Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013.(II.18.) önkormányzati rendelete. a lakások bérletéről.

Átírás

1 Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013.(II.18.) önkormányzati rendelete a lakások bérletéről. (Egységes szerkezetben) Zalalövő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete (a továbbiakban: képviselőtestület) a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993.évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 2. mellékletében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja. I. Általános rendelkezések 1. A lakások tekintetében a bérlő kijelölési jogot a képviselőtestület és az egyéb bérbeadót megillető jogokat és kötelezettségeket, e rendeletben szabályozott módon a polgármester gyakorolja. 2. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv., valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései az irányadók. 3. A Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról. II. A lakásbérlet szabályai (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakás csak lakás céljára adható bérbe. 4. (2) Önkormányzati bérlakásra az a személy, vagy család jogosult, aki nem rendelkezik bérlakással, Zalalövő területén beköltözhető lakással, nyaralóval, üdülő tulajdonnal, vagy lakás céljára alkalmas egyéb ingatlannal.

2 2 (3) Önkormányzati bérlakást határozott időre, illetve valamely feltétel bekövetkezéséig lehet bérbe adni. (4) A bérlő a bérlakásba az Ltv-ben meghatározott személyeket fogadhatja be, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. (5) A polgármester írásbeli hozzájárulásával a bérlő a bérlakásba élettársát befogadhatja, ha az önkormányzat területén saját lakással (tulajdon vagy bérlet) nem rendelkezik. (6) Önkormányzati lakás cseréjére e rendelet előírásainak figyelembe vételével akkor van lehetőség, ha bérlő körülményei megváltoztak. III. A lakásbérbeadás jogcímei 5. Önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímen lehet bérbe adni: a) szociális helyzet alapján b) egyes munkakörökhöz, tevékenységekhez kapcsolódó lakásként Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján való bérbeadása 6. (1) Annak az állampolgárnak, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, a bérlakás iránti kérelmét a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatalhoz (a továbbiakban Hivatal) kell benyújtani. (2) A benyújtott lakáskérelem és a Hivatal környezettanulmánya alapján a képviselőtestület dönt a jogosultságról. (3) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás, a 4. (2) bekezdésben meghatározott feltételek megléte mellett akkor adható bérbe, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el, a) egyszemélyes háztartás esetén, a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 350 %-át, b) többszemélyes háztartás esetén, a nyugdíjminimum 300 %-át. Egyes munkakörökhöz, tevékenységekhez kapcsolódó lakás bérbeadása 7. (1) A polgármester javaslatára jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül bérlakásra jogosult az a szakember, aki Zalalövőn nem rendelkezik önálló lakással és az Önkormányzattal, vagy annak valamely szervével, intézményével, közszolgálati- vagy közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban áll (a továbbiakban: szolgálati jellegű lakás).

3 3 (2) Szolgálati jellegű lakásként, határozott időre, a szolgálati jogviszony fennállásáig, vagy feltétel bekövetkeztéig adható bérbe önkormányzati bérlakás. (3) A szolgálati jellegű lakásra az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: a) a lakásba a bérlő a ténylegesen vele együtt költöző és az ott született hozzátartozókon kívül mást nem fogadhat be, b) bérlőtársi jogviszony lakásra nem jöhet létre, c) a bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozók sem jogosultak, d) a lakás albérletbe nem adható és más célú hasznosítása kizárt. IV. A felek jogai és kötelezettségei 8. A bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit illetően a bérleti jogviszony idejére megkötött bérleti szerződés, valamint az Ltv., rendelkezései az irányadók. A lakás átadása 9. (1) A lakás átadásakor leltárt és jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a lakás, illetve a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő észrevételeit. A bérlő a lakás átvételét a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el. (2) A közös használatra szolgáló helyiségek és terület, valamint az épület központi berendezéseinek használatára mindegyik bérlő jogosult. Karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség 10. (1) A bérbeadó az Ltv-ben maghatározottakon kívül, köteles gondoskodni: a) a homlokzati nyílászárók külső felületének és a közös használatra szolgáló helyiségek nyílászáróinak teljes mázolásáról, b) a lakásban lévő fogyasztásmérőtől kezdődő elektromos vezetékek felújításáról és hatósági előírások szerinti kialakításáról, c) az épülethez tartozó kerítések, egyéb melléképületek, aknák fenntartásáról. (2) A bérlő köteles gondoskodni: a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, különösen: hideg- és melegburkolat javításáról, szükség szerinti védőkezeléséről,

