Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.01 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com
Választásokkal foglalkozó alkalmak - Mai alkalom Alapfogalmak, OGY, EP - Következő alkalom Önkormányzati, Választási eljárás
Választás és képviselet, választások típusai Választás fogalma - Választások alatt - a választójoggal rendelkező választópolgárok azon, - meghatározott időközönként visszatérően, - szabályozott eljárásban meghozott döntését értjük, - amely révén legitim módon létrejön a közhatalmat gyakorló képviseleti szerv megbízatása. - Jogdogmatikai értelemben a választás egy közjogi tény, amely szigorú eljárásrend szerint mehet végbe, és amelyhez a választásra vonatkozó alkotmányos és egyéb jogi szabályozás meghatározott jogkövetkezményeket fűz. - Példa: At. 3. cikk (1) bekezdés alakuló ülés összehívása
Választás és képviselet, választások típusai Választás és képviselet - A választás a képviseleti hatalomgyakorlás intézménye - Képviseleti vs. közvetlen hatalomgyakorlás - At. B) cikk (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. - At. 8. cikk közvetlen hatalomgyakorlás szabályozása - 8. cikk (3) bekezdés c) pont: Nem lehet országos népszavazást tartani [ ] az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; - Választás és népszuverenitás
Választás és képviselet, választások típusai Választások típusai a képviselet dimenziói - Népképviseleti szerv országgyűlési választások - Helyi képviseleti szerv önkormányzati választások - Szupranacionális (európai) képviseleti szerv európai parlamenti választások
Milyen szabályok vonatkoznak a választásokra? - Vertikális (szabályozási szint szerinti) tagozódás: - Alaptörvény (például: XXIII. cikk, 2. cikk, 35. cikk) - Törvényi szint (például Vjt., Ve.) - Kiegészítő jelleggel: rendeleti szint (+ nemzetközi jogi szint) - Horizontális (tárgy szerinti) tagozódás: - Választójogi szabályozás - Választási rendszer anyagi jogi szabályai - Választási eljárásra vonatkozó szabályok
Milyen szabályok vonatkoznak a - Választási rendszer választásokra? - Tág értelemben: a választásokra vonatkozó jogszabályok összessége (választójog, választási rendszer anyagi és eljárási szabályai) - Szűk értelemben: a választási rendszer anyagi jogi szabályai
Választójog - Választási rendszer - Aktív és passzív választójog - Választójog általánossága és egyenlősége - OGY választások: - Nagykorú magyar állampolgár aktív és passzív - MO-i lakóhellyel nem rendelkezők: csak listára - Önkormányzati választások: - Aktív: Adott területen lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok valamint az valamint az Európai Unió más tagállamának állampolgárai, bevándoroltak, letelepedettek, menekültek. - Passzív: - MO-i lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok - MO-i lakóhellyel rendelkező, nagykorú, más EU tagállam állampolgárai - EP választások - Nagykorú magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel aktív és passzív - EU tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára. aktív és passzív
Választási rendszerek alapfogalmai - Egyéni és listás szavazás - Kategorikus és preferenciális szavazat - Körzeti magnitúdó - Gerrymandering, választókerületek - Választási formula - Választási küszöb
Választási rendszerek alapfogalmai - Egyéni és listás szavazás - Nyílt lista, zárt lista - Egyéni kislistás, stb.
Választási rendszerek alapfogalmai - Kategorikus és preferenciális szavazat - Preferenciális Alternative vote - Aki megszerzi az első preferenciák több, mint 50 százalékát, elviszi a mandátumot - Ha ilyen nincs, kiesik az utolsó helyen lévő, és szétosztják a szavazatait a másodlagos preferenciák szerint - Két forduló, mint preferenciális szavazás
Választási rendszerek alapfogalmai
Választási rendszerek alapfogalmai - Körzeti magnitúdó - 3 mandátum - A: 60 százalék - B: 20 százalék - C: 10 százalék - D: 10 százalék - Hogyan osztjuk el arányosan?
