Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10.
Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató: Szemes Mária Tájékoztatási osztályvezető: Berta Györgyné Készítette: Baunok László Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Veszprémi Igazgatósága engedélyével történhet! A KSH Veszprémi Igazgatósága kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: Veszprém, Radnóti tér 2. Telefon: 88/620-200, Telefax: 88/420-806 KSH az interneten: www.ksh.hu 2
A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN* Magyarország folyó beszerzési áron mért bruttó hazai terméke (GDP) 2005-ben 22 055 milliárd forint volt. Tovább erősödött a közép-magyarországi régió, GDP-hez való hozzájárulása elérte a 46,1%-ot, ami a 2004. évihez viszonyítva közel 1,8 százalékpont növekedést eredményezett. A másik két országrész hozzájárulása közel azonos képet mutatott. Kelet-Magyarországon a GDP 27,0%-át, a Dunántúlon 26,9%-át hozták létre. Mindkét terület súlya egyaránt 0,9 százalékponttal csökkent az előző évihez képest. Közép-Dunántúl az országos GDP 10,3%-át adta, amivel a 2. helyre jött fel a régiók rangsorában. A régiós GDP-hez Közép-Dunántúl három megyéje közül Fejér megye hozzájárulása a legnagyobb (39,3%). Ugyanakkor évről évre a legdinamikusabban Komárom-Esztergom fejlődik. 2005-ben régión belüli részaránya 34,5%-ot ért el, szemben Veszprém megyével, ahol továbbra is a legalacsonyabb a hozzájárulás mértéke (26,2%). Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék 2005-ben országosan 2 millió 186 ezer forint volt, 136 ezer forinttal több, mint előző évben. A területi fejlettség rangsorában továbbra is első helyen áll a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarország (3 568 ezer forinttal), amit Nyugat-Dunántúl (2 169 ezer forinttal), és harmadik helyen Közép-Dunántúl (2 055 ezer forinttal) követ. Az országos átlag felett csak a központi régió teljesített. Közte és a legelmaradottabb észak-alföldi régió fajlagos mutatója között 2,56-szoros volt a különbség. A főváros és a megyék adatait az országos átlaghoz viszonyítva tapasztalhatjuk, hogy azt Budapest mellett csak Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye haladta meg. Fejér megye 4,4, Veszprém megye 25,3 százalékponttal alatta maradt. A Közép-Dunántúl három megyéje együttesen 6,0 százalékponttal kisebb teljesítményt mutatott az országos átlagnál. Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában 1994-2005 százalék 130,0 120,0 110,0 100,0 90,0 80,0 70,0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl * Forrás: Magyarország nemzeti számlái 2004-2005 3
A közép-dunántúli régió megyéi közül Fejér megye 1994-2002 között az egy főre jutó GDP alapján végig a 2-4. helyen állt az országos listán. 2003-ban már csak az ötödik, majd 2005-ben ismét a 4. helyre került a megyék rangsorában. Komárom-Esztergom megye az átlagosnál nagyobb mértékű gazdasági fejlődésnek köszönhetően, az 1994. évi 10. helyről 2001-ben az országos 5. helyre került. Két év múlva Fejér megyét is megelőzve két helyet javítva pozícióján, már a 3. helyen állt, 2005-ben pedig már csak a főváros mutatott nála jobb teljesítményt. Veszprém megye 1994-ben még a 11., majd az ezt követő években rendre a 9. helyen tartózkodott a megyei listán. Kiugró év volt 2000., amikor az addigi legjobb teljesítményével a 6. helyre zárkózott fel. Ezután évről évre a 8., majd az utolsó két évet ismét a 9. helyen zárva, visszakerült a középmezőnybe. A közép-dunántúli régió megyéinek mindegyikében évek óta jóval magasabb a bruttó hazai termék előállításában meghatározó súlyt képviselő ipar részaránya az országos átlagnál, ami elsősorban a gépipari multinacionális cégek jelenlétének köszönhető. Emiatt viszont alacsonyabb a szolgáltató ágazatok részesedése. A főbb gazdasági ágak közül az ipar régiós hozzájárulása 0,6 százalékponttal nőtt, a szolgáltató ágazatoké ugyanekkora mértékben csökkent az előző évhez képest. A mezőgazdaság 0,1 százalékponttal teljesített többet, míg az építőipar ugyanennyivel kevesebbet. Az országos átlagot meghaladó kiugró GDP részarány nemcsak az iparra volt jellemző. Veszprém megyének a térség természeti adottságainak köszönhetően jelentős az idegenforgalma, ennélfogva a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban előállított GDP részaránya is jóval magasabb (2,7%), mint országosan (1,6%) vagy a másik két megyében (1,0%). A bruttó hozzáadott érték megoszlása gazdasági ágak szerint, 2005 Megye, régió Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások Ágazatok összesen (alapáron) Fejér 5,7 40,4 4,8 49,1 100,0 Komárom- Esztergom 3,6 55,1 4,1 37,2 100,0 Veszprém 5,1 28,7 5,8 60,4 100,0 Közép-Dunántúl 4,8 42,4 4,8 48,0 100,0 ORSZÁGOSAN 4,3 25,3 4,9 65,5 100,0 2005-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson 14 685 PPS volt, ami az EU tagországok átlagos fejlettségi szintjének 65,1%-a. Közép-Magyarország 2004- ben 1%-kal, 2005-ben már 6,3%-kal meghaladta az EU 27-ek átlagát. A legfejlettebb nyugatdunántúli régió az uniós átlag 64,6%-án állt, míg az Észak-Alföld csupán 41,4%-án. Közép- Dunántúl megfelelő mutatója 61,2% volt, ezen belül Komárom-Esztergom az uniós átlag 74,4%-át, Fejér 62,3%-át és Veszprém 48,6%-át érte el. 4
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) régiónként, 2005 (ezer forint) : Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) megyénként, 2005 (ezer forint) 5