Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja

Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja 2009 2014

A Program készítéséért felelıs: Budapest Fıváros XV. kerület Önkormányzata A Környezetvédelmi Programot készítette: Pannon Natura Kft. (Budapest, 1126 Dolgos u. 13.) A Programban részt vettek: Csigó Ernı vezetı szakértı Környezetvédelmi felülvizsgálatra jogosító engedély nyilvántartási száma: OKTVF-F-221/2004 Szakértıi engedély nyilvántartási száma: OKVF-Sz-117/2004 Russói-Patocskai Réka környezetvédelmi mérnök Mérnöki Kamarai nyilvántartási szám: 13-11902 Környezetvédelmi felülvizsgálatra jogosító engedély nyilvántartási száma: OKTVF F-824/2006 Tervezési idıszak: 2009-2014. közötti idıszak Tervezés báziséve: Mindenütt a 2008. évi adatokat vettük figyelembe, míg a lakossági felmérés 2009. január hónapjában készült Dátum: 2009. január 2 Készítette: Pannon Natura Kft.

TARTALOM 1. Bevezetés 5 2. A terület jellemzése 5 2.1 Társadalmi helyzet 6 2.2 Gazdasági helyzet 7 2.3 Közoktatás 8 2.4 Közmővelıdés 8 2.5 Szociális ellátás 9 2.6 Egészségügyi ellátás 9 2.7 A kerület története 10 3. Környezeti állapotfelmérés 12 3.1. Levegıminıség 13 3.2. Felszíni és felszín alatti vizek minısége 20 3.3. A talaj állapota 20 3.4. A természet és a táj állapota 21 3.5. Természetvédelmi területek 21 3.6. A települési és az épített környezet állapota 23 3.7 Zöldterület-gazdálkodás 24 3.8. Zaj- és rezgésvédelmi helyzet 25 3.9. Hulladékkezelés 27 3.10. Szennyvíztelep és csatornarendszer 30 3.11. Ipari területek 30 3.12. Úthálózat 30 3.13. Környezettudatos gondolkodás, környezeti nevelés 31 3.14. Egyesületek, civil szervezetek 32 3.15. Kérdıívek értékelése 32 4. Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja 33 5. Az elérni kívánt célok, megoldásra váró feladatok 36 5.1. Éghajlatváltozás, levegıtisztaság-védelem 36 5.2. Felszíni és felszín alatti vizek védelme és fenntartható használata 38 5.3. Környezet-egészségügy 41 5.4. A környezetminıség 43 5.5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem 44 5.6. Környezetbiztonság 45 3 Készítette: Pannon Natura Kft.

5.7. Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés 46 5.8. A környezettudatosság növelése, a környezeti nevelés és társadalmi részvétel 48 5.9. Energiagazdálkodás 49 5.10. Vidéki környezetminıség, terület- és földhasználat 50 5.11. Közlekedés 52 6. A környezetvédelmi program eszközrendszere 55 6.1. Tervezési, szabályozási eszközök 55 6.2. Környezetvédelmi információs rendszer, információ-gazdálkodás 55 6.3. Kutatás, fejlesztés 56 6.4. Intézményrendszer 56 6.5. Környezeti kultúra fejlesztése, társadalmi részvétel és tudatosság erısítése 57 6.6. A program megvalósításához lehetséges fıbb pénzügyi források 57 7. Finanszírozási feltételek, pénzügyi eszközök 58 8. Társadalmi kapcsolatok 59 9. Önkormányzat környezeti munkájának értékelése 60 9.1. Az Agenda 21 és a környezeti audit 60 9.2. Az EMAS rendelet közigazgatási, önkormányzati alkalmazásának jogi keretei 61 10. Összefoglalás 62 Mellékletek 1. sz. melléklet, Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép részlet XV. kerület (M= 1: 15000) 2. sz. melléklet, Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép részlet XV. kerület (M= 1: 42552) 3. sz. melléklet, Budapest ipari-logisztikai területeinek elérési útvonalai (javaslat a nehéztehergépjármő forgalmának csökkentésére) 4. sz. melléklet, Budapest ipari-logisztikai területeinek elérési útvonalai 2009-2010-ig 5. sz. melléklet, Budapest ipari-logisztikai területeinek elérési útvonalai 2013-tól 6. sz. melléklet, XV. kerület mőemlékeke, védett természeti területek, épületek térképen 7. sz. melléklet, Lakossági kérdıív a Környezetvédelmi Program elkészítéséhez 4 Készítette: Pannon Natura Kft.

