöz kötöttsége: a megtámadási határidő a határidő megnyíltától számított 1 év írásban kell a másik féllel közölni az igényt a közlés eredménytelensége esetén haladéktalanul bíróság előtt kell érvényesíteni > a megtámadás: egyoldalú, címzett jognyilatkozat (hatalmasság) 12

7 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.2 Érvénytelenségi és megtámadási okok F.) A megtámadhatósági határidő kezdete 13 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.2 Érvénytelenségi és megtámadási okok G.) Megtámadási okok 14

8 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.2 Érvénytelenségi és megtámadási okok H.) Semmisségi okok 15 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.3 Az érvénytelenség jogkövetkezményei A.) Az érvénytelenség orvoslása - Főszabály: a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani az eredetileg nyújtott szolgáltatások természetben történő visszaszolgáltatása ha ez nem lehetséges, a pénzbeli egyenérték megfizetése 16

9 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.3 Az érvénytelenség jogkövetkezményei B.) Az érvénytelen szerződés hatályosítása - Az érvénytelen szerződés hatályosítása: ha a szerződésben rejlő érvénytelenségi ok nem orvosolható az eredeti állapot sem állítható helyre a bíróság az érvénytelen szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilváníthatja. (PTK.237. /2/) a felek rendezi viszonyaikat 17 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.3 Az érvénytelenség jogkövetkezményei C.) Az érvénytelen szerződés hatályosítása - Az eredeti állapot helyreállítása: (PTK.237. (1) főszabály: eredetileg megnyújtott szolgáltatások természetben történő visszaszolgáltatása ha ez nem lehetséges, a pénzbeli egyenérték megfizetése 18

10 II. A szerződés módosulása illetve módosítása 19 II. A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ILLETVE MÓDOSÍTÁSA II.1 Áttekintés A.) A módosulás és a módosítás - Módosulás: olyan jogi tény, amely a szerződést valamely lényeges elemében megváltoztatja - Módosítás: az az akaratlagos magatartás, mely a felek akaratából vezet ugyanilyen következményre 20

11 II. A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ILLETVE MÓDOSÍTÁSA II.1 Áttekintés B.) A módosítás esetkörei 21 II. A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ILLETVE MÓDOSÍTÁSA II.1 Áttekintés C.) A módosítás lehetőségének jogi háttere 22

12 II. A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ILLETVE MÓDOSÍTÁSA II.2 A szerződés módosítása a felek akaratából A.) Szerződésmódosítás szerződés útján - Ptk (1): ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét ugyanolyan szabályok szerint, mint ahogy a kötelemalapító szerződésre vonatkoznak megkívánja a felek akarategységét - Az alapkötelem nem módosított elemei (PTK.240. /2/): a szerződés módosítással nem érintett része változatlan marad a zálogjog és a kezesség fennmarad, de súlyosabb a kezes vagy zálogkötelezett hozzájárulása nélkül nem lehet a módosítás (a követeléssel való rendelkezés) az elévülést megszakítja 23 II. A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ILLETVE MÓDOSÍTÁSA II.2 A szerződés módosítása a felek akaratából B.) Az egyezség - Anyagi jogi: PTK /3/ a felek kölcsönösen és konszenzussal engednek egymásnak > a kötelezettségvállalás jogcímét nem érinti - Eljárásjogi (perbeli): jogvita a felek akaratából, de a bíróság jóváhagyásával rendeződik hatálya ugyanaz, mint a bírói ítéletnek (Pp ) jelentős illetékjogi kedvezmény vonzata van 24

13 II. A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ILLETVE MÓDOSÍTÁSA II.2 A szerződés módosítása a felek akaratából C.) Egyezség a csőd- és felszámolási eljárásban - Csőd- és felszámolási eljárás során: felszámolás: adós és hitelezői között kötött megállapodás, mely következtében adós fizetésképtelensége megszűnik (1991.évi IL. tv. 41. ) csőd: adós tartozását hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják > kényszeregyezség, a minősített többség akaratával megkötött egyezség hatálya az ahhoz nem csatlakozott hitelezőkre is kiterjed 25 II. A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ILLETVE MÓDOSÍTÁSA II.3 A módosítás egyéb lehetőségei A.) A bíróságok szerződésmódosító jogköre - Alkalmazhatósága: különösen indokolt esetben az egyik fél kezdeményezése (keresete) alapján - Tartós jogviszonyban (PTK ), konjuktív feltételei: a szerződéskötést követően beálló jelentős változás valamely fél lényeges, jogos érdekét sérti - Az érvénytelenség körében: orvoslás, az érvénytelenségi ok kiküszöbölése 26

