2. 1. A megkülönbözető képesség, mint az oltalomképesség előfeltétele

1. Bevezetés A védjegy, mint árujelző az egyes áruk és szolgáltatások azonosítását, egymástól való megkülönböztetését, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítását szolgálja. Már a védjegynek e meghatározásában is kiemelt szerep jut a védjegy rendeltetéséből a megkülönböztető funkciónak, vagyis annak, hogy a védjegy az áruk és szolgáltatások más áruktól és szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére szolgál. A védjegyoltalom tárgya az 1997. évi XI. törvény, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról (továbbiakban: Vt.) szóló törvény szerint (hasonlóan más európai jogszabályokhoz) mindig egy grafikailag ábrázolható megjelölés kell, hogy legyen, 1 amely esetén az oltalmazhatóság egyik legfontosabb ha nem a legfontosabb - előfeltétele a megkülönböztetésre való alkalmasság. Amennyiben a megjelölés egyéb a Vt. által meghatározott ok miatt 2 sincs kizárva a védjegyoltalomból és az engedélyezési eljárás eredményeképpen oltalomban részesül, akkor is előfordulhat, hogy a lajstromozott megjelölés, vagyis immáron a védjegy a későbbiekben elveszíti megkülönböztető képességét. Dolgozatomban ez utóbbi jelenséget vizsgálom meg. 2. 1. A megkülönbözető képesség, mint az oltalomképesség előfeltétele Feltétlen kizáró ok alapján ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés a Vt. szerint, ha nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha egyrészt kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak (kivételt képez, ha a megjelölés használat révén akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően megszerezte a megkülönböztető képességet), másrészt kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, 1 Vt. 1. 2 Vt. 2-6. -ok 1

vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza. 3 Tehát a megkülönböztető képesség hiánya a Vt. feltétlen kizáró okokat nevesítő részében került kifejtésre, ami azt jelenti, hogy ezen kizáró okot nem másnak valamilyen joga fényében kell vizsgálni, hanem a megjelölésnek egy önmagában meglévő tulajdonsága, hogy nem rendelkezik megkülönböztető képességgel. A megkülönböztető képesség hiánya a lajstromozáskor természetesen nem csak a nemzeti védjegyek esetében az egyik legfontosabb feltétlen kizáró ok, s zárja ki ezzel esetlegesen a megjelölést a védjegyoltalomból, hanem minden ország védjegyjoga alapvető követelményként nevesíti, hogy a lajstromozható megjelölésnek megkülönböztető képességgel kell rendelkeznie. Mivel egyúttal a védjegy alapvető funkciója a megkülönböztetés, így logikailag kizárt olyan jogi szabályozás, amely ne a megkülönböztetésre való alkalmatlanságot jelölné meg az egyik legfontosabb feltétlen kizáró okként. Tehát nyilvánvaló, hogy ezt a követelményt nem csak SZTNH-nak, hanem minden iparjogvédelmi hatóságnak vizsgálnia kell, az előtte folyó védjegyeljárásokban a rá vonatkozó jogszabályok alapján, így az OHIM-nak is a közösségi védjegyengedélyezési eljárásokban - a Közösségi Védjegyrendelet alapján. Ugyan a lajstromozhatóság egyik alapfeltételének, a grafikai ábrázolhatóságnak akár önmagában egy színmegjelölés is megfelelhet 4, ha az ábrázolása világos, pontos, önálló, könnyen hozzáférhető, érthető, tartós és tárgyszerű, mint ahogy például egy szín esetén annak nemzetközileg elismert színkódokkal történő meghatározása vagy szavakkal történő körülírása elegendő lehet ahhoz, hogy a színmegjelölés meghatározott áruk és szolgáltatások tekintetében megkülönböztető képességgel rendelkezzen 5, mégis a leggyakrabban szómegjelölés a védjegybejelentés tárgya, különösen, ha ide soroljuk a szóelemet tartalmazó ábrás megjelöléseket is. Márpedig a szavak, az átlagember számára akkor is csak szavak, ha azok jogi szempontból védjegyek, s az agyunk - ha akarjuk, ha nem - köt hozzájuk egy jelentést, 3 Vt. 2. (2) 4 LIBERTEL-ügy, Európai Bíróság C-104/01 5 Lásd: http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_modszertan/index.html (utoljára látogatva. 2011.01.28.) 2

ami idővel megváltozhat, s ha a szó védjegyként az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, illetve egyéb jellemzőjére kezd vonatkozni, akkor bizony elképzelhető, hogy védjegyként már nem fogja megállni a helyét, más szavakkal, a védjegy elveszíti a megkülönböztető képességét. 2. 2. A megkülönböztető képesség elvesztése a jogszabályok tükrében Lajstromozott megjelölés esetében néha jogvita tárgyát képezi, hogy adott védjegy a bejelentéskor ténylegesen rendelkezett-e megfelelő megkülönböztető képességgel. Ha ez nem kérdéses, akkor abban az esetben, ha a védjegy idővel elveszíti a megkülönböztető képességét, nyilvánvalóan nem törölhető a keletkezésére visszaható hatállyal, hiszen akkor még rendelkezett disztinktív, azaz megkülönböztető funkcióval, viszont ilyenkor is megszüntethető a védjegy oltalma, lehet kérni a védjegyoltalom megszűnésének megállapítását. A Vt. Megszűnés a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt című fejezetében a 35. (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik: A védjegyoltalom megszűnik, ha a) a védjegyjogosult magatartása miatt a megjelölés a gazdasági tevékenység körében azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták vagy b) a védjegy használata következtében megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően. A védjegyoltalom ilyen módon való megszűnésénél az oltalom a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal ér véget, 6 s teljes körűen vagy az árujegyzékben meghatározott egyes áruk, illetve szolgáltatások tekintetében részlegesen szűnik meg, attól függően, hogy a megszűnési ok az árujegyzék egészét vagy csak az áruk, illetve szolgáltatások egy részét érinti. 7 A megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatti megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat 6 Vt. 30. (e) 7 Vt. 35. (2) 3

kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt. 8 A Vt.-re nézve irányadó az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK Irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (a továbbiakban: Irányelv), amelynek 12. cikke (2) bekezdésének (a) pontja szerint a védjegyoltalom megszűnik, ha a védjegyjogosult tevékeny fellépésének elmaradása következtében a megjelölés - lajstromozását követően - a kereskedelmi forgalomban azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyek tekintetében azt lajstromozták. A Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyről (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású szöveg) a VI. részben a Lemondás a védjegyoltalomról, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése cím alatt a 2. fejezetben tárgyalja a védjegyoltalom megszűnésének okait és az 51. cikk (1) bekezdésének b) pontja alatt így rendelkezik: A hivatalhoz benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján a közösségi védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani, ha a védjegyjogosult cselekménye vagy mulasztása következtében a megjelölés a forgalomban azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták. A védjegyoltalom megszűnése a nemzeti és a Magyarországon érvényes nemzetközi védjegy esetében hazánk területére, a közösségi védjegy esetében a Közösség, azaz az Európai Unió egészére vonatkozik. 2. 3. A jogintézmény történetisége, a szabályozás háttere és törvényi indokolása A Vt. szerint a védjegyoltalom, ugyan a többi iparjogvédelmi jogokhoz hasonlóan időben korlátozott kizárólagos jog, de ellentétben a műszaki szellemi alkotások záros időn belül lejáró oltalmával - tíz éves oltalmi ideje korlátlan alkalommal tíz-tíz évre megújítható. Ez a különbség is a védjegy disztinktív, azaz megkülönböztető funkciójának köszönhető, amelynek megőrzése és a használat folytán történő erősödése 8 Vt. 35. (3) 4

mind a jogosult, mind pedig a fogyasztók érdekeit szolgálja. A védjegyek közkinccsé válását társadalmi, gazdasági érdekek sem támasztják alá. A védjegyoltalom megszűnési okaiként az oltalmi idő megújítás nélküli lejártát, a jogosult lemondását, a védjegy használat hiánya miatti megszűnését, a védjegyjogosult vállalat jogutód nélküli megszűnését, valamint a védjegy törlését szabályozó korábban hatályos védjegytörvényhez (az 1969. évi IX. törvényhez) képest, a Vt. a védjegyoltalom megszűnésével kapcsolatos anyagi jogi szabályok újjáalkotása után a korábban hatályos védjegytörvényben szereplő megszűnési okok közül megőrzi a lejáratot, a lemondást, a törlést és a használat hiánya miatti megszűnést; viszont a megkülönböztető képesség utólagos elvesztését és a megtévesztővé válást újként veszi a megszűnési okok közé (30. ). Az európai közösségi irányelv opcionális szabálya szerint ugyanis abban az esetben is megszüntethető a védjegy oltalma, ha jogosultjának magatartása miatt az üzleti forgalomban azoknak a termékeknek vagy szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták, vagy pedig megtévesztővé vált használata folytán, különösen a termékek és szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően. Ebben az esetben tehát az eredetileg oltalomképes védjegy utóbb válik az oltalomra alkalmatlanná. Ez a megszűnési ok a használat hiánya miatti megszűnéssel áll rokonságban, ezért a megszűnés nem hat vissza az oltalom keletkezésének napjára. A védjegyoltalom ilyen okokból történő megszűnésére vonatkozó szabályok megalkotását nemcsak a jogharmonizáció, hanem a versenyjog és a fogyasztóvédelem szempontjai is indokolják. 9 A megkülönböztetésre való alkalmasság elvesztését tehát a törvény nem a törlési okok közé sorolja (melyek szükségszerűen a keletkezésre visszaható hatállyal semmisítik meg a védjegyoltalmat), hanem a védjegyoltalom elveszítésének külön esetcsoportjaként kezeli, hiszen más jogi helyzetről van szó az utóbb fellépő megszűnési okok beállása és a keletkezésére visszaható hatályú törlés feltételeinek beállása esetén. A keletkezésre visszaható hatályú törlés esetén ugyanis úgy kell tekinteni, hogy a védjegyoltalom sohasem létezett érvényesen, míg a megszűnés megállapítása esetén marad egy múltbéli időszak, amikor létezett védjegyoltalom, tehát az abból eredő jogok is akár utólag érvényesíthetők. 9 A Vt. indokolása 5

