Igény- és szükségletfelmérés a hálózati tagok körében
Szerzők: Prókai Orsolya szakmai vezető Nagy Zita Éva Varjú Tamás A tanulmány a TÁMOP 5.3.8-11/A1-2012-0001 kódszámú Rehabilitáció Érték Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram kiemelt projekt, az Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat felállításának előkészítése és hálózati tevékenység megkezdése feladat keretében készült a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából. 2013. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. Cím: H- 1071 Budapest, Damjanich utca 4. Telefon: (+36 1) 450 3230 www.fszk.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0849-04 Intézményi Akkreditációs Lajstromszám: AL-2057
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...3 BEVEZETŐ...4 I. A SZERVEZETEK JELLEMZŐI ÉS TEVÉKENYSÉGEI...7 I.1 Szervezeti jellemzők és elhelyezkedés...7 I.2 A szervezetek tevékenységei...9 I.2.1 A válaszadó szervezetek tevékenységi területei és szolgáltatásai... 9 I.2.2 A szolgáltatói tevékenység területi sajátosságai...12 I.3 A szervezetek célcsoportjai...19 I.3.1 A válaszadó szervezetek célcsoportjai és a kapcsolódó tapasztalatok...19 I.3.2 A célcsoportok megjelenésének területi sajátosságai...21 I.4 Finanszírozás...28 I.5 Szervezeti motivációk a pályázati részvételre és elvárások a megvalósítással kapcsolatosan...30 I.6 Szolgáltatásfejlesztési tervek...31 II. A PROJEKTEK JELLEMZŐI...32 II.1 A projektek célcsoportjai és a célcsoportokkal kapcsolatos tapasztalatok32 II.2 A projektstábok...36 II.3 A projekthelyszínek akadálymentesítettsége...40 III. A HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁVAL ÉS MŰKÖDTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZÜKSÉGLETEK, IGÉNYEK ÉS JAVASLATOK...41 III.1 Hálózatszervezés...41 III.1.1 A sikeres hálózati együttműködés...41 III.1.2 Hálózati találkozók...43 III.1.3 A hálózati tagság aktivitása...45 III.2 Projektstábok számára szükséges szolgáltatások...49 III.2.1 A szolgáltatások tartalmára vonatkozó szükségletek és igények...49 III.2.2 Képzés-szervezésére vonatkozó szükségletek és igények...63 IV. TAPASZTALATOK MÁS HÁLÓZATOK MŰKÖDÉSÉRŐL...64 V. ÖSSZEGZÉS...73 VI. TÁBLÁZATOK...78
Bevezető Az Igény- és szükségletfelmérés a hálózati tagok körében kutatási tanulmány a Revita Alapítvány szakmai műhelyében, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából készült, a Rehabilitáció Érték Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram (TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001) keretében. A tanulmány a RÉVprojekt keretben szerveződő Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat felállításának előkészítése és hálózati tevékenység megkezdése feladat részeként készült. A feladatért felelős konzorcium tagjai a Munkaesély Munkaerő-piaci Szolgáltatók Szövetsége, a Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetsége és a Revita Alapítvány. Az igény- és szükségletfelmérés célja elsősorban az Országos Hálózat kiépítését célzó munka szakmai megalapozása, előkészítése volt. A Hálózat kiépítését célzó projektet lebonyolító konzorcium célja egy valós szükségletekre és igényekre épülő, a hálózati tagok számára megfelelő módon, illetve a Megrendelő elvárásai szerint működő hálózat kialakítása. Annak érdekében, hogy ez a hálózat valóban a tagok együttműködését, közös munkáját segítse, a hálózati tevékenység szakmai tartalma és a formája is egyaránt megfelelő legyen, az igény- és szükségletfelmérés feladata volt összegyűjteni minden olyan információt, amely alapján a konzorcium megfelelő hálózat tevékenységet tud létrehozni és működtetni. Ezek az információk részben a hálózati tagok megismerésére, részben az általuk (is) megfogalmazott igényekre, szükségletekre vonatkoznak, illetve a felmérés nyitott a hálózat működésére vonatkozó vélemények, javaslatok befogadására is. A Hálózat tagjai lesznek (támogatási szerződésüknek megfelelően eltérő kötelezettségekkel) a hálózati nyitórendezvénytől kezdődően: TÁMOP-5.3.8.A2-12/1,2 A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és kapcsolódó szolgáltatások támogatása foglalkoztatóknál kedvezményezettjei (9 db) (A tanulmányban a projekt egyszerűsített jelölése: A2 ) TÁMOP-5.3.8.A3-12/1,2 A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és kapcsolódó szolgáltatások támogatása munkaerő-piaci szolgáltatóknál kedvezményezettjei (42 db) (A tanulmányban a projekt egyszerűsített jelölése: A3 ) Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltatást AMSZ 2013 programot megvalósító szervezetek (32 db) (A tanulmányban a projekt egyszerűsített jelölése: AMSZ ) (A három csoport között szervezeti szinten számos átfedés megjelenik, de a projektstábok minden esetben különbözőek.) A felmérés célcsoportja e körben további két alcsoportra bomlik: A projekteket megvalósító szervezetek (62 db). (A szervezetek elérése során a szervezet hivatalos képviselője került megszólításra.)
A projektet megvalósító szakmai stábok (85 db). (A projektek elérése során az a személy került megszólításra, aki a megvalósítás helyszínén a projekt szakmai irányítását végzi.) A hálózati tagok körében az igény- és szükségletfeltárás során több kutatási módszert 1 is alkalmaztunk: Kérdőíves kutatás a projektet megvalósító szervezetek körében. (A kutatók célja teljes körű adatfelvétel volt, az adatfelvétel zárásáig 44 szervezet küldte vissza a teljes szervezeti szintű kérdőívet, és további 12 szervezet külön kérésre a térképes megjelenést lehetővé tévő települési adatokat.) Kérdőíves kutatás a projektet megvalósító szakmai stábok körében. (A kutatók célja teljes körű adatfelvétel volt, az adatfelvétel zárásáig 74 projektstáb küldte vissza a projektszintű kérdőívet, összesen 84 projektmegvalósítási helyszínre vonatkozóan.) Fókuszcsoportos interjú a projekteket megvalósító szervezetek körében. (Minden hálózati tagszervezet meghívásra került; összesen 4 fókuszcsoportos interjú került megrendezésre 45 fő részvételével.) Az igény- és szükségletfelmérés további célcsoportjába azok a foglalkoztatási célú, illetve megváltozott munkaképességű emberekkel foglalkozó nonprofit szervezetek részvételével működő hazai országos hálózatok tartoznak, amelyek jelenleg is aktívan működnek, vagy a közelmúltban fejezték be tevékenységüket, illetve váltak inaktívvá. A kutatás során a hálózat, illetve a hálózatot működtető szervezet hivatalos képviselőjével készült félig strukturált interjú; a kutatásban résztvevő hálózatok, illetve hálózatot működtető szervezetek voltak: Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége (MSKSZMSZ) (Hálózatok: EU-Háló program, amelynek a későbbiekben számos elnevezése volt, pl. EU-Trend, Civilháló, Segítő-háló) Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület (OTE) Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzoSzöv) 4M Hálózat Az igény- és szükségletfeltárás zárótanulmánya négy fejezetben foglalja össze a kutatás eredményeit, a különböző módszerek alkalmazásából származó információkat együtt bemutatva az egyes tematikus részekben. Az első fejezetben a szervezetek jellemzőit és tevékenységeit mutatjuk be; az alapvető szervezeti információk mellett bemutatjuk a válaszadó szervezetek célcsoportját, szolgáltatói tevékenységeit, a finanszírozási formájukat. Mindemellett kitérünk a pályázat megírásával kapcsolatos motivációikra és elvárásaikra, illetve szolgáltatásfejlesztési terveikre. 1 Az igény- és szükségletfeltárás részletes módszertana az Igény és szükségletfelmérés tervezet és munkaterv című háttér-dokumentumban olvasható.