1. Bevezetés A környezet védelme, a természeti értékek megırzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvetı oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erıforrások egyre gyorsabb ütemő felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyezı anyagok növekvı mennyisége. Mindezek eredményeképpen a gazdasági változások kétségtelen elınyös vonatkozásaival párhuzamosan szinte minden környezeti elem állapota romlott, és ez már a használatok egyértelmő korlátozásával is együtt jár. Ugyanakkor a megfelelı környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövı nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani áll a Nemzeti Környezetvédelmi Programban. Budapest Fıváros XV. kerülete önkormányzatának az 1995. évi LIII törvény 46. (1) értelmében a környezet védelme érdekében a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a Kerület Szabályozási Tervévei összhangban illetékességi területére önálló Környezetvédelmi Programot kell elkészítenie vagy elkészíttetnie. Budapest Fıváros XV. kerülete önkormányzata 2008 novemberében a Pannon Natura Kft. t bízta meg a feladat elvégzésére. A Környezetvédelmi Programnak a törvény 47. 1. bekezdése alapján tartalmaznia kell, különösen: a) a kerületi környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, - győjtés, - elvezetés, - tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, kerület-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredető zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, kerületre vonatkozó feladatait és elıírásait. Az elkészített Környezetvédelmi Programot a kerület önkormányzatának képviselı testülete hagyja jóvá. A 2. bekezdés szerint a kerületi önkormányzatnak gondoskodni kell a környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kell kísérnie az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint legalább kétévente felül kell vizsgálnia. 2. A terület jellemzése A kerület a fıváros északkeleti városkapuja. Az M3-as autópálya bevezetı szakasza, a közeljövıben megépülı M0-ás észak-északkeleti vonala, a 2-es fıút városi becsatlakozása vonzóvá tette a kerületet a kereskedelmi nagyberuházások számára. Megépült a Pólus Center (akkor Közép-Kelet-Európa legnagyobb bevásárlóközpontja) a Metro, Praktiker, Guliver és számos autót forgalmazó cég (Opel, Skoda, Mazda, Fiat), majd 2003-ban átadták az Ázsia Központ két fı épületét. Így az idetelepült áruházak, üzletek a "kereskedelem kerületévé" változtatták a fıváros XV. kerületét. 5 Készítette: Pannon Natura Kft.

Kerület területe: 26,95 km2; Belterületi közút: 137 km, ebbıl burkolt: 132 km. Az elmúlt négy évben összesen 18 km új közút épült. Csatornahálózat hossza: 139 km, ebbıl 2004-óta épült 8 km. életkor férfi nı összes 0-14 év között 5441 4996 10437 15-18 év között 1814 1682 3496 19-60 év között 24167 26169 50336 60 év felett 7391 12151 19542 összesen: 38813 44998 83811 A lakosság kor- és nem szerinti megoszlása 2003-ban 2.1 Társadalmi helyzet A kerület lakossága 2007-ben 81061 fı volt. A lakosságszám az 1970-es évek végétıl kezdve folyamatosan csökken, ez a csökkenés 2000 óta egyre lassabb. A népsőrőség erısen különbözik a városrészekben. Az ezer lakosra számított természetes fogyás 2003 óta meghaladja a fıvárosi arányt, de csökkenı tendenciát mutat. A kerületbıl való elvándorlás mértéke stagnál, így többszöröse a fıvárosi értéknek. Az öregedési ráta, az öreg népesség a gyermek népesség százalékában 1998 és 2007 között 149 %-ról 192%-ra nıtt, ami nagyon magas érték. A kerületben a gazdaságilag aktív népesség számában 1990 és 2001. évi népszámlálás között 19%-os visszaesés, míg a gazdaságilag nem aktív (inaktív + eltartott) népesség körében minimális, 1%-os csökkenés volt tapasztalható. Budapesten ez az arány 15% az aktívak esetében és 8% az inaktívaknál. Budapesthez képest tehát a kerületben rosszabb a gazdaságilag aktívak aránya az inaktívakhoz képest. Háztartások, családok: Háztartások száma Családok száma 1970 1980 1990 2001 24.114 41.738 39.771 36.060 18.516 31.848 26.675 24.429 Tulajdonjelleg Használati jogcím Összesen természetes önkormányzati egyéb személyek tulajdona tulajdonú tulajdonosi 30.593 30.593 - - bérleti, szolgálati 3.802 989 2.495 318 egyéb jogcímő 221 191 17 13 Összesen: 34.616 31.773 2.512 331 Lakott lakások használati jogcím és tulajdonjelleg szerinti bontásban (az utolsó, 2001-es népszámlálás adatai alapján) 6 Készítette: Pannon Natura Kft.

