BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.: Xl 4145-4/20II. Előadó: dr. Tőgye ildikó Mell.: Rendelettervezet Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-807 Telefax: (66) 523-808 E-mail: szverszi@bekescsaba.hu NYILVANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: A lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása (2. forduló) Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Véleményező: Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2011. október 21. napján tartandó nyilvános ülésére Tisztelt Közgyűlés! Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 516 db bérlakással rendelkezik, amelyek bérbeadása - az alábbiak szerinti - különböző jogcimeken történik. Békéscsaba Mel!Vei JOl!Ú Város Önkormánvzata bérlakás állománva 2011. évben Lakásállomány Szociális Nem szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások száma összesen helyzet alapján Önkormányzati Bérlőkijelölési Átmeneti Költségelvü Ifjúsági bérbe intézmények jogú, szolgálati elhelyezést bérlakások Garzonházak adható számára lakások biztosító lakóegységei bérlakások biztosított lakások lakások 516 171 128 44 51 59 63 516 171 345 A lakások bérbeadásának feltételeit Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 50/2008. (XI. 24.) önk. rendelete (a továbbiakban: Lakásrendelet) szabályozza. A Lakásrendelet módositására legutóbb 2009. június 25. napján került sor, amely elsősorban a bérleti dijak emelését tartalmazta. A Lakásrendelet megalkotása óta a társadalmi környezetben bekövetkezett - elsősorban gazdasági - változások miatt a jogszabály számos rendelkezése nem jelent hatékony megoldást

-2- a lakhatással kapcsolatban felmerülő problémák kezelésére, ezért szükséges az alábbiakban ismertetett elvek mentén szabályozottúj rendelet Ca továbbiakban: Rendelet) megalkotása. A Rendelet szabályozásának főbb elvei az alábbiakban foglalhatók össze: Az őnkormányzati bérlakásra való jogosultság biztosítása - minden olyan pályázó, kérelmező részére, aki legalább 2 éve életvitelszerűen Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén tartózkodik, vagy itt dolgozik - annak érdekében, hogy a város népességmegtartó képessége erősödjön. Az önkormányzati bérlakásban élők felelősségének és a tulajdonossal való együttműködésének erősítése a lakások állagmegóvása érdekében. Az öngondoskodás elvének erőteljesebb érvényesülése a bérletijogviszonyban. A bérlők és a lakáshasználók fizetési képességének, készségénektámogatása. A lakbérhátralékok csökkentése. A hátralékkal rendelkező, a jelenlegi rendszerben kilátástalan helyzetben lévő személyek, családok kilakoltatásának, esetleges hajléktalanná válásának a megelőzése. Az önkormányzattal való együttműködést nem vállaló bérlők hatékony szankcionálása. A bérleti szerződés felmondása során a fokozatosság és az önkormányzati támogatás biztosítása. Az önkormányzat tulajdonosi és szociális gondoskodó szerepe közőtti egyensúly biztosítása. Az új szabályozási struktúra a lakosság számára is érthető, világos végrehajtható rendelkezéseket tartalmazzon. A helyi jogszabály megalkotása során a stabilitás és a jogbiztonság biztosítása rugalmas hivatkozások alkalmazásával. Az indokolás a Rendelet azon rendelkezéseinek az ismertetését tartalmazza, amelyek a fenti elveknek megfelelő új szabályozási tartalommal kerültek meghatározásra. INDOKOLÁS A Rendelet hatálya A Lakásrendelet személyi hatálya - többek között - a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra terjedt ki. Az elmúlt években gyakran merült fel problémaként, hogy az őnkormányzati bérlakás bérleti jogára pályázó bár életvitelszerűen Békéscsabán él, nem rendelkezik semlakóhellyel, sem tartózkodási hellyel, mert albérletben lakikés a bérbeadó nem járult hozzá ahhoz, hogy hivatalosan lakóhelyet, vagy tartózkodási helyet létesítsen a bérleményben. Annak érdekében, hogy az életvitelszerűen - de nem bejelentett módon Békéscsabán élő vagy itt dolgozó személyeket ne zárjuk ki a pályázati lehetőségből, a Rendelet személyi hatályát célszerű kiterjeszteni erre a személyi körre is. A bérlakások üzemeltetése és bérbeadása A Rendelet ebben az alcímben a bérlakások bérbeadásának eljárási szabályait tartalmazza. A Rendelet meghatározza a lakások bérbeadásában résztvevő szervek körét és feladatait, szabályozza a pályázati eljárás lefolytatásának rendjét és a pályázat nélküli elhelyezés eseteit, valamint rendelkezik arról, hogy ki jogosult önkormányzati bérlakás bérleti jogára pályázatot benyújtani. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakásállomány elsősorban a szociális bérlakások számát tekintve - nem elégíti ki a lakossági igényeket. A lakásgazdálkodás hatékonysága érdekében a Rendelet szigorúbb feltételeket támaszt a bérlakás

- 3 - bérleti jogárapályázóval szemben. Ennek megfelelően kizárja azokat a személyeket a pályázati jogosultság köréből, aki a) az ország területén bárhol beköltözhető ingatlannal rendelkezik, b) a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül az ingatlanát elajándékozta, önkormányzati bérlakás bérleti jogáról lemondott vagy bérleti jogviszonya felróható magatartása miatt megszűnt, c) a pályázatbenyújtásának időpontjában vagyonnal rendelkezik, d) önkormányzati bérlakásban lakik és lakbér- vagy közüzemidíj-hátralékkal rendelkezik, e) a pályázat benyújtását megelőző tíz éven belül az önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján a kötelezettségszegése miatt kiköltöztették. A bérlakás bérbeadása a lakás helyreállításának vállalásával A hatályos szabályozás keretei között városi szinten állandósult a 9-10 millió forint körüli lakbérhátralék. A lakbérbevétel elmaradása az egyébként is nehéz gazdasági helyzetben komoly problémát okoz, mert a bevételek elmaradása a bérlakások felújítására fordítható források csökkenését is maga után vonja. A fenti probléma megoldása érdekében a Rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a bérlő - a vagyonkezeléssel megbízott szervezet (a továbbiakban: üzemeltető) javaslata és a közgyűlés lakásügyekkel foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) döntése alapján meghatározott lakások esetében - végezze el a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba kerüléséhez szükséges felújításokat. Az elvégzendő munkák körét és annak költségeit az üzemeltető határozza meg. A bérlő által elvégzett és az üzemeltető által elismert munkák költsége beszámításra kerűl alakbérbe. A Rendelet ezzel a szabályozással két problémára is megoldást jelenthet. Egyrészt csökkenhetnek a lakásfelújításokra fordított kiadások, és csökkenhet - vagy legalábbis nem nő a lakbérhátralék. A szabályozásnak van még egy olyan eleme, amelynek ugyan nincs költségvetési hozadéka, de mindenképpen fontos. Azzal, hogy lehetőséget biztosítunk a bérlőnek arra, hogy a bérelt lakást maga tegye lakhatóvá, erősítjük az öngondoskodás elvét. A felek jogai és kötelezettségei A Rendeletben egy fejezeten belül kerül sor a bérlő és a bérbeadó jogainak és kötelezettségeinek a szabályozására, amelyben a legfontosabb változások - a Lakásrendelethez képest - az alábbiakban foglalhatók össze: Az üzemeltető és a Polgármesteri Hivatallakásügyekke1 foglalkozó szervezeti egysége (a továbbiakban: Hivatal) évente egyszer eddig is ellenőrizte a bérlakások rendeltetés szerű használatát. A hatékony lakásgazdálkodás és a lakbérhátralék csökkentése érdekében szükségszerű az ellenőrzés hatékonyságát növelni. A Rendelet alapján az üzemeltető és a Hivatal évente legalább két alkalommal végez ellenőrzést, előzetes bejelentést követően. Ezen túl, ha az üzemeltető vagy a Hivatal tudomására jut olyan körülmény, amelynek fennállása a lakás állagát veszélyezteti, vagy azt a bérlők magatartása indokolja, előzetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenőrzést tart, amelynek eredményéről a Bizottságottájékoztatja. Annak érdekében, hogy a lakásbérleti szerződések meghosszabbítására csak olyan esetekben kerűljön sor, amikor a bérlő teljesíti a jogszabályokban és a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeit, a pályázatok előtt szükség szerint és a lakásbérleti szerződések meghosszabbítására irányuló kérelmek elbírálását megelőzően minden esetben a Hivatal átfogó környezettanulmányt készít a kére1mezők jövedelmi, vagyoni viszonyaira, családi és lakáskörülményeire vonatkozóan.

