A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA II. KÖTET A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE BUDAPEST 2009 (2017. június 1. napjától hatályos változat)
TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ Bevezető rendelkezések 7 A foglalkoztatási követelményrendszer célja 7 A szabályzat hatálya 7 A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 8 Az Egyetemen létesíthető munkakörök 9 MÁSODIK RÉSZ A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó általános szabályok 10 I. FEJEZET A közalkalmazotti jogviszony alanyai, létesítése és módosítása 10 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 13 A pályázat 14 A próbaidő 14 A gyakornoki foglalkoztatás általános szabályai 14 A közalkalmazotti jogviszony módosítása 16 Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás 17 A munkakör módosítása 17 Többletfeladat elrendelése 17 II. FEJEZET A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése 18 A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének jogcímei 18 Közalkalmazottak jogállása a munkáltató egyes tevékenységeinek megszűnése esetén 19 A közös megegyezés 20 Az áthelyezés 20 A lemondás 20 Rendkívüli lemondás 21 A felmentés 21 Felmentési védelem 22 A felmentés korlátozása 23 A felmentési idő 24 Rendkívüli felmentés 25 A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok 25 A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a közalkalmazott részéről 26 A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató részéről 27 A végkielégítés 27 A nyugdíjas közalkalmazottra vonatkozó külön rendelkezések 29
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén alkalmazandó közös szabályok 29 III. FEJEZET A közalkalmazotti jogviszony tartalma 30 Az összeférhetetlenség szabályai 32 Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének szabályai 34 Kutatási és tanulmányi célú külföldi kiutazás 34 Munkavállalás külföldön 35 IV. FEJEZET A közalkalmazottak és a munkáltató kártérítési felelőssége 36 A közalkalmazottak kártérítési felelőssége 36 A munkáltató kártérítési felelőssége 37 V. FEJEZET A tanulmányi szerződés és a továbbképzés 37 A tanulmányi szerződés 37 A továbbképzés 38 VI. FEJEZET A közalkalmazott minősítése és munkájának értékelése 38 A közalkalmazott minősítése 38 Az oktatók, tudományos kutatók munkájának minősítésére vonatkozó külön szabályok 40 A vezetők munkájának minősítésére vonatkozó külön szabályok 40 VII. FEJEZET A jogorvoslat rendje 41 A munkajogi igény érvényesítése 41 HARMADIK RÉSZ Az oktatókra, tudományos kutatókra és tanárokra vonatkozó különös szabályok I. FEJEZET 3
Az oktatói munkakör létesítése 42 Általános szabályok 42 Egyes oktatói besorolás szerinti követelmények 44 A tanársegéd 44 Az adjunktus 45 A főiskolai docens 46 Az egyetemi docens 47 A főiskolai tanár 48 Az egyetemi tanár 50 A mesteroktató 51 II. FEJEZET A tanári munkakör létesítése 52 Általános szabályok 52 Tanári munkakörök, a tanári munkakör létesítésének feltételei 52 A mestertanár 53 A gazdasági tanár/gazdasági oktató 53 A nyelvtanár, anyanyelvi lektor 54 A testnevelő tanár 55 III. FEJEZET Tudományos kutatói munkakör létesítése 56 Általános szabályok 56 Tudományos kutatói munkakörök, a tudományos kutatói munkakör létesítésének feltételei 56 A tudományos segédmunkatárs 56 A tudományos munkatárs 57 A tudományos főmunkatárs 57 A tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor 58 IV. FEJEZET Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok jogai és kötelezettségei 60 V. FEJEZET Oktatói, tudományos kutatói, tanári közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése 62 Általános szabályok 62 Az egyetemi, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése 62 4
A határidők számítása 63 A meghívott oktató 63 NEGYEDIK RÉSZ A nem oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó különös szabályok 63 A nem oktatói, nem kutatói, nem tanári munkakör létesítésére vonatkozó rendelkezések 63 I. FEJEZET ÖTÖDIK RÉSZ Magasabb vezetőkre és vezetőkre vonatkozó különös szabályok 64 Magasabb vezetők és vezetők köre 64 A magasabb vezetői és a vezetői megbízásokkal összefüggő hatásköri feladatok átadása, illetve átvétele 68 HATODIK RÉSZ A pályázati eljárás rendje 69 A pályázati eljárás általános szabályai 69 A pályázati felhívás közzétételének kezdeményezése 70 A pályázati felhívás 71 A pályázat közzététele 72 A pályázatok benyújtása 72 A pályázatok elbírálása 73 Az egyetemi, illetve főiskolai tanári pályázatok elbírálására vonatkozó különös szabályok 74 A nem oktatói, kutatói, tanári munkakörre kiírt pályázatok elbírálására vonatkozó szabályok 75 I. FEJEZET HETEDIK RÉSZ Az Egyetem által adományozható munkaköri és egyéb címek 75 Oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek 75 Professor Emeritus/Emerita cím adományozása 75 A Professor Emeritus jogai és kötelességei 76 Magántanári cím adományozása 76 5