A megszűnés időpontjáról az irányelv nem rendelkezik, a német védjegytörvény szerint az ha az eljárás sikeres -, a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatályú. A Vt. a megkülönböztető képesség elvesztésével és a megtévesztővé válással kapcsolatos megszűnési ok szabályozása során a megszűnés időpontját a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjában határozza meg. Ha a védjegy csak részben degenerálódik, csak az áruk, illetve szolgáltatások egy részére veszíti el megkülönböztető képességét, illetve válik megtévesztővé, a védjegyoltalmat megfelelő korlátozással fenn kell tartani. 10 2. 4. Külföldi kitekintés: az idevonatkozó német szabályozás Dogmatikailag helyénvalónak tekinthető, hogy a használat hiányát és a megkülönböztetésre való alkalmasság elvesztését a magyar védjegytörvény nem a törlési okok közé sorolja, hanem a megszűnés külön esetcsoportjaként kezeli. (Tisztább és jobban kezelhető ugyanis a szabályozás, ha a törlési okok egybeesnek a lajstromozási akadályokkal, s az utóbb fellépő megszűnési okok fogalmilag elkülönülnek a törléstől.) 11 A német védjegytörvény, a "Gesetz über den Schutz von Marken und sonstigen Kennzeichen - Markengesetz" 12 (a továbbiakban MG) 49. -a tárgyalja az ún. Verfall (angolul: lapse), magyarul megszűnés esetét - tehát az MG is különbséget tesz a törlés és a megszűnés között -, s a (2) bekezdés 1. pontjában kifejti: Die Eintragung einer Marke wird ferner auf Antrag wegen Verfalls gelöscht, 1. wenn die Marke infolge des Verhaltens oder der Untätigkeit ihres Inhabers im geschäftlichen Verkehr zur gebräuchlichen Bezeichnung der Waren oder Dienstleistungen, für die sie eingetragen ist, geworden ist; 13 10 Vt. 35. 11 A Vt. indokolása In: CompLex Jogtár 12 Lásd: www.markengesetz.de (utoljára látogatva 2011. 03. 22.) 13 Lásd: http://www.patentanwaltskanzlei.de/markeng/markeng3.htm (utoljára látogatva 2011. 03. 22.) 6

Azaz a védjegyet törlik a lajstromból a védjegy megszűnésének megállapítása iránti kérelemre, 1. ha a védjegyjogosult tevékenysége vagy tevékeny fellépésének elmaradása következtében az üzleti forgalomban azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos megjelölésévé vált, amelyekre lajstromozták. Első olvasatra talán ellentmondásnak tűnik a védjegyet törlik a lajstromból szófordulat, s talán megfelelőbb is itt egy magyarázó fordítással élni, s a következőképpen fordítani ezt a részt: a védjegybejegyzést megszüntetik, ami az én értelmezésem szerint a gyakorlatban annyit tesz, hogy az oltalom elvesztése után a lajstromban a védjegy mellett az érvénytelen szó fog szerepelni. A védjegy az MG értelmében is megszűnhet részlegesen.: (3) Liegt ein Verfallsgrund nur für einen Teil der Waren oder Dienstleistungen vor, für die die Marke eingetragen ist, so wird die Eintragung nur für diese Waren oder Dienstleistungen gelöscht." 14 (3) Amennyiben a megszűnési ok csak az áruknak vagy szolgáltatásoknak csak egy részébe áll fenn azok közül, amelyekre a védjegy be van jegyezve, úgy a bejegyzést csak ezen áruk vagy szolgáltatások tekintetében törlik. Az, hogy az MG az imént idézett törvényi szakaszban 15 is a löschen, azaz töröl igét ( gelöscht ) használja, itt szintén az előbb említett módon értelmezendő, amit a következő a megszűnés vagy semmisség miatti törlés hatásairól szóló törvényi idézet végképp érthetővé tesz a még kételkedők számára és rávilágít egy véleményem szerint fontos - inkább nyelvészeti, mintsemhogy a Vt. és az MG közötti jogi különbségre. 52 MarkenG Wirkungen der L ö s c h u n g wegen Verfalls oder Nichtigkeit (1) Die Wirkungen der Eintragung einer Marke gelten in dem Umfang, in dem die Eintragung wegen Verfalls g e l ö s c h t wird, als von dem Zeitpunkt der Erhebung der Klage auf Löschung an nicht eingetreten. In der Entscheidung kann auf Antrag einer 14 Lásd: http://www.patentanwaltskanzlei.de/markeng/markeng3.htm (utoljára látogatva: 2011.03.22.) 15 Markengesetz 49 (3) 7

Partei ein früherer Zeitpunkt, zu dem einer der Verfallsgründe eingetreten ist, festgesetzt werden. (2) Die Wirkungen der Eintragung einer Marke gelten in dem Umfang, in dem die Eintragung wegen Nichtigkeit g e l ö s c h t wird, als von Anfang an nicht eingetreten. 16 Magyarul: (1) Egy védjegybejegyzés joghatásai annyiban nem tekinthetők a törlésre irányuló kereset megindításának napjától fogva bekövetkezettnek, amennyiben a védjegybejegyzést megszűnés miatt törölték. A döntésben egy, az ügyfél kérelmére olyan korábbi időpont is megállapítható, amely időpontban a megszűnési okok egyike fennállt. (2) Egy védjegybejegyzés joghatásai annyiban kezdettől fogva nem tekinthetők bekövetkezettnek, amennyiben a bejegyzést semmisség miatt t ö r l i k. Tehát az MG szerinti Löschung (törlés) voltaképpen a védjegyoltalom megszűnésének felel meg és a védjegybejegyzés eltörlését jelenti valamilyen időponttól kezdődően, s így csak egyik lehetséges eset - a Verzicht (lemondás) illetve a Verfall (megszűnés) mellett. A Nichtigkeit (semmisség) azaz a Vt. értelmében vett - törlés folytán viszont a védjegyoltalom minden esetben a keletkezésére a bejelentési napra visszahatóan (ex tunc) fog megszűnni. Ettől eltekintve az MG és a Vt. a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése miatti megszűnéséről mind anyagi mind eljárásjogi tekintetben hasonlóképpen rendelkezik, így mivel a két törvény összehasonlítása nem képezi dolgozatom tárgyát - az ezzel kapcsolatos eljárást és következményeit a magyar jog szemszögéből mutatom be a következő fejezetben. 16 Lásd: http://www.patentanwaltskanzlei.de/markeng/markeng3.htm (utoljára látogatva: 2011.03.22.) 8