A foglalkoztatottak megoszlása a kerületben a különbözı nemzetgazdasági ágak között fıvároshoz képest alig tér el, 1,7 %-kal nagyobb arányban dolgoznak a kerületben az ipar szektorban, és ugyanennyivel kevesebben a szolgáltatásban. A munkanélküliek száma a budapesti átlag alatt volt 2001.-ben. Az iskolai végzettséget tekintve a kerület jelentıs elmaradásban van. Továbbra is jelentıs (több mint 41%) azonban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya, ami több mint 6%-kal haladja meg a fıvárosi átlagot. A középiskolai érettségivel rendelkezık részesedése közel 30%, hasonló a fıvárosi átlaghoz. A diplomával rendelkezık aránya 2001-ben a 7 éves és idısebb népességen belül megközelítette a 15 %-ot, ami a budapesti átlagos 23,4%-tól meglehetısen távol marad. A kerületi átlagkeresetek emelkedtek ugyan az elmúlt években, de még így is lényegesen elmaradnak a budapesti átlagtól, melynek mindössze 83%-át tette ki 2006-ban. A kerületi halálozási értékeket vizsgálva, az elmúlt években az ezer fıre jutó halálozások száma magasabb, mint Budapesten, ahol az érték enyhe csökkenést mutat, a kerületben ez stagnálni látszik. Kedvezı, hogy a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népesség közül a kerületben igen csekély, 3 % alatt van. Gazdasági aktivitás: 2.2 Gazdasági helyzet 1980 1990 2001 Népesség 112.810 95.593 85.232 Foglalkoztatott fı 57.223 46.024 35.462 Inaktív keresı 24.643 26.679 27.648 Eltartott 30.944 21.581 19.550 Munkanélküli - 1309 2572 A XV. kerület Budapest területének 5,1%-át teszi ki, 2006-ban a fıváros lakosságának pedig 4,78 %-a. Számát tekintve a fıvárosi vállalkozások 3,9%-a mőködik a kerületben, ami az elıbbi arányokhoz képest viszonylag alacsony. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma tehát elmarad a fıvárosi átlagtól. Pozitív azonban az egyes gazdasági egységek nagysága, illetve vállalkozások számának alakulása, melynek tekintetében a XV. kerület 2000 és 2005 között mintegy 11,8 %-os növekedést realizált, szemben a fıvárosi 9,2 %-kal. Legnagyobb arányban, mintegy 40%-kal a korlátolt felelısségő társaságok száma növekedett 2002 és 2005 között. A gazdasági szereplık között, a kerület kedvezı infrastrukturális adottságai miatt elsısorban logisztikai, raktározási cégeket találunk, és több kereskedelmi multinacionális cég is megtelepedett a kerületben, ahol további fejlesztési területek állnak e célból rendelkezésre. Budapest XV. kerületében, a Szentmihályi úton, található ázsiai kereskedelmi központ (Asia Center) deklaráltan abból a célból jött létre, hogy a kínai, vietnami, indonéziai, indiai, thaiföldi és egyéb keleti kereskedık közép-kelet európai, ill. európai unióbeli terjeszkedését elısegítse. A vállalkozások ágazati szempontból, elsısorban a szolgáltatási szektorban helyezkednek el, meghaladva a 80%-ot is, Jelentıs növekedést könyvelhetett el a kiskereskedelem is, ezen belül is legfıképpen a ruházati üzletek száma növekedett, míg az élelmiszerboltok száma csökkent. Idegenforgalmi vonzerıvel a kerület nem rendelkezik, ennek ellenére az elmúlt években sikerült növelnie a vendéglátóhelyek és szálláshelyek számát. 7 Készítette: Pannon Natura Kft.