-4- A bérbeadói hozzájárulások A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) a bérlő számos magatartásához követeli meg a bérbeadó hozzájárulását. Az egyes bérbeadói hozzájárulások megadását a Rendelet - a Lakásrendelethez képest szigorúbb feltételekhez köti az alábbiak szerint: A Bizottság a bérlő és a befogadandó kérelmére az önkormányzati bérlakásba történő befogadáshoz akkor járulhat hozzá, ha a befogadás okát megfelelően indokolták, és a befogadás nem eredményez túlzsúfoltságot a lakásban, valamint ha a befogadni kívánt személy beköltözhető lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakás bérleti jogával nem rendelkezik. A Bizottság a bérlő kérelmére tartási szerződéshez akkor járulhat hozzá, ha az eltartó vagy házastársa Békéscsaba közigazgatási területén beköltözhető lakással nem rendelkezik, az eltartó a tartás teljesítésére képes, a bérlő tartásra szorul, és a gondozásáról más személy nem gondoskodik. Az albérleti szerződéshez akkor adható hozzájárulás, ha az albérletbe adással a bérlő nem teremthet zsúfolt lakáshelyzetet. A lakbér és egyéb fizetési kötelezettségek A Rendelet az ifjúsági garzonházak, az átmeneti lakások, és a költségelvű bérlakások bérbeadása esetén a bérbeadás feltételeként óvadék megfizetését írja elő és a bérbeadás jogcímei szerint egy fejezetben rendelkezik a lakbérek mértékéről. 2009 óta a lakbérek mértéke nem változott. A bérlők bérleti díjfizetési terhelhetőségének ismeretében és az üzemeltetővel történt egyeztetés alapján a Rendelet a 2009 ótahatályos szabályozás szerinti bérleti díjakat tartalmazza. A lakásbérleti jogviszony megszűnése és megszűntetése A gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a bérleti szerződés bérbeadói felmondására a leggyakrabban a bérlő bérfizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt kerül sor. A lakbérfizetés elmaradása miatt a bérlők az elmúlt években - jelentős mértékben ugyan nem emelkedő - lakbérhátralékot halmoztak fel. Az üzemeltető tájékoztatása szerint az önkormányzati bérlakások lakbérbevételei és lakbérhátralékai az elmúlt 5 évben az alábbiak szerint alakultak időszak befolyt lakbér lakbérhátralék lakások száma (db) (e Ft) (e Ft) 2006. év 60004 4327 527 2007. év 64636 6659 530 2008. év 76185 8501 530 2009. év 78085 10502 530 2010. év 83510 9893 530 A 2011. augusztus 31. napi adatok alapján 150 önkormányzati bérlakásban tartoznak a bérleti díjjal, a tartozás összege 9.923.748,- Ft. A lakbértartozók többsége (86 bérlő) szociális bérlakásban él, de jelentős számban tartoznak az önkormányzat intézményei által használt lakások bérlői is (37 bérlő). A tartozások jelentősebb része (96 bérlő tartozása) 6 hónapnál rövidebb ideje áll fenn és mértéke bérlőnként 50.000,- Ft alatti. A lakbérhátralék nem csupán az önkormányzat, illetve a bérlakásokat üzemeltető számára jelent problémát, hanem az érintett bérlők számára is, hiszen a bérleti szerződések lakbérhátralék miatti felmondása több család lakhatását veszélyezteti.

-s- A bérleti szerződés megszüntetésének a keretszabályait az Ltv. tartalmazza, így a helyi szabályozásra ezen keretek között van lehetőség. Lakbértartozás esetén az Ltv. lehetővé teszi a szerződés felmondását és amennyiben a bérlő a lakást önként nem hagyja el - a jogszabályban meghatározott végrehajtási eljárás keretében -, a lakás kiürítését. A bérleti szerződés megszűnésétől kezdődően a bérlő jogcím nélküli lakáshasználóvá válik és a bérleti díjjal azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni, amely a jogszabályok alapján két hónap elteltével emelhető. Ez azonban nem jelent megoldást, hiszen aki nem tudta, vagy nem akarta fizetni a bérleti díjat, az valószínűleg a lakáshasználati díjat sem fogja fizetni. A lakbértartozásokból adódó problémák megoldása tekintetében az önkormányzat kettős szerepben van. Egyrészt, mint bérbeadó, ingatlantulajdonos, kötelessége a bérlakásokat a jó és gondos gazda módján hasznosítani, állagát megóvni, másrészt mint a lakosság szociális biztonságáért felelős szervnek biztosítaniakell az arra rászorulók lakhatását. A fentiek alapján a Rendelet olyan - az alábbiakban felsorolt - elvek alapján szabályozza a bérbeadói felmondást, amelyben az önkormányzat mindkét szerepe érvényesül. Fontos szabályozási elv továbbá, hogy a bérlő öngondoskodása és az önkormányzattal való együttműködése jobban érvényesüljön. Az SO 000,- Ft alatti lakbértartozás esetén a szerződés bérbeadó részéről történő felmondása előtt a bérlőnek fel kell ajánlani a tartozás részletekben történő megfizetésének lehetőségét. Az SO 001,- Ft és a 270000,- Ft közötti lakbértartozás esetén a szerződés bérbeadó részéről történő felmondása előtt a bérlőnek alacsonyabb költségű bérlakást, illetve az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételét kell felajánlani. Ha a bérlőnek közüzemidíj-tartozása vagy társasházi közös költség tartozása van, elsősorban alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb alapterületü vagy egyéb okból alacsonyabb lakbérű, alacsonyabb költségű bérlakás, illetve adósságkezelési szolgáltatást kell felajánlani. A szerződés felmondására akkor kerül sor, ha a bérlő a felajánlott lehetőségeket nem fogadja el, vagy a tartozás rendezése érdekében biztosított részletfizetési, illetve az adósságkezelésben előírt kötelezettségének 3 egymást követő hónapban nem tesz eleget. A lakáskiürítési eljárás megkezdése előtt az üzemeltető a felmondott lakásbérleti szerződésekről a felmondás okának és a bérlő adatainak ismertetésével a Hivatal közreműködésével tájékoztatja a Bizottságot. A lakáshasználónak írásbeli kérelmére a felmondott vagy az egyéb ok miatt megszűnt bérleti jogviszony esetén a Bizottság a jogviszony megszűnésétől 6 hónapon belül pályázati eljárás lefolytatása nélkül ismételten bérleti jogot biztosíthat, ha nincs tartozása vagy a tartozásai rendezése érdekében előírt és egyéb bérlői kötelezettségeit folyamatosan teljesíti. Amennyiben a bérlő a szerződés felmondását követően a bérleményt nem adja át, az üzemeltető a szerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani. A fentieken túl a Rendelet egyéb jogszabályhelyei is tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek a lakbérhátralék csökkentését és a bérlői felelősség erőteljesebb érvényesülését célozzák: a) A bérleti szerződés csak határozott időre, egy évre köthető, kivéve a letelepedési engedéllyel rendelkező bérlőt.

