32/1997. (XI. 5.) MKM

32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. -a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1.. (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés) biztosító óvodák e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el nevelési programjukat. (2) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást (a továbbiakban: kisebbségi iskolai nevelés és oktatás) biztosító iskolák a pedagógiai programjukat és helyi tantervüket a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott kerettanterv és 2. számú mellékletével kiadott Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás egyes tantárgyainak kerettanterve, valamint az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el. (3) Ha a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást biztosító iskola helyi tantervében meghatározott követelmények csak a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétellel teljesíthetők, a beiratkozás az iskolába - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanulók és a szülők figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták. (4) Az iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, illetve folytathassák tanulmányaikat, akik nem vállalják a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvételt. A tanulónak, illetve a szülőnek a tanítási év utolsó hónapjában írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a nem kötelező tanórai foglalkozásokon, illetve be kíván kapcsolódni a nem kötelező tanórai foglalkozásokba. 2.. (1) A nyelvoktató kisebbségi oktatást az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejűleg, vendégtanulói jogviszony keretében szervezik meg, ha a kisebbségi iskolai nevelés és oktatás megszervezésére a településen nincs lehetőség az ugyanazon kisebbséghez tartozók létszáma alapján. (2) A vendégtanulói jogviszony keretében megszervezett kisebbségi iskolai nevelésre és oktatásra a közoktatásról szóló törvény 87. -a (1) bekezdésének a) pontjában, a tanulmányi követelmények teljesítésére a 27. (6) bekezdés d) pontjában, valamint a 73. -ában foglaltakat kell alkalmazni.

2 3.. A kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban a kisebbség nyelvét és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak oktatását - a helyi tantervben meghatározottak szerint - az osztályok csoportokra bontásával szervezhetik meg. 4.. A közoktatásról szóló törvény 23. -ára tekintettel engedélyt kap a kisebbségi nevelésben és oktatásban részt vevő gimnázium és szakközépiskola fenntartója, hogy olyan helyi tantervet hagyjon jóvá, amely alapján az iskola a tanulókat a tizenegyedik évfolyam végére készíti fel az alapműveltségi vizsgára, feltéve, hogy a kilencedik évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyamként szervezik meg, és a középiskolai nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. Az iskola a felvétel előtt tájékoztatja a jelentkezőket és szüleiket a helyi tantervben foglaltakról. 5.. Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 1. számú melléklet a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve Bevezető A kisebbségi óvodai nevelés hazánk egységes nevelési-oktatási rendszerének része, amely a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelettel kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait. A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés irányelve) meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit. A kisebbségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a kisebbségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a kisebbségi óvodai nevelés formáira és a fejlődés jellemzőire az óvodáskor végére. A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladata 1. A kisebbségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. 2. A kisebbségi nevelés célja és feladata, hogy - biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára; - ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat; - készítse fel a gyermeket a kisebbségi nyelv iskolai tanulására; - segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

3 3. A kisebbségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett - figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét - minél teljesebbé váljon a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást. 4. A kisebbségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét. A kisebbségi óvodai nevelés megszervezése 1. A kisebbségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart. 2. A kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő óvodapedagógusnak beszélnie kell a kisebbség nyelvét, ismernie kell a kisebbség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése. 3. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzően a kisebbség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek gondozásában résztvevő felnőttek is ismerjék és használják a kisebbség nyelvét (tájnyelvét). 4. A kisebbségi óvoda nevelő munkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a kisebbségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén. 5. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodának a kisebbségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is rendelkeznie kell. 6. Az óvoda környezete tükrözze a kisebbség kultúráját, a kisebbség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit. A kisebbségi óvodai nevelés formái A kisebbségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a kisebbségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés terjedjen ki a kisebbségi hagyományok, szokások továbbörökítésére és a kisebbségi identitás megalapozására és fejlesztésére. Anyanyelvű (kisebbségi nyelvű) óvoda Az anyanyelvű óvoda az óvodai élet egészét a kisebbség nyelvén szervezi meg. Az óvodai élet tevékenységi formáiban az anyanyelv (a kisebbség nyelve) használata