2.3 Közoktatás A XV. kerületben 11 közoktatási intézményben folyik általános és középiskolai nevelés és oktatás, összesen 6309 diák tanul az intézményekben. A 11 óvodában (20 óvodaépületben), összesen 2475 férıhellyel. A rendszerváltás óta a kerület oktatási életében is erısödött az a tendencia, amely nagyobb önállóságot kívánt biztosítani az oktatási intézményeknek. 1997- ben újfajta oktatásfinanszírozási modell és mechanizmus kialakítását kezdték el Magyarországon, amely figyelembe vette a gyermek-létszám csökkenést, és az intézményhálózat optimális kihasználását, valamint az intézményhálózat irányításának racionalizálást célozta meg. Az újonnan létrehozott gazdálkodási központok szervezetileg magukba foglalják az adott kiemelt intézményhez tartozó óvodákat, általános- és középiskolákat, így a szervezeti egységen belül olyan újfajta nevelési és oktatási koncepció kialakítására is sor kerülhet, amely végigkövetheti 3-18 éves korosztály fejlıdését. Az átalakulás után a XV. kerületnek közoktatási hálózata 10 közös igazgatású közoktatási intézménybıl, egy gimnáziumból és egy zeneiskolából áll. A felszabadult Tóth István utcai iskola a Meixner Alapítvány fenntartásában mőködik, létrehozva ezáltal a Rákospalotai Meixner Iskolát. Az új módszer bevezetésével a diszlexiás, illetve diszgráfiás gyermekek számára lényegesen könnyebbé tehetik az írásolvasás elsajátítását. A Száraznád Nevelési Oktatási Központ, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató központ intézményi profijának legfontosabb ismérve; az esélyteremtı integrált nevelés. Az Intézménnyel a sajátos nevelési igényő gyermekek képzésére, a nemzetiségi kisebbségi oktatás-nevelés megerısödésére, gimnáziumi folytatás kiépítésre megállapodást kötött az Önkormányzat. Több szakközépiskola és gimnázium többek között két tanítási nyelvő idegenforgalmi, közlekedési, nyomdaipari, közgazdasági, kereskedelmi, innovációs szakképzı mőködik a kerületben, ezek fıvárosi és kerületi irányítás alatt állnak. Rákospalotának önálló, nagy hagyományokkal rendelkezı középiskolája a Dózsa György Gimnázium. A Külvárosi Tankör elnevezéssel mőködı alapítványi iskola tizenhét éve ad esélyt azoknak a tehetséges fiataloknak, akik változtatni akarnak életünkön, és a tanulást, az értelmes alkotó életet választják a kallódás helyett. Az intézményhálózat biztosítja a megkezdett óvodai, iskolai pedagógiai programok folytatását, a szakmai elırehaladást, a kerületi szakképzés koncentráltabb megvalósítását, szakképzı központ kiépítését, a szakmai, szakközépiskolai és a gimnáziumi oktatás továbbfejlesztését, a sajátos nevelési igényő gyerekek megfelelı elhelyezését és ellátását. A Kontyfa Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kerületi Nevelési Tanácsadó három, szakmailag önálló tagintézménybıl álló többcélú közoktatási intézmény. Mint szakszolgálat, a szülık és a pedagógusok nevelımunkáját, valamint az óvoda, iskola feladatinak ellátását segíti, és a pedagógiai szakszolgálat rendszerébe illeszkedik bele. 2.4 Közmővelıdés A kerületben egy Mővelıdési Ház, három Közösségi Ház és egy Szabadidı Központ szolgálja ki a kerület lakosainak igényeit a közmővelıdéssel, szabadidı eltöltéssel kapcsolatban. A Csokonai Mővelıdési Ház Eötvös utcai épülete eredetileg ipartestületi székháznak épült, bemutatkozójában az intézmény nem program centrikus mőködést vall magáénak, inkább befogadója a sokféle megfogalmazódó kulturális, közösségi igénynek. A Csokonai Mővelıdési Központ önálló egységeként 1977-ben alapított Újpalotai Szabadidı Központ (rövidítve: USZIK) több mint negyed százada mőködik a helyi lakosság szolgálatában. A kulturális programok szervezése mellett Információs Irodája a helyi nyilvánosság egyik 8 Készítette: Pannon Natura Kft.

centrumaként is ismert, legfontosabb intézménye a közel 30 éve a kultúra és a közösség szolgálatában álló Újpalotai Közösségi Ház. A kerület harmadik városrészében mőködik még a Pestújhelyi Közösségi Ház. A könyvtári alapellátást fiókkönyvtár hálózat üzemeltetési rendszerben a Fıvárosi Szabó Ervin Könyvtár végzi, amely a három városrészben három fiókkönyvtárat tart fenn, melyek kihasználtsága szinte maximális. 2.5 Szociális ellátás Az SzT. és a GyVT. értelmében a lakosság szociális ellátásának biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Az önkormányzat az ellátás szervezettebbé tétele, a hatékonyság javítása érdekében létrehozta az Egyesített Szociális Intézményt (ESZI). A szervezet 13 telephelyet tart fenn, amelyek között találunk idısek klubját, házi gondozó szolgálatot, értelmi fogyatékosok napközi otthonát, családsegítı szolgálatot, munkanélkülieket segítı szolgálatot, háztartási adósságkezelı tanácsadót, gyermek és ifjúságjóléti szolgálatot is. Az önkormányzat biztosít minden szociális és gyermekvédelmi ellátást, amit a szociális és gyermekvédelmi törvény elıír. 