SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató szakiskoláknak

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató szakiskoláknak 8

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ FENYŐ D. GYÖRGY SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA SCHLEICHER IMRÉNÉ TRENCSÉNYI BORBÁLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. FENYŐ D. GYÖRGY A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA 7 ZRT., 2007

HUMOR IRODALOMBAN ÉS FILMEN Tanári útmutató Fejlesztő Bánki István

TARTALOM HUMOR IRODALOMBAN ÉS FILMEN 5 NÉVJEGY 6 VICC, HUMOR, IRODALOM 39 EGÉSZSÉGES EROTIKA

NÉVJEGY 8. FEJEZET CÍM Humor irodalomban és filmen KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK MODULOK (A FEJEZET RÉSZEGY- SÉGEI, A MODULOK FELDOLGOZÁSI SOR- RENDJE) A FELDOLGOZÁSHOZ AJÁNLOTT ÓRASZÁM TEMATIKUS FÓKUSZ POÉTIKAI FÓKUSZ SZÖVEGÉRTÉSI FÓKUSZ SZÖVEGALKOTÁSI FÓKUSZ AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK CÍM A FELDOLGOZÁSHOZ AJÁNLOTT ÓRASZÁM 10 óra Humor, komikum Humoros műfajok és a humor válfajai Anekdoták, viccek, humoros versek, novellák, humoreszkek, humor filmen Rövid, tömör fogalmazás, csattanó, a lényeg kifejezésére való törekvés Megfigyelés, elemzés, kreatív írás, filmelemzés Művek, szövegek: Viccek, anekdoták, adomák Cortazár: Az oroszlán és a dulimanó Cortazár: A keselyű és a dulimanó Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány (részlet) Hajnóczy Péter: A hangya és a tücsök Weöres Sándor: Majomország Weöres Sándor: Kisfiúk témáira Tímár Péter: Egészséges erotika 1. Vicc, humor, irodalom 2. Egészséges erotika 10 óra ALTERNATÍV MEGOL- DÁSOK (KÉPESSÉGFÓ- KUSZ-VÁLTÁS) KAPCSOLÓDÓ KERESZTTAN- TERVI MODULOK MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETI KAPCSOLÓDÁSI LEHETŐSÉGEK AJÁNLOTT ELŐZŐ FEJEZET Önismeret Ember és társadalom Sikerek és kudarcok KÖVETELMÉNYEK Árnyaltabb kifejezésmód; a hangnemek és modalitások iráni figyelem és érzékenység javulása; a házi feladatok elvégzése; portfólió folytatása

1. VICC, HUMOR, IRODALOM RÁHANGOLÓDÁS Érted a viccet? T/1. 5. oldal 10 PERC Tanári instrukciók: A diákok általában szeretik a vicceket, sokféle (természetesen nagyon egyenetlen színvonalú!) viccet mesélnek egymásnak. Emiatt várhatóan vannak előzetes ismereteik a viccekről, a viccek előadásáról. Az a) és b) feladatot minden diák végezze el. Kérjük meg őket, hogy némán olvassák el a vicceket, és jelöljék, melyiket értették. Magyarázzuk el a diákoknak, hogy nem baj, ha valamelyik viccet nem értik, ezek megértésében fognak segíteni a következő feladatok. A b) feladat megoldásait körbejárva figyeljük meg: vajon a várt eredményt kapjuk-e, vagyis a (2) és (4) számú viccet általában azok közé sorolták-e a tanulók, amelyeket nem értenek. Ezután alkossunk párokat vagy 3-4 fős (vegyes képességű tanulóból álló) kiscsoportokat, és oszszuk ki kb. egyforma számú csoportnak a c) és d) feladatokat. A csoportok ismertessék megoldásaikat. Kérjük meg a tanulókat, hogy a megoldásokat írják, javítsák, egészítsék ki saját tanulói füzeteikben. Kiemelt képességek, készségek: meglévő ismeretek felidézése, tudatosítása, kulcsszavak, -motívumok felismerése, kiemelése, az előzetes ismeretek mint kommunikációs, a megértést befolyásoló tényező szerepének felismertetése, képi és szöveges információk összekapcsolása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd kiscsoportos M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : jelölés (insert) 1. Érted a viccet? Az emberek gyakran szórakoztatják magukat és egymást viccekkel. A viccek nem egyformák, van, amelyik tetszik, és van, amelyiken igazán nem is tudunk nevetni. Egyesek nem nagyon szeretik, nem értékelik a vicceket. Sok előfeltétele van annak, hogy egy viccet megértsünk: tudnunk kell sok mindent, a szavak több jelentését kell ismernünk, és értenünk kell a viccek utalásait. a) Olvasd el az alábbi vicceket! Karikázd be a számát azoknak, amelyeken egyből nevetni tudsz, illetve amelyeknek rögtön megérted a poénját!

V I C C, N O V E L L A, E G Y P E R C E S 7 (1) Hogyan készül a gyerek???? Leül az asztalhoz, és megcsinálja a leckéjét. (2) Milyen volt egy pesti bérház a Nagykörúton 1956 decemberében? Milyen? Mint egy totófőnyeremény: tizenkét találatos. (3) A maffiavezér felesége suttogva megkérdi a beszélőn: Giovanni, megtaláltad a reszelőt, amit a tortában beküldtem? Meg, drágám. Holnap operálnak! (4) Régi szép idők Az 1960-as évek közepe táján az NDK fővárosában, Kelet-Berlin egyik terén egymás mellett áll egy vadonatúj Mercedes és egy rozsdás Wartburg. Az autók mellett egy kisfiú nézelődik. Odalép mellé egy bőrkabátos férfi, és megkérdezi: No, melyik a jobb autó? Természetesen a Wartburg. De kisfiú! Te nem ismered az autókat? Az autókat ismerem, de magát nem! (5) Eszkimóéknál amerikai vendég jár, és elkíséri a családfőt jegesmedve-vadászatra. Mennek a jégmezőn, egyszer csak meglátják a medvét, és az futni kezd feléjük. Az eszkimó sarkon fordul, és elkezd rohanni hazafelé a medve elől. Az amerikai egy darabig fut vele, aztán azt mondja: Hát hiszen minek rohanunk, van nekünk puskánk! azzal lekapja a válláról a fegyverét, és egy lövéssel leteríti a medvét. Az eszkimó lihegve megáll: Jó, de akkor most te húzod hazáig! (6) Két strucclány sétál a sivatagban. Nyomukba szegődik két struccfiú. Megszólal az egyik strucclány: Te, ezek bennünket követnek. Fussunk! Elkezdenek futni. Hiába, a két struccfiú a nyomukban marad. Megszólal megint a strucclány: Ezek még mindig itt vannak! Bújjunk el! Abban a pillanatban mindketten megtorpannak, és belefúrják a fejüket a homokba. Megszólal az egyik struccfiú: Nézd már! Hová tűntek?! b) A legtöbb viccben egy-egy szónak, részletnek kulcsszerepe van. Keresd meg ezeket az elemeket azokban a viccekben, amelyeket értettél, és húzd alá az ilyen kulcsszavakat, motívumokat a viccekben! c) Mit jelent a mondás: homokba dugja a fejét? Melyik vicchez kapcsolnád? d) Nézd meg figyelmesen a képeket! Mit ábrázolnak?

