A baloldal vertikális gyengülése

Átírás

1 A baloldal vertikális gyengülése Az önkormányzati választás öt dimenziója A Nézőpont Intézet legfrissebb elemzése Nézőpont Elemzőintézet Nonprofit Kft. H-1054 Budapest, Alkotmány utca 15. MOBIL sajto@nezopontintezet.hu WEB FACEBOOK BLOG 0

2 2014. október 7. A BALOLDAL VERTIKÁLIS GYENGÜLÉSE AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS ÖT DIMENZIÓJA Vezetői összefoglaló A 2014-es áprilisi és májusi szavazások eredményei, a közvélemény-kutatási adatok valamint a helyi erőviszonyok alapján újabb nagyarányú kormánypárti győzelemre számíthatunk október 12-én az összképet tekintve, ám mivel az önkormányzati választásokon többdimenziós verseny zajlik, így érdemes részletesebb prognózist is készíteni. Többszintű elemzésünkben megvizsgáltuk az önkormányzati választás öt dimenzióját, feltérképezve a fővárosi esélyeket, a megyei jogú városok és a megyei közgyűlések várható eredményeit, kitérve a tízezernél nagyobb lélekszámú városokra és a kistelepülésekre. Budapesten Tarlós István győzelme és a fővárosi közgyűlés kormánypárti többségének megmaradása várható. A kormányoldal számára legnegatívabb forgatókönyv megvalósulása esetén sem tud a baloldal azon az összbenyomáson javítani, hogy elszalasztották az esélyt Budapesten. A megyei jogú városok szintjén is a kormánypártok újrázhatnak az inkumbens hatásnak és polgármesterváltó hangulat hiányának köszönhetően. Miskolcon lesz a legnagyobb küzdelem a pártok között, ahol szinte megjósolhatatlan a választás kimenetele. Bár a megyei közgyűlésekben ismételten a kormánypártok győzelme várható, ám itt a valódi tét az abszolút többség megszerzése lesz. Minél inkább távolodunk a fővárostól a kisebb települések felé, annál gyengébbek a baloldal kilátásai. Ha a kistelepüléseken nem marad bázisa az ellenzéknek, 2018-as esélyei is könnyen elszállhatnak. Azaz már most a következő országgyűlési választás a tét. 1

3 A választás szintjei Várakozások Szakértői becslés 1. Főváros: főpolgármester, fővárosi közgyűlés, kerületek Tarlós István győzelme, kettős többség a közgyűlésben a kormányoldalon. Az MSZP/DK adhatja a legtöbb ellenzéki budapesti polgármestert. Fidesz: 14 kerületi polgármester + 3 kompenzációs mandátum MSZP: DK: Együtt: Jobbik: 2 (kompenzációs) LMP: 1 (kompenzációs) 1 független 2. Megyei jogú városok Kormánypárti győzelem : Megyei közgyűlések Kormánypárti fölény Fidesz KDNP abszolút többség megyében, 5-7 relatív többség 4. Tízezer főnél nagyobb városok Kormánypárti győzelem Fidesz-KDNP: Baloldal: 8-11 Jobbik: függetlenek 5. Kistelepülések Függetlenek, kormánypárti dominancia Nem számszerűsíthető 2

