A védjegyről mindenkinek
|
|
- Márton Horváth
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 A védjegyről mindenkinek Kereskedők, szolgáltatók figyelem! E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi jogintézményről: a védjegyről adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet ezen a területen fontos kérdésekre, így pl. a védjegy fogalmára, az oltalmazható megjelölésekre, az oltalomból kizárt megjelölésekre, az árujegyzék helyes megválasztására, a védjegyoltalom megszerzésére, fenntartására, az eljárás költségeire, a védjegy jogszerű használatára, a jogosulatlan használatra: a bitorlásra, annak következményeire stb. Milyen haszna lehet a vállalkozónak a védjegyek használatával, illetve érheti-e kár, ha nem ismeri a védjegyekre vonatkozó legfontosabb előírásokat? Ezeknek az információknak a hiányában a vállalkozót a piacon számos hátrány érheti (pl. ha másnak a lajstromozott megjelölését használja az általa gyártott terméken, vagy cégnévként, akkor bitorlást követ el, aminek súlyos anyagi következményei is lehetnek). Előnye viszont, ha egy általa kiválasztott megjelölést lajstromoztat, akkor a védjegyek csak ő, vagy az ő engedélye alapján jogosult használhatja, vagyis kizárólagos jogokat szerez, hiszen másokat kizárt a piaci versenyből, s ez magában hordozza a gazdasági siker lehetőségét. A védjegy vagyoni értékű jog. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például vállalkozásba apportként bevihető, átruházható (eladható), vagy jelzáloggal megterhelhető. Minél régebbi egy védjegy és használják is annál értékesebb. Mindezeket összegezve: fontos és érdemes védjegyjogot szerezni és hogy hogyan is lehet, erről nyújt rövid tájékoztatást ez a kiadvány. Mi a védjegy? A védjegy olyan hivatalos nyilvántartásba vett (lajstromozott) megjelölés, árujelző, amellyel a vállalkozás megkülönbözteti saját áruját vagy szolgáltatását másokétól. Segítséget nyújt ezáltal a fogyasztónak az áru (szolgáltatás) felismerésében, kiválasztásában. Mi a védjegyoltalom? A megjelölésre vonatkozó és a fogyasztókat tájékoztató jogi oltalom (védelem). Miben áll a védjegyoltalom? A védjegyoltalom a jogosultnak kizárólagos jogot biztosít a védjegy használatára. Feltüntetheti azt az árun, a csomagoláson, levelezésén, hirdetésében, domainként regisztráltathatja, engedélyt adhat másnak a védjegy használatára (licencia). A védjegyet másra átruházhatja. A védjegyet jelzáloggal terhelteti. A védjegy más által történő jogtalan használata bitorlás, amely alapján bírósági eljárás kezdeményezhető a jog védelme érdekében.
3 2 Milyen megjelölés fajták lehetnek védjegyek? Védjegyoltalomban részesülhet bármely grafikailag ábrázolható megjelölés (betű, szám, szó, szóösszetétel, személynév, jelmondat, ábra, kép, sík- vagy térbeli alakzat, csomagolásfajta, szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang és mindezek összetételei), ha alkalmas a megkülönböztető szerep betöltésére. Milyen megjelölések kizártak az oltalmazásból? Nem nyerhet védjegyoltalmat az olyan megjelölés, amely nem alkalmas a megkülönböztetésre (pl. csak az áru fajtáját, minőségét, mennyiségét, rendeltetését, értékét, földrajzi származását, előállítási idejét, jellemzőit tartalmazó jelekből, adatokból áll), vagy ha az üzleti kapcsolatokban általánosan alkalmazott, továbbá ha jellege, formája csak az áru értékének lényegét hordozza, közrendet, közerkölcsöt, jogszabályt, vallási stb. meggyőződést sért, csak valamely állami felségjelből vagy nemzetközi szervezet jelzéséből áll, másnak korábbi védjegyével azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetőséget elérő mértékben hasonló (azonos vagy hasonló áruk vagy szolgáltatások esetében), másnak korábbi jóhírű vagy közismert védjegyét, vagy személyhez fűződő (név, képmás), szerzői-, vagy iparjogvédelmi jogát sértené, vagy amelyet rosszhiszeműen jelentettek be lajstromozásra, illetve lajstromozott földrajzi árujelzőből áll. Ezeken túlmenően: A más részéről belföldön lajstromozás nélkül korábban használt megjelöléssel azonos vagy összetéveszthető megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, azonos vagy hasonló árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban. Kizárt az oltalmazhatóságból a korábban oltalom alatt állott védjegy, a lejárattól számított két éven belül. A mások védjegyjogával ütköző védjegyoltalom iránti igény elbírálásánál szerepe lehet további két körülménynek, és pedig annak, hogy a korábbi védjegyet ténylegesen használták-e, illetve hogy az oltalom engedélyezéséhez a korábbi jogosult hozzájárul-e. Ki szerezhet védjegyoltalmat? Védjegyoltalomra bármely természetes, vagy jogi személy igényt tarthat. Az oltalmat többen is kérhetik, azonos, vagy eltérő részarányokban (közös védjegy). Mit kell tenni a védjegyoltalom megszerzése érdekében? A védjegyoltalom lajstromozással keletkezik, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lehet kérni (bejelentés). A Hivatal megvizsgálja a kérelmet és határoz az oltalom engedélyezéséről, lajstromozásáról, esetleg a kérelem elutasításáról. Mit kell tartalmaznia a bejelentésnek? A bejelentésnek tartalmaznia kell (általános követelmények): a védjegy-bejelentési kérelmet,
4 3 a megjelölést, az árujegyzéket, a képviselet esetén annak igazolását, együttes vagy tanúsító védjegyre vonatkozó bejelentés esetén a szabályzatot uniós elsőbbség igénylése esetén az elsőbbségi iratot, kiállítási elsőbbség igénylése esetén a kiállítási igazolást. A további eshetőleges követelményeket részletesen a 16/2004. (IV.27.) IM. rendelet tartalmazza. A védjegybejelentési kérelemnek tartalmaznia kell: a) a védjegy lajstromozása iránti kérelmet; b) a bejelentő nevét és címét, (több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát is, ha az nem egyenlő); c) a megjelölést vagy utalást a megjelölésre, továbbá a megjelölés típusának feltüntetését (pl. szó-, ábrás, szín-, térbeli, hang- vagy fénymegjelölés); d) az árujegyzéket vagy utalást a mellékelt árujegyzékre; e) képviselet esetén a képviselő nevét és címét; f) uniós, kiállítási vagy belső elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot, feltüntetve uniós elsőbbségnél a külföldi bejelentés napját, országát és számát, kiállítási elsőbbségnél a kiállítás napját és megnevezését, belső elsőbbségnél pedig a folyamatban lévő bejelentés ügyszámát; g) a bejelentő, illetve a bejelentők mindegyike vagy a képviselő aláírását. Mi az árujegyzék? Azoknak a termékek és/vagy szolgáltatásoknak a részletes felsorolása, amelyre a védjegyoltalmat kérhetjük. Hogyan készítsük el az árujegyzéket? Az árujegyzék összeállítása egy erre vonatkozó nemzetközi egyezmény (Nizzai Megállapodás) segítségével történi. Ez gyakorlatilag a termékcsoportok vagy szolgáltatások bizonyos osztályba sorolását jelenti, amelyhez célszerű szakember segítségét igénybe venni. Ugyanis az árujegyzék megválasztásakor gondosan kell eljárni, mivel a lajstromozás után azt bővíteni nem lehet. Mivel az oltalom arra vonatkozik, amit az árujegyzékben megjelöltünk, érdemes előre átgondolni az esetleges későbbi profilbővítést is. Mennyiben kerül a lajstromozás? A lajstromozási (bejelentési) költségek fajtáit, összegét jogszabály írja elő. Ez idő szerint (2006) a Magyarországra kiterjedő védjegybejelentés un. szolgáltatási alapdíja Ft, ebbe egy áruosztály tartozik, a bejelentéssel érintett áruosztályok függvényében osztályonként további Ft.