4 érvényesül. A kisebbség nyelvén nevelő óvoda adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek a magyar nyelvvel, a magyar irodalmi és zenei kultúra értékeivel is megismerkedjenek. Kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda A kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda mindkét nyelv (a kisebbség nyelve és a magyar nyelv) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát a nevelési programban az óvodai élet kezdetén a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg. A hangsúly a kisebbségi nyelv fejlesztésére helyeződjék. Cigány kulturális nevelést folytató óvoda 1. A cigány kisebbségi óvodai nevelés folyhat a) a kisebbség nyelvén, b) két nyelven, c) cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven. 2. A cigány kisebbségi óvodai nevelés keretében az óvoda nevelési programja tartalmazza a cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékeit. A tevékenységi formákban hangsúlyozottan kell szerepeltetni a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilágnak helyet kell kapnia. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepeljen a cigány tánckultúra megismertetése. 3. A cigány kisebbségi óvodai nevelés oly módon készítse fel a gyermekeket a sikeres iskolai előremenetelre, hogy tudatosan építsen a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hasonlóságokra. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a) a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt; b) életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a kisebbség nyelvén közvetíteni; c) tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben; d) ismerjen a kisebbség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is);

5 e) ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését. 2. számú melléklet a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Bevezető A kisebbségi iskolai nevelést és oktatást végző iskola - a 130/1995. (X. 26.) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében (a továbbiakban: kisebbségi iskolai oktatás irányelve) foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitűzéseit. A kisebbségi oktatás - a magyarországi közoktatás részeként - megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni, a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép, b) hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét. A kisebbségi oktatás formái 1. A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek eltérő nyelvállapota és kulturális sajátosságai, valamint a kisebbségek különbözősége miatt a kisebbségi oktatást a következő oktatási formák szerint lehet megszervezni: a) anyanyelvű oktatás, b) kétnyelvű kisebbségi oktatás, c) nyelvoktató kisebbségi oktatás, d) cigány kisebbségi oktatás,

6 e) interkulturális oktatás. 2. A kisebbségi nevelést és oktatást végző iskola pedagógiai programjába több oktatási forma is beépíthető. Az anyanyelvű oktatás 1. Az anyanyelvű oktatásban - a magyar nyelv és irodalom kivételével - az oktató és nevelő munka a kisebbség nyelvén folyik. A pedagógiai program magába foglalja az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tanterveit. 2. Az anyanyelvű oktatásban a kilencedik évfolyam intenzív nyelvi előkészítő évfolyamként is megszervezhető, amelynek célja, hogy előkészítsen az anyanyelvű középiskolai oktatás keretében folyó tanulmányok megkezdésére. A résztvevő tanulók a kilencedik évfolyamon a kötelező óraszám minimum hetven százalékát a kisebbségi nyelv tanulására fordítják. A tanuló a tizenharmadik évfolyam befejezését követően tehet érettségi vizsgát. 3. Ha az anyanyelvi oktatás hat évfolyamos gimnáziumban folyik, a nyelvi előkészítés a hetedik és a nyolcadik évfolyamon történik. A tanuló kötelező tanórai foglalkozásának legalább harminc százalékát fordítja a nyelv tanulására. A tantárgyak anyanyelven történő tanulása legkésőbb a kilencedik évfolyamon kezdődik. Az oktatás a hetedik évfolyammal kezdődik és a tizenkettedik évfolyammal fejeződik be. A kétnyelvű kisebbségi oktatás 1. A kétnyelvű kisebbségi oktatás a nyelvismeret elmélyítésével és tanítási nyelvként való alkalmazásával járul hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. Ez a forma lehetővé teszi, hogy az iskola teret adjon a nyelv valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a kiegyensúlyozott kétnyelvű nyelvi készség kialakulását. A pedagógiai program tartalmazza az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tantervét is. 2. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a kisebbségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, s mindkettő tantárgy is. A kisebbség nyelvén oktatott tantárgyakat az iskolák pedagógiai programja határozza meg. A kisebbség nyelve és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak aránya intézményenként és évfolyamonként eltérhet. A magyar nyelv és irodalom kivételével valamennyi tantárgy tanítható a kisebbség nyelvén. 3. A kétnyelvű oktatási formában a pedagógiai program által meghatározott, az anyanyelv és irodalmon kívül, legalább három tantárgyat a kisebbség nyelvén kell oktatni, a heti órakeret legalább ötven százalékában. A kétnyelvű oktatást ki lehet terjeszteni az összes tantárgyra azzal a feltétellel, hogy az oktatás nyelve a heti órakeret ötven százalékában a kisebbség nyelve. A nyelvi előkészítő évfolyamra vonatkozó előírásokat a kétnyelvű kisebbségi oktatás e formájában is alkalmazni kell. A nyelvoktató kisebbségi oktatás

