Költő László & Bajzik Annamária

Somogyi Múzeumok Közleményei 18: 171 224 Ka pos vár, 2008 Kora Árpád-kori temetőrészlet egy kaposvári lakóparkban Előzetes jelentés az Ezüsthárs lakópark közműberuházások által érintett területének régészeti feltárásáról Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága H-7400 Kaposvár, Fő u. 10., Hungary, e-mail: kolto@smmi.hu; bajzikanna@freemail.hu Költő, L. & Bajzik, A.: Early Árpád-era cemetery section in a housing park in Kaposvár. Preliminary report on the archaeological survey of areas affected by public utilities instalment in the Ezüsthárs housing block. Abstract: During the construction site formulation and public utilities establishment for a new housing block in Kaposvár (late Zöldfok Co. depot: Kaposvár-City Gardeners locality), pits of a multi-layer Neolithic (DVK-Keszthely group) and of a Bronzage colony were discovered, along with parts of an 11 th century cemetery (132 graves) and remains of a settlement from the 16-17 th centuries. Keywords: 10 11 th century, cemetery, ring with an S-ending, coin, axe, prehistoric, late Medieval, early New age, Kaposvár Bevezetés 2005. augusztus 8-án egy bejelentést követően mentünk ki M. Aradi Csillával (a KÖH Pécsi Regionális Irodájának szakfelügyelőjével) az egykori Zöldfok Rt. Telephelyére (1. ábra), ahol egy új lakópark telekkialakítása és közművesítése céljából folytattak tereprendezést. A munkagépek által bolygatott részeken őskori, késő középkori és koraújkori kerámiatöredékek kerültek elő. Ezt követően régészeti szakfelügyeletet láttunk el, illetve próbafeltárásokat, majd megelőző feltárást végeztünk az Ezüsthárs lakópark területén. A régészeti munkák 2005. augusztus 9-én kezdődtek, és kisebb megszakításokkal 2005. november 3-ig tartottak. Az Ezüsthárs lakópark területe a régészeti nyilvántartásban Kaposvár-Városi Kertészet (Kaposvár 59. számú lelőhely, KÖH nyilvántartási szám: 40028) néven szerepel, 1969 óta ismert neolit (DVK) lelőhely (Dr av e c z k y 1972). Az 1970-es évek óta folynak a területen régészeti munkálatok a különféle beruházásokhoz kapcsolódóan. Egy 1972-ben tartott helyszíni szemlét követően Draveczky Balázs és Ecsedy István végzett itt szondázó ásatást, amelynek során négy régészeti korszak neolit (DVK), rézkor (Baden-Pécel), bronzkor (Somogyvár- Vikovci), kora vaskor emlékei kerültek elő (Ec s e d y 1972, 1973). Az 1974-es terepbejárás alkalmával bronzkori (Kisapostag) edénytöredékeket találtak (Ho rv á t h, Hr o t k ó, Kl i n g 1974), majd a későbbiekben a Bárdos Edith által végzett leletmentés során késő középkori település maradványait tárták fel (Bá r d o s 1978a) a területnek azon részén, amelyet Akasztódombként 1 is ismernek. 1 Az Akasztódomb nem pontosan ezen a helyen található, a helytörténeti kutatások alapján inkább a mai Szt. László utca környékén keresendő. A lelőhely Kaposvár nyugati szélén, egy, a Kapos folyó egykori mocsaraiból kiemelkedő széles, lapos dombhát második platóján helyezkedik el, a Kaposvárt nagyjából K Ny-i irányban átszelő 61-es úttól északra (2. ábra). Eredmény és értékelés A 2005-ben folytatott próba- és megelőző feltárás során a kivitelezéshez igazodva a közművezetékek nyomvonalán végzett munkát figyeltük meg, illetve a próbafeltárás szondáit a létesítendő közművezetékek nyomvonalán húztuk meg. A megelőző feltárással leletmentesítettük a közműberuházások (út, valamint a szennyvíz-, víz-, elektromos-, gáz- és távközlés telefon, kábeltelevízió vezetékei) által érintett teljes területet. A feltárások során a tervezett lakópark nyugati oldalán új- és jelenkori bolygatással sértett 16 17. századi településjelenségek kerültek elő. A keleti oldalon, a 6268/24 hrsz-ú, ún. 1. jelű utca, valamint a szennyvíz-, ivóvíz-, gáz- villamos- és távközlési vezetékek nyomvonalának déli szakaszán húzott szondákkal megtaláltuk a korábbi leletmentésekből ismert őskori (neolit-, réz- és bronzkori) település objektumait. Egy több rétegű, neolit- (DVK-Keszthelyi csoport) és bronzkori telep gödreit és egy középkori földbemélyített objektum (ház?) maradványait sikerült feltárnunk. Összesen 58 objektumot figyeltünk meg, illetve tártunk fel. Az Ecsedy István által végzett leletmentést valószínűleg ennek a szakasznak a nyugati területére lokalizálhatjuk, ahol az üvegházak építése során a lelőhely többi része elpusztult. A lelőhely az úttól keleti irányban a leendő építési telkeken át, egészen a szomszédos Mátyás király utca nyomvonaláig folytatódik. Az út északi szakaszán kb. 50 m hosszon egy temető került elő, mely a leletek és a mellékletek között talált pénzérmék (Petrus rex és Béla dux) alapján a 11. század elejére keltezhető, és az út teljes nyomvonalát érintve, a szomszédos telkekre is áthúzódik. A temető területén szórványos (két gödör által képviselt) rézkori, valamint kevés római kori településnyom is előkerült. A teljes lelőhelyen csupán a közművek és az út területén volt lehetőségünk ásni, így egyik korszak lelőhelyét sem tudtuk teljesen feltárni (3. ábra). A 10 11. századi temető sírjai közül összesen 132-t tártunk fel (4. ábra). Annak ellenére, hogy a sírok 56%-a (74) mellék-