5 4 Mit kell tenni az oltalom fenntartása érdekében? A védjegy oltalmának fenntartása érdekében gondoskodni kell az oltalom rendszeres (10 évenkénti) megújításáról a védjegy folyamatos (és bizonyítható) használatáról, továbbá figyelemmel kell kísérni, hogy a védjegyet nem használja-e más jogtalanul. A védjegyhasználat hiánya öt évet meghaladó időtartam után a jog megszüntetéséhez vezethet. Amennyiben 5 éven keresztül eltűri valaki, hogy védjegyét más jogtalanul használja, később már nem is léphet fel ellene. Mikor lehet a védjegy oltalmát megújítani? A védjegy megújítására irányuló kérelmet az oltalom lejárta előtt 12 hónappal, ill. a lejáratot követő 6 hónapon belül lehet benyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. A kérelem alakiságai megegyeznek a bejelentésével. A megújítás díja azonos a bejelentési díjjal. Mennyibe kerül a megújítás? Mi a védjegylicencia (védjegy használati) szerződés? A védjegyjogosult a védjegy használatára másnak engedélyt adhat, a használó pedig ennek fejében díjat fizet. A feltételeket védjegylicencia szerződésben kell rögzíteni. Melyek a védjegyhasználati szerződés minimális kellékei? A védjegylicencia szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. Minimális kellékekként a következőket ajánljuk: a szerződő felek adatai, annak rögzítése, hogy kizárólagos-e az engedély, vagy sem, az engedély határidőhöz kötött-e vagy korlátlan, továbbá, hogy az árujegyzék egészére vonatkozik-e vagy csak bizonyos árukra, ill. a szolgáltatásokra az engedély területileg korlátozott-e. Milyen esetekben szűnik meg a védjegyoltalom? A védjegyoltalom megszűnik, ha az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt, a védjegyjogosult az oltalomról lemondott, a védjegyet törölték, a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatot elmulasztotta, a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét, vagy megtévesztővé vált, a védjegyjogosult jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnt.
6 5 Mi az együttes védjegy? Az együttes védjegy társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesület tagjai áruinak megkülönböztetésére szolgál, azok minősége, származása, jellemzői stb. kifejezése céljából. Az oltalom a szervezetet stb., a használathoz való jog a tagjait illeti, a szervezet ellenőrzése mellett. A használat feltételeit szabályzatban kell rögzíteni. Mi a tanúsító védjegy? A tanúsító védjegy meghatározott minőségű, vagy jellemzőjű árukat különböztet meg, és tanúsítja azok meglétét. A jogosult maga a védjegyet nem használja, csak engedélyezi a használatát, az erre vonatkozó szabályzat alapján. Milyen szervek járnak el a különböző védjegy ügyekben (védjegyhatóságok)? A védjegyek lajstromozása, az oltalom megújítása, megszűnésének megállapítása, a védjegybejelentések és védjegyek nyilvántartása, a hatósági tájékoztatás a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak. A Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyekben hozott érdemi határozatainak megváltoztatása, továbbá a védjegyperek védjegybitorlások a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartoznak. A Fővárosi Bíróság döntéseivel (végzés, ítélet) szemben fellebbezéssel a Fővárosi Ítélőtáblánál lehet élni. Melyek a védjegybitorlás jogi szankciói? A védjegyjogosult a bitorlóval szemben a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását, a védjegybitorlás megállapítását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, hogy a bitorló szolgáltasson adatokat a bitorlással összefüggésben, hogy a bitorló nyilatkozattal, vagy más módon adjon elégtételt, a bitorlással elért gazdagodás visszatérítését, az eszközök és anyagok, valamint az érintett termékek, ill. csomagolóanyagok lefoglalását, megsemmisítését, továbbá a polgári jog szabályai szerint kártérítést, nyilvánosságra hozatalt, és a védjegyjogosult követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására. Ki indíthat védjegybitorlási pert? Elsősorban a védjegyjogosult indíthat védjegybitorlási pert. A bejelentő is felléphet a bitorlóval szemben, az eljárást azonban fel kell függeszteni, amíg a védjegylajstromozásról jogerősen nem döntenek a Magyar Szabadalmi Hivatalban.
7 6 A védjegylajstromba bejegyzett használó is indíthat pert, ha a védjegyjogosultat előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegyen intézkedéseket, és a védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedett. Hogyan tájékozódhatunk a védjegyek helyzetéről? A védjegybejelentésekről és a védjegyekről a Magyar Szabadalmi Hivatalban tájékozódhatunk. Ez az igény több okból is felmerülhet. Így bejelentés benyújtása előtt célszerű kutatást végezni az előfordulható problémák (ütköztetés stb.) elkerülésére. Mások jogai megsértésének elkerüléséhez adott esetben ugyancsak hasznos lehet a tájékozódás. A védjegyek helyzetét tükröző lajstromokat nyilvántartó könyveket (nemzeti, nemzetközi) a Magyar Szabadalmi Hivatalnál számítógépes nyilvántartások egészítik ki (PIPACS), amelyeket ugyancsak igénybe vehetnek az érdekeltek. A Magyar Szabadalmi Hivatal elérhetőségei: Cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 21. Postacím: 1370 Budapest, Pf Zöldszám: 06 (80) Telefon: (1) Telefax: (1) mszh@hpo.hu Honlap: Milyen adatok szerepelnek a védjegylajstromban? A védjegylajstrom tartalmazza a védjegy lajstromszámát, az ügyszámot, a védjegyet, az árujegyzéket, a védjegy jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, a bejelentés napját, az elsőbbséget, a lajstromozásról szóló határozat keltét, a védjegy megújítását, a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom korlátozását, a használati engedélyeket. A védjegylajstromot bárki megtekintheti és az abban foglaltakról másolatot kérhet. A másolatért díjat kell fizetni.
