MTA Lévai András Energetikai Alapítvány www.energiaakademia.lapunk.hu KLÍMA és ENERGIAPOLITIKA Dr. Petz Ernő REÁLIS ZÖLDEK KLUB, 2016. szeptember 23. Előzmények: 1. Mi van, ha mégsem igaz? Polgári Szemle, 2011/4. 2. Tévúton az energetika. KAPU, 2013. 3; Polgári Szemle 2013/1 2. 3. Válaszút előtt az energetika. KAPU, 2013. 6 7. 4. Atomkérdés. KAPU, 2012. 11 12. 5. Google: Petz Ernő Válaszút előtt az energetika I. és II. 6. Google: Petz Ernő Az energetika aktuális kérdései I. és II. 7. Pusztába kiáltott szavak. Püski Kiadó, Budapest, 2000. 8. Az energetika zsákutcája. Polgári Szemle, 2014/1 2. 9. Vakvágányon az energetika. KAPU, 2014. 9. 10. Google/Hatoscsatorna/Tabuk, titkok, tények www.energiaakademia.lapunk.hu (több mint 100 cikk, előadások, újraolvasás )
A klíma és energiapolitika alalaptézisei Globális felmelegedés van (IPCC) A felmelegedés klímakatasztrófákkal fenyeget Korlátozni kell a felmelegedést (+2 ill. +1,5 o C) A felmelegedést a növekvő CO 2 kibocsátás okozza Vissza kell szorítani a fosszilis energiahordozók felhasználását (dekarbonizáció) Növelni kell a megújuló energiaforrások hasznosítását Törvényi megalapozás: pl. EEG (megúj. en. törv.), 2000 Közös klíma és energiapolitika Zászlóshajó Németország (Angela Merkel)
A német Klímavédelmi terv 2050 A kormány terve, hogy a Marrakesben nov. 7 én tartandó klímakonferenciáig a parlament ratifikálja a Párizsi egyezményt A Barbara Hendricks által vezetett környezetvédelmi minisztérium elkészítette a Klímavédelmi terv 2050 c. javaslatot, amely a német vállalások programját tartalmazza (67 old.) A kancellária négy oldalas állásfoglalásban reflektált (júl. 12), amelyben fenntartásait közli Merkel nem fogadja Hendrickst, a program tárgyalására így csak ősszel kerülhet sor
A klímavédelmi tervről Vezérszava: dekarbonizáció (a Párizsi klíma egyezményben nem szerepel) 2050 ig az energiafelhasználásban szén dioxid mentes állapot > 2030 ig 55 % al kevesebb kibocsátás > 2050 ig 80 95 % al kevesebb kibocsátás > a szénből való kiszállás azonnali megkezdése > új épületek fűtése 2030 tól olaj és gáz nélkül (áttérés villamos fűtésre!) > 2050 ig a közlekedésben áttérni szintetikus hajtóanyagra (repülés), ill. villamos hajtásra (gépkocsik) > bizottság felállítása a szénből való kiszállás irányítására
Fenntartások a klímavédelmi tervvel kapcsolatban (Kancellária) A párizsi vállalásokhoz képest nem lehetnek további szigorítások A javaslat túlzottan becsvágyó (P. Altmaier) Hendricks mutassa be, hogy a célok miképpen érhetők el A célkitűzéseket újra felül kell vizsgálni Tisztázandó: milyen gazdasági következmények várhatók? Az ENSZ főtitkár klíma különmegbizottja (Mary Robinson) számon kérőleg máris hevesen reagált Egyfajta kijózanodás eljött az igazság pillanata! Nem Merkeli szellemben 2016. szept. 4: Mecklenburgi választások AfD 21,4 %!
Miért tévút? Miért nem teljesíthetők a célkitűzések? Dekarbonizáció a villamosenergia termelésben: 70 % szélerőmű, 25 % naperőmű és 5% egyéb Milyen erőművi fejlesztések szükségesek? (Jelentősen nő a villamosenergia igény!) Mekkora energiatárolási kapacitások kellenek? Milyen hálózati fejlesztések szükségesek? Működőképes e egy ilyen rendszer, hogyan alakul az ellátásbiztonság? Ki fizeti? (nem a klímavédők)
Fogyasztói igény és termelés 2016. május
Számszerűsített adatok 2016. május.
Megújuló energiatermelés (2015. dec.)
Előrejelzés 2050. dec. re (EEG szerint az áramterm. 80 % a megújulókból) Szélerőművi/naperőművi kapacitás: 330 GW/52 GW
Túlterhelődő vezeték szakaszok
Hálózati szükségbeavatkozások
A szél és naperőművi termelés éves tartamdiagramja
Beépített teljesítőképességi és energiatárolási szükséglet
Fejlesztési igények Beépített szél+naperőművi teljesítőképesség szükséglet (tartalékkapacitással): 500 600 GW Energiatárolási szükséglet (Dr. Björn Peters): 80 000 GWh Elképzelhető megoldások: Tározós vízerőmű A jelenlegi tározós vízerőmű kapacitás: 45 GWh Fajlagos beruházási költségigény: 150 EUR/kWh Kiépítés: > nagy tározós vízerőmű (500 1000 MW) > decentralizált szélerőművi parkokra telepítve (10 100 MW) Ábrák Power to Gas technológia: vízbontás+gáztárolás+gázerőmű > Vízbontó kapacitás a szél+naperőművi kapacitásnak megfelelő (500 GW) > Hidrogéntárolás a jelenlegi gázvezetékrendszerben > Gázrerőművi kapacitás a fogyasztói csúcsigénynek megfelelő (100 GW a hatásfokokkal nem számolva!) GAZDASÁGILAG és TECHNOLÓGIAILAG is IRREÁLIS.
A Goldisthal szivattyús tározós erőmű tározója (1060 MW)
Víztározós szélerőmű park Elvi felépítés
Térbeli elhelyezkedés Gaildorf, Németország
Elkészült széltorony
Kísérleti tározós vízerőműpark Fontosabb adatok Fejlesztő cég: NATURSPEICHER, Németország Széltorony alap: 40 m. magasság, 16.8 m átm. Széltorony magasság: 240 m ig Víztározó: 13 m magasság, 63 m átm. Tározó térfogat: 160 000 m3 Szintkülönbség: 200 m Voith turbina: 16 (24, 32) MW Beruh. Költség: 50 100 millió euró/erőmű
Elektrolízis állomás: szél gáz előállítása (Brandenburg 1 MW)
Hálózati fejlesztések Túlterhelődő távvezetékek felújítása Nagy É D irányú vezetékek építése Milliárdos beruházási igény Határkeresztező vezetékek + fázistolók építése Egyetlen fázistoló beruházási költsége: 100 Mio (400 t) Viták a szomszédos országokkal
Energiewende (2014)
CLEXIT Climate exit