4 Budapest: az elszalasztott baloldali lehetőség A fővárosban Tarlós István újabb győzelme és kormánypárti többségű közgyűlés létrejötte prognosztizálható. A fővárosi közgyűlést a 23 kerületi polgármester, a főpolgármester, valamint 9 kompenzációs listáról bejutó képviselő alkotja majd. A testület várható összetételére a választástörténeti adatokból következtethetünk, figyelembe véve az egyes kerületek helyi sajátosságait és a pártpolitikai eseményeket. Ha a tavaszi két választásból indulunk ki, és a helyi kerületi viszonyokat is figyelembe vesszük, a Fidesz tizennégy kerületi győzelemmel számolhat, amihez további három kompenzációs listán bejutó képviselő csatlakozhat. Ez a főpolgármesterrel kiegészülve abszolút számbeli többséget jelent. Az MSZP három kerületet hozhat el megint (XIII., XIX., XX.), a DK szintén hármat (VII., X., XXI.), az Együtt- PM kettőt (IX., XIV.). Mind a három, külön kompenzációs listát állító párt számíthat még 1-1 kompenzációs helyre is. Egy független jelölt is nyerhet: Geiger Ferenc a XXIII. kerületben. A Jobbik a kompenzációs listáról 2 képviselőt, az LMP 1-et küldhet a testületbe szakértői becslésünk szerint. Az így kialakuló erőviszonyok mellett a fővárosi kormánypárti képviselők az újonnan előírt kettős többséggel is rendelkeznének: a 18 fővárosi mandátum mellett a budapesti lakosság 60 százaléka is polgármestereik mögött lenne. Részletesebben kifejtve az előbbieket a fővárosban tizenegy olyan kerület van, ahol a kormánypárti győzelmet nem veszélyezteti semmi. Ezeken a helyeken két kivétellel (Belváros és Budafok-Tétény) regnáló polgármesterek indulnak és a tavaszi választásokon is nagyarányú győzelmet értek el a kormánypártok, emellett a baloldali pártok e kerületek többségében külön indulnak. Ilyen jobboldali bástya például az I. kerület, ahol Dr. Nagy Gábor Tamás több mint két ciklus óta tölti be a polgármesteri tisztségét. Hasonlóan erős a jobboldal a II., III., V., VI., VIII., XI., XII., XVI., XVII. és a XXII. kerületekben. Billegő, de szintén a jobboldal számára nyerhető ezen felül a XV. kerület, ahol ugyan sem a kormánypárti és sem az ellenzéki jelöltek nem indultak 2010-ben, de az országgyűlési és az EPválasztáson a jobboldal diadalmaskodott. Ugyancsak a jobboldal számára nyerhető billegő kerületnek tartjuk a XVIII. kerületet, ahol a jelenlegi polgármester, Ughy Attila egy megosztott baloldallal néz szembe: független jelöltként elindul Mester László, a városrész egykori MSZP-s vezetője is a baloldal hivatalos aspiránsa Szaniszló Sándor mellett, aki korábban Mester helyettese volt. Újpestet is a billegő, de a jobboldal számára nyerhető kategóriába soroltuk, ám itt élesebb küzdelem várható. A IV. kerületi 3

5 polgármester, Wintermantel Zsolt ugyanakkor jó eséllyel újrázhat, ha érvényesül a kerületben az országos tendencia, ám a választástörténeti adatokból kiindulva elképzelhető, hogy egy baloldali többségű képviselőtestülettel kezdhet hozzá ötéves ciklusának. A hagyományosan jobboldali kerületekkel szemben mindössze három biztosnak tekinthető baloldali fellegvár van Budapesten. A XIII. kerület, ahol 20 éve a szocialista Tóth József a polgármester (de a baloldali pártok külön indítanak jelölteket, így a közgyűlésben már nem biztos, hogy többségük lesz), valamint Kispest és Pesterzsébet, ahol 2010-ben is baloldali jelölt győzött. Inkább ellenzéki győzelemmel számolhatunk a billegőnek számító IX. kerületben (baloldal számára nyerhető billegő), ahol a 2010 óta regnáló Bácskai János kihívója az Együtt-PM színeiben induló Gegesy Ferenc, korábbi SZDSZ-es polgármester. Gegesy 2010-ben függetlenként 39,4 százalékos eredménnyel végzett Bácskai mögött. A polgármester-jelölt népszerűsége ellenére a közgyűlés többsége várhatóan jobboldali lesz, hiszen a kerületben az országgyűlési és az EP-választáson is a kormánypártok tudtak győzni. Győzelemre esélyes továbbá a X. kerületben a Demokratikus Koalíció polgármester-jelöltje, Élő Norbert, a XIV. kerületben az Együtt-PM-es Karácsony Gergely és Csepelen a szintén DK-s Horváth Gyula. Ugyancsak a baloldal számára nyerhető billegő kerület a VII. kerület, ahol az előző három kerülethez hasonlóan a baloldal győzött a tavaszi választások egyikén. Ugyanakkor ronthatja az ellenzék esélyeit a kerületben a Hunvald-ügy és a Garabits Károly körül kialakult hangelvétel-botrány. Érdekes budapesti kerület Soroksár, ahol négy éve az 1994 óta mindig magabiztosan győző Geiger Ferenc polgármester a Soroksári Civil Szervezetek jelöltjeként le tudta győzni a Fidesz-KDNP jelöltjét. A közgyűlésben azonban többséget szerzett a Fidesz-KDNP, korábban a baloldali pártoknak és a Geigert támogató civileknek mindig többségük volt. Most Orbán Gyöngyi alpolgármester, a Fidesz fővárosi frakcióigazgatója lesz Geiger kihívója, míg a baloldalnak nincsen közös jelöltje, mindegyik párt külön indul. Geiger Ferenc viszont függetlenként jó eséllyel megnyerheti a választást a XXIII. kerületben jobboldali és baloldali riválisaival szemben. Ha az ellenzék valamennyi inkább balra billegő kerületben győzni tud, akkor már nyolc kerületet vezethetne a korábbi hárommal szemben, és legfeljebb ezzel triumfálhatna a fővárosban. Ám a kormányoldal számára legnegatívabb forgatókönyv megvalósulása esetén sem tud fordítani a fővárosban a baloldal és azon az összbenyomáson sem tudnak ezzel javítani, hogy elszalasztották az esélyt Budapesten, mert elengedték a főpolgármester-jelölti versenyt. 4