8 7 Hogyan biztosítható a védjegyoltalom külföldön? Védjegyoltalom általában minden más országban is szerezhető, az adott országban hatályos védjegyelőírások szerint. Egyes régiókban egyetlen bejelentéssel több országban biztosítható oltalom így elsősorban az Európai Unió (ez a CTM védjegy ), továbbá a Madridi Unió tagállamaiban (az utóbbi az un. nemzetközi védjegyoltalom ). Az ezekkel kapcsolatos előírásokat a vonatkozó nemzetközi megállapodások tartalmazzák. Részletesebb információt a magyar képviselőknél, vagy a Magyar Szabadalmi Hivatal Nemzetközi Védjegyosztályán kaphatnak az érdeklődők. E lehetőségek igénybevétele célszerű, mert egységes (elsősorban eljárási) szabályok alapján egyszerűbb az eljárás. Gondos piackutatás illetve pénzügyi mérlegelés után érdemes igénybe venni a lehetőséget, mivel eléggé költséges eljárás. Mint viszonylag új intézményről, a közösségi védjegyekről (CTM) is ejtsünk néhány szót. : Mi a közösségi védjegy? Olyan védjegy, azaz grafikailag ábrázolható megjelölés lehet akár személynév, ábra, betű, szám, a termék formája vagy kiszerelése - amely alkalmas arra, hogy valamely cég termékét vagy szolgáltatását más cégek áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse és amely oltalma egységesen kiterjed az Európai Unió tagállamai, azaz az egységes belső piac területére. A közösségi védjegyekre a 40/94/EK EU Tanácsi rendelet vonatkozik, amely lehetővé teszi a Közösség egész területére kiterjedő védjegyoltalom megszerzését. E rendelet alapján a bejelentő egy eljárás keretében védjegyoltalmat szerezhet a megjelölésre a közösség valamennyi tagállamában. Ki szerezhet közösségi védjegyoltalmat? Közösségi védjegyoltalom jogosultjai a következő természetes vagy jogi személyek lehetnek, a közjogi szervezeteket is ideértve: a) valamely tagállam állampolgára, illetve a tagállamban honos jogi személy; vagy b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezményben részes más állam állampolgára, illetve ilyen államban honos jogi személy; vagy c) más állam olyan állampolgára, illetve más államban honos olyan jogi személy, akinek vagy amelynek lakóhelye vagy székhelye, vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye a Közösség vagy a Párizsi Egyezményben részes állam területén van; vagy d) egyéb nem említett állam állampolgára, illetve más államban honos jogi személy, ha az állam a közzétett közlemények szerint a saját állampolgárai, illetve jogi személyei részére nyújtott oltalommal azonos védjegyoltalmat biztosít valamennyi tagállam állampolgárai, illetve jogi személyei számára, és amely abban az esetben, ha a tagállamok állampolgárai, illetve jogi személyei számára előírja annak igazolását, hogy a megjelölést a származási országban védjegyként lajstromozták, ennek céljaira elfogadja annak igazolását, hogy a megjelölést közösségi védjegyként lajstromozták.
9 8 Mióta és hol lehet közösségi védjegy iránt bejelentést tenni? Közösségi védjegybejelentést április 1-től lehet tenni az OHIM-nál (Office for Harmonization in the Internal Market - Alicante, Spanyolország), az Unió tagállamának központi iparjogvédelmi hivatalánál és a Benelux Védjegyhivatalnál. Mennyibe kerül a közösségi védjegy lajstromozása? A védjegybejelentés alapdíja 900,- Euro ill. elektronikusan benyújtott bejelentés esetén 750,- Euro, ebbe három áruosztály tartozik. A három áruosztály felett pedig áruosztályonként 150,- Euro díjat kell fizetni. Ha a bejelentés a Magyar Szabadalmi Hivatal útján történik, a továbbításáért ,-Ft-ot kell megfizetni a Hivatalnak. Megjegyzés: Ezek az adatok a 2006-os évre vonatkoznak. Hogyan történik a közösségi védjegy lajstromozása? Miután a bejelentés beérkezik az Alicante-i Hivatalhoz, a megjelölést meghirdetik, közzé teszik. A bejelentés és a közzététel között általában minimum 6 hónap telik el. Ezután kezdődik a 3 hónapos felszólalási időszak. A védjegy lajstromozása ellen egy korábbi védjegy jogosultja szólalhat fel, amelyhez be kell csatolni a bizonyítékokat. Korábbi védjegy alatt nem csak a közösségi védjegyet, hanem a tagországok nemzeti védjegyeit (összesen mintegy hárommillió darab) is érteni kell. A felszólaló öt évnél régebbi védjegye esetén bizonyítani kell annak használatát is. A felszólalás során megegyezési lehetőség is van. A költséget általában a vesztes fél fizeti. Amennyiben nem érkezik felszólalás vagy sikertelen, úgy a védjegyoltalmat bejegyzik a lajstromba. Amennyiben sikeres volt a felszólalás, akkor a védjegybejelentést elutasítják. Ilyenkor lehet konvertálást, azaz átalakítást kérni azokban a tagországokban, ahol nem merült fel lajstromozási akadály. Ez gyakorlatilag olyan, mintha nemzeti bejelentést tenne a bejelentő és az adott országok hivatalaiban, annak szabályai szerint folytatódik az eljárás. Melyek a közösségi védjegy bitorlásának a jogkövetkezményei? A közösségi védjegy bitorlására ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a nemzeti védjegy bitorlása esetén. Mennyi a közösségi védjegyoltalom időtartama? A közösségi védjegy oltalma a bejelentés napjától számított 10 évig tart. A védjegyoltalom a további éves időtartamra korlátlanul megújítható.