2. 5. A megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése miatti megszűnéssel kapcsolatos eljárás és következményei A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (továbbiakban: SZTNH) hatáskörébe tartozik a védjegy lajstromozásán, a védjegyoltalom megújításán, a védjegy törlésén, a védjegyoltalom megosztásán, a védjegybejelentések és a védjegyek nyilvántartásán, valamint a hatósági tájékoztatáson túl a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása 17, illetve a közösségi védjegyrendszerre (Vt. X/A. fejezet) és a védjegyek nemzetközi lajstromozására (Vt. X/B-X/D. fejezetek) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is. Az SZTNH a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben a Vt.-ben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kérelemre jár el. Továbbá Vt. értelmében A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek (a továbbiakban: Ket.) azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre és figyelemfelhívásra vonatkoznak, nem alkalmazhatók védjegyügyekben, ahogy a jogutódlásra vonatkozóak sem. 18 Az SZTNH háromtagú tanácsban jár el és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban. A tanács szótöbbséggel dönt. A döntés a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását, s annak közléséről az SZTNH a törvényben meghatározott feltételek esetén - akár hirdetmény útján is gondoskodhat, melyet hivatalos lapjában és internetes honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétennie. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni. A Vt. 44. (1) értelmében nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy az SZTNH hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével 17 Vt. 2. rész VII. fejezet 37. 18 Vt. 38. 9

megbízni, s ebben az esetben valamennyi döntést a képviselő részére kell kézbesíteni. Védjegyügyekben a Ket.-nek a határozat közzétételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. 19 Az SZTNH a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban a tényeket nem hivatalból, hanem a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok alapján vizsgálja, tehát a megszűnés megállapítására irányuló eljárást kezdeményező ügyfélnek kell bizonyítania, hogy az adott védjegy elvesztette megkülönböztető képességét. A Hivatal döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő. A védjegyügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell. Védjegyügyekben nincs helye közmeghallgatásnak. 20 A jogorvoslatot illetően a Vt. a következőképpen rendelkezik: A Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. A Hivatal védjegyügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül. A Vt. eltérő rendelkezése hiányában a Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza többek között a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása kérdésében hozott - az eljárást befejező döntését, s e kérdésben hozott - az eljárást befejező - döntését a Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. 21 19 Vt. 39. 20 Vt. 40. 21 Vt. 46./A 10

Védjegyügyben költségmentesség nem engedélyezhető. A Vt.-ben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken, vagyis azon túlmenően, hogy a Vt. előírja, hogy díjat kell fizetni, védjegyügyben külön jogszabályban a Vt. szerint előírt - a 19/2005. (IV. 12.) GKM rendeletben (a továbbiakban: Díjrendelet) - meghatározott mértékű, a megszűnésmegállapítási eljárással kapcsolatos díjat tekintve jelenleg 128 000,- forintos igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 22 A Vt. a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó rendelkezésekről szóló negyedik részének (X./C) a megállapodás alapján tett nemzetközi bejelentésekkel kapcsolatos fejezetében a nemzetközi védjegy érvénytelenítéséről szóló 76/S. a következőképpen rendelkezik: A nemzetközi védjegynek a Megállapodás 5. cikkének (6) bekezdésében szabályozott érvénytelenítésén e törvény alkalmazásában a védjegy törlését és a védjegyoltalom megszűnésének megállapítását kell érteni. A Vt. 75. alapján a védjegyoltalom megszűnésének megállapítását a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése miatt a 35. alapján a védjegyjogosulttal szemben bárki kérheti. A megszűnés megállapítására irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A megszűnés megállapítására irányuló kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. Ha a megszűnés megállapítása iránti kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni. A Vt. 76. -a kimondja, hogy az SZTNH a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom megkülönböztető képesség elvesztése miatti megszűnésének - teljes körű vagy részleges - 22 Vt. 46./C 11

megállapításáról vagy pedig a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a Vt. 73. (5)-(7) bekezdéseit alkalmazni kell. Az egy védjegy ellen irányuló több megszűnés-megállapítási kérelmet, valamint a törlési és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmeket lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni. A megszűnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. Az SZTNH ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el. A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A védjegyoltalomnak a megkülönböztető képesség elvesztése miatti teljes körű vagy részleges megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Hivatal hivatalos lapjában. 23 A Vt. a védjegyügyekben való bírósági eljárásról szóló ötödik részében, a XI. - az SZTNH döntéseinek felülvizsgálatáról szóló - fejezetében a 77. (1) szerint a bíróság kérelemre (ún. megváltoztatási kérelemre) megváltoztathatja a Hivatalnak a) a 46/A. (3) bekezdésében felsorolt döntéseit, így többek között a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása kérdésében hozott - az eljárást befejező döntését is. Ugyanezen 77. (4) szerint a döntés megváltoztatását kérheti, aki a Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt, akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak, valamint akitől az ügyféli jogállást megtagadták. (6) A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap. A védjegyoltalom megszűnéséről szóló jogerős határozat megszületése után a védjegyben foglalt megjelölést bárki szabadon használhatja fajtanévként. 23 Vt. 76. 12

