Dr. Kulin György a magyar amatőrcsillagászati-mozgalom atyja Kulin György neves XX. század beli csillagász volt, aki egy szépen ívelő szakmai pályát hagyott ott csakazért, hogy a csillagászati ismereteket az emberek széles körében terjeszthesse és ezzel egyidőben segítse a magyarországi amatőrcsillagászati-mozgalom kifejlődését. Kulin György, 1905 január 28-án, látta meg a napvilágot Nagyszalontán, egy Kölesér utcai házban (ma Mihai Viteazul utca). Kulinék csak később költöztek át abba a Tenkei uti házba, amelyet szülőházának tartunk és amelyet Ő maga is szülőházaként emlegetett önéletrajzi vonatkozású írásaiban. Ezért joggal viselheti a szóbanforgó utca a Kulin György nevet. Édesapja Kulin Vilmos cipész-kisiparos, édesanyja (született Tóth) Julianna. György a negyedik gyermek volt, az öt testvér közül (Sándor, István, László, György, Julianna) Első csillagászati élményét 5 évesen szerzi, bár ez az élmény nem kellemes, sőt félelmet keltő: A Halley üstökös a Föld közelében halad el, pontosabban a Föld áthalad az üstökös csóváján. Szerte a világban pánikhangulat lesz úrrá, mert sokan azt hiszik, hogy ennek következtében a levegő mérges gázokkal telik meg. Ezt a hangulatot érzékeli a gyermek Kulin is. Elhitte a felnőttekkel együtt, hogy ez az esemény égi jeladás volt az első világhágorú 1914-es kitörésére. Így alakul ki benne a hit az égi hatalmakban, hogy sorsunkat ezek alakítják. Majd ifjú korában megismerkedett a Newton-féle vonzástörvénnyel, ami alapján kiszámíthatóak az égi jelenségek az időben vissza és előre egyaránt. Ez megdöbbentő és egyben felszabadító élményt jelentett számára. Valószínű, hogy ez is közrejátszott abban, hogy élete második felében oly lelkesen népszerűsítette a csillagászati ismereteket, harcolt a tudatlanság és a tévhitek ellen. Elemi és középiskolai tanulmányait Nagyszalontán végezte, majd a 20-as évek elején beiratkozott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre. Az 1922-24 között végzett tanulmányait félbeszakítva visszaköltözött Nagyszalontára. Ekkor édesapja gyárában könyvelői munkát végzett, közben teljesítette katonai szolgálatát a román királyi hadseregben. Majd 22 évesen a Pázmány Péter Tudomány Egyetem matematika-fizika szakos hallgatója lett Budapesten. Vizsgáira mindíg szorgalmasan felkészült. Egyetemi évei alatt már megmutatkozott kitűnő számoló képessége, melyet később jól kamatoztatott. Befogadó közösséget is talált a Pro Christo Diákszövetségben. Ennek az ökomenikus szövetségnek hamarosan a főtitkára lett, mert a szövetség vezetői felismerték Kulin jó szervező és irányító képességét. 1932-ben szerezte meg matematika-fizika szakos tanári oklevelét. Azonban az oklevélhez nem járt munkahely is, 3 évig munkanélküliként kellett élnie. 1935-ben úgynevezett ÁDOB-gyakornok -ként alkalmazták a Gyűjtemény Egyetem svábhegyi Konkoly-alapítványú Asztrofizikai Obszervatóriumában. Bár ez a munkahely csekély jövedelemet biztosított, de legalább meg volt az a reménye, hogy ha egy állás megüresedik, elsőbbséget kap az alkalmazásnál. Így került Kulin György először kapcsolatba a csillagászattal, habár ekkor még nem sejthette, hogy milyen fontos szerepet fog ez játszani életének hátralévő részében. Elsősorban az adminisztratív teendők ügyintézésében segédkezett Tass Antal