Választási rendszerek alapfogalmai - Gerrymandering, választókerületek
Választási rendszerek alapfogalmai - Egyéni és listás szavazás - Kategorikus és preferenciális szavazat - Körzeti magnitúdó - Gerrymandering, választókerületek - Választási formula - Választási küszöb
Választási rendszerek alapfogalmai - Arányosság - Az egyes pártok a szavazatarányukhoz képest milyen arányban részesednek a mandátumokból. - Mérőszámai - Egy pártra vetítve: Mandátumarány/szavazatarány - Egy választásra vetítve: Összeadjuk minden párt mandátumarányának és szavazatarányának a különbségét, majd elosztjuk kettővel (Loosemore handby index)
Választási rendszerek alapfogalmai - Arányos eloszlás 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Szavazati arány Mandátumarány C párt B párt A párt
Választási rendszerek alapfogalmai - Aránytalan eloszlás (A: 1,4; L-H: 20) 100 90 80 70 60 C párt 50 B párt 40 A párt 30 20 10 0 Szavazati arány Mandátumarány
Választási rendszerek alapfogalmai - 2014 LH - 22 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Szavazati arány Mandátumarány 5 % alatt LMP Jobbik Összefogás Fidesz-KDNP
Választási rendszerek típusai - Arányos rendszerek - A mandátumeloszlás leképezi a szavazatok eloszlását. - PR rendszerek (sokmandátumos kerület(ek)), STV rendszerek - Többségi rendszerek - Relatív többségi rendszerek - Abszolút többségi rendszerek - Vegyes rendszerek - Két ág - Töredékszavazatok
Magyarországi választási rendszerek - Országgyűlési, Önkormányzati, EP - Választási alapelvek At. 2. cikk (1); 35. cikk (1) - Általános választójog - Egyenlő választójog - Közvetlen szavazás - Titkos szavazás - Szabad választás
Magyarországi választási rendszerek - Országgyűlési Mi lesz 18-ban? - V + 30 napon belül új OGY alakuló ülése - Megkezdődik az új OGY megbizatása - Köztársasági Elnök javaslatára megválasztják a miniszterelnököt - Megalakulnak a frakciók - Április vagy május választások (V nap) - V 50. nap kampányidőszak - V 70-90. nap Köztársasági Elnök kitűzi a választásokat
Magyarországi választási rendszerek - Ki alkotja meg a rendszert? - Alaptörvényi keretek - Eljárási: sarkalatos törvényben, időkorlát? - Tartalmi: választójog, alapelvek, tágabb alkotmányos felépítmény - Ezen keretrendszeren belül az országgyűlésnek széles mozgástere van - Ha sérti a keretrendszert: alkotmánybírósági eljárás
Magyarországi választási rendszerek - Ki alkotja meg a rendszert? - Az aránytalan rendszer paradoxona - Akit felülreprezentál, az tudná megváltoztatni, de neki nem áll érdekében (az esetek többségében) - Kivétel: 1985 Mitterand, Franciaország kárminimalizálás
Országgyűlési választások - 1989-2011 Korábbi választási rendszer - Vegyes rendszer, 176 egyéni, 210 listás mandátum - Hat választást bonyolítottak le - Hajlamos az aránytalanságra - 2011 Új választási rendszer 2011. évi CCIII. törvény (Vjt.) - Parlament létszámának csökkentése - Alapvetően megőrzi az előző rendszer struktúráját
Országgyűlési választások - 4 évente - Vegyes választási rendszer 199 mandátum - Egyéni ág: 106 mandátum - Listás ág: 93 mandátum - A választópolgárok egyéni és listás szavazatot adnak le (kiv: külhoniak) - Egyéni ág - Jelölt: 500 ajánlás (függetlenként, párt támogatásával) V-48. és V-34 nap között 14 nap - Egyfordulós, relatív többségi szavazás, nincs érvényességi küszöb - Kategorikus szavazat - Vesztes töredékszavazatok - Győztes töredékszavazatok
Országgyűlési választások Példa a vesztes és győztes töredékszavazatokra Győr-Moson-Sopron 3. EVK - 2014 M A N D Á T U M Győztes töredékszavazat 16.228 Vesztes töredékszavazat 8.478 1. helyezett 2. helyezett Kettő különbsége 24.707 8.478 16.228
Országgyűlési választások - Egyéni ág alkotmányos elvárások - Kerületi beosztás: lehetőleg azonos számú választópolgár kerületenként - 22/2005. (VI. 17.) AB határozat - AB: Győztes töredékszavazatok: nem alkotmányellenes - 3141/2014. (V. 9.) AB határozat - Országgyűlés széles jogalkotói mozgástere - Következetes AB gyakorlat
Országgyűlési választások - Listás ág - Jelölő szervezetek pártok, országos nemzetiségi önkormányzat - Pártlisták - Országos listaállítás: 27 EVK (9 megye + Budapest) - Új elem: győztes töredékszavazatok - Nemzetiségi listák - Nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok 1 százalékának (max. 1500) ajánlása - Küszöb: 5 % (két tagú többes lista: 10 %, kettő felett: 15 %)
Országgyűlési választások - Kedvezményes nemzetiségi mandátum - 5 % feletti pártlistákra és nemzetiségi listákra leadott szavazatok száma - Ehhez hozzáadjuk a töredékszavazatokat - Ezt a számot elosztjul 93-al (listás mandátumok száma) valamint néggyel (kedvezményes elem) - Az a nemzetiségi lista, aki ezt eléri, kedvezményes mandátumot szerez (listánként max 1.) - Nemzetiségi szószóló - Mandátumszámítás - d Hondt mátrix