A második fejezetben a projektek és projektstábok bemutatására kerül sor: a projektek célcsoportja, szolgáltatásai, a projektstábok humán erőforrása, a projekthelyszínek beágyazottsága, akadálymentessége, a projektekben megjelenő célcsoportok elemzése történik. A harmadik fejezetben a Hálózat kialakításával és működésével kapcsolatos szükségletekkel, igényekkel és javaslatokkal foglalkozunk: a hálózatszervezés különböző fontos kérdései mellett a hálózati szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeket mutatjuk be. A negyedik fejezetben a más hálózatok kiépítésével és működésével kapcsolatos tapasztalatok bemutatására kerül sor tematikus rendben, a vonatkozó javaslatok rögzítésével együtt. A szakmai munkában Bari Dóra, Nagy Zita Éva, Prókai Orsolya, Sőrés Anett, illetve Varjú Tamás vettek részt, a munkát Prókai Orsolya irányította. A feladat elvégzésére 2013. augusztus 01. és 2013. október 07. között került sor.
I. A szervezetek jellemzői és tevékenységei A szervezeti kérdésekre koncentráló, szervezeti szintű kérdőíves adatfelvételben 44 AMSZ, A2-es, illetőleg A3-as programot megvalósító szervezet vett részt a teljes szervezeti szintű kérdőív visszaküldésével. További 12 szervezet a települési szintű kérdésekre külön felszólításra biztosított a kutatók számára információkat. Ez utóbbi 12 db szervezet adatai ennek megfelelően kizárólag a földrajzi elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdések esetében jelenik meg a válaszadók között, minden más esetben a teljes kérdőívet kitöltő 44 db szervezet a tanulmány tárgya. Néhány válaszadó szervezet nem csak egy programban érintett: így közülük 7 válaszadó A3 és AMSZ, 1 válaszadó A2, A3 és AMSZ programot is működtet 2. 1. táblázat Milyen programot valósítanak meg a válaszadó szervezetek? (db) A válaszadó szervezetek milyen programo(ka)t valósítanak meg? Hány szervezet valósít meg ilyen programot? A2 6 7 A3 17 25 AMSZ 13 21 A3, AMSZ 7 A2, A3, AMSZ 1 Összesen 44 szervezet Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel I.1 Szervezeti jellemzők és elhelyezkedés A válaszadó szervezetek háromnegyede több mint 10 éves, tehát viszonylag tapasztalt szervezetnek tekinthető: e tekintetben nem figyelhető meg alapvető különbség a három programban résztvevő válaszadó szervezetek között. A válaszadó szervezetek legjelentősebb része egyesület vagy alapítvány (17, illetve 16 szervezet), valamint 7 nonprofit gazdasági társaság, 3 Kft. és 1 közhasznú szövetség található közöttük. 2. táblázat Mi a válaszadó szervezetek jogi formája? (db) A válaszadó szervezetek jogi formája civil társaság 0 egyesület 17 alapítvány 16 nonprofit gazdasági társaság 7 korlátolt felelősségű társaság (Kft.) 3 részvénytársaság (Rt.) 0 közkereseti társaság (Kkt.) 0 2 Ezért a tanulmányban, amikor az AMSZ, A2-es, illetve A3-as megvalósítókat külön-külön vizsgáljuk, illetve összehasonlítjuk, rendre nem 44, hanem 53 lesz a teljes résztvevői elemszám, mert a több programot is megvalósító szervezeteket valamennyi érintett csoportban figyelembe vesszük.
betéti társaság (Bt.) 0 közhasznú szövetség 1 Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel A válaszadó szervezetek ötödének egy, felének négy vagy kevesebb helyen van szolgáltatást nyújtó telephelye, azaz a szervezetek megközelítőleg fele 5, vagy attól több helyszínen is nyújt szolgáltatásokat. Tíznél is több telephellyel ugyancsak ötödük rendelkezik; ezen szervezetek fele akkreditált foglalkoztató, fele pedig nonpofit szolgáltató szervezet, amely jellemzően országos hálózattal is bír és alapvetően más a profilja. Az A3-as programot megvalósító szervezetek közül mindössze csak 1 nyújt szolgáltatást egyetlen helyszínen, többségük 2-10 helyen is szolgáltat. Átlagosan a különböző helyszínek harmadán nyújtanak munkaerő-piaci szolgáltatást a válaszadó szervezetek, amely alapján egyértelmű, hogy e szervezetek profilja korántsem csak a munkaerő-piaci szolgáltatás. A hálózati tagszervezetek által végzett akkreditált foglalkoztatói, illetve munkaerő-piaci szoláltatói tevékenységét mutatja be az 1. ábra, amelyen minden érintett település megjelölésre került annak megfelelő nagyságú jellel, ahány szervezet jelen van az adott településen. (A térképen 60 szervezet adatai láthatók, 2 olyan szervezet volt, amely nem adott információt a kizárólag települési vonatkozású, rövidített kérdéssora sem.) 1. ábra A hálózati tagszervezetek foglalkoztatói vagy munkaerő-piaci szolgáltatói tevékenysége által érintett települések Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel
Az ábra értelmezése során az egyik legfontosabb megállapításhoz utalnunk kell a Revita Alapítvány Helyzetfeltárás az Átvezetés módszertanához című kutatási anyagára, amelyben rögzítésre kerül a megváltozott munkaképességű emberek abszolút, illetve egy aktív korú személyre eső aránya, valamint a tranzitálandó minősítést kapott személyek abszolút száma és aránya. A tranzitálás szempontjából legnehezebb helyzetben lévő megyék: Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Ez utóbbi megye kivételével a térkép egyértelműen mutatja: éppen ezen megyékben jóval ritkább a hálózati tagok jelenléte; ennek megfelelően a nagyobb megoldandó probléma mellett az alacsonyabb szolgáltatói kapacitás is nehezíti helyzetüket. A jelenség további mondanivalója, hogy a területi jellegű szolgáltatásfejlesztést tervező szervezetek számára ezek a megyék a még ellátatlan települések komoly lehetőséget kínálnak. A vizsgált szervezeteknél átlagosan 4-5 gazdasági feladatokat (is) ellátó vezető és munkatárs, 10 operatív feladatokat (is) ellátó vezető és munkatárs és 35 szakmai feladatokat (is) ellátó vezető és munkatárs dolgozik. A programok közül e tekintetben az A2-es akkreditált szerveztek tértek el jelentősen: itt a szakmai feladatokat (is) ellátó munkatársak aránya érdemben kisebb az operatív és gazdasági dolgozókhoz képest, mint a másik két csoportban. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy 3 olyan szervezet van, ahol nincs gazdasági, és 4 olyan szervezet, ahol nincs operatív feladatokat ellátó vezető és munkatárs. I.2 A szervezetek tevékenységei A szervezetek tevékenységi területeinek áttekintése mellett az akkreditált foglalkoztatással, illetve a munkaerő-piaci (vagy ahhoz szorosan kapcsolódó) szolgáltatásokkal foglalkoztunk a kutatás során részletesen. Az egyes vizsgált szolgáltatások esetében a területi dimenzió is elemzésre kerül: térképen bemutatva tekintjük át, hogy a szervezetek az egyes szolgáltatásokat mely településeken nyújtják 3. I.2.1 A válaszadó szervezetek tevékenységi területei és szolgáltatásai A válaszadó szervezetek legnagyobb hányada foglalkoztatási (36), oktatási (26), illetőleg a szociális ellátások (25) területén (is) tevékenykedik. A szervezetek harmada szabadidős (13), ötöde kulturális (7), kutatási (7), egészségügyi (6), illetőleg érdekképviseleti (8) feladatokat (is) végez (2. ábra). 3 Fontos kiemelnünk, hogy az adatok a szolgáltatás nyújtásának helyszínét jelölik, a térképek a szolgáltatások hatókörét tehát azt a területet, amelyről a célcsoportot befogadja az adott szolgáltatás nem ábrázolják. Korábbi kutatási eredményeink alapján elmondható, hogy egy-egy szolgáltatás rendszerint 5-10 km-es körzetből fogad célcsoport tagokat.
2. ábra A szervezetek tevékenységei területei (db) Foglalkoztatás 36 Szociális ellátás Oktatás 25 26 Sport, szabadidő, hobbi 13 Szakmai, gazdasági érdekképviselet Kultúra Kutatás Egészségügy 8 7 7 6 Jogvédelem Ipari termelő tevékenység 4 5 Környezetvédelem Mezőgazdasági termelő tevékenység Vallás Gazdaságfejlesztés Kereskedelem 3 2 2 1 1 0 5 10 15 20 25 30 35 40 Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel A foglalkoztatási területtel összefüggő szolgáltatások közül a szervezetek legalább fele nyújt: munkaerő-piaci és foglalkoztatási információkat álláskeresőknek (28); álláskeresési tanácsadást (28); rehabilitációs tanácsadást (24). A válaszadó szervezetek legalább harmada nyújt (komplex programon kívül): pszichológiai tanácsadást (21); munkatanácsadást (21); munkaközvetítést (20); munkaerő-piaci és foglalkoztatási információkat munkaadóknak (19); pályatanácsadást (19); jogi tanácsadás (16). A válaszadó szervezetek közül 21 szociális szolgáltatásokat, 20 munkaközvetítést, 14 akkreditált, illetve 14 nem akkreditált képzést is biztosít klienseinek, 18 válaszadó szervezet pedig akkreditált foglalkoztatást is végez. A három vizsgált programban a résztvevő, válaszadó szervezetek által végzett tevékenységek a következőképpen alakulnak:
Legalább a szervezetek kétharmada Legalább a szervezetek fele Legalább a szervezetek harmada 3. táblázat Milyen szolgáltatásokat nyújtanak a szervezetek? (db) A2 (7) A3 (25) AMSZ (21) 4 megváltozott munkaképességű emberek akkreditált foglalkoztatása (6) rehabilitációs tanácsadás (6) álláskeresési tanácsadás (4) pályatanácsadás (3) pszichológiai tanácsadás (3) jogi tanácsadás (3) munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk nyújtása álláskeresőknek (2) álláskeresési tanácsadás (2) képzés (akkreditált) (2) szociális szolgáltatás (2) Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk nyújtása álláskeresőknek (21) álláskeresési tanácsadás (19) munkatanácsadás (16) pszichológiai tanácsadás (14) munkaközvetítés (14) munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk nyújtása munkaadóknak (14) szociális szolgáltatás (13) rehabilitációs tanácsadás (13) pályatanácsadás (12) komplex munkaerő-piaci program (4M, TF, LFR, KMP) (12) jogi tanácsadás (11) képzés (akkreditált) (9) képzés (egyéb) (8) akkreditált foglalkoztatás (8) komplex munkaerő-piaci program (4M, TF, LFR, KMP) (21) munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk nyújtása álláskeresőknek (11) álláskeresési tanácsadás (11) munkaközvetítés (11) munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk nyújtása munkaadóknak (11) munkatanácsadás (9) rehabilitációs tanácsadás (9) szociális szolgáltatás (9) pályatanácsadás (8) pszichológiai tanácsadás (8) megváltozott munkaképességű emberek akkreditált foglalkoztatása (7) képzés (egyéb) (7) Az adatok tanulsága szerint az AMSZ szervezetek legjellemzőbben a munkába állást közvetlenül segítő szolgáltatásokat nyújtanak azoknak az ügyfeleiknek, akik nem vesznek részt komplex programban. Ezek a szolgáltatások az A3-as szervezetek fele esetében kiegészülnek a munkába állást és maradást alapvetően segítő, fejlesztő tanácsadásokkal. Az A2-es szervezetek esetében jóval szűkebb a kínált szolgáltatási paletta is, mely leginkább a szervezetek jogszabályi kötelezettségeihez illeszkedik. 4 Az egyes szolgáltatások esetében azt kértük, hogy csak azokat jelöljék, melyeket a komplex programban nem résztvevő ügyfeleknek is nyújtanak.