4 4 falak szükség szerinti festéséről, meszeléséről, a tapéta szükség szerinti cseréjéről, az ajtók, ablakok és lakásberendezések bérbeadóra nem tartozó szükség szerinti javításáról és mázolásáról, zárak, vasalások cseréjéről. b) A lakás burkolatainak felújításáról, pótlásáról illetve cseréjéről kivéve, ha az a bérbeadói kötelezettségű munkákkal összefüggésben merül fel c) Az elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszerének a lakásban lévő (mérőtől befelé) szakaszaiban keletkezett hibák kijavításáról, kapcsolók, csatlakozó aljzatok cseréjéről. d) Az épületben a lakás bérlője vagy vele együtt lakójának magatartása folytán keletkezett hibák, károk kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításról. e) A lakás, udvar, kert tisztántartásáról, továbbá az épület-telek előtti járdaszakasz téli síkosságmentesítéséről és letakarításáról. f) A lakásberendezési tárgyak felújításáról és cseréjéről (tűzhely, bojler, függöny, kályha, egyéb fűtőtest, kazán, mosdókagyló, fürdőkád, tükör, csapok, csaptelepek, szifonok, lámpák, beépített konyhabútor, kamraszekrény, kamrapolc, belső víz-, villany-, szennyvíz alapvezetékek és tartozékaik, stb.) (3) Ha a bérbeadó, illetőleg a bérlő a kötelezettségét határidőben írásbeli felszólításra sem teljesíti a másik fél a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti. A költséget a munka befejezésekor kiállított szabályosan elkészített számlával kell igazolni. Elszámolni csak a ténylegesen felmerült és műszakilag indokolt költségeket lehet. A lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése 11. Bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, továbbá bérlői kötelezettségek teljesítését, a bérlő nyugalmának zavarása nélkül a lakásban - munkanapokon, előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben - évente ellenőrzi. Az ellenőrzést a bérlő köteles tűrni. V. A lakásbérlet megszűnése 12. (1) Az önkormányzati bérlakásra megkötött lakásbérleti szerződés megszűnésére az Ltv-ben foglalt rendelkezések az irányadók.

5 5 (2) A bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az önkormányzat a bérlő részére másik lakást bérbe adhat; de pénzbeli térítést nem fizet. A lakáscserére vonatkozó új bérleti szerződést a polgármester köti meg a bérlővel. (3) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt. 13. (1) A lakást jogcím nélkül használó köteles az Önkormányzatnak lakáshasználati díjat fizetni. A lakáshasználati díj mértéke az első hat hónapban azonos a lakbér összegével. (2) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó az önkormányzattól az Ltv. rendelkezései szerint másik lakásra nem tarthat igényt és a polgármester a lakás elhagyására írásban felszólította, hat hónap után a lakbér összegének kétszeresét, egy év után a lakbér háromszorosát köteles használati díjként megfizetni. 14. (1) Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő a lakást 30 napon belül kiürítve, beköltözhető állapotban köteles a bérbeadónak átadni. (2) A lakás leadásakor leltárt kell felvenni, melyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotát, esetleges hiányokat, azok pótlási határidejét. (3) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, illetve az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó azt nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül bíróságtói kérheti a bérlő kötelezettségének megállapítását. (4) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt a bérbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át nem adja. 15. (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és nincs a lakásbérlet folytatására jogosult személy, az örökös köteles a) a lakást 60 napon belül kiüríteni, b) a lakás leadásáig a bérleti díjat megfizetni. (2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére raktárban helyezi el és gondoskodik annak őrzéséről. (3) Ha az elhalt bérlőnek lakbér tartozása van, a bérbeadó hagyatéki teherként igényét bejelentheti.

6 6 VI. (1) 1 A lakáshasználatra vonatkozó lakbér mértéke: A lakbér mértéke 16. Komfortfokozat évi bérleti díj Ft/m 2 a) összkomfortos lakás 394,- b) komfortos lakás 349,- c) félkomfortos lakás 259,- d) komfort nélküli lakás 226- (2) A lakbérek mértékét évente minden év november 30. napjáig felül kell vizsgálni úgy, hogy értékállósága biztosított legyen. (3) Az új lakbért minden év január 1. napjától kell alkalmazni. Külön szolgáltatások díja 17. (1) A lakbéren felül fizetendő, a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások az alábbiak: a) víz, csatornahasználati díj (egyedi mérés hiányában 3 m 3 /hó/fő vízfelhasználás szennyvízzel együtt), b) központi fűtés (hőszolgáltatás) mindenkori díja. (2) A bérbeadó a külön szolgáltatások díját a szolgáltató közüzemi cégek, illetve vállalkozók mindenkori tarifája szerint tovább számlázza a bérlőnek. (3) Egyéb közüzemi díjakat a szolgáltató által kiállított számla alapján a bérlő fizeti. A lakbér megfizetése 18. (1) A lakbér attól az időponttól jár, amikor a bérbeadó a lakást a lakásbérleti szerződésnek megfele1ően a bérlőnek átadta. 1 Módosította a 21/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelet, hatályos január 1-től.

7 7 (2) A bérlő a lakbért havonta egy összegben, de legkésőbb minden hónap 15. napjáig a Hivatal pénztárába köteles befizetni. (3) A bérlő a lakbér elengedését, illetőleg mérséklését kérheti arra az időre, amíg a bérbeadó a karbantartási, felújítási, pótlási, csere kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti és emiatt a lakás vagy annak egy része 30 napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használható. A lakbér mérsékléséről kérelemre a képviselőtestület dönt. (4) Szociális helyzet alapján bérbe adott Önkormányzati lakás bérlője számára külön méltánylást érdemlő esetben a polgármester részletfizetést engedélyezhet. 19. Ha az Ltv. a bérbeadó döntését írja elő és erről a rendelet külön nem rendelkezik, a bérbeadó nevében a polgármester jár el. 20. (1) A bérleti szerződés megkötéséhez az érintett állampolgárok kötelesek a személyes adatokat (név, születési idő, anyja neve, lakóhelye) a Hivatal rendelkezésére bocsátani. (2) Ha az állampolgár a személyes adatait nem bocsátja rendelkezésre, a szerződés nem köthető meg. Záró rendelkezések 21. (1) Ez a rendelet március 1-vel lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Zalalövő Város Önkormányzatának a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó többször módosított l3/2000.(xi. 30.) önkormányzati rendelete. (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a városi honlapon, helyi TV-én keresztül és hirdetőtáblán való kifüggesztés útján gondoskodik. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző Vertetics László polgármester