Címzetes egyetemi/főiskolai tanár/docens 76 Mesteroktatói cím adományozása 77 Mestertanári cím adományozása 77 Rector Emeritus/Emerita cím adományozása 77 A magántanári, a címzetes egyetemi, főiskolai tanári és a címzetes egyetemi, főiskolai docensi, mesteroktatói, mestertanári címre vonatkozó közös szabályok 78 II. FEJEZET Közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek 78 A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek adományozása 78 A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím adományozásának feltételei 79 A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címmel járó jogok 79 A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselésére jogosultság megszűnése 79 NYOLCADIK RÉSZ Differenciáló jövedelemelosztás 80 A differenciáló jövedelem elosztás elvei 80 Díjazás 80 Az alkalmazottak díjazására vonatkozó rendelkezések 80 Garantált illetmény 80 Illetménykiegészítés 81 Keresetkiegészítés 81 Illetménypótlék 81 Jutalom 81 Az oktatók díjazására vonatkozó külön szabályok 82 KILENCEDIK RÉSZ Értelmező rendelkezések 82 I. FEJEZET TIZEDIK RÉSZ Záró, hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 96 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 100-123 6
Preambulum 1* A Budapesti Gazdasági Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.), a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet, valamint az Egyetem Szervezeti és Működési Rendjének (a továbbiakban: SZMR) felhatalmazása alapján az Egyetemen folyó oktatási, kutatási és tudományos tevékenység magas színvonalú biztosítása érdekében az oktatókkal, kutatókkal, tanárokkal és egyéb közalkalmazottakkal szemben támasztott előmeneteli és teljesítménykövetelményeket, az alkalmazás feltételeit, az értékelés szempontjait, a magasabb vezetőkre és vezetőkre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi szabályzatban határozza meg. ELSŐ RÉSZ Bevezető rendelkezések A foglalkoztatási követelményrendszer célja 1. A foglalkoztatási követelményrendszer célja, hogy szabályozza az oktatói és nem oktatói munkakörben: a) az Egyetem küldetéséhez, illetve a karok feladatrendszeréhez igazodóan az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, b) az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat, c) a pályázatok elbírálásának rendjét, d) az oktatói juttatások feltételeit, az ezzel összefüggő pályázatok rendjét, e) az adományozható munkaköri és egyéb címek feltételeit, f) a foglalkoztatásra és teljesítményre vonatkoztató követelményrendszert, a minőség és teljesítmény alapján differenciálható jövedelemelosztás elveit, g) a követelményrendszerben foglaltak nem teljesítésének következményeit. 2. (1) A szabályzat hatálya kiterjed A szabályzat hatálya * A szabályzatot a Szenátus 2006. június 30-án fogadta el. Hatályos: 2006. június 30. napjától. A szabályzatot a Szenátus 2013. március 1-jei ülésén átfogóan módosította. A módosítások a 2013. január 1. napjával lépnek hatályba a szabályzatban foglaltaknak megfelelően. 7
a) az Egyetemre, mint munkáltatóra, b) az Egyetem valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatójára, kutatójára, tanárára és közalkalmazottjára, c) az Egyetemmel megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, d) az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló és e szabályzatban meghatározott címekkel rendelkező személyekre. (2) A szabályzat szerint kell eljárni: a) az első alkalmazáskor az álláshely betöltésére való alkalmasság megítélése céljából, b) az oktatók, kutatók, más közalkalmazottak minősítésekor, az általuk végzett munka értékelésekor, a folyamatos foglalkoztatásra való alkalmasság elbírálásakor, c) az oktatók, kutatók, más közalkalmazottak minősítésekor, az általuk végzett munka értékelésekor, a folyamatos foglalkoztatásra való alkalmasság elbírálásakor, d) a jogszabályokban meghatározott, munkakörhöz kapcsolódó és egyéb címek adományozásakor. (3) A szabályzatban meghatározott követelményektől a jogszabályban vagy e szabályzatban meghatározott esetek kivételével sem az első alkalmazáskor, sem a folyamatos alkalmazáskor eltérni nem lehet. (4) E szabályzatban nem szabályozott közalkalmazotti jogviszonyból származó egyes jogok és kötelezettségek, illetve ezek gyakorlása tekintetében alkalmazandó további rendelkezéseket az Egyetem Kollektív Szerződése tartalmazza. (5) A közművelődési, közgyűjteményi intézményekben, szervezeti egységekben foglalkoztatott személyekre az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 3. (1) Az Egyetem közalkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az Egyetem szervezeti és működési rendjének 95. és 103. (1) bekezdésében foglalt kivétellel a rektor és a kancellár gyakorolja. A rektor és a kancellár e jogát e szabályzat 1. számú mellékletét képező szabályok szerint az Egyetem magasabb vezetőire átruházhatja. Az átruházott jogkör tovább nem adható 2. 2 A módosítást a Szenátus 2015. december 11-én a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 8