- 6- b) Nem pályázhat önkormányzati bérlakás bérleti jogára, akit az önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján a kötelezettségszegése miatt kiköltöztettek vagy bérleti szerződése neki felróható okból szűnt meg. c) A lakbértartozással vagy közüzemidíj-tartozással rendelkező bérlő nem pályázhat másik önkormányzati lakás bérleti jogára, kivéve, ha a tartozás rendezése érdekében az adósság jogosultjával megállapodást kötött. d) A bérlakás bérlő általi felújításának lehetősége a költségek lakbérbe történő beszámításával. e) A szerződés meghosszabbítása és a pályázat benyújtása előtt kömyezettanulmány készítése és a fokozottabb bérbeadói ellenőrzés. t) A bérbeadói hozzájárulással befogadott személy, amennyiben nincs lakbér és közüzemi tartozása, folytathatja a bérletijogot. g) A lakáscserére abban az esetben van lehetőség, ha a cserélő felek nem rendelkeznek lakbértartozással, illetve közüzemidíj-tartozással, vagy azok rendezésére az önkormányzattal, illetve a közüzemi szolgáltatókkal megállapodástkötöttek. h) A szociális bérlakások pályázatának elbírálásában a szempontrendszer alapján előnyben részesül az a pályázó, akinek az előző lakóhelyén nem volt tartozása. Az egyes jogcímeken bérbe adott lakásokra vonatkozó különös szabályok Ebben a fejezetben a Rendelet a bérbeadás részletszabályait tartalmazza a lakások bérbeadásának jogcímei szerint. A Rendelet a legjelentősebb változást az önkormányzati intézmények által használt lakások tekintetében tartalmazza. A Lakásrendeletben az önkormányzat egyes intézményeinek dolgozói a szobabérlők házában nyertek elhelyezést a munkáltató javaslata, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság véleménye és a Bizottság döntése alapján. A bérleti jog elnyerésére ezzel egy viszonylag bonyolult ügymenet eredményeként került sor, amit esetenként nehezített a két bizottság közel egy időben történő ülésezése. A szobabérlők háza a gyakorlatban az elmúlt években már nem szobabérletként, hanem lakásbérletként funkcíonált, tehát egy lakásban egy fő lakott, de csak szobabérletet fizetett. A Rendelet az 'önkormányzati intézmények dolgozói részére fenntartott lakások bérbeadásának ügymenetét egyszerűsíti és felgyorsítja azzal, hogy megszűnteti a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság véleményének kikérését. A Rendelet az intézmények által használt lakásokat szolgálati lakásként szabályozza, így azok a bérlők, akik az egész lakást egyedül használják, nem szobabérletet, hanem lakbért fognak fizetni. A jelenlegi rendszerben az egyes intézmények - az intézmények által használt lakások közül a lakások meghatározott körére jelölhettek bérlőt. Ennek eredményeként vannak olyan lakások, amelyeknek a bérleti jogára "várólista" alakult ki amellett, hogy máshol vannak üresen álló lakások. A Rendelet a bérleti jog elnyerését - a sportszervezetek által használt lakások kivételével pályázati eljáráshoz köti, ezzel hatékonyabbá válik a lakásgazdálkodás és a pályázati eljárás keretében az intézmények dolgozói a számukra megfelelő lakás bérletijogárapályázhatnak. Mellékietek A Rendelet mellékietei tartalmazzák a lakbérövezetek felsorolását, a bérlakások címének felsorolását a lakások bérbeadásának jogcímei szerint, valamint a pályázati szempontrendszert a lakások bérbeadásának jogcímei szerint.

-7- Az egyes szempontrendszerek között új szabályozás a szolgálati lakások tekintetében került meghatározásra. A legjelentősebb változás a szociális rászorultság szempontrendszerét érinti, amelynek lényege az alábbiakban foglalható össze: I) Csökkentek a békéscsabai lakóhelyért, tartózkodási helyért járó pontszámok. 2) A gyermekek száma alapján járó pontrendszerben súlyozásra került, hogy a pályázó hány gyermeket nevel, továbbá az is, hogy a kiskorú gyermek eltartásáról egyedülállóként vagy nem egyedülállóként gondoskodik. 3) Új elemként kerül szabályozásra, hogy a) aki rendszeres pénzellátás mellett dolgozik a keresőtevékenység hosszától függően, b) ha a pályázó a pályázat benyújtását megelőző 3 hónapban lakhelyén a lakásfenntartással kapcsolatos valamennyi fizetési kötelezettségét határidőre teljesítette vagy c) ha a pályázónak, valamint a vele jogszerűen együttköltözők egyik tagjának sincs a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti ellátások vonatkozásában jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe támogatással kapcsolatban fennálló tartozása plusz pontokat kap. Az egyes lakások jogcímenkénti felsorolásában az alábbi változásokra kerül sor. Szolgálati lakásként kerűl bérbeadásra a Honvédelmi Minisztérium bérlőkijelölési jogának megváltásával visszavásárolt 4 belvárosi lakás. A szolgálati lakások közül (Békéscsaba, Lencsési ltp. 35-37. szám alatti) 3 lakás szociális bérlakásként kerűl bérbeadásra azok üresedését követően. A Békéscsaba, Széchenyi u. 5. III. 8. szám alatti, 91 m 2 -es 3 szobás - a Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet által használt - lakás régóta üresen áll a magas bérleti díj miatt, ezért költségelvű bérlakásként kerül hasznosításra. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése szerint a jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatni kell. A hatásvizsgálat és annak bemutatása Rendelettervezet első fordulójának tárgyalása során megtörtént. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 392/2011. (IX. 23.) közgy. határozatában döntött arról, hogy társadalmi egyeztetésre alkalmasnak tartja a jelen előterjesztés mellékletét képező Rendelettervezetet. A Polgármesteri Hivatal előkészítést végző szervezeti egysége a Rendelettervezetet Békéscsaba Megyei Jogú Város honlapján (www.bekescsaba.hu) és a Csabai Mérlegben is közzétette. A lakosság az észrevételeit, javaslatait2011. október ll. napjáig megtehette. A társadalmi egyeztetésre a lakosság részéről egy írásos észrevétel érkezett. A javaslat szerint a szociális bérlakások esetén a jogosultsági feltételként meghatározott minimális jövedelmet célszerű külön szabályozni a komfortos és az összkomfortos lakások esetén. A javaslatot elfogadhatónak tartom, ezért a Rendeletben a komfortos lakások pályázata esetén a szükséges minimális jövedelem mellett, - amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a, - az összkomfortos lakások pályázatánál a minimális jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-ban került szabályozásra (Rendelet 35. (3) bekezdés d)-c) pont).

