7 tipp a vékonyabb fűtésszámla érdekében Jelen tanulmánysorozatunk, azzal a céllal jött létre, hogy betekintést nyújtson mindenkinek az energia megtakarítás rejtélyeibe. Az első részben, a fűtéssel fogunk foglalkozni, ahogy azt a cím is mutatja. Bevezetőül meg kell mutassunk jó néhány (eddig talán nem is sejtett) tényt, arról hogy hol szökik a meleg. Jól látható a kis rajzon, hogy a hő gyakorlatilag mindenhol képes távozni. Amennyiben nem vagyunk tökéletesen tisztában, azzal hogy az épület mely részei vannak már szigetelve és milyen mértékben, akkor érdemes felkeresni egy olyan szakembert, aki hő-kamerás felvételek alapján felvilágosítást tud adni. Annál pontosabban ugyanis aligha van módszer, ami megmutatja, hogy konkrétan az Ön otthonából hol távozik a hő. Ebben a tanulmányban végig nézzük az összes területet, ahol távozik a meleg, és felsoroljuk a megoldásokat is, valamint bemutatjuk azokat az anyagokat, melyek ebben a harcban, majd az Ön oldalán fognak állni. Tehát: Nyílászárók körülötti hiányosságok: Födém, tetőszerkezet: Falak: Padló, ajzat: Ablakok, üvegfelületei: 25% 25% 15% 15% 15% Mutatunk egy ábrát is, hogy hol távozhat lakásunkból a hő:
1) Nyílászárók körülötti hiányosságok: Ha a nyílászárókat már hőszigetelt több kamrás, ajtókra, ablakokra cseréltük; ügyelnünk kell arra is, hogy a nyílászáró körül is meg tegyünk mindent a hőszigetelés érdekében. A homlokzati hőszigetelés következtében is előfordulhat, hogy az ablakoknál nem történik meg a megfelelő szigetelés. Ekkor alakulhat ki hőhíd is ezen a területen. PUR habbal nyomjuk ki a nyílászáró és a fal között létrejött üregeket, nyílászáró csere után. Illetve külső hőszigetelés során figyeljünk, hogy legalább 2 cm vastagságban az ablakra merőleges kis falrész is szigetelve legyen. Ezzel a hőhídat is elkerüljük, és nem kell penészesedéstől tartani. - PUR hab - Polisztirol hőszigetelő lap, vakolható kőzetgyapot lap (min. 2 cm) 2) Födém és tetőszerkezet: A födém szigetelésénél két utat is választhatunk: - Lépésálló szigetelés esetén lépésálló kőzetgyapotot, OSB lemezzel fedve, vagy a már előre legyártott padlásszigetelő lapot, ami poliszitirolra ragasztott OSB lapból áll. Ajánlott vastagság 20cm, ez alatt szigetelni, csak annyit tesz, hogy megnyugtatjuk saját lelkiismeretünket, hogy Mi mindent megtettünk! pedig nem. - A nem lépésálló szigetelésnél a legolcsóbb és mégis igen hatékony szigetelő anyag az üveggyapot, ezt szintén minimum 20 cm-ben érdemes legurítani, ha van rá mód, akkor 2x 10cmbe,n egymást keresztezve. A szigetelésre fektethetünk páraáteresztő fóliát is, így nem áll fenn a veszélye az üveggyapot por szállingózásának. A tetőszerkezet szarufái közti szigetelést szintén két féle képen oldhatjuk meg: - Üveggyapottal gurítjuk ki a szarufák közötti részt hosszában, majd keresztben is teszünk rá egy réteget. Üveggyapot használatakor ajánlatos dróttal is segíteni a tartást. - Tehetünk a szarufák közé kőzetgyapotot is, sima Multirock-ot a Rockwool-tól, vagy az erre a célra készült Deltarockot. Ez a terület, amire talán a legkevesebben gondolnak, mégis ezen terület szigetelését követően érezhető a legkomolyabb változás. A képlet végtelenül egyszerű, hiszen a meleg levegő felfelé áramlik, és amennyiben szabad utat talál, a szigeteletlen födémen keresztül távozik... bizony nem fog gondolkodni, és kiáramlik a házból. Abban az esetben viszont, ha beépített a tetőterünk, a födémen keresztül áramló meleg nem akkora nagy probléma, mint ami a tetőszerkezeten át fog távozni. Ettől a tetőtér télen hideg lesz, nyáron pedig elviselhetetlenül meleg.