14 II. A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ILLETVE MÓDOSÍTÁSA II.3 A módosítás egyéb lehetőségei B.) A bírósági szerződésmódosítás további esetkörei - Szerződéskötési kötelezettség körében: gazdálkodó szervek között (PTK.206. /2/) az előszerződések körében (PTK.208. /4/) - Jogszabállyal módosított szerződések (Ptk /2/): ha a jsz. a hatályba lépett szerződések tartalmát úgy változtatja meg, hogy ez valamelyik fél lényeges érdekét sértené a fél a bíróságtól a szerződés módosítását kérheti - Részletfizetés engedélyezése és bírói mérséklés: ha a felek a jogvitát a bíróság elé viszik, a bíróságot megilleti az a jog, hogy a szerződést ítéletével a körülményekhez képest megváltoztassa > pl. túlzott mértékű foglaló, kötbér, kamat, bánatpénz mérséklése 27 II. A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ILLETVE MÓDOSÍTÁSA II.3 A módosítás egyéb lehetőségei C.) Jogszabályi módosulási lehetőségek - PTK.226. (2): jogszabály a hatálybalépés előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg ha az így megváltozott tartalom bármely fél jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását a szerződéstől elállhat 28

15 III. A szerződés megszűnése teljesítés nélkül 29 III. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL III.1 Áttekintés - A megszűnés lehetséges okai: 30

16 III. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL III.2 A szerződés megszűnése a felek akaratából A.) Közös megegyezés - PTK (1): a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják megszüntetés: a felek olyan kétoldalú jognyilatkozata, mely a szerződést a jövőre nézve szünteti meg (EX NUNC) felbontás: kétoldalú jognyilatkozat, amellyel a felek a szerződésüket annak keletkezésére visszaható hatállyal (EX TUNC) számolják fel ~ mintha a szerződést meg sem kötötték volna ~ a már teljesített szolgáltatások visszajárnak ~ a szerződést megelőző állapotot kell helyre állítani > ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alakban kötött szerződést megszüntetni és felbontani is csak a megszabott alakban lehet (PTK.218. /3/) 31 III. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL III.2 A szerződés megszűnése a felek akaratából B.) Felmondás - A felmondás PTK /1/: aki szerződésnél vagy a jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. a felmondás a szerződést megszűnteti jellemzői ~ a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozat ~ a szerződést a jövőre nézve szünteti meg > ex nunc ~ a teljesített szolgáltatásokért ellenszolgáltatás jár ~ alapulhat szerződésen vagy jogszabályon ~ oka szerint lehet rendes és rendkívüli a rendes felmondás, határidős (felmondási idő), általában nincs alakszerűséghez kötve, általában határozatlan idejű tartós jogviszonyokhoz kötődik, de a felek határozott idejű jogviszony esetében is kiköthetik rendkívüli felmondás: a fél súlyos szerződésszegése esetén ~ alapulhat a felek megállapodásán és jogszabályon ~ indokolni kell (okok megjelölése) ~ általában azonnal szól (szankciós jellegű) ~ a szerződést nyomban megszűnteti 32

