} Híradástechnika I. 4.ea Dr.Varga Péter János
A jelátvitel fizikai közegei 2
A jelátvitel fizikai közegei 3
Vezeték nélküli átvitel 4
Vezeték nélküli adatátvitel IEEE 802.11 5
WLAN frekvenciasávok Rendszerint állami és nemzetközi szabályozás Mikrohullám ISM Industrial, Scientific and Medical 2.4 GHz (λ 12 cm) engedély általában nem szükséges sok zavaró jel DECT, mikrohullámú sütő, játékok, stb. 6
WLAN frekvenciasávok U-NII Unlicensed National Information Infrastructure 5 GHz (λ 6 cm) kevés zavaró jel 7
WLAN frekvenciasávok 8
Egy tipikus rádiós hálózat 9
A WLAN hálózatok csoportosítása Működésük szerint Az ad-hoc mód Az infrastruktúra mód 10
A WLAN hálózatok csoportosítása Kiépítés szerint SOHO Enterprise 11
A WLAN hálózatok csoportosítása 12
A WLAN hálózatok csoportosítása Antennák szerint Kör sugárzó Szegmens sugárzó Iránysugárzó 13
A WLAN hálózatok csoportosítása Védelem szerint Nyilvános WLAN Jól védett WLAN Prompt WLAN 14
Antennák 15
Antennák kicsitől a nagyig WLAN antenna Arecibo Telescope 16
Mi az antenna Az antenna elektromágneses hullámok egy tartományának, a rádióhullámoknak a sugárzására vagy vételére alkalmas elektrotechnikai eszköze. Elvileg bármelyik antenna lehet adó vagy vevő.
Adó és vevő Adó: adatot, hangot, képet átalakítja elektromos jellé és ezekkel változtatják az összeköttetést létesítő hullám jellemzőit, amplitúdóját, frekvenciáját, fázisát. Vevő: jeleket leválasztják a rádióhullámról felerősítik és visszaalakítják az eredeti jellé, adattá, hanggá, képpé.
Pont-pont antennák 19
Elektromágneses hullámok VLF- Very Low Frequency VHF Very High Frequency LF Low Frequency UHF Ultra High Frequency MF- Medium Frequency SHF Super High Frequency HF High Frequency EHF Extra High Frequency
21
23
Az elektromágneses hullámok terjedése Az elektromágneses hullámok terjedésében jelentős szerepe van a föld légkörének, az atmoszférának. Az atmoszféra mintegy 2.000-3.000 km magasságig terjed, nitrogénből, oxigénből, szén-dioxidból és vízgőzből áll. Három fő részére szokás osztani: troposzféra, sztratoszféra, ionoszféra.
Rádióhullám terjedés a mikrohullámú sugarak levegőben közel egyenesen haladnak a pontszerű sugárzó jele fokozatosan gyengül az adótól távolodva, a távolsággal négyzetes arányban iránya megváltozik különböző tereptárgyak miatt visszaverődés (reflexió): λ-nál jóval nagyobb felület visszaverheti a hullámot elhajlás (diffrakció): λ-hoz hasonló nagyságú élek mögé bekanyarodik a hullám törés (refrakció): közeghatárokon a terjedés iránya megváltozik, ha a két közegben más a terjedési sebesség
Rádióhullám terjedés elnyelődés (abszorpció) néhány km adó-vevő távolság felett a Föld görbülete is jelentős (9,7 km felett) D 0 optikai látóhatár r 0 földsugár D0 2r0 h
Fresnel zóna ellipszoid, fókuszai az antennák Fresnel zóna rmax = 0.5 * ( λ * D) 0.6 * rmax maximális sugarú üres ellipszoid szükséges a jó mikrohullámú átvitelhez AC
28
Antenna jellemzők izotropikus antenna: hipotetikus ideális gömbsugárzó karakterisztika: sugárzás, érzékenység irányonként más irányított vagy omni nyereség: adott irányba sugárzott teljesítmény (vagy vételi érzékenység) aránya az izotropikus antennához képest dbi: nyereség db-ben az izotropikus antennához képest dbd: nyereség db-ben a dipólus antennához képest (0 dbd = 2.14 dbi)