Országgyűlési választások
Országgyűlési választások - Eredmények - www.valasztas.hu
Országgyűlési választások - Kampánytámogatás - 2013. évi LXXXVII. törvény - Jelölt 1 millió forint - Lista - 27-53 egyéni jelölt 150 millió forint - 54-79 egyéni jelölt 300 millió forint - 80-105 egyéni jelölt 450 millió forint - 106 egyéni jelölt 600 millió forint - Ha valakinek 106 jelöltje van összesen 706 millió forint (+ jegybanki alapkamat)
Országgyűlési választások - Kampánytámogatás - Visszafizetés - Jelölt 1 millió forint ha nem ér el két százalékot, vagy ha kiesik (lemond, stb.) - Lista Ha nem ér el 1 százalékot (vagy ha kiesik a lista) - 27-53 egyéni jelölt 150 millió forint - 54-79 egyéni jelölt 300 millió forint - 80-105 egyéni jelölt 450 millió forint - 106 egyéni jelölt 600 millió forint Ha egy jelölt visszalép, kisesik, stb. 150 milliót vissza kell fizetni - Ha valakinek 106 jelöltje van összesen 706 millió forint (+ jegybanki alapkamat)
Országgyűlési választások - Kampánytámogatás - Mikor jön a pénz? - Ha a megfelelő számú jelöltet nyilvántartásba vették V-48 nap után valamivel (V-30 és V-25 nap között) - Likviditási gondok - Kamupártok 2014 - Nem volt 1 százalékos küszöb - Fél évvel a választások előtt módosítani? Lásd Velencei Bizottság ajánlása - Ki ellenőrzi? Állami Számvevőszék
Országgyűlési választások - Költségvetési támogatás a bejutott pártoknak - 1989. évi XXXIII. törvény - Költségvetésben szereplő összeg 25 százalékát egyenlő arányban - 75 százalékát az 1 százalék felett teljesítől között az egyéni és listás szavazatok arányában
Országgyűlési választások - Költségvetési támogatás a bejutott pártoknak
Országgyűlési választások - Kérdéses elemek - Nagyobb aránytalanság győzteskompenzáció - Külhoniak szavazati joga (vö: At. XXIII. Cikk (4) bekezdés) - Kerülethatárok meghúzása - Alkotmányos lenne egy tisztán többségi rendszer is?
Országgyűlési választások - Választások és alkotmányos rendszer összefüggései - Aránytalanság kérdése - Konszenzusos vs. többségi demokráciamodell
Országgyűlési választások - Stratégiák a rendszerben - Összefogás egy párt 5 %, két párt 10 %, 3+ párt 15 % - Nincs két forduló Koordinált jelöltállítás - Kampánytámogatási rendszer akár 1 jelölt visszalépése esetén mínusz 150 millió - Önálló indulás - Minden, a második legerősebbtől elvont szavazat egybe, szavazat a legerősebbnek - EVK Győztes mindent visz
Országgyűlési választások Példa a rendszer szerepére: Ügyészség a hatalommegosztás rendszerében Vádmonopólium Szigorú alá-fölé rendeltség Elszámoltathatatlanság Átláthatatlanság Egypárti Legfőbb ügyész Kétharmados többség az OGY-ben Aránytalan választási rendszer
Országgyűlési választások - Gyakorlófeladatok Az adott egyéni választókerületben A párt, B párt és C párt és D párt jelöltjei mellett E független jelölt indul. A párt tizenhat megyében összesen negyvenöt választókerületben állít jelölteket, B párt az ország valamennyi választókerületében indít jelölteket, C párt a fővárosban és minden megyében indít két-két jelöltet, D párt pedig 26 jelöltet indít 11 megyében és Budapesten. Az egyéni választókerületben a választópolgárok 41%-a ad le érvényes szavazatot. A szavazatok megoszlása a következő: A párt: 36%, B párt: 34%, C párt: 15%, D párt 5%, E független jelölt: 10%. Állapítsd meg az országgyűlési képviselők választásán versengő jelöltek és jelölő szervezetek szempontjából a szavazatok hasznosulásával kapcsolatos jogkövetkezményeket ezen információk alapján!
Országgyűlési választások - Gyakorlófeladatok M. párt elhatározza, hogy módosítja a választási eljárási törvényt, amely alapján csak az vehető fel a névjegybe, vagyis csak az szavazhat, aki legalább évi 200.000 forint adót fizetett be. Összhangban van az Alaptörvénnyel M párt javaslata? Válaszodat indokold!
EP választások - Európai parlamenti képviselőket választjuk meg 1979 óra közvetlenül az EU polgárai - 751 képviselő 21 magyar - Ötévente (legutóbb: 2014-ben) - Szabályozás alapja: EU-s jogforrás - Arányos rendszer (listás vagy STV) - Max. 5 százalékos küszöb - Általános, közvetlen, szabad és titkos választás - Ennek keretei között: az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény
EP választások - Magyar szabályozás - Listás rendszer, az egész ország egy választókerületet alkot - 20.000 aláírás kell a listaállításhoz - 5 százalékos küszöb - Mandátumkiosztás d Hondt mátrix
Köszönöm a figyelmet! Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com