I.2.2 A szolgáltatói tevékenység területi sajátosságai A kutatás során vizsgált foglalkoztatói, illetve munkaerő-piaci szolgáltatói tevékenység által érintett összes települést mutatja be a korábbi fejezetben található 1. ábra. Az egyes szolgáltatások területi megjelenítése e térképhez hasonlóan jelöli az érintett településeket, de már csak egy-egy szolgáltatásra koncentrálva. A jelenleg AMSZ finanszírozású komplex programok megjelenését ábrázolja a 3. ábra: a Támogatott Foglalkoztatás (TF), a 4M Program (4M), a Látássérültek Foglalkozási Rehabilitációja (LFR) és a Komplex Munkaerő-piaci Szolgáltatás (KMSZ) (kérdőíves kutatásban válaszadó) hálózati tagok közötti területi megjelenését mutatja be. 3. ábra AMSZ finanszírozású komplex programok megjelenése Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel A TF 42 településen jelenik meg, a 4M 37, a KMSZ 17, az LFR 16 településen elérhető, jellemzően településenként egy-egy helyszínnel. A 4M kivételével a másik három szolgáltatás típus Budapesten több helyszínen (2-4) is működik, emellett a TF Debrecenben és Miskolcon, az LFR Nyíregyházán jelenik meg 2-2 helyszínen. Összesen 76 olyan település van, ahol legalább az egyik AMSZ program elérhető; 26 olyan település van, ahol többféle is megjelenik. A térkép tanúsága szerint a déli országrész megyéi a legkevésbé ellátottak ezekkel a szolgáltatásokkal, illetve az északi megyék esetében sem egyenletes a komplex programok megjelenése. A dunántúli megyékben jellemző a TF és a 4M szolgáltatás
együttes jelenléte, ahogyan Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a TF és az LFR ugyanazon településeken való megjelenése. Megvizsgáltuk a komplex programon kívül, önmagában igénybe vehető foglalkoztatási, illetve munkaerő-piaci vagy ahhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások területi megjelenését is. A kérdőíves kutatásban résztvevő hálózati tagok által végzett akkreditált foglalkoztatói tevékenységet a 4. ábra mutatja be. Ez a tevékenység 58 településen jelenik meg, a főváros és néhány megyeszékhely, valamint három további város esetében több helyszínen is. 4. ábra Akkreditált foglalkoztatói tevékenység (szervezetek száma, db) Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel A térkép alapján jól beazonosíthatóak azok a megyék, ahol a hálózati tagok akkreditált tevékenysége számottevő (elsősorban Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), illetve számos terület, ahol gyakorlatilag egyáltalán nincs ilyen jellegű szolgáltatásuk (Baranya, Tolna, Fejér, Bács-Kiskun, Nógrád és Heves megye). A hálózati tevékenység során, amennyiben sor kerül az akkreditált foglalkoztatók és a szolgáltató szervezetek közötti kapcsolat fejlesztésére, ezeket a térségi eltéréseket figyelembe kell venni!
A hálózati tagok által a legtöbb településen nyújtott szolgáltatás a munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk nyújtása álláskeresőknek, amely 114 településen érhető el, 20 település esetében legalább 2 (de esetenként több, 3-4, a fővárosban 7) helyszínen is. 5. ábra Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk nyújtása álláskeresőknek szolgáltatás megjelenése (szervezetek száma, db) Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel A térkép alapján elmondható, hogy a már korábban említett, szolgáltatásokkal kevésbé ellátott megyék ebben az esetben is jóval szolgáltatás-hiányosabbak (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés) más területekhez képest. Emellett azonban fontos felhívnunk arra a figyelmet, hogy Vas megyében (amely AMSZ programmal ellátott) egyetlen helyszín sincs, ahol önmagában munkaerő-piaci és foglalkoztatási információhoz juthatna egy álláskereső a hálózati tagok körében komplex programban való részvétel nélkül.
A munkaadókat célzó munkaerő-piaci és foglalkoztatási információnyújtás jóval kevesebb, 51 településen megtalálható szolgáltatás, mint ahogyan az előzőekben leírtuk ugyanez a szolgáltatástípus, de munkavállalók számára. Csupán 4 településen van ilyen szolgáltatás több (jellemzően 2) helyszínen. 6. ábra Munkaadókat célzó munkaerő-piaci és foglalkoztatási információnyújtás megjelenése (szervezetek, db) Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel A térkép alapján látható, hogy a munkaadóknak nyújtott szolgáltatások elérhetősége teljesen már képet mutat a munkavállalók számára nyújtott (és eddig áttekintett) szolgáltatásokhoz képest. Hatalmas különbség van a keleti és a nyugati országrész között e tevékenység tekintetében. Látnivalóan a nyugati megyékben a munkaadók számára nyújtott információs szolgáltatás ugyanúgy a szolgáltatói paletta része, mint a munkavállalók számára nyújtott különböző szolgáltatások. A keleti országrészben a szolgáltatói helyszínek töredékén találunk munkaadókat célzó információnyújtó szolgáltatásokat. A hálózati szakmai munka során e szembeötlő különbség okát mindenképp fel kell tárni, illetve amennyiben lehetséges fejleszteni kell a munkaadói információnyújtás szolgáltatást az elérhetőség kiegyenlítése érdekben.
A (potenciális) munkavállalóknak nyújtott tanácsadói szolgáltatások megjelenését mutatja be a 7. ábra. A térképen ábrázolt tanácsadási formák és az érintett települések száma: munkatanácsadás (81), pályatanácsadás (pályaválasztási, pályamódosítási tanácsadás) (76), álláskeresési tanácsadás (egyéni, technikák, klub) (102), rehabilitációs tanácsadás (75), pszichológiai tanácsadás (48) és jogi tanácsadás (50). 7. ábra Munkavállalóknak nyújtott tanácsadói szolgáltatások megjelenése (szervezetek, db) Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel A komplex programtól független, egyedileg igénybe vehető tanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatban a térkép alapján az egyik legfontosabb megállapítás, miszerint a legtöbb esetben a tanácsadási szolgáltatások együtt járnak: ha megjelenik ilyen típusú szolgáltatás, akkor rendszerint többféle is elérhető belőle. Másrészt a szolgáltatáshiányos megyék között említhetjük Bács-Kiskun, Csongrád és Békés mellett Heves és Nógrád, Baranya és Tolnak megyéket is, ahol különösen alacsony a tanácsadói szolgáltatásokkal való ellátottság. További fontos jellemző, hogy a jogi tanácsadás sokkal inkább a keleti országrészben jelenik meg, a nyugati országrészben elvétve találunk rá példát.
