és Szabályozási Terv együttes alkalmazásával

Esztergom Város Önkormányzatának 55/2007. (IX.14.) ör. rendelete Esztergom-Kertváros, Palatinusz-tó területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom-Kertváros, Palatinusz-tó területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről a következő rendeletet alkotja. I. FEJEZET A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKAL- MAZÁSA 1. (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Esztergom-Kertváros, Palatinusz-tó területére, (továbbiakban: Palatinusz-tó), melynek területi határát északon a hulladéklerakó-telep, keleten a város közigazgatási határa, délen az Eperjesi utca, a Bocskai sor és Dorog közigazgatási határa, keleten pedig a Tópart utca jelenti. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt, építényményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni ( a továbbiakban együtt: építési munka ) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet ( a továbbiakban: OTÉK) és az e területre vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad. 2. (1) A rendelet 1. számú mellékletét az M=1:2000 méretarányú, a rendelet 2. számú mellékletét az M=1:4000 méretarányú Szabályozási Tervlapok képezik. (2) A 3. számú melléklet az építési övezetekhez tartozó táblázatokat tartalmazza. A Szabályozási Terv kötelező, nem kötelező és tájékoztató elemei 3. (1) A Szabályozási Terven szereplő kötelező érvényű jelölések tartalmi előírásait be kell tartani. A kötelező erejű elemek módosítása a tervek, illetve jelen rendelet módosításához kötöttek. (2) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni: a) az övezeti besorolást és az övezeti jellemzőket, illetve az övezetek határát; b) a szabályozási vonalakat; c) az elő-, oldal- és hátsókertekre adott minimális értékeket. (3) A Szabályozási Terv egyéb elemei irányadónak tekintendők. Az irányadó elemek további tervműveletek, a főépítész javaslata, vagy az illetékes Tervtanács véleményezése alapján pontosíthatóak vagy megváltoztathatók. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Területfelhasználás 4. 1

(1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) A beépítésre szánt terület felhasználási egységek övezeti jeleit és határvonalait az 1. számú melléklet, a beépítésre nem szánt területek lehatárolását és övezeteit a 2. számú melléklet ábrázolja. (3) A beépítésre szánt terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) kertvárosias lakóterületre, b) hétvégiházas üdülőterületre, c) különleges strand, d) különleges kemping, e) különleges szabadidőközpont, f) különleges vízisport és g) különleges horgászati területre tagozódik. (4) A beépítésre nem szánt terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) kertes mezőgazdasági területre, b) védett és védő erdőterületre, c) egészségügyi, szociális és turisztikai erdőterületre, d) közpark területre, e) vízgazdálkodási területre, valamint f) közmű és közlekedési területre tagozódik. (5) A tervezési területet határoló utak és a belső feltáró utak szabályozási vonalai egyúttal a terület kötelező jellegű tagolását is jelentik. Kötelező megtartani a közműlétesítmények (vezetékek) elhelyezését biztosító területeket. Beépítés 5. (1) Telkeket beépíteni az építési övezetekre vonatkozó szabályozási előírásoknak megfelelően lehet. (2) Az 5000 m²-t meghaladó terület beépítésére a konkrét program ismeretében, elvi építési engedélyt kell kérni. (3) A telek nagyságától függetlenül lakóépület 250 m 2 -nél, üdülőépület 120 m 2 -nél, nagyobb nem lehet. Az épületeket magastetővel kell kialakítani, a tető hajlásszöge max. 45º lehet. (4) Azokon a már beépített telkeken, ahol a kialakult beépítettség a megengedett értéknél nagyobb, ott további beépítést engedélyezni nem szabad. E telkek esetében, amennyiben az előírt zöldfelületi arány sem biztosított, a hiányzó zöldfelületet az Önkormányzat által kijelölt közterületen kell megvalósítani. (5) Telken belül épületet elhelyezni, a Szabályzatban meghatározott irányadó jelleggel kezelendő építési hely figyelembevételével lehet. (6) E rendeletben meghatározott építménymagasságot kötelező jelleggel meg kell tartani. Az épület alacsonyabb lehet, magasabb nem. (7) A tóparttal, illetve az ahhoz kapcsolódó közterületekkel határos telkek esetében és a kertes mezőgazdasági 150 mbf feletti területeken minden építészeti tervet látványtervvel együtt az illetékes Tervtanácshoz kell véleményezésre benyújtani. (8) a) A létesítmények gépjármű parkolását saját telken belül kell megoldani. b) Vendég, ügyfél gépkocsi parkolása a feltáró út leállósávjában megengedett. c) A parkolóhelyeket szilárd, lehetőleg vízáteresztő burkolattal kell ellátni. (9) A be nem épített és közlekedési célra nem használt beépítésre szánt területeken zöldterületet kell létesíteni. Ezek fenntartásáról, ápolásáról a telektulajdonos köteles gondoskodni. (10) A beépítésre szánt ingatlanok telekhatárait épített kerítéssel lehet lehatárolni. A kerítések mellett növénykerítés létesítendő. Tö- 2