8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M Melyik képet melyik vicchez kapcsolnád? Húzd alá az általad választott viccekben azokat a szavakat, amelyekhez szorosan kötődik egy-egy kép! Fogalmazd meg röviden, mennyiben, mivel segítenek a képek a viccek megértésében! Ház a Nagykörúton 1956 végén Az államvédelmi hatóság emberei kihallgatásra kísérik a film főhősét Bacsó Péter A tanú című filmjében. A filmben az 1950-es évek Magyarországának jellegzetes ruhái, szereplői jelennek meg. MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: NSZK: Német Szövetségi Köztársaság. NDK: Német Demokratikus Köztársaság, egykori szocialista állam. Berlint megosztották a két ország között: Kelet-Berlin volt a szocialista állam (Kelet-Németország, hivatalosan NDK) fővárosa, míg Nyugat-Berlin az NSZK-hoz tartozott. Az NSZK (Nyugat-Németország) fővárosa Bonn volt. Németország újraegyesítésének első lépése a Berlint kettéosztó fal lebontása volt 1989-ben. b) A megoldás természetesen annak függvénye, melyik vicceket értik a tanulók. A várható megoldás: (1) készül (2) találatos (3) tortában beküldtem/operálnak (4) bőrkabátos ember/ Az autókat ismerem, de magát nem! (5) hazafelé (futni) (6) strucc, a fejét a homokba dugja, Hová tűntek? A (2) és a (4) viccek esetében várhatóan hiányozhatnak a háttérismeretek (a valóság ismerete a közlésfolyamatban l. a Jacobson-féle kommunikációs modell). Ugyancsak könnyen előfordulhat, hogy a struccokról szólót, illetve tulajdonképpen bármelyik másik viccet a nem érthetők közé sorolják a tanulók. Ezek megértését segíti a csoportos munka.

V I C C, N O V E L L A, E G Y P E R C E S 9 A (2) és a (3) viccek forrása: Ember Mária: Politikai viccgyűjtemény. A szerző magánkiadása, 1989. c) Homokba dugja a fejét: Nem vesz tudomást valamiről, átlátszó módon elbújik a felelősség elől; (6) d) (2) találatos (4) bőrkabátos (ember) (Ha szükség van rá, adjunk magyarázatot a képekhez, adjunk meg további információkat szóban.) JELENTÉSTEREMTÉS Szójáték T/2. 7. oldal 15 PERC Tanári instrukciók: Az előző feladatnál kialakított csoportok maradjanak együtt. A csoportok dolgozzák ki a 2. feladattal együtt a 3. feladatot is, majd beszéljük meg a megoldásokat. A feladatokat megoszthatjuk a csoportok között úgy, hogy egy-két csoport dolgozzon a 2-es feladaton, illetve egy-két csoport az egyes képekkel. A megbeszélés alatt ügyeljünk arra, hogy a tanulók egészítsék ki vagy javítsák ki megoldásaikat a tanulói füzetben. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : a többféle jelentés humoros hatásának tudatosítása, a szövegbeli hiány jelentésteremtő szerepének felismertetése C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : A 2-es feladat megoldására megkérhetünk gyorsabban olvasó, szöveges és képi információkat a társaiknál könnyebben értelmező diákokat. M u n k a f o r m á k : csoportos munka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : csoportos feladatmegoldás 2. Szójáték Igen sok vicc épül szójátékokra. A szójátékokra alapot ad, hogy egy-egy szóalaknak (kimondott, leírt szónak) több különböző jelentése lehet, amelyek ha nem is egészen függetlenek, mégis különböznek egymástól. Ily módon a szóalak mást és mást jelenthet más-más szövegkörnyezetben. A következő vicc egy régi szóláshoz kapcsolódik. A szólás így hangzik: A kákán is csomót keres.

10 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M a) Olvasd el a kákáról szóló rövid leírást, nézd meg a képeket! Mit gondolsz, milyen ember lehet az ilyen (aki a kákán is csomót keres)? Értelmezd a szólást! A tavi káka mélyebb vizekben, nádasokban élő növény. Sötétzöld színű, hengeres, puha béllel kitöltött szára egyenes, sima és 1-2 méter magasra nő. Tavi káka A vicc így hangzik: Hogy lehet a kákán csomót keresni???? Megveszed olcsón, aztán eladod drágán. A tavi káka töve és szára a virágzatával (Forrás: Kis növényhatározó) b) A szólásban és a viccben a csomó szó két különböző jelentésében szerepel. Írd le, mi ez a két jelentése! (1) a szólásban: (2) a viccben: c) Keress két olyat az 1. feladat vicceiből, amelyek humorát az elhallgatás adja! A VICC SZÁMA A SZÓ, AMELYNEK TÖBB JELENTÉSE LEHET: MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: a) Aki mindenben gáncsoskodik, ott is hibát, mulasztást vél felfedezni, ahol annak nyoma sincs, arra az emberre azt mondjuk, hogy a kákán is csomót keres. Csomót keresnek az atyafiak az kákán, mikor Eugeniust hitszegésrűl vádolják írta már Pázmány a Kalauz függelékében.

V I C C, N O V E L L A, E G Y P E R C E S 11 A szólás káká-n a tavi kákát érti. Ennek a mélyebb vizekben, nádasokban rendszerint tömegesen élő növénynek az egy-két méter magasra megnövő, puha béllel kitöltött, hengeres, sötétzöld szára valóban csomótlan, viszont más kákafajok szárán éppúgy csomók vannak, mint egyes sásfajokon vagy mint a nádon. Szólásunk azonban nem ebből a megfigyelésből, nem a tavi káka közvetlen szemléletéből származik, hanem latinból fordított és irodalmi úton széles körben meghonosodott kifejezés. Latin megfelelőjének, annak, hogy nodum in scirpo querere, a XVI. századi Decsi János latin magyar szólásgyűjteményében még az a magyar megfelelője, hogy mindenben gáncsot találsz te. A XVII. század elején megjelenő hitvitázó iratokban azonban már igen gyakran ezzel a latinból fordított kifejezéssel vádolják egymást a katolikus és protestáns papok. A tanult, egyházi emberek nyelvéből valószínűleg a prédikációkon keresztül jutott el szólásunk a latinul nem tudó emberek kifejezéskincsébe. Ma már semmi nyoma sincs a szólás idegen eredetének. A kákán is csomót keres éppúgy beleolvadt a magyar nyelvbe, mint a templom, próféta, uzsora, petrezselyem, cirkál latin jövevényszavak, vagy mint a más nyelvekből fordított, de ma már teljesen meghonosodott, s ezért gyakran ízes magyar kifejezéseknek érzett jövevényszólásaink egész tömege. (Forrás: O. Nagy Gábor: Mi fán terem? 251. old.) A szólás értelmezéséhez humoros adalék lehet Pallas Nagylexikona Káka címszavának záró bekezdése: Kákán is csomót keres, izgága, akadékoskodó emberről mondják, aki ott is hibát keres, ahol nincs. Ehhez a közmondáshoz azonban a botanikának is van szava. A káka csomója v. bütyökje lent, közel a földhöz van, cikkei kurták, tehát sem a csomó, sem a cikk szembe nem tűnő. Csak a legvégső hosszúra nyúló cikkje csomótlan, mely a növény magasságának a legnagyobb részét alkotja, ezért a káka látszólag csomótlan. b) (1) görcs, dudor (2) sokat c) A VICC SZÁMA: (1) készül (2) találat (-os) A SZÓ, AMELYNEK TÖBB JELENTÉSE LEHET:

12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M Képes viccek viccek képben? T/3. 8. oldal 15 PERC Tanári instrukciók: A diákok nézzék meg a képeket, és egyénileg dolgozzanak. Hívjuk föl a figyelmet arra, hogy nyomdakész címeket vagy mondatokat írjanak az egyes képekhez, tehát ne magyarázatokat, hanem a kép fölé vagy alá írható tömör, frappáns kifejezést, mondatot. Nem kell mindenkinek minden képhez írnia, elég, ha minden diák kb. 3 képpel dolgozik. Az elkészülteket olvastassuk fel (minden képről néhányat), majd röviden beszéljük meg, melyik mitől volt szellemes. Figyelmeztessük a diákokat, hogy a szellemesség nem azonos a durvasággal. A megoldások értékelésénél vegyük figyelembe, hogy a képek humorát az adja, hogy a montázsok, beállítások egyes hibákat karikíroznak az emberi figyelmetlenséget, meggondolatlanságot, tudatlanságot. A szereplők maguk teszik veszélyessé a helyzetüket, gyakran egy-egy oda nem illő tárggyal, figyelmetlenségükkel. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : Tömör megfogalmazás, a megfigyelés pontossága, a logikai-szituációs hiba azonosítása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : fogalmazás kép alapján 3. Képes viccek viccek képben? A viccek, vicces jelenetek humorát sokszor adja az elhallgatás, vagyis az, hogy nem mondunk ki valamit. a) Nézd meg a képeket! Melyek a ki nem mondott, esetleg az első pillantásra nem is annyira feltűnő információk, amelyek a képek humorát adják? Írj tréfás jótanácsokat, címeket, képaláírásokat a képek mellé! Figyelj arra, hogy a jótanácsok, címek, képaláírások utaljanak a kép humorát adó jelenségre! A sorozat címe: A világ legveszélyesebb foglalkozásai Például: 1. Egykerekes hentes vigyázz, ha jön a horog!

V I C C, N O V E L L A, E G Y P E R C E S 13 b) Keress az 1. feladatban szereplő viccek közül két olyat, amelyekben a viccmesélő nem mond ki, elhallgat valamit, és ez szükséges a vicc megértéséhez! Írd le, mit nem mond ki az elbeszélő! A VICC SZÁMA AMIT A MESÉLŐ NEM MOND KI: MEGOLDÁSI JAVASLATOK: 1. Egy keréken könnyebb? / Merre húz a marhacomb? 2. Hol szorít a lila sál? / A szürke melósruhához jól megy a lila sál, bár munkavédelmi szempontból a viselése némileg aggályos. 3. Harapnak a halak vagy a víz ráz? / A bütyköknek jót tesz, a szívnek árthat 4. Egyik szemem itt... / Kézbe veszi az ujját? 5. Kicsi a kutya, de nagyot ránt. / Kényszerleszállás. 6. Csalánba (nem?) üt a mennykő... / Jó, hogy villámlik, legalább látjuk, hová állítsuk az antennát... b) A VICC BETŰJELE: AMIT A VICCMESÉLŐ NEM MOND KI: (3) A maffiafőnök nem vette észre, és véletlenül lenyelte a kenyérbe rejtett reszelőt. (5) Az eszkimó nem félt a jegesmedvétől, viszont nem akarta hazáig cipelni a hatalmas állat tetemét.

14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M Viccek, sztorik, anekdoták T/4. 10. oldal 15 PERC Házi feladat Tanári instrukciók: A feladatot valamivel nagyobb, 4 8 fős csoportokban kezdjük el. Mondjuk el a tanulóknak, hogy az órai munka célja az alaptörténetek felvázolása, a jegyzetek, képi ötletek összegyűjtése, a végleges szövegeket, kiegészítéseket otthon készíthetik el, a portfóliójukba. Ehhez ajánljuk a körforgó módszert. Biztassuk őket, hogy végezzék többen együtt az otthoni munkát is. A későbbiekben szánjunk rá majd időt, hogy a portfólióba végzett munkákat megmutassuk a többieknek, és értékelhessük a kiemelkedő, jó teljesítményeket. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : történetváz készítése, szövegalkotás a megismert hatáskeltő eszközök alkalmazásával Célcsoport differenciálás: az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportos munka, majd házi feladat Módszerek, eljárások: körforgó Eszközök: portfólió 4. Viccek, sztorik, anekdoták Az összejáró társaságoknak általában megvannak a saját viccei, vicces történetei (sztorijai). Ilyen összejáró társaságok kialakulhatnak az iskolában, munkahelyeken, de lehetnek baráti, sporttársi, lakóhelyi stb. közösségek is. Ezek a közösségek, társaságok vicces sztorijaikat gyakran több változatban is mesélik. A történetek középpontjában többnyire egy-egy érdekes eset és/vagy egy a közösségben ismert személy áll. Az anekdota és az adoma A mulatságos, vicces történetek mesélésének szokása nem újkeletű. Mi több, a 19. század végén a humoros, csattanós, egy-egy közismert személyről szóló, esetleg tanulságos történetek mesélgetését maguk a magyarok sajátosan magyar szokásnak tartották. A szóban forgó történeteket anekdotáknak nevezzük. A gyakran a terített asztal melletti ( fehér asztal melletti) mesélgetést ebből anekdotázásnak mondták. Az anekdoták nemzedékről nemzedékre öröklődtek szóban, majd később le is jegyezték őket. Az egyes tájegységeknek, városoknak, falvaknak voltak híres-nevezetes anekdotáik, de anekdotázóik is. Számon tartották a magyar nemzet nagy anekdotázóit. Közéjük sorolták például Deák Ferencet, a politikust vagy Mikszáth Kálmán írót. Anekdotának azokat a történeteket nevezték, amelyekben valós, ismert személyek szerepeltek. (Ezek a személyek lehettek közismert, történelmi alakok, közéleti személyiségek vagy egy-egy társaságban közismert emberek.) Megkülönböztették az anekdotától az adomát. Az adomák nem valós,

V I C C, N O V E L L A, E G Y P E R C E S 15 ismert személyekről szólnak, hanem egy-egy embertípus, jellegzetes alak a főszereplőjük. (Például nem egy bizonyos híres zeneszerző, hanem egy bohém komponista, nem egy megnevezett tudós vagy színésznő, hanem általában egy szórakozott tudós vagy egy öntelt, hiú, ám butácska színpadi tündér szerepel bennük.) a) Írjatok vicces történeteket az osztályotok, tanulócsoportotok életéből! Írjatok meg egy olyan változatot, amely mindenki számára érthető, és egy olyat is, amelyet azok értenek a legjobban, akik ismerik a szereplőket, jelen voltak az eseménynél! Anekdoták az osztály életéből Cím: 1. változat: mindenkinek szól 2. változat: a szereplőket és a szituációt jól ismerőknek (a bennfenteseknek) szól b) Készítsetek a bennfenteseknek szóló történethez magyarázó, kiegészítő képet (fényképet), rajzot, filmfelvételt és/vagy rövid szöveges magyarázatot, jegyzetet! Humoros irodalom T/5. 13. oldal 15 PERC Tanári instrukciók: Alakítsunk 3 6 fős heterogén csoportokat úgy, hogy legalább 2-2, de inkább 3-3 csoport dolgozhasson mindkét szöveggel. Először a csoportok egy-egy tagja halkan olvassa fel a csoport számára a kapott Cortazár-novellát, a többiek kísérjék figyelemmel a saját szövegüket. A csoportok a segítő kérdések felhasználásával gondolják végig, melyik szereplő mit gondolhatott, érezhetett a novella megjelölt pontjain, és írják meg a szereplők belső hangjait. Kérjük meg a csoportok tagjait, hogy olvassák fel a novellákat úgy, hogy egy narrátor olvassa a szöveget, egy-egy diák pedig a belső hangokat, illetve ha a csoport létszáma megengedi, narrátorral és szereposztással (2 szereplővel) olvassák fel a novellákat úgy, hogy egy-egy diák olvassa a belső hangokat is. Kiemelt képességek, készségek: az értelmező elbeszélés képességének alakítása, mögöttes, a szövegben ki nem mondott jelentések felfedezése C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : A szövegek felolvasására hangosan olvasni szerető, könnyebben tudó tanulókat kérjünk meg a csoportokból. M u n k a f o r m á k : kiscsoportos és frontális munka Módszerek, eljárások: belső hangok, ötletbörze