10 9 Mennyi a külföldi és a nemzetközi eljárások költsége? Az eljárások költségei az egyes országokban eltérők, hatósági és képviseleti díjból állnak. Mi a földrajzi árujelzők szerepe és melyek a fajtái? A földrajzi árujelzők szerepe a termékek földrajzi származásának kifejezésre juttatása. Két változata ismeretes, a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés. Funkciójuk lényegében megegyező: olyan országban, vagy meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított termék megjelölése, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője a földrajzi származásnak tulajdonítható (földrajzi jelzés), illetve kizárólag, vagy lényegében az adott földrajzi környezet, természeti és emberi tényezők következményei (eredetmegjelölés). Ki szerezhet jogot földrajzi árujelzőre? Földrajzi árujelzőre bármely természetes és jogi személy, továbbá gazdasági társaság jogot szerezhet, ha az adott árujegyzékben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, feldolgoz, vagy állít elő, amelynek a megjelölésére az adott földrajzi árujelzőt használják. Hogyan keletkezik és mennyi ideig tart az oltalom? Az oltalom bejelentéssel szerezhető, a bejelentés időpontjára visszaható hatállyal keletkezik és korlátlan ideig tart. A földrajzi árujelző bejelentésének díja, a bejelentésben jelölt áruosztályok számától függetlenül, ,- forint. Milyen jogot biztosít a földrajzi árujelző? Az oltalom a jogosultaknak biztosítja a jogot az árujelző használatára. A jogosultak felléphetnek, ha az árujelzők, vagy azzal összetéveszthető megnevezést nem az adott területről származó termékre használják. Tilos a földrajzi árujelzőt utánzó megnevezés használata, továbbá a valóságos eredet megadásával, vagy fordításban illetve kiegészítéssel való alkalmazása is. A jogtalan tehát nem a jogosultak részéről való használat bitorlás, hamis vagy megtévesztő megnevezés feltüntetése esetében is. A földrajzi árujelző jogosultjai használati engedélyt harmadik személyeknek nem adhatnak. Mely szervek és milyen eljárások keretében járhatnak el a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban? A földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban az eljáró hatóságok, hatáskörük, eljárási szabályaik tekintetében az előírások lényegében egyezők a védjegyekre vonatkozókkal. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek kereskedelmi forgalomban feltüntetett földrajzi árujelzőinek használati követelményeit és ellenőrzését külön jogszabály rendezi (87/1998. (V. 6.) Korm. r.).
11 10 A földrajzi árujelzők külföldi oltalmi lehetőségei A védjegyekkel ellentétben a földrajzi árujelzők külföldi oltalmi rendszere általában még kialakulatlan, illetve igen eltérő az egyes országokban. A nemzeti nyilvántartásba vétel még nem mondható kiterjedtnek, az un. nemzetközi lajstromozási rendszer sem bizonyult hatékonynak (az eredetmegjelölések védelmére vonatkozik a Lisszaboni Megállapodás). Számos főleg európai ország kétoldalú államközi szerződéssel rendezi az oltalom kérdését, így korlátozott körben Magyarország is kötött ilyen megállapodásokat. A külföldi oltalmi rendszer általános hathatós kialakítása tehát csak a jövőben várható. A fenti kérdésekre vonatkozó alap jogszabály az évi XI. törvény A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. A földrajzi árujelzők közösségi oltalmára a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK rendelet az irányadó. E közösségi rendelet alapján ilyen tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Szabadalmi Hivatal jár el. A bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani. Néhány szó a domainekről: Mi a domain? A domain önálló Internet tartomány, az Internet címek egy halmazához neveket rendelő adatbázis. Mi a domain név? Az internetes kommunikációhoz nélkülözhetetlen teljesen egyedi internetes címek. Az egyes címeknek műszakilag azonosíthatóknak kell lenniük, és csak egy lehet belőlük. Hogy e műszaki azonosítókat könnyebben megjegyezhessük, alfanumerikus jelekből, többnyire a latin abc kisbetűit tartalmazó karakterekből állítjuk össze. Ezt nevezzük domain névnek. Miért lehet szükség saját domain névre és hol igényelhető? A jól megjegyezhető, saját cégre jellemző domainnek abban van igen fontos szerepe, hogy a piaci szereplők a versenytársaknál könnyebben találjanak meg minket. A domainek egyedisége csak úgy biztosítható, ha azokat felső szintű domainenként nyilvántartják. A magyar.hu felső szintű domainek Nyilvántartója az ISZT (Internet Szolgáltatók Tanácsa).
12 11 A domain használatba adását delegálásnak nevezzük. A delegálással kapcsolatos ügyeket az igénylővel szerződéses kapcsolatban álló regisztrátor végzi. A domain delegálását a domainigénylő az általa kiválasztott regisztrátornál kezdeményezheti. Regisztrátorok felől a weboldal Regisztrátorok listája linken lehet tájékozódni. Mely szerv felelős domainek szabályozásáért és nyilvántartásáért és mire vonatkozik a jogi védelem? A domain delegálás egységes rendjének biztosítása érdekében az ISZT önszabályozó módon Domainregisztrációs Szabályzatot bocsátott ki. A domain, mint azonosító nem tekinthető közvetlen szellemi alkotásnak, de tagadhatatlan, hogy egy olyan új szellemi termék, amelyet a jognak védenie kell. Bizonyos esetekben védi a szerzői jog, a védjegyjog, de alapvetően, mint személyhez fűződő jogot, a Ptk. hivatott védeni. A jog elsősorban a felhasználó személy, és annak azonosításra alkalmas neve közötti kapcsolatot védi. Ki igényelhet domaint? Közvetlenül a.hu közdomain alá történő delegálás domain-igénylője lehet: a) az Európai Unió állampolgára vagy b) magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkező természetes személy vagy c) az Európai Unió területén i) jogszabály útján létrehozott, ii) hatóság vagy bíróság által nyilvántartásba vett vagy bejegyzett, vagy iii) erre irányuló kérelmét az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál előterjesztő, és működését jogszabály alapján a nyilvántartásba vétele vagy bejegyzése előtt jogszerűen megkezdő szervezet, d) továbbá a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lajstromozott, vagy a Magyar Köztársaság területére is kiterjedő oltalommal rendelkező védjegy jogosultja. Hogyan válasszunk domain nevet? Domainkutatást a vagy weboldalon, illetve a portál "magyar domainkutatás" linkjénél végezhetünk. A domain név megfelelő megválasztásáért, használatáért az igénylő, illetve a használó a felelős.