mör kerítés, szögesdrót kerítés nem létesíthető. (11) A beépítésre nem szánt ingatlanok telekhatárait nem lehet épített kerítéssel lehatárolni. Csak növénykerítés létesíthető. (12) Az épületek elhelyezésénél általában 5 m előkert, 3 m oldalkert és 6 m hátsókert biztosítandó. Az ettől eltérő eseteket az övezeti előírás tartalmazza. (13) Nyeles telek kialakítása tilos. Terület-előkészítés, durva tereprendezés 6. (1) Durva tereprendezés nélkül alakíthatók ki a Szabályozási Terv azon területei, ahol a csapadékvíz-elvezetés a természetes lejtés miatt biztosított. (2) Csak durva tereprendezés után alakíthatók ki azok a területek vagy telkek, ahol a felszíni víz elvezetését a terep átformálásával kell kialakítani. (3) A durva tereprendezési munkák előtt a talajvédelmi hatóság engedélyének megszerzése után a termőtalajt leszedni, deponálni és kezelni, majd a tervezett zöldterületekre 20-40 cm vastagságban visszateríteni kell. (4) A telkek és a közlekedési utak minimális durva-terepszintjét a terület lejtési viszonyaihoz kell igazítani. III. FEJEZET A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVE- ZETEK ELŐÍRÁSAI Lakóterületek építési övezetei 7. (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint kertvárosias lakóterület (Lke). (2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a Szabályozási Terv 1. sz. melléklete tartalmazza. (3) A kertvárosias lakóterület (Lke) jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, legfeljebb kettő önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 13. és 32. -a szerinti épületek és építmények helyezhetők el. (4) A kertvárosias lakóterületen (Lke) az építési övezeti előírásoknak megfelelő kialakítású hétvégiházas üdülő is elhelyezhető. (5) A kertvárosias lakóterületen (Lke) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 3. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Üdülőterületek építési övezetei 8. (1) Az üdülőterület sajátos építési használata szerint hétvégiházas üdülőterület (Üh). (2) Az üdülőterületek építési övezetekre való tagolását a Szabályozási Terv 1. számú melléklete tartalmazza. (3) A hétvégiházas üdülőterület (Üh) jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, legfeljebb kettő önálló rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 23. -a szerinti épületek és építmények helyezhetők el. A területen lakóépületet elhelyezni nem lehet. (4) A hétvégiházas üdülőterület (Üh) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 3. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. 3

(5) Az övezetet érintő hulladéklerakótelep védőtávolságában üdülőépület nem helyezhető el. Településközpont vegyes építési övezetei 9. (1) A településközpont vegyes (Vt) építési övezetben a kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás létesítményei, valamint kulturális létesítmények helyezhetők el. (2) Az övezetben lakás csak tetőtérben, szolgálati lakás jelleggel helyezhető el. (3) A településközpont vegyes övezetében (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 3. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Különleges területek építési övezetei 10. (1) A különleges terület sajátos építési használata szerint lehet: a) különleges strand (Kst), b) különleges kemping (Kkt), c) különleges szabadidőközpont (Ksz), d) különleges vízisport (Kvs) és e) különleges horgászati terület (Kvs). (2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a Szabályozási Terv 1. számú melléklete tartalmazza. Különleges strand terület építési övezete 11. (1) A különleges strand terület (Kst) építési övezetén a strandolással, sportolással és az ahhoz kapcsolódó vendéglátással kapcsolatos épületek és építmények helyezhetők el, szállásférőhely kialakítása nélkül. (2) A különleges strand területen (Kst) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 3. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Különleges kemping terület építési övezete 12. (1) A különleges kemping terület (Kkt) építési övezetén a szabadidő eltöltésével, sportolással és az ahhoz kapcsolódó vendéglátással kapcsolatos épületek és építmények, valamint szállásférőhelyet biztosító épületek helyezhetők el. (2) A különleges kemping területen (Kke) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 3. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Különleges szabadidőközpont terület építési övezete 13. (1) A különleges szabadidőközpont terület (Ksz) építési övezetén a szabadidő eltöltésével és sportolással, és az ahhoz kapcsolódó vendéglátással kapcsolatos épületek és építmények helyezhetők el, szállásférőhely kialakítása nélkül (a hulladéklerakó telep védőtávolságának érvényességi idején belül). (2) A különleges szabadidő központ területen (Ksz) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 3. számú mellékletben beépítési jellemzőkkel lehet. Különleges vízisport terület építési övezetei 14. 4