igazgatónak, majd amint egyre joban elsajátította a csillagászati megfigyelések gyakorlatát, mind jobban bekapcsolódott az obszervatóórium észlelőmunkájába. Az első tudományos feladat, melyet az első években végzet, a pontos idő meghatározása és a csillagvizsgáló főórájának ellenőrzése volt. Majd a következő években bekapcsolódot a váltzócsillagok vizuális fényességmérésének programjába, mely programot Lassovszky Károly kezdeményezett. Lassovszky 1937-1943 között volt az intézet igazgatója. Hamarosan kitűnt Kulin György rendkívüli türelme a fotografikus munkában. Az 1930-as évek végétől a fotografikus észlelés vált legfőbb munkaterületévé. Ez a munka sok türelmet és fáradságot igényelt, mivel a csillagászati felvételek több perces expozíciós időt igényelnek. A svábhegyi csillagvizsgáló főműszerével, az 1927-ben felszerelt 600 mm nyílású reflektorral, Terkán Lajos főobszervátor kezdeményezésére 1932-től megindult a kisbolygók és az üstökösök
fotografikus nyomonkövetése. Egy-egy felvétel 20-30 perces expozícióval történt. Utóbb Detre László és a tragikusan fiatalon elhunyt Móra Károly programjaként ugyanezzel a műszerrel a gömbhalmazok rövid periódusú változócsillagainak fotografikus megfigyelését is megindították. Egy-egy derült, holdfény-mentes éjszakán több tucat felvétel is készült. Kulin György 1933 és 1938 között 1024 kisbolygófelvételt készített, 546 óra össz expozíciós idővel, ami az adott időszakra a csillagvizsgálóban készített összes felvétel több mint felét adja. Ám ezt a teljesítményt tovább fokozta, amennyiben 1939 és 1943 között 1205 kisbolygófelvételt fényképezett, 675 óra össz expozíciós idővel. Egy másik munkakör, amely idővel Kulin György specialitásává váltaz üstökösök fényképezése volt. Különösen gazdag volt az 1943-as esztendő, amikor különböző üstökösökről 131 felvételt készített a 600 mm-es távcsővel, átlagosan félórás idővel. A fotografikus munkát 1944-ben megszakította a Második Világháború. Az obszervatórium munkatársai évekig vizuális megfigyeléseket végeztek, emellett a régebi felvételeket dolgozták fel. A kisbolygók és üstökösök fényképezése tulajdonképpen a munka felét jelentette. A felvételek célja az volt, hogy az előre kiszámolt és táblázatokban közölt koordináta-adatokat összehasonlítsák az égitestek tényleges helyzetével, illetve az újonnan felfedezett üstökösök, kisbolygók pályaszámításához szükséges pozícióadatokat gyarapítsák. Ezt az aprólékos, sok számolást kívánó munkát Kulin György hamar elsajátította. Az éjszaka készült felvételeket nappal maga mérte ki, és számította a koordinátákat. Ezeket az adatokat az akkor európai központnak számító berlin-dahlemi Csillagászati Számolóintézetnek továbbította a csillagvizsgáló. Innen azután körlevelekben és a tekintélyes Astronomische Nachrichten című nemzetközi jellegű folyóirat mellékleteiben küldték szét a világ minden tájára. A pontos és megbízható mérések aránylag hamar ismertté tették Kulin nevét külföldön is. Tevékenysége révén a budapesti csilagvizsgáló az 1940-es évek elején már a kisbolygó- és üstököspozíció meghatározások jelentős intézményeként vált ismertté. A kisbolygó-program szép eredményei nyomán egyre több megkeresés érkezett az obszervatóriumba, együttmúködési javaslatokkal, közös programok ajánlatával. A sikeres munka