(2) A rektor és a kancellár 3 gyakorolja a munkáltatói jogköröket, amennyiben a közalkalmazott a megbízás következtében közelebbi hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerül. (3) A rektor és kancellár által átruházható munkáltatói jogkörök: a) pályázat kiírása, b) kinevezés és annak módosítása, ehhez kapcsolódóan munkaköri leírás meghatározása, c) további jogviszony létesítésének engedélyezése, tudomásul vétele, d) minősítés, e) rendes szabadság kiadása, f) rendkívüli, valamint fizetés nélküli szabadság engedélyezése, g) kiküldetés, távollét engedélyezése, h) illetmény meghatározása, illetményemelés, i) jutalmazás, j) közalkalmazotti felelősségre vonással kapcsolatos munkáltatói intézkedés, k) kártérítésre kötelezés, l) áthelyezés, m) közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, (4) Az Egyetem közalkalmazottainak munkavégzésével összefüggő munkáltatói irányítási jogkört, ideértve a munkaidő beosztását a dékán, illetve a szervezeti egység vezetője határozza meg. (5) A rektorhelyettesek, a dékánhelyettesek a magasabb vezetőt megillető munkáltatói jogok gyakorlásában a helyettesítés általános szabályai szerint járnak el, de a kinevezés és felmentés jogával nem élhetnek. Az Egyetemen létesíthető munkakörök 4. (1) 4 Az Egyetemen az oktatással összefüggő feladatok oktatói és tanári munkakörben láthatók el. Az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető. A tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott a teljes munkaidejének legalább kilencven 3 A módosítást a Szenátus 2015. december 11-én a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 4 Nftv. 24. (1) bekezdés 9
százalékában az Egyetem tevékenységi körébe tartozó tudományos kutatási feladatot lát el. A tudományos kutató által tanításra fordított időt erre tekintettel kell megállapítani. (2) 5 Az Egyetem működésével összefüggő feladatok ellátására egyéb munkakör is létesíthető. (3) 6 Az Egyetem által létrehozott közművelődési, közgyűjteményi szervezeti egységekben foglalkoztatottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Az oktatói, tudományos kutatói és tanári munkakörökkel kapcsolatos részletes szabályokat a szabályzat Harmadik része, a nem oktatói-tudományos kutatói-tanári munkakörökre vonatkozó részletes szabályokat a Negyedik része tartalmazza. 5 Nftv. 24. (2) bekezdés 6 Nftv. 24. (3) bekezdés 10
MÁSODIK RÉSZ A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó általános szabályok I. fejezet A közalkalmazotti jogviszony alanyai, létesítése és módosítása 5. 7 A közalkalmazotti jogviszony alanyai: a munkáltató és a közalkalmazott. 6. (1) 8 A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltaknak. (2) 9 Az (1) bekezdéstől eltérően ha törvény eltérően nem rendelkezik határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesíthető: a) helyettesítés céljából, b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására, c) prémiumévek programról szóló jogszabály által meghatározott esetekben, d) egy alkalommal legfeljebb egy évre szóló egyetemi és főiskolai tanári, egyetemi és főiskolai docensi munkakör betöltésére (meghívott oktató). (3) 10 Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén annak tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. (4) 11 A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott: a) besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, b) munkakörét, c) a munkavégzés helyét. (5) 12 A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb kérdés is meghatározható. 7. (1) A munkáltató köteles valamennyi közalkalmazott részére munkaköri leírást készíteni. A munkaköri leírást a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg, és azt a közalkalmazottal 7 Kjt. 20. (1) bekezdés 8 Kjt. 21. (1) és (5) bekezdés 9 Kjt. 21. (2) bekezdés 10 Mt. 192. (1) bekezdés 11 Kjt. 21. (1) és (3) bekezdés 12 Kjt. 21. (3) bekezdés 11
írásban közli. A munkaköri leírás átvételét a közalkalmazott aláírásával igazolja. A munkaköri leírás két eredeti és egy másolati példányban készül, melyből egy példányt az adott szervezeti egység irattárában, egy példányt a közalkalmazott személyi anyagában kell elhelyezni, egy példányt pedig a közalkalmazott részére át kell adni. A munkaköri leírás mintát rektori utasítás tartalmazza. (2) A munkaköri leírásnak tartalmaznia kell különösen: a) a közvetlen felettes megnevezését, b) a munkáltatói jogkör gyakorolójának megjelölését, c) a közalkalmazott munkakörének megnevezését és munkaköri beosztását (ha az a munkaköri megnevezéstől eltér), valamint az ellátandó feladatok részletezését, d) a feladatok ellátására vonatkozó ellenőrzési kötelezettséget. (3) A munkaköri leírást szükség szerint felül kell vizsgálni, és indokolt esetben a szükséges módosításokat el kell végezni. 8. (1) A munkáltató a kinevezési okmányban köteles meghatározni, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket az oktatónak milyen időszak(ok) alatt kell teljesítenie, továbbá fel kell hívnia a figyelmet az e szabályzat 82. -ban meghatározott jogkövetkezményekre. (2) A kinevezés előtt a 10. -ban meghatározottak fennállásáról meg kell győződni. A kinevezés elválaszthatatlan részét képezi a külön rektori utasításban meghatározott: a) titoktartási nyilatkozat, b) oktatók esetében az intézmény működési feltételei meglétének mérlegeléséhez tett oktatói, tudományos kutatói, tanári nyilatkozat, továbbá c) jelen szakasz (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat, d) e szabályzat 11. -ában meghatározott munkakörök betöltése esetén a vagyonnyilatkozat. (3) A kinevezés előtt a közalkalmazott köteles nyilatkozni a külön rektori utasításban meghatározott nyilatkozat kitöltésével a további munkavégzésre irányuló jogviszonyairól. A nyilatkozatra a munkáltató köteles felvezetni annak tudomásul vételét, hozzájárulását, illetőleg összeférhetetlenség esetén a további jogviszonyra vonatkozó tiltást. (4) 13 A munkáltató legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a közalkalmazottat: a) a napi munkaidőről, 13 Mt. 46. (1) bekezdés 12