- 8 - A Rendelet néhány rendelkezése az első fordulóban tárgyaltakhoz képest pontosításra és kiegészítésre került. A jelentősebb változások az alábbiakban foglalhatók össze: A hatékonyabb lakásgazdálkodás érdekében az a nyertes pályázó, aki a Rendeletben meghatározott időn belül nem költözik be az ingatlanba, amellett, hogy elveszíti a bérleti jogát, 2 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot nem nyújthat be (Rendelet 7. (5) bekezdés). Amennyiben a szociális bérlakás bérleti jogára pályázó a Rendeletben meghatározott időpontig nem köti meg, a bérleti szerződést, vagy a lakásba nem költözik be, a lakás bérletének megszerzésére az őt követő legtöbb pontszámot elért pályázó jogosult. Amennyiben a pontszám szerint következő pályázók közül többen azonos összpontszámmal rendelkeznek, az a pályázó nyeri el a lakás bérleti jogát, aki a szempontrendszer 2., 9. és 12. pontja szerint a legtöbb összpontszámmal rendelkezik (Rendelet 7. (7)-(8) bekezdése). Nem pályázhat önkormányzati bérlakás bérleti jogára, aki előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését tölti, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, és meg kell szülltetni a bérleti jogát annak a bérlőnek, akivel szemben előzetes letartóztatásra, elzárásra vagy szabadságvesztés büntetés kiszabására a bérleti jogviszony fennállása alatt kerül sor (Rendelet 8. (4)-(5) bekezdés). A költségelvű bérlakások bérleti jogára vonatkozó pályázati feltételek kiegészülnek azzal, hogy a pályázó jövedelme legalább ötszöröse kell, hogy legyen a fizetendő lakbér összegének (Rendelet 51. CI) bekezdés j) pont). Az előterjesztést a szakbizottságok megtárgyalták, a bizottságok döntései az előterjesztés mellékletét képezik. A döntés végrehajtásában közreműködő hivatali egységek: Szociálpolitikai Osztály, Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport, Pénzügyi és Gazdasági Osztály. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, megalkotni szíveskedjen. hogyamellékelt Rendelettervezet alapján a rendeletet Békéscsaba, 2011. október 12. EllenJegyzes: ' 'p, enzugyl.... 0~(..

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének.../...(...) önkormányzati rendelete a lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról Tervezet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. (I) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (I) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról a következő rendeletet (a továbbiakban: rendelet) alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. (I) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő minden olyan lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amely Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában van. (2) Az (I) bekezdéstől eltérően a rendelet hatálya nem terjed ki azokra az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra, amelyek hasznosítására, üzemeltetésére, használatára vonatkozóan az önkormányzat és a vagyonkezeléssel megbízott szervezet (a továbbiakban: üzemeltető) közötti megállapodás eltérő rendelkezéseket tartalmaz. 2. (I) A rendelet személyi hatálya kiterjed: a) a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) a bevándoroltakra és a letelepedettekre, c) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, d) a hontalanokra, e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és. tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben a pályázat vagy kérelem benyújtásának az időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkeznek. (2) E rendelet hatálya az (I) bekezdésben foglaltakon kívül kiterjed azokra a lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező személyekre, akik: a) Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén tevékenységet végző munkáltatóval munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak, vagy b) legalább két éve életvitelszerűen Békéscsaba Megyei Jogú Városban élnek. (3) A lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. (4) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása esetén a rendelet hatálya kiterjed a jogi személyiséggel rendelkező és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

2 2. A lakások bérbeadásának jogcímei 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a lakásokat: a) szociális helyzet alapján, b) átmeneti lakásként, c) ifjúsági garzonként, d) költségelvű bérlakásként, e) szolgálati lakásként, vagy t) bérlőkijelölésijog alapján adja bérbe. A rendelet alkalmazásában: 3. Értelmező rendelkezések 4. 1. család: szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerinti közösség; 2. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott személyek; 3. egyedülálló: a Szoctv. szerint meghatározott egyedülálló személy; 4. egyedül élő: a Szoctv. szerint meghatározott egyedül élő személy; 5. háztartás: a Szoctv.-ben háztartásként meghatározott személyek közössége; 6. jelentős önkormányzati érdek: a munkahelyteremtéshez, az önkormányzati feladatok ellátásához, avendégoktató, vendégelőadó, vendégművész elhelyezéséhez kapcsolódó önkormányzati érdek; 7. jövedelem: a Szoctv. szerinti jövedelem; 8. központi berendezések: a) a több lakást ellátó központi fűtés és melegvíz szolgáltató berendezések, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is; b) a víz- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakáshoz tartozó főelzáró szerelvényig; c) a csatornarendszer a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakás rácsatlakozási pon~áig; d) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, a lakáshoz tartozó fogyasztásmérő berendezésig, illetőleg a biztosító tábláig, e) a több lakást szolgáló szellőztető-berendezés; t) a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal; g) a személy- és teherfelvonó; h) a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés; i) a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel; j) a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés. 9. szociálisan rászoruló: az a személy és család, akinek vagy a jogszerűen vele együtt költözők tulajdonában, haszonélvezetében a pályázat benyújtásának időpontjában nincs beköltözhető lakás vagy családi ház, forgalomképes építési telek, hétvégi ház vagy üdülő telek, kivéve az 5. (7) bekezdésben meghatározott esetet, továbbá akinek vagy a jogszerűen vele együtt költöző közeli hozzátartozóknak az egy fóre jutó havi nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelőző hónapban nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: a) egyedülálló személyesetén 300 %-át, b) gyermekét egyedül nevelő személyesetén 280 %-át, c) 2-4 fős család esetén 250 %-át,