(1) A különleges vízisport terület (Kvs) építési övezetein a szabadidő eltöltésével és sportolással, és az ahhoz kapcsolódó vendéglátással kapcsolatos épületek és építmények helyezhetők el, szállásférőhely kialakításával. (2) A különleges vízisport övezet területén (Kvs) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 3. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. (3) A Kvs1 különleges vízisport övezet a meglévő horgásztanyák övezete. Ezen a területen új épületegység akkor helyezhető el, ha a horgásztelken belül rendelkezésre áll 6 m széles partszakasz. Ezen úgy helyezhető el egy db max. 30 m 2 -es horgásztanya, hogy a 6 m széles partszakasz két oldalán 0,5-0,5 m széles szabad területet kell hagyni, és erre a belső homlokzatra nem nyílhat ablak, csak max. 2 db 0,25 m 2 -es szellőző. A horgásztelkek határán (mely egy tűzszakasznak számít) 2,0-2,0 m-es tényleges oldalkertet kell kialakítani. Az építménymagasság, mely egyben a maximális homlokzatmagassággal egyező, max. 4,0 m. Az épület max. 45 ο -os meredekségű, magastetős tetőidomú lehet. A tetőtér beépíthető, de a térdfal magassága max. 1m lehet. A horgásztanyákhoz kapcsolódóan 6 méterenkénti építési helyhez (épülethez) egy db 30 m 2 -es stég alakítható ki. (4) A Kvs2 különleges vízisport övezet a horgásztanyák ellátó övezete. Elsősorban közforgalmú egységek kialakítására szolgál. Ezen a területen új épületegység 3 m-es épületek közötti távolsággal helyezhető el telken belül úgy, hogy erre a belső homlokzatra nem nyílhat ablak, csak max. 2 db 0,25 m 2 -es szellőző. A telkek határán (mely egy tűzszakasznak számít) 2,0-2,0 m-es tényleges oldalkertet kell kialakítani. (5) A Kvs3 különleges vízisport övezetben magán- és közforgalmú létesítmények egyaránt elhelyezhetőek. (6) A különleges vízisport övezetekben Kvs különálló épületben garázs, műhely, nyári konyha, egyéb (kiegészítő) funkciójú épület nem helyezhetők el. Különleges horgász terület övezete 15. (1) A különleges horgász terület (Kvs) építési övezetén a horgászással és sportolással, valamint az ahhoz kapcsolódó vendéglátással kapcsolatos épületek és építmények helyezhetők el. Szállásférőhely a kesztölci (veszélyes) hulladéklerakó védőtávolságának érvényességi idején belül nem alakítható ki. (2) A különleges horgász területen (Kh) telket alakítani, illetve azt beépíteni az építési övezetre a 3. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. IV. FEJEZET A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZE- TEK ELŐÍRÁSAI Mezőgazdasági terület 16. (1) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő terület-felhasználási egységbe tartozik: kertes mezőgazdasági terület (Mke) (2) A mezőgazdasági területeken nagylétszámú állattartó telep nem létesíthető. Kertes mezőgazdasági terület 17. (1) Kertes mezőgazdasági területen (Mke) - amely a volt zártkertek mezőgazda- 5

sági területként megmaradó részeit foglalja magában - pince, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló) helyezhető el. Nem létesíthető állattartó építmény, továbbá lakóépület. Egy telken egy épület létesíthető. (2) A területen a) a 1500 m²-nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem szabad, b) a legalább 1500 m² területnagyságú szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott telken egy, max. 3,5 m építménymagasságú gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el max. 3 %-os beépítéssel. Az épület alapterülete 90 m²-nél nagyobb nem lehet. c) Az épületet a telek domborzat szerinti alsó harmadában ajánlott elhelyezni. d) Szántó, gyep, erdő művelési ágú telkek a kertes mezőgazdasági területen (Mke) nem építhetők be. (3) A kertes mezőgazdasági övezet területén (Mke) telket alakítani, illetve azt beépíteni a 3. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Vízgazdálkodási területek 18. (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos öszszefüggő területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik. (2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízisport, strandolás épületnek nem minősülő építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével. Zöldterületek övezetei 19. (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Kp), illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér. (2) A Kp jelű közpark területen az OTÉK 27. (4) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el, illetve a 27. (2), (3), (5) bekezdés előírásait kell alkalmazni. (3) A közpark területének legalább 60 %- át fás növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani. (4) Közpark létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertépítészeti terv vagy kertészeti szakvélemény alapján történhet. (5) Közpark területén és egyéb közterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha a) a fa egészségi állapota, b) a balesethárítás, c) a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik. Erdőterületek övezetei 20. (1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv alapján erdő terület-felhasználásra tervezett terület. (2) A tervezett erdők területén a mezőgazdasági művelés korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők. (3) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából a) védelmi (Ev) b) turisztikai (Eet) elsődleges rendeltetésű övezetekbe tartozik. 6

(4) Turisztikai rendeltetésű erdőövezet (Eet) a vízparti üdülő- és idegenforgalmi területekhez kapcsolódó erdőterület. Az övezet területén a rendeltetésének megfelelő építmények csak akkor alakíthatók ki, ha a terület ténylegesen erdő, és az illetékes erdészeti hatóság is egészségügyi-szociális turisztikai elsődleges rendeltetésbe sorolja az erdőt, és az építmények elhelyezéséhez hozzájárul. (5) Turisztikai rendeltetésű erdőterület (Eet) övezetében elhelyezhető: - az erdei sport és szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, - a természetvédelmi oktatást, kutatást, bemutatást szolgáló épület, - erdőhöz kapcsolódó, a turizmust szolgáló kereskedelmi szállásépület (kemping, turistaház, menedékház), - sátorozó hely (táborhely). (6) A turisztikai rendeltetésű erdőterület (Eet) övezet területén telket alakítani, illetve azt beépíteni a 3. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Közlekedési terület övezete 21. (1) A terület a közlekedési (gépjármű-, gyalog- és kerékpárutak, ezek csomópontjai, gépjármű várakozóhelyek), közműhálózatok és az ezeket elválasztó kísérő zöldfelületek elhelyezésére szolgál. (2) A közlekedési területek, közterületek. A meglévő és a tervezett közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk. (3) A terület úthálózata az alábbi útkategóriába tartozik: Helyi gyűjtőút: Kiszolgáló út: Tópart utca Eperjesi út Bocskai sor Kassai utca Temesvári utca Sátorkői utca (4) A közutak számára a Szabályozási Terven meghatározott minimális építési szélességek biztosítandók. (5) A szabályozási szélességen belül csak közlekedési létesítmények, utcabútorok (telefonfülke, buszváró), valamint a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető. Úttelken belül új épület nem építhető. (6) Telkes terület-felhasználás esetén a gépjárművek elhelyezését telken belül kell megoldani. Bármely területre új építéshatósági (terület-felhasználási, építési, használatbavételi) engedély csak a terület-felhasználási egység (telek) területén teljes körűen megoldott parkolás mellett adható. A megoldást helyszínrajzzal és számítással igazolni kell. A parkolóhelyek részben vagy egészben megválthatók a Városi Tervtanács véleményezése után, a város parkolás-szabályozási rendeletében előírtaknak megfelelően. (7) Az építési telken belüli, az OTÉK előírása szerint a funkciókhoz szükséges parkolóhely kialakításon felül, az utak burkolata mellett, hosszabb-rövidebb idejű megállás és várakozás számára is szükséges helyet biztosítani. (8) Amennyiben a közterület rendeltetéstől eltérő használata építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. (9) A közterületen engedélyezhető: a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése; b) árusítópavilon (mozgó árusítóhely) létesítése; c) közúti, közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek) építése; d) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) létesítése (pl. nyilvános WC); e) szobor, díszkút elhelyezése; f) távbeszélőfülke elhelyezése; g) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése, építőanyagtárolás. 7