7 1. A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. 2. A nyelvoktató kisebbségi oktatás két formában valósítható meg: a) A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni. A kisebbségi nyelv és irodalom oktatására a heti kötelező tanórai órakeretből legalább négy, a német nyelvoktató iskolákban legalább öt tanórát szükséges biztosítani. A kisebbségi nyelv és irodalom oktatására meghatározott heti kötelező tanórák időkerete az egyes évfolyamok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórák száma egyetlen évfolyamon sem lehet kevesebb heti három óránál. b) A bővített nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelynek célja a kétnyelvű kisebbségi, illetve az anyanyelvű oktatási formára való felkészítés. A kisebbségi nyelv és irodalom tanulása, illetve a kisebbség nyelvén való tanulás egyidejűleg folyik. A kisebbség nyelvét és az irodalmat legkevesebb heti öt órában kell tanítani. Legalább három tantárgy kisebbség nyelvén való tanulását kell lehetővé tenni. A kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a kisebbségi nyelvű órák aránya a heti órakeret legalább harmincöt százalékát teszi ki. A bővített nyelvoktató oktatási forma az első évfolyammal kezdődhet és legkésőbb a nyolcadik évfolyammal fejeződhet be. A cigány kisebbségi oktatás 1. A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. E programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján biztosítja a cigány nyelv általuk beszélt változatának oktatását. Az oktatás elősegíti a cigány tanulók iskolai sikerességét, illetve mérsékli esetleges hátrányaikat. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel - asszimilációs elvárások nélkül - segíti a cigányság integrációját. 2. A cigány kisebbségi oktatásban kötelező a cigány népismeret műveltségi terület oktatása és az iskolai sikerességet elősegítő készségfejlesztés. Ezen kívül a tanulók tudásszintjének, készségeinek, etnokulturális hátterének és az iskola lehetőségeinek függvényében az alábbiak közül legalább három területet tartalmazzon: a) a tantárgyi fejlesztést; b) a kisebbségi önismeret fejlesztését; c) a szocializációs, kommunikációs fejlesztést; d) a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenységet; e) az egyéni tehetséggondozást.

8 3. a) A cigány nyelv oktatása esetén a hagyományos kisebbségi oktatási formákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. b) Ha az iskolában nem folyik a cigány nyelv oktatása, akkor legalább heti négy tanórai foglalkozás keretében kell - a 2. pontban meghatározottak szerint - az iskola által választott pedagógiai területek ismereteit oktatni. c) Az a)-b) pontban meghatározottak mellett a cigány kisebbségi és tehetséggondozó oktatásban legalább heti három tanórai foglalkozás keretében biztosítani kell a differenciált képességfejlesztő foglalkozásokat, amelyek megszervezhetők a napközis vagy tanulószobai foglalkozások keretében is. Az interkulturális oktatás 1. Az interkulturális oktatást a "kisebbségi oktatás formái" cím 1. pontjának a)-d) bekezdésében felsoroltak közül bármelyiket megvalósító (a továbbiakban e cím alkalmazásában: kisebbségi oktatás) iskola szervezheti meg azok részére, akik az adott iskolában nem vesznek részt a kisebbségi oktatásban. 2. Az interkulturális oktatás célja, hogy a kisebbségi oktatásban részt nem vevők és a kisebbségi oktatásban résztvevők közösen szervezett nem kötelező tanórai foglalkozások keretében megismerhessék az adott kisebbség kultúráját. 3. A nem kötelező közös tanórai foglalkozások a népismereti műveltségi anyag megismerésére szervezhetők meg. Egyes műveltségi területekből - különösen az Ember és társadalom, a Földünk és környezetünk, a Művészetek, valamint az Életvitel - kialakított tantárgyak hangsúlyozottan tartalmazzák az adott kisebbség kulturális örökségét, jelenét, és bemutatják szokásait, a többségi kultúrával egyenrangúan és megfelelő terjedelemben tárgyalják az adott kisebbségről szóló ismereteket is. 4. A szülők igénye alapján az interkulturális oktatásban résztvevők külön tanórai foglalkozás keretében megismerhetik az adott kisebbség nyelvét, mint élő idegen nyelvet. 5. A közösen szervezett nem kötelező tanórai foglalkozásokon a kisebbségi oktatásban részt vevők aránya nem lehet alacsonyabb, mint a kisebbségi oktatásban részt nem vevők aránya. 6. Az interkulturális oktatás akkor szervezhető meg, ha ez nem akadályozza a kisebbségi oktatást. A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az alapműveltségi vizsgára és az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a kisebbségi oktatás felkészít a kisebbség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagából is