16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M 5. Humoros irodalom Olvassátok el a novellákat! a) CORTAZÁR: AZ OROSZLÁN ÉS A DULIMANÓ A humoros irodalmi művek egy része sokban hasonlít a viccekre. (Ennek az is lehet az oka, hogy az írók is kedvelték, kedvelik a vicceket, a nyelvi játékokat.) A következő két rövidke történet Julio Cortazár 1 (1914 1984) argentin (dél-amerikai) író tollából származik. Mindkettő sokban emlékeztethet a viccekre: röviden, lényegre törően csak a legfontosabb mozzanatok megidézésével, az események közepébe vágva mesélnek el egy rövid történetet, és csattanós fordulattal érnek véget. Ezekben a novellákban az elbeszélő (ahogyan a viccekben a viccmesélő) sokszor elhallgatja, mire gondolt, miért cselekedett egy-egy szereplő, csak azt mondja el, ami tényleg megtörtént, amit ki is mondott. Egy dulimanó megy a sivatagban, és találkozik egy oroszlánnal; a következő párbeszéd zajlik le köztük: Oroszlán: Megeszlek. Dulimanó (rendkívül bánatosan, de méltósággal): Hát tessék. Oroszlán: Ohó, ezt nem. Velem te ne mártírkodjál! Zokogj vagy küzdj meg velem, mint férfi a férfival. Így nem ehetlek meg. Gyerünk, rád várok. Mi van, miért hallgatsz? De a dulimanó csak hallgat, és az oroszlán elbizonytalanodik; ám egyszer csak eszébe jut valami. Oroszlán: Még jó, hogy van egy roppant idegesítő szálka a jobb talpamban. Ha kiszeded, megbocsátok. Dulimanó kiszedi a szálkát, és az oroszlán rosszkedvűen morogja oda elmenőben: Köszönöm. (1) A hat segítő kérdés felhasználásával találjátok ki, mi volt az, amit a szereplők gondolhattak, érezhettek, de nem mondtak ki! Jelöljétek meg, illetve figyeljétek meg, mely szövegrészlethez kapcsolódik egy-egy kérdés! Ahol egyértelmű a válasz, írjátok a kérdés betűjelét a megfelelő szövegrész mellé! (a) Miért válaszol így (rendkívül bánatosan, de méltósággal) a dulimanó? Miért mondja, hogy hát tessék? (b) Miért nem akarja megenni az oroszlán? (c) Miért bizonytalanodik el az oroszlán? (d) Miért kéri meg a dulimanót, hogy húzza ki a lábából a szálkát? (e) Miért rosszkedvű a történet végén az oroszlán? 1 ejtsd: húlio kortászár

V I C C, N O V E L L A, E G Y P E R C E S 17 (f) Mit jelent a novellában a mártírkodjál kifejezés? (2) Keressetek olyan részleteket, helyeket, ahol a szereplő mást gondol, mint amit mond, vagy nem mond ki valamit! Jelöljétek meg ezeket a helyeket a szövegben! Írjátok meg, mit gondolhatna/mondhatna magában ezekben a pillanatokban a szereplő! (3) Olvassátok fel a történeteket szereposztásban úgy, hogy más olvassa az összekötő, elbeszélő szöveget, a szereplők szövegét, és megint más mondja ki a szereplők gondolatait, olvassa fel belső beszédét! b) CORTAZÁR: A KESELYŰ ÉS A DULIMANÓ Egy dulimanó sétálgat Tinogastában, s egyszer csak mint egy nyíl, lecsap rá egy keselyű, nekilöki a sziklafalnak, és azt mondja szörnyű dühvel: Keselyű: Mondd, ha mered, hogy nem vagyok szép. Dulimanó: Ön a legszebb madár, akit valaha is láttam. Keselyű: Tovább! Dulimanó: Ön szebb, mint a paradicsommadár. Keselyű: Mondd, ha mered, hogy nem repülök magasan. Dulimanó: Ön szédítő magasan repül, és ezenkívül teljesen szuperszonikus. Keselyű: Mondd, ha mered, hogy rossz szagom van. Dulimanó: Önnek jobb szaga van, mint egy liter kölninek. Keselyű: Mocskos alak. Nem hagy egy szabad rést, ahová bevághatnám a csőröm. (1) A hat segítő kérdés felhasználásával találjátok ki, mi volt az, amit a szereplők gondolhattak, érezhettek, de nem mondtak ki! Jelöljétek meg, illetve figyeljétek meg, mely szövegrészlethez kapcsolódik egy-egy kérdés! Ahol egyértelmű a válasz, írjátok a kérdés betűjelét a megfelelő szövegrész mellé! (a) Miért beszél a keselyű szörnyű dühvel? Mi a célja a kérdéseivel? (b) Miért válaszolgat így a dulimanó? (c) Hogyan érezheti magát a történet végén a keselyű? Mit akart elérni, és mit ér el ténylegesen? (d) Miért mondja a keselyű, hogy a dulimanó mocskos alak? (e) Hogy érted a keselyű utolsó két mondatát? Mi a szerepe ennek a mondatnak, hogyan viszonyul a szöveg többi részéhez? (f) Mit jelent a szövegben a szuperszonikus kifejezés?

18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M (2) Keressetek olyan részleteket, helyeket, ahol a szereplő mást gondol, mint amit mond, vagy nem mond ki valamit! Jelöljétek meg ezeket a helyeket a szövegben! Írjátok meg, mit gondolhatna/mondhatna magában ezekben a pillanatokban a szereplő! (3) Olvassátok fel a történeteket szereposztásban úgy, hogy más olvassa az összekötő, elbeszélő szöveget, a szereplők szövegét, és megint más mondja ki a szereplők gondolatait, olvassa fel belső beszédét! c) A két novella alapján beszéljétek meg a következő kérdéseket! (1) Milyen hely lehet a szövegben szereplő Tinogasta? (2) Szerinted mire utal a dulimanó név? (3) Miben, mi miatt emlékeztetnek a rövid novellák a viccekre? Neveznéd-e ezeket vicceknek? MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: Jelmagyarázat: szám: a kérdés sorszáma; x: szöveghely, ahol érdemes belső hangot megszólaltatni a) Az oroszlán és a dulimanó Egy dulimanó megy a sivatagban, és találkozik egy oroszlánnal; a következő párbeszéd zajlik le köztük: Oroszlán: Megeszlek. Dulimanó (rendkívül bánatosan, de méltósággal): Hát tessék. 1 x Oroszlán: Ohó, ezt nem. Velem te ne mártírkodjál! Zokogj vagy küzdj meg velem, mint férfi a férfival. Így nem ehetlek meg. Gyerünk, rád várok. Mi van, miért hallgatsz? 2 x De a dulimanó csak hallgat, x és az oroszlán elbizonytalanodik; 3 x ám egyszer csak eszébe jut valami. x Oroszlán: Még jó, hogy van egy roppant idegesítő szálka a jobb talpamban. Ha kiszeded, megbocsátok. 4 x Dulimanó kiszedi a szálkát, x és az oroszlán rosszkedvűen morogja oda elmenőben: 5 Köszönöm. x Mártírkodjál: Ne tegyél úgy, mintha ártatlan, tehetetlen áldozat lennél, akinek igaza van, akin jogtalanságot követnek el stb. b) A keselyű és a dulimanó Egy dulimanó sétálgat Tinogastában, s egyszer csak mint egy nyíl, lecsap rá egy keselyű, nekilöki a sziklafalnak, és azt mondja szörnyű dühvel: 1 Keselyű: Mondd, ha mered, hogy nem vagyok szép. 1 x Dulimanó: Ön a legszebb madár, akit valaha is láttam. 2 x

