Soproni Egyetem. Doktori értekezés tézisei. Kommunális szennyvíz ökotoxikológiai és kémiai analitikai vizsgálata. Horváthné Farsang Ágota.

Hasonló dokumentumok
University of Sopron Kitaibel Pál of Environmental Science Doctoral School Bioenvironmental Science Program. PhD Thesis

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO

Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

Biocidok és kábítószerek mérési tanulmánya a gázkromatográfia- tömegspektrometria felhasználásával: elemzésük környezeti vízmintákban

Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása

2. Junior szimpózium december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

A gyökérzónás szennyvíztisztítás bemutatása és hatékonysága egy konzervgyári eredetű ipari szennyvíz példáján

A GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI

Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai

Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S.

Ftalátok analízise környezeti vízmintákból és eltávolításuk lehetőségei szennyvízekből- - irodalmi összefoglaló előadás

Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval

A RaabSTAT projekt bemutatása. Lakosi Ilona Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kick-Off Rendezvény, Szentgotthárd

Kommunális szennyvizek kezelése ferrát-technológiával Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola III. éves hallgató

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Vízben oldott antibiotikumok (Fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása

Dr. prof.öllős Géza munkássága

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése

UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Előadó: Spissich Ákos Pannon-Víz Zrt. Nyúli üzemmérnökség szennyvízágazat vezető

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

A komponensek jellemzőinek és a gyártási műveletek paramétereinek szerepe papírból készült különböző termékek visszaforgathatóságában

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

2009. február 27. Takács Erzsébet

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C

Környezeti hatásvizsgálatok támogatása információs rendszerekkel

KÖRNYEZETI VIZEK SZERVES SZENNYEZŐINEK ELEMZÉSE GC- MS/MS MÓDSZERREL

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kar. Kari Tanácsának évi határozatai

AEROSZOL MINTÁK ÖKOTOXICITÁSÁNAK ELEMZÉSE

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében

A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel. Doktori értekezés tézisei.

Biológiai szennyvíztisztítás

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

A projekt kezdete: január 20. A projekt zárása: június 30.

TERMÉSZET-, MŰSZAKI- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYOK ALKALMAZÁSA 18. NEMZETKÖZI KONFERENCIA

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

ÉLVEZETI SZEREK ELEMZÉSE KÖRNYEZETI VIZEKBEN FOLYADÉK ÉS GÁZKROMATOGRÁFIA TÖMEGSPEKTROMETRIA FELHASZNÁLÁSÁVAL

Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben

KKK KONFERENCIA BIOLÓGIAI SZŰRŐMEZŐK VIZSGÁLATA: FERTŐRÁKOS, BALF SOPRON, MÁJUS 24.

1000 = 2000 (?), azaz a NexION 1000 ICP-MS is lehet tökéletes választás

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

MEGOLDÁSOK ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK


MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRT. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: évre

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben

A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nyugat-magyarországi Egyetem. Doktori (Ph. D.) értekezés tézisei

A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRt. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: évre

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

A Duna széleskörű kémiai és biológiai vizsgálata egy magyar-olasz együttműködési projekt keretében

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

SOPRONI EGYETEM. Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola. Biokörnyezet-tudomány Program. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Talajvizek szerves mikroszennyezőinek eltávolítása oxidációs technikákkal

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt április 19.

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI, TOVÁBBI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, EREDMÉNYEK

A TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI

SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

A TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA

TERMÉSZET-, MŰSZAKI- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYOK ALKALMAZÁSA 17. NEMZETKÖZI KONFERENCIA

Eleveniszap szervesanyag eltávolítás hatásfokának és pehely morfológiai vizsgálata különböző sókoncentrációk alatt.

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Átírás:

Soproni Egyetem Doktori értekezés tézisei Kommunális szennyvíz ökotoxikológiai és kémiai analitikai vizsgálata Horváthné Farsang Ágota Sopron 2017

Soproni Egyetem Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola K1 Biokörnyezet-tudomány Program Témavezető: Dr. habil Rétfalvi Tamás Dr. habil. Béres Csilla Sopron