9 az alapműveltségi vizsgára, valamint - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában megfogalmazott kisebbségi anyanyelvi, irodalmi és népismereti követelményekre való figyelemmel is - az érettségi vizsgára. Valamely kisebbségi oktatási formában résztvevő iskola pedagógiai programja tartalmazza a kisebbség nyelvének, az irodalomnak és a népismeretnek az oktatását az első évfolyamtól felmenő rendszerben. Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom 1. A kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és - megtartó erő. E feladatát a kisebbségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni. 2. A kisebbség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a kisebbség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a kisebbség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. 3. Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom oktatása igazodik a kisebbségi oktatás formáihoz. a) A hagyományos nyelvoktató és a bővített nyelvoktató oktatási formában a kisebbségi nyelv és irodalom helyi tantervét a kisebbségi nyelv és irodalom általános fejlesztési, és az e rendelet részeként a kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejűleg kiadásra kerülő kisebbségenkénti részletes követelmények alapján kell megfogalmazni. A követelmények meghatározásának alapja a tanulók életkori sajátosságait, valamint a kisebbségi oktatás célját és tartalmát figyelembe véve a Nemzeti Alaptanterv élő idegen nyelv részletes követelményei. A kisebbségenkénti részletes követelményeket a negyedik évfolyam végére is ki kell dolgozni. A kisebbség nyelvének és az irodalomnak az oktatása az első évfolyamtól kezdődik. b) Az anyanyelven (kisebbség nyelvén) és a kétnyelven folyó oktatási formában az anyanyelv és irodalom helyi tantervét az anyanyelv és irodalom általános fejlesztési, és az e rendelet részeként az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejűleg kiadásra kerülő, szemléletében és felépítésében a NAT struktúráját követő, kisebbségenkénti részletes követelmények alapján kell elkészíteni. Az anyanyelv (a kisebbség nyelvének) oktatása az első évfolyamtól kezdődik. A magyar nyelv és irodalom és a kisebbségi anyanyelv kapcsolata Tekintettel arra, hogy a kisebbségi oktatás célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, a magyar nyelv és irodalom általános fejlesztési és részletes követelményeinek az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történő megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a kisebbség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötődhet.

10 A kisebbségi népismeret 1. A kisebbségi népismeret tananyag az egyes kisebbségek és anyanemzetük, illetve nyelvnemzetük kultúrájáról, történelméről, hagyományairól és jelenéről szóló ismereteket tartalmazza. Általános fejlesztési, és az e rendelet részeként az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejűleg kiadásra kerülő kisebbségenkénti részletes követelmények, a Nemzeti Alaptanterv több műveltségi területéhez kapcsolódnak (különösen Anyanyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Természetismeret, Földünk és környezetünk, Művészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak. 2. A kisebbségi népismeret általános témakörei: a) a kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája - nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat, - vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet, népművészet, filmművészet), - ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék), - hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek, - szociológiai és településföldrajzi ismeretek. b) A kisebbség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja - a kisebbség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya)országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya)országok földrajza, - oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor, - a kisebbségek más országokban élő csoportjai. c) Kisebbségi és állampolgári jogok - a kisebbségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer, - a kisebbségek intézményrendszere, - nemzetközi kapcsolatok. 3. A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként, illetve a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeibe integráltan folyhat, és szükséges, hogy tanórán kívüli tevékenységek formájában is (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal- és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenjen. Pedagógiailag kiemelt értékű a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gyűjtőmunka,

11 az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka. Az egyes tantárgyakba integrált oktatás során, az ének-zene, a tánc és a drámaoktatás esetén a hangsúlyt a kisebbségi tartalmakra kell helyezni. 4. Az egyes kisebbségek esetében a kétnyelvű és az anyanyelvű oktatási formában a népismereti követelmények magasabb szinten is megfogalmazhatók, mint a nyelvoktató oktatási forma esetén. A népismeret önálló tantárgyként történő tanításakor az oktatás nyelve a kisebbség nyelve, integrált feldolgozásakor a kisebbség nyelve, a magyar nyelv, vagy mindkettő lehet. 5. A kisebbségi népismeret oktatásának követelményeit össze kell hangolni az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, illetve a többi műveltségi terület követelményeivel. Quelle: Magyar Közlöny Nr. 95, 5. November 1997, S. 6634-6640 Hungarian Minister of Culture and Education. Decree 32/1997 (XI. 5.) on the Issuance of the Guidelines for the Pre-School Instruction and School Education of National and Ethnic Minorities On the basis of the authorization granted in Paragraph a) of Subsection (1) of Section 94 of Act LXXIX of 1993 on Public Education (hereinafter referred to as the Public Education Act ), the Minister of Culture and Education hereby issues the following Decree: Section 1 (1) Pre-schools providing for the pre-school instruction of national and ethnic minorities (hereinafter referred to as minority pre-school instruction ) shall prepare or approve their instructional programs with due consideration of the guidelines for the pre-school instruction of national and ethnic minorities issued as Schedule No. 1 to this Decree. (2) Schools providing for the school instruction and education of national and ethnic minorities (hereinafter referred to as minority school instruction and education ) shall prepare or approve their pedagogical programs with due consideration of the guidelines for the school education of national and ethnic minorities issued as Schedule No. 2 to this Decree. (3) In the event that the requirements set forth in the local curriculum of a school providing minority school instruction and education can only be fulfilled by participation in non-obligatory class sessions, registration at the school shall, with the exception set forth in Subsection (4), represent an obligation to participate in such non-obligatory class sessions, provided that the attention of the teachers and parents was called to this fact in the school acceptance information, and in writing prior to registration.