is hozzájárult ahhoz, hogy Kulin György ÁDOB-gyakornokból hamarosan főiskolai képesítésű gyakornokká, majd 1941-ben aszisztenssé, 1942-ben intézeti tanárrá lépett elő. Ez nemcsak állásának véglegesítését jelentette, de fizetése is emelkedett. Kulin György bámulatos szorgalmát, türelmét és pontosságát a kisbolygó- és üstökösészlelések terén kollégái is megcsodálták. Ám ez a tevékenység a csillagász munkájának csak a gyakorlati része. Nekilátott hát, hogy az égitestek pályaszámításának elméletét, az égimechanikai ismereteket is elsajátítsa. Jó matematikai képességei biztos alapot adtak ehhez. Különösen jól kamatoztatta azt a képességét, amelyel mindig az egyszerűsítő megoldásokat kereste. E tárgykörből doktorált 1939-ben. A Gaus- és Väisälä-módszer kritikai összehasonlítása címú doktori diértekezése 1939-ben önálló füzetként jelent meg, de a Csillagászati Lapok 1939, és 1940, kötetei folytatásokban is közölte. 1945-ig több ilyen tárgyú értekezése is megjelent a Csillagászati Lapok, valamint a német Astronomische Nachrichten hasábjain. Vizsgálódásai elsősorban a számítási módszerek egyszerűsítésére, illetve az ellenőrző számítások beépítésére vonatkoztak. 1944 és 1947 között számolási módszert dolgozott ki a kisbolygók pálya-javítására a Väisälä-módszer alapján, de annál jóval egyszerűbb számoló eljárással. Ugyancsak az egyszerűsítésre, a számítások meggyorsítására vonatkozott az úgynevezett Goneissiat-féle pozíció-meghatározási eljárás tökéletesítése is. Égimechanikai ismeretei és gyakorlata révén saját maga számolta az általa felfedezett kisbolygók és üstökösök pályáját is. A régebben felfedezett, ismert pályájú aszteroidák követése során gyakran akadt új, az előrejelzésekben nem szereplő kisbolygónyomra. Kulin György 1936 és 1944 között összesen 84 ismeretlen kisbolygót fotózott le. A 84 aszteroida közül 13-nak sikerült végleges pályát számítani, azaz egy Nap-köruli keringés után ismét fellelhetőek voltak. Ezeket már végleges sorszámmal és a felfedező által javasolt névvel látott el a
Nemzetközi Csillagászati Únió. Az első általa 1936-ban felfedezett kisbolygót szülővárosáról nevezte el, így az 1436-os sorszámú aszteroida a SALONTA nevet kapta. A kisbolygó A felfedezés sorszáma neve jele dátuma 1 1436 Salonta 1936 YA 1936. december 11. 2 1441 Bolyai 1937 WA 1937. november 26. 3 1442 Corvina 1937 YF 1937. december 29. 4 1444 Pannonia 1938 AE 1938. január 6. 5 1445 Konkolya 1938 AF 1938. január 6. 6 1452 Hunnia 1938 DZ1 1938. február 26. 7 1489 Attila 1939 GC 1939. április 12. 8 1513 Mátra 1940 EB 1940. március 10. 9 1538 Detre 1940 RF 1940. szeptember 8. 10 1546 Izsák 1941 SG1 1941. szeptember 28. 11 1710 Gothard 1941 UF 1941. október 20. 12 2043 Ortutay 1936 TH 1936. november 12. 13 2058 Róka 1938 BH 1938. január 22. 14 2242 Balaton 1936 TG 1936. október 13. 15 2712 Keaton 1937 YD 1937. december 29. 16 2738 Viracocha 1940 EC 1940. március 12. 17 3019 Kulin 1940 AC 1940. január 7. 18 3380 Awaji 1940 EF 1940. március 15. 19 3427 Szentmártoni 1938 AD 1938. január 6. 20 7317 Cabot 1940 ED 1940. március 12. 