A képzési szolgáltatások területi megjelenése látható a 8. ábran. Az intézményi akkreditációval végzett képzések mellett a programakkreditációval zajló, és az egyéb képzések nyújtásának helyszínei is láthatóan a térképen. Az érintett településeken jellemzően egy helyszínen elérhetőek a képzési szolgáltatások. A térkép alapján jól beazonosíthatóak azok a megyék, ahol a hálózati tagok egyáltalán nem rendelkeznek képzési szolgáltatással: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, Heves, Nógrád, Bács-Kiskun és Békés megyékben egyáltalán nincs képzési tevékenység. A képzési szolgáltatás szorosan kapcsolódik a munkaerő-piaci programokhoz, de amellett, hogy ezt a hálózati tagszervezetek más szolgáltatásokhoz képest ritkábban veszik fel a szolgáltatásaik közé, ebben a tekintetben komoly területi eltérések is tapasztalhatóak. A fejlesztési tevékenység során a Hálózat munkájában ezt a tényezőt figyelembe kell venni a partnerségi rendszerek kialakításában. 8. ábra Képzési szolgáltatások megjelenése (szervezetek, db) Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel
Az eddig felsoroltak mellett említett minden egyéb, munkaerő-piaci vagy ahhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatás területi megjelenése a 9. ábra-n látható; ez a térkép mutatja be az állásbörze, a munkaközvetítés, a szociális szolgáltatások, a módszertani tevékenység és kutatás, a látássérültek elemi rehabilitációja, illetve az érdekvédelem szolgáltatások jelenlétét. Még a munkaközvetítés (65 település) és a szociális szolgáltatások (48 település) a korábban bemutatásra került szolgáltatástípusokhoz képest érdemi számú településen vannak jelen, addig a többi szolgáltatás típus kevesebb, mint 25 településen elérhető a hálózati tagok tevékenysége által. 9. ábra Egyéb, munkaerő-piaci vagy ahhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatás területi megjelenése (szervezetek, db) Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel
I.3 A szervezetek célcsoportjai A kérdőíves felmérésben résztvevő hálózati tagok részletes települési szinten is értelmezhető információt nyújtottak a kutatók számára arról, hogy mely célcsoportokat foglalkoztatnak, illetve kik számára nyújtanak munkaerő-piaci (vagy ahhoz szorosan kapcsolódó) szolgáltatást? A szolgáltatási paletta áttekintése, a kapcsolódó tapasztalatok vizsgálata mellett bemutatásra kerül az egyes célcsoportokkal végzett munka földrajzi értelmezése is. I.3.1 A válaszadó szervezetek célcsoportjai és a kapcsolódó tapasztalatok A vizsgált szervezetek kliensköre jellemzően meglehetősen heterogén, átlagosan 12 féle célcsoportnak szolgáltatnak. Közülük összességében csak minden 10-dik szervezet célcsoport-specifikus (vagyis csak egy célcsoportnak szolgáltat), háromnegyedüknek több mint 6 féle célcsoportja van. Az A3-as szervezetek 14, az AMSZ szervezetek 12 féle célcsoportnak szolgáltatnak átlagosan, azonban az AMSZ szervezetek esetében lényegesen magasabb a célcsoport-specifikus szervezetek hányada (ötödüknek négynél kevesebb féle célcsoportja van), mint az A3-as szervezetek esetében (minden szervezetnek 5-nél több célcsoportja van, vagyis jóval heterogénebb a célcsoport-összetételük). Az A2-es szervezetek jóval kevesebb féle célcsoportot szólítanak meg: átlagosan 7 féle csoportnak szolgáltatnak. A célcsoport-elérések részletesebb elemzéséből kiderül, hogy az A2-es szervezetek 5 kisebb hányada dolgozik nehezebben bevonható célcsoportokkal (mentális beteg emberek, autizmussal élő emberek, halmozottan fogyatékos emberek, szenvedélybetegek), diplomásokkal (a náluk végzett munkák összetétele jellemzően nem erre a célcsoportra irányul), illetve, hogy igazán nincsenek kapcsolatban sem intézményi szereplőkkel, sem munkaadókkal. 4. táblázat Milyen célcsoportokat érnek el a szervezetek? (db) Legalább a szervezetek kétharmada Összes szervezet (44) látássérült emberek (34) egészségkárosodott emberek (34) mozgássérült emberek (33) alacsonyan képzettek (32) hallássérült emberek (30) idős munkavállalók (29) tartósan munkanélküliek (28) nem diplomás pályakezdők (27) A2 (7) A3 (25) AMSZ (21) hallássérült emberek (5) mozgássérült emberek (21) egészségkárosodott emberek (21) alacsonyan képzettek (21) tartósan munkanélküliek (21) idős munkavállalók (19) látássérült emberek (19) mentális beteg emberek (18) roma (18) nem diplomás pályakezdők (18) hallássérült emberek (17) inaktívak (17) látássérült emberek (16) egészségkárosodott emberek (16) mozgássérült emberek (14) hallássérült emberek (14) értelmi fogyatékos emberek (14) munkáltató (14) 5 További (akkreditált szervezetekhez kapcsolódó) információkért lásd a Revita Alapítvány Helyzetfeltárás az Átvezetés módszertanához című kutatási anyagát.
Legalább a szervezetek fele Kevesebb, mint a szervezetek fele szolgáltat értelmi fogyatékos emberek (27) mentális beteg emberek (26) romák (24) diplomás pályakezdők (24) munkáltatók (24) inaktívak (22) halmozottan fogyatékos emberek (22) GYED-ről/GYES-ről visszatérők (21) nonprofit szervezetek (21) autizmussal élő emberek (20) önkormányzatok (18) szenvedélybetegek (17) szociális intézmények (15) Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel látássérült emberek (4) mozgássérült emberek (4) értelmi fogyatékos emberek (4) egészségkárosodott emberek (4) alacsonyan képzettek (4) idős munkavállalók (4) nem diplomás pályakezdők (3) szenvedélybetegek (3) mentális beteg emberek (2) halmozottan fogyatékos emberek (2) GYED-ről/GYES-ről visszatérők (2) autizmussal élő emberek (1) romák (1) diplomás pályakezdők (1) inaktívak (1) tartósan munkanélküliek (1) nonprofit szervezetek (0) önkormányzatok (0) szociális intézmények (0) munkáltatók (0) munkáltatók (16) értelmi fogyatékos emberek (14) halmozottan fogyatékos emberek (12) szenvedélybetegek (12) GYED-ről/GYES-ről visszatérők (14) nonprofit szervezetek (14) önkormányzatok (13) szociális intézmények (11) autizmussal élő emberek (10) alacsonyan képzettek (13) mentális beteg emberek (12) halmozottan fogyatékos emberek (12) idős munkavállalók (12) autizmussal élő emberek (11) tartósan munkanélküliek (11) nem diplomás pályakezdők (11) diplomás pályakezdők (11) nonprofit szervezetek (11) romák (10) inaktívak (10) GYED-ről/GYES-ről visszatérők (8) szenvedélybetegek (6) önkormányzatok (9) szociális intézmények (8) A vizsgált szervezetek jellemzően (és átlagosan) a 2000-es évek első felében kezdtek el a fogyatékos / megváltozott munkaképességű célcsoportokkal foglalkozni, melyet átlagosan 3-5 éven belül követett az, hogy az adott célcsoportnak munkaerőpiaci szolgáltatást is nyújtottak. A munkaerő-piaci szolgáltatás elindítása időben kifejezhetően jelentősebb felkészülést igényelt az értelmi sérült emberek (átlagosan 4 év), az autizmussal élő emberek (átlagosan 5 év), valamint a halmozottan fogyatékos emberek (átlagosan 4 év) esetében. A válaszadó A3-as, illetve AMSZ szervezetek között egyaránt találhatóak olyanok, akik egy adott célcsoport esetében kezdőnek 6 számítanak: az egészségkárosodott emberek esetében 6, a mozgássérült, a halmozottan sérült, valamint az értelmi sérült emberek esetében 5, a hallássérült, autizmussal élő, illetve a mentális zavarral élő emberek esetében 4 esetben lehetett ezt megfigyelni, míg a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtását tekintve a mozgássérült célcsoport esetében 9, a hallássérült, értelmi sérült, autizmussal élő emberek csoportjai esetében 6-6 ilyen eset van. 6 Kezdőnek tekintettük azokat, akik 2012-ben vagy 2013-ban kezdték a szolgáltatást (de már szolgáltatnak az adott csoportnak).
