JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 38/2008.(XII. 17.) rendelete. a lakások bérletéről és elidegenítéséről

Átírás

1 JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 38/2008.(XII. 17.) rendelete a lakások bérletéről és elidegenítéséről Juta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi CXXXII. törvénnyel módosított évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 93. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Juta Községi Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra. A döntéshozatal fórumrendszere A rendelet vonatkozásában a bérbeadói feladatokat a képviselő-testület látja el. 2. Értelmező rendelkezés 3. A rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk-ban és az Ltv-ben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók. A lakásbérbeadás jogcímei 4. Az önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímen lehet bérbe adni: - Részben szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén: a) költségelv alapján meghatározott bérrel (továbbiakban: költségelv) - Nem szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás esetén: b) egyes munkakörökhöz, tevékenységhez kapcsolódó lakásként.

2 A részben szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás 5. Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra lakásnyilvántartásba vételi kérelmét az a nagykorú személy jogosult benyújtani, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum). a) családban élők esetében 150 %-át, b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 175 %-át, c) gyermektelen fiatal házaspár, egyedül élő személy esetében a 200 %-át nem haladja meg, és vagyoni körülményei folytán lakhatását más módon nem tudja megoldani. Pályázati eljárás 6. (1) E rendelet 4. a) pontjában nevesített részben szociális jellegű önkormányzati bérlakást csak nyílt pályázat útján lehet bérbe adni. (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: - bérlakás-hasznosítás jogcímét - a bérlakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helységeinek felsorolását, komfortfokozatát - a lakbér havi összegét - a bérleti jogviszony időtartamát - a bérbeadás egyéb feltételeit - a pályázat benyújtásának módját, pontos helyét és határidejét - a pályázat elbírálásának várható idejét. (3) A pályázatot az erre rendszeresített nyomtatványon (1. számú melléklet) lehet benyújtani, költségelvű lakások esetében zárt borítékban. (4) A lakásnyilvántartásban, pályázatban szereplő adat személyes adatnak minősül, nyilvánosságra hozatalához az érintett hozzájárulása szükséges. Költségelvű lakások bérbeadásának feltételei 7.

3 (1) Költségelven megállapított bérlakásra jogosult az, aki jövedelmi helyzete alapján szociális bérlakásra nem jogosult, és akinek illetve a vele együtt költözőnek Juta községben tulajdonában, haszonélvezetébe nincs beköltözhető, lakhatásra alkalmas lakása. (2) A költségelvű lakás bérleti jogát az igénylő pályázat útján nyerheti el. Pályázat az erre rendszeresített nyomtatványon 1. számú mellékleten nyújtható be. (3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a lakbér megállapítása költségelven történt. (4) A lakbér mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Egyes munkakörökhöz vagy tevékenységhez kapcsolódó lakás bérbeadása (1) Egyes munkakörökhöz vagy tevékenységhez kapcsolódó bérlakásnak minősül: 8. a) a Juta, Dózsa utca 27/a. szám alatt lévő egészségügyi intézmény területén található bérlakás. (2) Az egyes munkakörökhöz vagy tevékenységhez kapcsolódó lakás bérlőjének az alábbiakban felsorolt feltételek fennállásáig csak az a személy jelölhető ki, aki az (1) bekezdés - a) pontjában meghatározott esetben munkaköre vagy feladatellátása révén az adott intézmény vagy ennek hiányában az ágazat tevékenységéhez kapcsolódik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bérlakás esetében a bérlőkijelölési jogot a Képviselőtestület gyakorolja. (4) Az egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kötődő lakás esetében a bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető, de a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek fennállásáig, továbbá a szerződésben meghatározott feltétel bekövetkezéséig a bérleti szerződés ismételhető, hosszabbítható. (5) A lakbér mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (6) A szolgálati lakás kijelölt bérlője munkaviszonya, tevékenysége megszűnését követő 30 napon belül köteles a munkaköréhez kapcsolódó lakást beköltözhetően, kiürített, tiszta rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Karbantartási, felújítási pótlási és csere kötelezettség, a felek jogai kötelezettségei (1) A bérbeadó köteles gondoskodni: a) az épület karbantartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról. 9.

4 (2) A bérlő köteles gondoskodni a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, b) a lakás burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, kivéve, ha arra a falban vagy födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor, c) az elektromos vezetéknek és az érintésvédelmi rendszerének a lakásban lévő fogyasztásmérőtől, illetőleg a biztosító táblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, kapcsolók és csatlakozó aljak cseréjéről, d) az épületben, az épület központi berendezéseiben, továbbá a lakásban a saját vagy a vele együtt lakó, illetőleg a bérlő beleegyezésével ott tartózkodó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről, e) a lakás, a lakáshoz tartozó helyiségek (tárolók) tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról, f) a lakásberendezések felújításáról és cseréjéről. (3) A bérlő lakbért a tárgyhónapban egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. A lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése 10. (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői szerződésben foglalt kötelezettségének teljesítését a bérlő szükségtelen háborítása nélkül évente legalább egyszer, munkanapokon ellenőrzi. (2) A bérlő a lakásba történő bejutatást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén is. A lakás átalakítása, korszerűsítése 11. (1) A bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségeit vállalja. A bérlő ezen számlákkal igazolt költségeinek bérbe számítását akkor kérheti, ha az átalakítással a lakás komfortfokozata változott, vagy az alapterülete, vagy a szobák száma növekedett. A bérbeadó írásbeli hozzájárulása esetén a bérlő köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, és ő felel a hatósági engedélyekben meghatározottak szabályszerű végrehajtásáért. (2) A lakás átalakítása, korszerűsítése előtt meg kell állapodni a költségek viselésében.