21 10258 1940 AB 1940. január 6. A Kulin György által felfedezett és katalogizált kisbolygók listája A XX. század második felében, a számítógépek segítségével további 8 kisbolygóját sikerült újra meglelni a csillagos égen. Ezek egy részét már halála után katalogizálták. Így kapott lehetőséget arra a Magyar Csillgászati Egyesület, hogy egyik kisbolygójának melyet 1940-ben fedezett fel a KULIN nevet javasolja, mely javaslatot elfogadta a nemzetközi szervezet. A kisbolygók mellet két üstökös felfedezése is Kulin György nevéhez fűződik. A sikeres tudományos munkát egy nyugodt családi háttér biztosította: 1933-ban kötött házasságot Blahó Magdolna tanárnővel. Gyermekeik: Magdolna (1934), Enikő (1936), György (1944), Eszter (1949). Kulin György nem volt a saját elefántcsont-tornyába bezárkózó tudós. Nyitott szívvel és lélekkel fordult minden érdeklődő felé. Azt tapasztalta, hogy az egyszerű emberek körében is igény van a csillagászati ismeretekre. Ez ösztönözte arra, hogy megírja A távcső világa című remekművét, amely 1941-ben jelent meg először. További három kiadást ért meg a mű, immár társszerzőkkel, mindíg frissítve, korszerűsítve a könyv tartalmát. Ezáltal A távcső világa a magyar amatőrök bibliája lett, és mind a mai napig is az. Csodálatos dolog, hogy a tudományos munka, mely az éjszakai fotózásból és a nappali számításokból állt, maradt ideje energiája és kedve az amatőr csillagászat szervezésére és az ismeretterjesztésre is. Számtalan cikke jelent meg különböző újságok és folyóiratok hasábjain mind szakmai, mind a nagyközösség számra közérthető szinten.
Tudta jól, hogy ahhoz, hogy sikeres legyen a magyar amatőrmozgalom, szükség van egy szervezetre. Ezért szorgalmazta a Magyar Csillgászati Egyesület megalakítását, amelynek alakuló közgyűlésere 1946 november 11-én került sor, 406 alpító tag jelenletével. Sajnos ezt az egyesületet politikai okok miatt 1949 tavaszán feloszlatták. Bár a szervezet megszűnt, de az amatőr mozgalom tovább élt. Még az egyesület létezése alatt valósithatta meg egyik álmát: egy bemutató csillagvizsgálót, vagyis olyat, ami az érdeklődők számára mindíg nyitva áll. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgálót 1947 szeptember 22-én avatták fel, melynek vezetőjévé Kulin Györgyöt nevezték ki.. Ebben az épületben kapott helyet a tükörcsiszoló műhely, melyben több száz tükör készült el Kulin György munkája révén, az amatőrök számára. Az 50-es évek elején Kulin Györgyöt sajnos háttérbe szorította az akkori állami apparátus, majd 1954-ben viszakapta állását. Ebben az évtizedben vált fő életcéljává, hogy mindenki részesüljön a Galilei-élményben, tehát lehetőleg minél több ember lásson legalább annyit az égboltból, mint annak idején Galileo Galiei, amikor kezdetleges távcsövét az égitestekre szegezte. Kicsi és olcsó távcsövek garmadával árasztotta el a magyar népet, főleg az iskolásokat. A Magyar Csillgászati Egyesület megszünése utáni űr, arra ösztönözte az amatőröket, hogy egy újabb szervezetet hozzanak létre. Ezért alakult meg a Csillagászat Baráti Köre 1963-ban, amely 1989-ig létezett. Ehhez kapcsolódik a Föld és Ég című folyóirat elindítása amely egy másik űrt pótolt: a kapcsolatot a tagok, az amatőr illetve a hivatásos csillagászok között. E mellett jelent meg a 70-es évek elején egy másik lap a METEOR, amely mindmáig létezik. Dr. Kulin György (1905-1989) A budapesti Planetárium felépítése és megnyitása egy másik jelentős mérföldkő a magyar csillagászat történelmében., melyet szintén Kulin