12 (4) Schools shall ensure the opportunity for pupils who do not participate in the nonobligatory class sessions to either begin or continue their studies. In the last month of the school year, the pupils or parents must submit a written notification if the pupil does not wish to participate in the non-obligatory class sessions or if the pupil desires to begin participation in the non-obligatory class sessions in the subsequent school year. Section 2 (1) In the event that there is no possibility of organizing minority instruction and education at the settlement based on the number of persons belonging to the minority in question, minority language instruction shall be organized within the framework of visiting other schools, simultaneously with the fulfillment of the general education requirements. (2) The provisions of Paragraph a) of Subsection (1) of Section 87 of the Public Education Act shall be applied in respect of minority instruction and education organized within the framework of visiting other schools, while the provisions of Paragraph d) of Subsection (6) of Section 27 and of Section 73 shall be applied in respect of the fulfillment of educational requirements. Section 3 In minority school instruction and education, the classes may organize instruction of the minority language and subjects taught in the minority language, in accordance with the local curriculum, by breaking down into groups. Section 4 With due consideration of Section 23 of the Act on Public Education, the operators of secondary and vocational secondary schools providing minority instruction and education may be permitted to approve a local curriculum on the basis of which the school prepares the pupils for a general education examination by the end of the 11 th grade, provided that the 9 th grade is organized as a language preparation year and the secondary school education is finished in the 13 th grade. The school shall inform the applicants and parents prior to acceptance regarding the contents of the local curriculum. Section 5 This Decree shall enter into force on the 8 th day following its promulgation. Schedule No. 1 to MKM Decree 32/1997 (XI. 5.) Guidelines for the Pre-School Instruction of National and Ethnic Minorities Introduction The pre-school instruction of minorities is a part of the uniform instructionaleducational system of Hungary, which implements its particular goals and attends to

13 its duties in harmony with the National Basic Program for Pre-school Instruction issued by Government Decree 137/1996. (VIII. 28.) Korm. The guidelines for the pre-school instruction of national and ethnic minorities (hereinafter referred to as guidelines for minority pre-school instruction ) set forth the basic principles for the special pedagogical work conducted in pre-schools providing for the instruction of national and ethnic minorities in Hungary. The guidelines for minority pre-school instruction formulate the goals and duties of minority pre-school instruction. They cover the principles of organizing pre-school life, the forms of minority pre-school instruction and the developmental characteristics at the end of the pre-school phase. The goals and duties of minority pre-school instruction 1. In accordance with the age characteristics of pre-school aged children and their individual level of development, minority pre-school instruction serves promotes awareness and learning of the minority language and culture and the transmission and development of cultural traditions. 2. It is a goal and duty of minority instruction to - ensure an environment for children where their mother tongue is spoken; - preserve and develop the traditions and customs related to the life-style and culture of the minority; - prepare the child for minority language instruction in the school system; - facilitate the formation and development of a minority identity. 3. In pre-schools providing minority language instruction it should be a goal to continuously develop the scope of communication in the minority language, in addition to creating a secure emotional environment for the child, taking into account the child's language proficiency. Pre-school teachers shall ensure basic language learning through imitation using regularly recurring communicative situations. 4. Language learning should be organized with variety, using systematically structured themes drawing on the minority culture and the culture of their mother country (literature, music, folk games). Depending on the language situations which develop the weekly and daily schedules of the groups should be designed flexibly in accordance with natural language learning processes. Organization of Minority Pre-school Instruction 1. Minority pre-school instruction shall last from the child entering the pre-school until the commencement of school studies. 2. Pre-school teachers participating in minority pre-school instruction must speak the minority language and know the intellectual and physical culture, traditions and customs of the minority. Transmission of cultural goods is an important duty. 3. The children's life in the pre-school providing minority pre-school instruction shall generally be organized in the minority language. Efforts should be made so that the

