Kelet Közép Európa és Délkelet - Európa Ex-szocialista országok Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia Bulgária Jugoszlávia utódállamai
Közös vonások: Elhúzódó feudalizmus Nincs gyarmatuk Ipari forradalom megkésve Agrár országok Több nemzet, nemzeti kisebbség II. VH veszteségei 1945 után Szovjet befolyás szocializmus
KGST 1949 Állami tervgazdálkodás Önkényuralom Személyi kultusz Konszolidáció 1989-90 rendszerváltás Áttérés a piacgazdaságra
Leszakadás a világpiactól Szocialista gazdálkodás Piacgazdaság nem működik Hiánygazdaság Elavult termékek és termelési módszerek Alapanyag és energiapazarló termelés Szervezetlenség Központi elosztási rendszer Állami dotáció Teljes foglalkoztatottság
Elhanyagolt infrastruktúra Környezetkárosítás 1972 olajár-robbanás 1970-es évektől eladósodás Tőkehiány nacionalizmus
Átmenet a piacgazdaságba: Demokratikus állam létrehozása Szabad választások Többpártrendszer Privatizáció Piacgazdaság beindítása Csatlakozás a világpiachoz munkanélküliség
Lengyelország Terület: 312000 km 2 Lakosság: 40 millió Főváros: Varsó
Tájai: Pomerániai tóhátság Mazuri tóhátság Végmoréna sáncok Ősfolyamvölgyek Lengyel középhegység Szudéták Kárpátok
Gazdaság Ásványkincsek: Feketeszén bányászat Szudéták, Felső szilézia Kősó, kálisó Kárpátok Kén Visztula mentén Színesércek röghegységekben
Ipari központok: Krakkó, Katowice, Gliwice nehézipar: kohászat gépgyártás Varsó nehéz és könnyűipar Plock kőolajfinomítás Szczecin, Gdansk, Gdinia kikötő, hajógyártás
Elhanyagolt mezőgazdaság Elmaradt kollektivizálás Kisparaszti gazdaságok Húshiány Elhanyagolt könnyűipar hiánygazdaság
Csehország Terület: 79000 km 2 Lakosság: 10 millió Főváros: Prága I. VH után Csehszlovákia 1989 szétválás
Tájai: Cseh medence Barnaszén, kaolin, grafit Morva medence Felső-sziléziai medence Feketeszén Érchegység Cseh erdő Cseh Morva - dombság
Gazdaság: Ostrava vas és acélgyártás Plzen, Kladno kohászat, fémfeldolgozás, nehézgép gyártás (Skoda) Prága Mlada Boleslav Brno Zlin Karlovi Vary Ceske Budejovice
Szlovákia Terület: 49000 km 2 5,3 millió lakos Főváros: Pozsony (Bratislava) Inkább agrár jellegű ország
Tájai: Északnyugati Kárpátok Magas Tátra
Ipari központok: Pozsony autógyártás Komárom Nagyszombat Kassa Vegyipar, fafeldolgozás Trencsény Zsolna Selmecbánya Losonc
ROMÁNIA
Főváros: Bukarest Terület: 237 500 km² Népesség: 21,5 millió Nemzeti valuta: román lej Románia lakosságának 90%-a román nemzetiségű, 7%-a magyar. Csatlakozás az Európai Unióhoz: 2007
Tájai: Keleti Kárpátok Déli Kárpátok Erdélyi medence Erdélyi szigethegység Román - alföld
A Kárpátok hegyláncai Románia szinte egészét uralják, legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik. A Keleti-Kárpátok több párhuzamos vonulatból áll, amelyek külön hegységekre bomlanak. A külső ív homokkőből épül fel, a belső vonulatok vulkáni eredetűek. A vulkáni tevékenység helyenként ólom-, cink- és rézércet, illetve néhol vulkáni utóműködést hagyott hátra. Hargitán néhány százezer éve még működtek a vulkánok a vulkáni kúpok egy-egy helyen még ma is jól megfigyelhetők. A vulkáni utóműködés részei a szénsavas források (borvizek) és a kénes kigőzölgések (torjai Büdös-barlang, ahol régebben a puskapor gyártáshoz szükséges kenet is bányásztak).
A Hargita keleti oldalán fekszenek a zárt, hűvös székelyföldi medencék (Háromszéki-, Csíki-, Gyergyói-medence). Kristályos kőzetekből áll a Déli-Kárpátok, amely Románia legmagasabb és legzártabb hegyvidéke, és több helyen az eljegesedés formálta a felszínét. A vonulaton csak az Olt és a Zsil szurdokvölgye tör át. A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok vannak, amelyeket széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldek öveznek.
A székelyföldi medencékben hűvös az éghajlat, míg az Erdélyimedence éghajlata télen-nyáron kb. 3 C-kal hűvösebb az Alföldnél. Szélein több a csapadék, középső része azaz a Mezőség szárazabb (5 600 mm). A Havasalföld éghajlatának szárazföldi vonásai kelet felé egyre határozottabban érvényesülnek: a csapadék mennyisége folyamatosan csökken. A tél kissé hidegebb, a nyár pedig forróbb, mint Magyarországon. Moldva dél felé lassan alacsonyodó dombvidékének éghajlata nagyban hasonlít a Román-alföldére. Románia legnagyobb folyója a Duna, amelynek itteni szakasza több mint 1000 km hosszú. Szűk áttörési völgye a Vaskapu-szoros, ahol felduzzasztott vize áramtermelésre is alkalmas (Vaskapu erőmű). További fontos folyók: a Gyergyói-havasokban eredő Olt, a Déli- Kárpátokból eredő Zsil, amelyek a Dunába folynak, illetve a Tiszát tápláló Szamos és Körösök.