3 d) 5 vagy több fős család esetén 200 %-át. 10. vagyon: a Szoctv. szerinti vagyon. II. fejezet A bérbeadásra és az üzemeltetésre vonatkozó eljárási szabályok 4. A bérlakások üzemeltetése és bérbeadása 5. (I) A lakások fenntartói és üzemeltetői feladatait az üzemeltető látjael. (2) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a rendelet hatálya alá tartozó lakások bérbeadásával kapcsolatos bérbeadói döntések meghozatalát a lakásügyekkel foglalkozó bizottságára (a továbbiakban: Bizottság) átruházza. (3) A bérlakások igénylésével kapcsolatos pályázati eljárások, kérelmek és a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos előkészitő, adminisztrativ feladatokat a Polgármesteri Hivatal lakásügyekkel foglalkozó szervezeti egysége (a továbbiakban: Hivatal) látja el. (4) Az önkormányzati bérlakások közül a szociális helyzet alapján, az ifjúsági garzonként, a költségelvű bérlakásként és a szolgálati lakásként bérbe adható lakások bérbeadása pályázati eljárás keretében történik. (5) A (4) bekezdésben meghatározott bérlakások bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot a polgármester hirdeti meg úgy, hogya megűresedő lakások bérbeadása lehetőleg folyamatos legyen. (6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Bizottság az értékesiteni, bontani kívánt szociális rászorultság alapján bérbe adott bérlakások bérlőit az év közben megüresedő, szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásokban helyezheti el, pályázati eljárás alkalmazása nélkül. A bérleti szerződés határozott időtartarnra szól a rendelet 37. -ában foglaltak szerint. (7) Azon személyek, családok részére, akiknek saját tulajdonú háza természeti katasztrófa, vagy vis major következtében megsemmisül vagy lakhatatlanná válik, és azt felújítani, újjáépíteni jövedelmi viszonyaik miatt nem áll módjukban, amennyiben a szociális bérlakás pályázat követelményeinek egyébként megfelelnek, a Bizottság legfeljebb 5 éves időtartarnra, pályázati eljárás mellőzésével, szociális bérlakásban bérleti jogot biztosíthat. (8) A Bizottság minden évben pályázatot hirdet a szociálís alapon bérbe adott önkormányzati lakások bérlőí részére lakáscserék biztosítása érdekében. A pályázatban csak azok a bérlők vehetnek részt, akiknek lakbér és közüzemi tartozásuk nincs vagy a tartozás rendezése érdekében az adósság jogosultjával megállapodást kötött. A kérelmekről a Bizottság a benyújtott pályázatok következtében rendelkezésre álló lakások bérbeadásáról a rendelet 8. számú mellékletében meghatározott szempontrendszer alapján dönt. A bérleti szerződés határozott időtartamra szól a rendelet 37. -ban foglaltak szerint. (9) A Bizottság pályázat mellőzésével egyedi elbírálás alapján jelölheti ki azt a lakásbérlőt, akinek átmeneti elhelyezéséhez jelentős önkormányzati érdek fűződik. A kijelölt bérlő a lakásért a költségelven meghatározott lakbérű lakásokra vonatkozó szabályok szerinti lakbért, illetve a külön szolgáltatások díját is köteles megfizetni. cl O) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe. cl) A bérleti jog elnyerésére irányuló pályázati felhívást a Csabai Mérleg városi lapban és Békéscsaba Megyei Jogú Város honlapján közzé kell tenni. A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell: a) a pályázati jogosultság feltételeit, b) a bérbeadás jogcímét, 6.

4 c) a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres bérlakások címét, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőjét, szobaszámát, d) a bérleti jogviszony időtartamát, e) a lakbér összegét és az igényelhető lakbértámogatás lehetőségét, f) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét, módját és határidejét és g) a pályázatok elbírálásánakvalamint az eredmény ismertetésének várható határidejét. (2) A pályázati adatlap tartalmazza: a) a pályázó alapvető személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét, b) a pályázó fennálló lakhatásánakjogcímét a pályázat benyújtásának időpontjában, c) a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző személyek alapvető személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét és d) a pályázó és a pályázóval jogszerűen együttköltözők jövedelemére vonatkozó igazolását, valamint a szociális és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat. (3) Egy pályázó egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot. Minden lakásra külön kell pályázni. (4) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat előkészítőjét vagy a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell, és 5 évig bérleti jog megszerzésére irányuló pályázati eljárásban nem vehet részt. (5) A (4) bekezdésben foglaltakat a pályázati eljárás nélküli bérbeadás esetén is alkalmazni kell. (6) A rendelet hatálya alá tartozó bérlakás csak annak a kérelmezőnek, pályázónak adható bérbe, aki a rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel. (7) A pályázatokat az arra rendszeresített formanyomtatványokon kell benyújtani. 7. (l) A pályázatok elbírálásáról a Bizottság a rendelet mellékletében szereplő szempontrendszer alapján dönt. (2) A pályázat eredményéről a pályázókat a Hivatal a döntéstől számított 8 napon belül értesíti. (3) A pályázat nyertese a döntés közlésétől számított 20 napon belül köteles a Hivatalban megjelenni és a bérleti szerződést megkötní. Amennyiben ezen határidőn belül a pályázó részéről nem kerül sor a bérleti szerződés aláírására, elveszíti a bérleti jogot. (4) A Bizottság által kijelölt bérlők vonatkozásában a bérleti szerződést az önkormányzat nevében a Bizottság elnöke köti meg és írja alá. (5) A pályázó a pályázati eredmény közlésétől számított 30 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba, ennek elmulasztása esetén elveszíti a bérleti jogot és a közléstől számított 2 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot nem nyújthat be. (6) A bérlő nem veszíti el a bérleti és az újabb pályázat benyújtásának a jogát, ha a (3) és (5) bekezdésben meghatározott cselekményelmulasztásától számított 30 napon belül a mulasztás okát, hitelt érdemlően igazolja és az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül a bérlakásba beköltözik illetve a bérleti szerződést megköti. (7) A szociális bérlakás bérleti jogára pályázónak a (3) és (5) bekezdésben foglalt kötelezettségszegése esetén a lakás bérletének megszerzésére az őt követő legtöbb pontszámot elért pályázó jogosult. (8) Amennyiben a pontszám szerint következő pályázók közül többen azonos összpontszámmal rendelkeznek, az a pályázó nyeri el a lakás bérleti jogát, aki a szempontrendszer 2., 9. és 12. pontja szerint a legtöbb összpontszámmal rendelkezik.

