Kereskedõk, szolgáltatók figyelem!

Átírás

1

2 2 Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi jogintézményrõl: a védjegyrõl adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet ezen a területen fontos kérdésekre, így pl. a védjegy fogalmára, az oltalmazgató megjelölésekre, az oltalomból kizárt megjelölésekre, az árujegyzék helyes megválasztására, a védjegyoltalom megszerzésére, fenntartására, az eljárás költségeire, a védjegy jogszerû használatára, a jogosulatlan használatra: a bitorlásra, annak következményeire stb. Milyen haszna lehet a vállalkozónak a védjegyek használatával, illetve érheti-e kár, ha nem ismeri a védjegyekre vonatkozó legfontosabb elõírásokat? Ezeknek az információknak a hiányában a vállalkozót a piacon számos hátrány érheti (pl. ha másnak a lajstromozott megjelölését használja az által gyártott terméken, vagy cégnévként, akkor bitorlást követ el, aminek súlyos anyagi következményei is lehetnek). Elõnye viszont, ha egy általa kiválasztott megjelölést lajstromoztat, akkor a védjegyek csak õ, vagy az õ engedélye alapján jogosult használhatja, vagyis kizárólagos jogokat szerez, hiszen másokat kizárt a piaci versenybõl, s ez magában hordozza gazdasági siker lehetõségét. A védjegy vagyoni értékû jog. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például vállalkozásba apportként bevihetõ, átruházható (eladható), vagy jelzáloggal megterhelhetõ. Minél régebbi egy védjegy és használják is annál értékesebb. Mindezeket összegezve: fontos és érdemes védjegyjogot szerezni és hogy hogyan is lehet, errõl nyújt rövid tájékoztatást ez a kiadvány.

3 Mi a védjegy? A védjegy olyan hivatalos nyilvántartásba vett (lajstromozott) megjelölés, árujelzõ, amellyel a vállalkozás megkülönbözteti saját áruját vagy szolgáltatását másokétól. Segítséget nyújt ezáltal a fogyasztónak az áru (szolgáltatás) felismerésében, kiválasztásában. Mi a védjegyoltalom? A megjelölésre vonatkozó és a fogyasztókat tájékoztató jogi oltalom (védelem). Miben áll a védjegyoltalom? A védjegyoltalom a jogosultnak kizárólagos jogot biztosít a védjegy használatára. Feltüntetheti azt az árun, a csomagoláson, levelezésén, hirdetésében. Engedélyt adhat másnak a védjegy használatára (licencia). A védjegyet másra átruházhatja. A védjegyet jelzáloggal terhelteti. A védjegy más által történõ jogtalan használata bitorlás. Milyen megjelölés fajták lehetnek védjegyek? Védjegyoltalomban részesülhet bármely grafikailag ábrázolható megjelölés (betû, szám, szó, szóösszetétel, személynév, jelmondat, ábra, kép, sík- vagy térbeli alakzat, csomagolásfajta, szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang és mindezek összetételei), ha alkalmas a megkülönböztetõ szerep betöltésére. 3

4 Milyen megjelölések kizártak az oltalmazásból? Nem nyerthet védjegyoltalomat az olyan megjelölés, amely nem alakalmas a megkülönböztetésre (pl. csak az áru fajtáját, minõségét, mennyiségét, rendeltetését, értékét, földrajzi származását, elõállítási idejét, jellemzõit tartalmazó jelekbõl, adatokból áll), vagy ha az üzleti kapcsolatokban általánosan alkalmazott, továbbá ha jellege, formája csak az áru értékének lényegét hordozza, közrendelt, közerkölcsöt, jogszabályt, vallási stb. meggyõzõdést sért, csak valamely állami felségjelbõl vagy nemzetközi szervezet jelzésébõl áll, másnak korábbi védjegyével azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetõség elérõ mértékben hasonló (azonos vagy hasonló áruk vagy szolgáltatások esetében), másnak korábbi jóhírû vagy közismert védjegyét, vagy személyhez fûzõdõ (név, képmás), szerzõi-, vagy iparjogvédelmi jogát sértené. Ezeken túlmenõen: A más részérõl belföldön lajstromozás nélkül korábban használt megjelöléssel azonos vagy összetéveszthetõ megjelölés nem részesülhet véjdegyoltalomban, azonos vagy hasonló árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban. Kizárt az oltalmazhatóságból a korábban oltalom alatt állott védjegy, a lejárattól számított két éven belül. A mások védjegyjogával ütközõ védjegyoltalom iránti igény elbírálásánál szerepe lehet további két körülménynek, és pedig annak, hogy a korábbi védjegyet ténylegesen használták-e, illetve hogy az oltalom engedélyezéséhez a korábbi jogosult hozzájárul-e. 4