172 let nélküli, a viszonylag gazdag leletanyagot általában a szokványos S végű fülbevalók, fonott ezüst gyűrűk, üveggyöngyök, balták és rombusz alakú nyílhegyek jelentik. A különböző leletek temetőbeli eloszlását az 5. ábra szemlélteti. Somogy megyében összesen 17 honfoglalás kori és 31 Árpád-kori temetőt ismerünk (6. ábra). Ebből Kaposvár közigazgatási területére esik 2 honfoglalás kori, és 16 az Árpád-korból (7. ábra) 2. Legutóbb Kaposvár határában hasonló korú nagyobb temetőt Bárdos Edith tárt fel a 61-es út építése során 1977-ben (Bá r d o s 1978b, 1987.). Dolgozatunkban a feltárt temetőrészlet alapján kísérlünk meg néhány általános következtetést levonni, illetve az általánostól eltérő jelenségekre kívánjuk ráirányítani a figyelmet. Temetkezési szokások, a sírgödrök alakja, mélysége A sírok jelentős része annyira sekély volt, hogy a korábbi mezőgazdasági művelés (főként a facsemeték ültetése, nevelése) következtében és a beruházás előkészítése során annyira megbolygatták a talajt, hogy sok esetben sírfolt jelentkezése nélkül találtuk meg a csontvázakat, illetve a sírfolt jelentkezésével egy időben a csontvázrészek is felszínre bukkantak. Több esetben viszont a már megtalált sírok közötti árkolással kellett megkeresnünk a mélyebben fekvő sírokat. Ebből következően a sírok alakja is csak néhány esetben volt egyértelműen megállapítható, többségükben csak következtetni lehetett a sírformára. Ahol meg lehetett állapítani a sírgödör formáját, ott általában téglalap alakú, néhány esetben lekerekített sarkú téglalap alakú volt. Halotti obulus adás szokását öt esetben figyelhettük meg (68, 83, 162, 184, 190. sírok), ezen kívül egy sírban találtunk római kori érmét 3 (13. ábra). Az öt Árpád-kori érme közül 4 Béla herceg, 1 pedig Péter verete (8 12. ábra). A pénzérmék sírbeli helyzete változó, a klasszikusnak tekinthető szájbahelyezésen kívül (68 4, 182. sír), jobb lapocka 5 és a has tájékán is előfordult. Mindegyik pénzmellékletes sír a temető DK-i területén került elő. Eltemetés módja Koporsó nyomát egyetlen esetben sem sikerült megfigyelnünk, a csontvázak helyzetéből több esetben valószínűsíthettük azonban, hogy az elhunytat valamibe valószínűleg textilbe csavarva temethették el. 2 Összeállítás a SMMI Régészeti Adattára, a KÖH lelőhely-nyilvántartása és Bakay 1975 alapján. 3 A 205. sír a rendellenes (É-D) tájolású 226. sír fölött helyezkedett el. Elképzelhető, hogy II. Constantius bronza ennek a sírnak a betöltéséből kerülhetett a temetkezési rendhez igazodó későbbi sírba. Az érme pontos meghatározásáért Torbágyi Melindának tartozunk köszönettel. 4 Béla hg. dénárja a koponya mosásakor került elő. 5 A 83. sírban a koponyát a jobb oldalára fordulva találtuk meg, így elképzelhető, hogy a pénzt eredetileg ebben az esetben is szájban helyezhették el. A vázak általánosságban kis eltéréssel Ny-K-i tájolásúak, az elhunytat háton fekvő, nyújtott helyzetben temették el. A kartartások besorolását Kiss Attila összefoglaló táblázata (14. ábra) alapján (Ki s s 1983. 