5 8. (l) Az önkormányzati bérlakások bérleti jogának elnyerésére az pályázhat, aki: a) és a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtásának időpontjában' Magyarország terűletén sehol nem rendelkezik beköltözhető lakóingatlan tulajdonjogával, haszonélvezetével vagy önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, b) és akinek a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül tulajdonát képező ingatlant nem ajándékozott el, e) és akinek a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül önkormányzati bérlakás bérleti jogáról nem mondott le, vagy bérleti jogviszonya nem a bérlőnek felróható okból szűnt meg, d) és akinek a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtásának időpontjában nem rendelkezik vagyonnal. (2) Az önkormányzati bérlakás bérlője akkor pályázhat másik lakás bérleti jogának elnyerésére, ha nem rendelkezik lakbér vagy közüzemidij-hátralékkal a pályázat benyújtásakor vagy a tartozás rendezése érdekében az adósság jogosultjával megállapodást kötött. (3) A pályázat benyújtásának az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kivül további feltétele, hogya pályázót a pályázat benyújtását megelőző tiz éven belül önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján a kötelezettségszegése miatt nem költöztették ki. (4) Nem pályázhat önkormányzati bérlakás bérleti jogára, aki előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését tölti, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. (5) Meg kell szüntetni a bérleti jogát annak a bérlőnek, akivel szemben elzárásra vagy szabadságvesztés büntetés kiszabására a bérleti jogviszony fennállása alatt kerül sor. s. A bérlakás bérbeadása a lakás helyreállításának vállalásával 9. (1) Az üzemeltető folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot a felújitásra szoruló üres önkormányzati "Iakásokról. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell: a) a lakás pontos eimét, alapterűletét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, komfortfokozatát, fűtési módját, b) a helyreállításhoz szükséges munkák részletes felsorolását, e) a helyreállítás során elvégzendő munkáknak és felhasználásra kerűlő anyagoknak az üzemeltető által meghatározott költségeit és d) a felújítás teljes költségvetését. (2) A Bizottság az üzemeltető tájékoztatása alapján meghatározza azoknak a lakásoknak a körét, amelyek a bérlő általi helyreállítással adhatók bérbepályázati eljárás keretében. (3) A pályázati kiirásnak tartalmaznia kell: a) a lakás pontos eímét, alapterűletét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, valamint komfortfokozatát, fűtési módját, b) a helyreállításhoz szükséges munkák részletes felsorolását, e) a helyreállítás során elvégzendő munkák üzemeltető által meghatározott teljes költségvetését, d) a helyreállítást követő bérbeszámítás lehetőségét és mértékét, e) a bérleti jogviszony időtartamát, 1) a pályázat benyújtásának helyét, módját, határidejét és g) a pályázat elbírálásának várható időpontját. (4) A pályázat benyújtására az jogosult, aki megfelel a 8, -ban meghatározott feltételeknek és hitelt érdemlően igazolja, hogy a lakás helyreállításához szükséges anyagi fedezet rendelkezésére áll. (5) Egy személy egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot. Minden lakásra külön pályázatot kell benyújtani.

6 (6) A pályázatok elbírálásáról a lakás bérbeadásának jogcíme szerinti szempontrendszer alapján a Bizottság dönt. (7) A Bizottság döntése alapján az üzemeltető és a bérlő külön megállapodást köt, amely tartalmazza: a) az elvégzendő munkák körét, konkrét megjelölését, b) a munkálatok befejezésének határidejét, c) az elvégzett munkák ellenőrzésének, átvételének módját az üzemeltető részéről történő a lakás helyreállításának költségeit, a bérbeszámitás alapját, cl) a bérletidíj-fizetési kötelezettség alóli mentesség pontos időtartamát és a díjfizetésí kötelezettség teljesítésének kezdő időpontját. (8) Az e -ban szabályozott pályázat alapján a költségelvű bérlakások, a bérlőkijelölési jogú lakások és az ifjúsági garzonházak közül a Fövenyes úti bérlakások nem adhatók bérbe. III. Fejezet A felek jogai és kötelezettségei 6. A bérlő jogai és kötelezettségei 10. (l) A bérlő a bérleti szerződésben szereplő időpontban jogosult a bérlakást, a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerü használatra alkalmas állapotban átvenni és azt használni. (2) Az üzemeltető a lakásnak a lakásbérlő részére történő átadásakor lakásátadási jegyzőkönyvet készít, amelyben köteles feltűntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeínek írásbeli rögzítésével a lakásátadásí jegyzőkönyv aláírásával ismeri el. (3) A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni a Hivatalban. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő bejelentett - elsősorban egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt erre hivatkozással a szerződést a bérbeadó részéről felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót annak felhívására írásban tájékoztatja. (4) A bérlő köteles a lakbért és a külön szolgáltatások díját a szerződésben meghatározott összegben és időpontban az üzemeltetőnek, a közüzemi szolgáltatások díját a szolgáltatónak, a társasházban lévő lakások esetén a társasházi közös költséget a társasháznak az általuk megjelöltek szerint megfizetni. A bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amig azt rendeltetésszerü használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átnem adja. (5) A bérlő és a bérlőtársak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérelmezhetik a bérleti szerződés meghosszabbítását. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi vagyoni helyzet igazolására szolgáló dokumentumokat, és igazolni kell, hogy nincs lakbér és közüzemidíjtartozásuk. (6) Ha a bérlő lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerződés megkötésétől, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított a) 30 napon belül köteles ennek tényét bejelentení a bérbeadó felé és b) 90 napon belül köteles kiköltözni az önkormányzati bérlakásból.

7 7. A bérbeadó jogai és kötelezettségei ll. cl) A bérbeadó köteles gondoskodni a bérleti dij ellenében a) az épületkarbantartásáról, b) az épületközponti berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról és c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszülltetéséről. (2) A bérleménnyel, illetve a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő nem a bérbeadót terhelő mioden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesitésére a lakásbérleti szerződés, valamint a bérlő és az üzemeltető közötti külön megállapodás az irányadó. (3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni: a) a lakás helyreállításának költségeit, b) a költségek megtéritésének módját, valamint c) a munkálatok elvégzésének határidejét. (4) A bérbeadótól a bérlő által átvállait kötelezettség teljesítése esetén az üzemeltető és a bérlő közötti megállapodás a (3) bekezdésbenfoglaltakat tartalmazza. (5) A (4) bekezdés szerint elvégezett munkák számlákkal igazolt ellenértékét legfeljebb a megállapodásban szereplő költség erejéig az üzemeltetőnek a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül egy összegben kell a bérlő részére megfizetni vagy a bérlő választása alapján a lakbérbe beszámítani. (6) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő csak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakitásához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt. (7) Az üzemeltető a munkálatok elvégzésének határidejét a bérlő kérésére indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja. (8) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott, vagy a bérbeadó által a (7) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a béríjeadó a szerződést azltv. alapjánfelmondhatja. (9) Ha a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. cl O) A szünetelésre vonatkozó megállapodás talialmazza a munkálatok megkezdésének és befejezésének pontos időpontját, és a bérlő ingóságaínak elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket.. 12. cl) Az üzemeltető és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti a Bizottság előzetes véleménye és a közgyűlés gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottságának hozzájárulása után. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák a) konkrét megjelölését, b) befejezésének hatáiidejét, c) költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamiot azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni. (3) Az üzemeltető a bérlő kérésére csak a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges mértékű költségek megfizetését vállalhatja. (4) Az üzemeltető a (3) bekezdésben foglaltak alapján a számlákkal igazolt költségeket, legfeljebb a megállapodásban szereplő összeg erejéig a munkák befejezését követő 30 napon belül egy összegben köteles a bérlőnek megfizetni, vagy a bérlő választása szerint alakbérbe beszámítani.