7 bölcsıdében folyik a gyermekek gondozása. A csökkent munkaképességő kerületi lakosok részére a Szociális Foglalkoztatóban munkalehetıséget teremt. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a szociális ellátásokra, magas színvonalú támogatást biztosít a rászorultak részére és önként vállalt feladatok ellátásával, pl. fogyatékosok napközi otthonának fenntartásával, valamint helyi lakásépítési kölcsönnel is elısegíti a kerület lakosságának szociális biztonságát. A kerület szociális és egészségügyi feladatok ellátására költségvetésébıl mintegy 2 milliárd forintot használ fel. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében tovább kell folytatni az önkormányzati költségvetési szerveknél a kerekes kocsival való közlekedés elısegítését, amely feladat végrehajtásában nagyobb arányban kell támaszkodni a pályázati lehetıségek igénybevételére. 2.6 Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátás 1992. július 1-jével, míg a szakrendelések 1993. január 1-jétıl tartoznak a kerületi önkormányzat irányítása alá. A XV. kerületi Önkormányzat ellátási kötelezettségének Egészségügyi Intézménye fenntartásával és mőködtetésével tesz eleget. A kerületi járó beteg ellátás jelenlegi helyzetén változtatni kell a célszerőség, a gazdaságos mőködtetés és a kerületi ellátás korszerőbbé tételével, szorosabb együttmőködéssel a kerületi járóbeteg-ellátó intézmény és a Károlyi kórház között, hogy az érintett lakosság szolgáltatás színvonalát legalább szinten tartsák. Az intézmény ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezik a személyi, a tárgyi minimum és az épület adottsági feltételek miatt. Az intézmény alapfeladatként ellátja a járóbetegek orvosi, szakorvosi, gondozó intézeti ellátását, a háziorvosi (felnıtt, gyermek, ügyelet) és fogorvosi ellátást, a foglalkozás egészségügyi feladatokat, a védınıi szolgáltatást, az anya-gyermek és csecsemıvédelmi, iskola egészségügyi feladatokat és egyéb humán egészségügyi tevékenységet is végez. A kerületben szakrendelı, öt gondozóintézet, 40 háziorvos, 15 gyermekorvos, 17 felnıtt és nyolc gyermek-fogorvos munkatársaival együtt a betegek ellátását. Mindez alapvetıen bıvül 2006. január 1-tıl azzal, hogy az İrjárat utcai szakrendelı, és az intézmény többi telephelyei a XV. kerülethez tartoznak. A védınıi ellátásban bekövetkezett jogszabályi változásoknak megfelelıen átszervezték a védınıi körzeteket (kiemelten az iskolai, óvodai ellátásra figyelemmel fıállású munkaköröket) alakított ki az önkormányzat. 2008 végéig 9 Készítette: Pannon Natura Kft.

kilenc intézményben dolgozik fıállású védını, míg a területi ellátási feladatokat 21-en látják el. Kiemelt, nagy figyelmet és felelısséget igénylı feladat az İrjárat utca 1-5 szám alatti (a volt kórház) ingatlan olyan egészségügyi és szociális célú hasznosítása, amelynek a lakosság érdekeit kell szolgálnia, de a pénzügyi forrásnak is rendelkezésre kell állnia. Folyamatosan ütemezett a szakrendelı és háziorvosi rendelık felújítása, korszerősítése, az önkormányzat minden évben jelentıs összeggel segíti a gépek, eszközök, berendezések cseréjét. 2.7 A kerület története A XV. kerület és környéke a történelmi Pest városától északra, a Pesti-síkságon terül el, amelyet a földtörténet egy jelentıs korszakán át a Pannon tenger borított. Ennek üledékeire telepedett rá a - valaha keletebbre folyó - ıs-duna néhol 200 méter vastagságot is elérı hordaléka. A Dunába ömlı patakok mentén elhelyezkedı magasabb térszintek a mocsaras környezetbıl kiemelkedve alkalmas települési helyként jöttek számításba a történelem folyamán. Palota falu is egy ilyen magasabb dombhátra települt a Szilas-patak mentén. A tágabb környezetben a középkorban hat faluról van tudomásunk. Ezek az Árpádkoritelepülések a részben XIII. századi tatár pusztítás után, részben a következı két évszázad során elnéptelenedtek. A Nyír, késıbb Palota nevő falu 1200 körül épült templomának romjai, az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus mőemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy XIV-XVII. századi temetıt is sikerült feltárni. A falu elsı ismert birtokosa a "budai polgár" Lóránd ispán, az 1347-ben választott budai bíró. Családja a XV. századig birtokolja Palotát, majd 1638-tól az Újfalusyaké lesz. A török kiőzéséért folyó háború és a Rákóczi-szabadságharc viszontagságai során Palota többször is elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. 