5 Ki szerezhet védjegyoltalmat? Védjegyoltalomra bármely természetes, vagy jogi személy igényt tarthat. Az oltalmat többen is kérhetik, azonos, vagy eltérõ részarányokban (közös védjegy). Mit kell tenni a védjegyoltalom megszerzése érdekében? A védjegyoltalom lajstromozással keletkezik, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lehet kérni (bejelentés). A Hivatal megvizsgálja a kérelmet és határoz az oltalom engedélyezésérõl, lajstromozásáról, esetleg a kérelem elutasításáról. Mit kell tartalmaznia a bejelentésnek? A bejelentésnek tartalmaznia kell: a bejelentési kérelmet, a bejelentõ nevét (cégnevét), tevékenységi körét, címét (székhelyét), a megjelölést és adott esetben, ha ábrán, akkor annak 5 példányát, az áruk és/vagy szolgáltatások megnevezését, amelyre a lajstromozást kérik, a képviselet esetében a képviselõ nevét és címét, a bejelentõ vagy a képviselõ aláírását. A további eshetõleges követelményeket részéletesen a 19/1997. IM. Sz. rendelet tartalmazza. 5

6 Mi az árujegyzék? Azoknak a termékek és/vagy szolgáltatásoknak a részletes felsorolása, amelyre a védjegyoltalmat kérhetjük. Hogyan készítsük el az árujegyzéket? Az árujegyzék összeállítása egy erre vonatkozó nemzetközi egyezmény (Nizzai Megállapodás) segítségével történi. Ez gyakorlatilag a termékcsoportok vagy szolgáltatások bizonyos osztályba sorolását jelenti, amelyhez célszerû szakember segítségét igénybe venni. Ugyanis az árujegyzék megválasztásakor gondosan kell eljárni, mivel a lajstromozás után azt bõvíteni nem lehet. Mivel az oltalom arra vonatkozik, amit az árujegyzékben megjelöltünk, érdemes elõre átgondolni az esetleges késõbbi profilbõvítést is. Mennyiben kerül a lajstromozás? A lajstromozási (bejelentési) költségek fajtáit, összegét jogszabály írja elõ. Ez idõ szerint (1998) a Magyarországra kiterjedõ védjegybejelentés un. szolgáltatási alapdíja Ft, ebbe egy áruosztály tartozik, a bejelentéssel érintett áruosztályok függvényében osztályonként további Ft. Mit kell tenni az oltalom fenntartása érdekében? A védjegy oltalmának fenntartása érdekében gondoskodni kell az oltalom rendszeres (10 évenkénti) megújításáról a védjegy folyamatos (és bizonyítható) használatáról, továbbá figyelemmel kell kísérni, hogy a védjegyet nem használja-e más jogtalanul. 6

7 A védjegyhasználat hiánya öt évet meghaladó idõtartam után a jog megszüntetéséhez vezethet. Amennyiben 5 éven keresztül eltûri valaki, hogy védjegyét más jogtalanul használja, késõbb már nem is léphet fel ellene. Mikor lehet a védjegy oltalmát megújítani? A védjegy megújítására irányuló kérelmet az oltalom lejárta elõtt 12 hónapppal, ill. a lejáratot követõ 6 hónapon belül lehet benyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. A kérelem alakiságai megegyeznek a bejelentésével. Mennyiben kerül a megújítás? A megújítás díja azonos a bejelentési díjjal. Mi a védjegylicencia (védjegy használati) szerzõdés? A védjegyjogosult a védjegy használatára másnak engedélyt adhat, a használó pedig ennek fejében díjat fizet. A feltételeket védjegylicencia szerzõdésben kell rögzíteni. Melyek a védjegyhasználati szerzõdés minimális kellékei? A védjegylicencia szerzõdés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. Minimális kellékekként a következõket ajánljuk: a szerzõdõ felek adatai, annak rögzítése, hogy kizárólagos-e az engedély, vagy sem, az engedély határidõhöz kötött-e vagy korlátlan, továbbá, hogy az árujegyzék egészére vonatkozik-e vagy csak bizonyos árukra, ill. a szolgáltatásokra. 7