(10) Üzemanyag-töltőállomás a területen nem létesíthető. (11) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások: a) A megengedett legnagyobb építménymagasság, árusító pavilon esetében: 3,5 m, legnagyobb alapterület: 30 m 2, az építményt tájba illő módon kell elhelyezni. A pavilon a gyalogosforgalmat nem zavarhatja, épület bejárata elé nem, építménytől legalább 1,20 méterre helyezhető el; b) A megállók várakozóhelyein csak áttört, illetve oldalain átlátszó anyagokból kialakított beállók alakíthatók ki. (12) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterülethasználat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját, a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza. (13) Az utak szabályozási szélességén belül a jelenleg meglévő épületeken építési tevékenység csak életveszély elhárítása és állagmegóvás céljából, kártalanítási igény kizárásával végezhető. (14) A kiépített járdák szegélyét az utcasarkokon süllyesztve kell kialakítani az akadálymentes közlekedés érdekében. (15) A közművezetékeket a földfelszín alatt kell vezetni. A földfelszín felett csak a közvilágítás oszlopai állhatnak a közterületen. Elektromos-, telefon-, kábel tv és egyéb informatikai hálózat csak földkábeles rendszerben építhető ki. (16) Egy egy útszakaszt egységes, környezetbarát, a csapadékvíz talajba szivárgását lehetővé tevő burkolattal kell ellátni. A parkolókat minden esetben fásítani kell. (17) Az építményekhez saját telken belül biztosítandó parkolóhelyeken kívül közparkoló területek a Tópart utca jobb oldalán az Eperjesi és Nyitrai utcák között az útra merőleges leállással, valamint a Tópart és a Kassai utcák csatlakozásának a tó felé eső oldalán, parkoló területen építendők. Az Eperjesi utca déli végén tervezett személygépjármű tároló közterületként és különleges parkoló magán területként is megvalósítható. V. FEJEZET KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI Közterületek szabályozására és kialakítására vonatkozó rendelkezések 22. (1) A Szabályozási Tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közterületet a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembevétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva kell kiszabályozni. (2) A meglévő légvezetékek földkábelre történő kiváltását el kell végezni a közterület átépítésekor. Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások 23. (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott, vagy közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területről az önkormányzat és a tulajdonos külön szerződést köt. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (2) A közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén, az övezetben meghatározott szintterületi mutató mértéke az egyes övezetekben külön meghatározottak szerint növelhető. (3) Közhasználat céljára átadott (gyalogosforgalmi) területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 8

(4) A közhasználat céljára átadott területekkel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság meghatározása tekintetében úgy kell megvalósítani - a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével, mintha azok közterülettel lennének határosak. Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető pavilonokra, vendéglátó teraszokra vonatkozóan 24. (1) A területen új közterületi pavilon nem létesíthető. (2) Vendéglátó terasz közterületi járdán csak akkor létesíthető, ha a visszamaradó járdaszélesség legalább 3,0 m. (3) Vegyes használatú utcában vendéglátó terasz csak akkor létesíthető, ha a közterület adott szakaszon való szélessége meghaladja: a) egyirányú utca esetén a 8,0 m-t; b) kétirányú utca esetén a 12 m-t. (4) Vendéglátóteraszok üvegezett, zárt módon nem alakíthatók ki, de az épület színezésével összhangban lévő reklámmentes vászonárnyékolókkal, ernyőkkel lefedhetők. Rendelkezések a közterületi hirdetőberendezésekre, hirdetésekre, reklámokra vonatkozóan 25. (1) Reklámhordozókat közterületen, illetőleg telken elhelyezni csak az egész területre e célból a városi tervtanács által is elfogadott reklámhordozókon szabad. (2) A köztárgyakon rendszeresített reklámcélú felület csak a) a tömegközlekedési eszközök megállóépítményeinek oldalán, a közterület tulajdonosa hozzájárulásával; b) a település-térképes információs táblák hátoldalán helyezhető el. (3) Nem helyezhető el reklámcélú felület a padokon, játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés egyéb tájékoztató tábláin, a közmű-műtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsőkön és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik. (4) A közterületek felett átfeszítve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok, valamint az időszakos ünnepi események hirdetményei helyezhetők el a hirdetett esemény időtartamára, illetve az azt megelőző 15 napos időtartamra. (5) Óriásplakát nem helyezhető el. Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhető köztárgyak és egyéb, építménynek nem minősülő tárgyak kialakítására 26. (1) Tömegközlekedési megállóhoz létesített fedett építmények környezetében, a szemétgyűjtőt a fedett építmény szerkezetével összeszerelten, anyaghasználatával összhangban kell elhelyezni. (2) A közvilágítási oszlopok a köztereken, közparkokban azonos kivitelűek legyenek, és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához. (3) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, kőbaba stb. köztereken, közparkokban egységes kivitelű legyen. (4) Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz hozzátartozó közterületi kitelepülés csak a külön jogszabályban meghatározottak betartása mellett megengedett. (5) Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetőleg az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületről el kell távolítani. 9