14 adults participating in caring for the children know and use the minority language (dialect). 4. The instructional work in minority pre-school facilitates cooperation with the family (parents, grandparents, etc.), with minority institutions and organizations, in particular in the fields of the development of the children's linguistic culture, understanding of traditions and the formation of a minority identity. 5. Pre-schools providing minority pre-school instruction shall have available aids for facilitating the use of the minority language and preservation of the minority culture. 6. The atmosphere of the pre-school should reflect the culture of the minority, its manner of living, customs, traditions and physical manifestations. Forms of minority pre-school instruction The forms of minority pre-school instruction shall be formulated according to the National Basic Program for Pre-school Instruction, and the minority language, literature, music and intellectual and physical culture shall be used for their content. Pre-school instruction should cover the transmission of minority traditions, customs and the formation and cultivation of minority culture. Native language (minority language) pre-schools The entirety of pre-school life in a native language pre-school is organized in the minority language. The native language (minority language) is used in the pre-school activities. Pre-schools instructing in a minority shall also provide the children with the opportunity to become familiar with the Hungarian language, with Hungarian literary and musical culture. Bi-lingual pre-schools providing minority instruction Bi-lingual pre-schools providing minority instruction facilitate the cultivation of both languages (the minority language and Hungarian). Both languages are used in the pre-school activities. The ratio of use of the two languages should be determined in the instruction program based on the linguistic knowledge of the children's group at the beginning of the pre-school period. Emphasis should be placed on cultivation of the minority language. Pre-schools providing Gypsy cultural instruction 1. Gypsy minority pre-school instruction may be conducted a) in the minority language, b) bi-lingually, c) in the Hungarian language, within the framework of Gypsy cultural instruction. 2. Within the framework of Gypsy minority pre-school instruction, the pre-school instruction program should include the cultural, artistic and traditional values of the Gypsy minority. Gypsy games, poems, stories and songs should be specifically emphasized in the forms of activities. The distinctive world of color and form should

15 be emphasized in visual instruction. Instruction of Gypsy dance culture should be a part of movement activities. 3. Gypsy minority pre-school instruction should prepare the children for successful progress in school in such a manner that it consciously builds upon the differences and similarities between Gypsy culture and the majority culture. Developmental characteristics at the end of pre-school age As a result of the process of family rearing and pre-school instruction a) the children should develop a positive emotional relationship to the minority culture and language; b) in accordance with their age and individual abilities, the children should have a vocabulary which allows them to relate in the minority language the knowledge they have acquired; c) they should be able to orient themselves in communicative situations; d) the children should know the songs, stories, poems, tales and games drawn from the minority culture and/or the mother country (in the dialect as well in certain cases); e) the children should know the customs, traditions and values of the physical culture of the local minority and learn to respect and honor these. Schedule No. 2 to MKM Decree 32/1997 (XI. 5.) Guidelines for the School Education of National and Ethnic Minorities PART I GENERAL PROVISIONS Introduction Schools providing minority school instruction and education implement their goals in harmony with the provisions of the National Basic Curriculum and the guidelines for the school education of national and ethnic minorities (hereinafter referred to as the guidelines for minority school education ) set forth in Government Decree 130/1995. (X. 26.) Korm. As a part of Hungarian public education, minority education achieves the general aims and duties of school instruction and education while also ensuring instruction of the minority language, study in the minority language, familiarization with history, intellectual and material culture of the minority, cultivation and creation of traditions, the development of self-identity and the understanding and exercise of minority rights. Minority education facilitates members of national and ethnic minorities in finding, preserving and cultivating their identity, accepting that they are different, accepting and displaying to others the values of the minority and developing stronger ties to the community. In institutions providing minority education and instruction the following goals should be aimed at: a) to make clear to pupils the advantages of linguistic and cultural wealth and to help them develop a realistic perception of nationality and the minority,