6 A Nézőpont Intézet szeptemberi 1000 fős reprezentatív Budapest-kutatása szerint a fővárosban a baloldali pártok versenyében az Együtt-PM vezetett az MSZP és a DK előtt, mégis számára a legkedvezőtlenebb a baloldali megállapodás, hiszen a lehető legjobb szereplésük esetén is maximum 2-3 helyet szerez a párt a fővárosi közgyűlésben, míg szövetségesei háromnál több mandátummal rendelkezhetnek majd a kompenzációs listáknak köszönhetően. Megyei jogú városok: a kormányoldal újrázhat A kormányoldal egyértelműen jobb pozícióból vág neki a megmérettetésnek, hiszen a 23 megyei jogú város közül egyedül Szegeden indul regnáló ellenzéki polgármester. Az inkumbens hatás (a hivatalban lévő polgármester helyzeti előnye) itt is a kormányoldalt segíti, főleg olyan helyzetben, amikor nincsen polgármesterváltó hangulat az országban. 1 A kormánypártok Kecskeméten, Nagykanizsán, Szekszárdon és Zalaegerszegen új jelöltet indítanak, de ez várhatóan nem veszélyezteti győzelmüket, hiszen a váltás igényének hiánya mellett ezeken a településeken erős a jobboldal. Érdekes helyszín lehet Nyíregyháza és Salgótarján, a két várost billegőnek tekintjük, ám inkább a jobboldal számára nyerhetőnek. A szabolcsi megyeszékhely egészen 2010-ig hagyományosan baloldali városnak számított: 1994-től négy cikluson át az MSZP-s Csabai Lászlóné irányította a várost, tehát egyáltalán nem esélytelen a baloldal. Az országgyűlési választásokon a város egyik választókerületében csak három százalékkal nyert a Fidesz-KDNP, de hozzá kell tenni, hogy a másikban húsz százalékkal. Salgótarjánban szintén erős küzdelem várható a jobb és a baloldali jelölt között, hiszen tavasszal szoros eredmény született, az országgyűlési választáson kevéssel ugyan, de a baloldal győzött listán. Szintén növeli az ellenzéki Dóra Ottó esélyeit, hogy 2010-ben a mindent elsöprő kormánypárti győzelmek idején az MSZP-TVE (Tudatos Vásárlók Egyesülete) színeiben már elindult és csupán 7 százalékkal maradt le a győztes mögött. A 23 megyei jogú város közül Miskolcon lesz a legnagyobb küzdelem a pártok között, az ország negyedik legnépesebb településén ugyanis a Fidesz-KDNP, a baloldal és a Jobbik között kiegyenlített a pártpreferencia-verseny, így közel megjósolhatatlan a kimenetel. A személyes népszerűség azonban 1 5