17 III. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL III.2 A szerződés megszűnése a felek akaratából C.) Elállás - Az elállás: a másik félhez címzett egyoldalú nyilatkozat, amely a szerződést ex tunc hatállyal számolja fel, PTK (1), (3); alapulhat jogszabályon ~ objektív elállás (szállítási és vállalkozási szerződés) > nem kell indokolni, nem előfeltétel a másik fél szerződésszegése, az elállás miatt hátrányos helyzetbe került másik felet kártalanítás illeti ~ szankciós elállás súlyos szerződésszegés (kötelezetti késedelem, hibás teljesítés) > kártérítési kötelezettség ~ körülmények változása > ingyenes, ill. bizalmi viszonyon alapuló szerződéseknél és előszerződésnél szerződésen: általában érdekmúláshoz kötődik > bánatpénz kikötésének lehetősége (PTK /2/) a bánatpénz ~ az elállási jogosultság megszerzésének, gyakorlásának ellenértéke, a jogszerű elállás ára ~ abszolút kártalány, ha kikötik, az ezt meghaladó elállás miatt bekövetkezett kárigény nem érvényesíthető DE! PTK 320. (3): nem gyakorolhatja szerződésen alapuló elállási jogát az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkentett értékben tudja visszaszolgáltatni 33 III. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL III.3 A szerződés megszüntetésének további esetei A.) Jogszabály alapján - Jogszabály: a Ptk. rendszerében szétszórva az egyes szerződések szabályai között, pl. megbízás esetén, ha megbízó cselekvőképtelenné válik, vagy megbízott veszti el cselekvőképességét, Ptk ha a PJT tagjainak száma egyre csökken, (Ptk f.) 34

18 III. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL III.3 A szerződés megszüntetésének további esetei B.) Közhatalmi aktussal - Közhatalmi aktus: bíróság: ~ a szerződéskötési kötelezettség körében (PTK /2/) jogviszony-alakító jogosultság ~ tartási és életjáradéki szerződés (PTK 589. /2/): megszüntetésére egyoldalú akaratnyilatkozattal nem kerülhet sor, a felek megszüntető szerződésén kívül azonban a bíróság is megszüntetheti ~ a gazdasági társaság megszűnik, ha a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja (Gt. 53. /1/ e) közigazgatási határozat: pl. kisajátítási, v. az épület lebontását elrendelő határozat miatt megszűnik a bérleti, haszonbérleti szerződés 35 III. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL III.3 A szerződés megszüntetésének további esetei C.) Jogosult és kötelezett azonos személy lesz (confusio) - Megszűnik a szerződés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett (PTK. 322., pl.: öröklés, gazdálkodó szervezetek egyesülése) a követelés és tartozás egy kézben egyesül a szerződés megszűnése harmadik személyek jogait és kötelezettségeit nem érintheti az értékpapírokra vonatkozó eltérő szabályok: a pénzfizetési ígéret nem szűnik meg pusztán azért, mert az visszakerül az abban kötelezettként megjelölt személy birtokába > a kötelezett továbbadhatja, a követelés továbbra is fennáll 36

19 III. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL III.3 A szerződés megszüntetésének további esetei D.) A halál, mint szerződésszüntető körülmény - A szerződés a halállal általában nem szűnik meg: az örökös egyetemes jogutód - Kivételesen (személyhez tapadó jogok és kötelezettségek) esetén igen: kötelezett halála: ha a szolgáltatást csak ő teljesítette jogosult halála: ha az ő eltartására irányult - Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazd. szervezet jogutód nélküli megszűnése, gazd. szervezetek esetében a végelszámolás és felszámolás 37 III. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL III.3 A szerződés megszüntetésének további esetei E.) Lehetetlenülés - Ha a szerződés a megkötése után bekövetkezett valamely okból nem teljesíthető; okai lehetnek jogi (pl. közigazgatási szerv határozata bontást rendel el, a bérleti szerződés teljesítése ellehetetlenül) fizikai: ha a szolgáltatás tárgya megsemmisül DE! ha a szolgáltatás tárgya fajlagosan meghatározott volt, nem beszélhetünk lehetetlenülésről érdekbeli (gazdasági): ha a szerződéskötés után a körülményekben beállott változás miatt csak ~ rendkívüli nehézségek vagy áldozatok árán lehetne a szerződést teljesíteni ~ és ezt kötelezettől nem lehet elvárni 38

20 III. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL III.3 A szerződés megszüntetésének további esetei F.) A lehetetlenülés jogkövetkezményei 39 IV. A teljesítés 40

21 IV. A TELJESÍTÉS IV.1 A teljesítésről általában A.) A teljesítés elvei 41 IV. A TELJESÍTÉS IV.1 A teljesítésről általában B.) A teljesítés joghatásai szerződésszerűség - Joghatások: az ellenérték esedékessé válik dologszolgáltatásnál: ~ átszáll a tulajdonjog ~ a kárveszély - Szerződésszerűség: a teljesítés szerződésszerű, ha megfelel a törvényi és a szerződésben megállapított feltételeknek azaz a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lenni arra, hogy ~ azt rendeltetésének, vagy ~ a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni 42