V I C C, N O V E L L A, E G Y P E R C E S 19 Keselyű: Tovább! 1 x Dulimanó: Ön szebb, mint a paradicsommadár. 2 x Keselyű: Mondd, ha mered, hogy nem repülök magasan. 1 x Dulimanó: Ön szédítő magasan repül, és ezenkívül teljesen szuperszonikus. 2 x Keselyű: Mondd, ha mered, hogy rossz szagom van. 1 x Dulimanó: Önnek jobb szaga van, mint egy liter kölninek. 2 x Keselyű: Mocskos alak. 4 x Nem hagy egy szabad rést, ahová bevághatnám a csőröm. 3 és 5 x Szuperszonikus: Elsősorban a repülés magasságával, sebességével kapcsolatos, gyorsaságra, ügyességre stb. utaló választ várhatunk. (A pontos meghatározás a hangsebesség feletti, a vadászrepülőgépek gyakori jelzője.) Komikus fordulatok T/6. 16. oldal 15 PERC Tanári instrukciók: Alkossunk 3-4 fős kiscsoportokat úgy, hogy könnyebben és nehezebben olvasó tanulók kerüljenek össze. A csoportok oldják meg a feladatokat. A kiegészítéshez, illetve a feladatok megoldásához javasolhatjuk a körforgó módszert. Olvassuk fel a kiegészített szövegeket. Vezessük a táblán a felolvasott ötleteket, megoldásokat, és kérjük meg a tanulókat, ők is jegyezzenek le variációkat a tanulói füzetükbe. Természetesen nem érdemes minden párt meghallgatni, kérdezzünk rá a már hallottól lényegében különböző megoldásokra, kiegészítésekre. Képet alkothatunk a kiegészítések tartalmáról, színvonaláról, ha munka közben beletekintünk a csoportok megoldásaiba, konzultálunk velük. Ennek alapján eleve irányíthatjuk a felolvasást. A kiegészítések meghallgatása után irányítsuk úgy a beszélgetést, hogy azt a megoldást válasszuk ki, ami a legközelebb áll a szerzőéhez. Ismertethetjük, hogyan folytatta a szöveget a szerző, a diákok úgyis követelni fogják az eredetit. A következő oldalt felolvashatjuk, vagy kijelölhetünk egy diákot, hogy felolvassa, vagy alkalmazzuk a körbeolvasás módszerét. (Ehhez több példányban ki kell nyomtatni az alábbi szöveget.)

20 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M REJTŐ JENŐ: PISZKOS FRED, A KAPITÁNY (részlet, gondolatindítóul) Fülig Jimmy talpig világfi volt. Külsejére, modorára igen sokat adott, szerette a muzsikát, állandóan látogatta a filmszínházakat, és savanyúcukorkákat hordott magánál, mint a jó társaságbeli urak. Feltűnő ismertetőjele volt, hogy szeretett mosakodni, amit senki sem értett. Szikár, vállas alakjához nem illett a kamaszosan sima arc, amely azonban csontos és széles volt, középen egy jókora szájjal és hatalmas fogakkal. Örökös vigyora nemegyszer tévedésbe ejtette azokat, akik kissé könnyelműen a külsejük után ítélik meg embertársaikat, és ezért a vigyorgó Jimmyt felületesen kezelték vagy kicsúfolták. Az ilyen emberek, felépülésük után, sokat gondolkodtak a látszat megtévesztő benyomásairól, és elhatározták, hogy a jövőben senkiről sem vonnak le következtetéseket alapos tájékozódás híján. Különös ismeretsége a szállásmesterrel úgy kezdődött, hogy Fülig Jimmy a port said-i Elintéző nevű vendéglőben a vacsoráját fogyasztotta, és egy kis füzetkét olvasott. Szokása szerint aránylag úri külsővel tette ezt, ami nem vonatkozik gombhíjas, sárga kabátjára, tépett gyapjúingére, valamint harisnyáira sem. Az utóbbiakra már csak azért sem vonatkozhat, mert az egyiket négy év előtt Brüsszelben hagyta. Azonban a felső zsebéből egy selyem zsebkendő csücske kandikált ki, és a nyakából egy kifogástalan, finom mívű kerékpár-áttételen nyeles pápaszem, úgynevezett lorgnon függött, amit csak igen előkelő és idős úrhölgyek viselnek. Egyik kezével evett, a másikkal a lorgnont tartotta, és a korsónak támasztott könyvet olvasta, ami figyelemre méltó teljesítmény, ha tekintetbe vesszük, hogy Fülig Jimmynek kitűnő szeme volt, viszont a lorgnon üvege erősen nagyított. De az ember néha kénytelen kisebb-nagyobb áldozatot hozni az úri látszat kedvéért. Közben az Elintézőben tartózkodó húszegynéhány matróz már jó tíz perce verekedett. De Fülig Jimmy csak akkor figyelt fel, amikor egy korsó a feje mellett tört szét a falon. Ekkor felállt, és erősen nagyító üvegein át körülnézve, hűvös figyelemre méltatta a társaságot. A fejemre igen kényes vagyok, uraim mondta pedáns szigorral, tehát az ilyen ingerkedést lehetőleg mellőzzük. Még be sem fejezte korholását, amikor a második korsó repült feléje úgy, hogy a vállát súrolta. A verekedésnek ezennel vége! jelentette ki határozottan. A többit tudjuk Fülig Jimmy elkezdte kidobálni a verekedőket. Mire befejezte a nagytakarítást, vagy húsz ember feküdt ájultan szerteszét, és csak a Tahitibe készülő Honolulu-Star nevű luxushajó legényei tizenkét főnyi csoporttal képviseltették magukat aznap a port-szuezi közkórházban. (Közöttük José Pombio spanyol pincér és Wilson Hutchins amerikai fűtő.) Ezek után kifizette a vacsoráját, leemelte az ájult kormányost a könyvéről, és elment. Csak a kése miatt jött ismét vissza, amikor is találkozott a szállásmesterrel. És este már munkába állt egy hajón, két ember helyett, de dupla fizetésért. Boldog volt. Ismét dolgozott! Így jár, aki verekszik.