BEVEZETÉS A szennyvízben a szennyezőanyagok összetétele komplex, melyek dinamikus változásban vannak, így az ökotoxikológiai vizsgálatuk nagy kihívást jelent a környezetvédelemben. Szükség volt egy megbízható, gyors, érzékeny és költséghatékony tesztre. A Vibrio fischeri biolumineszcens gátláson alapuló vizsgálat megfelelőn teljesíti ezeket a követelményeket, és napjainkban a szennyvizek toxicitásának értékelésében a legérzékenyebb tesztnek tekinthető CÉLKITŰZÉS A dolgozat célja az, hogy áttekintse a kutatási témára vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmat, és adatokat gyűjtsön a vizsgálati eredmények feldolgozásához; vizsgálja egy regionális szennyvíztisztító telep működésének hatékonyságát a szennyvíz ökotoxikológiai sajátsága alapján a telep hosszszelvényén keresztül;

a szennyvíztisztító ökotoxikológiai tulajdonságának változását kémiai- analitikai vizsgálatokkal feltárja; elemezze az abiotikus ökológiai faktorok hatását a toxicitásra és az analitikai eredményekre; összehasonlítson két Vibrio fischeri tesztszervezetet alkalmazó készüléket. ANYAG ÉS MÓDSZER Mintavétel A mintavételezés 2012. júniustól 2013. februárig, tíz alkalommal történt. Minden alkalommal mintát vettem a szennyvíztisztító befolyójánál, az előülepítő után, az aerob biológiai medence végén és a kifolyónál. Minden mintavétel alkalmával rögzítettem a mintavételt megelőző 24h átlaghőmérsékletét és ezen időszak alatt lehullott csapadék mennyiségét. Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjának térképes adatait használtam fel a munka során. A mintákat közel azonos időben vettem le a négy műtárgynál, így azok közvetlen összevetése nem lehetséges. A szennyvíztisztítás

folyamata egy dinamikusan működő rendszer. A beérkező szennyvíz az előülepítőben pár órát, a biológiai medencékben pedig napokat tartózkodik, majd tisztítva távozik a telepről a befogadó Perint patakba. A különböző évszakokban eltérő csapadék- és hőmérsékleti viszonyok mellett vett mintákkal a szennyvíztisztító működését, tisztítási hatásfokát a telep hossz-szelvényén keresztül lehet elemezni. Ökotoxikológiai vizsgálatok Az ökotoxikológiai vizsgálatokat a szűrt és szűrés nélkül végeztük el a szennyvíz mintákon Vibrio fischeri tesztorganizmussal Microtox (ISO 11348-3) és Ascent luminométeren (ISO 21338:2010) szabványok alapján. Analitikai vizsgálatok A fémek kimutatása az MSZ 1484-3: 2006 szabvány alapján készült. A minta előkészítést Mars mikrohullámú roncsolóval, az elemanalízist Spectro Genesis ICP-OES készüléken végeztem. A 40 mintát feldolgoztam oldott és

összes fémtartalomra. Az összes fémtartalom mérésekor a mintát szűrés nélkül roncsoltam a szabványban rögzített vegyszerekkel. Oldott fémtartalom mérése esetén az előkészítés eső lépésében egy 0,45µm-es fecskendőszűrőn átszűrtem a mintákat, majd a vegyszerek hozzáadása után elvégeztem a mikrohullámú feltárást. A mérésekhez Zeener Power I. víztisztító készülék által tisztított vizet használtam. Három különböző alkalommal vett, összetartozó mintasorozatot választottam ki, az illékony szerves szennyezők minőségi analízisére. Az analízis végrehajtáshoz a Shimadzu GC-MS QP 2010 típusú gázkromatográf-tömegspektrométert használtunk. A mintavételezések alkalmával a szombathelyi szennyvíztisztító telep akkreditált laboratóriumától megkaptuk az aznapi befolyó, az előülepítőben vett minta és elfolyó átlagmintájának kémiai dikromátos oxigénigényét (KOId) és az 5 napos biológiai oxigénigényét (BOI5).

A statisztikai elemzést Past 2.17c szoftverrel és az Excel 2010 program Analysis ToolPak bővítménnyel kiegészített változatának segítségével végeztük el EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A szakirodalmi adatok alapján a hatásos koncentráció értékeket a szennyvíz mintákban lévő oldott fémkoncentrációk nem érik el. A nem oldott fémformák nagy része biológiailag inaktív állapotban volt. A telep jó tisztítási hatásfokkal működik az illékony szerves szennyezőket tekintve. Az elfolyó mintában az illékony szerves vegyületek koncentrációja egy alkalommal sem érte el a Vibrio fischeri tesztszervezet számára hatásos koncentrációt. A Microtox Luminométer által kapott adatok alapján a telep tisztítási hatásfoka jól működik. A Microtox értékek jól korreláltak az illékony szerves szennyezők mennyiségi adataival, és az összesített szerves szennyezők mutatóival (BOI5 és KOId). A hagyományos

protokoll (ISO 11348-3 szabvány) megfelelő érzékenységét mutatott a szerves szennyező anyagokra. Ezért kutatásunk alapján a szennyvíz minták toxicitásának értékelésére a hagyományos protokollt (ISO 11348-3: 2010) célszerűbb alkalmazni. Tézisek A vizsgált szennyvízkezelő rendszerben az alkalmazott ökotoxikológiai módszerekkel közvetlen összefüggés nem volt kimutatható az összes fémkoncentráció és toxicitás között. A nem oldott fémformák nagy része biológiailag inaktív állapotban volt. Az oldott fémek mennyisége a tesztszervezet számára hatásos koncentráció alatt volt. A szennyvízminták illékony szerves szennyezői, valamint az oxidálható szerves szennyezők mennyisége és a Microtox EC50 értékek között szignifikáns korrelációt találtam. A komplex szennyezőket tartalmazó szennyvízmintákban a