16 b) that pupils recognize the manifestations of prejudices and rejection, and understand the background and dangers of such phenomena, of the violation of civil and minority rights. Forms of minority education 1. Due to the various linguistic conditions and cultural characteristics of the national and ethnic minorities living in Hungary, minority education may be organized according to the following forms: a) native language education, b) bi-lingual minority education, c) language training minority education, d) academic improvement education for the Gypsy minority, e) inter-cultural education. 2. Several educational forms may be integrated into the pedagogical program of schools providing minority instruction and education. Native language education 1. With the exception of Hungarian language and literature, in native language education the education and instructional work takes place in the minority language. The pedagogical program includes the teaching schedule for the native language and literature subjects and for ethnography. 2. In native language education the 9 th grade may be organized as an intensive language preparation grade, the goal of which is to prepare the pupil for commencing studies within the framework of native language secondary education. Participating pupils spend at least 70% of the mandatory number of class hours studying the minority language in the 9 th grade. Following completion of the 13 th grade the pupil may take the school-leaving examinations. 3. If the native language education is taking place in a six-year secondary school program, the language preparation takes place in the 7 th and 8 th grade. The pupils spend at least 30% of the mandatory class hours studying the language. Instruction of subjects in the native language begins in the 9 th grade at the latest. Education begins in the 7 th grade and ends with the 12th grade. Bi-lingual minority education 1. Bi-lingual minority education contributes to the achievement of minority education goals by providing a deeper understanding of the language and using the language as a language of instruction. This form allows the school to use the language in reallife situations and ensures the development of a balanced bi-lingual ability. The pedagogical program includes the teaching schedule for the native language and literature subjects and for ethnography. 2. In bi-lingual minority education the minority language and the Hungarian language are languages of instruction and are both subjects as well. The subjects taught in the minority language are defined in the school's pedagogical program. The ratio of the

17 minority language and subjects taught in the minority language may vary from institution to institution and from grade to grade. With the exception of Hungarian language and literature all subjects may be taught in the minority language. 3. Within the framework of bi-lingual education, at least three of the subjects specified in the pedagogical program (with the exception of the native language and literature) must be taught in the minority language and must amount to at least 50% of the total weekly class hours. Bi-lingual education may be extended to include all subjects under the condition that the language of instruction be the minority language for at least 50% of the total weekly class hours. The regulations on language preparation grades must also be applied in this form of bi-lingual minority education. Language training minority education 1. Language training minority education contributes to the achievement of minority education goals by teaching the language and instructing the subjects of the literature and minority ethnography. 2. Language training minority education can be conducted in two forms: a) Traditional language training education, in which the language of instruction is Hungarian; instruction of the minority language and literature shall be conducted within class hours starting from the 1 st grade. Instruction of the minority language and literature shall amount to at least 4 hours of the mandatory weekly class hours, and five hours a week for German language training schools. With the exception of German language training schools, the mandatory weekly hours dedicated to instruction of minority language and literature may be distributed between various grades or between weeks during a particular grade, under the condition that the number of obligatory hours is no less than 3 hours per week in any grade. b) Extended language training minority education, the goal of which is to prepare for bi-lingual forms or native language forms of minority education. Study of the minority language and literature is conducted at the same time as instruction in the minority language. The minority language and literature shall be taught for at least 5 hours per week. Study of at least three subjects in the minority language must be made possible. Instruction of the minority language and literature and the classes held in the minority language account for at least 35% of the weekly class hours. The extended language training form may commence in the 1 st grade and finish by the 8 th grade. Academic improvement education for the Gypsy minority 1. Academic improvement education for the Gypsy minority ensures familiarization with Gypsy cultural values and the teaching of information on the history, literature, arts, music, dance culture and traditions of the Gypsy minority. Instruction in the Gypsy language is a non-obligatory element of this program, but depending on the needs of the parents, it ensures instruction of the form of Gypsy language spoken by the parents. The education facilitates the academic success of Gypsy pupils in school and reduces any disadvantages which may be present. It ensures instruction on the situation, rights, organizations and institutions of the Gypsy minority. Using pedagogical tools it facilitates the integration of the Gypsy minority, without any expectation of assimilation.

18 2. In academic improvement education for the Gypsy minority, instruction in the cultural fields of Gypsy ethnography and abilities promoting successful academic advancement must be taught. In addition to this, depending on the level of knowledge of the pupils, their abilities, their ethno-cultural background and their academic prospects, at least three of the following fields should be included: a) subject development; b) development of minority identity; c) development of socialization and communication abilities; d) continuously organized Gypsy cultural activities; e) development of individual talents. 3. a) For instruction of the Gypsy language the provisions of traditional minority education shall be applied. b) In the event that the Gypsy language is not taught at the school, the pedagogical fields selected by the school shall be taught within the framework of at least 4 class hours per week, in accordance with the provisions of Point 2. c) In addition to the provisions of Paragraphs a)-b), differentiated ability development classes, which may be organized within the framework of day-care centers or in the classrooms, shall be ensured in academic improvement and talent development education for the Gypsy minority amounting to at least three class hours per week. Inter-cultural education 1. Inter-cultural education can be organized by schools implementing any of the forms listed under Paragraphs a)-d) of Title 1 forms of minority education (hereinafter referred to as minority education for the purpose of this Title) for those pupils who are not taking part in the minority education in the school in question. 2. The goal of inter-cultural is to teach pupils not participating in minority education and pupils participating in minority education together about the culture of the particular minority, within the framework of non-obligatory class hours. 3. The non-obligatory class hours may be organized for transmission of ethnographic cultural materials. The subject taught in the various cultural fields, in particular Our World and Environment, the Arts, and Lifestyle, should specifically contain the cultural heritage and presence of the minority and should present its customs as equal with the majority culture and should furthermore discuss the knowledge of the particular minority to an appropriate extent. 4. Based on the needs of the parents, participants in inter-cultural education may be introduced to the particular minority language as a spoken language within the framework of separate class hours. 5. In jointly organized non-obligatory class hours the proportion of pupils participating in minority education may not be lower than the proportion of those not participating in minority education. 6. Inter-cultural education may be organized if this does not prevent minority education.