Egyéb termékek bemutatása és árusítása a közterületen, illetőleg az azzal szomszédos 10 m-es teleksávban nem engedhető meg. Önálló bankjegy automata, árusító automata a parkoló- és jegyárusító automaták kivételével - közterületen nem helyezhető el. (6) Új közterület kiépítésénél, biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok egységes megjelenését, forma- és színvilágát tekintve. A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések kialakítása és stílusa illeszkedjék a közterületek kialakításához és a mellettük lévő épületek jellegéhez. Mobil- és vásári árusítóhelyekre, valamint egyéb közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó rendelkezések 27. (1) Vásári árusítóhelyeket a területen kihelyezni, csak az e célból külön meghatározott időszakokban szabad a közterület tulajdonosának engedélyével. (2) A vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 3 m² alapterületűek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni. (3) Mobil árusítóhelyek a terület gyalogosfelületein elhelyezhetők, melyeket minden nap az árusítás befejeztével az adott területről el kell távolítani. VI. FEJEZET INFRASTRUKTÚRÁT ÉRINTŐ SZABÁLYOK, KÖZMŰELLÁTÁS, HÁLÓZATOK ÉS ÉPÍTMÉNYEK 28. A beépítés külső közmű feltételei (1) A beépített és a beépítésre szánt területeken is az építés engedélyezésének a feltétele az új épület övezeti előírás szerinti közművesítettségi szintjének a biztosítása. (2) Meglevő és az új beépítésre szánt kertvárosias lakóterületeken az építés feltétele a teljes közműellátás biztosítása. (3) A meglevő és az új beépítésre szánt üdülőterületek beépítésének feltétele a teljes közműellátás biztosítása. A szennyvízcsatorna hálózat építésével egyidejűleg, illetve azt követően kell a közüzemi vízvezeték hálózatot megépíteni. (4) Az építés engedélyezésének a feltétele a beépítésre kerülő területeken a terep rendezésének a megtervezése és a felszíni vizek zavarmentes levezetésének a megoldása. (5) A föld alatti és a föld feletti közművezeték és építmény csak összehangolt, egységes közmű, közlekedési és kertészeti tervek szerint engedélyezhető, melyeknek elő kell segíteni az igényes környezet kialakítást. (6) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közterületen történő vezetés megoldásának a hiányában idegen magántelken átvezető bekötővezetékek számára szolgalmi jogot kell biztosítani. Általános előírások 29. (1) A közművek előírások szerinti védőtávolságán belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltetők hozzájárulásával engedélyezhető. (2) A közműhálózatok és építményeik, valamint azok ágazati előírások szerinti védőterületei számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közmű és védőterületének a helyigényét szolgalmi jogi be- 10

jegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. (3) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel, illetve mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével, az ágazati előírások figyelembe vételével lehet megoldani. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. (4) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, illetve a meglévő fák védelmét biztosítani kell. (5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (6) Útépítésnél és útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani. (7) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek és a közműépítmények védelméről gondoskodni kell. (8) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és dobozok helyét, színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell szerelni. Vízellátás 30. (1) Új vízellátó hálózatok kiépítését tervezett beépítésre szánt területen csak akkor szabad engedélyezni, ha a szennyvíz-elvezető hálózat már kiépült, illetve egyidejűleg az is kiépíthető. (2) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték hálózatra csak föld feletti tűzcsapok szerelhetők fel. (3) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvízszükséglet mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvízellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének a bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani a vonatkozó jogszabályok alapján. (4) A külterületen beépítésre szánt és beépítésre nem szánt részeken építés, vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha az egészséges ivóvízellátás biztosítható. Szennyvízelvezetés és -tisztítás 31. (1) A szennyvizekkel a környezetet szenynyezni nem szabad, ezért nyílt árkokba, egyéb időszakos vagy állandó vízfolyásba és a csapadékvíz elvezető hálózatba, valamint felhagyott kutakba szennyvizek bevezetése tilos. (2) A területen a szikkasztás nem engedhető meg. (3) Az ingatlanokról kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés jogszabályban meghatározott fel- 11

tételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel a megengedett szennyezettség mértékéig elő kell tisztítani. (4) Külterületi beépítésre nem szánt területeken, ahol a telkek gazdaságosan nem csatornázhatók, a szennyvízkezelés módját talajmechanikai szakvélemény meghatározása és a hatóságok által engedélyezett feltételek (zárt gyűjtőtároló, illetve szennyvíz előkezelés és tisztítás, vagy szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása) alapján kell megoldani. Felszíni vízelvezetés 32. (1) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer kiépítésére építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető az útkezelői hozzájárulás figyelembevételével a befogadóba. (2) Az építés engedélyezésének a feltétele a fejlesztési területeken a terep rendezésének a megtervezése és a felszíni vizek zavarmentes levezetésének a megoldása, az egységes közmű, közlekedési és kertészeti tervekkel összehangoltan. (3) A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított esővíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni. (4) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. (5) A zárt csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig az útburkolatok szegélye menti, illetve a középső vápa menti csapadékvízelvezetés is elfogadható, ha a felszíni vizek a befogadóig biztonságosan, károkozás nélkül elvezethetők. Csapadékvízgyűjtő ciszterna hidraulikai méretezés alapján, mint vízbefogadó elfogadható. Csapadékvíz- szivárgó csak biztonságos mérnökgeológiai adottságok és a megfelelő hidrogeológiai viszonyok mellett alkalmazható. A csapadékvizek biztonságos elvezetését az építési engedélyezési tervdokumentációban közműnyilatkozattal megerősített módon igazolni kell (6) A Palatinusz-tó partján 3-3 m beépítés mentes sávot kell biztosítani. Ettől eltérni csak a kezelő egyedi hozzájárulása esetén szabad. Villamosenergia-ellátás 33. (1) Városkép-védelmi szempontból az újonnan kiépítendő villamosenergia közép-, kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat a belterületen földkábelbe kell fektetni (2) A meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, kivéve, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető gazdaságossági számításokkal vagy műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja. (3) A tervezett transzformátor helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. (4) Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. Földgázellátás 34. A középnyomású földgázellátású területeken, az ingatlanokon kell az egyedi nyomásszabályozókat elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán föld felett, illetve föld- 12

be süllyesztett megoldással, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők. Elektronikus hírközlés 35. (1) Városképvédelem szempontból új hírközlési és a kábel TV hálózatok csak földkábelben vezethetők. (2) A rekonstrukcióra kerülő, átépítést igénylő hálózatszakaszok földkábelre történő kiváltását kell előirányozni, kivéve, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja. (3) Új rádiótelefon bázisállomás, antennatorony a Palatinusz-tó exponált környezetén kívül helyezhető el, a telepítése csak városképi hatásvizsgálat és az illetékes tervtanács állásfoglalása alapján engedélyezhető. VII. FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK Zöldterületek 36. (1) Az 500 m²-t meghaladó építési telkek utcai telekhatára mentén fa- vagy cserjesort kell telepíteni. (2) Az építési telken belüli zöldfelület és védőerdősáv kialakításához irányadó növényfedettségi mutató: 110 db lombos fa, 25 db cserje zöldterületi hektáronként. (3) Minden 4 db gépkocsi parkolóhelyhez 1 db környezettűrő lombos fa telepítendő. Környezetvédelem 37. Levegőtisztaság-védelem (1) A területre levegőszennyező vagy bűzkeltő létesítmény nem telepíthető. A telkekre telepítendő berendezések és tevékenységek légszennyezőanyag kibocsátásainak különkülön meg kell felelnie a szabványnak. A területen az összes légszennyező-anyag kibocsátás nem eredményezheti a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet városi területre vonatkozó, kategória emissziós határértékeinek túllépését. (2) A terület határvonala és a belső közutak mentén középmagas zöldsávot kell kialakítani, a be nem épített, és a nem burkolt területrészeket zöldterületként kell kialakítani és fenntartani. (3) Az épületeket korszerű, csökkentett légszennyezőanyag kibocsátású fűtési berendezésekkel kell ellátni, melyekre minden esetben tervezési határértéket kell kérni az illetékes környezetvédelmi hatóságtól. (4) Nyílt-téri égetést, festékszórást alkalmazó vagy porkeltést okozó technológia telepítése nem megengedhető. (5) A telkeken nyílt felületű anyag- vagy maradékanyag depóniák nem létesíthetők. Vízvédelem 38. (1) A telkeken víztakarékos és víz újra használatot alkalmazó tevékenységek betelepítésére kell törekedni. (2) A területen olyan létesítmény, amelynek védőterület biztosítása szükséges, nem létesíthető. (3) A területen elválasztó rendszerű szennyvíz- és csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése szükséges. 13