V I C C, N O V E L L A, E G Y P E R C E S 21 Ezután beszéljük meg a többi feladat megoldását. (Ehhez lásd a differenciálás lehetőségeit.) K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : a humorérzék fejlesztése, a humor (nyelvi) forrásainak felismerése C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : A c), d) és az e) feladatokra felkérhetünk önként jelentkezőt, illetve megkérhetünk megfelelő érdeklődésű tanulókat órán kívüli munkára. Ebben az esetben a következő órák valamelyikén mutassák be megoldásaikat, ismertessék munkájukat. M u n k a f o r m á k : csoportos munka, megbeszélés M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szövegek kiegészítése, körforgó Eszközök: A Piszkos Fred, a kapitány egy oldalas szövegének nyomtatása 6. Komikus fordulatok Az elbeszélések, történetek humorát sokszor az adja, hogy a szövegben váratlanul olyasmi hangzik el, amire nem számítunk az elbeszélő olyasmit mond, ami váratlan, meglepő, s ettől (is) komikusan hangzik. Az alábbi részletek Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitány című regényéből származnak. A regény (ahogyan Rejtő regényei általában!) bővelkedik meglepő, humoros nyelvi fordulatokban. a) Egészítsd ki a három szövegrészletet! Írd a vonalakra, szerinted mi állhatna ott, mi következne! (1) [...] A csapos mesélte, hogy milyen szép kés van bennem. Egy darab húszcentis kagylóritkaság. Forduljon meg, kérem, hogy kivegyem... Kitartás! A kocsmáros azt mondta, hogy amíg nem hoz orvost, hagyjam bent a kést, mert különben elvérzek. A kocsmáros ért ehhez, mert. Régi étterem. De én sietek, kérem! És mit tudja az ember, hogy mikor jön az orvos? Kés nélkül mégsem mehetek éjjel haza. Az orvos itt lakik a közelben, és a kocsmáros triciklin ment érte. Ha szurkált, uram, hát viselje a következményeket. Hohó! Azért, mert magába szúrnak egy kést, még nincs joga hozzá, hogy megtartsa. Ez önbíráskodás! Hála Istennek,. (2) Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan, kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből?

22 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M (3) Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? Köszönöm... Kérem... Nem is jogra hivatkoztam, hanem orvostudományra. A kocsmáros szerint az a recept, hogy bent maradjon a kés. Orvosi rendelet! Az orvos rendelkezzék a saját holmijával, a kés! Hm... nehéz ügy... Tudja mit? Nekem is van szívem, segítek a bajon. Kiveszem magából a késemet, és beteszek helyette egy másikat. Az is megteszi, amíg a mentő jön. Jól van. Csak, mert az egészség mindennél fontosabb, és recept az recept, hiába... b) Először állapítsd meg a három szövegrészlet sorrendjét, majd foglald össze, mi történt! c) A szövegrészletek a regény első oldalairól származnak, a történtek előzményeiről csak később értesülünk. Adj keretet a történetnek! Írd le röviden, mi lehetett a jelenet előzménye, és hogyan alakulhat közvetlen folytatása! d) Képzeld el, milyen emberek lehetnek a jelenet szereplői, hogyan nézhetnek ki! Keress olyan képeket olyan emberekről, akik szerinted emlékeztetnek rájuk kereshetsz képet magazinokban, újságokban, filmekben, vagy készíts rajzot, montázst az elképzelt alakokról! e) Játszd el a jelenetet társaiddal! Az előadást kiegészíthetitek a részlet általatok elképzelt folytatásával. MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: a) (A diákoknak természetesen nem ezeket kell szó szerint kitalálniuk; a feladat célja, hogy lássák, hol vannak a humoros, meglepő fordulatok, hogyan él a szerző a humor nyelvi lehetőségeivel): (1) itt már öltek orvost is. van még jog a világon. (2) Valami matrózban. A hátamban.

V I C C, N O V E L L A, E G Y P E R C E S 23 (3) az én műszerem ne legyen kisebb a kés, hogy jól elzárja a sebet b) A részletek sorrendje: (2), (1), (3). c) A történet előzménye (a regényben), hogy egy vendéglőben verekedés tör ki, és Fülig Jimmy felé hajítottak egy korsót. Erre ő is beállt, és kihajigálta a verekedőket, majd távozott, és csak a késéért jött vissza (l. a regény részletét alább). Az idézetből a verekedés mint előzmény következtethető ki. A folytatásból annyi található ki a részlet alapján, hogy a két szereplő immár túl van a verekedésen, nem haragszanak egymásra, sportszerűen beszélik meg a helyzetet. (Esetleg még össze is barátkoznak.) A regényben alkut kötnek, és Fülig Jimmy beáll két ember helyett dolgozni egy luxushajóra. A tücsök és a hangya T/7. 19. oldal 20 PERC Tanári instrukciók: Alkossunk legalább háromfős csoportokat (de ha korábban csoportokban dolgoztak a tanulók, együtt maradhatnak a csoportok) az osztály létszámától függően úgy, hogy ne legyen hatnál több csoport. (Legalább három főre szükség lesz a felolvasáshoz: egy narrátor és két szereplő de a csoport állhat több tagból is, akik segítik a feldolgozást, a feladatmegoldást.) A csoportok előbb oldják meg az a) és a b) feladatot. Ezek megoldásait beszéljük meg frontálisan. A megbeszélés közben ügyeljünk rá, hogy minden tanuló bevezesse a megoldásokat tanulói füzetébe. Ezután a csoportok végezzék el a c), d) és e) feladatokat. (Ehhez ajánlhatjuk nekik a körforgó vagy a tollak középen módszert.) Ha viszonylag sok (5-6) csoport is dolgozott a szövegeken, ne olvassa fel minden csoport a teljes szöveget, hanem osszuk fel azt két részre, és egy-egy csoport egymás felolvasását folytatva ismertesse a megoldását. (A novellát célszerű annál a mondatnál felosztani, amikor A tücsök cigarettára gyújtott. ) A felolvasást rendezhetjük úgy is, hogy csak egy-két csoport olvassa fel a megoldását, a többiek véleményezik, és eltérő javaslataikat mondják el vagy mutatják be az egyes pontokon, részleteknél. Kiemelt képességek, készségek: az irodalmi szöveg mögöttes jelentéseinek feltárása, a szavak mögött rejlő többletjelentések, a lélektani motívumok, indítékok feltárása, a stílusváltás jelentésformáló szerepének felismerése

24 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : jegyzetek elhelyezése, jelölés (insert), értelmező felolvasás 7. A tücsök és a hangya A viccekre hasonlítanak sok mindenben az irodalomban egyperceseknek is nevezett rövidke novellák. Hajnóczy Péter író, akinek már olvastátok állatokról szóló novelláit, egy közismert állatmesét is átdolgozott. Az átirat Az írók, költők nem mindig új történeteket találnak ki; gyakran egy korábbi mű ragadja meg a figyelmüket, és azt írják át. Ilyenkor természetesen sokat megtartanak a cselekményből, a szereplők jelleméből. Persze mégsem ugyanazt írják le újra: éppen az lesz a lényeges a műben, ami változik. Az átiratok ugyanis újraértelmezik, újraformálják az eredeti műveket. HAJNÓCZY PÉTER: A HANGYA ÉS A TÜCSÖK A novemberi szél a zörgő faágakról éppen az utolsó fonnyadt-száradt leveleket tépte le, amikor az erdőszélen találkozott a tücsök és a hangya. A hangya kicsit kopott, naftalinszagú, de panofix béléses télikabátot viselt júliusban vette leszállított áron a Bizományi Áruházban, akár a vízhatlan síbakancsát a tücsök viszont láthatóan didergett vékony és béleletlen vászondzsekijében. A tücsök zsebre dugott kézzel álldogált, mert kesztyűje sem volt. Jó napot, tücsök szomszéd mondta a hangya. Ahogy elnézem, nem izzad bele a kabátjába Bizony, hideg van, hangya szomszéd válaszolt vacogva a tücsök. Ez a szél az ember csontját is átjárja A hangya megigazgatta bőrkesztyűs kezével a sálat a nyakán. A feleségem kötötte mondta. Ügyes asszony: nézi a televíziót, és közben mindig köt vagy horgol valamit. Maga, úgy tudom, nőtlen és albérletben lakik Hát igen bólogatott a tücsök tudja, én mindig csak hegedülgetek, másra nemigen marad idő Cigarettásdobozt kapart elő a zsebéből, és odakínálta a hangyának. Köszönöm rázta a fejét a hangya. Több mint három hónapja, hogy leszoktam a dohányzásról. Nemcsak haszontalan, az egészségre káros szenvedély ez, de pénzbe is kerül. Egy doboz cigaretta árából megreggelizhet vagy megvacsorázhat a magamfajta kétkezi munkás. Megköszörülte a torkát. Úgy tervezzük a feleségemmel, hogy jövőre nagyobbra cseréljük a lakást. Központi fűtés, telefon, közvetlen földalatti járat a szemétdombhoz A tücsök cigarettára gyújtott. Aki nyáron hegedül, míg mások megfogják a munka végét, hogy vigyék valamire az életben... A hangya megcsóválta a fejét. Talán azt gondolta, kedves tücsök szomszéd, hogy ebben az évben nem is lesz tél? Egy hét múlva elutazom mondta a tücsök csak úgy május felé jövök haza... Elutazik? csóválta a fejét a hangya. Valami rokoni meghívás, kedves szomszéd? Nem járok én vendégségbe mondta a tücsök, csak hegedülgetek otthon, gyakorlok...