7 sokat nyom a latba. Komplikált helyzetet eredményezne, ha Kriza Ákos vereséget szenvedne Pásztor Alberttel szemben és a közgyűlésben a kormánypártokat követően a Jobbik lenne a második erő. Budapesthez hasonlóan kormánypárti győzelmet várunk a választás ezen dimenziójában is, ám még kisebb ellenzéki esélyekkel számolunk. A fentiek alapján azt prognosztizáljuk, hogy a megyei jogú városok szintjén a kormányoldal jó eséllyel újrázhat, a baloldal legfeljebb szépíteni tud Miskolc visszahódításával. Ám továbbra is csupán egy helyen várható biztos ellenzéki győzelem, a baloldali fellegvárnak számító Szegeden, ahol szoros volt a verseny 2010-ben, és ezúttal is megszorongathatja Botka Lászlót a Fidesz-KDNP jelöltje. Megyei közgyűlések: az abszolút többség a tét Az önkormányzati választáson a tízezer főnél nagyobb nem megyei jogú városok és a községek lakói három szavazólapot kapnak, a polgármester és a helyi képviselő mellett megyei listára is szavazhatnak. Azaz az itt élők nemcsak személyre voksolnak, hanem pártlistákra is, a választás pedig korántsem tét nélküli a megyei közgyűlés összetétele szempontból. Politikai szempontból a pártok közötti verseny ebben a dimenzióban lesz leginkább értelmezhető. Azaz a szavazás után a térképre tekintve jól látszik majd, ki nyerte a választást, de az nem biztos, hogy azonnal egyértelmű lesz, hol, milyen többség alakul. Bár a megyei közgyűlésekben ismételten a kormányoldal győzelme várható azaz jó eséllyel újra narancsba borul az ország korántsem biztos, hogy abszolút többsége lesz mindenhol a Fidesznek. A választástörténeti adatok alapján azt prognosztizálhatjuk, hogy a kormánypártok szerzik a legtöbb mandátumot a választás ezen szintjén is, de lehetséges, hogy pár megyében csak relatív többséget érnek el. Ha az áprilisi és májusi választások eredményeit vesszük alapul, akkor Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest megyében lehet veszélyben a Fidesz-KDNP abszolút többsége és elképzelhető, hogy valamilyen együttműködésre kényszerül más pártokkal. Komárom-Esztergom és Nógrád megyében, ha a kormánypártok nem tudják szavazóikat sikeresen mozgósítani, akkor 1-1 be nem jutott képviselőn múlhat az abszolút többség. A Jobbik áprilisban jó eredményeket produkált a felsorolt megyékben. A szélsőjobboldali párt második helyes szereplése prognosztizálható 7 megyében, a legjobb eredményre Heves megyében számíthatnak, itt várhatóan csupán relatív többséget szerez a Fidesz-KDNP. Árnyalja a képet az EP- 6