5. táblázat Milyenek a szolgáltatási tapasztalatok? (évszám, db) Szolgáltatás átlagos kezdőéve (minden szervezet) Munkaerőpiaci Kezdők 7 száma: a célcsoportnak nyújtott bármilyen szolgáltatás szolgáltatás átlagos / kezdőéve munkaerő-piaci szolgáltatás (minden terén szervezet) A2 (7) A3 (25) AMSZ (21) Mozgássérült emberek 2004 2007 0/0 2/4 3/5 Látássérült emberek 2003 2006 0/0 1/1 0/1 Hallássérült emberek 2005 2007 0/0 2/2 2/4 Értelmi sérült emberek 2002 2006 0/0 3/2 2/4 Autizmussal élő emberek 2003 2008 0/0 2/2 2/4 Halmozottan fogyatékos emberek 2003 2007 0/0 3/1 2/3 Mentális és viselkedési zavarral élő emberek 2004 2006 0/0 2/1 2/3 Egészségkárosodott emberek 2004 2007 0/0 3/1 3/3 Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel I.3.2 A célcsoportok megjelenésének területi sajátosságai A vizsgált szervezetek célcsoportjai között a különböző fogyatékossági csoporthoz tartozó, a mentális és viselkedési zavarokkal élő, illetve az egyéb egészségkárosodott emberek megjelenését mutatja be a 10. ábra. A térkép tanúsága szerint az egészségkárosodott emberek (98 település) és a mozgássérült emberek (92 település) azok, akik a legtöbb településen hozzáférnek foglalkoztatási, illetve munkaerőpiaci szolgáltatáshoz a hálózati tagok körében. Mindkét célcsoport esetében elmondható, hogy a települések közel harmadán több helyszínen is fogadják őket; Miskolcon, Nyíregyházán, Szolnokon, Debrecenben és Budapesten legalább 4 helyszínen találnak munkaerő-piaci szolgáltatást, illetve foglalkoztatást a válaszadó szervezetek körében. Hallássérült emberekkel 80 településen dolgoznak együtt a válaszadók, ebben az esetben az érintett települések negyede (20 db) esetében van lehetőség településen belül helyszínt választani. A válaszadó szervezetek összesen 76 településen fogadnak mentális és viselkedési zavarokkal élő embereket és 71 településen látássérült embereket; mindkét célcsoport esetében 24 település az, ahol több helyszínen is lehetőség van erre. 68 településen kaphatnak a hálózati tagoktól foglalkoztatási, illetve munkaerő-piaci szolgáltatást értelmi sérült emberek, 18 településen több helyszínen is. Az autizmussal élő (45 település) és a halmozottan fogyatékos emberek (46 település) számára más célcsoportokhoz képest jóval kevesebb településen nyújtanak munkaerő-piaci vagy foglalkoztatási szolgáltatást a válaszadó szervezetek. A térkép alapján szembeötlő továbbá Budapest erőteljes túlsúlya, a déli megyékben való elérési nehézségek, illetve a különböző célcsoportok jelentősen eltérő szolgáltatáshoz jutási lehetőségei, amelyek földrajzi értelemben beutazhatatlanok. A megyeszékhelyek erőteljesebb súlya elsősorban a keleti országrészben jelentős, a nyugati országrész legtöbb megyéje valamivel kiegyensúlyozottabb elérést kínál. 7 Kezdőnek tekintettük azokat, akik 2012-ben vagy 2013-ban kezdték a szolgáltatást (de már szolgáltatnak az adott csoportnak).
10. ábra A "megváltozott munkaképességű emberek" célcsoportként való megjelenése (szervezetek, db) Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel A hálózati tagok között lévő szervezetek munkaerő-pici szolgáltatásainak számos olyan egyéb hátrányos helyzetű célcsoportja is lehet, akik nem tartoznak a megváltozott munkaképességű emberek közé. A munkanélküli emberek, mint célcsoport megjelenése kapcsán fontos, hogy 105 településen elérhető szolgáltatás nem pályakezdő, tartósan munkanélküli emberek számára, és 101 településen foglalkoznak a válaszadó szervezetek regisztrált tartós munkanélküliekkel. 90, illetve 91 azoknak a településeknek a száma, ahol diplomás, illetve nem diplomás pályakezdő munkanélküliek számára nyújtanak a hálózati tagok munkaerő-piaci szolgáltatást, illetve 70 település van, ahol fogadnak inaktív, nem regisztrált tartós munkanélküliek embereket (is).
Ugyancsak gyakori célcsoport az alacsonyan képzett emberek (sem szakképzettséggel, sem érettségivel nem rendelkezők) köre, hiszen 116 településen elérhető számukra szolgáltatás e célcsoport rendelkezik a legszélesebb körű települési háttérrel a hálózati tagok között! 11. ábra Az alacsonyan képzett emberek célcsoportként való megjelenése (szervezetek, db) Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel Az alacsonyan képezett emberek számára számos megyében (Vas, Veszprém, Fejér, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben) más célcsoportokhoz képest viszonylag kiegyenlített módon érhető el munkaerő-piaci szolgáltatás a hálózati tagok körében. Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye szolgáltatáshiányos állapota mellett viszont a még nem említett megyék többségében erőteljes megyén belüli egyenlőtlen hozzáférési lehetőségek jellemzőek (pl. BorsodAbaúj-Zemplén, Tolna, Zala megyék).