13 12 Az igényléskor megfelelő gondossággal kell eljárni és érdemes a kereső linken leellenőrizni, hogy a választott domain nevet más nem regisztrálta-e már. Ha kiderül, hogy az igénylésünk más jogát sérti a domain névről le kell mondani. A kutatást célszerű a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegylajstromában is elvégezni, hiszen a 3. személyre vonatkozó védjegyjog domainkénti bejegyeztetése védjegybitorlásnak minősül. Melyek a domain név formai követelményei? A domain név legalább 2 és legfeljebb 40 karakterből állhat. (Ajánlott a legalább 5, de legfeljebb 10 karaktert tartalmazó domain név választása.) A domain névben használható karakterek: a) a latin abc ékezet nélküli kisbetűi (a-z), továbbá b) a magyar ékezetes kisbetűk (á,é,í,ó,ö,ő,ú,ü,ű), továbbá c) a numerikus karakterek (0-9), továbbá d) a kötőjel (-) A domain név elején és végén csak betű vagy numerikus karakter állhat. A domain név nem tartalmazhat két egymást közvetlenül követő kötőjelet. Melyek a domain névvel kapcsolatos egyéb kritériumok? Nem választható és használható olyan domain név, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan a) jogellenes, vagy b) megbotránkozást, félelmet keltő, vagy c) megtévesztő, továbbá, amely d) az adott közdomain alatt már regisztrálva van, vagy e) a web szerveren közzétett védett nevek vagy zárolt nevek körébe tartozik. Mit jelent a prioritásos igény? Prioritással rendelkeznek azok az igények, amelyek a delegálást közvetlenül a.hu közdomain alá kérik, és amelyeknél a választott domain név: a) a domain-igénylő egy hivatalos hatósági szervezet(közigazgatási vagy bírósági), illetve jogszabállyal létrehozott szervezet és a domain név a szervezet teljes vagy rövidített neveként rögzített megnevezés, vagy b) a domain-igénylő, a domain névvel azonos lajstromozott védjegy (szöveges védjegy esetén a védjegyeztetett teljes szöveg, ábrás védjegy esetén az ábrán szereplő teljes szöveg) jogosultja. A prioritásos igény prioritásos eljárással kerül feldolgozásra, azaz előzetes nyilvános meghirdetés nélkül regisztrálják. Hogyan történik a domain fenntartása?
14 13 A domain használatba adása egy évre szól és szolgáltatási díjfizetés ellenében a regisztrátor automatikusan gondoskodik annak évenkénti megújításáról. A domain a delegálás felmondásával, törlésével, vagy visszavonással szűnik meg. Mennyibe kerül a domain regisztrációja? A.hu domainek regisztrációja általában 6.000,-Ft körül van, de az összeg regisztrátoronként eltérő. A.eu domainek bejegyzése 1 évre 9.000,-Ft, a meghosszabbítása további egy évre szintén 9.000,-Ft, de ezekben az összegekben is lehet eltérés regisztrátoronként. Az árak február 1-től érvényesek és nem tartalmazzák a 20% Áfát. Mit kell tudni a.eu domainekről? II. félévében indult az.eu alá felső szintű domain (Top Level Domain) igénylése az Európai Unió természetes és jogi személyeinek, szervezeteinek, társaságainak. Az.eu domainek esetében prioritást élvezett minden olyan igény, amely legalább egy tagállamban érvényben lévő védjegyen alapult. A védjegy és a domain megfelelősége a magyar szabályozáshoz hasonlónak tekinthető. Azonos domainre vonatkozó igények közül a korábban beérkezett teljesítendő április 7-től már bármely természetes vagy jogi személy igényelhet.eu domaint. Végül, de nem utolsósorban a fenti jogintézményekkel kapcsolatos jogérvényesítés kérdésében tanácsunk, hogy a jogsértés esetén minél előbb forduljanak szakemberhez. A MIE készségesen nyújt ez ügyben is felvilágosítást, illetve ad tanácsot. (Összeállította: Dr. Sasvári Gabriella)
Kereskedõk, szolgáltatók figyelem!
2 Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi jogintézményrõl: a védjegyrõl adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet ezen a területen fontos kérdésekre,
RészletesebbenAz eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Miskolci Fórum
Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Miskolci Fórum Miskolc, 2017. május 12. Dr. Kiss Gabriella SZTNH Miért jó, ha van védjegyem kapcsolatteremtő,
RészletesebbenFöldrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából
Földrajzi árujelző Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről
RészletesebbenAz eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Egri Fórum
Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Egri Fórum Eger, 2017. április 13. Szép Erika SZTNH Miért jó, ha van védjegyem kapcsolatteremtő,
RészletesebbenA védjegyoltalom megszerzése és megszűnése
A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése Dr. Lukácsi Péter Ügyvéd / Partner SBGK Védjegyjogi Szeminárium, 2015. március 31. Az oltalom alapfeltételei Grafikai ábrázolhatóság Sieckman feltételek: világos,
RészletesebbenA Védjegytörvény 2013 és 2014-ben hatályba lépett új rendelkezései. Budapest, Ügyfélfórum március 10. Rabné dr.
A Védjegytörvény 2013 és 2014-ben hatályba lépett új rendelkezései Budapest, Ügyfélfórum 2014. március 10. Rabné dr. Molnár Mónika Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997.évi XI. törvény
RészletesebbenA/16 A VÉDJEGY FOGALMA ÉS OLTALMÁNAK FELTÉTELEI, A KERESKEDELMI NÉV
A VÁLLALAT- ÉS ÁRUJELZŐK OLTALMÁRÓL ÁLTALÁBAN A gazdasági-kereskedelmi terminológiában használatos goodwill -nek nincs igazi magyar megfelelője, leginkább a vállalati jó hírnévvel adható vissza (fogyasztói
RészletesebbenIPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13.
IPARJOGVÉDELMI ALAPOK SEED Hölgyek 2008.03.13. Cs2 A szellemi tulajdon védelme A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének, érdekei védelmének és érvényesítésének jogi szabályozását
RészletesebbenI. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet
78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi
RészletesebbenVIII./1. fejezet: Iparjogvédelem
VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem Az iparjogvédelem körébe a következő oltalmi formák tartoznak: A) a szabadalom; B) a védjegy; C) a használati minta; D) a formatervezési minta; E) a növényfajta; F) a földrajzi
RészletesebbenÁltalános áttekintés
Általános áttekintés Mivel foglalkozik a szellemi alkotások joga Szerzői jog + iparjogvédelem Tárgyköreik Jogforrások A jogviszony szerkezete alapvetően : abszolút Relativizálódás esetkörei A találmányok
RészletesebbenKirály György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24
Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és
RészletesebbenA közösségi védjegyrendszer reformja
A közösségi védjegyrendszer reformja Dr. Lukácsi Péter MIE Konferencia Siófok, 2016. május 6. I. Áttekintés 1.A Európai Parlament és a Tanács 2015. december 16-i (EU) 2015/2436 Irányelve - Új Irányelv:
RészletesebbenSzabadalom. a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót biztosít.