V I C C, N O V E L L A, E G Y P E R C E S 25 Elárulná, hová utazik? mosolygott rá a hangya. Párizsba mondta a tücsök. Párizsba? A hangya kerekre tágult szemmel a tücsökre meredt. Tréfál, kedves szomszéd? kérdezte kissé emelt hangon. Miből telne magának arra, hogy Párizsban töltse a telet? Meghívtak a Conservatoire... mondta a tücsök. Hangversenyeken hegedülök A hangya a földre szögezte a szemét, hallgatott egy darabig, aztán kérlelő hangon megszólította a tücsköt: Tekintettel a régi ismeretségre elintézne egy számomra fontos ügyet? Kérem, nagyon szívesen... biztatta a tücsök csak mondja, szomszéd úr Arra kérném mondta a hangya hogy Párizsban keresse fel La Fontaine urat, és mondja meg neki, hogy nyalja ki a seggem. a) Keresd meg a szövegben azokat a szavakat, részleteket, amelyekhez az alábbi lábjegyzetek tartoznak! Egészítsd ki a jegyzetszövegeket a megfelelő szavakkal (ahol szükséges), majd írd be a lábjegyzetek számát a szöveg megfelelő helyére! Lábjegyzetek (1) Átható szagú, ipari úton elállított vegyület. A háztartásokban a ruhákban kárt okozó molyok elpusztítására használták/használják. (A ruhásszekrényekbe -os zacskókat akasztottak.) (2) Nemesített prém, magyar találmány. Bárány- vagy juhbőrből készül, és festési eljárásokkal nemes prémet utánoznak vele. (3) Áruház, amelyben az 1950 80-as években használt cikkeket, ki nem váltott zálogokat bocsátottak áruba. (Az áruházat, sőt több áruházat is működtető vállalat ma is működik.) (4) A párizsi Nemzeti Zene- és Táncművészeti Főiskola, más néven Párizsi Konzervatórium, Európa egyik legnevesebb, legpatinásabb zeneművészeti intézménye, mely 1795 óta működik (ejtsd: konszervátoár). (5) Francia meseíró (1621 1695), aki más híres állatmesék mellett A tücsök és a hangya című mesét is megírta (ejtsd: láfonten). b) Jelöld meg a szövegben *-gal azokat a részleteket, kifejezéseket, amelyek a 20. századot idézik, a 17. századtól idegenek, valamint aláhúzással azokat, amelyek a két állat megjelenésére, öltözékére, életkörülményeire vonatkoznak! A francia mesemondó, akire a történetben utalnak, a 17. században, Hajnóczy Péter koránál mintegy 300 évvel előbb írta meg a két állatról szóló történetét. A magyar író, amikor a történetet átírta, a szereplőket a maga korába, a 20. század második felébe (közelebbről az 1970-es évekbe) helyezte, és a korhoz illően öltöztette fel az állatokat. A 20. (és nem a 17.) századra jellemző * A szereplők ruházatát, megjelenését, életkörülményeit jellemzi c) Kövesd végig, mikor, mit gondolhat magában a hangya! Fogalmazd meg magadnak, mit gondolhat, mit mondhatna magában a történet egyes pontjain!

26 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M d) Készítsd elő társaiddal a szöveg felolvasását! Osszátok ki a szerepeket, és adjatok rendezői utasításokat arra nézve, mit hogyan mondjanak, milyen mozdulatokkal kísérjenek, milyen arckifejezéssel olvassanak fel a szereplők! e) Olvassátok fel a novellát szereposztásban úgy, hogy a hanghordozással, mimikával érzékeltessétek, mit érezhetnek, gondolhatnak a szereplők! MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: a) 1. naftalinszagú 2. panofi x 3. Bizományi Áruház 4. Conservatoire 5. La Fontaine b) HAJNÓCZY PÉTER: A TÜCSÖK ÉS A HANGYA A novemberi szél a zörgő faágakról éppen az utolsó fonnyadt-száradt leveleket tépte le, amikor az erdőszélen találkozott a tücsök és a hangya. A hangya kicsit kopott, naftalinszagú*, de panofix* béléses télikabátot* viselt júliusban vette leszállított áron a Bizományi Áruházban*, akár a vízhatlan síbakancsát* a tücsök viszont láthatóan didergett vékony és béleletlen vászondzsekijében*. A tücsök zsebre dugott kézzel álldogált, mert kesztyűje sem volt. Jó napot, tücsök szomszéd mondta a hangya. Ahogy elnézem, nem izzad bele a kabátjába... Bizony, hideg van, hangya szomszéd válaszolt vacogva a tücsök. Ez a szél az ember csontját is átjárja... A hangya megigazgatta bőrkesztyűs kezével a sálat a nyakán. A feleségem kötötte* mondta. Ügyes asszony: nézi a televíziót* és közben mindig köt vagy horgol valamit. Maga, úgy tudom, nőtlen és albérletben* lakik... Hát igen bólogatott a tücsök tudja, én mindig csak hegedülgetek, másra nemigen marad idő... Cigarettásdobozt* kapart elő a zsebéből, és odakínálta a hangyának. Köszönöm rázta a fejét a hangya. Több mint három hónapja, hogy leszoktam a dohányzásról*. Nemcsak haszontalan, az egészségre káros szenvedély ez, de pénzbe is kerül. Egy doboz cigaretta* árából megreggelizhet vagy megvacsorázhat a magamfajta kétkezi munkás. Megköszörülte a torkát. Úgy tervezzük a feleségemmel, hogy jövőre nagyobbra cseréljük a lakást. Központi fűtés, telefon, közvetlen földalatti járat a szemétdombhoz... A tücsök cigarettára* gyújtott. Aki nyáron hegedül, míg mások megfogják a munka végét, hogy vigyék valamire az életben... A hangya megcsóválta a fejét. Talán azt gondolta, kedves tücsök szomszéd, hogy ebben az évben nem is lesz tél? Egy hét múlva elutazom mondta a tücsök csak úgy május felé jövök haza... Elutazik? csóválta a fejét a hangya. Valami rokoni meghívás, kedves szomszéd? Nem járok én vendégségbe mondta a tücsök, csak hegedülgetek otthon, gyakorlok...