György neve fémjelez. Ezekben az években jelenik meg számos könyve, többnyire ismeretterjesztő mű, de van közöttük olyan, amely a távcsőtükör csiszolására oktat, sőt tudományos-fantasztikus mű is. Néhány jelentősebb műve: A távcső világa, A kis csillagász távcsöve, Hogyan készítsünk távcsövet, mikroszkópot?, Az ember és a világmindenség, Színes Világegyetem, A világegyetem, Üzen a nyolcadik bolygó, A feltaláló, Aster, A Hold világa, Mit mondanak a csillagok?, Égi rettenet, Az ember kozmikus lény. Ezek közül sokat ársszezővel írt (főleg a sci-fi műveket), egy pár posthumus jelent meg. Jellemző, hogy a sci-fi műveiben melyeket Q.G. Lyn álnévenl írt sem mulasztotta el az
ismeretterjesztést, sőt egyik művébe még önéletrajzi vonatkozású sorok is vannak: a regény főhőse a Boga-völgyi nyaralásaira gondol. Ebből is kitűnik, hogy Kulin György soha nem feleljtette el tágabb értelemben vett szülőföldjét. Részlet Q.G. Lyn - V. M. Egh: Égi rettenet című regényből: Péter kortyolt egyet a poharából. A fiatal pár szavait inkább csak hallotta, mintsem értelmezte. A folyót nézte, messze jártak gondolatai. A Kárpátok nyugati vidékén, ahol a Behemót nevű patak a vizeséses Bogába ömlik. Mindig szívesen látott vendég volt a két patak találkozásánál lévő tisztáson emelt Réka-villában, tizenöt-húsz kilométerre a legközelebbi településtől. Érzékletesen élt benne a táj képe: a tizenkét hegycsúcs szinte teljes gyűrűt alkotva zárja el a latóhatárt, csak nyugati irányban engedve szabad kilátást, hogy onnan a lenyugvó Nap még akkor is fénnyel köszönjön vissza, mikor a környéken már magasra sűrűsödnek az árnyak. Csöndes időben megnyugtató mormogás a meder kövein átbukó víz hangja, bezzeg egy-egy felhőszakadás után! A félelmetes dübörgéssel lezúduló víztömeg olykor mázsányi sziklákat görget, s a Boga kék vizét vörösesbarnára festi a Behemót márványiszapos hordaléka. Nem véletlenül kalandozott el képzelete éppen erre a tájra, hiszen régen dédelgetett terve, hogy ezen a nyáron ismét meglátogatja ezt a kedves vidéket. 1989-ben alakult úra a Magyar Csillgászati Egyesület, mint a régi Magyar Csillgászati Egyesület jogutódja. Szomorú tény: szintén ehhez az évszámhoz kötődik Kulin György halála is. Április 22-én hunyt el, Budapesten. Hamvait május 19-én helyezik örök nyugalonra a budapesti Farkasréti temetőben. Emléke azonban tovább él, a magyar amatőrmozgalomban, az Magyar Csillgászati Egyesületben, és nemkülönben szülővárosában, ahhol egy utca őrzi nevét, melyen belül egy házfalon emléktáblája látható, és nem utolsó sorban köztéri szobor örökíti meg az utókor számára Nagyszalonta világhírű tudósát. Csukás Mátyás Felhasznált irodalom 1. Bartha Lajos: Kulin György munkássága és a magyarországi amatőrcsillagász mozgalom, Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 1996 2. Rezsabek Nándor: Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-1949), Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2005 3. Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára, Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2005 4. Kulin György: Mit mondanak a csillagok?, Gondolat kiadó, Budapest, 1976 5. Q.G. Lyn - V. M. Egh: Égi rettenet, Primusz Kiadó, Dorog, 1991 A Magyar Csillagászati Egyesület Kulin György emlékoldala http://kulin.mcse.hu/index.html