b) az illetményen túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) az illetményről való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörébe tartozó feladatokról, e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, illetve f) a munkáltatóra és a közalkalmazottra irányadó felmentési idő megállapításának szabályairól, g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. 9. (1) A közalkalmazotti jogviszony létesítését a dékán a rektornál, az SZMR 103. (1) bekezdésében meghatározott szervezeti egységek vonatkozásában pedig a szervezeti egység vezetője kezdeményezi a kancellárnál 14. Az egyes munkakörök esetében a közalkalmazotti jogviszony létesítésével, a kinevezéssel kapcsolatos jogok gyakorlása az e szabályzat 1. számú mellékletében meghatározottak szerint történik. (2) Az Egyetemen közalkalmazotti jogviszony abban az esetben létesíthető, ha a) az adott munkakörre történő jogviszony létesítése azért történik, mert az abban foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya megszűnt feltéve, hogy annak alapja nem az e szabályzat 20. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok, a státusz megüresedett és a jogviszony létesítésére az adott szervezeti egység működéséhez igazoltan szükség van, vagy b) az adott szervezeti egység feladatkörének igazolt változása az új munkakör létesítését és betöltését indokolja, és c) az adott szervezeti egység rendelkezik a jogviszony létesítéséhez szükséges pénzügyi fedezettel. (3) Közalkalmazotti jogviszonyt visszamenőleges hatállyal létesíteni, módosítani, megszüntetni még a közalkalmazott beleegyezése esetén sem lehetséges. (4) A közalkalmazotti jogviszony létesítését olyan időpontban kell kezdeményezni, hogy a munkába álláshoz szükséges előkészítő folyamatok legkésőbb a munkába állást megelőző öt nappal befejeződhessenek, és a Bér- és Munkaügyi Osztály a társadalombiztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést legkésőbb a társadalombiztosítási jogviszony első napját megelőző napon megtehesse az illetékes hatóság felé. 14 A részletes szabályozás tekintetében ld. a központi bér és munkaügyi, továbbá a kari bérgazdálkodási és HR feladatok összefüggő munkafolyamatáról szóló 8/2008. (11. 14.) rektori utasítást. A módosítást a Szenátus 2015. december 11-én a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 13
10. (1) 15 Az Egyetemen való alkalmazás feltétele, hogy a közalkalmazott: a) 16 rendelkezzék az előírt végzettséggel és szakképzettséggel, b) 17 büntetlen előéletű legyen, ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, c) tizennyolcadik életévét betöltötte, d) magyar állampolgárságú az e szabályzat 58. (2) meghatározott eset kivétel, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező bevándorolt, vagy letelepedett személy, e) a munkakör betöltéséhez kiírt pályázaton eredményesen részt vett, f) a munkakör betöltéséhez szükséges vagyonnyilatkozatot megtette, g) részt vett a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton és ennek alapján alkalmas a munkakör betöltésére, h) megfelel az e szabályzatban meghatározott további követelményeknek, i) részt vett a munka- és tűzvédelmi oktatáson. (2) 18 A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű. (3) 19 A munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé. (4) 20 Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (5) 21 Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a (4) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti. 15 Kjt. 20. (2) bekezdés, Nftv. 24. (5) bekezdés 16 A módosítást a Szenátus 2014. február 28-i ülésén a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2014. február 28. napjától. 17 A módosítást a Szenátus 2014. február 28-i ülésén a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2014. február 28. napjától. 18 Kjt. 20. (4) bekezdés 19 Kjt. 20. (5) bekezdés 20 Kjt. 20. (6) bekezdés 21 Kjt. 20. (7) bekezdés 14