71. á.) készítettük el. Leggyakoribb esetben a karokat a testtel párhuzamosan helyezték el (1. táblázat). Két eltérő tájolású (egy esetben D-É, egy esetben É-D) 42. és 226. sír, és egy rendellenes testhelyzetű vázat (58. sír) találtunk. A 40 44 éves férfit ellentétes tájolással (K-Ny) és hasra fektetve, gúzsba kötve temették el (20. ábra). Ékszerek, viseleti tárgyak A viselet tárgyai, illetve ékszerek közül leggyakoribbak az S végű karikák. Ez a lelettípus összesen 42 sírban fordult elő. Egyszerű, sima, bronzból készült változatuktól a ritkán és sűrűen bordázott, ezüstből készült példányokig találtunk (16. ábra). Sima S végű karika 67 db volt, ebből 53 db ezüst, 14 db bronz. A 13 bordázott S végű karikából 10 volt ezüst, 3 pedig bronz. Leginkább párban, a koponya két oldalán, a csecsnyúlvány mellett kerültek elő, ami az eddigi ásatási tapasztalataink alapján azt bizonyítja, hogy ezeket az ékszereket a korábbi szakirodalomban leírtak (Sz ő k e-vá n d o r, 1987. 58.) ellenére, illetve azzal párhuzamosan, nem csak a haj díszítésére, hanem valóban fülbevalóként is használták, mint ahogy azt Szőke Béla is valószínűsítette (Sz ő k e 1962. 89.). Főként gyermek sírokban gyűrűként is előfordul (Sz ő k e 1962. 89.). Erre példa a kaposvári temetőben feltárt 220. sír. A nyak ékszerei közül szinte csak gyöngyök kerültek elő (15. ábra), nyakperec az eddig feltárt sírok egyikében sem volt. A gyöngysorok között vegyes tipusú gyöngyöket találtunk. A hordó alakú, ezüstfóliás gyöngyök mellett dinnyemag alakú gyöngy is előfordult (pl. 26. sír). Két sírban találtunk a nyaklánc gyöngyei között bronzból készült csörgőt. A korábbi megfigyeléseknek megfelelően (Sz ő k e 1962) gyermek sírban találtuk az egyiket (220. sír, 17 18. ábra). A másik csörgő felnőtt sírjában, a bal felkarcsont belső oldalán került elő (85. sír), ami szintén nem zárja ki, hogy a nyakláncban viselték. Mindkét sírban hordó alakú, ezüstfóliás gyönggyel együtt fordult elő. Nyakláncba fűzve került elő egy kauri csiga is, szintén a 220. sz. 1,5 2 éves gyermeksírjából. A gyűrűk jelentős része a fonott, ezüst gyűrűk közül került ki (az összesen 19 db-ból, 8 db). Mellettük a kora Árpád-kor szokásos, egyéb gyűrűformáit is megtaláltuk (19. ábra). Karperec igazolhatóan egyetlen sírból sem került elő. Tisztázatlan a 172. sír fölött talált hurkos-kampós záródású karperecnek a temető sírjaihoz való tartozása. (A sodrott, bronzdrótból készült karperecet a sír fölött kb. 20 25 cm-rel találtuk a humuszolás során). Két sírban találtunk római fibulát. Az 58. sz. sírban rendellenes testhelyzetben eltemetett személynél megközelítőleg viseleti helyzetben egy csatfibula (20. ábra), a 97. sírban a halott gyermek mellé ajándékként helyezett egyéb tárgyakkal együtt egy T fibula került elő