8 választás eredménye, amikor a Jobbik egy alacsony választási részvétel mellett rosszabb eredményt ért el, mint a relatíve magasabb részvételi adatot hozó országgyűlési választáson. Így ha az áprilisi és májusi számok között helyezkedik el majd a részvételi arány október 12-én, akkor a Jobbik előretörése sem feltétlenül lesz akkora a megyékben, mint áprilisban, de ez persze a párt táborának aktivitásán múlik. Tízezer fő feletti városok, kistelepülések: kormánypárti dominancia A kisebb települések felé haladva nehezebb az előrejelzés, hiszen kevésbé érvényesülhet az országos tendencia, a szakértői becslést így könnyebben felülírhatják a helyi viszonyok, a pártpolitikai meghatározottságon túli tényezők. A tavaszi országgyűlési választás alkalmával 121 tízezer főnél nagyobb lélekszámú település közül 94-ben a kormánypártok százalékpontos előnnyel végeztek az élen, míg további nyolc helyen 5-10 százalékponttal szereztek többet a második helyezettnél. Ám az önkormányzati voksoláson nagyobb szerepe lehet a pártlogika mellett a személyeknek, a független jelöltek jobban beleszólhatnak a versenybe. Így az áprilisinál valamivel mérsékeltebb lehet a kormányoldal fölénye. A Jobbikkal kapcsolatos megállapítások melyeket a megyei jogú városoknál kifejtettünk ezekben a városokban még helytállóbbak, hiszen több helyen hármas verseny állhat elő, és számos településen a Jobbik lehet a második erő az önkormányzati választáson is. A választástörténeti adatok alapján öt városban van leginkább esély baloldali győzelemre: Kazincbarcikán, Dorogon, Komlón, Oroszlányban és Tiszaújvárosban, illetve hat további billegő helyen van esélye a baloldali jelölteknek, így például Kalocsán vagy Ajkán. A Jobbik nyolc településen szerepelhet jól, itt akár polgármestereket állíthat vagy a testületi többséget tudhatja maga mögött a párt. Ilyen település Heves, Törökszentmiklós, Tiszavasvári, Hajdúhadház, Gyöngyös, Sajószentpéter, Ózd és Nyírbátor. A Fidesz-KDNP a tízezer fő alatti településeken várhatóan elsöprő győzelmet arat, itt a szavazatok több mint felét is megszerezheti. A tavaszi országgyűlési és európai parlamenti választások egyaránt megmutatták, hogy ezeken a településeken a baloldali pártok több helyen már csak a harmadik erőt jelentik, a Fidesz-KDNP fölénye pedig megkérdőjelezhetetlen. A kistelepüléseken 7

9 az újonnan alakult baloldali pártok (a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM) nem rendelkeznek érdemi bázissal. Az MSZP által támogatott jelölteken túl a Demokratikus Koalíció és az Együtt is mindössze 12 ilyen településen tudott jelöltet állítani önállóan az országgyűlési választáson. A Nézőpont Intézet utolsó negyedéves összesített közvélemény-kutatási adataiból látható, hogy a megyei jogú városokban, illetve a kistelepüléseken a baloldali tábor fele még mindig MSZP szimpatizáns, míg a tábor másik felének kétharmadát a Demokratikus Koalíció birtokolja. Miközben Budapesten kiegyenlítettebb a verseny a baloldali pártok között, addig ezeken a szinteken az újabb baloldali pártok kevésbé tudtak gyökeret ereszteni. Így mivel a kistelepüléseken várhatóan nem lesz komoly érdemi képviselete a baloldali pártoknak, a 2018-as választásokon nehéz lesz ezeken a helyeken majd mozgósítaniuk. Összegzés A többdimenziós választásnak köszönhetően a pártok igyekeznek majd október 12. után a számukra kedvezőbb eredményeket hangsúlyozni, a baloldali pártok pedig várhatóan nem a kormányoldalhoz, hanem elsősorban egymáshoz képest mérik majd a szereplésüket. A kormányoldal könnyen hirdetheti majd magát a választás abszolút győztesének, hiszen minden egyes szinten diadalmaskodhat. Az elsöprő erejű 2010-es sikerhez képest ugyan kisebb arányú lesz a kormánypártok győzelme a fővárosban, de a megyei jogú városi, kistelepülési dominanciát megőrizhetik. A baloldali pártok elsősorban Budapesten mutathatnak fel relatív sikert, ám ezt is beárnyékolhatja, hogy végül közös főpolgármester-jelölt nélkül maradtak. A Demokratikus Koalíció várhatóan a budapesti eredményeket hangsúlyozza majd a választásokat követően, hiszen itt beérheti az MSZP-t. A szocialisták a megyei jogú városokban és a kisebb településeken érhetnek el jobb eredmény baloldali versenytársaiknál. Az Együtt-PM lehet a választások legnagyobb vesztese a baloldalon, Budapesten kívül a három párt közül ők a leggyengébbek. Az EP-választásokat követően a párt sikerként kommunikálhatta, hogy már olyan erős, mint az MSZP és a DK, ahhoz képest most könnyen visszaeshet. 8