(6) 22 Nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony olyan személlyel, aki egy éven belül a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Egyetemet érintő döntése meghozatalában részt vett. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 11. (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat-tételre köteles, aki önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult, így különösen: a) az Egyetem közalkalmazottai közül: aa) az Egyetem magasabb vezetői 23 (rektor, kancellár, rektorhelyettesek, dékánok) 24, ab) az Egyetem Szenátusának tagja, ac) azon személy, aki közbeszerzési eljárás során gyakorolja a javaslattételi, döntési, ellenőrzési jogköröket, ad) mindazok a személyek, akik kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési joggal rendelkeznek. b) az az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személy, aki önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult, c) az Egyetem hallgatói közül azok, akik testület tagjaként gyakorolják a javaslattételi, döntési, ellenőrzési jogköröket. (2) Nem köteles vagyonnyilatkozatot tenni az, aki külön jogszabály alapján vagyonnyilatkozat tételére egyébként kötelezett. A külön jogszabály alapján tett vagyonnyilatkozat-tételt a kötelezett a vagyonnyilatkozat átvételét igazoló okirat másolatával vagy nyilatkozatával igazolja. (3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos részletes szabályokról, így a vagyonnyilatkozat átadásáról, nyilvántartásáról, őrzéséről, kezeléséről, a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásáról, a vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatás szabályairól külön rektori utasítás rendelkezik. A pályázat 12. (1) 25 Közalkalmazotti jogviszony a 98. (2) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik. 22 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 15. 23 Nftv. 37. (1) bekezdés 24 A módosítást a Szenátus 2015. december 11-én a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 25 Kjt. 20/A. 15
(2) A pályázatra, valamint a pályázati eljárás rendjét a szabályzat Hatodik része tartalmazza. A próbaidő 26 13. (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a (3) bekezdésben foglalt kivétellel három hónap próbaidő megállapítása kötelező. (2) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. (3) Nem kell próbaidőt megállapítani kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a 14. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező esetén. a) áthelyezés, b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve c) azonos felek közötti újabb kinevezés (4) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti. A megszüntetésről szóló nyilatkozatot írásba kell foglalni. A gyakornoki foglalkoztatás általános szabályai 27 14. (1) Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni jogszabály kizáró rendelkezése hiányában a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottra is. (2) A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve az (1) bekezdésben meghatározott tudományos kutatói munkakörben három év. Ha a közalkalmazott a) az E fizetési osztályba tartozó munkakörben egy évet, b) az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve a tudományos kutatói munkakörben két évet 26 Kjt. 21/A. 27 Kjt. 22. 16
meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év. (3) A gyakornoki idő tartamába nem számít be: tartama. a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség, b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka (4) A gyakornoki idő meghatározása szempontjából a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének ellátásával a Kormányrendelet mellékletében meghatározott tanári munkakörök függenek össze. 28 (5) Nem kell kikötni gyakornoki időt azon tanári munkakörbe kinevezett közalkalmazott esetében, aki tudományos fokozattal rendelkezik. (6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai vezető személyéről. (7) A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen. (8) A gyakornok: a) ismerje az Egyetem szervezeti és működési szabályzatát, valamint a képzési programját, b) ismerje az intézmény célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását, c) gyakorlatban mélyítse el a korszerű oktatáshoz kapcsolódó eszközök használatához szükséges ismereteket, d) váljon alkalmassá a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő hallgatók egyéni fejlesztésére, e) ismerje meg a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait. (9) Az Egyetem azon szervezeti egységének vezetője, ahová a gyakornokot munkavégzésre beosztották, és tanévenként legalább két alkalommal értékeli a gyakornok tevékenységét, az 28 Ld. 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet A gyakornoki idő meghatározása szempontjából a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének ellátásával a tanári munkakörök függnek össze. 17
ismeretek elsajátítását, a gyakornok számára a gyakornoki szabályzatban meghatározott rendszerességgel konzultációs lehetőséget biztosít. (10) A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során az 59. -ban meghatározottakat kell alkalmazni azzal, hogy az Egyetem szervezeti egység vezetőjének a gyakornok szakmai segítője véleményét is figyelembe vevő javaslatára a munkáltatói jogok gyakorlója dönt. A minősítés eredményeként harminctól száz százalékig megfelelt és harminc százalék alatt nem megfelelt eredmény adható. (11) A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott nem megfelelt minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének ismertetését követő tizedik napon szűnik meg. (12) A gyakornoki idő megszűnik a (11) bekezdésben