Kora Árpád-kori temetőrészlet egy kaposvári lakóparkban 173 (21 22. ábra). Ezeket a tárgyakat nagy valószínűséggel a lelőhelyen nyomokban előkerült római kori település tárgyai közül gyűjthették össze. Eszközök, fegyverek A balták kettős szerepköréből adódóan (munkaeszköz és egyben fegyver is) az ebben a temetőben előkerült baltákról sem lehetett egyértelműen megállapítani használati céljukat. A felnőttek sírjaiban kézügybe helyezték el a baltákat, nyelükkel a kéz felé. Egyik esetben a jobb, másik esetben a bal láb mellett, élük mindkét alkalommal a test felé mutatott (23 24. ábra). A 97. sz. gyermek sírban bizonyára bajelhárító szerepet tölthetett be. (Ebből a sírból került elő az egyetlen edény, amely szintén a késő római kori telep anyagához tartozhatott. (21 22. ábra) A sírokban talált balták tipológiáját Petkes Zsolt legutóbbi összefoglalása alapján állítottuk össze (Pe t k e s 2006.). Meghatározása szerint két balta (41., 97. sír) és egy ún. nyéltámaszos balta (70. sír) került elő az Ezüsthárs lakótelepen feltárt sírokból. A Kovács László és Petkes Zsolt szerinti típus-meghatározásokat a következő táblázatban hasonlítottuk össze. Sír/ típus 97. sír 41. sír 70. sír KOVÁCS, 1971. 7. 7. 9. KOVÁCS, 1986. 21. ábra 7. 8. 10. KOVÁCS, 1980/81. taf. 3. VI A VI C, ill. VI D VI B KOVÁCS, 1993. 1. 1. 9. PETKES, 2006. 7 C*. 7 C. 10. * az eszköz hossztengelye és az éllap felső vonala tompa szöget zár be, a nyak enyhe ívbe olvad bele a köpűbe Összesen három nyílhegyet találtunk. Egy hosszú vágóélű, deltoid alakú: (82. sír; Ko v á c s 1986. 16. ábra 16. tip.), egy köpűs (199. sír; Ko v á c s 1986. 16. ábra 23. tip.) és egy lekerekített hegyű, ívelt oldalú rombusz alakút (60. sír) 25 27. ábra. A temető embertani anyagát a MTM Embertani Tárában vizsgálják, a tudományos feldolgozás elkezdődött 6. Időrendi megállapítások, következtetések A temetkezések a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűleg a 11. század legelején elkezdődhettek. Erre utal néhány archaikus vonás, mint pl. a 220. sírban talált leletegyüttes (nyakláncba fűzött övveret, kauri csiga), a hordó alakú ezüstfóliás- és a dinnyemag alakú gyöngyök együttes előfordulása, nyílhegyek. A temetőrészlet sajnos nem alkalmas pontosabb relatív időrend meghatározására sem, mivel a pénzek elhelyezkedése K-ről Ny-ra történő benépesítést való- 6 A tanulmányban hivatkozott néhány kiemelkedő eset soronkívüli meghatározásáért Bernert Zsolnak tartozunk köszönettel. színűsítene (Péter denára a 2. keleti sorban, míg Béla hg. denárai ettől nyugatabbra kerültek elő), a leletanyaga alapján legkorábbinak vélhető sír (220.) viszont a feltárt terület legnyugatibb sorában helyezkedik el. Nyitott kérdés egyelőre a két üres terület értelmezése is. Közülük talán az északi egy Zalaszabar, Főnyed- Gólyásfa típusú, felszínre épített templom körüli temetőre utalhat (Müller 1996. 137., Ar a d i 1998. 113.), a déli pedig a sokat emlegetett szent liget területe lehetne... A szent ligetek temetőbeni létezésére lelőhelyünkhöz legközelebb a Kis-Balaton Vízvédrelmi rendszer I. üteme területének feltárása során talált Müller Róbert igaz, hogy valamivel korábbi, 9. (vagy 10.) századi bizonyítékot (Müller 2004. 9-10., 1. tábla). Az Esztergályhorváti-Alsóbárándpusztán feltárt temetőben négy olyan, síroktól mentes, nagyjából kör alakú üres terület található, amely nem határozható meg másképpen, mint vagy a szent liget meglétével, vagy esetleg néhány olyan nagyobb fa állhatott a temető területén, amely köré nem temetkeztek. A kaposvári temető abban is hasonlít az alsóbárádpusztaihoz, hogy ebben is megfigyelhető a kihagyott területek melleti sűrűsödésen kívül a bizonyos soros jelleg. A lakótelepen az építkezések elkezdődtek, remélhetőleg ennek során mód nyílik a temető teljes feltárására, és megalapozottabb következtetések levonására. Összefoglalás Kaposváron az egykori Zöldfok Rt. telephelyén (Kaposvár-Városi kertészet lelőhely) egy új lakópark telekkialakítása és közművesítése közben végzett régészeti feltárások során, a tervezett lakópark nyugati oldalán új- és jelenkori bolygatással sértett 16 17. századi településjelenségek kerültek elő. A keleti oldalon, az 1. jelű utca, valamint a szennyvíz-, ivóvíz-, gáz- villamos- és távközlési vezetékek nyomvonalának déli szakaszán húzott szondákkal megtaláltuk a korábbi leletmentésekből ismert őskori (neolit-, réz- és bronzkori) település objektumait. Egy több rétegű, neolit- (DVK-Keszthelyi csoport) és bronzkori telep gödreit, és egy középkori földbemélyített objektum (ház?) maradványait sikerült feltárnunk. Összesen 58 őskori objektumot figyeltünk meg, illetve tártunk fel. Az Ecsedy István által végzett leletmentést valószínűleg ennek a szakasznak a nyugati területére lokalizálhatjuk, ahol az üvegházak építése során a lelőhely többi része elpusztult. A lelőhely az úttól keleti irányban a leendő építési telkeken át, egészen a szomszédos Mátyás király utca nyomvonaláig folytatódik. Az út északi szakaszán kb. 50 m hosszon egy temető került elő, mely a leletek és a mellékletek között talált pénzérmék (Petrus rex és Bela dux) alapján a 11. század elejére keltezhető, és az út teljes nyomvonalát érintve, a szomszédos telkekre is áthúzódik. A temető területén szórványos (két gödör által képviselt) rézkori, valamint kevés római kori településnyom is előkerült. Az itt elhelyezkedő temető sírjai közül összesen 132-t tártunk fel. A sírok 44%-ában talált, viszonylag gazdag