22 IV. A TELJESÍTÉS IV.1 A teljesítésről általában C.) A szolgáltatásról általában - A szolgáltatás fogalma: az a kötelmi jogviszonyban tanúsítandó magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, illetőleg amit kötelezett a kötelem alapján tanúsítani köteles a szolgáltatás (magatartás) a kötelmi jogviszony közvetlen tárgya a dolog a közvetett tárgy,a szolgáltatás tárgya 43 IV. A TELJESÍTÉS IV.1 A teljesítésről általában D.) A szolgáltatások tipizálása 44

23 IV. A TELJESÍTÉS IV.1 A teljesítésről általában E.) A pénzszolgáltatás sajátosságai a Ptk.-ban - A pénzszolgáltatás sajátosságainak meghatározása a Ptk.-ban: a pénztartozás megfizetésének módja teljesítésének helye és ideje jogcímei elszámolási sorrendje objektív következménye: a kamat IV. A TELJESÍTÉS IV.2 A teljesítés helye A.) Főszabály - Főszabály: érte kell menni ha a felek a szerződésben nem állapodnak meg másként: kötelezett lakóhelye ill. székhelye (a gyakorlatban ez a főszabály a kivételes, mert a leginkább előforduló esetek mind kivételesek ) 46

24 IV. A TELJESÍTÉS IV.2 A teljesítés helye B.) Kivételek 47 IV. A TELJESÍTÉS IV.2 A teljesítés helye C.) A teljesítés helye dolog elszállítása esetén - A teljesítés helye a dolog elszállítása esetén: Ptk /2/a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elküldés ill. elszállítás végett a jogosultnak a szállítmányozónak a fuvarozónak átadja átadja 48

25 IV. A TELJESÍTÉS IV.3 A teljesítés ideje A.) Meghatározása a teljesítés felajánlása - A teljesítés idejének meghatározása: határnap határidő: a teljesítésre a kijelölt határidőig bármikor lehetőség van időszakonként egyoldalú nyilatkozattal (lehívás)/azonnali beszedési megbízás - A teljesítés felajánlása: ha a teljesítés ideje nincs meghatározva, bármelyik fél a másik egyidejű teljesítését követelheti azaz: ha a másik felet teljesítésre hívom fel, a saját teljesítésemet fel kell ajánlanom 49 IV. A TELJESÍTÉS IV.3 A teljesítés ideje B.) A szolgáltatás megtagadása - A szolgáltatás megtagadása 281. (2)-(4): az a szerződő fél,akinek teljesítéssel elöl kell járnia, biztosíték hiányában megtagadhatja a szolgáltatást, ha azt részletekben vagy folyamatosan kell teljesíteni, és a másik fél saját szolgáltatásával késedelembe esikamíg a késedelem tart a másik fél vagyoni viszonyaiban időközben jelentős romlás következett be, így a viszontszolgáltatás veszélyeztetve van ill. a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn > FELELŐS ŐRZÉS! 281 (4) > ha megszabott időn belül nem nyújt a felszólított biztosítékot: ELÁLLÁSI JOG! (281. /3/) 50

26 IV. A TELJESÍTÉS IV.3 A teljesítés ideje C.) Előteljesítés - A kötelezett a határnapot megelőzően ill. a határidő kezdete előtt csak jogosult beleegyezésével teljesíthet a jogosult a határidő előtt felajánlott teljesítést nem köteles elfogadni ha mégis elfogadja: a szerződést ráutaló magatartással módosította > kivétel: pénztartozás (PTK /2/) esetén a jogosult köteles az idő előtti teljesítést elfogadni 51 IV. A TELJESÍTÉS IV.3 A teljesítés ideje D.) Az előteljesítéssel összefüggő további kérdések - Előszállítás: mezőgazdasági termékértékesítési szerződés - Szállítás jogosult tiltakozása ellenére: jogosult köteles a felelős őrzés szabályai szerint eljárni de a teljesítés joghatásai nem állnak be, így: ~ a dologban bekövetkezett károk kötelezettet sújtják ~ az ellenérték nem lesz esedékes 52