5 A lakás visszaadása 12. (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlőnek a lakást beköltözhető állapotban, továbbá berendezéseit tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell visszaadnia. (2) A beköltözhető állapot legalább a falak az átadáskori felületképzésnek megfelelő (meszelt, festett, tapétázott), a nyílászárók folyamatosan mázolt, a padozat tiszta, a berendezések üzemképes állapotát jelenti. A gázkészülékek üzemképes állapotát a szakszerviz által kiállított, az üzemképességet igazoló jegyzőkönyv tanúsítja. (3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a bérbeadó végzi el. A befogadás szabályai 13. (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja élettársát és testvérét, ha Magyarországon beköltözhető lakással nem rendelkezik. (2) A hozzájárulás azzal a feltétellel adható, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy sem bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésre nem tarthat igényt. A lakáshasználati díj 14. Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől lakáshasználati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni, melynek összege azonos a lakásra megállapított lakbér összegével. A lakásbérlet megszűnésének közös szabályai 15. (1) Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő a lakást 30 napon belül kiürítve, beköltözhető állapotban köteles a bérbeadónak átadni. A lakás leadáskor leltárt kell felvenni, melyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotát, esetleges hiányokat, azok pótlási határidejét. (2) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, illetve az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó azt nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül bíráságtól kérheti a bérlő kötelezettségének megállapítását.

6 (3) A volt bérlő mindaddig, amíg a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át nem adja a bérbeadónak, köteles a 14. -ban meghatározott lakáshasználati díjat, valamint a lakással kapcsolatos költségeket megfizetni. A lakbér mértéke 16. (1) A lakbér mértékét a lakás alapterülete, a községen belüli fekvése alapján kell megállapítani. (2) A lakbér mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza. (3) A lakbér mértékét évente felül kell vizsgálni úgy, hogy értékállósága biztosított legyen. Az új lakbért minden év január 1. napjától kell alkalmazni. A lakások és a helyiségek elidegenítése 17. (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről a képviselőtestület dönt. (2) Az ingatlanok megterheléséhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. Lakbértámogatás 18. (1) Lakbértámogatás állapítható meg annak a jutai lakóhellyel rendelkező személynek, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: a) Juta Községi Önkormányzat tulajdonában lévő lakást bérel, és azt ténylegesen használja, b) családjában az együttlakó családtagokat számítva az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum ba) egyszemélyes háztartás esetén a 150 %-át bb) két- vagy többszemélyes háztartás esetén a 130 %-át c) vagyona az Sztv. 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéket nem haladja meg. (2) Nem állapítható meg lakbértámogatás annak a bérlőnek, akinek lakbér hátraléka van és jogcím nélküli lakáshasználó. (3) Meg kell szüntetni a támogatást az arra okot adó körülmény bekövetkezése időpontjától, ha a bérlő a) bérleti jogviszonya megszűnik, b) lakbér és közüzemi díjfizetési kötelezettségének 2 hónapig folyamatosan nem tesz eleget.

7 (4) A lakbértámogatás mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza. (5) A lakbértámogatás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalnál kell benyújtani az arra rendszeresített nyomtatványon. (6) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint a vele közös együttlakó személyek jövedelem igazolását. (7) A támogatott személyekről a hivatal nyilvántartást vezet. (8) A lakbértámogatás megállapításának, módosításának, megszüntetésének, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésével kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. Egyéb rendelkezések 19. A lakbér megállapításával kapcsolatos viták eldöntésére, és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az évi LXXVIII. törvény, és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. Záró rendelkezések 20. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 25/2007.(XII. 17.) képviselőtestületi rendelet. Hivatal Nándorné polgármester Vassné Enyedi Mária jegyző E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Kihirdetés napja: december 17. Vassné Enyedi Mária jegyző

8 1. számú melléklet a 38/2008.(XII. 17.) rendelethez LAKBÉR MÉRTÉKE A lakbér mértéke: összkomfortos lakás esetén 400 Ft/m 2 komfortos lakás esetén 350 Ft/m 2 félkomfortos lakás esetén 300 Ft/m 2 komfort nélküli lakás esetén 230 Ft/m 2 szükséglakás esetén 170 Ft/m 2