10 A Jobbik a baloldali pártokkal ellentétben vélhetően a vidéki eredményeire tud majd támaszkodni sikere felmutatásakor. Több helyen a Jobbik a második erő posztjára pályázhat, áprilisban jó eredményeket produkált egyes megyékben. A legnagyobb bajban a sikerek keresésekor az LMP lesz, a zöldpárt már azzal is elégedett lehet, ha egy-egy mandátumot szerez az egyes szinteken. Módszertan Elemzésünk az önkormányzati választás öt dimenzióját vizsgálta, melynek során a és évi országgyűlési és európai parlamenti választások eredményeit, a közvélemény-kutatási adatokat, valamint a helyi adottságokat (erőviszonyok, kampány) vettünk figyelembe. Az esélyek feltérképezésekor elemzői konszenzusra törekedtünk, ez alapján soroltuk kategóriákba az egyes kerületeket, településeket. A fővárosban a főpolgármester-jelölti verseny esetében a Nézőpont Intézet által szeptember 7. és 17. között készített közvélemény-kutatás adataira támaszkodtunk. A kerületi szint elemzésénél figyelembe vettük a korábbi választási eredményeket, főként a évi országgyűlési és EP-választás adatait. A kerületi esélyek meghatározásánál további, választástörténeti adatokon túlmutató szempontokat is szemügyre vettünk: regnáló polgármester indul vagy új jelölt, a kerületben egységes-e a jobb és a baloldal, vannak-e belső konfliktusok, a kerülettel kapcsolatos politikai botrányok, egyéb meghatározó pártpolitikai események. A kerületeket ez alapján négy kategóriába soroltuk. A jobboldal/baloldal számára biztosan nyerhető kerületnek tartjuk azokat, ahol jellemzően a több ciklus óta regnáló jobboldali/baloldali polgármester indul újra, a tavaszi választásokon a Fidesz-KDNP/MSZP-DK- Együtt-PM nagy különbséggel győzött (illetve ahol a jelenlegi polgármestert és közgyűlési többséget adó pártok ellenzéke külön jelölteket állított). Jobboldal/Baloldal számára nyerhető billegő kategóriába soroltuk azokat a kerületeket, ahol valamelyik vagy több szempont nem teljesül, így például a tavaszi választásokon szoros eredmény született vagy a kerület ellenzéki pártjai kerültek többségbe, vagy pártpolitikai botrányok rontják az egyik oldal esélyeit. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével elemzői konszenzus kialakításával döntöttük a billegő kerületek esetében a győzelmi esélyek meghatározásánál. Megyei jogú városokat a fővárosi kerületeknél alkalmazott módszerrel soroltuk hasonló kategóriákba. 9

11 A megyei közgyűléseket két kategóriába soroltuk annak alapján, hogy abszolút Fidesz-KDNP többség vagy relatív Fidesz-KDNP többség várható. Az egyes megyék besorolásánál főként a évi országgyűlési és EP-választás adatait vettük figyelembe. Ahol a kormánypártok 46 százalékot meghaladó mértékben győztek, ott az abszolút többséget elérhetőnek láttuk a Fidesz-KDNP számára, ahol ennél rosszabb eredményt értek el, ott relatív kormánypárti többséget prognosztizáltunk. Azoknál a megyéknél, ahol a Jobbik ezeken a választásokon kiemelkedő eredményt ért el (megközelítette a baloldali pártok összesített eredményét vagy meghaladta azt) külön szempontként elemeztük a Jobbik esélyeit is. A tízezer fő feletti, de nem megyei jogú városok és a kistelepülések elemzésénél a választástörténeti adatokon túl egyéb tényezőket (jelöltek személye, pártpolitikai botrányok és jelöltek száma) csak azokon a településeken vizsgáltunk, ahol a évi tavaszi választásokon szoros eredmény született. Azoknál a településeknél, ahol a tavaszi választásokon a Jobbik jó eredményt ért el (megközelítette a baloldali pártok összesített eredményét vagy meghaladta azt) külön megvizsgáltuk a Jobbik esélyeit is. Az elemzésben, a baloldali pártok közötti erőviszonyok feltérképezésére az egyes szinteken felhasználtuk a Nézőpont Intézet által készített legutolsó negyedéves közvélemény-kutatások (július-augusztus-szeptember) összesített adatait is. ## 10