A munkanélküli, illetve az alacsonyan képzett emberek mellett az 55 64 év közötti emberek azok, akik jelentős számú településen számíthatnak foglalkoztatási, illetve munkaerő-piaci szolgáltatásra a hálózati tagok körében: összesen 108 településen fogadják őket a válaszadók. A rendszerint szolgáltatáshiányos megyék ebben az esetben sem képeznek kivételt; további fontos információ a térkép alapján, hogy a dunántúli megyékben az előző két célcsoporthoz képest valamivel ritkábban fogadják a hálózati tagszervezetek az 55-64 közötti embereket, mint a keleti országrészben. 12. ábra Az "55 64 év közötti emberek" célcsoportként való megjelenése Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel
A válaszadó szervezetek 91 településen nyújtanak roma emberek számára foglalkoztatási, illetve munkaerő-piaci szolgáltatást. E célcsoport esetében arányaiban ritkábban (16 esetben) fordul elő, hogy egy településen belül több helyszínen is elérhető ilyen szolgáltatás. A térkép információi alapján az rögzíthető, hogy az előzőekben ismertetett célcsoportokhoz képest a roma emberek számára jóval kevesebb helyszínen érhető el szolgáltatás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, míg Fejér megyében legalább olyan nagyszámú szolgáltatási helyszín biztosított, mint a leggyakrabban megjelenő célcsoportok esetében. 13. ábra A "roma emberek" célcsoportként való megjelenése Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel
Ahogyan a direkt módon kapcsolódó szolgáltatások esetében, úgy a konkrét célcsoportok között sem jelenik meg hangsúlyosan a munkaadók köre: 69 településen jelennek meg célcsoportként, amely a legalacsonyabb településszámok egyike! Ahogyan a munkáltatók számára nyújtott szolgáltatások területi áttekintése alapján vélhető volt, ez a célcsoport a keleti országrészben minden már célcsoporthoz képest elenyésző számban van jelen. A nyugati országrészben Baranya és Tolna megyék kivételével láthatóan a megyék számos, területileg különböző pontján is dolgoznak a hálózati tagok a munkáltatókkal, mint célcsoporttal. 14. ábra A "munkáltatók" célcsoportként való megjelenése (szervezet, db) Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel
A hálózati tagok foglalkoztatási, illetve munkaerő-piaci szolgáltatásainak egyéb célcsoportját a 15. ábra mutatja be. A gyermeknevelésről visszatérő személyek 73 településen kaphatnak munkaerő-piaci segítséget a válaszadó szervezetektől, szociális ellátást nyújtó intézmények 61 településen tartoznak a célcsoporthoz. Ettől alacsonyabb számú településen érhető el szolgáltatás az önkormányzatok (51 település), a nonprofit szervezetek (43 település) és a szenvedélybetegek (37 település) számára. 15. ábra Egyéb célcsoportok megjelenése (szervezetek, db) Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel A szolgáltatások és a célcsoportok települési megjelenésének áttekintése megerősíti azt a képet, amely az eddigiekben kialakult a hálózati tagszervezetekről: sok esetben nem a megváltozott munkaképességű emberek a szervezetek célcsoportja, ugyanakkor stabil rutinnal rendelkeznek több munkaerő-piaci szolgáltatás tekintetében, de más célcsoporttal.
I.4 Finanszírozás A vizsgált szervezetek (is) nagymértékben függnek az állami forrásoktól: bevételeiknek átlagosan a felét állami pályázatok és megrendelések biztosítják, míg átlagosan ötödét normatív költségvetési támogatás adja. (16. ábra, 24. táblázat) A vállalkozói bevételek és a nemzetközi pályázatok továbbra is alacsony hányadot jelentenek e területeken a Hálózat komoly fejlesztő munkát végezhet. 16. ábra Milyen a szervezetek bevételi forrásainak összetétele 2012-ben? (%) SZJA 1% 1% Vállalkozói bevételek 10% Egyéb 6% Normatív költségvetési támogatás 20% Adományok magánszemélyektől 1% Nemzetközi pályázatok 7% Magyar állami pályázatok, megrendelések 52% Támogatás a piaci szféra képviselőitől 3% Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel Fontos információ, hogy minden bevételi forrástípus esetében elmondható, hogy számos olyan szervezet van, amelynek egyáltalán nem jelenik meg az adott forrástípus a 2012- es költségvetésében. A szervezetek több mint felének 2012-ben nem volt forrása SZJA 1%-ből, vállalkozói bevételekből, magánszemélyektől származó adományokból. A válaszadó szervezetek 2012-es bevételi forrásai között a legkevésbé megjelenő (szervezetek több mint harmada esetében hiányzó) forrástípusok a piaci szférából származó támogatások és a nemzetközi pályázatok. 17. ábra Hány olyan szervezet van, amelynek nincs a 2012-es költségvetésében ilyen típusú bevétel? (db) Normatív költségvetési támogatás 19 Adományok magánszemélyektől Támogatás a piaci szféra képviselőitől 28 32 Magyar állami pályázatok, megrendelések 9 Nemzetközi pályázatok 32 SZJA 1% 23 Vállalkozói bevételek 26 0 5 10 15 20 25 30 35 Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel
Az elmúlt évben a vizsgált szervezetek kétharmadának (inkább) problémát jelentettek a mindennapi működés kiadásai (így a bérek, az adminisztratív és infrastrukturális költségek fedezése). A válaszok tanulsága szerint a szervezetek fele nem fizetett a munkatársak pluszmunkájáért, ötödüknél pedig nem fordítottak pénzügyi forrásokat a munkatársak továbbképzésére sem. 18. ábra Mennyire volt nehéz a különböző területek finanszírozása 2012-ben? (a szervezetek %-a) Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel
I.5 Szervezeti motivációk a pályázati részvételre és elvárások a megvalósítással kapcsolatosan A következő táblázatok az A2 és A3 nyertes szervezetek pályázati motivációját és elvárásait foglalják össze. 6. táblázat Mi volt a szervezet motivációja a pályázat beadására? (A nyitott kérdésre adott leggyakoribb válaszok) A3 Meglévő tapasztalatok és tudás alkalmazása - pályázati tapasztalat - partnerségi rendszer - kapcsolat a célcsoporttal - meglévő, felhalmozott szakmai tudás Szolgáltatásbővítés: a célcsoport bővítésének szándéka Szolgáltatásbővítés: a szervezet szolgáltatásai területi bővítésének szándéka / felmerült igények kielégítése Szervezeti kapacitásbővítés: új szakemberek, infrastrukturális fejlesztés Szervezeti kapacitásbővítés: foglalkoztatói tevékenységük segítése szolgáltatásokkal Hálózati részvétel: információkhoz jutás Szakmai fejlődés, kihívás Részvétel a célcsoporttal kapcsolatos szakpolitika alakításában Szervezeti misszió: a módszer, tevékenység fejlesztése, terjesztése Meglévő szolgáltatások fenntartása: forráshoz jutás A2 Anyagi és szakmai erőforrás biztosítása: - a foglalkoztatottak számára szolgáltatások biztosítása - elsősorban a sikeres tranzitálás elősegítése érdekében Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel 7. táblázat Mit vár a szervezet a program megvalósításától? (A nyílt kérdésre adott leggyakoribb válaszok) A3 A célcsoport fejlesztése, elhelyezkedésnek segítése A foglalkoztatók tranzitálási tevékenységének segítése Kapcsolatépítés a foglalkoztatókkal, partneri együttműködések fejlődése (munkáltatók, képzők, állami intézmények, civil partnerek) Sikeres hálózati együttműködés, szakmai fejlődés Komplex, általános módszertan részévé válni Jó gyakorlatok megismerése Stabil szervezeti működés a projekt alatt A szervezet és a szolgáltatások fejlesztése (területileg, célcsoport tekintetében) A szervezet munkatársainak szakmai fejlődése Szervezet ismertségének növelése (célcsoport és szakma) Indikátorok teljesítése A tevékenység részben függetlenné tétele a pályázati forrásoktól, a szolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságának kialakítása Misszió továbbvitele A2 A munkavállalók fejlesztése A álláskeresésre és nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésre alkalmas munkavállalók a program végére, sikeres tranzitálás. Forrás: Szervezeti szintű kérdőíves adatfelvétel