1749-tıl a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a XIX. század elejétıl a Károlyi családé. Pest városának közelségét kihasználva az 1730-as évektıl kezdve virágzó kertkultúra bontakozott ki Palotán. Palotai birtokából gróf Károlyi István 1831-tıl 65 hold területet adott bérbe pesti polgároknak, akik nyaralókat, vincellérházakat és serfızıket építettek. Ezen a területen alakult meg késıbb Újpest. Palotának újabb fellendülést az 1846- ban átadott Pest- Vác vasútvonal hozott. A település vasútállomása mellett " frissítı- és mulatóhely" épült társalgási és biliárdteremmel. A már Rákos-Palotának nevezett községet a vasút kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette. Gyönyörő villák épültek a sínek mindkét oldalán. A gazdagodás forrásául szolgáló zöldségtermelésnek az is kedvezett, hogy 1872-tıl, a lóvasút kapcsolta össze a falut a fıvárossal, amely a piacozást megkönnyítette. Rákospalota községi vezetésének hosszú ideig a jómódú gazdaréteg volt a meghatározó eleme. Az 1890-es évektıl kezdıdıen jelentıs számú polgári- és munkáselem települ a községbe. A település fejlıdésébe nagy lendületet hoz a MÁV Nyugati fımőhelyének kitelepítése 1905- ben. Jelentısen megváltozik a helyi társadalom összetétele, fokozatosan kisebbségbe szorul a termelı ıslakosság. A polgárság és a gazdák szervezetei - Rákospalotai Kaszinó, Társaskör, Függetlenségi Kör, stb. - mellett hamarosan kiépülnek a beköltözı iparos-munkás rétegek szervezetei is, a Munkáskaszinó és a szociáldemokrata irányultságú Petıfi Asztaltársaság. Az egyházak nagy templomokat építettek és szociális kölcsönügyletekbe fektették pénzüket. A falutól viszonylag távol esı községi földeket Széchenyi telep néven - 1897-ben kezdték el parcellázni. Ebbıl a településrészbıl jött létre Pestújhely, amely 1909-ben lett önálló község. A sajátos arculatú típusépületekbıl álló MÁV-telep is az 1900-as évek elején épült ki. 10 Készítette: Pannon Natura Kft.

Pestújhely kiválása után tőzték ki célul Rákospalota várossá alakulását, amelyet végül 1923. június 20-án engedélyezett a Belügyminisztérium. Rákospalotát és Pestújhelyet 1950. január elsején - a környezı 21 településsel együtt - a kialakuló Nagy-Budapesthez csatolták, létrehozva belılük a fıváros XV. kerületét. A kerület életében hatalmas változást hozott a rákospalotai területen 1968-tól felépült óriás lakótelep, Újpalota. A telep fénykorában a mintegy 16 ezer lakásban 60 ezren éltek. Ez a szám 1990-re 45 ezerre csökkent. Ekkor Rákospalotán közel 50 ezren, Pestújhelyen pedig közel hétezren laktak. Rákospalota és környéke szervesen kapcsolódik a Pesti-síksághoz, amelyet nyugat felıl a Duna, keletrıl a Gödöllıi-dombság határol. A terület kialakulását a Dunába ömlı patakok, így a Palotai-, Szilas-, és a Csömöri patak is befolyásolták, amelyeknek fıleg a kavicsteraszok létrehozásában volt jelentıs szerepük. A környezı mocsaras területbıl kiemelkedı dombhátak kedvezıek voltak az emberi települések kialakítása szempontjából. Rákospalota északi része jelentıs mezıgazdasági terület, itt található az Alagi-major, Kisalag és Sikátorpuszta. A felszín alatt található vízbázis a Duna völgye felé lejt, és annak közelében természetes források formájában is a felszínre bukkan. A kerületben két helyi védelem alatt álló természeti terület található, a Nevesincs-tó néven ismert Szilas-patak menti, mintegy 3 hektárnyi, forrásból táplálkozó tó és a rákospalotai erdı mögötti úgynevezett Nagyturjános, amely mintegy 120 hektárnyi erdıs sziget a környezı szántóföldek közepén. A kerület története során sohasem alkotott homogén egységet, és ezt a sokszínőséget a mai napig megırizte. A harmincas, negyvenes évek végére Újpalotát leszámítva nagy vonalakban kialakult a kerület részeinek jellegzetes szerkezete, bár a részek csak lazán kapcsolódtak egymáshoz. Az egyes részek sajátos építkezési stílusa, társas kapcsolata, a lakosság életmódja és szokásai alapján, lényegesen különböznek egymástól. Pest városának közelségét kihasználva az 1730-as évektıl kezdve virágzó kertkultúra bontakozott ki Palotán. Palotának újabb fellendülést az 1846- ban átadott Pest-Vác vasútvonal hozott. A település vasútállomása mellett "frissítı- és mulatóhely" épült társalgási és biliárdteremmel. A már Rákos-Palotának nevezett községet a vasút kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette. Gyönyörő villák épültek a sínek mindkét oldalán. Az 1872-tıl a fıvárossal összekötı