Szabadalom Mit határoznak meg az igénypontok? A szabadalmi oltalom terjedelmét. A szabadalmi oltalom a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót biztosít. A szabadalmi
RészletesebbenAz eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Helvéciai Fórum
Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Helvéciai Fórum Helvécia, 2017. április 24. Rabné dr. Molnár Mónika SZTNH A termékhez/szolgáltatáshoz
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM?
PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? Dr. Gács János tanácsadó HIPAVILON nonprofit kft. Győr, 2012. október 17. 2 MINDKETTŐ, DE A MEGFELELŐ SORRENDBEN 3 MIRE JÓ A SZELLEMI TULAJDONVÉDELEM? Arra, hogy alkotásának
RészletesebbenA nemzeti park igazgatóságok és termék előállítók közötti HASZNÁLATI (VÉDJEGYLICENCIA) SZERZŐDÉS
3. sz. melléklet A nemzeti park igazgatóságok és termék előállítók közötti HASZNÁLATI (VÉDJEGYLICENCIA) SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Név: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Cím: 7625 Pécs, Tettye
RészletesebbenRészletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat
Iromány száma: T/1659/2. Benyújtás dátuma: 2018-10-09 16:32 Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága Parlex azonosító: 1557DKFF0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Dr. Vejkey Imre,
RészletesebbenAZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA.
AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA. Domainnév használat jogi kérdései. ALAPFOGALMAK A tartomány névrendszer (Domain name System (DNS) biztosítja
RészletesebbenAz Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve. (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl.
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl (kodifikált változat) (kivonat) [ ] 1. cikk Hatály Ezt az irányelvet
RészletesebbenREGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE. a longtimeliner.hu domain tárgyában indult eljárásban
longtimeliner.hu REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE a longtimeliner.hu domain tárgyában indult eljárásban A PALOMA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Kecskemét) Kérelmező által természetes
Részletesebben1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek
RészletesebbenMIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM?
MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? Dr. Gács János vezető főtanácsos Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Vállalkozónői Konferencia, 2012. április 26 (A Szellemi Tulajdon világnapja) No mire is..hát arra,
RészletesebbenMIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5.
MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM SEED családi délelőtt 2009. November 5. HOGY A BEFEKTETETT CSALÁDI TŐKE NE MÁSNAK HOZZON HASZNOT Alapigazságok Ha valamilyen szellemi értéket létrehoztunk, oltalmazzuk
RészletesebbenDÖNTÉSE. a naomicampbellparfum.hu domain tárgyában indult eljárásban
naomicampbellparfum REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE a naomicampbellparfum.hu domain tárgyában indult eljárásban A Procter & Gamble International Operations SA. Kérelmező által természetes személy Kérelmezett
RészletesebbenVERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése
VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése Babilai Ildikó SZTNH 2013. november 28. A kizárólagos hasznosítási jog engedélyezésének
RészletesebbenA Pálinkavédjegy a minőség garanciája. Dr. Martin Andrea WESSLING Hungary Kft.
A Pálinkavédjegy a minőség garanciája Dr. Martin Andrea WESSLING Hungary Kft. Védjegy az EU-ban és nálunk A védjegy jogi, azon belül iparjogvédelmi fogalom. Nem szerzői jog. A magyar védjegytörvény 1.
Részletesebbenvédjegyoltalom Közösségi Hogyan szerezzünk védjegyoltalmat közösségi védjegyek és védjegybejelentések átalakítása útján? Közösségi oltalmi rendszer
Közösségi oltalmi rendszer Közösségi védjegyoltalom Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2011 és védjegybejelentések átalakítása útján? Hogyan szerezzünk védjegyoltalmat közösségi védjegyek Összeállította:
RészletesebbenMagyar joganyagok évi XI. törvény - a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalm 2. oldal Feltétlen kizáró okok 2. (1)1 A megjelölés nem részes
Magyar joganyagok - 1997. évi XI. törvény - a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalm 1. oldal 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról 1 A magyar piacgazdaság fejlődésének
RészletesebbenKÖZÖSSÉGI VÉDJEGY TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM
BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (BPHH) Legutolsó frissítés: 042013 KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM Oldalak száma: (ezt az oldalt is beleértve) Bejelentőképviselő hivatkozási jele (legfelejebb
RészletesebbenAZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI
AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI dr. Jókúti András Jogi és Nemzetközi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014. június 5. A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK RENDSZERE Szerzői jog és kapcsolódó jogok
RészletesebbenÁltalános tájékoztató
Általános tájékoztató K Közösségi védjegyoltalom Magyar Szabadalmi Hivatal 2006 Összeállította: dr. Gonda Imre Sorozatszerkesztő: Bana Zsuzsanna Tipográfia: Plette Péter ISSN 1788-4462 ISBN-10: 963-9157-50-3
RészletesebbenNemzetközi továbbítási kérelmek gyakori hiányosságai
Nemzetközi továbbítási kérelmek gyakori hiányosságai dr. Kiss Gabriella Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály Nemzetközi Védjegy Osztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ügyfélfórum SZTNH-MVE Tartalom Formanyomtatvány
RészletesebbenIromány száma: T/1659. Benyújtás dátuma: :17. Parlex azonosító: SEYY7UEF0001
Iromány száma: T/1659. Benyújtás dátuma: 2018-09-25 19:17 Miniszterelnökség Parlex azonosító: SEYY7UEF0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
Részletesebben1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
A Szabadalom 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról ELSŐ RÉSZ A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM I. A szabadalmi oltalom tárgya II. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok
RészletesebbenHASZNÁLATI (VÉDJEGYLICENCIA) SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről HASZNÁLATI (VÉDJEGYLICENCIA) SZERZŐDÉS Név: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Cím: 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Levelezési címe: 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Számlavezető pénzintézete:
RészletesebbenI. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5.
Iparjogvédelem II I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Földrajzi árujelző és eredetmegjelölés II. Nemzetközi
Részletesebben1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, az áruk és a szolgáltatások megkülönböztetésén alapuló versenyfeltételek erősítése,
Részletesebben1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek
RészletesebbenDÖNTÉSE. a creatop. hu és a creatonet.hu domain nevek tárgyában indult eljárásban. Döntést
www.creatop.hu/www.creatonet REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE a creatop. hu és a creatonet.hu domain nevek tárgyában indult eljárásban A CREATON Hungary Kft Kérelmező (8960 Lenti Cserépgyár u. 1) által a
RészletesebbenA védjegy és piaci előnyei
A védjegy és piaci előnyei Készítette: Dr. Fekete László 2011 Budapest 1. Bevezetés A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája, továbbá a piacgazdaságban az iparjogvédelem egyik legfontosabb jogintézménye.