Amennyiben tehát a kérelmezőnek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy ilyen eljárást kezdeményezzen, az SZTNH előtti eljárás a fentiekben részletezett szabályok szerint zajlik le. Kérdés, hogy kinek állhat érdekében egy ilyen eljárást elindítani. Ehhez nézzük meg, néhány példa felvonultatása segítségével, hogy milyen közös jellemzőket fedezhetünk fel az ismert esetek elemzésekor! Ámde mindehhez először tegyünk egy kis kitérőt a nyelvészet területére, s vizsgáljuk meg egyrészt a védjegyek, mint tulajdonnevek fogalmát, azok helyesírását, másrészt a köznevesülés fogalmát! 3. A köznevesülésről árulkodó helyesírás A vonatkozó nyelvészeti szakirodalom a márkaneveket a személynevek, állatok és tárgyak nevei, földrajzi nevek, intézménynevek, csillagászati elnevezések és címek mellett a tulajdonnevek csoportjába sorolja. 24 Közös nyelvi jellegzetesség a tulajdonnevek esetében, hogy szófajukat tekintve a főnév kategóriájába tartoznak, azon belül pedig az ugynevezett grammatikai főnévébe, ugyanis a mondatban mindig főnévi szerepkörben jelennek meg, még akkor is, ha több tagból állnak, mint például az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, valamint hogy kezdőbetűjük mindig nagy, többtagú név esetén az első nagybetű a név kezdetét jelezvén, a név többi elemének nagybetűs írásmódja pedig az elemek összetartozását jelölendő, mit például: Alfa Romeo, Pepsi Cola, Nők Lapja. A kötőjeles írásmódú tulajdonnevek több típusában is jellemző a nevet alkotó összes tag nagy kezdőbetűvel való rögzítése, pl. Coca-Cola. A tulajdonnevek kisbetűs írásmódja egyértelműen helyesírási hibának tekintendő. Védjegyek esetében azonban talákozhatunk kisbetűvel kezdődő írásmóddal, amely nem tekinthető helyesírási hibának, hiszen a védjegy szerinti megjelölést nem szorítják korlátok közé a helyesírási szabályok, pl. otpbank, raab karcher. A tulajdonnevet tartalmazó összetételek helyesírásáról megtudhatjuk még a szakirodalomból, hogy a tulajdonneveket előtagként többnyire főnevekkel és melléknevekkel kapcsoljuk össze Ha egy tulajdonnév egy köznévnek a minőségjelzője, 24 Laczkó Krisztina Mártonfi Attila: Helyesírás, megjelent A magyar nyelv kézikönyvtára c. sorozatban, Osiris Kiadó Budapest, 2004, p. 135 13

a két szót külön kell írni: Renault gépkocsi, Odol fogkrém, Korona cipőbolt, Nők Lapja hetilap. Ha egy ilyen szerkezethez összetételi utótag járul, a megfelelő tagolás érdekében azt szintén külön kell írni: Renault gépkocsi vásárlás. Akkor is különírjuk a tulajdonnevet tartalmazó összetételeket, ha az utótag olyan alkalmi jelzős szerkezethez járul, amelyben a szerkezet alaptagja a tulajdonnévi elem: használt Suzuki vásár. Ez a forma elsősorban a márkaneveknél fordul elő. Ha egy tulajdonnév valamilyen jelöletlen összetételt alkot egy köznévvel (vagy rendszerint i, -s, -ú/-ű, -jú/-jű képzős melléknévvel), akkor a két tagot kötőjellel kell összekapcsolni: Davis-kupa, Mátyástemplom, Szent István-bazilika; Geiger-Müller-számlálócső. Ha egy kötőjellel összefűzött tulajdonnévi előtagú összetételhez újabb utótag járul, a megfelelő tagolás érdekében azt is kötőjellel kell kapcsolni: Davis-kupa-döntő, Mátyás-templomrestauráció. Az esetleges előtagok ugyancsak kötőjellel kapcsolódnak életmű-oscardíj -, s minden további utótag újabb kötőjellel járul az alakulathoz: életmű-oscar-díjátadás, Davis-kupa-döntő-közvetítés. Az ilyen nehézkes szerkezeteket azonban, a kevésbé esztétikus írásképet elkerülendő, célszerű körülírni: életmű-oscar-díj átadás, Davis-kupa döntőjének a közvetítése. 25 Az előbb említett tulajdonnevet tartalmazó összetételek köznévvé válhatnak, s ezt az úgynevezett köznevesülést jelzi a kisbetűs kezdés mellett az egybeírás is, például az ádámcsutka, pálfordulás vagy röntgensugár szavaink esetében. Vagyis a köznevesülés egyfajta szóalkotási mód, amely a nyelvek fejlődésében természetes folyamat. Fenti szóalkotási módot elősegítheti a tulajdonnévnek azon tulajdonsága, hogy elsődleges egyedjelölő szerepe mellett másodlagosan csoportjelölő is, tehát aki Napóleon-t mond, az egyúttal ember-t is mond. Ugyanis a tulajdonnevet mindig valamilyen köznévvel megjelölhető csoportba foglalhatjuk bele, hiszen tulajdonnevet csak annak adhatunk, aminek köznévi elnevezése is van. Ezen gondolat ellentétben a közszó általánosító, s a tulajdonnév egyedítő funkcióját hangsúlyozóval - a tulajdonnevek jelentésében meglévő általánosító jelentéselemet emeli ki. 26 Ezen a tulajdonnévben meglévő általánosító 25 Laczkó Krisztina Mártonfi Attila: Helyesírás, megjelent A magyar nyelv kézikönyvtára c. sorozatban, Osiris Kiadó Budapest, 2004, p. 135. 26 Balázs János: A tulajdonnév a nyelvi jelek rendszerében. ÁNyT., 1963, p. 41 52. 14