- Üveggyapot (39-es hőszigetelő értékkel), minimum 20 cm vastagságban - Kőzetgyapot (Multirock, Deltarock,) minimum 20 cm vastagságban - Lépésálló kőzetgyapot (Steprock) - OSB lap 3) Falak: Falak tekintetében fontos tudni, hogy milyen falazatról beszélünk. Vannak ma már olyan téglák, melyek önmagukban használva is kiváló hőszigetelő tényezővel bírnak és kiváltják a további hőszigetelő anyagok szükségességét. De mi most tekintsünk egy átlagos példát. A réges-régi 30-as falazó blokk, mely annak idején hatalmas sikert aratott és nagy népszerűségre tett szert; sajnos ma már nem felel meg az energiatudatos elvárásoknak, ezért számos lehetőség kínálkozik a méltán népszerű anyagból készült falak szigetelésére. A falon keresztül, már csak a felület mérete miatt is viszonylag sok hő képes távozni, és ugyanez igaz visszafelé is, hiszen nyáron rendkívül hamar átmelegednek a falak és felmelegíti, melegen tartja a lakóteret is. A legelterjedtebb és a legolcsóbb megoldás a polisztirol lapokkal történő szigetelés, ami a köztudatba (hála a hungarocell márkájú anyag gyártásának) hungarocell néven vonult be, de ez csak egy márka a sok közül, amit ma már megtalálhatunk. (Austrotherm, Nikecell, Jászcell, stb.) Ezt a típusú szigetelést minimum 10cm-ben ajánljuk, de érdemes itt is szakértő véleményét kikérni, mert minden faltípushoz és vastagsághoz meg van az ideális szigetelési vastagság. Ha nem tudja pontosan behatárolni, akkor a szigeteloaruhaz.com oldalon található elérhetőségeink bármelyikén, szakértőinktől kap pontos választ erre a kérdésére is.
Az előzőnél egy fokkal komolyabb megoldást jelent a grafitos hőszigetelés. Itt az anyag, ugyanúgy polisztirol, de a gyártás folyamán grafitport kevertek a polisztirolba, ezáltal 20%-kkal nagyobb hőszigetelő hatást értek el. Itt a minimum vastagság 8 cm, de nem árt kikérni szintén szakértő véleményét, mert faltípusonként változhat az ajánlott vastagság. A prémium kategóriás szigetelés, a vakolható kőzetgyapot. Lényeges különbség a polisztirolhoz képest, a páraáteresztő képessége. Tehát a falszerkezetben lévő esetleges pára a szigetelésen keresztül tud távozni, és nem az épület belseje felé, ahol lecsapódva penészképződést idézhet elő. NAGYON FONTOS!!!!!: Ha kőzetgyapottal szigeteljük a házat, akkor minden esetben szilikon, vagy szilikát vakolatot használjunk. Ugyanis, hiába páraáteresztő a szigetelés, ha lezárjuk egy gyantás vakolattal, a pára megint csak az épület belseje felé fog közlekedni, és penész képződhet a falakon. - polisztirol lemez (EPS80) - grafitos polisztirol lemez - kőzetgyapot - szilikát, szilikon, műgyantás vakolat 4) Padló, ajzat: Ahogyan a meleg felfelé száll, úgy a hideget leginkább lentről érezzük; főleg ha nincs szigetelve az aljzat, ebben az esetben igen nagy erőkkel jön a padló felől a hideg. A padlószőnyeg komfortosabbá teheti a helyiséget, de nem megoldás, mert a hideg attól még bejut a lakótérbe. Az aljzatot is szigetelnünk kell a teljes hőszigetelő