Részletesebben1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról. I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA
1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA Az oltalmazható topográfia 1. (1) Oltalomban részesülhet a mikroelektronikai
Részletesebben1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek
Részletesebben1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA. A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek
RészletesebbenDomainregisztrációs Szolgáltatás Általános Szerződési Feltételei Darkware Bt.
Domainregisztrációs Szolgáltatás Általános Szerződési Feltételei Darkware Bt. Érvényes 2012. szeptember 1-jétől. 1. Értelmező rendelkezések ÁSZF-ek: a Számlafizető Általános Szerződési Feltételei, a Domain-kezelő
RészletesebbenAz eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat. I.
Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. szabály Rövidített kifejezések E Szabályzat alkalmazásában (i) Megállapodás:
Részletesebben1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA
Hatály: 2012. I. 1. 2012. III. 31. 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA FELKÉSZÍTŐ 2018/ II. FÉLÉV
ZÁRÓVIZSGA FELKÉSZÍTŐ 2018/ 2019. II. FÉLÉV 7/A. A szellemi alkotásokról általában (az alkotó személy jogvédelme). A szerzői jog alanya, tárgya, tartalma. A szerzői jog korlátai, a szomszédos jogok védelme
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
RészletesebbenHASZNÁLATI (VÉDJEGYLICENCIA) SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről HASZNÁLATI (VÉDJEGYLICENCIA) SZERZŐDÉS Név: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Cím: 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Levelezési címe: 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Számlavezető pénzintézete:
RészletesebbenA védjegybitorlás tipikus esetei
A védjegybitorlás tipikus esetei HVG Konferencia 2015. március 31. Dr. Bacher Gusztáv www.szecskay.com Miről lesz szó? A védjegyoltalom tartalma Kizárólagos jog Az oltalom korlátjai (jogkimerülés) A védjegy
RészletesebbenKitöltési útmutató az átalakítás iránti kérelem űrlapjához
BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (BPHH) Védjegyek és formatervezési minták Kitöltési útmutató az átalakítás iránti kérelem űrlapjához Általános megjegyzések Az átalakítás iránti kérelem űrlapját a Belső
Részletesebbena szabadveszprem.hu és freeveszprem.hu domain nevek tárgyában indult eljárásban
freeveszprem REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE a szabadveszprem.hu és freeveszprem.hu domain nevek tárgyában indult eljárásban A Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhely: 8200 Veszprém, Óváros tér
RészletesebbenSZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]
SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között
Részletesebbengoogleearth3d REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE a googleearth3d.hu domain tárgyában indult eljárásban
googleearth3d REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE a googleearth3d.hu domain tárgyában indult eljárásban A Google Inc. Kérelmező által természetes személy Kérelmezett ellen a googleearth.hu domain név tárgyában
RészletesebbenA védjegy szerepe a marketingben. dr. Kiss Gabriella Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala május 12.
A védjegy szerepe a marketingben dr. Kiss Gabriella Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2011. május 12. Védjegy? Márka? Védjegy = jogi fogalom. Több, mint csupán a márka jogi oltalma Piaci szereplık számára
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 25. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. szeptember 25. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0236 (NLE) 12503/17 ADD 4 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU
RészletesebbenSzerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát?
Licencia (licentia) a latin nyelvben - többek között - engedélyt jelent. Az iparjogvédelmi és szerzõi jogok jogosultjait megilletõ kizárólagos jog gyakorlására kötött szerzõdés keretében és feltételei
RészletesebbenA Szellemi tulajdon jogvédelme (GEGET299-B és GEGET299N) c. tárgy ütemterve
A Szellemi tulajdon jogvédelme (GEGET299-B és GEGET299N) c. tárgy ütemterve Hó/nap Óra Tantárgy Előadó 2. okt. hét 12 16 Bevezetés a szellemi tulajdonvédelembe. Végh László Szabadalmi jog 4. okt. hét 12
RészletesebbenAz eredetvédelem aktuális kérdései
Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom
RészletesebbenAz eredetvédelmi oltalom
Az eredetvédelmi oltalom Földrajzi árujelzők 1997 kollektív jog Oltalom: a bejelentés napjától, határozatlan időre Ipari termékek, borok és szeszes italok 2004. október 10-től a mg-i termékek és élelmiszerek
RészletesebbenA Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása
A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása dr. Tóháti Márta Nemzetközi Védjegy Osztály Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal Lajstromozást kizáró ok és
RészletesebbenÜZLETI JOG I. 2013/14
ÜZLETI JOG I. 2013/14 12.. előad adás Az oltalmi jogok Iparjogvédelem III. Áttekintés: I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.1 Használati mintaoltalom A.) Az oltalom tárgya B.) Az oltalom sajátosságai I.2 Jogi
RészletesebbenI. MELLÉKLET. ELNEVEZÉS PDO/PGI-XX-XXXX A kérelem benyújtásának időpontja: XXXX-XX-XX
HU I. MELLÉKLET EGYSÉGES DOKUMENTUM ELNEVEZÉS PDO/PGI-XX-XXXX A kérelem benyújtásának időpontja: XXXX-XX-XX 1. BEJEGYZENDŐ ELNEVEZÉS(EK): 2. AZ A HARMADIK ORSZÁG, AMELYHEZ A KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET TARTOZIK:
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja. 13/11. kötet
200 31992R1768 1992.7.2. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L182/1 A TANÁCS 1768/92/EGK RENDELETE (1992. június 18.) a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK
RészletesebbenSzabályzat. Tokaj eredetmegjelölés használat engedélyezéséről a borászati terméknek nem minősülő, szőlőt vagy bort tartalmazó terméken
Szabályzat Tokaj eredetmegjelölés használat engedélyezéséről a borászati terméknek nem minősülő, szőlőt vagy bort tartalmazó terméken 1 Preambulum: A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004.
RészletesebbenRENDELETEK A TANÁCS 207/2009/EK RENDELETE. (2009. február 26.) a közösségi védjegyről. (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású szöveg)
2009.3.24. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 78/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 207/2009/EK RENDELETE (2009.