8 8 Milyen esetekben szûnik meg a védjegyoltalom? A védjegyoltalom megszûnik, ha az oltalmi idõ megújítás nélkül lejárt, a védjegyjogosult az oltalomról lemondott, a védjegyet törölték, a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatot elmulasztotta, a védjegy elveszítette megkülönböztetõ képességét, vagy megtévesztõvé vált. Mi az együttes védjegy? Az együttes védjegy társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesület tagjai áruinak megkülönböztetésére szolgál, azok minõsége, származása, jellemzõi stb. kifejezése céljából. Az oltalom a szervezetet stb., a használathoz való jog a tagjait illeti, a szervezet ellenõrzése mellett. A használat feltételeit szabályzatban kell rögzíteni. Mi a tanúsító védjegy? A tanúsító védjegy meghatározott minõségû, vagy jellemzõjû árukat különböztet meg, és tanúsítja azok meglétét. A jogosult maga a védjegyet nem használja, csak engedélyezi a használatát, az erre vonatkozó szabályzat alapján. Milyen szervek járnak el a különbözõ védjegy ügyekben (védjegyhatóságok)? A védjegyek lajstromozása, az oltalom megújítása, megszûnésének megállapítása, a védjegybejelentések és védjegyek nyilvántar-

9 tása, a hatósági tájékoztatás a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak. A Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyekben hozott érdemi határozatainak megváltoztatása, továbbá a védjegyperek védjegybitorlások a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartoznak. A Fõvárosi Bíróság döntéseivel (végzés, ítélet) szemben fellebbezéssel a Legfelsõbb Bíróságnál lehet élni. Melyek a védjegybitorlás jogi szankciói? A védjegyjogosult a bitorlóval szemben a következõ polgári jogi igényeket támaszthatja: követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását, a védjegybitorlás megállapítás és a bitorló eltiltását a további jogsértéstõl, hogy a bitorló szolgáltasson adatokat a bitorlással összefüggésben, hogy a bitorló nyilatkozattal, vagy más módon adjon elégtételt, a bitorlással elért gazdagodás visszatérítését, az eszközök és anyagok, valamint az érintett termékek, ill. csomagolóanyagok lefoglalását, megsemmisítését, továbbá a polgári jog szabályai szerint kártérítést is. Ki indíthat védjegybitorlási pert? Elsõsorban a védjegyjogosult indíthat védjegybitorlási pert. A bejelentõ is felléphet a bitorlóval szemben, az eljárást azonban fel kell függeszteni, amíg a védjegylajstromozásról jogerõsen nem döntenek a Magyar Szabadalmi Hivatalban. A védjegylajstromba bejegyzett használó is indíthat pert. 9

10 10 Hogyan tájékozódhatunk a védjegyek helyzetérõl? A védjegybejelentésekrõl és a védjegyekrõl a Magyar Szabadalmi Hivatalban tájékozódhatunk. Ez az igény több okból is felmerülhet. Így bejelentés benyújtása elõtt célszerû kutatást végezni az elõfordulható problémák (ütköztetés stb.) elkerülésére. Mások jogai megsértésének elkerüléséhez adott esetben ugyancsak hasznos lehet a tájékozódás. A védjegyek helyzetét tükrözõ lajstromokat nyilvántartó könyveket (nemzeti, nemzetközi) a Magyar Szabadalmi Hivatalnál számítógépes nyilvántartások egészítik ki, amelyeket ugyancsak igénybe vehetnek az érdekeltek. Milyen adatok szerepelnek a védjegylajstromban? A védjegylajstrom tartalmazza a bejelentés napját (az oltalom kezdetét), a védjegyjogosult nevét, címét, a védjegyet (megjelölést), az árujegyzéket, az esetleges képviselõ adatait, a védjegyjogosultsággal kapcsolatos egyéb adatokat, változásokat (pl. átruházás, vagy használati engedély). Hogyan biztosítható a védjegyoltalom külföldön? Védjegyoltalom általában minden más országban is szerezhetõ, az adott országban hatályos védjegyelõírások szerint. Külföldiek általában belföldi képviselõ útján járhatnak el az egyes országokban védjegyjogaik biztosítása, fenntartása, megvédése stb. érdekében. Egyes régiókban egyetlen bejelentéssel több országban biztosítható oltalom így elsõsorban

