Jöhet a 8. alaptörvény-módosítás: összevont EP- és önkormányzati választás lesz? június 11. hétfő, 09:00

Átírás

1 A Zoom.hu értesülései szerint nekiláttak egy e pillanatban szigorúan titkos projekt kidolgozásának és finom terítésének a Fidesz-pártközpontban. A terv lényege, hogy a kormánypárti polgármesterek készüljenek fel arra: nem kizárt a őszi önkormányzati választások előrehozása, egyúttal a helyhatósági voksolás összevonása a csaknem fél évvel korábban, azaz 2019 májusában esedékes Európai Parlamenti-képviselőválasztással. Kétharmaddal megtehetik Az összevonás egyetlen lehetséges módja, hogy az önkormányzati voksolást hozzák előbbre, nem pedig az EP-választást tolják későbbre. Arról ugyanis, hogy az EP-ben kik képviseljék az adott tagállamot, fix időpontban, ötévente kell választást tartani. A brüsszeli javaslat szerint a 2019-es választásokat május 23. és 26. között kell rendezni, de ezen belül a tagállamok maguk dönthetnek a pontos dátumról. Mivel Magyarországon csak vasárnap lehet választás, így a május 26-i dátumot hirdetheti ki Áder János államfő. A korábban négyévente, a legutóbbi, 2014-estől számítva viszont már ötévente esedékes önkormányzati választásokat mindig októberben rendezik. Erről az alaptörvény 35. cikkének 2. bekezdése az alaptörvény sorrendben negyedik, 2013-as módosítása alapján rendelkezik, eképpen: a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az előző ugyanilyen voksolást követő ötödik év október hónapjában kell megtartani. Az EP- és az önkormányzati voksolás most éppen egy évre esik, így kézenfekvő lehet a csupán 5 hónap különbséggel tartott szavazások összevonása egy időpontra. 1 / 5

2 De mivel Magyarországon nem csak hagyománya, hanem törvényi előírása is van annak, hogy októberben tartják az önkormányzati választásokat, ennek megváltoztatásához jogszabályt kell módosítani. Méghozzá kétharmadosat: magát az alaptörvényt. Ez azonban most nem akadály a kormánynak, hiszen a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik. (A két voksolás összevonása miatti alaptörvény-módosítás sorrendben a nyolcadik változtatás lenne a jogszabályon, amelyet annak elfogadásakor, 2011-ben a kormánypártok kőbe vésettnek tekintettek, arról Orbán Viktor is úgy beszélt, hogy a gránitszilárdságú alaptörvény. Mégis, január elsejei hatályba lépése óta eddig hatszor módosították, ebből ötször az első 20 hónapban. Éppen most készül egyébként a kormány a hetedik alaptörvény-módosításra, amely az illegális migrációt segítők, valójában a civil szervezetek és aktivistáik elleni radikális államhatalmi fellépést lehetővé tevő Stop Soros-törvénycsomaghoz kapcsolódik.) De miért? Elsősorban: hogy spóroljanak! A kormánypárti forrásaink szerint a pártközpontból érkező jelzések alapján tehát a két választás összevonása egy létező politikai szándék; legalábbis egy lehetséges forgatókönyv, amire készülnek. Ezt a politikai szándékot pedig ha akarják könnyű meg is indokolni azzal, hogy így spórolni lehet. Ami igaz is, hiszen a két választás külön-külön lebonyolítani egyenként több milliárd forint. Az összevonással ha nem is feleződnének a rendezés költségei, de mindenképpen jelentős megtakarítás lenne elérhető. A két voksolás költségei nagyságrendileg amúgy azonosak. Legutóbb mindkettő 2014-ben, külön időpontban volt, és az EP-voksolás lebonyolítása csaknem 5 milliárd forintba, míg az önkormányzatié 5,8 milliárd forintba került. A kiadások 45 százalékát a helyi és területi választási szervek feladatellátásával kapcsolatos kiadások tették ki, a nyilván az összevont szavazásra is külön-külön kinyomtatandó szavazólapok és dokumentumok előállítása, szállítása pedig a teljes büdzsének csupán töredékét. Másodsorban: a Fidesz beszoríthatná az ellenzéket A két voksolás összevonásának terve a közvélemény előtt ugyan a takarékossággal lehetne indokolható, valójában ez inkább következmény lenne, mint ok. A valódi ok a kormánypártok 2 / 5