174 leletanyagot általában a szokványos S végű fülbevalók, fonott ezüst gyűrűk, üveggyöngyök, balták és rombusz alakú nyílhegyek jelentik. Érdekes jelenség a temető nyugati részében a két üres terület. Közülük az északi az eddigi ásatási tapasztalatok alapján talán egy felszínre épített templom körüli temetőre utalhat, a déli pedig egy kultikus terület: szent liget lehetett. A temetkezések a leletanyag alapján valószínűleg a 11. század legelején elkezdődhettek, bár a temetőrészlet sajnos nem alkalmas pontosabb időrend meghatározására. Köszönetnyílvánítás Köszönettel tartozunk a lakópark beruházójának (Kapos Immo Kft.), a beruházásában részt vevő kivitelező cégeknek (VÍZCOOP Kft, KÖGÁZ Zrt, Magyar Telekom Rt., EON, ViDaNet Rt.) a lelőhely feltárásához nyújtott anyagi hozzájárulásáért, valamint a feltárás során tanúsított együttműködési készségükért. Köszönet illeti a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága restaurátorait a leletek gyors és szakszerű kezeléséért. Early Árpád-era cemetery section in a housing park in Kaposvár. Preliminary report on the archaeological survey of areas affected by public utilities instalment in the Ezüsthárs housing block László KÖLTŐ & Annamária Bajzik In Kaposvár, on the territory of former Zöldfok Rt. (Kaposvár- City Horticulture/Városi kertészet site) during the archaeological excavations connected to the public utility establishments on the building plot of a new residential centre, on the Western part of the area 16-17 C. settlement traces were found damaged in recent times. On the Eastern section, at street No. 1. and at the Southern section of the drainpipe, water, gas, electric and telecom lines, with the help of probe trenches we located the objects of the Neolitic, Copper-, and Bronze-age settlement already recorded earlier. We excavated a many layered Neolitic (DVK-Keszthely group) and Bronze-age settlement and their pits, as well as a medieval object (house) which deepened into the surface. We detected and excavated altogether 58 objects. We could localize István Ecsedy s rescue archaeological dig on the Western part of this section, where the rest of the site perished when glass houses were built. The site spreads East from the road through the building plots until the neighboring Mátyás street. On the Eastern side of the road, on an area of about 50 m, we located a cemetery, which according to the coins present in the find material (Petrus rex and Béla dux) can be dated to the beginning of the 11. C. and which after filling the entire width of the road continues on the neighboring croft. On the territory of the cemetery sporadic Copper-age (2 pits) and some Romanage settlement traces could also be found. We excavated 132 burials in the cemetery. In 44% of the graves we found relatively rich grave goods, mainly of the usual types: S-ending earrings, braided silver rings, glass beads, axes and rhombus shaped bowheads. An interesting phenomenon is the two empty area situated in the Western part of the cemetery. The Northern one according to earlier excavation experiences could refer to a cemetery situated around a church built on the surface without foundations, while the Southern functioned as a cult area (saint grove). The burials, according to the find material, could begin at the very beginning of the 11 C., though the excavated cemetery portion is not suitable for the definition of a more precise chronology.