(4) A területen csapadékvizet elvezetni csak az OTÉK 47. (8)-(10) bekezdéseiben foglaltak alapján lehet. (5) A telkeken biztosítani kell a kibocsátott szennyvíz ellenőrzési pontjait. A közcsatornába bocsátott szennyvíz feleljen meg a jogszabályi előírásoknak. Föld- és talajvédelem 39. (1) A gazdasági terület kialakítása, a mezőgazdaságilag művelhető területek művelési ágból való kivonása a hatályos jogszabályok szerint történhet. (2) A gazdasági területek működéséből szennyező anyag nem kerülhet a művelt területekre. Szennyezett csapadékvíz rávezetése és hulladék elhelyezése tilos. (3) A termőtalaj védelme érdekében minden építési tevékenység megkezdése előtt a hatályban lévő jogszabályokban előírt szakvéleményeket be kell kérni. (4) A gazdasági területen csak talajt nem szennyező technológia telepíthető, az építési és technológiai megoldásokkal (saválló, vízzáró burkolat stb.) a rendkívüli szennyeződés lehetőségét is ki kell zárni. Veszélyesanyag- és hulladék-gazdálkodás 40. (1) A telkeken tárolt, felhasznált veszélyes anyagok kezelését, a telepen lévő vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkező egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok gyűjtésének, kezelésének módját, a hatályban lévő jogszabályok szerint kell végezni. (2) A keletkezett kommunális hulladékot a hatályos jogszabályok szerint kell kezelni. Zaj- és rezgésvédelem 41. (1) Zaj elleni védelmi zónák - érzékeny zóna (közpark, szabadidős területek) a megengedett egyenértékű Ahangnyomás szint, LAeqdB: nappal: 06-22 óra között 45 db éjjel: 22-06 óra között 35 db - átlagos érzékenységi zónák ( Lke, jelű területek) a megengedett egyenértékű Ahangnyomás szint LAeqdB: nappal: 06-22 óra között 50 db éjjel: 22-06 óra között 40 db (2) Az egyes telkeken folytatott tevékenységekhez kapcsolódó, zajhatással és/vagy rezgéssel járó speciális technológiai berendezések telepítése csak az egészségügyi és környezetvédelmi szakhatóságok állásfoglalása vagy engedélye alapján lehetséges. Védelem a környezeti károk ellen 42. (1) Telkeken elhelyezett építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékű, káros hatást. (2) Telkek tulajdon- vagy funkcióváltásakor levegő-, víz és zajkibocsátási határérték megállapítására a környezet védelmének szabályait kell figyelembe venni. Ha a megvalósulás, használat- vagy funkcióváltás során az előírt határérték-túllépés bekövetkezik, a környezetszennyező tevékenység a szennyezés nagyságának függvényében bírságolható, korlátozható vagy megszüntethető. VIII. FEJEZET 14

TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM Régészeti örökség szabályozása 43. (1) A tervezési területen nincs ismert régészeti lelőhely. (2) Nem ismert régészeti jelenség vagy lelőhely előkerülése esetében a hatályos jogszabályok alapján kell eljárni. Építészeti értékvédelem 44. (1) Az építészeti értékvédelem kiterjed: - országos műemléki védettségre, - helyi védettségre. (2) Az országos műemléki védettség megállapítására vagy visszavonására a mindenkori hatályos jogszabályok előírásai szerint kell eljárni. (3) Országos védelemben a tervezési területen jelenleg nincs védett emlék. (4) A helyi védelem megállapítására vagy visszavonására az önkormányzat képviselőtestülete rendeletben dönt. (5) A tervezési területen nincs védett vagy védelemre javasolható helyi építészeti érték. Zöldfelületi értékvédelem 45. (1) A közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya lehetőség szerint maximálisan védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén. (2) Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentőségű esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetők. IX. FEJEZET INTÉZKEDÉSI ELŐÍRÁSOK 46. A belterületi határ módosítását a jelen Szabályozási Terv tartalmazza. A szabályozási tervlapokon jelölt területeket beépítésre szánt területekké kell nyilvánítani. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 47. Elővásárlási jog megállapítása (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény ( a továbbiakban: Étv.) 8. (1) és (2) bekezdésében foglalt elvek érvényesítése, valamint jelen rendeletben meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében az Étv. 25. (1) bekezdése értelmében Esztergom Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg: - közparkok kialakítása, Zkp területek, - a tó körüljárhatóságának biztosítása érdekében, különleges vízisport Kvs területek. (2) Az Önkormányzat az elővásárlási joga megállapításának hatáskörét a Városfejlesztési Bizottságra ruházza át, amely az elővásárlási jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint egyéni határozattal állapítja meg. 15

(3) A határozat jogerőre emelkedését követően az Önkormányzat kérelmezi az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését, illetve az okok megváltozása, megszűnése esetén intézkedik annak törléséről. (4) Az elővásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa köteles eladási szándéka esetén az Önkormányzathoz intézett nyilatkozatában a szerződésben foglalt Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti lényeges tartalmi elemeket közölni. (5) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képviselője az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkeresésétől számított 60 napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti. (1) Ez a rendelet 2007. szeptember 15-én lép hatályba. Esztergom, 2007. augusztus 30. Meggyes Tamás polgármester Dr. Marosi György jegyző A rendeletet 2007. szeptember 14. napján kihirdettem: Dr. Marosi György jegyző Út- és közművesítési hozzájárulás 48. (1) Út- és közművesítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azt az ingatlantulajdonost, akiknek ingatlanát érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. (2) Az út- és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza. Kisajátítandó területek 49. A Palatinusz-tó partmenti sávja kisajátításra szánt terület a határoló közlekedési területekig a körbejárhatóság és a közhasználat biztosítása érdekében. X. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 50. 16

Esztergom Város Önkormányzatának 55/2007. (IX.14.) ör. rendelete Esztergom-Kertváros, Palatinusz-tó területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 1. számú melléklet SZABÁLYOZÁSI TERVLAP M=1:2000

Esztergom Város Önkormányzatának 55/2007. (IX.14.) ör. rendelete Esztergom-Kertváros, Palatinusz-tó területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 2. számú melléklet SZABÁLYOZÁSI TERVLAP M=1:4000