meghatározottakon túl: a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosításakor, b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik meg, hogy nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése. (13) A gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, gyakornokokkal szemben támasztott szakmai követelmények részletes tartalmát, a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit, a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit, valamint az értékelés részletes szabályait a gyakornoki szabályzat tartalmazza. A közalkalmazotti jogviszony módosítása 15. (1) 29 A közalkalmazotti kinevezést a munkáltató és közalkalmazott csak közös megegyezéssel, erre irányuló írásbeli megállapodással módosíthatja. A kinevezés módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) A közalkalmazotti jogviszony módosítására vonatkozó megállapodásban a közalkalmazottat figyelmeztetni kell a jogorvoslat lehetőségére. (3) Nincs szükség a jelen szakasz (1) bekezdésében meghatározott eljárásra, ha a módosítás jogszabályon alapul, így különösen a közalkalmazott fizetési fokozatának megváltozása, illetményének megemelése esetén. A közalkalmazotti jogviszony módosításáról azonban ilyen esetben is írásban kell értesíteni a közalkalmazottat, az értesítést részére elsősorban személyesen kell átadni és az átvétel tényét az értesítés munkáltatói példányán igazoltatni kell. Postai úton az értesítést tértivevénnyel kell kézbesíteni. 16. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a Kjt-ben meghatározottak szerint 30 a kinevezésben heti húsz órás részmunkaidőt kikötni, ha 29 Mt. 58. 30 Ld. Kjt. 23/B. -t 18
a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. -ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás 17. (1) A munkáltató jogosult a közalkalmazottat átmenetileg a kinevezésétől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy munkáltatónál foglalkoztatni. A közalkalmazott e bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a kinevezése szerinti illetményre jogosult. (2) 31 Ha a közalkalmazott a munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A munkakör módosítása 18. (1) A munkakör azon feladatok körét tartalmazza, amit a közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt a közalkalmazott végezni köteles és jogosult. (2) Ha a közalkalmazotti kinevezés módosítása a munkakör megváltozásával, vagy az eredeti munkakör lényeges módosításával jár, akkor az e szabályzat 7-10. -ában foglaltak szerint kell eljárni, és a módosítást megelőzően meg kell győződni arról, hogy az alkalmazási feltételek az új, illetve a megváltozott munkakör vonatkozásában is fennállnak. A munkakör megváltozásakor annak megfelelő, új munkaköri leírást kell a közalkalmazott részére adni. (3) Ha a munkakör módosítása a munkavégzés helyének megváltoztatását is magában foglalja, akkor erről a kinevezést módosító okmányban külön rendelkezni kell. (4) Az e szakasz (2) bekezdése alapján, ha az új, vagy a megváltozott munkakör vonatkozásában ez jogszabály vagy szabályzat rendelkezése alapján szükséges a közalkalmazott személyi anyagához csatolás céljából át kell venni: a) az új vagy megváltozott munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és képzettséget igazoló oklevelek, bizonyítványok másolatát, b) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat egészségügyi alkalmasságról szóló igazolását, c) az új tűz- és munkavédelmi szabályokra vonatkozó oktatás bizonylatát. (5) Nem kell alkalmazni a jelen szakasz (4) bekezdésében foglaltakat, ha az új munkakör betöltésére pályázati eljárás alapján került sor, és a pályázathoz a szükséges iratokat már csatolták, vagy azok egyébként az Egyetem rendelkezésére állnak. 31 Kjt. 24. (1) bekezdés 19
(6) Nem minősül a munkakör módosításának a munkakör jellegét meg nem változtató feladattal való kibővítése. Többletfeladat elrendelése 19. (1) 32 A közalkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok teljesítéséért egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti, ide nem értve a helyettesítés formájában ellátott többletfeladatot. (2) A többletfeladat meghatározott időre rendelhető el, amelyet a feladat jellegének megfelelően kell meghatározni (tárgyév/hónap; tanév/szemeszter; más meghatározott időszak). (3) A többletfeladat elrendelésének feltétele, hogy a pénzügyi fedezet igazoltan rendelkezésre álljon. (4) Többletfeladatként a közalkalmazott munkakörébe nem tartozó bármely olyan feladat ellátása elrendelhető, a) amely az Egyetem tevékenységi körébe tartozik, b) amelynek többletfeladatként történő ellátása az Egyetem érdekeit tekintve ilyen módon célszerű és gazdaságos, c) amelynek ellátásához az érintett közalkalmazott szakképzettséggel, szakértelemmel rendelkezik. (5) Ha az ellátandó többletfeladat az Egyetem egy másik szervezeti egységének feladatkörébe tartozik, az illetékes szervezeti egység munkáltatói jogkör gyakorlója csak a közalkalmazott szervezeti egysége vezetőjének előzetes írásos egyetértésével állapodhat meg a közalkalmazottal a munkakörébe nem tartozó többletfeladat ellátásáról, meghatározott időre. (6) A többletfeladat elrendelésére vonatkozó iratmintát a külön rektori utasítás tartalmazza. II. fejezet A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének jogcímei 20. 33 (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, 32 Kjt. 77. (1) bekezdés 33 Kjt. 25. 20