1. táblázat: Kaposvár Városi Kertészet, 11. századi temető Kora Árpád-kori temetőrészlet egy kaposvári lakóparkban 175

Kora Árpád-kori temetőrészlet egy kaposvári lakóparkban 177

194 2. táblázat: Kaposvár Városi Kertészet, 11. századi temető leletei

Kora Árpád-kori temetőrészlet egy kaposvári lakóparkban 199 1. ábra: Az építkezés reklámja, és a 11. századi temető feltárásának munkálatai

200 2. ábra: A lelőhely Kaposvár térképén

Kora Árpád-kori temetőrészlet egy kaposvári lakóparkban 201 3. ábra: A különböző régészeti korszakok elhelyezkedése a lelőhelyen

202 4. ábra: A 11. századi temető térképe

Kora Árpád-kori temetőrészlet egy kaposvári lakóparkban 203 5. ábra: Temetőtérkép a sírokban talált leletek elhelyezkedésével

204 6. ábra: Honfoglalás- és Árpád-kori lelőhelyek Somogy megyében

Kora Árpád-kori temetőrészlet egy kaposvári lakóparkban 205 7. ábra: Honfoglalás- és Árpád-kori lelőhelyek Kaposvár közigazgatási területén

206 8. ábra: A 68. sír (Fotó: Költő László) és a koponyában talált érme (Fotó: Gőzsy Gáborné)

Kora Árpád-kori temetőrészlet egy kaposvári lakóparkban 207 9. ábra: A 83. sír (Fotó: Bajzik Annamária) és a sírban talált érme (Fotó: Gőzsy Gáborné)

208 10. ábra: A 162. sír (Fotó: Bajzik Annamária) és a sírban talált érme (Fotó: Gőzsy Gáborné)

Kora Árpád-kori temetőrészlet egy kaposvári lakóparkban 209 11. ábra: A 184. sír (Fotó: Költő László) és a sírban talált érme (Fotó: Költő László)

210 12. ábra: A 190. sír (Fotó: Költő László) és a sírban talált érme (Fotó: Gőzsy Gáborné)

Kora Árpád-kori temetőrészlet egy kaposvári lakóparkban 211 13. ábra: A 205. sír (Fotó: Költő László) és a talált érme sírföldben (Fotó: Gőzsy Gáborné)

212 14. ábra: Kartartástípusok Kiss A. 1983., 71. ábra nyomán

Kora Árpád-kori temetőrészlet egy kaposvári lakóparkban 213 15. ábra: A temetőben előforduló gyöngytípusok (Rajz: Ambrus Edit) 16. ábra: A temetőben előforduló S végű karikák típusai (Rajz: Ambrus Edit)

214 17. ábra: A 220. sír (Fotó: Költő László)

Kora Árpád-kori temetőrészlet egy kaposvári lakóparkban 215 18. ábra: A 220. sír leletei (Rajz: Ambrus Edit) 19. ábra: A temetőben előforduló gyűrűk típusai (Rajz: Ambrus Edit)

216 20. ábra: Az 58. sír (Rajz: Barta Gábor, fotó Bajzik Annamária) és leletei (Fotó: Gőzsy Gáborné)