3 részéről inkább politikai természetű: a szétaprózódott, gyenge együttműködési hajlandóságot mutató ellenzéki pártokat időszűkébe kényszerítenék, amiből az amúgy is szárnyaló Fidesz-KDNP profitálhatna. Tudniillik az ellenzéki pártok közül a Jobbik és egyelőre az LMP továbbra sem akar közös ellenzéki fellépést, miközben a papíron egyetértő pártok között sem olyan nagy az összhang. A Fidesz erre a saját szempontjából kitűnő alaphelyzetre játszhat rá azzal, ha minél hamarabb lerendezi a két választást, amelyből számára egyébként nyilván az önkormányzati a fontosabb. Az együttműködésre kényszerített, önmagukat éppen összekaparó ellenzéki pártok továbbra sem találtak ki jobbat annál, mint hogy a tavaszi parlamenti választáson a vártnál számukra mérsékeltebb sikert hozó együttműködéssel, koordinált, illetve közös jelöltállítással igyekezzenek sikereket elérni; ellenben látjuk, két hónapja mire mentek ezzel. Az EP-voksolásra lenne kisebb hatással A két választás esetleges összevonása nyilvánvalóan az EP-választás eredményére lenne kisebb hatással, hiszen annak dátuma maradna, arra most is így készül az ellenzék. Ami a taktikájukat illeti, a Zoom.hu írt arról, hogy elképzelhető a közös ellenzéki listaállítás az EP-választásra, bár ebben információink szerint a Jobbik biztosan nem vesz részt, emellett pillanatnyilag az LMP és a Demokratikus Koalíció igenje se borítékolható. Fontos tudni, hogy az EP-választás jelentősen különbözik a parlamentitől: míg most áprilisban egyéni jelöltekre és pártlistákra lehetett szavazni, az EP-voksoláson csak pártlisták versenyeznek, tehát nincsenek töredékszavazatok vagy győzteskompenzáció. Még egy nem teljes körű, közös lista mellett is praktikus érv, hogy a külön induló, de az 5 százalékot el nem érő pártok listáira adott voksok elvesznek, ám ha a kisebb pártok jelöltjei is helyet kapnak a közös EP-listán, akkor a voksok jobban hasznosulnak. A másik érv tisztán politikai, hiszen az együttműködést pártoló, sőt követelő hangulat jól érzékelhető az ellenzéki szavazók jelentős részénél. Az ellenzéki pártok közös listában megtestesülő együttműködése ennek a szimbolikus, politikai szándéknak a jele lenne. 21 helyet lehet betölteni 3 / 5

4 Az európai szervezetek közül egyedüliként az Európai Parlament az, amelynek tagjait 5 éves időtartamra az EU állampolgárai közvetlenül választják, és amely szervezetnek van törvényhozói joga. A tagállamok a lakosságszámukkal arányosan küldhetnek a testületbe képviselőket, így az összesen 750 képviselő közül Magyarországon 21-et választhatnak meg egyfordulós listás szavazáson. Az a párt állíthat listát, amely legalább választópolgár aláírását össze tudja gyűjteni. A voksoláskor az egész ország egyetlen választókerületet alkot. Mandátumot csak az a lista szerezhet, amely megkapta az érvényes szavazatok 5 százalékát. A 2014-es EP-választás eredménye alapján a Fidesz-KDNP 12, a Jobbik 3, az MSZP és a DK 2-2, a közös listán indult Együtt Párbeszéd Magyarországért és az LMP 1-1 képviselőt küldhetett az EP-be, két kispárt A Haza Nem Eladó Mozgalom és Seres Mária Szövetségesei egyet sem, mivel mindketten nemhogy 5 százalékot nem értek el, de 0,5 százalékot is alig. Az EP-választás szempontjából tehát az ellenzék nem járna rosszabbul a két voksolás összevonásával. Sőt, még előnyére is válhat, mivel az európai képviselők megválasztása hagyományosan kevés választót tud mozgósítani a 8 millióból, ezt az alacsony részvételi arányt viszont egy összevont, egy időben tartott voksolás felhúzhatja, ami az ellenzéknek kedvezhet. Összehasonlításként: 2014-ben az EP-választás részvételi aránya rekordalacsony, 29 százalékos volt, míg az önkormányzatié 44,3 százalék. Az önkormányzatinál nagyobb a gond Ha valamit, akkor inkább az önkormányzati választás eredményét befolyásolhatja az összevont választás, hiszen egy 5 hónappal korábbi helyhatósági voksolás már valóban időzavarba hozhatja az ellenzéket, ami kedvezhet a kormánypártoknak. Itt azonban szét kell választani a főpolgármester és a többi polgármester, illetve az önkormányzati képviselő választását. Bár mindkettőnél időigényes együttműködési tárgyalásokra készül az ellenzék egy része, a főpolgármester-jelölést úgyis lezárnák az EP-választásig. A Zoom.hu írt róla, hogy egy, a parlamenti választás mintáját követő minivoksolással ugyanúgy szavazóhelyiségekkel, urnákkal, számlálóbiztosokkal, vagyis egy tényleges előválasztással javasolja az MSZP kiválasztani a 2019-es reménybeli közös ellenzéki főpolgármester-jelöltet Budapesten, méghozzá késő ősszel, de legkésőbb jövő márciusig. Ebből 4 / 5

5 a Jobbik és az LMP szintén kimaradhat. Más a helyzet a fővárosi kerületekben és az ország többi részén, hiszen itt az 5 hónap időveszteség érzékenyen befolyásolhatja a kormánypárti jelöltekkel szemben jó eséllyel induló reménybeli közös ellenzéki polgármester-jelöltek kiválasztását. Márpedig itt is erre törekedne az MSZP más pártok bevonásával: ahogy a Zoom.hu-n erről írtunk, sok-sok Márki-Zay Pétert keresnek. 5 / 5