tesztszervezet kellően érzékenynek mutatkozott a szerves vegyületekre. A szennyvíztisztító telep jó tisztítási hatásfokkal működött az illékony szerves szennyezők bomlását tekintve. Az alkohol-etoxilátoknak és metabolitjainak a szélsőséges időjárási viszonyok mellett is 100% volt az eltávolítási hatékonysága. A szombathelyi regionális szennyvíztelepen a csapadék higító hatása jól kimutatható a Microtox készüléken mért adatokon, az összes fémtartalom koncentrációiban, és az illékony szerves szennyezők mennyiségének változásában is. A zivatar a telep megfelelő tisztítási hatékonyságát nem csökkentette le. A vizsgált szennyvíztelep tisztítási hatásfoka jó a Microtox Luminométer által mért adatok alapján. A befolyótól az elfolyóig folyamatosan csökken a toxicitás szélsőséges időjárási viszonyok mellett is. Az Ascent készüléken kinetikus eljárással mért toxicitást összehasonlítottuk a Microtox hagyományos eljárással a szombathelyi regionális

szennyvíztelepen vett minták esetében. A hagyományos protokoll jobb teljesítményt mutatott, amely az ökotoxicitás szerves szennyezőanyagokkal való szoros korrelációján és a meteorológiai viszonyokat jól tükröző dinamikus mintáján alapult. Ezen okok alapján a szennyvíz minták toxicitásának értékelésére a hagyományos protokollt (ISO 11348-3: 2010) célszerűbb alkalmazni. AZ EREDMÉNYEK GYAKOLATI ALKALMAZ- HATÓSÁGA A dolgozatban egy regionális szennyvíztisztító telep tisztítási hatékonyságának elemezése valósult meg az ökotoxikológiai tulajdonságok változásán keresztül, párhuzamos kémiai - analitikai vizsgálatokkal. A monitorozási időszak a nyári, őszi és téli időszakot egyaránt magába foglalta. Ez alapján megállapítható, hogy a telep jó tisztítási hatásfokkal működik még extrém időjárási viszonyok mellett is. Az összes nehézfémtartalom jóval a kibocsátási határérték alatt van az elfolyó mintákban. Az illékony szerves szennyezők szinte teljesen lebomlanak a tisztítás folyamatában. Az

alkohol-etoxilátok teljesen elbomlottak mindhárom vizsgált időszakban. Szakfolyóiratokban a vizsgált vegyületre 96-99%-os eltávolítási hatékonyságot mértek. A mérések alapján megállapítható, hogy a Microtox készüléken, hagyományos eljárással végzett ökotoxikológiai vizsgálat adatai a mért szerves vegyületek mennyiségével erősen korreláltak és jól reprezentálják a meteorológiai viszonyokat. is. Ez alapján egyértelműen ajánlható szennyvízminták toxicitásának értékelésére és monitorozására. Célszerű lenne a kutatást tovább szélesíteni a szerves szennyezők teljes körű kimutatása felé, mivel egyértelműen ehhez volt köthető a toxicitás. PUBLIKÁCIÓK Publikációk folyóiratokban, konferencia-kötetekben Farsang Á., Kováts N., Molnár P., Horváth B., Rétfalvi T., Béres Cs. (2017): Comparison of two Vibrio fischeri bioluminescene inhibition bioassays for monitoring toxicity at a wastewater treatment plant. Applied Ecology and Environmental Research. (lektorálás alatt)

Farsang Á, Béres Cs, Rétfalvi T. (2016): Vibrio Fischeri tesztszervezet alkalmazása az ökotoxikológiai vizsgálatokban. In: Péntek Kálmán, Tóth Gábor, Puskás János (szerk.): XXI. Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetmi Központ Tudományos közleményei. Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem. pp. 121-134. Füzesi I., Farsang Á. (2016): Szombathely légszennyezettségének jellemzése a falevelekre ülepedett por elemösszetételének vizsgálata alapján. In: Mesterházy Beáta (szerk.): XV. Természet-, Műszaki és Gazdaságtudományok Alkalmazása Nemzetközi Konferencia (2016.05.14). Szombathely: Nyugatmagyarországi Egyetem. pp. 245-249. Farsang Á., Béres Cs., Ács A., Kováts N., Rétfalvi T. (2014): Egy kommunális szennyvíztelep működésének ökotoxikológiai elemzése, a nehézfémek szerepe a toxicitásban. In: Füzesi István, Kúti Zsuzsanna, Puskás János (szerk.): Tiszteletkötet. Szombathely: Nyugatmagyarországi Egyetem. pp. 48-54. Farsang Á., Béres Cs., Ács A., Kováts N., Rétfalvi T. (2013): Egy kommunális szennyvízitelep tisztítási hatásfokának elemzése Vibrio fischeri tesztorganizmussal. In: Albert Levente, Szabó Piroska (szerk.) Fiatal kutatók konferenciája (2013.08.30.) Konferencia kötet. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem. pp.117-123.