lóvasút a helyi zöldségtermelı gazdáknak jelentett nagy elınyt a termény piacra juttatásához. A MÁV Nyugati Fımőhelyének a kitelepítése 1905-tıl jelentısen átalakítja a helyi gazdaságot és a társadalmat. Az 1897-tıl Széchenyi-telep néven parcellázott új településrész, Pestújhely 1909-ben lett önálló község, majd ezt követıen 1923-ban Rákospalota városi rangot kapott. Számos más fıváros-környéki településsel 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekbıl a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozó István telek az Újpestbıl alakult IV. kerület része lett. Rákospalotának se városrendezési szempontból, se társadalmi szempontból nem alakult ki figyelembe vehetı klasszikus városközpontja. Ezzel a nem könnyő örökséggel kellett és kell mind a mai napig a kerület vezetésének szembenéznie. A 1968-1977 között Újpalotán a fıváros egyik legnagyobb lakótelepe épült fel. Újpalota egy tipikus lakótelep képét tükrözi 4-5 és 10 emeletes panelépületeivel, ennek ellenére nem rendelkezik egységes képpel. A homogenitás Rákospalotáról sem mondható el, ahol a kertvárosias lakóövezet mellett fekszik Öregfalu, a maga régi parasztházaival és újonnan épült lakótelepi lakásaival, társasházaival. Emellett még több eltérı idıszakban, sajátos építészeti stílussal épült településrész alkotja Rákospalota egészét (MÁV telep, laktanya menti terület, 11 Készítette: Pannon Natura Kft.

stb.). A XV. kerületet alkotó három városrész közül Pestújhely térsége - családi házas, villaszerő épületekkel beépített településrészként a leghomogénebb. A kerület mőemléképületeinek száma a kerület külsı területi voltából és jellegébıl adódóan nem éri el a belvárosi kerületekét. A kerületben 5 mőemléki védelem alatt álló építmény található, amelyek a KÖH adatai alapján a Liva-malom, a Rákospalotai Múzeum, a Római katolikus kápolna, a Leánynevelı intézet és a volt Észak-Pesti Kórház (İrjárat utca 1-5.) területén található egyes épületek. A XV. kerület Budapest északi peremkerülete. A területre a második világháború utáni évtizedekben sem telepítettek olyan ipari létesítményt, amely foglalkoztatni tudta volna az itt élı népességet, így Budapest többi kerületének munkaerı-ellátója lett. A kilencvenes években többek között az említett közlekedési fejlesztések folyományaként bontakozott ki az a tendencia, amely a regionális központok, kiépülését szorgalmazta. Ez azt célozta, hogy a helyi lakosság szükségleteit és igényeit a lakóhelyen minél nagyobb mértékben ki lehessen elégíteni, és ne függjön minden területen a fıvárostól. Ennek a gondolatnak a jegyében épültek a nagy bevásárlóközpontok, melyek a szórakozási lehetıségeket is bıvítették. Rákospalotán a szolgáltatások számát és színvonalát nagy-mértékben javította, hogy a Szentmihályi útnál megépült a fıváros elsı bevásárlóközpontja, a Pólus Center, amelyet az Asia Center, a China Mart, a Skoda Palota, majd az M3 Gordini, stb. követett. A 90-es évektıl folyamatosan felépült a METRO és a Praktiker Áruház, a Gulliver Játékáruház, Shell üzemanyagtöltı állomások, McDonald s gyorsétterem, illetve számos gépjármú-forgalmazó cég (Opel, Peugeot, Skoda, Mazda, Fiat, Suzuki, Daewoo Chevrolet) települt a kerületbe. Az így létrejött és kibontakozott üzletek és kereskedelmi központok nagymértékben hozzájárultak a városkapu szerep erısítéséhez. 3. Környezeti állapotfelmérés A környezet minısége szempontjából meghatározó, hogy a kerület alapvetıen kertvárosi jellegő. A lakóövezetek a kerület területén: kisvárosias lakóövezetek L2A/XV; kertvárosias lakóövezetek; L4/XV telepszerő (lakótelep, lakópark) lakó övezetek. L7/XV A kerületben jelentıs környezetterheléssel üzemelı telephely, tevékenység van. Környezetbiztonsági szempontból megemlítendı, hogy a kerületben olyan jelentısebb ipari üzemek találhatók, melyek potenciális környezetszennyezı források. Az egészségvédelem környezeti vonatkozásai tekintve napjainkban egyre szaporodnak a bizonyítékok, melyek a környezetszennyezés negatív egészségügyi és következményeként negatív gazdasági vonatkozásait mutatják. Ezek mind jobban alátámasztják a környezetvédelem fontosságát helyi, regionális és országos szinten egyaránt. A környezetszennyezés mára olyan méreteket öltött, hogy az nem csak az élıvilágot veszélyezteti, hanem az emberi egészség megırzése, és egyáltalán az emberiség hosszú távú fennmaradása a tét. A hazai lakosság egészségi és halálozási mutatóinak igen kedvezıtlen alakulásáért részben a környezeti ártalmak okolhatók. Magyarországon 2000-ben 50%-kal többen haltak meg a 40-12 Készítette: Pannon Natura Kft.