Antenna jellemzők polarizáció: az elektromos tér rezgésének módja lineáris függőleges vagy vízszintes síkban elliptikus, cirkuláris az adó és a vevő polarizációjának egyeznie kell
Antenna jellemzők
Antenna karakterisztika a valós antennák sugárzása/érzékenysége irányonként változik, ezt írja le az antenna karakterisztika oldalnézet / függőleges minta felülnézet / vízszintes minta
Antenna típusok Omni Dipólus co-linear
Antenna típusok Irányított Panel, patch Helix Yagi Parabola
Antenna típusok Panel, patch Helix
Antenna típusok Yagi Parabola
WLAN hőtérkép
WLAN hőtérkép
DIY antennák
Reflektor
Cantenna
Rekordok 124 mile 201 km
Hazai mérések 21 kilométeres távot 54 Mbps 43
Földkábelezés + 44
Helyi hálózat 45
Szolgáltatók a föld alatt 46
Alépítmények Generációi: Betoncsöves Műanyagcsöves 47
Betoncsöves alépítmény 48
PVC csőrendszerek 49
Polietilén csőrendszer 50
Földmunka és csövek fektetése 51
Alépítmény 52
Alépítmény-hálózat csöveinek többszörös kihasználása 100 mm belső átmérőjű csövek alkotják, Kábel átmérője nem lehet nagyobb mint a cső átmérőjének 80%, átmérő különbség >10mm. 53
Szoros és laza köpeny 54
Pászmás kábelszerkezet 55
Fényvezető szalagkábel 56
100 és 1000 eres fényvezető kábel 57
Kábelhálózat helyigénye 58
Megszakító létesítmények 59
Minicső választék 60
Minikábel, minicső 61
Nyomvonalvezetés külterületen 62
Optikai földkábelek behúzása A kábelbehúzás többféleképpen is megvalósítható a már előre lefektetett alépítménybe: kézi, vagy csörlős behúzással átfúvatásos módszerrel beúsztatásos módszerrel 63
Kábel kézi fektetés 64
Kézi módszer 65
Csörlős kábelfektetés 66
Kézi, illetve csörlős behúzás 67
Kézi lefektetés (Csörlős behúzás) Legnagyobb egyben behúzható hossz: 150-200 méter. Napi teljesítmény kb. 2000 méter. Viszonylag lassú A védőcső megbontása, illetve helyreállítása miatt egyéb járulékos költségek is felmerülnek A kábelre nagyjából 60 Kg tömeg által kifejtett mechanikai erő hat. Ebből kifolyólag és a lehetséges feszülések miatt a kábelek mechanikai sérülései nem zárhatóak ki. 68
Kézi, illetve csörlős behúzás 69
Húzóerőmérő 70
Átfúvatásos módszer 71
Kábel befúvó szerkezet 72
73
Beúsztatásos módszer 74
Kábelvédő cső 75
Optikai kábel telepítése 76
Kábelvédő cső 77
Cső szerelvények 78
Fektetési módok 79
Erőgépre épített vakond-eke 80
Vakond-ekés módszer 81
A vakond-ekés módszer jellemzői Előnyei: nem szükséges alépítmény a gép kb. 10 km/nap teljesítményű gyors Hátrányai: köves-sziklás talajban nem alkalmazható nehezebben javítható (nem lehet tartalékból után húzni) 82
83
Telepítés burkolatbontás nélkül 84
Vízszintes talajfúró 85
Eszközök Föld alatti hálózatkiépítésnél: kábelbehúzó eszközök csörlők (elektromos) szivattyúk kompresszorok - egyéb (pl. pneumatikus berendezések) 86
Nyomvonal jelölő, kereső 87
Nyomvonal jelölő, kereső 88
Irható marker 89
Utcai mikrokábel 90
91
Csatorna kábel 92
Speciális helyeken 93
94
95
Forrás Antók Péter: Fényvezető hálózat Fényvezető hálózati kábelek Antók Péter: Szélessávú optikai hálózatok tervezése Antók Péter: Fényvezető hálózat Fényvezető hálózati szerelvények Antók Péter: Fényvezető hálózat Fényvezető hálózati anyagok Nagy Szilvia: Optikai szálak Vigh Sándor: Fénytávközlési alapismeretek 96