b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, d) a 14. (11) bekezdésében meghatározott esetben (gyakornok), e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint, f) e szabályzat 21. -ában meghatározott (jogutódlás) esetben. (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: a) közös megegyezéssel, b) áthelyezéssel, c) lemondással, d) rendkívüli lemondással, e) felmentéssel, f) azonnali hatállyal fa) próbaidő alatt, fb) a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony e szabályzat 32. (3) bekezdésében foglalt okok miatti megszüntetése esetén, fc) az e szabályzat 42. (6) bekezdésében foglalt esetben, fd) ha a közalkalmazott a 10. (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye, fe) ha az e szabályzat 10. (1) bekezdés b) pontjában, vagy a 10. (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut, g) 34 rendkívüli felmentéssel. (3) Az oktatók, tudományos kutatók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó további rendelkezéseket e szabályzat 82-84. -ai tartalmazzák. (4) 35 A közalkalmazotti jogviszony (2) bekezdés f) pont fd-fe) alpontjában meghatározott azonnali hatályú megszüntetését írásban indokolni kell. 34 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 35 Kjt. 25. (4) bekezdés 21
Közalkalmazottak jogállása a munkáltató egyes tevékenységeinek megszűnése esetén 36 21. (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik. E bekezdésben meghatározott munkáltatói döntésről a Szenátus köteles külön határozatot hozni a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. (2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a Közalkalmazotti Tanácsot az átadás a) időpontjáról, b) okáról, c) a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről. (3) A munkáltató köteles a szakszervezettel és a Közalkalmazotti Tanáccsal konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre. A közös megegyezés 22. (1) A 20. (2) bekezdés a) pontja szerinti közös megegyezéssel az Egyetem és a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal vagy valamely későbbi időpontra, legkésőbb azonban a munkáltatói felmentés esetében irányadó felmentési idő utolsó napjára szüntetheti meg. (2) A megszüntetésre vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a megszüntetésre vonatkozó közös nyilatkozatot, b) a megszüntetés időpontját. Az áthelyezés 37 23. (1) A 20. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott áthelyezéssel történő közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén a közalkalmazottnak, az Egyetemnek, valamint az új munkáltatónak meg kell állapodnia az áthelyezésről. 36 Kjt. 25/A. 37 Kjt. 26. 22
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a közalkalmazott új munkakörét, b) a közalkalmazott új munkahelyét, c) a közalkalmazott új illetményét, d) az áthelyezés időpontját, e) a közalkalmazottat terhelő tartozások és a közalkalmazottat illető járandóságok rendezésére vonatkozó szabályokat, valamint egyéb, a felek által lényegesnek ítélt kérdésekben történő megállapodást. (3) Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatónál töltötte volna el. A lemondás 38 24. (1) A 20. (2) bekezdés c) pontja szerinti lemondással a közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt bármikor megszüntetheti. (2) 39 A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony más okból lemondással nem szüntethető meg. (3) A lemondási idő két hónap, amely időtartam egy részére, vagy annak egészére az Egyetem mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli mentesítésről és annak időtartamáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. A mentesítés idejére távolléti díj jár. Rendkívüli lemondás 40 25. (1) A 20. (2) bekezdés d) pontja szerinti rendkívüli lemondással a közalkalmazott csak akkor szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyát, ha az Egyetem: a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (2) Rendkívüli lemondásra okot adó körülmények különösen: 38 Kjt. 28. 39 Kjt. 27. (1) bekezdés 40 Kjt. 29. 23
a) az Egyetem illetményfizetési kötelezettségét két hónapot meghaladóan nem teljesíti, b) az Egyetem nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, c) az Egyetem foglalkoztatási kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti. Az indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli lemondás indokának valóságát és okszerűségét a közalkalmazottnak kell bizonyítania. 41 (3) A lemondás jogával a közalkalmazott az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzésétől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül élhet, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni. (4) Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató közalkalmazott részére annyi időre járó távolléti díjat köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell megállapítani. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is. A felmentés 42 26. (1) 43 Felmentéssel akkor szüntetheti meg az Egyetem a közalkalmazott jogviszonyt a Kjt. 30/A. (1) bekezdés a) pontjában és a 32. -ában foglalt korlátozással, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség, c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően, d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Mt. 294. (1) bekezdés g) pont), illetve e) e szabályzat 82. (1) bekezdésben meghatározott esetekben. 41 Beépítette a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 42 Kjt. 30. 43 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 24