Esztergom Város Önkormányzatának 55/2007.(IX.14.) ör. rendelete Esztergom-Kertváros, Palatinusz-tó területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 3. számú melléklet Építési övezet jele Lke-O/30/4,5/900 Beépítési mód Oldalhatáron álló Beépítettség (%) max. 30 Építménymagasság (m) max. 4,5 Legnagyobb homlokzatmagasság Max. 5,5 Kialakítható telekterület (m 2 ) min. 900 Kialakítható telekszélesség (m) min. 16 Zöldfelület (%) min. 50 Közművesítettség Teljes* *A teljes közmű kiépítéséig részleges közművesítettség is elfogadható. Építési övezet jele Üh-Sz/15/4,0/1000 Beépítési mód Szabadon álló Beépítettség (%) max. 15 Építménymagasság (m) max. 4,0 Legnagyobb homlokzatmagasság Max. 5,0 Kialakítható telekterület (m 2 ) min. 1000 Kialakítható telekszélesség (m) min. 18 Zöldfelület (%) min. 60 Közművesítettség Teljes

Építési övezet jele Vt-Sz/20/4,0/2500 Beépítési mód Szabadon álló Beépítettség (%) max. 20 Építménymagasság (m) max. 4,0 Legnagyobb homlokzatmagasság Max. 5,0 Kialakítható telekterület (m 2 ) min. 2500 Beépíthető telekterület (m 2 ) Min 2500 Kialakítható telekszélesség (m) min. 30 Beépíthető telek szélessége (m) min. 30 Zöldfelület (%) min. 50 Közművesítettség Teljes Építési övezet jele Kst-Sz/10/4,0/5000 Beépítési mód Szabadon álló Beépítettség (%) max. 10 Építménymagasság (m) max. 4,0 Legnagyobb homlokzatmagasság Max. 5,0 Kialakítható telekterület (m 2 ) min. 5000 Beépíthető telekterület (m 2 ) kialakult Kialakítható telekszélesség (m) min. 50 Beépíthető telek szélessége (m) kialakult Zöldfelület (%) min. 80 Közművesítettség Teljes Építési övezet jele Kke-Sz/20/4,0/5000 Beépítési mód Szabadon álló Beépítettség (%) max. 20 Építménymagasság (m) max. 4,0 Legnagyobb homlokzatmagasság Max. 5,0 Kialakítható telekterület (m 2 ) min. 5000 Beépíthető telekterület (m 2 ) Min 3000 Kialakítható telekszélesség (m) min. 30 Beépíthető telek szélessége (m) kialakult Zöldfelület (%) min. 70 Közművesítettség Teljes

Építési övezet jele Ksz-Sz/10/4,0/5000 Beépítési mód Szabadon álló Beépítettség (%) max. 10 Építménymagasság (m) max. 4,0 Legnagyobb homlokzatmagasság Max. 5,0 Kialakítható telekterület (m 2 ) min. 5000 Beépíthető telekterület (m 2 ) min. 3000 Kialakítható telekszélesség (m) min. 100 Beépíthető telek szélessége (m) kialakult Zöldfelület (%) min. 70 Közművesítettség Teljes Építési övezet jele Kvs1-Cs/K/4,0/K Kvs2-Cs/20/4,0/200 Kvs3- Sz/20/4,0/800 Beépítési mód Csoportos Csoportos Szabadon álló Beépítettség (%) max. 30m 2 /egység max. 20 max. 20 Építménymagasság (m) max. 4,0 max. 4,0 max. 4,0 Legnagyobb homlokzatmagasság Max. 4,0 Max. 5,0 Max. 5,0 Kialakítható telekterület (m 2 ) - min. 200 min. 800 Beépíthető telekterület (m 2 ) - min. 150 min. 400 Kialakítható telekszélesség (m) - min. 12 min. 16 Beépíthető telek szélessége (m) Minimum 6m kialakult kialakult Zöldfelület (%) - min. 60 min. 60 Közművesítettség Teljes Teljes Teljes Építési övezet jele Kh-Sz/10/4,0/5000 Beépítési mód Szabadon álló Beépítettség (%) max. 10 (szárazulatra számitva) Építménymagasság (m) max. 4,0 Legnagyobb homlokzatmagasság Max. 5,0 Kialakítható telekterület (m 2 ) min. 5 ha (vízfelülettel együtt) Beépíthető telekterület (m 2 ) kialakult Kialakítható telekszélesség (m) min. 100 Beépíthető telek szélessége (m) kialakult Zöldfelület (%) min. 80 (szárazulatra számítva) Közművesítettség Teljes* * A teljes közmű kiépítéséig részleges közművesítettség is elfogadható.

Övezet jele Mke Beépítési mód Szabadon álló Beépítettség (%) max. 3% Építménymagasság (m) max. 4,0 Legnagyobb homlokzatmagasság Max. 5,0 Kialakítható telekterület (m 2 ) min. 700 m2 Beépíthető telekterület (m 2 ) 1500 m2 Kialakítható telekszélesség (m) min. 20m Beépíthető telek szélessége (m) 14 m Művelési ágbantartott terület (%) min. 80 % Övezet jele Eet Beépítési mód Szabadon álló Beépítettség (%) max. 1,0% Építménymagasság (m) max. 4,5 m Legnagyobb homlokzatmagasság - Kialakítható telekterület (m 2 ) - Beépíthető telekterület (m 2 ) min10 ha (100 000 m²) Kialakítható telekszélesség (m) - Beépíthető telek szélessége (m) - Művelési ágbantartott terület (%) - Közművesítettség részleges