Farsang Á., Béres Cs., Ács A., Kováts N., Rétfalvi T. (2013): Abiotikus tényezők hatása egy kommunális szennyvíztisztító ökotoxikológiai paramétereire. In: Mesterházy Beáta (szerk.): XII. Természet-, Műszaki- és Gazdaságtudományok alkalmazása Nemzetközi Konferencia (2013.05.11.) Konferencia kötet. Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem. pp. 168-174. Farsang Á., Béres Cs., Ács A., Kováts N., Rétfalvi T. (2013): Nehézfémek ökotoxikológiai hatása a kommunális szennyvízben. In: Mesterházy Beáta (szerk.): XII. Természet-, Műszaki- és Gazdaságtudományok alkalmazása Nemzetközi Konferencia (2013.05.11.) Konferencia kötet. Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem. pp 120-126. Előadások Farsang Á., Béres Cs., Ács A., Kováts N., Rétfalvi T. (2013): Egy kommunális szennyvízitelep tisztítási hatásfokának elemzése Vibrio fischeri tesztorganizmussal. Fiatal kutatók konferenciája Sopron 2013.08.30. pp.117-123. Farsang Á. (2013): Abiotikus tényezők és a nehézfémek hatása egy kommunális szennyvíztisztító ökotoxikológiai paramétereire. NYME-TTK Kémia és Környezettan Tanszék és az MTA VEAB szakbizottsági és tudományos ülése. Szombathely, 2013.06.14. pp. 168-174.

Farsang Á., Béres Cs., Ács A., Kováts N., Rétfalvi T. (2013): Nehézfémek ökotoxikológiai hatása a kommunális szennyvízben. XII: Természet-, Műszaki- és Gazdaságtudományok alkalmazása Nemzetközi Konferencia. Szombathely 2013.05.11. pp. 168-174. Farsang Á., Ács A., Kováts N., Rétfalvi T., Béres Cs. (2013): Kommunális szennyvíz ökotoxicitásának vizsgálata Vibrio fischeri baktériummal. In: Puskás János (szerk.): VIII. Regionális Természettudományi Konferencia. Szombathely 2013.01.24. p.7. Poszterek Farsang Á, Béres Cs, Rétfalvi T. (2016): Heavy metal forms in the municipal wastewater. In: Mesterházy Beáta (szerk.): XV. Természet-, Műszaki és Gazdaságtudományok Alkalmazása Nemzetközi Konferencia. Szombathely 2016.05.14. p. 217. Farsang Á., Béres Cs., Ács A., Kováts N., Rétfalvi T. (2014): Analysis of a communal wastewater treatment plant using Vibrio fischeri toxicity test. In: Mesterházy Beáta (szerk.): XIII. Természet-, Műszaki- és Gazdaságtudományok alkalmazása Nemzetközi Konferencia. Szombathely 2014.05.17. p. 178. Farsang Á., Béres Cs., Ács A., Kováts N., Rétfalvi T. (2013): Kommunális szennyvíztisztító működésének elemzése Vibrio fischeri tesztorganizmussal. In: Darvas

Béla (szerk.): III. Ökotoxikológiai Konferencia. Budapest, 2013. november 22. p 11. Farsang Á., Béres, Ács, Kováts N., Rétfalvi (2013): Impact of abiotic factors on the ecotoxicological parameters of a communal wastewater treatment plant. In: Hatvani Zsolt (szerk.): 10th János Szentágothai Transdisciplinary Conference and Student Competition. Pécs 2013.11.4-5. p. 47. Farsang Á., Béres Cs., Ács A., Kováts N., Rétfalvi T. (2013): Abiotikus tényezők hatása egy kommunális szennyvíztisztító ökotoxikológiai paramétereire. XII: Természet-, Műszaki- és Gazdaságtudományok alkalmazása Nemzetközi Konferencia. Szombathely 2013.05.11. Farsang Á. (2010): A Rába folyó vízminőségének változása az elmúlt 12 évben. In: Borzsák István (szerk.): Nyugat-Dunántúl környezeti állapota - Helyzetkép és kihívások. Nemzetközi Konferencia. Szombathely, 2010. november 11-12. p. 43.