jelentéselem segítheti a vele a köznévi csoportra, fajtanévre való utalás kialakulását is, de - ha általánosabb összefüggést keresünk-, akkor a résszel az egészre való utalást is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a személynevek esetében a leggyakoribb a köznévvé válás a tulajdonnevek között, de jellegzetes tárgyak - főként ruhadarabok -, találmányok, felfedezések, mértékegységek stb. is kaphatják nevüket megalkotójukról, feltalálójukról, vagy legelső viselőjükről, netán divatba hozójukról, 27 mint ahogy a garbó (visszahajtott, magas nyakú pulóver vagy ing) Greta Garbo svéd filmszínésznő nevéből eredeztethető, a Watt - a teljesítmény SI-mértékegysége - James Watt angol mechanikusról, a gőzgép feltalálójárót kapta nevét, 28 s a dolgozatomban a későbbiekben felvonultatott példák közül ide sorolható többek között a bakelit is, vagy az előbb említett röntgensugár. De meglehet, hogy az olvasó hallott már a Caran d'ash nevű cégről is. Ez egy francia ceruzagyár volt, ők szállítottak először Oroszországba ceruzát. A ceruza így Oroszországban karandas (köz)néven ismert mind a mai napig. Vagy itt van egy magyar találmány, - amit ugyan feltalálója, Bíró László 29 Argentínában volt kénytelen szabadalmaztatni -, a golyóstoll, mely Biropen néven terjedt el az egész világon, amire mégis méltán lehetünk büszkék. Miután a tulajdonnév köznévvé alakult, már nem (illetve nem csak) az egyedi szellemi alkotást jelöli, nem az általa jelölt dolog tulajdon neve, hanem a dolgok egy fajtájának közös nevévé válik, s ily módon, teljesen logikusan kisbetűvel írandó. (Csak zárójelben jegyezném meg, hogy a főnevek német nyelvben való nagybetűs írásmódja is azonnal logikusnak tűnhet, ha a jelenséget a másik oldalról nézzük, hiszen a név függetlenül attól, hogy tulajdonnév vagy köznév mégis csak egy név, s mint ilyen legalább is a német nyelvben nagy kezdőbetűvel írandó.) Tehát míg a köznévvé alakulást a magyar nyelvben kisbetű jelzi, elmondható az is, hogy az idegen eredetű tuladonnévből keletkezett köznevek helyesírása is idővel átalakul és a magyaros (vagy a fent említett karandas esetében oroszos) írásmód válik rájuk jellemzővé. Az idegen eredetű fajtanévvé vált márkanevekre példákat említve a magyarban így keletkezhettek 27 Laczkó Krisztina Mártonfi Attila: Helyesírás, megjelent A magyar nyelv kézikönyvtára c. sorozatban, Osiris Kiadó Budapest, 2004, p. 172. 28 Lásd: www.kislexikon.hu (utoljára látogatva 2011.03.13.) 29 Lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/bíró_lászló_józsef (utoljára látogatva 2011.03.13.) 15

aszpirin, bakelit, celofán, cellux, cipzár, diktafon, dzsip, freon, fridzsider, frizbi, gramofon, heroin, hullahopp, hungarocell, imbiszkulcs, kerozin, legó, magnetofon, makadám, nejlon, neszkávé, nutella, pingpong, plexi, polár, postit, rotring, termosz, tetrapack, vazelin. 30, veronál és zsilett szavaink is. Vannak persze olyan idegen eredetű márkanevek, ahol a közszóvá válás után sem vált jellemzővé a magyaros írásmód, ahogy a köznevesülésre ill. fajtanévvé válásra példaként gyakorta felhozott WALKMAN (ejtsd: vókmen ) 31 vagy a GOOGLE 32 (ejtsd: gúg(ö)l, egyesek szerint gugli ) és a XEROX esetében történt. És ne feledkezzünk meg magyar eredetű köznevesült márkaneveinkről sem: a közértről, a mirelitről, a patyolatról és a túrórudiról, hogy csak néhányat említsünk! Természetesen jelen dolgozatomban nem vállalkozom az előbb felsorolt összes védjegyszóból köznevesült szavunk márkanévi eredetének feltárására, de néhányat kiválasztottam mind a már ismertek közül, mind pedig azok közül, amelyeket eddig e téma kapcsán még - tudtommal - nem vizsgáltak meg közelebbről. 4.1. Védjegyek a megkülönböztető képesség elvesztésének útján Tehát, ha a védjegyjogosult hagyja, hogy általánosan fajtanévként használják védjegyét, maga a védjegy válhat ily módon fajtanévvé, nyelvészetileg köznévvé, iparjogvédelmi szaknyelven szólva pedig elveszíti megkülönböztető képességét. Az itt következő védjegyek végigmentek a folyamaton; némelyikük végleg fajtanévvé vált, de vannak olyanok is, amelyeknél sikerült visszafordítani a fajtanévvé válási folyamatot, s olyanok, amelyek jó úton haladnak a fajtanévvé válás felé. A példákkal megkísérlem röviden áttekinteni azon (nyelvészeti értelemben) a köznevesülésre felhozható példákat akár kitekintve a magyar nyelvterületről és megvizsgálni az iparjogvédelem szemszögéből is, amelyeket már jól ismerünk. Vizsgáljunk meg tehát néhányat az imént 30 Lásd:http://hu.wikipedia.org/wiki/Idegen_tulajdonnévi_eredetű,_magyar_írásmód_szerinti_írású,_köznevesült_jöve vényszavak_listája (utoljára látogatva: 2011.03.13.) 31 Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003, p. 77. 32 Szalai Péter: A védjegy megkülönböztetőképességének elvesztése In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 5. (115.) évfolyam 5. szám 2010. október, itt: p. 23-24., 29-30. 16