hatás eléréséhez. Ezt lépésálló polisztirollal tehetjük meg a legegyszerűbben. Abban az esetben, ha nedvesség veszélye is fennáll, érdemes egy zártcellás polisztirolt használni, melynek nincs vízfelvétele. - lépésálló polisztirol (EPS100) - extrudált hab/ zártcellás polisztirol (Styrofoam) 5) Ablakok üvegfelületei: Ha már a ház falai szigetelve is vannak, azért marad némi felület a homlokzaton, ahol távozhat a hő, és ez nem más, mint az üveg felületek. Biztosan érezte már mindenki, amikor egy ablak mellet kevésbé érzi magát komfortosan, mert olyan érzése van, mintha behúzna a hideg. Ez pontosan az a jelenség, amikor az ablak üvege nem megfelelően hőszigetelt. A legújabb gyártási technológiával készült 3 5 6 vagy akár 7 légkamrás ablakok, nyújtják ebben az esetben a megoldást. Hiszen a levegő, mindennél jobban szigetel.
- több kamrás, hőszigetelt ablakok 6) Lábazat: Amint azt már említettük a hideg bizony alulról támad, és nem is nehéz neki az aljzatig eljutni, hiszen a ház lábazati része elég nagy felület, ahhoz hogy a hideg bejusson a lakótérbe. Javasolt a homlokzat hőszigetelésekor, a lábazatot is szigetelni, így a homlokzati falfelület teljes mértékben szigetelésre kerül. Lévén, hogy ez egy földhöz közeli falrész, mindenképpen zárt cellás hőszigetelő anyagot használjunk, melynek nincs vízfelvétele. A lábazati hőszigetelés vastagsága minimum 5 cm. Díszítésére pedig apró kavicsokból álló műgyantás vakolatot ajánlunk, mely szintén vízzáró. - extrudált hab/ zártcellás polisztirol (Styrofoam) - Lábazati kavicsos-műgyantás vakolat (Revco REMIX) Pára: Utolsó, igen komoly probléma a pára. Sokszor tapasztalni, hogy vizesek, párásak a falak. Előfordulhat ez újépítésű ingatlanoknál, ahol még az építkezés során felhasznált nedvesség igyekszik távozni a szerkezetből; és a lakásban keletkezett pára is le tud csapódni, ami fürdés, főzés, ruhaszárítás következtében kerül a levegőbe. Ez talán a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás az eddig felsoroltak közül. A szellőztetés! Nagyon primitívnek tűnhet, de ez a legfontosabb, a folyamatos levegőcsere, és a pára folyamatos kiengedése a lakótérből. Szellőztetni egyébként is reggel és este szoktunk, hogy feltöltődjön a lakás oxigénnel, de ajánlatos napközben is többször megismételni, főleg a fent említett élethelyzetekben. Ami pedig a fűtést illeti, a friss tiszta levegő sokkal könnyebben és gyorsabban melegszik fel, mint a párával telített, elhasználódott levegő. 7)
Összefogalva: 1 Nyílászárók körülötti szigetelés, rések kitöltése 2 Födém / tetőszerkezet szigetelése 3 Homlokzat hőszigetelése 4 Padló, aljzat szigetelése 5 Ablakok üvegfelületei 6 Lábazat szigetelése 7 Pára csökkentése Ha a tanulmánnyal, vagy bármely építőipari termékkel kapcsolatban további kérdése merülne fel, keressen fel minket weboldalunkon, vagy személyesen. 7100 Szekszárd, Keselyűsi út 120. http://szigeteloaruhaz.com iroda@szigeteloaruhaz.com Köszönjük megtisztelő figyelmét!