19 The content requirements of minority education The content requirements of minority education draw on the requirements of the National Master Curriculum as a basis, expand upon these requirements, thereby ensuring that pupils participating in minority education programs can prepare for the basic education and school-leaving examinations and for commence studies in higher education with the same opportunities as pupils not participating in such programs. In addition to this minority education prepares the pupils for the general education examinations in the subjects of the minority language and literature and ethnography (history, geography, culture) and, with due consideration of the minority language, literature and ethnographic requirements set forth in the examination regulations for the school-leaving exams, for the school-leaving examinations. The pedagogical programs of schools taking part in any form of minority education should contain instruction of the minority language, literature and ethnography in the system from the 1 st grade up. Native language (minority language) and literature 1. Instruction of the native language (minority language), literature and culture plays a key role in minority education. Knowledge of the language contributes to the formation of a minority identity and enables the understanding of the minority's literary values. The language acts a catalyst for the community and as a binding element which holds it together. This duty can be fulfilled by teaching of the minority ethnography and culture together. 2. Instruction of the minority language is aimed at the development of practical language ability, oral and written understanding of the minority language and use of the language at the level of cultivated everyday speech. The central task of literary instruction is to familiarize the pupils with the literature of the minority and the mother country, to awaken an interest in literature (reading) and to inspire and reinforce the desire to read in the native language (minority language). 3. Teaching of the native language (minority language) and literature orients itself to the forms of minority education. a) Within the forms of traditional and extended language training, the local curriculum for the minority language and literature shall be formulated on the basis of the general developmental requirements for minority language and literature and the detailed requirements set forth for each individual minority group as issued simultaneously in the respective minority language and in the Hungarian language as a part of this Decree. The basis for establishing the requirements shall be the age group characteristics of the pupils and the detailed requirements for spoken languages set forth in the National Master Curriculum, with due consideration of the goals and content of minority education. The detailed requirements for each individual minority group shall be formulated by the end of the 4 th grade as well. Instruction of the minority language and literature shall start from the 1 st grade. b) Within the forms of native language (minority language) and bi-lingual education the local curriculum for the minority language and literature shall be prepared on the basis of the general developmental requirements for minority language and literature and the detailed requirements following the approach and structure of the NMC as

20 set forth for each individual minority group and issued simultaneously in the respective minority language and in the Hungarian language as a part of this Decree. Native language (minority language) instruction shall begin starting from the 1 st grade. The relationship between Hungarian language and literature and the minority native language With due respect to the fact that the goal of minority education is the preservation and reinforcement of minority identity, in the course of integrating the general developmental and detailed requirements for Hungarian language and literature in the school's pedagogical program and the local curriculum it should be taken into account that, from the perspective of minority national identity, the attachment may be to the culture, language and literature of a different nation. Minority studies 1. The subject of minority studies shall contain information on the culture, history and traditions of the mother countries of the individual minority groups, and their broader language communities. The general developmental requirements and the detailed requirements set forth for each individual minority group and issued simultaneously in the respective minority language and in the Hungarian language as a part of this Decree shall be related to several educational fields of the National Master Curriculum (in particular Native Language and Literature, Mankind and the Environment, Environmental Awareness, Our World and Environment, the Arts) and shall conform to the contents and structure of such fields. 2. The general subject fields of minority studies: a) the minority language and physical and intellectual culture - language use characteristics, including dialects and language forms, - visual culture (architectural monuments, creative arts, applied arts, folk art, film), - singing, music and dance culture (musical heritage, theater, dance and games), - traditions, old and new customs, cultural goods, crafts, economic life, holidays and symbols, - information on sociological aspects and settlement geography. b) The minority's role in history and the development of culture and its civilization - the history and literature of the minority group in Hungary, the history of the mother country or other linguistically-related countries and literary periods; geography of the linguistic mother country or countries, - educational and cultural history, current events, - groups of the minority living in other countries. c) Minority and civil rights - minority rights, domestic and international legal framework, - the minority group's institutional system - international relations.