59 évesek közül, mint 20 évvel korábban. A bizonyítottan környezeti okokra is visszavezethetı daganatos megbetegedések aránya a halálozási okok között magyar és nemzetközi összehasonlításban is kedvezıtlen. Mindkét nemnél az elmúlt 20 év alatt többszörösére (3-8-szorosára) emelkedett a halálozás mértéke a 40-59 év közötti népesség körében. Az allergiás megbetegedések száma világszerte emelkedik. A növekvı környezetszennyezıdés, a városi életforma és az ezzel járó stressz, a táplálékok elıállításához felhasznált adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek és a szoptatás idıtartamának csökkenése egyaránt befolyásolják az allergiás betegségek gyakoriságát. A hazai lakosságon belül a 40%-ot is eléri az allergiás hajlam, Az egészséges környezet feltételeinek elérése, illetve az életminıség javítása érdekében a környezeti és egészségügyi problémák okainak feltárása és a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtétele igen fontos és halaszhatatlan feladat Budapest XV. kerületében is. Ezért a PTK idevonatkozó része alapján minden állampolgár köteles a környezetbe jutó szennyezések megelızésére, megakadályozására. A környezetgazdálkodás egyes szakterületein, és különösen az önkormányzat feladatkörébe és felelısségi körébe tartozó területeken, a környezetállapot értékelése alapján kell meghatározni a környezetminıség romlásának megállításához, javításának elımozdításához szükséges lépéseket, stratégiai döntéseket, intézkedéseket. A környezetgazdálkodás egyes szakterületei természetesen egymással szoros összefüggésben, együttesen alakítják a régió környezeti állapotát és a környezet minıségét. Ennek messzemenı figyelembevételével, szakterületenként közelíti meg a kerület környezetvédelmi terve az egyes problémaköröket. A helyes értékeléshez egy-egy szakterületre együtt kell látni az okok, hatótényezık a környezet állapota probléma cél megoldások feladat folyamatot (az OECD módszertan alapján). Ennek eredményeképp a feladatok jelentıs része nem a környezetben keletkezett károk csökkentésérıl, felszámolásáról szól (ún. csıvégi megoldások), hanem az emberi tevékenységet javasolja megváltoztatni a környezeti károk megelızése érdekében. A terv alapján szakterületenként és témakörönként kell kidolgozni a közép- és a rövidtávú, 6 éves és éves programokat, intézkedési terveket. Ezek elkészítését és megvalósítását a társadalom különbözı szereplıivel történı folyamatos együttmőködésre, egyetértésre kell alapozni. A környezetminıséget az egyes környezeti elemek és hatótényezık állapota határozza meg. A földtani közeg, a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek, a levegı minısége, a különbözı hulladékok kezelési módja, a zaj- és rezgésvédelemi helyzet, a zöldfelületek, a természeti és építészeti értékek állapotának vizsgálata teszi lehetıvé a környezetminıség javításához szükséges önkormányzati stratégia kialakítását. 3.1. Levegıminıség Mielıtt a levegıminıség témakörét elkezdjük, tisztáznunk kell két alapfogalmat, az emisszió és az imisszió fogalmakat. Emisszió a légszennyezı források kibocsátását jelenti, tehát azt az anyag mennyiséget, ami egy bizonyos idı alatt, vagy bizonyos hossz mentén a légkörbe bocsát ki a szennyezı forrás. Az imisszió nem kibocsátó, hanem levegı minıségi aspektusból vizsgálja a szennyezést, a levegı térfogatában mérhetı szennyezı anyag mennyiségét jelenti. Budapest légkört terhelı szennyezı anyag kibocsátását - elsısorban a szocializmus idıszakában - jelentıs mértékő iparosítás okozta. A rendszerváltást követıen az iparszerkezet átalakulásával, a környezetszennyezı ipari tevékenységek leépülésével a régió levegıminıségi helyzete sokat javult. Budapest Fıváros XV. kerületében az ipari termelésbıl származó légszennyezı anyag kibocsátás mellett jelentıs a közlekedési eredető emisszió is. 13 Készítette: Pannon Natura Kft.