8 (5) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli. 13. (1) Az üzemeltető és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűllésekor a lakást és berendezéseit az üzemeltető teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. (2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtériti. (3) Ha a bérlő a rendelet alapján szociálisan rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több, de legfeljebb 12 havi részletben is megtérítheti. A részletfizetést a bizottság kérelem alapján engedélyezheti. Ennek konkrét feltételeit az üzemeltető és a bérlő közötti megállapodásban kell meghatározni. 14. (1) Az üzemeltető a lakás visszaadásakor lakásátvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszülltetésének a módjáról és határidejéről. (2) Amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszülltetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, illetőleg az üzemeltető a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, az üzemeltető a kötelezettség behajtása érdekében köteles jogi eljárást lefolytatni. (3) Amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére. 15. (1) Az üzemeltetőés a Hivatal a lakások rendeltetésszerűhasználatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, előzetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti időben évente legalább két alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles ellenőrizni. A bérlő az ellenőrzés lehetőségét köteles biztosítani. (2) Az ellenőrzés során feltár! hiányosságok megszülltetésére az üzemeltető vagy a Hivatal a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő ki!űzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni. (3) Az üzemeltető és a Hivatal tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyezteti, vagy a bérlők magatartása indokolja, előzetes bejelentés nélkül soron kivüli ellenőrzésttart. (4) Amennyiben az üzemeltető vagy a Hivatal munkatársa az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lajga, köteles erről a körülményről a Bizottságot tájékoztatni. A bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról az üzemeltetőés a Hivatal jelzése alapján a Bizottság dönt. (5) Az üzemeltető szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, minden év december hó 3I. napjáig köteles a Bizottságot írásban tájékoztatni a bérlakások kihasználtságáról, azok műszaki állapotáról, az ellenőrzés tapasztalatairól. (6) A Hivatal a pályázatok elbírálása előtt szükség szerint a lakásbérleti szerződések meghosszabbítására irányuló kérelmek elbírálását megelőzően minden esetben átfogó környezettanulmányt készít a kérelmezők jövedelmi, vagyoni viszonyaira, családi és lakáskörűlményeire, valamint a rendeltetésszerű lakáshasználatra vonatkozóan.

9 IV. Fejezet Bérbeadói hozzájárulások 8. Hozzájárulás a bérlőtársi jogviszonyhoz 16. (1) A bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül a bérbeadó a bérlőtársi szerződést köteles megkötni. (2) A bérlő és a vele együtt lakó szülője közös kérelmére a bérbeadó a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi körülményei indokolttá teszik. (3) A (2) bekezdésben megjelölt személyek esetében nem köthető bérlőtársi szerződés, ha a bérlővel együtt lakó szülőnek máshol beköltözhető lakása van. (4) A bérlő és az együtt költöző vagy legalább egy éve együtt lakó élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha az élettárs megfelel a rendeletben foglalt szociális, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek. (5) Más személlyel bérlőtársi jogviszony nem létesithető. 9. Megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásának feltételei 17. (1) A megüresedett társbérleti lakrész önálló bérletként nem adható bérbe. (2) A lakásban visszamaradó társbérlő részére a megüresedett társbérleti lakrész csak akkor adható bérbe, ha a társbérlő vállalja a megnövekedett lakásterület után számított lakbér megfizetését. (3) Amennyiben a társbérlő a (2) bekezdésben foglaltakat nem vállalja, akkor a részére cserelakást kell biztosítani, és a felszabadult ingatlant önálló lakásként kell bérbe adni. 10. A befogadás szabályai 18. (I) A bérlő a lakásba más személyt az Ltv. rendelkezéseiben foglaltakon kívül a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. (2) A befogadáshoz való hozzájárulást a beköltözés előtt a bérlő és a befogadandó együttes írásbeli kérelemmel kezdeményezheti a Bizottságtól. (3) A kérelemben meg kell jelölni a befogadás okát, a befogadandó és a befogadó esetleges rokoni kapcsolatát, a befogadandó eddigi lakásának címét, az ott lakás jogcímét, a lakás komfortfokozatát, méretét, szobaszámát és az ott lakók számát. (4) A Bizottság a hozzájárulást megtagadhatja, ha a befogadó a befogadást indokoini nem tudja, a befogadás indoka nem valós, vagy a lakás nagysága miatt a zavartalan együttélés nem biztosított. (5) Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kívánt személy beköltözhető lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezik. (6) Vissza kell vonni a hozzájárulást, ha olyan feltétel következik be, amely fennállása esetén a hozzájárulást meg kellett volnatagadni. 19. 11. A bérleti jog folytatása és az elhelyezési kötelezettség szabályai

10 (l) A bérlő bérleti szerződésének megszűnését követően a Bizottság hozzájárulásával befogadott lakásban visszamaradó személy a lakást a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül köteles elhagyni, másik önkormányzati lakásra nem tarthat igényt. (2) Az (I) bekezdéstől eltérően a szociális bérlakásban visszamaradt személy kérelmére a lakásbérleti jogviszonyt folytathatja, amennyiben a rendelet szerint jogosult a szociális bérlakásra és a lakást közüzemi vagy lakbérhátralék nem terheli. (3) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására az Ltv. rendelkezéseiben és a (2) bekezdésben meghatározott befogadott személyeken túl más személy nem jogosult. A bérlő halála esetén a befogadottnak a halál bekövetkezésének időpontját követő 90 napon belül a lakást el kell hagynia és elhelyezési igényt nem támaszthat. 12. Hozzájárulás a tartási szerződéshez 20. (I) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében a bérbeadó írásbeli hozzájárulása alapján tartási szerződést köthet a lakásbérleti jog folytatása ellenében. A hozzájárulás megadásáról a Bizottság dönt. A megkötött tartási szerződés egy példányát az aláírástól számított 30 napon belül a Hivatalhoz be kell nyújtaní. (2) A Bízottság a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha: a) az eltartó vagy házastársa Békéscsaba Megyeí Jogú Város közígazgatási területén másik beköltözhetőlakással rendelkezik, b) az eltartó az egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes, c) a bérlő az életkora, ílletőleg az egészségügyi körülménye alapján tartásra nem szorul, d) a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetve érvényes tartási, gondozási szerződés alapján más személy gondoskodik, e) a bérlővel a lakásbanjogszerűen együtt lakó más személy a bérlőt eltartja. 13. Hozzájárulás a lakáscsere szerződéshez 21. (I) A bérbeadó a lakáscsere-szerződéshez akkor adhatja hozzájárulását, ha a lakás bérlője a bérleti jogát másik lakóingatlan tulajdonjogára vagy bérleti jogára cseréli. Egy lakás több lakásra is cserélhető. (2) Önkormányzati lakás esetén bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történő hozzájárulást, ha a cserepartner az Ltv.-ben meghatározott kötelezettségeit a bérbeadó felé a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében. (3) A lakáscseréhez az Ltv.-ben felsorol eseteken kívül nem adható hozzájárulás, ha a) az elcserélni kívánt önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti szerződés határozott időre szól és az új bérlő határozatlan idejű szerződést kíván kötni, b) a bérlőkijelölési jog gyakorlására jogosult a cseréhez nem járul hozzá, vagy c) az önkormányzati bérlakások cseréje esetén a lakást cserélő felek közül bármelyiknek lakbér vagy közüzemidíj-tartozása áll fenn, kivéve, ha a tartozó a hátralék' megszülltetésére megállapodást köt. 14. Hozzájárulás albérleti szerződéshez 22. (l) A bérbeadó a teljes lakás továbbí albérletbe adásához nem járulhat hozzá. A lakás egy részének albérletbe adásához az albérleti szerződés írásba foglalása szükséges.