Kora Árpád-kori temetőrészlet egy kaposvári lakóparkban 217 21. ábra: A 97. sír (Fotó: Költő László) és leletei (Fotó: Gőzsy Gáborné)

218 22. ábra: A 97. sír leletei (Rajz: Ambrus Edit)

220 Mellékletek: 1. Gyűrű 2. Nyéltámaszos balta 24. ábra: A 82. sír (Fotó: Költő László) és leletei (Fotó: Gőzsy Gáborné)

222 26. ábra: A 199. sír (Fotó: Költő László) és leletei (Fotó: Gőzsy Gáborné)

224 Irodalom M. Aradi Cs. 1998: A főnyed-gólyásfai Árpád-kori temető és település eddigi ásatásainak összegzése. Summary of the excavations at the Árpád-aged cemetery and settlement of Főnyed-Gólyásfa. Somogyi Múzeumok Közleményei 13: 113-154. Ba k ay K. 1975: Kaposvár földjének őstörténete a legrégibb időktől a honfoglalásig. Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok, (szerk.: Kanyar J.) pp. 11-62. Bá r d o s E. 1978a: Jelentés a Kaposvár határában, a kaposmérői Latinka MgTsz. területén végzett leletmentésről. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Régészeti Adattár IV/1/980/b Bá r d o s E. 1978b: Középkori templom és temető Kaposvár határában (Előzetes jelentés a leletmentő ásatásról). A mediaeval Church and Cemetery ont he Confines of Kaposvár. Somogyi Múzeumok Közleményei 3: 187-234. Bá r d o s E. 1987: Középkori templom és temető Kaposvár határában II. Mediaeval Church and Cemetery int he Vicinity of Kaposvár: Part II. Somogyi Múzeumok Közleményei 8: 5-82. CNH-I: Ré t h y L.: Corpus Nummorum Hungariae (I II., Bp., 1899 1907.) Dr av e c z k y B. 1972: Jelentés az 1972. március 10-én végzett helyszínelésről. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Régészeti Adattár IV/1/255 Ec s e d y I. 1972: Ásatási napló Kaposvár-Mátyás u. lelőhelyen 1972. szeptember hónapban végzett szondázó ásatásról. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Régészeti Adattár IV/1/260/b Ec s e d y I. 1973: Beszámoló a Kaposvár-Mátyás u. Somogy Megyei Tanács Dísznövénytermesztő telepén végzett szondázó ásatás eredményeiről. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Régészeti Adattár IV/1/260/a Ho r v á t h L., Hr o t k ó Zs. & Kl i n g J. 1974: A Kaposvár Városi Kertészet terepbejárási jelentése. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Régészeti Adattár IV/1/317/a Ki s s A. 1983: Baranya megye X XI. századi sírleletei. Magyarország honfoglalás és kora Árpád-kori temetőinek leletanyaga 1. pp. 1-429. Ki s s A. 1971: Régészeti jegyzetek baltaneveink eredetéhez. Nyelvtudományi Közlemények. 81: 389-392. Ko v á c s, L. 1980/1981: Vooruženiev vengrov obretatelej rodiny: sabli, boevye topory, kop ja. (Die Waffen der landnehmenden Ungarn: Säbel, Kampfäxte, Lanzen) MittArchInst 10/11: 243-255. Taf. 1-6. Ko v á c s L. 1986: Viselet, fegyverek. Kr i s t ó Gy.: Az Árpád-kor háborúi pp. 216-281. Kovács L. 1993: Képes vázlat a Kárpát-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleleteinek leletkataszteréhez Kézirat Müller R. 1996: Zalaszabar- Borjúállás-sziget. In.: Évezredek üzenete a láp világából. Régészeti kutatások a Kis- Balaton területén 1979-1992. (szerk.: Kö lt ő L. & Vá n d o r L.) pp. 135-139. Müller R. 2004: Müller Róbert: Régészeti összefoglaló az Esztergályhorváti-Alsóbárándpusztán feltárt Karolingkori temetőről. In: Karoling-kori emlékek. Régészet és antropológia, (szerk.: Tóth G.) pp. 9-31. Pe t k e s Zs. 2006: Fokosok és balták a honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti hagyatékában. Kézirat, Budapest. Sz ő k e B. 1962: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Budapest. pp. 1-118. I-XV. tábla Sz ő k e B. M., Vá n d o r L. 1987: Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője Budapest. pp. 1-118.