köznévként említett Magyarország területén bejegyzett védjegyek közül a legrégebbitől a legújabbig haladva! (A megjelölést a termék megjelenési éve zárójelben -, majd Magyarországon védjegyként való bejelentésének éve követi.) 4.1.1. ASPIRIN (1899); 1966 A fájdalomcsillapítás szakértője Az Aspirin műszót megalkotásakor az acetilszalicilsav és a réti legyezőfű latin nevének (Spiraea ulmaria) kezdőbetűiből képezték, 33 az elnevezés végződése pedig véleményem szerint elképzelhető, hogy a gyógynövény egyik német nevének köszönhető. A mezők királynője (Wiesenkönigin) néven is ismert cserje 34 már a 16. század óta mély tiszteletnek örvendett a gyógynövények ismerői körében, s a névadók az A+SPIR+IN nőnemű főnévképző in végződésével ezt a növény iránti tiszteletet kívánhatták továbbvinni e névvel. Ugyan ez puszta népetimológiának tűnhet, ha tudjuk azt is, hogy a kémiai szaknyelvben igen gyakran használatos az in(e) végződés (pl. kinin, lanolin). Persze ezek csak feltevések, tény viszont, hogy először a fehér fűz kérgéből vonták ki a szalicilsavat, mely amellett, hogy befőzéshez használt tartósítószer, hatékony fájdalom- és lázcsillapító. Ennek káliumsója a kálium-szalicilát (amit Kalmopyrin néven a Richter Gedeon Nyrt. is gyárt és forgalmaz), helyette azonban ma már elterjedtebben használják az acetil-szalicilsavat, melyet elsőként az előbb említett réti legyezőfűből (Filipendula ulmaria, régebbi nevén Spiraea ulmaria) vontak ki. 35 Felix Hoffmann, a német Bayer gyógyszergyár kutatója 1897-ben nyerte ki először az acetilszalicilsavat a növényből, s a hatóanyag az Egyesült Államokban 1898-tól kapott szabadalmat, s az Aspirin, mint a hatóanyag elnevezése 1899-ben lett lajstromozott védjegy, s azt Berlinben a Császári Szabadalmi Hivatalban jegyezték be a lajstromba. Még ugyanabban az évben porként megjelent a piacon. Nemsokkal sikeres bevezetése után már tabletta-alakban árulták és ezzel elfoglalta a főhelyet a háztartások házipatikáiban. A fogyasztók több mint egy évszázada élnek a kutatás eme, a fájdalomcsillapítást forradalmasító találmányával. A világ több mint 90 országában 33 Langenscheidt Dr., Florian (Herausgeber): DEUTSCHE STANDARDS, MARKEN DES JAHRHUNDERTS, EDITIONEN GmbH, Köln, 2003, p.34. 34 Lásd: http://www.madaus.de/spiraea-ulmaria.1258.0.html (utoljára látogatva 2011.03.22-én) 35 Lásd: http://www.terra.hu/fak/html/salix.alba.html (utoljára látogatva 2011. március 22-én) 17

válasz a fejfájásra a Bayer-féle ASPIRIN 36, magyarul a BAYER aszpirinje, bár a von Bayer -t, azaz, hogy Bayer-féle, azt - legalábbis Magyarországon - a fogyasztók elfelejtik hozzátenni, vagy azért, mert tudják, hogy Magyarországon csak a Bayer féle ASPIRIN létezik, vagy, mert nem tudják, illetve nem is ismerik a gyógyszergyár nevét, azt nem kötik a gyógyszerhez, annak ellenére, hogy ezt az ismeretet az új ASPIRIN televíziós reklámok igyekeznek eljuttatni a fogyasztókhoz, ami a Bayer jelenlegi látványosan agilis védjegypolitikájának egyik elemét képezi. Erre nagy szüksége is van, de kérdés, hogy nem késett-e el vele. Önmagában az a tény, hogy az ASPIRIN az a márkanév, amit a védjegyek fajtanévvé válásával foglalkozó irodalom a jelenség klasszikus eseteként tart számon, paradox módon még nem elegendő ennek tényleges igazolására, de kihat a közfelfogásra, mint ahogy az is hatással van a megjelölés életére, hogy az az I. világháborúhoz kapcsolódó jóvátétel során az 1919-es versailles-i békeszerződés alapján a háborúban győztes országokban elveszítette a rá vonatkozó védjegyoltalmat, így azt a heroinhoz hasonlóan kisbetűvel kell írni Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok területén. 37 Az ASPIRIN acetilszalicilsav-tartalmú gyógyszercsoport megnevezéseként való használata Magyarországon jogsértő és helytelen az 5. osztályba tartozó gyógyszerészeti készítmények kapcsán 1899-ben bejelentett (lajstromszáma: 121878) hazai 38 és 1966-tól kezdődően élő nemzetközi 39 ASPIRIN (vagy az ASPIRIN elemet tartalmazó) szóvédjegyek lajstromozottsága okán, de a cégnek nem csak az ezirányú köznevesüléstől feladata megvédenie megjelölését, hanem, hogy ne válhasson a fogyasztók számára a fájdalomcsillapító szinonimájává. 36 Langenscheidt Dr., Florian (Herausgeber): DEUTSCHE STANDARDS, MARKEN DES JAHRHUNDERTS, EDITIONEN GmbH, Köln, 2003, p.34. 37 Szalai Péter: A védjegy megkülönböztetőképességének elvesztése In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 5. (115.) évfolyam 5. szám 2010. október, p. 8-31. itt: p. 22. 38 Rekord M7901337 in: Publikus Iparjogvédelmi Adatbázis Család (a továbbiakban: PIPACS) 39 Rekord A312632; (A322907); (A897709) in PIPACS (lásd: http://pipacsweb.hpo.hu/) 18