II (2) Az albérletbe adással a bérlő nem teremthet zsúfolt lakáshelyzetet. Zsúfolt lakáshelyzetnek minősül, ha a lakásban az l főre jutó alapterület nem éri el a 10m 2 -t. (3) Ha a bérlő bérleti jogviszonya bármilyen okból megszűnik, az albérlő elhelyezésére a bérbeadó nem vállal kötelezettséget. (4) A lakás fizetővendéglátás céljára albérletbe nem adható. V. Fejezet A lakbér és egyéb fizetési kötelezettségek 15. Az óvadék fizetése 23. A bérleti szerződés megkötésekor, a bérbeadó a bérbeadás feltételeként a rendeletben meghatározott összeg megfizetését köti ki óvadékként. Az óvadék pontos összegét és funkcióját a bérleti szerződésben rögzíteni kell. Nem köthető ki óvadék fizetése a szociális alapon bérbe adott, valamint a szolgálati lakások és a bérlőkijelölési jog gyakorlása alapján bérelt lakások esetén. 16. A lakbér mértéke 24. (l) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő lakbért köteles fizetni. (2) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza: a) lakás használata, b) a lakás és az épület üzemeltetése: ba) épület karbantmiása; bb) közös helyiségek, közlekedők világítása, fütése, takarítása, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetése; bc) a bérleti szerződések keletkezésével, szüneteltetésével, megszűllésével összefüggő bérbeadói feladatok ellátása; bd) az ingatlanok, a lakások nyilvántartása, a szervezésí és adminisztratív feladatok ellátása; be) a lakbérek közlése és beszedése; bt) a személy- és teherfelvonó használata és bg) az üzemeltetői szervezet működtetése, a személyi és anyagi feltételek biztosítása. c) A lakás és az épület fenntartása: ca) a szavatossági felelősség a lakás rendeltetésszerűhasználatra alkalmas állapotáért; cb) az üzemelés során keletkező hibák kijavítása, az életveszély elhárítása; cc) az épület állagát veszélyeztetőhiányosságok megszűlltetése; d) az a)-c) pontban felsorolt feladatok lebonyolítása során felmerült költségek. (3) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területet, továbbá a közös helyiségeket és területet térítés nélkül jogosult használni. (4) A bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásért az üzemeltetőtkülön díjazás illeti meg. Minden, nem a bérbeadót terhelő üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésére alakásbérleti szerződés, valamint a bérbeadó és az üzemeltető közötti külön - ll. (3) bekezdése szerinti megállapodás az irányadó. (5) Külön szolgáltatásnak minősül a központi fűtés és a melegvíz szolgáltatás.

12 25. (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott, valamint a szolgálati lakások és az átmeneti lakások lakbérének bruttó differenciált mértéke komfortfokozat és lakbérövezet szerint a következő 2 (Ft/m /hó): Komfortfokozat Lakbérövezet - bruttó lakbér Ft/m" /hó Kiemelt I. övezet II. övezet III. övezet Összkomfortos és komfortos 490 307 264 223 Félkomfortos 380 219 193 165 Komfort nélküli 288 165 143 121 Szükséglakás 143 97 51 25 (2) A lakbérövezeteket a rendelet l. mellékiete állapítja meg. (3) Amennyiben a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások bérlői minimum 4 évre szóló és háztartásonként legalább 10.000,- Ftlhó értékű előtakarékossági szerződést kötnek, a szerződés megkötését követő 3. hónaptól a) haviio.ooo,-ft után 3000,- Ftlhó bérleti díj kedvezményben b) havi 20.000,-Ft után 5000,- Ftlhó bérleti díj kedvezményben részesülnek. 26. (1) A jogszabály alapján gyakorolt bérlőkijelölési jog alapján bérbe adott lakások és a Békés Megyei Önkormányzat bérlőkijelölési joga alapján bérbe adott lakások lakbére megegyezik a 25. (1) bekezdésében meghatározott összeggel. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a bérlőkijelölési jog gyakorlására a Közgyűlés döntése alapján kerül sor, a lakbér összege megegyezik a közgyűlési döntésben meghatározott jogcímű bérlakások lakbérével. 27. Az ifjúsági garzonházakban lévő lakóegységre vonatkozó bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő üzemeltetési és kezelési kötelezettség teljesítéséből adódó költségek biztosítására bruttó 5 342 Ftlhó lakbért köteles fizetni. 28. (1) A költségelvű bérlakások lakbérének mértéke bruttó 467 Ft/m 2 /hó. A lakbért a lakás teljes alaptelületének figyelembevételével kell megállapítani. (2) A lakbér a lakás üzemeltetésének, fenntartásának, felújításának az alábbiakban felsorolt ellenértékét tartalmazza: a) a lakás és az épület üzemeltetése: aa) a bérleti jogviszony keletkezésével, szüneteltetésével és megszűllésével kapcsolatos bérbeadói feladatok ellátása, kivéve a lakások bérlőinek kijelölése; ab) a lakbérek beszedése, nyilvántartása, a késedelmesen fizető bérlők bérletidíjhátralékának behajtása; ac) a bérlemények rendeltetésszerű használatához szükséges berendezések állandó üzemképes állapotban tartása; ad) a bérlemények rendeltetés szerű és gondos használatának ellenőrzése; ae) az ingatlan közös használatú területeinek tisztántartása, szükség szerinti megvilágítása, és az ehhez kapcsolódó közműellátás biztosítása;