(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. (3) Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. (4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. A feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni. (5) A 26. (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 26. (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a munkáltató a közalkalmazottat írásban tájékoztatja a munkáltatón belül az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá egészségügyi alkalmatlanság esetén egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)-c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá egészségügyi alkalmatlanság esetén egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá. Felmentési védelem 44 27. (1) A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg az alábbiakban meghatározott időtartam alatt: a) a várandósság, b) a szülési szabadság, c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128., 130. ), d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap 44 Mt. 65. 25
tartama alatt. (2) 45 Felmentése esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: tartama. a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, d) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján, külföldön végzett munka, e) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság, f) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint g) a munkáltató hozzájárulásával iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre tekintettel biztosított munkavégzés alóli felmentés (3) 46 A felmentési védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Ettől eltérően a Kjt. a 30/A. (1) bekezdésében foglalt munkakör-felajánlási lehetőségről szóló tájékoztatás közlésének időpontja irányadó a felmentési védelem fennállása tekintetében. (4) Az (1) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a közalkalmazott csak hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmentés közlését megelőzően tájékoztatta. A felmentés korlátozása 47 28. (1) A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van, 45 Mt. 68. (2) bekezdés, Kjt. 31. 46 Kjt. 31/A. 47 Kjt. 32. 26
b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít. (2) 48 Ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve a 20. (1) bekezdésének c)-d) pontján és a 26. (4) bekezdésén alapul. A munkáltató a munkakör-felajánlásával kapcsolatban a 26. (4) bekezdés szerint köteles eljárnia. (3) A nyugdíjasnak nem minősülő közalkalmazott határozatlan tartamú munkaviszonyát a közalkalmazottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül, valamint az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa a gyermek hároméves koráig, ha a közalkalmazott szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (Mt. 128. ) nem vesz igénybe, közalkalmazotti jogviszonya az alábbi esetekben szüntethető meg: a) a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, azonnali hatályú felmentéssel, c) a közalkalmazott képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból, ha a munkáltatónál az Mt. 45. (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a közalkalmazott által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a közalkalmazott az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. (4) A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazott egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a közalkalmazott számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. A felmentési idő 49 29. (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve a 20. (1) bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap. 48 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 49 Kjt. 33. 27
(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) öt év után egy hónappal, b) tíz év után két hónappal, c) tizenöt év után három hónappal, d) húsz év után négy hónappal, e) huszonöt év után öt hónappal, f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. (3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. 30. 50 Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) 51 a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. Rendkívüli felmentés 52 31. 53 (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy 50 Kjt. 37. (12) bekezdés 51 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 52 Kjt. 25. (2) bekezdés g) pont, Kjt. 33/A. 53 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 28