V I C C, N O V E L L A, E G Y P E R C E S 27 Elárulná, hová utazik? mosolygott rá a hangya. Párizsba mondta a tücsök. Párizsba? A hangya kerekre tágult szemmel a tücsökre meredt. Tréfál, kedves szomszéd? kérdezte kissé emelt hangon. Miből telne magának arra, hogy Párizsban töltse a telet? Meghívtak... a Conservatoire...* mondta a tücsök. Hangversenyeken hegedülök...* A hangya a földre szögezte a szemét, hallgatott egy darabig, aztán kérlelő hangon megszólította a tücsköt: Tekintettel a régi ismeretségre... elintézne egy számomra fontos ügyet? Kérem, nagyon szívesen... biztatta a tücsök csak mondja, szomszéd úr... Arra kérném mondta a hangya hogy Párizsban keresse fel La Fontaine urat, és mondja meg neki, hogy nyalja ki a seggem. c) A történet elején a hangya van fölényben, már-már leckézteti, kioktatja a tücsköt. (Mintha csak ismerné a történet végét a La Fontaine-mesében a szöveg erre játszik rá.) Fordulat akkor áll be a helyzetben, amikor a tücsök kiböki, hogy Párizsba utazik a kor viszonyai között ez szinte egy álom beteljesülése; a korban nem lehetett kedvtelésből Nyugatra, Nyugat-Európába utazni, az ilyesmi ritkaságnak, vágyott dolognak számított. d), e) Hívjuk fel a diákok figyelmét a három ponttal ( -tal) zárt, így befejezetlen modalitású mondatok szerepére. (A szereplők mondatai mögött rejlő mögöttes tartalom felidézése a feladat egyik célja, a beszédhelyzetben a lezáratlan kijelentések, a hiány jelentésformáló szerepének felfedeztetése.) Mutassunk rá az utolsó mondatban a csattanó és a stílustörés szerepére, jelentésére: ezáltal válik teljessé az átértelmezés a hangya eddig is úgy beszélt, viselkedett, mint aki ismeri a mesét, tudja, mi a befejezés. A váratlan fordulat (hogy a tücsök nem szorul az ő segítségére, sőt, jobban jár) végképp ebbe a szerepbe helyezi, és így már az egész meséről fejti ki a véleményét. Bogarak a fülbe T/8. 21. oldal 10 PERC Házi feladat Tanári instrukciók: A diákok párokban dolgozzanak. Olvassák el a diák véleményét, és értelmezzék azt, majd kezdjék meg saját gondolataik megfogalmazását. Mondjuk el nekik, hogy az órán csak fogjanak hozzá, készítsenek el valamilyen kiinduló formát (vázlat, jegyzet, ötletek listája vagy egy megírt bekezdés), amelynek alapján majd otthon, a portfólióban elkészíthetik a munkájukat.

28 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : problémafeltárás, önálló kérdések felvetése, szövegalkotás C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : A portfólióba készített feladatokhoz javasoljuk a diákoknak, hogy ne csak szöveggel dolgozzanak, hanem aki szívesen rajzol, keres/készít képet stb., az használja fel ezt a kifejezési csatornát is véleményének, gondolatainak kifejezésére. M u n k a f o r m á k : páros órai, egyéni otthoni munka Módszerek, eljárások: reflexív szövegalkotás Eszközök: portfólió 8. Bogarak a fülbe Hajnóczy Péter átiratának minden bizonnyal az egyik célja volt, hogy bogarat tegyen az olvasó fülébe, gondolkodásra késztesse. Ezt a célt szolgálja a novella csattanójaként elhangzó erőteljes nyelvi fordulat. Olvasd el a novella egy diák által írott értelmezését! Ennek nyomán fogalmazd meg a véleményed a novelláról! Véleményedben érvelhetsz a diák véleménye mellett vagy ellene is. HAJNÓCZY PÉTER: A HANGYA ÉS A TÜCSÖK LA FONTAINE: A TÜCSÖK ÉS A HANGYA Hajnóczy Péter novellájának tanulsága szerintem La Fontaine meséjének éppen az ellentéte. Hajnóczy a másik művet átrakta a saját jelenébe, és akkori emberek tulajdonságaival és öltözékével ruházta fel a hangyát, illetve a tücsköt. Tehát szerintem szorosan kötődik a helyhez és az időhöz. A tanulság az lehet, hogy az élet minősége már nem függ attól, hogy ki milyen erőbedobással dolgozik. (Holott talán már La Fontaine korában sem ez volt a lényeg.) Szerintem erre utal a cím megfordítása is: A tücsök és a hangya A hangya és a tücsök. A hangya dolgozik, mint kétkezi munkás, szépen lassan halad előre egyről a kettőre, új lakás megvételét tervezi. A tücsök is éldegél, nincs meg mindene, de ő sem fog vacogni télen, mert fél évre elutazik Párizsba, ahol hangversenyeken fog hegedülni. A novella kétféle embertípust mutat be, és mindenki eldöntheti, hogy melyik a szimpatikusabb neki: a felfelé törekvő és egyre jobban élő hangya vagy a szerencsés és tehetséges tücsök. Most, hogy ezt leírtam, és újra meg újra átgondoltam Hajnóczy novelláját, csiszolgatva a tanulság mivoltát, lehetségesnek tartom, hogy a mű azt fogalmazza meg, hogy mindkét módon lehet élni, és nem rosszabb egyik sem a másiknál, csak nem te döntöd el, hogy hangya leszel-e vagy tücsök. Nagy Andris, 11/d (ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium)

V I C C, N O V E L L A, E G Y P E R C E S 29 Majomország T/9. 23. oldal 40 PERC 5 perc hangos felolvasás, esetleg többször is, 20 perc páros munka, 15 perc megbeszélés, összesen 40 perc Tanári instrukciók: Mutassuk be a verset hangos felolvasással, esetleg a Ghymes együttes feldolgozásában is, és adjuk a diákoknak feladatul, hogy kifejezően, humorral tudják felolvasni, s ehhez a páros munka során gyakorolják a felolvasást. A vers megbeszélése előtt hallgassunk meg néhány diákot, aki felolvassa a verset. A vers bemutatása után a diákok párban dolgozzanak. A tanár járjon körbe, és segítsen azoknak, akik elakadtak. A megbeszélés során élesen válasszuk el azokat a feladatokat, amelyek zártak, amelyeknek egyértelmű a megoldásuk (lásd alább a megoldásoknál), és azokat, amelyekben a diákok véleményét, meglátásait, elemző készségét, értelmezését várjuk. Ez utóbbiaknál hallgassunk meg több megoldást is, és hívjuk fel a figyelmet az érvekkel alátámasztott elemzések összetartására és valószínű különbségeire. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : a szó szerinti és a metaforikus jelentés felismerése és kapcsolatuk érzékelése, magyarázata; a párhuzam felismerése, a humoros szöveg humorának felismerése és elemzése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaforma: páros M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : páros munka, feladatlap E s z k ö z ö k : a Ghymes együttes Tűzugrás című cd-je 9. Majomország Olvasd el az alábbi verset, majd párban oldjátok meg a hozzá tartozó feladatokat! WEÖRES SÁNDOR: MAJOMORSZÁG Hej de messze majomország, ott terem majomkenyér, majomablak majomrácsán majomnótát ráz a szél. Majomréten, majomtéren majomhősök küzdenek, majomszanatóriumban sírnak majombetegek. Majomtanártól majomlány majomábécét tanul, gaz majom a majombörtönt rúgja irgalmatlanul. Megépül a majommalom, lesz sok majommajonéz, győzve győz a győzhetetlen győzedelmes majomész.