RészletesebbenA védjegy és design oltalom jelentősége és gyakorlati kérdései. VIVACE+Szeged december 7. Rabné dr. Molnár Mónika
A védjegy és design oltalom jelentősége és gyakorlati kérdései VIVACE+Szeged 2016. december 7. Rabné dr. Molnár Mónika A termékhez/szolgáltatáshoz kapcsolódó oltalmi formák árujelző, márka védjegy termék
RészletesebbenKérdés felelet. védjegyoltalom. Közösségi. Magyar Szabadalmi Hivatal 2007
Kérdés felelet K Közösségi védjegyoltalom Magyar Szabadalmi Hivatal 2007 Összeállította: dr. Gonda Imre Sorozatszerkesztő: Bana Zsuzsanna Tipográfia: Plette Péter ISSN 1788-4462 ISBN 978-963-9157-56-9
RészletesebbenROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB TÜKRÉBEN
ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB HIVATALI ÉS BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A felhők fölött mindig kék az ég?! (copyright: Generál) avagy a szellemi tulajdon jelene és jövője MIE konferencia, 2012.
RészletesebbenA VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető
A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Bevezető A Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) értékesítő tevékenységeként az azt igénybe vevő
RészletesebbenAz iparjogvédelmi oltalmi formák és a HIR-gyûjtemény*
Az iparjogvédelmi oltalmi formák és a HIR-gyûjtemény* Szabó Ágnes Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Érkezett: 2003. március 20. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1998-ban indította el
RészletesebbenTájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek
Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek Pálfi Erzsébet, dietetikus,, főiskolai tanársegéd Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Ételed az életed!
RészletesebbenA terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft.
A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A cím értelmezése Kinek az érdeke? - Szolgáltató tanúsítóé? - Gyártóé? - Forgalmazóé? Megalapozott?
RészletesebbenDOMAIN NÉV ÁTREGISZTRÁLÓ LAP
ITone Informatika Kft. Tel. : +36 30 866 2478 e-mail: info@itone.hu Adószám: 22691174-2-41 Bankszámlaszám: 11600006-00000000-41452167 DOMAIN NÉV ÁTREGISZTRÁLÓ LAP Az átregisztrálandó domain neve: Az igénylés
RészletesebbenÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM
ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? három módozat: alapjogviszonyok
RészletesebbenMi van a nevedben? A névjog és a védjegyjog összefüggései Dr. Lukácsi Péter. MIE Konferencia Győr, november 25.
Mi van a nevedben? A névjog és a védjegyjog összefüggései Dr. Lukácsi Péter MIE Konferencia Győr, 2016. november 25. Áttekintés A névviselési jog tartalma A névviselési jog sérelme A kegyeleti jog A névjog
RészletesebbenKözös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, február 20.
Közös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, 2014. február 20. A Bíróság a C-307/10. sz. IP Translator ügyben 2012. június 19-én hozta meg ítéletét, amelyben a következő válaszokat adta a vonatkozó
Részletesebbeniranyirorszag REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE az iranyirorszag.hu domain név tárgyában indult eljárásban
iranyirorszag REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE az iranyirorszag.hu domain név tárgyában indult eljárásban Természetes személy Kérelmező által természetes személy Kérelmezett ellen az iranyirorszag.hu domain
RészletesebbenNyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12.
Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. február 12. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1. A védjegyek és a
RészletesebbenSzellemi Tulajdon Világnapja
Szellemi Tulajdon Világnapja A védjegyhasználat aktuális kérdései Dr. Szamosi Katalin 2010.ápr.23. A közösségi védjegyhasználat területi terjedelme Dr. Ficsor Mihály cikke 2010.febr. Iparjogvédelmi és
RészletesebbenEgy tanúsító, megfelelőségértékelő rendszer legfontosabb követelményei WESSLING Hungary Kft.
Egy tanúsító, megfelelőségértékelő rendszer legfontosabb követelményei WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A megfelelőségértékelő rendszer Kinek az érdeke? - Szolgáltató
RészletesebbenTájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról
1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
RészletesebbenA megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. -ban meghatározott követelményeknek.
VT Novella Vt. 1. (2) bekezdése: Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; b) betű, szám; c) ábra, kép; d) sík- vagy térbeli
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.28. C(2018) 3120 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018.5.28.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai
Részletesebben124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet
124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról A védjegyek és a földrajzi árujelzők
Részletesebbenaz január 1 je elıtt benyújtott bejelentések alapján esedékessé vált díjakra vonatkozóan
Az ipari és kereskedelmi miniszter 77/1995. (XII. 29.) IKM rendelete a Magyar Szabadalmi Hivatal elıtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról az 1996. január 1 je elıtt benyújtott bejelentések
RészletesebbenEurópai uniós védjegyjogi reformcsomag: október 1-től hatályos változások. Mátraháza, november 24.
Európai uniós védjegyjogi reformcsomag: október 1-től hatályos változások Mátraháza, 2017. november 24. ELFOGADÁSI ÜTEMTERV 2015. 12. 24. JOGALKOTÁSI CSOMAG KÖZZÉTÉTELE 2016. 03. 23. AZ ALAPRENDELET MÓDOSÍTÁS
Részletesebben19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi
Részletesebbensamsungszervizoktogon REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK
samsungszervizoktogon REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE a samsungszervizoktogon.hu domain tárgyában indult eljárásban A Samsung Zrt. (5126 Jászfényszaru, Samsung tér 1.) Kérelmező által a Bagiraphone Kft.
RészletesebbenSzellemitulajdon-védelem
Szellemitulajdon-védelem Szombathely, 2013. Január 29. Innovációs konferencia Csiszár István Szellemi alkotások Műszaki (biotechnológiai) megoldások Formai kialakítások Megkülönböztető megjelölések Topográfiai
Részletesebben147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról
147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
RészletesebbenEger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról Módosította: 33/2006. (IX.01.) önkormányzati rendelet
Részletesebben1995R2868 HU
1995R2868 HU 10.03.2008 003.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG 2868/95/EK RENDELETE (1995. december 13.)
RészletesebbenAz Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata
Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata Az Österreich Werbung Marketing Kft., mint Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet feladatai ellátásához
RészletesebbenAdatkezelési tájékoztató
Adatkezelési tájékoztató A Honvédelmi Sportszövetség által kiírt támogatási felhívásokkal és pályázati, támogatási kérelmek benyújtásával összefüggésben történő személyes adatok kezeléséről Bevezetés A
RészletesebbenA Tanács 207/2009/EK rendelete. (2009. február 26.) a közösségi védjegyrıl. (kivonat)
A Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyrıl (kodifikált változat) (kivonat) 1. cikk A közösségi védjegy (1) Az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelıen és az e rendeletben
RészletesebbenA Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez a 2011. évtől igényelhető
RészletesebbenA gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről
A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. (...) GKM rendelete a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (2) bekezdésének c) pontjában
Részletesebbentekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0162),
P7_TA-PROV(2014)0119 A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok ***I Az Európai Parlament 2014. február 25-i jogalkotási állásfoglalása a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
Részletesebben