11 az Európai Unió, továbbá a Madridi Unió tagállamaiban (az utóbbi az un. nemzetközi védjegyoltalom ). Az ezekkel kapcsolatos elõírásokat a vonatkozó nemzetközi megállapodások tartalmazzák. Részletesebb információt a magyar képviselõknél, vagy a Magyar Szabadalmi Hivatal Nemzetközi Védjegyosztályán kaphatnak az érdeklõdõk. E lehetõségek igénybevétele célszerû, mert egységes (elsõsorban eljárási) szabályok alapján egyszerûbb az eljárás. Gondos piackutatás illetve pénzügyi mérlegelés után érdemes igénybe venni a lehetõséget, mivel elégé költséges eljárás. Mennyi a külföldi és a nemzetközi eljárások költsége? Az eljárások költségei az egyes országokban eltérõk, hatósági és képviseleti díjból állnak. Mi a földrajzi árujelzõk szerepe és melyek a fajtái? A földrajzi árujelzõk szerepe a termékek földrajzi származásának kifejezésre juttatása. Két változata ismeretes, a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés. Funkciójuk lényegében megegyezõ: olyan országban, vagy meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve elõállított termék megjelölése, amelynek különleges minõsége, hírneve, vagy egyéb jellemzõje a földrajzi származásnak tulajdonítható (földrajzi jelzés), illetve kizárólag, vagy lényegében az adott földrajzi körneyzet, természeti és emberi tényezõk következményei (eredetmegjelölés). 11

12 Ki szerezhet jogot földrajzi árujelzõre? Földrajzi árujelzõre bármely természetes és jogi személy, továbbá gazdasági társaság jogot szerezhet, ha az adott árujegyzékben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, feldolgoz, vagy állít elõ, amelynek a megjelölésére az adott földrajzi árujelzõt használják. Hogyan keletkezik és mennyi ideig tarta az oltalom? Az oltalom a bejelentés idõpontjára visszaható hatállyal a lajstromozással keletkezik, idõtartama korlátlan. Milyen jogot biztosít a földrajzi árujelzõ? Az oltalom a jogosultaknak biztosítja a jogot az árujelzõ használatára. A jogosultak felléphetnek, ha az árujelzõk, vagy azzal összetéveszthetõ megnevezést nem adott területrõl származó termékre használják. Tilos a földrajzi árujelzõt utánzó megnevezés használata, továbbá a valóságos eredet megadásával, vagy fordításban illetve kiegészítéssel való alkalmazása is. A jogtalan tehát nem a jogosultak részérõl való használat bitorlás, hamis vagy megtévesztõ megnevezés feltüntetése esetében is. 12

13 Mely szervek és milyen eljárások keretében járhatnak el a földrajzi árujelzõkkel kapcsolatban? A földrajzi árujelzõkkel kapcsolatban az eljáró hatóságok, hatáskörük, eljárási szabályaik tekintetében az elõírások lényegében egyezõk a védjegyekre vonatkozókkal. A mezõgazdasági termékek és élelmiszerek kereskedelmi forgalomban feltüntetett földrajzi árujelzõinek használati követelményeit és ellenõrzését külön jogszabály rendezi. A földrajzi árujelzõk külföldi oltalmi lehetõségei A védjegyekkel ellentétben a földrajzi árujelzõk külföldi oltalmi rendszere általában még kialakulatlan, illetve igen eltérõ az egyes országokban. A nemzeti nyilvántartásba vétel még nem mondható kiterjedtnek, az un. nemzetközi lajstromozási rendszer sem bizonyult hatékonynak (a Lisszaboni Megállapodás alapján). Számos fõleg európai ország kétoldalú államközi szerzõdéssel rendezi az oltalom kérdését, így korlátozott körben Magyarország is kötött ilyen megállapodásokat. A külföldi oltalmi rendszer általános hathatós kialakítása tehát csak a jövõben várható. * A fenti kérdésekre vonatkozó alap jogszabály az évi XI. törvény A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról. 13