I.6 Szolgáltatásfejlesztési tervek A kérdőíves adatfelvétel mellett a fókuszcsoportos beszélgetések is szolgáltatnak a hálózati tagszervezetekről fontos információkat: a szervezetek szolgáltatásfejlesztési irányait e módszer segítségével dolgoztuk fel. A különböző szolgáltatás-fejlesztési irányok közül mindegyik megjelent a résztvevő szervezetek tervei között, a sorrendnek megfelelően csökkenő gyakorisággal: Meglévő szolgáltatások kiegészítése újabb szolgáltatásokkal Kapacitásfejlesztés (meglévő szolgáltatások több célcsoport tag számára elérhetővé tétele ugyanazon helyszínen, a szolgáltatói humán erőforrás kapacitás növelésével) Területi bővítés (új szolgáltatási helyszín) Célcsoport bővítése (új célcsoportok szolgáltatásba vonása) Minőségfejlesztés A fókuszcsoporton résztvevő hálózati tagok elsősorban a meglévő szolgáltatásaik mellett új szolgáltatások nyújtására, illetve kapacitásfejlesztésre törekednek. Azt, hogy egy szervezet milyen szolgáltatásfejlesztési irányba mozdul el, illetve egyáltalán felvállal-e ilyen típusú tevékenységet, számos külső és belső tényező befolyásolhatja. A fókuszcsoporton résztvevő szervezetek véleménye szerint a legfontosabb szolgáltatás-fejlesztést befolyásoló tényezők a következők: Külső (szervezeten kívüli) tényezők: követlen célcsoport igényei (a korábban is meglévő, illetve az újonnan felvállalt célcsoportok igényei) közvetett célcsoport, például család, munkáltatók, partnerszervezetek igényei (jellemzően a korábbi célcsoporthoz kapcsolódóan megismert igények) pályázati lehetőségek, az azokban meghatározott irányok, feltételek, indikátorok, célértékek egyéb forráslehetőségek, és a kapcsolódó feltételek, indikátorok jogszabályi háttér (kötelező és tiltott, illetve opcionális lehetőségek) társadalmi változásokra való reagálás (pl. az ellátórendszer változásai miatt megjelenő új célcsoportok) a projektmegvalósítás környezetében elérhető és megfizethető szakember (pl. pszichológus, jogász) Belső (szervezeten belüli) tényezők: saját szakmai és erőforrás kapacitások (pl. projektben végzett munka közben megmaradt kapacitás felhasználása) kreatív, motiválható, nyitott munkatársak fejlesztés-centrikus, a munkatársait motiválni képes vezető fluktuáció (a kiszámíthatatlan finanszírozás miatt elveszített jó szakemberek pótlása) likviditási tőke rendelkezésre állása kapcsolati tőke
II. A projektek jellemzői A projektszintű kérdőíves adatfelvételben 74 projekt összesen 84 projekthelyszínére vonatkozóan kaptunk adatokat. A 74 vizsgált projektből 9 A2-es, 36 A3-as, 29 pedig AMSZ: ez utóbbi projektek közül 8 projekt esetében több helyszínen (2-3 helyszín) is zajlik a megvalósítás. 8. táblázat Milyen projektekről rendelkezünk adatokkal? (db) Hány projekt adatait gyűjtöttük össze? Hány helyszínen valósulnak meg a projektek? (helyszín) A2 9 9 A3 36 36 AMSZ 21 AMSZ (több helyszínes) 8 39 Összesen 74 projekt 84 helyszín Forrás: Projekt szintű kérdőíves adatfelvétel II.1 A projektek célcsoportjai és a célcsoportokkal kapcsolatos tapasztalatok A vizsgált projektgazdák csoportjai között érdeminek tekinthető eltérések mutatkoznak a tekintetben, hogy mely csoportoknak milyen arányban kívánnak szolgáltatni a programok során. Az AMSZ szervezetek előzetes tervei azt jelzik, hogy többségük továbbra is inkább, nagyobb arányban a klasszikus fogyatékossági csoportok tagjainak kíván szolgáltatásokat nyújtani: itt a legkisebb az egészségkárosodott csoport átlagos tervezett aránya (26%), és a legmagasabb a látássérült emberek (25%), az értelmi sérült emberek (8%) átlagos tervezett hányada. Az A3-as szolgáltatók az adatfelvételben rögzített célcsoport-összetételre vonatkozó tervek szerint jóval nyitottabbak az egészségkárosodott célcsoport irányában (átlagos tervezett arány: 44%). Az A2-es szervezetek egészségkárosodott, mentális zavarral élő, valamint mozgássérült emberek bevonását tervezik leginkább a projektjeikbe (nem meglepő módon, hiszen a /tranzitálandó/ foglalkoztatottjaik legjelentősebb része e három csoportból kerül ki) 8. 8 Az akkreditált foglalkoztatók, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatók, valamint az állami ellátórendszer jellemző célcsoport-összetételéről lásd a Revita Alapítvány által készített Helyzetfeltárás az Átvezetés módszertanához című tanulmányt.
19. ábra Várhatóan milyen arányban lesznek az alábbi célcsoportok a projektben? (átlagos tervezett arány, %) 16 14 5 6 1 3 15 38 AMSZ 17 25 3 8 1 4 14 26 15 0 4 10 13 66 A3 16 5 8 6 2 3 18 44 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mozgássérült emberek Hallássérült emberek Autizmussal élő emberek Mentális és viselkedési zavarral élő emberek Látássérült emberek Értelmi sérült emberek Halmozottan fogyatékos emberek Egészségkárosodott emberek Forrás: Projekt szintű kérdőíves adatfelvétel A három szervezet-típus között jelentős a különbség a tekintetben is, hogy az adott helyszínen nyújtották-e már korábban is a pályázati programban felvállalt szolgáltatásokat. Az A3-as helyszínek harmadában korábban egyáltalán nem, további közel harmadában csak részben voltak elérhetőek a vállalt szolgáltatások. Az A2-es helyszínek esetében szolgáltatás-bővülés figyelhető meg (mindegyik helyszínen voltak már korábban is szolgáltatások, de nem minden), míg az AMSZ szervezetek legjellemzőbben a már futó szolgáltatási programjuk továbbvitelét tervezik a jelenlegi programban is. 20. ábra Milyen tapasztalatokkal rendelkezik a projekthelyszín? (db) Összes helyszín 46 23 13 2 AMSZ 33 4 0 2 A2 0 9 0 A3 13 10 13 0 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen, a teljes szolgáltatási kört nyújtották már korábban is. Részben, néhány szolgáltatás már volt korábban is. Nem, a projekt helyszínén nem voltak korábban ilyen szolgáltatások. Nem tudja / nem válaszol Forrás: Projekt szintű kérdőíves adatfelvétel Az A3-as projekthelyszínek között a legmagasabb azok hányada is (a legtöbb célcsoport esetében a projekthelyszínek ötöde), amelyek esetében ugyan már fut munkaerő-piaci szolgáltatás, de az 2012-ben vagy 2013-ban kezdődött el, tehát