A szavak vizsgálatához legkézenfekvőbb szótárhoz nyúlnunk. Nézzük meg, mit tudhatunk meg szótárakból az ASPIRIN védjegyszóról! Az eredeti írásmóddal nem szerepel idegen eredetű szóként egyik vizsgált magyar szótárban sem, viszont aszpirinként több idegen szavak szótárában 40 is megtaláltam: aszpirin [az Aspirin gyógyszerévből] orv a fűzfa (Salix) alkaloidjából első ízben a Bayer gyógyszergyár által előállított gyógyszer neve, amelyet hatóanyaga, az acetilszalicilsav megnevezésére is használnak; a hatóanyagot több különböző néven forgalmazott gyógyszerkészítmény is tartalmazza; láz- és fájdalomcsillapító. 41 aszpirin fn ~ok vagy ~ek, ~t, ~ja vagy ~je Fájdalom-, illetve lázcsillapító gyógyszer. Fejfájás ellen bevett egy aszpirint. Etim: Német jövevényszó. 42 Fenti megfogalmazások akár arra is engedhetnek következtetni, hogy az aszpirin az acetilszalicilsav tartalmú gyógyszerek gyűjtőnevévé vált, sőt a láz- és fájdalomcsillapítók gyűjtőnevévé, hiszen arra utal, hogy a Bayer cégen kívül más is gyárt aszpirint, s ez így rendjén is van, hiszen aszpirin szavunk az összes aszpirinre vonatkozik, nem tesz, nem tehet különbséget az országok, sőt gyártók között, amelyeknek nagy vagy kis betűvel írt ASPIRIN szavait a magyar beszélő számára magyarra fordítja, s nem tilthatjuk meg azt a szót használóknak, hogy azt a világ összes aszpirinjére használják. A magyar aszpirin szó ugyanis magában rejti mindazokat a jelentésmozzanatokat, amire egy magyar agy az [ASZPIRIN] hangalakkal kapcsolatban asszociál vagy asszociálhat. Ám paradox módon éppen ez az, ami véleményem szerint - megmentheti az ASPIRIN védjegyszót, még akkor is, ha köznevesülése már egyrészről lezajlott folyamat Magyarországon, ugyanis az, hogy az 1950-es évektől véralvadás elleni szerként is egyre szélesebb körben kezdték használni a hatóanyagot és megjelentek a más hatóanyagot tartalmazó fájdalomcsillapítók is a piacon, (s a 60-as évekre a védjegyet is lajstromozták) visszafordította azt a folyamatot, hogy kizárólag a láz- és fájdalomcsillapítói jelentéssel véglegesen köznevesüljön, ugyan ez a változás még a szótárakban nem manifesztálódott. A másik úton való köznevesülés 40 Ittzés Nóra (főszerk.): A magyar nyelv nagyszótára MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2006 41 Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Osiris Kiadó Budapest, 2007 p. 82 42 Eőry Vilma: Értelmező szótár+ L-Zs, Tinta Könyvkiadó, Budapest, Első kiadás, 2007, p. 59. 19

a gyógyszerész szakma köreit érinti, s nem tudom megítélni, hogy az mennyire előrehaladott, de a Bayer konkurenciájának nyilván az a célja, hogy gyárthasson ő is aszpirint. Megjegyzem, hogy német nyelvterületeten sokkal inkább tudatosan védjegyként használják az Aspirin szót a szótárak tanusága szerint, védett voltára mind az szimbólummal, mind a WZ (Warenzeichen, azaz védjegy) rövidítéssel utalnak: Aspirin, das; -s (ein Schmerzmittel) 43 (fájdalomcsillapító), Aspirin WZ das; Kunstw. : ein Schmerz- u. Fiebermittel 44 ( műszó : fájdalom- és lázcsillapító) és mindenütt egy fájdalomcsillapító csak a sok közül, piacvezető szerepe miatt azonban számíthat fájdalomcsillapító jelentéssel köznevesülésére a védjegyjogosult. 4.1.2. A jól ismert GILLETTE (1902); 1908 A védjegyjogosultak egy része különös figyelmet fordít arra, hogy megakadályozza védjegye megkülönböztető képességének elveszítését, mert a megjelölés köznevesülése számára súlyos gazdasági hátrányt jelentene és tisztában van vele, hogy a folyamat egy ideig visszafordítható. Például a védjegyjogosult hirdetésekben hívja fel a figyelmet arra, hogy a megjelölésre védjegyoltalommal rendelkezik. A zsilett szót az 1950 és 1970 közötti időszakban általában a borotvapenge fajtaneveként használták Magyarországon, mert az USA-beli The Gillette Company-nak akkortájt csak ez a még King Camp Gillette nevéhez fűződő 1901-es születésű korszakalkotó találmánya volt kapható hazánkban. Az első ábrás 43 DUDEN Die deutsche Rechtschreibung, 24., völlig neu bearbeitete und erweiterte Auflage Duden Band 1 Dudenverlag Mannheim Leipzig Wien Zürich, Bibliographisches Institut & F.A.Brockhaus AG, Mannheim 2006 44 DUDEN Das große Fremdwörterbuch Herkunft und Bedeutung der Fremdwörter, Dudenverlag Mannheim, Leipzig; Wien; Zürich; 1994, p. 147 20